Csendes a város, lágyan fúj a szél.
Lenyugvó nap tüzében múltam visszatér.
Ott még virágok nyíltak, szemünkben élt a fény.
Álmunk szívembe vésett emléke ég, mégis mennyit ér?
Vágy, forró láz, izzó ölelés, amit tőled kaptam én.
El nem múló vágy, végtelen repülés, meghalt a semmiért.
Vágy, forró láz, izzó ölelés, amit tőled kaptam én.
El nem múló vágy, végtelen repülés, meghalt a semmiért.
Alszik a város, csak néhány lámpa ég,
Lehulló könny a porba, múltamról mesél.
Ott még virágok nyíltak, szemünkben élt a fény.
Álmunk szívembe vésett emléke él, mégis mennyit ér?
Vágy forró láz, izzóölelés, amit tőled kaptam én.
El nem múló vágy, végtelen repülés, meghalt a semmiért...
/Groovehouse/
Lenyugvó nap tüzében múltam visszatér.
Ott még virágok nyíltak, szemünkben élt a fény.
Álmunk szívembe vésett emléke ég, mégis mennyit ér?
Vágy, forró láz, izzó ölelés, amit tőled kaptam én.
El nem múló vágy, végtelen repülés, meghalt a semmiért.
Vágy, forró láz, izzó ölelés, amit tőled kaptam én.
El nem múló vágy, végtelen repülés, meghalt a semmiért.
Alszik a város, csak néhány lámpa ég,
Lehulló könny a porba, múltamról mesél.
Ott még virágok nyíltak, szemünkben élt a fény.
Álmunk szívembe vésett emléke él, mégis mennyit ér?
Vágy forró láz, izzóölelés, amit tőled kaptam én.
El nem múló vágy, végtelen repülés, meghalt a semmiért...
/Groovehouse/
sing in the rain... helyett...
majd:
"A telihold táncot járt egy éjjelen át,
amikor kezed ajkaimhoz ért...."
majd:
"A telihold táncot járt egy éjjelen át,
amikor kezed ajkaimhoz ért...."
Királylányos idézett belőle Manókának egy szösszenetet... íme a Kormorán: A csend partján dala:
"A csend partján ha lépdelsz,
Lesz veled egy mégis,
Lesz veled egy mégsem,
Gondolkozz miért nem.
Mert nem kezdődött, s nem lett vége,
Csak egy reggel volt mely nem ébredt a fényre,
A csend partján ha lépdelsz,
Mond el, miért nem?
Napokra emlékszel, mit odaadtál másnak,
De nem kaptál semmit, értéktelen a látszat,
Lesz még olyan csend mely harangszóval ébreszt,
Bátortalan válaszokat ágyúszóval öl meg!
S megérted, mit megérteni fáj,
Kopogtat az élet, de beengedni fáj,
A csend partján ha lépdelsz, lesz veled egy szó,
Egyszer legyen majd jó
Nekünk így rendelték messze...
Ahol egy csillag egy csillagnak van teremtve...
Jó veled aludni és ébredni is jó,
Mégis fáj, ha elér ez a szó,
Nem tudom, hogy éljek, hogy éljek tovább?
De átölellek a himnusz után.
Nekünk így rendelték messze...
Ahogy egy csillag egy csillagnak van teremtve...
Nem könnyű szeretni, ki döntött maga ellen,
Ki bűhődni akar, látszatszerelemmel,
Eljött valaki, a csend partjára,
Üvölteni végre: a mindenért cserébe!
Mikor az első bomba lehullt,
Hozzámbújtál éppen,
Ha a csend partjára tévedsz,
Mondd el, miért nem?.."
"A csend partján ha lépdelsz,
Lesz veled egy mégis,
Lesz veled egy mégsem,
Gondolkozz miért nem.
Mert nem kezdődött, s nem lett vége,
Csak egy reggel volt mely nem ébredt a fényre,
A csend partján ha lépdelsz,
Mond el, miért nem?
Napokra emlékszel, mit odaadtál másnak,
De nem kaptál semmit, értéktelen a látszat,
Lesz még olyan csend mely harangszóval ébreszt,
Bátortalan válaszokat ágyúszóval öl meg!
