2006. 06. 03. szombat 15:37
Szia!
Ma is mesz eskuvore?
Ma is mesz eskuvore?
2006. 06. 03. szombat 09:20
Jooo reggggelt Heeetalvoook!!! 
2006. 06. 02. péntek 13:50
Hat ez, hogy kerul ide?
En nem ezt masoltam ki es probaltam felrakni.
Poennek viszont JOOO!!!
En nem ezt masoltam ki es probaltam felrakni.
Poennek viszont JOOO!!!
RoOoBoI!!!
Aaaa Te? Egy cseppet sem...
A kozepen allo nagydarab faszinak kene elmond ezt es ha lehet a szemebe!
Aaaa Te? Egy cseppet sem...
A kozepen allo nagydarab faszinak kene elmond ezt es ha lehet a szemebe!
2006. 06. 02. péntek 12:10
Hat ebben a Topic-ban sok jo es rossz tanacsot olvashatsz.
En azt ajanlom neked, hogy tudatosan edzed magad:
mielott elmennel, maszti kozben, allj meg! Ne hagyd elsulni. Ezt tobbszor is megismetelheted.
Ha temyleg 19 eves vagy akkor nem olyan gaz, ha elsulsz. Hamar ujra kezdheted.
Az is megoldas, hogy a baratnod elore szepen szajjal leapol aztan majd mehettek tovabb a "komolyabb" reszevel.
Sajnos: "Ahany haz annyi szokas!"
Sok sikert!
En azt ajanlom neked, hogy tudatosan edzed magad:
mielott elmennel, maszti kozben, allj meg! Ne hagyd elsulni. Ezt tobbszor is megismetelheted.
Ha temyleg 19 eves vagy akkor nem olyan gaz, ha elsulsz. Hamar ujra kezdheted.
Az is megoldas, hogy a baratnod elore szepen szajjal leapol aztan majd mehettek tovabb a "komolyabb" reszevel.
Sajnos: "Ahany haz annyi szokas!"
Sok sikert!
Egy kicsit arreb lokhetted volna a "Maszok"-at, hogy legyen hitelesebb!
2006. 06. 01. csütörtök 21:13
Hat ezt sehogy sem ertem, kerlek magyarazd meg:
miert jar hozzad egy 3 gyerekes , buszke apa a kis pucajat merettetni?
Vagy esetleg urulogus, penisz szakerto vagy?
miert jar hozzad egy 3 gyerekes , buszke apa a kis pucajat merettetni?
Vagy esetleg urulogus, penisz szakerto vagy?
2006. 06. 01. csütörtök 18:21
Ifju koromban egy delelott elmentunk a haverokkal moziba.
A filmet hirtelen megszakitottak.
Kiderult, hogy egy ifju par a sarokban dugtak es osszeragadtak!
Kijott a mento es feher lepedovel letakarva elvittek oket a klinikara.
En soha tobbet nem lattam embert osszeragadni, csak kutyat.
De ezt a part sajat szememmel lattam.
A filmet hirtelen megszakitottak.
Kiderult, hogy egy ifju par a sarokban dugtak es osszeragadtak!
Kijott a mento es feher lepedovel letakarva elvittek oket a klinikara.
En soha tobbet nem lattam embert osszeragadni, csak kutyat.
De ezt a part sajat szememmel lattam.
2006. 06. 01. csütörtök 16:28
Az milyen, hogy "muleszbi"?
2006. 06. 01. csütörtök 15:56
Vigyazz ne kerulj Brigitta szeme ele! 
Kedvenc filmem: Zsenialis!
Oltalmazo egek (Sheltering Skys)
Rendezo: Bernardo Bertolucci
Foszerepben:
John Malkovits
Debra Winger
Oltalmazo egek (Sheltering Skys)
Rendezo: Bernardo Bertolucci
Foszerepben:
John Malkovits
Debra Winger
2006. 06. 01. csütörtök 15:23
Es 4,5 ev alatt semmi sem volt?
Hogy birtad ilyen sokaig?
Hogy birtad ilyen sokaig?
Kikepzes...
2006. 06. 01. csütörtök 12:33
Kosz!
