Nagyon izgató képek!
Kívánatos!

Szerintem ne adjátok fel. Nagyon jó képek! És kívánatos a párod!
Csodaszép a párod, minden tekintetben!

Vagypedig:
" Amit csinál semmi, ami nemsemmi"
Talán ez jobb
" Amit csinál semmi, ami nemsemmi"
Talán ez jobb

"Nem csinál semmit, ami nemsemmi lesz."
Ha jól fordítottam
Ha jól fordítottam

Én Nagyon!

Az utolsó kép volt a legmegrázóbb

Rémi Gaillard a neve. Elég sokszor adják a Comedy chanel-en és van egy honlapja is: http://www.nimportequi.com
Tényleg fantasztikus egy csávó
Rengeteg videója van, mind futbalos, mind beöltözött valakiként, stb. Egyik videóján egy túristabusznyi ismert rajzfilmfigurába beöltözött agyamentekkel egy áruházban vagy hol rendezett egy fesztivált
.
Tényleg fantasztikus egy csávó

Rengeteg videója van, mind futbalos, mind beöltözött valakiként, stb. Egyik videóján egy túristabusznyi ismert rajzfilmfigurába beöltözött agyamentekkel egy áruházban vagy hol rendezett egy fesztivált

Gumiarcú
. Jim Carry lassan elbújhatna mögötte


Hogyaza...

Pontosan így van
.
Aranyos

Aranyos

Na ja:-D. ájájjájjájjájjájjájj...
"Áld meg uram ezt a kocsit mert vétkezett, tízszer ment át a piroslámpán..." :-D
Uff...ez az ami pech...
Régi, de nagyon jó:-)

Erröl, vagyis hogy megismerkedhessek azzal a fazonnal csupán baráti ismerkedésjelleggel már próbálkoztam a páromnál régebben, de a válasz rá az volt: "hogy ez hülyeség" -a szavaival élve. Arra vonatkozólag hogy esetleg ő maga valamilyen 3-as felállásról legyen szó (amit régebben ugyancsak beszélgettünk, de annyira nem régen) ugyancsak elvetendő volt a válasz, de néhol egy-két elszólást látva -amit nem felém intézett- mintha a "játékszerüségében" benne lenne. Én igyekszek mindent hogy megbeszélhessünk, de egyenlőre a remény az amit látok.

Természetesen mindent amit mondtál azokat is számításba vettem il veszek. Bár "elszalasztás" nem volt és alkalom sem volt hogy legyen másik lány, de egyenlőre nyitva tartom a szememet. És Köszönöm a jókívánságodat!