S megérted, mit megérteni fáj,
Kopogtat az élet, de beengedni fáj,
A csend partján ha lépdelsz, lesz veled egy szó,
Egyszer legyen majd jó
Nekünk így rendelték messze...
Ahol egy csillag egy csillagnak van teremtve...
Jó veled aludni és ébredni is jó,
Mégis fáj, ha elér ez a szó,
Nem tudom, hogy éljek, hogy éljek tovább?
De átölellek a himnusz után.
Nekünk így rendelték messze...
Ahogy egy csillag egy csillagnak van teremtve...
Nem könnyű szeretni, ki döntött maga ellen,
Ki bűhődni akar, látszatszerelemmel,
Eljött valaki, a csend partjára,
Üvölteni végre: a mindenért cserébe!
Mikor az első bomba lehullt,
Hozzámbújtál éppen,
Ha a csend partjára tévedsz,
Mondd el, miért nem?.."
Hogyha eltűnünk egy perc alatt
Velünk semmi sem tűnik el
Mindig itt vagyunk egy ég alatt
Lehet észre sem veszel
Lehet, hogy gyors, ahogy repülünk
Szemed lassú, s nem fog fel
De a gyermeked már észrevett
Bámul tág szemmel ránk
Mert ő nemrég s tisztán született
Nem érti, miért nem látható,
Aki szabadnak érkezett
Látod, hogy csak tengert úszunk át,
Felhőkről lábat lógatunk,
Ezek mi vagyunk a szabadság vándorai
Szökünk a sötétség elől,
Falakon átrohanunk,
Ezek mi vagyunk a szabadság vándorai
Néha lelkeden nyiss egy ablakot,
Mert csak így érhetsz utol
Arra nézz, hová vágyad hív,
Mert mi ott leszünk valahol
Látod, hogy csak tengert úszunk át,
Felhőkről lábat lógatunk,
Ezek mi vagyunk a szabadság vándorai
Szökünk a sötétség elől,
Falakon átrohanunk,
Ezek mi vagyunk a szabadság vándorai
Nem tudjuk még mi hajt,
A boldogság vagy a keserűség
Az egyik biztos hív, a másik biztos,
Hogy eltaszít rég ezért menni kell,
Addig, míg így van
Azt sem tudjuk még,
Hogy meddig tart ez az utazás
Meddig száll velünk
A cél felé ez a vitorlás
Addig is menni kell
Azt hiszem, hosszú az út...
/Demjén Ferenc/
Velünk semmi sem tűnik el
Mindig itt vagyunk egy ég alatt
Lehet észre sem veszel
Lehet, hogy gyors, ahogy repülünk
Szemed lassú, s nem fog fel
De a gyermeked már észrevett
Bámul tág szemmel ránk
Mert ő nemrég s tisztán született
Nem érti, miért nem látható,
Aki szabadnak érkezett
Látod, hogy csak tengert úszunk át,
Felhőkről lábat lógatunk,
Ezek mi vagyunk a szabadság vándorai
Szökünk a sötétség elől,
Falakon átrohanunk,
Ezek mi vagyunk a szabadság vándorai
Néha lelkeden nyiss egy ablakot,
Mert csak így érhetsz utol
Arra nézz, hová vágyad hív,
Mert mi ott leszünk valahol
Látod, hogy csak tengert úszunk át,
Felhőkről lábat lógatunk,
Ezek mi vagyunk a szabadság vándorai
Szökünk a sötétség elől,
Falakon átrohanunk,
Ezek mi vagyunk a szabadság vándorai
Nem tudjuk még mi hajt,
A boldogság vagy a keserűség
Az egyik biztos hív, a másik biztos,
Hogy eltaszít rég ezért menni kell,
Addig, míg így van
Azt sem tudjuk még,
Hogy meddig tart ez az utazás
Meddig száll velünk
A cél felé ez a vitorlás
Addig is menni kell
Azt hiszem, hosszú az út...
/Demjén Ferenc/
Néha kell, hogy önmagad újra vadnak érezd.
Kell egy elképzelt futás szabadságodért,
Álmodj újra szárnyakat,szállj mind szenvedélyed!