40-es fiu vagyok, eleg aktiv szexualis elettel. Ez a 100:1 hez nekem egy kicsit fura, de Te voltal ott , Te tudod.
Sajnos en soha nem akadtam ilyen nore. Max.3-4x elelvezett de azutan koszonte szepen.
Sajnos en soha nem akadtam ilyen nore. Max.3-4x elelvezett de azutan koszonte szepen.
Hat Majus 23 ota keszul?
Vagy azota szamolod az elvezesed?
Ez aztan tenyleg Nimfoman!
Gratula!
Vagy azota szamolod az elvezesed?
Ez aztan tenyleg Nimfoman!
Gratula!
2006. 06. 01. csütörtök 09:25
Ok! Most mar ertem.
Azt hittem megbolondult a gepem.
Azt hittem megbolondult a gepem.
2006. 06. 01. csütörtök 08:59
Sziasztok!
Ez a @Jarod@ ez micsoda?
Ez a @Jarod@ ez micsoda?
2006. 05. 31. szerda 17:35
En itt jartam, de Ti MIND elutaztatok! 
2006. 05. 29. hétfő 16:44
otthon is szoktatok csinalni? 
erdekes. halotthoz kepest eleg jol irsz! 
2006. 05. 22. hétfő 13:27
KIvancsi lennek a fekete csajszi arcara. A tobbi az nagyon gaz!
Ivan, azt ajanlom rugjunk be mi ketten. En mar ugy is jo utaon jarok.Palinkat ittam. Egessegedre!
2006. 05. 21. vasárnap 20:12
En egyszer lattam egy filmet errol. De az egy indiai, fakir faszi volt aki tenyleg bekapta a farkat.
Lehet, hogy letezik magyar fakir is.
Lehet, hogy letezik magyar fakir is.
En mooost joooovoookkkkk!!!!
2006. 05. 21. vasárnap 20:00
Ne haragudj de ez az x-x-nekem nem mond semmit.
Egy kep sem jelenik meg!?
Egy kep sem jelenik meg!?
Miert finom?
A mienk hazi gyartmany volt.
A mienk hazi gyartmany volt.
A 70-es evek vegen ittam utolyara mazsolabort.
Ugy berugtunk tole mint a szamar.
Ugy berugtunk tole mint a szamar.
2006. 05. 21. vasárnap 14:25
Ez ugy igaz.
Nem tetszik nekem ez az egesz de most mi a banatot lehet csinalni?
Nem tetszik nekem ez az egesz de most mi a banatot lehet csinalni?
2006. 05. 21. vasárnap 14:11
Hat en erre barmikor hajlando vagyok szavazni!
Sajnos regota forumozok, hogy tudjam ez nem Te vagy.
Akkor is jo.
PS.
Nalam sincs!
Sajnos regota forumozok, hogy tudjam ez nem Te vagy.
Akkor is jo.
PS.
Nalam sincs!
2006. 05. 21. vasárnap 13:25
Fogalmam sincs mirol irsz!
En csak egy kerdest tettem fel marci.berner-nek.
..."szeretlek kicsim megbasználak"... erre miert kell szavazni?
Kulomben usd, vagd. Nem apad, nem anyad!
En csak egy kerdest tettem fel marci.berner-nek.
..."szeretlek kicsim megbasználak"... erre miert kell szavazni?
Kulomben usd, vagd. Nem apad, nem anyad!
2006. 05. 21. vasárnap 12:29
Erre miert kell szavazni?
2006. 05. 19. péntek 14:08
Attol fugg.
Egyikukkel mindenkeppen konzultalj!
Egyikukkel mindenkeppen konzultalj!
Egy par hetig nem tudtam nettezni.
Most olvasom eloszor ezt a Topic-ot.
Katinka: Ugye ez nem igaz?
Most olvasom eloszor ezt a Topic-ot.
Katinka: Ugye ez nem igaz?
VERLAINE, Paul
(Tóth Árpád fordítása)
ŐSZI CHANSON
Ősz húrja zsong,
jajong, busong
a tájon,
s ont monoton
bút konokon
és fájón.