Köszönöm mindenkinek a reagálását, ill véleményét azügyben amit én átéltem, én éreztem ill. leírtam.
micicica: amit mondtál, az alapján sajnos kétség kívül így érzem most magam.
viktor66, MrEnigma: Minden további nélkül egyetértek veletek és sajnos lehet hogy ez lenne a lehető legjobb megoldás, de van egy-két dolog ami tisztázatlan számomra. És ezeknek a végére akarok járni, amíg lehet. Nehéz lesz és nem könnyű, de majd meglátom mik lesznek a továbbiak. Azt azért nem mondtam meg még: Mielött evvel a pasassal legelőször találkozott volna, vagy a gondolat a találkozásukról felmerült volna, azelöttről úgy fogalmazott nekem hogy már tavaly elkezdődött benne egy olyan folyamat ami azt éreztette benne hogy kezdett kimenni belőle az irántam érzett szerelme. De nagyon, vagy szinte egyáltalán ezt nem mutatta. De magát a változást sem éreztem nálla, legalábbis azt nem hogy valamilyen ellenszenvve lenne, vagy egyszerűen mondta volna hogy mi az amin kellene változtatnunk. Tény, a párom is dilemmázik, lehet hogy amiatt hogy nem tud dönteni a mostani "helyzetről", vagyis kit válasszon. Merthát az ember (itt a párom szavait mondom) nem ad fel egy több mint 3 éves kapcsolatot egy pillanatnyi fellángolásért, csak akkor ha valami igen erős, igen nagy és mindent amit én adtam neki annál sokkal de sokkal több lenne. Mindenesetre, a pasasra visszatérve azt tudtam csak meg róla (egy ismerősömtől) hogy állítólag nagyon rendes és normális ember. "Némi" tiszteletem nekem is van iránta, mert egy-két üzenetváltási tapasztalatból azt szűröm ki (megjegyzem hogy sohasem beszéltem vele még) hogy addig nem is akar komolyabbat a páromtól amíg én mellette vagyok.
sniper007: megértelek téged is és átérzem ugyanazt amit te, nállam is az van ami nállad volt azzal a különbséggel hogy nem azt mondja hogy vele találkozik, hanem a barátnőivel, ill. a sógornőjével (őróla nem is beszéltem még) aki ráadásul falazik is neki. Hogy miért? Mert "sorstársak" lettek. A párom báttyja nem is tudja hogy az ő párja miket is művel. És pusztán az iránta, sógornője iránt, szülei és még a párom iránt érzett szeretet, kedvesség és tisztelet miatt nem mondtam el neki hogy mit is csinált. De amúgy sem mondanék el neki ilyent, mert nem vagyok "bemártós ". A bizalmam nekem sem 100%-os, de igyekszem azzá tenni. És az az egyetlen baj hogy a "remény" ami bennem él azt tart még ki mellette...egy ideig még.
Az igazság az hogy most olyan állapotban vagyunk hogy "se vele-se nélküle" -t érzek. Az utóbbi napok tapasztalata alapján kicsit úgy viselkedem vele ahogyan ő velem: azaz ha ő nem mond igazat, én sem fogok. Mert olyan ember vagyok hogy ahogyan viselkednek velem, én is úgy viselkedek velük. Lehet hogy aljas dolog, de nem hagynak más lehetőséget...
micicica: amit mondtál, az alapján sajnos kétség kívül így érzem most magam.
viktor66, MrEnigma: Minden további nélkül egyetértek veletek és sajnos lehet hogy ez lenne a lehető legjobb megoldás, de van egy-két dolog ami tisztázatlan számomra. És ezeknek a végére akarok járni, amíg lehet. Nehéz lesz és nem könnyű, de majd meglátom mik lesznek a továbbiak. Azt azért nem mondtam meg még: Mielött evvel a pasassal legelőször találkozott volna, vagy a gondolat a találkozásukról felmerült volna, azelöttről úgy fogalmazott nekem hogy már tavaly elkezdődött benne egy olyan folyamat ami azt éreztette benne hogy kezdett kimenni belőle az irántam érzett szerelme. De nagyon, vagy szinte egyáltalán ezt nem mutatta. De magát a változást sem éreztem nálla, legalábbis azt nem hogy valamilyen ellenszenvve lenne, vagy egyszerűen mondta volna hogy mi az amin kellene változtatnunk. Tény, a párom is dilemmázik, lehet hogy amiatt hogy nem tud dönteni a mostani "helyzetről", vagyis kit válasszon. Merthát az ember (itt a párom szavait mondom) nem ad fel egy több mint 3 éves kapcsolatot egy pillanatnyi fellángolásért, csak akkor ha valami igen erős, igen nagy és mindent amit én adtam neki annál sokkal de sokkal több lenne. Mindenesetre, a pasasra visszatérve azt tudtam csak meg róla (egy ismerősömtől) hogy állítólag nagyon rendes és normális ember. "Némi" tiszteletem nekem is van iránta, mert egy-két üzenetváltási tapasztalatból azt szűröm ki (megjegyzem hogy sohasem beszéltem vele még) hogy addig nem is akar komolyabbat a páromtól amíg én mellette vagyok.
sniper007: megértelek téged is és átérzem ugyanazt amit te, nállam is az van ami nállad volt azzal a különbséggel hogy nem azt mondja hogy vele találkozik, hanem a barátnőivel, ill. a sógornőjével (őróla nem is beszéltem még) aki ráadásul falazik is neki. Hogy miért? Mert "sorstársak" lettek. A párom báttyja nem is tudja hogy az ő párja miket is művel. És pusztán az iránta, sógornője iránt, szülei és még a párom iránt érzett szeretet, kedvesség és tisztelet miatt nem mondtam el neki hogy mit is csinált. De amúgy sem mondanék el neki ilyent, mert nem vagyok "bemártós ". A bizalmam nekem sem 100%-os, de igyekszem azzá tenni. És az az egyetlen baj hogy a "remény" ami bennem él azt tart még ki mellette...egy ideig még.
Az igazság az hogy most olyan állapotban vagyunk hogy "se vele-se nélküle" -t érzek. Az utóbbi napok tapasztalata alapján kicsit úgy viselkedem vele ahogyan ő velem: azaz ha ő nem mond igazat, én sem fogok. Mert olyan ember vagyok hogy ahogyan viselkednek velem, én is úgy viselkedek velük. Lehet hogy aljas dolog, de nem hagynak más lehetőséget...