Ez egy új fellángolás az életért.
Mint éji lepke szállj,melegnek és a fénynek.
Mert a végső cél neked,csak a tűz lehet!
A vágy, a tűz, lángjaiba űz.
De ne ijedj meg,úgyse menekülsz.
Mert a tűz, a vágy, s benned a parázs.
Így sosem égsz el, véd a varázs.
Így születtünk hát...A tűz az életünk.
Mindegy, hogy lassan éget el,vagy gyorsan elmegyünk.
A vágy, a tűz, lángjaiba űz.
De ne ijedj meg,úgyse menekülsz.
Mert a tűz, a vágy, s benned a parázs.
Így sosem égsz el, véd a varázs...
/Demjén Ferenc/
Kell egy elképzelt futás szabadságodért,
Álmodj újra szárnyakat,szállj mind szenvedélyed!
Ez egy új fellángolás az életért.
Mint éji lepke szállj,melegnek és a fénynek.
Mert a végső cél neked,csak a tűz lehet!
A vágy, a tűz, lángjaiba űz.
De ne ijedj meg,úgyse menekülsz.
Mert a tűz, a vágy, s benned a parázs.
Így sosem égsz el, véd a varázs.
Így születtünk hát...A tűz az életünk.
Mindegy, hogy lassan éget el,vagy gyorsan elmegyünk.
A vágy, a tűz, lángjaiba űz.
De ne ijedj meg,úgyse menekülsz.
Mert a tűz, a vágy, s benned a parázs.
Így sosem égsz el, véd a varázs...
/Demjén Ferenc/
Vigyél hát bele a jóba,
az élet csak erről szól ma.
Engedj hát, hogy most a karodba dőljek,
s ne a porba.
Csak nézni, mi szép,
de meg sem kapni, mi édes,
ez majd jó lesz, mikor szemed nem lát,
szíved nem érez.
De most, hogy előttem állsz,
engem nem érdekel semmi.
Csak az, hogy hányszor tudnék most veled
messzire menni.
ref.: Vigyél hát bele a jóba,
száz éve állok a sorba,
és én nem vagyok, ki szótlanul állna,
s nem is szólna.
Vigyél hát bele a jóba,
az élet csak erről szól ma,
Engedj hát, hogy most a karodba dőljek,
s ne a porba.
Mert van, aki lát,
és van, ki arra is gyáva,
hogy kimondja, amit érez,
s ezért így marad árva.
És te is mondhatod rám, hogy nagyon gyors, ahogy kérlek,
de mi leggyorsabban futhat el, az maga az élet.
ref.
Annyi minden eltűnt már egy perc alatt,
és mégis van bennünk, mi megmaradt: ez a vágy talán.
ref...
/Demjén Ferenc/
az élet csak erről szól ma.
Engedj hát, hogy most a karodba dőljek,
s ne a porba.
Csak nézni, mi szép,
de meg sem kapni, mi édes,
ez majd jó lesz, mikor szemed nem lát,
szíved nem érez.
De most, hogy előttem állsz,
engem nem érdekel semmi.
Csak az, hogy hányszor tudnék most veled
messzire menni.
ref.: Vigyél hát bele a jóba,
száz éve állok a sorba,
és én nem vagyok, ki szótlanul állna,
s nem is szólna.
Vigyél hát bele a jóba,
az élet csak erről szól ma,
Engedj hát, hogy most a karodba dőljek,
s ne a porba.
Mert van, aki lát,
és van, ki arra is gyáva,
hogy kimondja, amit érez,
s ezért így marad árva.
És te is mondhatod rám, hogy nagyon gyors, ahogy kérlek,
de mi leggyorsabban futhat el, az maga az élet.
ref.
Annyi minden eltűnt már egy perc alatt,
és mégis van bennünk, mi megmaradt: ez a vágy talán.
ref...
/Demjén Ferenc/
Elaludni készül a nyár,
Ködök lusta fellege száll,
Hűvösebb az éjszaka már.
Vigyázz rám!
Ugye, holnap útra kelünk,
Zsebre vágjuk majd a kezünk,
Kicsit túl vidámak leszünk?