S én csüggeteg,
halvány beteg,
mig éjfél
kong, csak sirok,
s elém a sok
tűnt kéj kél.
Óh, múlni már,
ősz! húllni már,
eresszél!
Mint holt avart,
mit felkavart
a rossz szél...
(Tóth Árpád fordítása)
ŐSZI CHANSON
Ősz húrja zsong,
jajong, busong
a tájon,
s ont monoton
bút konokon
és fájón.
S én csüggeteg,
halvány beteg,
mig éjfél
kong, csak sirok,
s elém a sok
tűnt kéj kél.
Óh, múlni már,
ősz! húllni már,
eresszél!
Mint holt avart,
mit felkavart
a rossz szél...
Paul Verlain (Tóth Árpád fordítása )
AZ ÉN MEGHITT ÁLMOM
E furcsa álom gyakran s mélyen talál sziven
egy ismeretlen nőről, kit szeretek, s szeret,
s kit ízig ugyanegynek sohasem ismerek,
és soha csupa másnak, s szeret s megért hiven.
Óh, ő megért hiven s csak ő látja, igen,
hogy átlátszó szivemben zord talány nem mered,
ó jaj, csak ő, s könnyétől, mely lassan megered,
izzadt és halvány orcám megfrissül szeliden.
Óh, barna? szőke? vagy vörös tán? - nem tudom,
s neve? - emlékszem erre, zengő és lágy nagyon,
mint bús kedveseké, kiket száműz az Élet;
nézése úgy borong, mint szobrok hűs szeme,
s bús hangja mintha halkan, távolból zengene,
mint lágy szók reszketése, mik már hallgatni tértek.
AZ ÉN MEGHITT ÁLMOM
E furcsa álom gyakran s mélyen talál sziven
egy ismeretlen nőről, kit szeretek, s szeret,
s kit ízig ugyanegynek sohasem ismerek,
és soha csupa másnak, s szeret s megért hiven.
Óh, ő megért hiven s csak ő látja, igen,
hogy átlátszó szivemben zord talány nem mered,
ó jaj, csak ő, s könnyétől, mely lassan megered,
izzadt és halvány orcám megfrissül szeliden.
Óh, barna? szőke? vagy vörös tán? - nem tudom,
s neve? - emlékszem erre, zengő és lágy nagyon,
mint bús kedveseké, kiket száműz az Élet;
nézése úgy borong, mint szobrok hűs szeme,
s bús hangja mintha halkan, távolból zengene,
mint lágy szók reszketése, mik már hallgatni tértek.
Tóth Árpád
Meddő órán
Magam vagyok.
Nagyon.
Kicsordul a könnyem.
Hagyom.
Viaszos vászon az asztalomon,
Faricskálok lomhán egy dalon,
Vézna, szánalmas figura, én.
Én, én.
S magam vagyok a föld kerekén.
(1908
Meddő órán
Magam vagyok.
Nagyon.
Kicsordul a könnyem.
Hagyom.
Viaszos vászon az asztalomon,
Faricskálok lomhán egy dalon,
Vézna, szánalmas figura, én.
Én, én.
S magam vagyok a föld kerekén.
(1908
Tóth Árpád:
Lélektől lélekig
Állok az ablak mellett éjszaka,
S a mérhetetlen messszeségen át
Szemembe gyüjtöm össze egy szelíd
Távol csillag remegő sugarát.
Billió mérföldekről jött e fény,
Jött a jeges, fekete és kopár
Terek sötétjén lankadatlanul,
S ki tudja, mennyi ezredéve már.
Egy égi üzenet, mely végre most
Hozzám talált s szememben célhoz ért,
S boldogan hal meg, amíg rácsukom
Fáradt pillám koporsófödelét.
Tanultam én, hogy átalszűrve a
Tudósok finom kristályműszerén,
Bús földünkkel s bús testemmel rokon
Elemekről ád hírt az égi fény.
Magamba zárom, véremmé iszom,
És csöndben és tünődve figyelem,
Mily ős bút zokog a vérnek a fény,
Földnek az ég, elemnek az elem?
Tán fáj a csillagoknak a magány,
A térbe szétszórt milljom árvaság?
