„A szeretet drága kincs,
Földön ennek párja nincs.
Oszd meg mással, mégse fogy,
Inkább így lesz még nagyobb.”

(Benedek Elek)

BÉKÉS BOLDOG MEGHITT KARÁCSONYT KÍVÁNOK!

„A mai nap egy Nehéz Nap volt” - mondta Micimackó.
Szünet következett.
„Akarsz beszélni róla? - kérdezte Malacka.
„Nem.” – felelte Micimackó egy kicsit később. „Nem, nem hiszem, hogy akarok.”
„Rendben van.” – mondta Malacka, és odament és leült a barátja mellé.
„Mit csinálsz?” – kérdezte Micimackó.
„Valójában semmit. – mondta Malacka. „Csak tudom, hogy milyenek a Nehéz Napok. Elég gyakran én sem szeretnék beszélni róla a Nehéz Napjaimon.”
„De az ég szerelmére!” – folytatta Malacka, „A Nehéz Napok sokkal könnyebbek, ha tudod, hogy van valaki, aki ott van neked. És én mindig itt leszek neked, Micimackó.”
És ahogy Micimackó ott ült, a fejében feldolgozva az ő Nehéz Napját, miközben a szilárd, megbízható Malacka csendben ült mellette, lóbálva a kis lábait.. arra gondolt, hogy a legjobb barátjának még soha nem volt ennyire igaza.”

A szeretet akkor releváns ha kölcsönös, anélkül valójában, hogy is érezhetnéd? Nem tárgyak szeretetére vagy anyai szeretetre etc. vonatkoztatva. (Ez egy válasz X üzenetére (2019. 01. 21. hétfő 17:36), amit ide kattintva olvashatsz)

Igen ritka a bejegyzés ebben a témában. Én azt mondanám a szeretetről, hogy sok formáját ismerem. Magam is több változatát éltem meg. Mindből tanultam valamit. De ha megkérdeznek mit szeretnék jobban szeretni vagy szeretve lenni, akkor azt mondom szeretni. Pár embert szeretek, pár férfit is, nem a hagyományos női-férfi kapcsolatrendszerben, hanem barátként. De párkapcsolati viszonylatban eddig legtöbbször engem szerettek és én nem éreztem ezt magamban, vagy csak halványan pislákolt valami odabent végül elhalt. Bár kockázatos dolog is, mert ugye a szívedet adod, mint tétet, de akkor sem érdemes élni nélküle........

Ha tág értelemben vizsgáljuk az önzés szó jelentését, gyakorlatilag a legönzetlenebb szándékban is ott van egy cseppnyi önzés, hiszen az önzetlen önfeláldozó ember cselekedetében is ott van a saját lelki békéjének megszerzése.
„A szeretet türelmes, jóságos; a szeretet nem irigykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel.
Nem viselkedik bántóan, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rója fel a rosszat.
Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal.
Mindent elfedez mindent, hisz mindent remél, mindent eltűr.
A szeretet soha el nem múlik.”.....
Elvileg ez lenne az agape szeretet mely teljesen önzetlen, de azt hiszem erre a legtöbb ember csak törekszik.
Valójában nem sok ember tudja így leélni az életét alapjában véve önzőknek lettünk alkotva, ki kevésbé ki jobban. (Ez egy válasz X üzenetére (2012. 11. 15. csütörtök 23:11), amit ide kattintva olvashatsz)

Létezik szeretet önzés nélkül?

"Ahogy egyre inkább megismersz valakit, minden külső tulajdonsága apránként elhalványul.
Már nem számít, milyen színű a haja, vagy hogy milyen magas
- idővel s okkal inkább a lelkét figyeled, nem a külsejét.
Ezért mondják azt, hogy igazán a másik ember belsőjébe szeretünk bele; a külseje után persze vágyakozhatunk, tetszhet nagyon a szeme vagy az izmos hasa, de ezeket csak a szemeddel szereted, nem a szíveddel!
Mikor úgy igazán megismersz és megszeretsz valakit, minden külső hiányossága vagy hibája eltűnik.
Ez a szeretet lényege - a tökéletlenségek mögött meglátni valakiben a szépséget."

Ezzel a kis "gyerekszájjal" nem tudok betelni, annyira édes ez a kislány, megosztom veletek:

Fél hét éves vagyok, van egy fiú szerelmes párom is. A bokorral kezdődött. Úgyhogy lenn voltunk az udvaron, és mondtam, Tomi, gyere be a bokorba. Én választottam ki a helyet, a legrejtekesebbet és letérdelt elém a Pocak, mondta, hogy én szeretlek, mondtam, én is. Kérdezte, hogy megcsókolhatom-e a kezedet. Mondtam, hát tőlem. S megcsókolta a kézfejemet. Utána történt az, hogy fölmentünk, megmondtuk az óvó néninek...
- Hogy ti vagytok a legszerelmesebbek?
- Igen.
- Ezt te honnan gondolod?
- Hát, mert a többi, azok mindig összevesznek.
- És ti nem szoktatok veszekedni a Pocakkal?
- Mi nem, soha.
- Én még nem nagyon ismerek olyan hat éves kislányt, aki igazán úgy érzi, hogy ő szerelmes. És ki is tudja mondani.
- Mert, azt nem tudom, azt nem tudom kifejezni.
- Hát mit érzel akkor, amikor azt mondod, hogy hiányzik, honnan tudod, hogy hiányzik?
-A szívemből. Hogy érzem a szívemben, hogy hiányzik a Pocak.
- Kin múlik ez szerinted, vagy min múlik, hogy nagy korotokban is ilyen szerelmesek legyetek?
- Rajtunk, egyformán, mind a kettőnkön.
- És ha mégse beléd lesz szerelmes a Tamás, hogyha már iskolás lesz, nagyobb, felnőtt?
- Biztosan belém.
- Miért?
- Mert megesküdött előtte a bokorban.
- Mire esküdött meg?
- Hogy nem hagy el.
- És te biztos vagy benne? Bízol benne?
- Igen. Bízom.
- És mi lesz akkor Kata, ha te szeretsz bele valaki másba és te felejted el őt?
- Én nem fogom elfelejteni. Mert én nem akarom őt elfelejteni.
- Hát lehet, hogy nem fogod őt elfelejteni, de beleszeretsz egy másik fiúba, akinek még szebb kék szeme van.
- Mindegy az nekem, csak a Tomi legyen az.”

Valóban semmit sem birtokolunk, csak őrizzük egy ideig.
Aki képtelen a dolgokat továbbadni, azt a dolgok birtokolják.
Bár mi legyen kincsed, úgy tartsd kezedben, mintha vizet markolnál.
Ha nem így teszel, és tenyeredbe zárod, összenyomod.
Ha magadhoz láncolod,a lényegétől fosztod meg. Tartsd szabadon,és a tiéd marad. /Buddha/

Az adás és az elfogadás után a szeretet iskolájának talán legnehezebb tantárgya az elengedés művészete. Elengedni mindent és mindenkit, akiket valaha szerettünk, és hinni, hogy a lélek szabadságában örökre együtt maradunk.
Simon András

“A szeretet hűséges marad jóban és rosszban. Beéri a tökélynél kevesebbel is, és tekintettel van az emberi gyarlóságokra.” (Dan Millman)

“Akkor szeress, amikor legkevésbé érdemlem. Mert akkor van rá nagy szükségem.” (kínai közmondás)
Köszönöm.. hogy mellettem voltál ma este B...zs!

Szeretetet lehet adni és lehet kapni. Csak egyet nem lehet: szeretetet zsarolni.

Márai Sándor

Muhi János-Mesélj apu

Mesélj nekem apu,
Mi az, hogy becsület?
Hogyha az van nekem,
Jár érte tisztelet?
Milyen lesz apu,
Az igaz szerelem?
És ha majd elmúlik
Akkor az fáj nekem?

Vannak-e apu,
Ma is istenek?
Hisznek-e még bennük,
Most is az emberek?
Van-e tényleg élet
A halál után?
És ha ezt kérdezem,
Miért nézel bután?

És ha majd felnövök,
Nekem is lesz sorsom?
Mert most a tanulás,
Az a legfőbb gondom.
Miért lesznek rosszak,
Apu, az emberek?
Hogy lehet, hogy vannak
Éhező gyerekek?

Ha a munkádért mindig
Megkapod a béred.
A hónap végén akkor
Miért nincsen pénzed?
Ha rám nézel, látom,
Fátyolos a szemed.
Hogyha én nem lennék,
Könnyebb volna neked?

Hogyha öreg leszek,
Nekem is lesz szagom?
És az unokákat
Én is elronthatom?
A szomszéd néniből
Mikorra lesz banya?
Hogy lesz egy országból
Mocskos zsiványtanya?

Sok mindent nem tudok,
De egyet, elhiheted,
Megmutattad nekem,
Milyen a szeretet.
Ne búsulj, apa,
Nem számít a pénzed,
Mert jó, hogy velem vagy,
Én így szeretlek téged.

Mikor hűséget követelünk, akarjuk-e, hogy a másik boldog legyen? S ha a hűség finom rabságában nem lehet boldog, szeretjük-e azt, akitől hűséget követelünk? S ha nem úgy szeretjük a másikat, hogy boldoggá tesszük, van-e jogunk követelni valamit, hűséget vagy áldozatot? /Márai Sándor/
Az igazán tiszta önzetlen szeretet ezt is mérlegelni tudja....

Aki szeret, az legyőzi a világot,
és nem fél, hogy elveszít valamit.
Az igazi szeretet a teljes odaadás aktusa. / Paulo Coelho /

Nem haragszom soha az emberekre, ha másképpen vallják a dolgokat, mint én, mert tudom, hogy az ő igazságuk is éppen olyan igazság a maguk szempontjából, akár az enyém. (...) Az élet sok apró igazsága között talán nem is az igazság a fontos. Hanem a békesség, mellyel megszorítjuk egymás kezét az igazság fölött.
/ Wass Albert /

" Mezőnek virág,
rétnek eső,
búzának meleg,
asszonynak csók,
anyának gyerek,
gyereknek játék -
Magamnak: semmi,
fekete éjszaka."

A barátság olyan, mint az igazgyöngy;
kezdetben még egészen parányi és
roppant sebezhető.
Ám az idő előrehaladtával gyönyörű,
felbecsülhetetlen értékű ékszerré csiszolódik,
melyet mindenki irigykedve néz, melyet
mindenki magának szeretne.