Vigyázz rám!
Ez az év is úgy tűnik el,
Kérdezem, de mégse felel,
S hogy mi legyen, majd dönteni kell,
Vigyázz rám!
Szemed most is annyira szép,
Szerelemmel nézel-e még?
Nevetésed éppen elég,
Vigyázz rám!
Összekötve ott van a zsák,
Benne mind a nyári ruhnák,
Nem emlékszik senki se ránk,
Vigyázz rám!
Ez az év is úgy tűnik el,
Kérdezem, de mégse felel.
Aztán majd, ha dönteni kell,
Vigyázz rám!
Ez az év is úgy tűnik el,
Kérdezem, de mégse felel.
Aztán majd, ha dönteni kell,
Vigyázz rám!
Vigyázz rám!
/Dés László/
Ködök lusta fellege száll,
Hűvösebb az éjszaka már.
Vigyázz rám!
Ugye, holnap útra kelünk,
Zsebre vágjuk majd a kezünk,
Kicsit túl vidámak leszünk?
Vigyázz rám!
Ez az év is úgy tűnik el,
Kérdezem, de mégse felel,
S hogy mi legyen, majd dönteni kell,
Vigyázz rám!
Szemed most is annyira szép,
Szerelemmel nézel-e még?
Nevetésed éppen elég,
Vigyázz rám!
Összekötve ott van a zsák,
Benne mind a nyári ruhnák,
Nem emlékszik senki se ránk,
Vigyázz rám!
Ez az év is úgy tűnik el,
Kérdezem, de mégse felel.
Aztán majd, ha dönteni kell,
Vigyázz rám!
Ez az év is úgy tűnik el,
Kérdezem, de mégse felel.
Aztán majd, ha dönteni kell,
Vigyázz rám!
Vigyázz rám!
/Dés László/
Mint egy szélvihar kitör egy álmos éjszakán.
Mint egy jégeső leszakadt nyári délután.
Ahol élt apám, ahol a gyermek voltam én.
Ahol a zord folyó vízesésbe ér.
Angyal szárnyak, tűz és jég.
Vad árnyak szállnak, a lelkem ég.
Egy édes vad vihar, egy lázas furcsa dal.
Tiltott vágyak, őrölt szenvedély.
Néhány furcsa zaj.
Majd száz boldog kacaj.
Úgy ölelsz, hogy a szívem megszakad.
Valami ős erő húz hozzád szüntelen.
Valami rossz idő régi szép életem.
Micsoda félelem, sok a hátulról jött szó.
Sose kérdeztem, te se kérdezd meddig jó.
Angyal szárnyak, tűz és jég.
Vad árnyak állnak közöttünk rég.
De édes vad vihar, egy lázas furcsa dal.
Tiltott vágyak, őrült szenvedély.
Néhány furcsa zaj.
Tomboló vad vihar.
Úgy ölelj, hogy a szívem megszakad!
Angyal szárnyak, tűz és jég.
Vad árnyak árnyak állnak közöttünk rég.
De édes vad vihar, egy lázas furcsa dal.
Tiltott vágyak, őrölt szenvedély.
Néhány furcsa zaj
Tomboló vad vihar.
Úgy ölelj, hogy a szívem megszakad!
Édes vad vihar, ez a lázas furcsa dal.
Benned él, mint egy kínzó szenvedés.
Gyöngyház arcodon,
Egy halvány szép mosoly, elvarázsol minden éjszakán.
Ó minden éjszakán..
/Karthago/
Mint egy jégeső leszakadt nyári délután.
Ahol élt apám, ahol a gyermek voltam én.
Ahol a zord folyó vízesésbe ér.
Angyal szárnyak, tűz és jég.
Vad árnyak szállnak, a lelkem ég.
Egy édes vad vihar, egy lázas furcsa dal.
Tiltott vágyak, őrölt szenvedély.
Néhány furcsa zaj.
Majd száz boldog kacaj.
Úgy ölelsz, hogy a szívem megszakad.
Valami ős erő húz hozzád szüntelen.
Valami rossz idő régi szép életem.
Micsoda félelem, sok a hátulról jött szó.