Nem tudom hogy idemondjam-e, de saját magamban kicsit nehezen tudom tartani.
A kedvesem és én kicsivel több mint 3 éve vagyunk együtt, én harmónikusnak tartottam a kapcsolatunkat egészen február közepéig (pontosabban) Valentin napig). Részletekbe nem szeretnék nagyon belemenni, de a lényeg az hogy van egy pasas aki még a kapcsolatunk elöttről ismert talán fél éve, és ővele amolyan "baráti" viszonyban voltak. Itt úgy értem hogy a párom mindíg is vonzódott ehhez a férfihoz, saját belátása szerint. Amolyan "mumus" volt számomra, akitől féltettem, bár ő mindígis azt mondta hogy szeretne egyszer összefutni vele pusztán azért hogy "pofáraeshessen" és láthassa hogyan is néz ki a pasas. Igaz én sem vagyok szent, mert a kapcsolatunk elején nekem is volt egy számára "mumusa", de azt idejekorán lezártam, mert beláttam nekem a kedvesem kell! Csakhogy (nevezzetek nyugottan aljasnak amiért beleolvastam abba) a sógornőjével folytatott internetes beszélgetésekből amiket elolvastam azon a bizonyos februári napon az derült ki hogy találkoztak 1.* beszélgetés céljából és szimpatikusak voltak egymásnak, aztán találkoztak 2.* és ott már sajnos "más" is történt. Mikor két nappal később kérdőre vontam ezt azt válaszolta, pusztán a kiváncsiság hajtotta arra hogy milyen lehet más érzéseket megtapasztalni ezért nem tekinti ezt megcsalásnak (én voltam az első barátja), és hogy ez nem ellenem irányult, + hogy nem érez iránta mást mint barátságot. Ezek után már kevésbbé tudtam megbízni benne, de próbálkoztam...de eredménytelenül. Ugyanis továbbra is összefut vele mint beszélgetés céljából és egyszer megtudtam hogy megint lefeküdt vele. Ez nállam már túl megy a "nem megcsaláson". És azt tapasztalom a háttérben hogy ő többet akar tőle mint tőlem, de azt is tapasztalom hogy nem nagyon akar az a pasas tőle túl komolyat, vagyis lehet hogy csak "unaloműzőként" van vele, de hol nem, hol igen. Úgyhogy számomra ő már megcsalt engem, és egyáltalán nem őszinte, vagy csak részben az velem. Az egyetlenegy dolog tart még amellett ki hogy vele maradjak az az, hogy még mindíg szeretem őt! De lassan ez sem marad meg, ha nem változtat magán.
Csak ennyit akartam mondani.
A kedvesem és én kicsivel több mint 3 éve vagyunk együtt, én harmónikusnak tartottam a kapcsolatunkat egészen február közepéig (pontosabban) Valentin napig). Részletekbe nem szeretnék nagyon belemenni, de a lényeg az hogy van egy pasas aki még a kapcsolatunk elöttről ismert talán fél éve, és ővele amolyan "baráti" viszonyban voltak. Itt úgy értem hogy a párom mindíg is vonzódott ehhez a férfihoz, saját belátása szerint. Amolyan "mumus" volt számomra, akitől féltettem, bár ő mindígis azt mondta hogy szeretne egyszer összefutni vele pusztán