S hogy össze nem találunk már soha
A jégen, éjen s messziségen át?
Ó, csillag, mit sírsz! Messzebb te se vagy,
Mint egymástól itt a földi szivek!
A Szíriusz van tőlem távolabb,
Vagy egy-egy társam, jaj, ki mondja meg?
Ó, jaj, barátság, és jaj, szerelem!
Ó, jaj, az út lélektől lélekig!
Küldözzük a szem csüggedt sugarát,
S köztünk a roppant, jeges űr lakik!
(1932)
Lélektől lélekig
Állok az ablak mellett éjszaka,
S a mérhetetlen messszeségen át
Szemembe gyüjtöm össze egy szelíd
Távol csillag remegő sugarát.
Billió mérföldekről jött e fény,
Jött a jeges, fekete és kopár
Terek sötétjén lankadatlanul,
S ki tudja, mennyi ezredéve már.
Egy égi üzenet, mely végre most
Hozzám talált s szememben célhoz ért,
S boldogan hal meg, amíg rácsukom
Fáradt pillám koporsófödelét.
Tanultam én, hogy átalszűrve a
Tudósok finom kristályműszerén,
Bús földünkkel s bús testemmel rokon
Elemekről ád hírt az égi fény.
Magamba zárom, véremmé iszom,
És csöndben és tünődve figyelem,
Mily ős bút zokog a vérnek a fény,
Földnek az ég, elemnek az elem?
Tán fáj a csillagoknak a magány,
A térbe szétszórt milljom árvaság?
S hogy össze nem találunk már soha
A jégen, éjen s messziségen át?
Ó, csillag, mit sírsz! Messzebb te se vagy,
Mint egymástól itt a földi szivek!
A Szíriusz van tőlem távolabb,
Vagy egy-egy társam, jaj, ki mondja meg?
Ó, jaj, barátság, és jaj, szerelem!
Ó, jaj, az út lélektől lélekig!
Küldözzük a szem csüggedt sugarát,
S köztünk a roppant, jeges űr lakik!
(1932)
2005. 06. 21. kedd 18:50
Na ezzel el is tuntem.
Patok!
Patok!
2005. 06. 21. kedd 18:43
En viszont szoktam volt forumozni...
Semmi ovatoskodas a nemzetiseggel.
Igen a "roman" szo serto, ha nem romannak/rol mondod!
Nem "szebben" kell mondani, hanem helyesebben!
Engem meg az zavar, ha a magyarorszagi magyarnak mindegy, hogy kirol mit mond.
Erdely-bol attelepult felesegem egyszer megkerdezte egy volt osztalytarsa: "...mond, hogy van az, hogy ilyen jol beszelsz magyarul? Teroman vagy nem?..."
Tehat tenyleg nem ertettel meg.
Delehet, hogy ezek utan sem!
Sajnalom.
Semmi ovatoskodas a nemzetiseggel.
Igen a "roman" szo serto, ha nem romannak/rol mondod!
Nem "szebben" kell mondani, hanem helyesebben!
Engem meg az zavar, ha a magyarorszagi magyarnak mindegy, hogy kirol mit mond.
Erdely-bol attelepult felesegem egyszer megkerdezte egy volt osztalytarsa: "...mond, hogy van az, hogy ilyen jol beszelsz magyarul? Teroman vagy nem?..."
Tehat tenyleg nem ertettel meg.
Delehet, hogy ezek utan sem!
Sajnalom.
2005. 06. 16. csütörtök 19:59
..." a rendszamrol kesobb kiderult romanok voltak..."
Ezt irtad es nem azt amit most irtal!
Nem emlekszel?
Ezt irtad es nem azt amit most irtal!
Nem emlekszel?
Na jo az Arany fele valltozat sem rosz!
"Lenni vagy nem lenni: az itt a kérdés.
Akkor nemesb-e a lélek, ha tűri
Balsorsa minden nyűgét s nyilait;
Vagy ha kiszáll tenger fájdalma ellen,
S fegyvert ragadva véget vet neki?
Meghalni -- elszunnyadni -- semmi több;
S egy álom által elvégezni mind
A szív keservét, a test eredendő,
Természetes rázkódtatásait:
Oly cél, minőt óhajthat a kegyes.