Sose kérdeztem, te se kérdezd meddig jó.
Angyal szárnyak, tűz és jég.
Vad árnyak állnak közöttünk rég.
De édes vad vihar, egy lázas furcsa dal.
Tiltott vágyak, őrült szenvedély.
Néhány furcsa zaj.
Tomboló vad vihar.
Úgy ölelj, hogy a szívem megszakad!
Angyal szárnyak, tűz és jég.
Vad árnyak árnyak állnak közöttünk rég.
De édes vad vihar, egy lázas furcsa dal.
Tiltott vágyak, őrölt szenvedély.
Néhány furcsa zaj
Tomboló vad vihar.
Úgy ölelj, hogy a szívem megszakad!
Édes vad vihar, ez a lázas furcsa dal.
Benned él, mint egy kínzó szenvedés.
Gyöngyház arcodon,
Egy halvány szép mosoly, elvarázsol minden éjszakán.
Ó minden éjszakán..
/Karthago/
A sok duma dühít, csendet kívánsz
Senki fia, rád bámul és senkit kiált
Nem bírod a terhet, lihegve állsz
Üres üveg, olcsó vigasz, önáltatás
Omlik lábadnál a híd, eltunt a mélyben
Hova lett a régi hit? Nem repít
Lelked sajgó sebeire, gyógyír kéne
Ha térdre rogysz és nincs elég erőd
Én itt leszek, nyújtsd a két kezed
Én itt leszek, mondd el mi bánt, hiszek neked
Én itt leszek, ha tudlak, megvédelek
Én itt leszek, ne szólj semmit, megértelek
Árnyék borult rád, valami rág
Akiben vakon bíztál, ejtett és végleg kiszállt
Ijesztő a csend, hangokra vágysz
Égi jelre, látomásra, hiába vársz
Mocsár előtted az út, túl sok a kígyó
Nem látod a csillagod, nem vezet
Körbe ölelt már a láp, indulni kéne
Ha nincsen társ, és nincs ki veled tart
Én itt leszek, nyújtsd a két kezed
Én itt leszek, mondd el mi bánt, hiszek neked
Én itt leszek, ha tudlak, megvédelek
Én itt leszek, ne szólj semmit, megértelek
Vár rád a jövő, van elég cél
Nem késő újra kezdened még
Előre nézz, az új nap virrad
Véredben lüktet a zene és új hitet ad!
Én itt leszek, nyújtsd a két kezed
Én itt leszek, mondd el mi bánt, hiszek neked
Én itt leszek, ha tudlak, megvédelek
Én itt leszek, ne szólj semmit, megértelek
/Kalapács/
Senki fia, rád bámul és senkit kiált
Nem bírod a terhet, lihegve állsz
Üres üveg, olcsó vigasz, önáltatás
Omlik lábadnál a híd, eltunt a mélyben
Hova lett a régi hit? Nem repít
Lelked sajgó sebeire, gyógyír kéne
Ha térdre rogysz és nincs elég erőd
Én itt leszek, nyújtsd a két kezed
Én itt leszek, mondd el mi bánt, hiszek neked
Én itt leszek, ha tudlak, megvédelek
Én itt leszek, ne szólj semmit, megértelek
Árnyék borult rád, valami rág
Akiben vakon bíztál, ejtett és végleg kiszállt
Ijesztő a csend, hangokra vágysz
Égi jelre, látomásra, hiába vársz
Mocsár előtted az út, túl sok a kígyó
Nem látod a csillagod, nem vezet
Körbe ölelt már a láp, indulni kéne
Ha nincsen társ, és nincs ki veled tart
Én itt leszek, nyújtsd a két kezed
Én itt leszek, mondd el mi bánt, hiszek neked
Én itt leszek, ha tudlak, megvédelek
Én itt leszek, ne szólj semmit, megértelek
Vár rád a jövő, van elég cél
Nem késő újra kezdened még
Előre nézz, az új nap virrad
Véredben lüktet a zene és új hitet ad!