azért hogy "pofáraeshessen" és láthassa hogyan is néz ki a pasas. Igaz én sem vagyok szent, mert a kapcsolatunk elején nekem is volt egy számára "mumusa", de azt idejekorán lezártam, mert beláttam nekem a kedvesem kell! Csakhogy (nevezzetek nyugottan aljasnak amiért beleolvastam abba) a sógornőjével folytatott internetes beszélgetésekből amiket elolvastam azon a bizonyos februári napon az derült ki hogy találkoztak 1.* beszélgetés céljából és szimpatikusak voltak egymásnak, aztán találkoztak 2.* és ott már sajnos "más" is történt. Mikor két nappal később kérdőre vontam ezt azt válaszolta, pusztán a kiváncsiság hajtotta arra hogy milyen lehet más érzéseket megtapasztalni ezért nem tekinti ezt megcsalásnak (én voltam az első barátja), és hogy ez nem ellenem irányult, + hogy nem érez iránta mást mint barátságot. Ezek után már kevésbbé tudtam megbízni benne, de próbálkoztam...de eredménytelenül. Ugyanis továbbra is összefut vele mint beszélgetés céljából és egyszer megtudtam hogy megint lefeküdt vele. Ez nállam már túl megy a "nem megcsaláson". És azt tapasztalom a háttérben hogy ő többet akar tőle mint tőlem, de azt is tapasztalom hogy nem nagyon akar az a pasas tőle túl komolyat, vagyis lehet hogy csak "unaloműzőként" van vele, de hol nem, hol igen. Úgyhogy számomra ő már megcsalt engem, és egyáltalán nem őszinte, vagy csak részben az velem. Az egyetlenegy dolog tart még amellett ki hogy vele maradjak az az, hogy még mindíg szeretem őt! De lassan ez sem marad meg, ha nem változtat magán.
Csak ennyit akartam mondani.
Ez se rossz:-)
Nem rossz.
Végülis...
Nem rossz:-)
Ezzel mire vadászik? Bálnára a hegyekből?:-D
Sajnálom szegényt, de én nap-mint-nap találkozok -nem pont ilyen- hasonló (hogy is fogalmazzam meg), talán a legjobb szó rá: emberekkel. Úgyhogy megértem ezt a hölgyet.
Ez volt régebben is, de akkor is jó volt:-)
ö...
ö....
Ezen most nevetni kellett?:-S
ö....
Ezen most nevetni kellett?:-S
Idióta...
öhh...egészségére...
A 'nyalósnégyes':-)
Ájájájjj...
MIkor a ló viszi a lovast:-D
Hát...van ilyen is:-)
Ide csak azt lehetne biggyeszteni: ...Igyá' vazze':-)
Sokat már láttam közüllük, de még így is nagyon "fájdalmas" nézni.
ha már egy párszor elpróbálta a jelenetet akkor csak most sikerült elkapnia:-D
Valamire kell figyelni, ha már nem a meccsre:-)
Legalább tette volna ki a kezét hogy lassítson.
Ahogy Roy Scheider is mondta a Cápának: Mondd szépen, ÁÁÁÁÁÁÁ:-D
áááááá.....:-D
Hiába no...mindig vannak "jó" arcok:-D
A magyar nyelv "ritka" választékos:-)
Nem is kell más:-)
A tökéletes póló:-)
öhh...
Nagyon jó!
Egész jó videó.
Fene tudja hogy megrendezett volt-e vagy sem. Mindenesetre jó volt:-)
Tényleg jó!
Csak a labda takarja el a lényeget:-). Vagy hazafutás kell?:-)