Meghalni -- elszunnyadni -- és alunni!
Talán álmodni: ez a bökkenő;
Mert hogy mi álmok jőnek a halálban,
Ha majd leráztuk mind e földi bajt,
Ez visszadöbbent. E meggondolás az,
Mi a nyomort oly hosszan élteti:
Mert ki viselné a kor gúny-csapásit,
Zsarnok bosszúját, gőgös ember dölyf
Útált szerelme kínját, pör-halasztást,
A hivatalnak packázásait,
S mind a rugást, mellyel méltatlanok
Bántalmazzák a tűrő érdemet:
Ha nyúgalomba küldhetné magát
Egy puszta tőrrel? -- Ki hordaná e terheket,
Izzadva, nyögve élte fáradalmin,
Ha rettegésünk egy halál utáni
Valamitől -- a nem ismert tartomány
Melyből nem tér meg utazó -- le nem
Lohasztja kedvünk, inkább tűrni a
Jelen gonoszt, mint ismeretlenek
Felé sietni? -- Ekképp az öntudat
Belőlünk mind gyávat csinál
S az elszántság természetes szinét
A gondolat halványra betegíti;
Ily kétkedés által sok nagyszerű,
Fontos merény kifordul medriből
S elveszti "tett" nevét. -- De csöndesen
A szép Ophelia jő. -- Szép hölgy, imádba
Legyenek foglalva minden bűneim."
"Lenni vagy nem lenni: az itt a kérdés.
Akkor nemesb-e a lélek, ha tűri
Balsorsa minden nyűgét s nyilait;
Vagy ha kiszáll tenger fájdalma ellen,
S fegyvert ragadva véget vet neki?
Meghalni -- elszunnyadni -- semmi több;
S egy álom által elvégezni mind
A szív keservét, a test eredendő,
Természetes rázkódtatásait:
Oly cél, minőt óhajthat a kegyes.
Meghalni -- elszunnyadni -- és alunni!
Talán álmodni: ez a bökkenő;
Mert hogy mi álmok jőnek a halálban,
Ha majd leráztuk mind e földi bajt,
Ez visszadöbbent. E meggondolás az,
Mi a nyomort oly hosszan élteti:
Mert ki viselné a kor gúny-csapásit,
Zsarnok bosszúját, gőgös ember dölyf
Útált szerelme kínját, pör-halasztást,
A hivatalnak packázásait,
S mind a rugást, mellyel méltatlanok
Bántalmazzák a tűrő érdemet:
Ha nyúgalomba küldhetné magát
Egy puszta tőrrel? -- Ki hordaná e terheket,
Izzadva, nyögve élte fáradalmin,
Ha rettegésünk egy halál utáni
Valamitől -- a nem ismert tartomány
Melyből nem tér meg utazó -- le nem
Lohasztja kedvünk, inkább tűrni a
Jelen gonoszt, mint ismeretlenek
Felé sietni? -- Ekképp az öntudat
Belőlünk mind gyávat csinál
S az elszántság természetes szinét
A gondolat halványra betegíti;
Ily kétkedés által sok nagyszerű,
Fontos merény kifordul medriből
S elveszti "tett" nevét. -- De csöndesen
A szép Ophelia jő. -- Szép hölgy, imádba
Legyenek foglalva minden bűneim."
W. SHAKESPEARE
HAMLET -reszlet(de nem akarmilyen)
"To be, or not to be--that is the question:
Whether 'tis nobler in the mind to suffer
The slings and arrows of outrageous fortune
Or to take arms against a sea of troubles
And by opposing end them. To die, to sleep--
No more--and by a sleep to say we end
The heartache, and the thousand natural shocks
That flesh is heir to. 'Tis a consummation
Devoutly to be wished. To die, to sleep--
To sleep--perchance to dream: ay, there's the rub,
For in that sleep of death what dreams may come
When we have shuffled off this mortal coil,
Must give us pause. There's the respect
That makes calamity of so long life.