Én itt leszek, nyújtsd a két kezed
Én itt leszek, mondd el mi bánt, hiszek neked
Én itt leszek, ha tudlak, megvédelek
Én itt leszek, ne szólj semmit, megértelek
/Kalapács/
Nem látom, csak álom, ahogy útra kelsz felém
Hangod szirénének buja vágyam tengerén
Talán te is álmodsz rólam, felhőd párnád bársonyán
Jöjj el Angyal, suttogja a szám
Ne várjak tovább
A lelkem még dermedt, túl régen tart a tél
Veled meglelhetném mindazt, amit elvesztetem rég
Melegítsd fel a szivem, kérlek fogadd el zálogát
Jöjj el vadvirág, szirmaid szórjad rám
Kopár a világ
Angyal, ölts testet, hív az élet
Angyal, jöjj el, míg létezzek
Angyal, ölts testet, hív az élet
Angyal, szállj velem!
Ha jönnél és rám lelsz, amikor nem rejt már az ég
Szólsz hozzám, égi hangon,érzem, ajkad íze méz
Szemedben magam látom, fény játszik a hajadon
A múlt már csak oszló éj, veled kel a napom
Te vagy a hajnalom
Angyal, ölts testet, hív az élet
Angyal, jöjj el, míg létezzek
Angyal, ölts testet, hív az élet
Angyal, szállj velem!
/Kalapács/
Hangod szirénének buja vágyam tengerén
Talán te is álmodsz rólam, felhőd párnád bársonyán
Jöjj el Angyal, suttogja a szám
Ne várjak tovább
A lelkem még dermedt, túl régen tart a tél
Veled meglelhetném mindazt, amit elvesztetem rég
Melegítsd fel a szivem, kérlek fogadd el zálogát
Jöjj el vadvirág, szirmaid szórjad rám
Kopár a világ
Angyal, ölts testet, hív az élet
Angyal, jöjj el, míg létezzek
Angyal, ölts testet, hív az élet
Angyal, szállj velem!
Ha jönnél és rám lelsz, amikor nem rejt már az ég
Szólsz hozzám, égi hangon,érzem, ajkad íze méz
Szemedben magam látom, fény játszik a hajadon
A múlt már csak oszló éj, veled kel a napom
Te vagy a hajnalom
Angyal, ölts testet, hív az élet
Angyal, jöjj el, míg létezzek
Angyal, ölts testet, hív az élet
Angyal, szállj velem!
/Kalapács/
"A felfedezésnek csak egy módszere van: utánozni. A helyes gondolkodásnak csak egy módszere van: folytatni valami régi, kipróbált gondolatot."
/Reymont/
/Reymont/
"Ha még nem csináltál egy dolgot, próbálkozz meg vele háromszor! Először, hogy legyőzd félelmed. Másodszor, hogy megtanuld, hogyan kell csinálni. Harmadszor, hogy kiderítsd, szereted-e csinálni."
/Virgil Thomson/
/Virgil Thomson/
"Vannak olyan boldog emberek, akik sohasem akarják azt hinni, ami nekik nem tetszik. Ez kétségtelenül nagy kényelem, és sokáig lehet mellette élni."
/Jókai Mór/
/Jókai Mór/
"Nem mondhatok semmit, ami igazán fontos.
Nem mondhatok el semmit, amit szeretnék.
Nem mondhatom el ki vagyok,
És azt sem hogy Te ki vagy nekem.
Mert üresek mind és némák a szavak
Csak a szemek beszélhetnek és a hallgatás;
Rabnak születik minden gondolat,
Minden érzés, minden vallomás.
Hiába próbálok, nem mondhatok semmit.
Semmit, ami mély, ami közel van a tűzhöz.
Érezned kell, mert hallani nem hallhatod soha,
Érezned kell a kimondhatatlant! "
/Buzsik Tamás/
Nem mondhatok el semmit, amit szeretnék.
Nem mondhatom el ki vagyok,
És azt sem hogy Te ki vagy nekem.
Mert üresek mind és némák a szavak
Csak a szemek beszélhetnek és a hallgatás;
Rabnak születik minden gondolat,
Minden érzés, minden vallomás.
Hiába próbálok, nem mondhatok semmit.
Semmit, ami mély, ami közel van a tűzhöz.