For who would bear the whips and scorns of time,
Th' oppressor's wrong, the proud man's contumely
The pangs of despised love, the law's delay,
The insolence of office, and the spurns
That patient merit of th' unworthy takes,
When he himself might his quietus make
With a bare bodkin? Who would fardels bear,
To grunt and sweat under a weary life,
But that the dread of something after death,
The undiscovered country, from whose bourn
No traveller returns, puzzles the will,
And makes us rather bear those ills we have
Than fly to others that we know not of?
Thus conscience does make cowards of us all,
And thus the native hue of resolution
Is sicklied o'er with the pale cast of thought,
And enterprise of great pitch and moment
With this regard their currents turn awry
And lose the name of action. -- Soft you now,
The fair Ophelia! -- Nymph, in thy orisons
Be all my sins remembered."
HAMLET -reszlet(de nem akarmilyen)
"To be, or not to be--that is the question:
Whether 'tis nobler in the mind to suffer
The slings and arrows of outrageous fortune
Or to take arms against a sea of troubles
And by opposing end them. To die, to sleep--
No more--and by a sleep to say we end
The heartache, and the thousand natural shocks
That flesh is heir to. 'Tis a consummation
Devoutly to be wished. To die, to sleep--
To sleep--perchance to dream: ay, there's the rub,
For in that sleep of death what dreams may come
When we have shuffled off this mortal coil,
Must give us pause. There's the respect
That makes calamity of so long life.
For who would bear the whips and scorns of time,
Th' oppressor's wrong, the proud man's contumely
The pangs of despised love, the law's delay,
The insolence of office, and the spurns
That patient merit of th' unworthy takes,
When he himself might his quietus make
With a bare bodkin? Who would fardels bear,
To grunt and sweat under a weary life,
But that the dread of something after death,
The undiscovered country, from whose bourn
No traveller returns, puzzles the will,
And makes us rather bear those ills we have
Than fly to others that we know not of?
Thus conscience does make cowards of us all,
And thus the native hue of resolution
Is sicklied o'er with the pale cast of thought,
And enterprise of great pitch and moment
With this regard their currents turn awry
And lose the name of action. -- Soft you now,
The fair Ophelia! -- Nymph, in thy orisons
Be all my sins remembered."
2005. 06. 16. csütörtök 16:58
"To be, or not to be--that is the question"...
Agggyal nekik Tesver!
2005. 06. 16. csütörtök 12:22
Persze, hogy mindegy a nemzetiseguk,de nem mindegy hogyan fogalmazod meg a mondatod.
Kosz!
Na akkor itt van valami,hogy ne csak epekedjunk hanem vigyorogjunk is:
Karinthy Frigyes:Igy irtok ti
A SZEGÉNY KIS TROMBITÁS SZIMBOLISTA KLAPEC NYÖSZÖRGÉSEI"
CÍMŰ CIKLUSBÓL[3]
Mint aki halkan belelépett.
És jönnek távol, ferde illatok
Mint kósza lányok és hideg cselédek
Kiknek bús kontyán angyal andalog
Mint aki halkan belelépett.
Mint aki halkan belelépett
Valamibe... s most tüszköl s fintorog
Mint trombiták és roppant trombonok
S a holdvilágnál szédelegve ferdül
Nehéz boroktól és aranyló sertül
Úgy lépek vissza mostan életembe
Mint kisfiú, ki csendes, csitri, csempe
S látok barnát, kókuszt, koporsót, képet -
Mint aki halkan belelépett.
VIII
A kis edény.
Oly furcsa és merev.
Aranyhabos tó, emlék-temető
Emlékek ágya, ágyak ápolója,
Mély, puha párna, pincsi, pince, pólya
Emléket emtet, engem temet ő
Fehér és csendes. Ülök rajt, kis ingbe -
És távoli, mély országokba int be
Mint folyt arany és mint ezer ezüst,
Oly bús, fehér, olyan igénytelen
Becéz, reámnéz és tréfál velem
Mint egy kis fehér legyező,
Csak rátekintek s igy szólok: ez ő.
A jó, szelid, a kedves, pici teknő -
De néha megnő -
És néha horpad s néha szétreped
És szerteszökken szörnyű fergeteg
És a homályban bőszen harsonáz
És akkora már, mint a ház
És ordítunk és sírunk: diadal
És ilyen fiatal
S mint kürtök öble s vérző trombiták
És néha vág.
És néha vég.
És néha olyan, mint az ég.
S mint longa, linga, lunga, lenge lég
(Még, még.)
És borzadunk az égbe, nyögve, sírva
És néha néz ránk -
És néha olyan, mintha verset írna.
XIII
Én nyafogok
Az életben, mint kevesek
Én nyifegek
Távol mezőkön bőrző levesek
Én nyühögök
Valami van, valami nincs
Én szepegek
Valami kósza, kótya kincs
Én szüpögök
Az éjbe, későn és korán
Én szipogok
Az orromon, e roppant trombitán.
Na akkor itt van valami,hogy ne csak epekedjunk hanem vigyorogjunk is:
Karinthy Frigyes:Igy irtok ti
A SZEGÉNY KIS TROMBITÁS SZIMBOLISTA KLAPEC NYÖSZÖRGÉSEI"
CÍMŰ CIKLUSBÓL[3]
Mint aki halkan belelépett.
És jönnek távol, ferde illatok
Mint kósza lányok és hideg cselédek
Kiknek bús kontyán angyal andalog
Mint aki halkan belelépett.
Mint aki halkan belelépett
Valamibe... s most tüszköl s fintorog
Mint trombiták és roppant trombonok
S a holdvilágnál szédelegve ferdül
Nehéz boroktól és aranyló sertül
Úgy lépek vissza mostan életembe
Mint kisfiú, ki csendes, csitri, csempe
S látok barnát, kókuszt, koporsót, képet -
Mint aki halkan belelépett.
VIII
A kis edény.
Oly furcsa és merev.
Aranyhabos tó, emlék-temető
Emlékek ágya, ágyak ápolója,
Mély, puha párna, pincsi, pince, pólya
Emléket emtet, engem temet ő
Fehér és csendes. Ülök rajt, kis ingbe -
És távoli, mély országokba int be
Mint folyt arany és mint ezer ezüst,
Oly bús, fehér, olyan igénytelen
Becéz, reámnéz és tréfál velem
Mint egy kis fehér legyező,
Csak rátekintek s igy szólok: ez ő.
A jó, szelid, a kedves, pici teknő -
De néha megnő -
És néha horpad s néha szétreped
És szerteszökken szörnyű fergeteg
És a homályban bőszen harsonáz
És akkora már, mint a ház
És ordítunk és sírunk: diadal
És ilyen fiatal
S mint kürtök öble s vérző trombiták
És néha vág.
És néha vég.
És néha olyan, mint az ég.
S mint longa, linga, lunga, lenge lég
(Még, még.)
És borzadunk az égbe, nyögve, sírva
És néha néz ránk -
És néha olyan, mintha verset írna.
XIII
Én nyafogok
Az életben, mint kevesek
Én nyifegek
Távol mezőkön bőrző levesek
Én nyühögök
Valami van, valami nincs
Én szepegek
Valami kósza, kótya kincs
Én szüpögök
Az éjbe, későn és korán
Én szipogok
Az orromon, e roppant trombitán.
2005. 06. 16. csütörtök 11:20
Ugy erted,hogy: romaniaiak voltak.
Nem mindegy!
Nem mindegy!
Errol jut eszembe egy nagyon jo idevago vicc!
Teny:
Milyen a mai, modern magyar epiteszet csucs teljesitmenye:
-nincsen ajto
-nincsen ablak
-vizes a fal
...de a kulcsokat mar atadtak!
HIHIHIHI
Ha tudod honnan ered akkor meg is erted!
Teny:
Milyen a mai, modern magyar epiteszet csucs teljesitmenye:
-nincsen ajto
-nincsen ablak
-vizes a fal
...de a kulcsokat mar atadtak!
HIHIHIHI
Ha tudod honnan ered akkor meg is erted!
Magyarország
Sex Clowns 2
Ass to mouth 9
Lesbian College Coeds 13
A pesti spriccparty klub 14 - A doktornő is bedobja magát
Sex Village Idiot