Érezned kell, mert hallani nem hallhatod soha,
Érezned kell a kimondhatatlant! "
/Buzsik Tamás/
"Veled vagyok a Nap ragyog,
vakító fény a szív dobog,
ezernyi kincs mi Szívbe fér,
a test a Lélek érte él.
Ellopni, venni nem lehet,
csak adni, kapni meleget,
mely ad erőt a lényünknek,
mi élteti a szívünket.
Csodás a rét a sok virág,
felzengik Élet Himnuszát,
pompázó színük Mennyei,
Szerelmes Szívünk Élteti.
Amott egy erdő, fenyvesek,
előttem forrás csörgedez.
Veled vagyok a "tűz" lobog,
az Ég is szép - a csillagok.
Ezernyi madár éneke,
elzengi szép az Élete.
Vakító fényben a Világ,
Szív a dal Érted kiált!
Veled vagyok a Nap ragyog,
vakító fény a szív dobog,
ezernyi kincs mi Szívbe fér,
a test a Lélek érte él."
/Fortuna7/
vakító fény a szív dobog,
ezernyi kincs mi Szívbe fér,
a test a Lélek érte él.
Ellopni, venni nem lehet,
csak adni, kapni meleget,
mely ad erőt a lényünknek,
mi élteti a szívünket.
Csodás a rét a sok virág,
felzengik Élet Himnuszát,
pompázó színük Mennyei,
Szerelmes Szívünk Élteti.
Amott egy erdő, fenyvesek,
előttem forrás csörgedez.
Veled vagyok a "tűz" lobog,
az Ég is szép - a csillagok.
Ezernyi madár éneke,
elzengi szép az Élete.
Vakító fényben a Világ,
Szív a dal Érted kiált!
Veled vagyok a Nap ragyog,
vakító fény a szív dobog,
ezernyi kincs mi Szívbe fér,
a test a Lélek érte él."
/Fortuna7/
ej.. töröm a magyart... bocsi :$:$
szal.. "ráklikkelni az összes témára, mielőtt új topic kerül nyitásra? Amely témából van már pár..."
szal.. "ráklikkelni az összes témára, mielőtt új topic kerül nyitásra? Amely témából van már pár..."
Nem kéne előbb legalább ráklikkelni az összes témába mielőtt új topicot kerül nyitásra? Ami téma már van pár?
[#worshi p]
nem lehet biztos.. miért kell szétbarmolni az összes topicot???? legalább kezd a 689-iknél.. ne az első 50-nél...
Sztem megcsíptél egy jó kis kitiltást....
Ha nem birjátok a kritikákat,miért indultatok?
Többezren nézegetnek titeket (is) a neten.
"Mindenkinek van valami véleménye.
Van aki ezt közzé is teszi.Ezt el kell fogadnotok!
Nem az indulók fogják egymásközött eldönteni a sorrendet.Itt a kritika az természetes!Ha egyszer ez egy verseny....
Sok sikert! üdv! "
Tavaly ilyenkori hsz-emre válaszolva csak ZENO üzijét szeretném bemásolni...
És ezennel NO COMMENT...
Hajrá mindenki, az oldalra látogatók döntik el úgyis a verseny eredményét...
Christina Neked csak egy jó tanács: ne süllyedj le vitára ahogy a magánéletben, a munkában az utcán bárhol van kritika ezekkel sajnos együtt kell élni, Te vállaltad önmagad így vállalnod kell a kritikát, és a pozitív megnyilvánulást is!
Sok sikert minden versenyzőnek!
Többezren nézegetnek titeket (is) a neten.
"Mindenkinek van valami véleménye.
Van aki ezt közzé is teszi.Ezt el kell fogadnotok!
Nem az indulók fogják egymásközött eldönteni a sorrendet.Itt a kritika az természetes!Ha egyszer ez egy verseny....
Sok sikert! üdv! "
Tavaly ilyenkori hsz-emre válaszolva csak ZENO üzijét szeretném bemásolni...
És ezennel NO COMMENT...
Hajrá mindenki, az oldalra látogatók döntik el úgyis a verseny eredményét...
Christina Neked csak egy jó tanács: ne süllyedj le vitára ahogy a magánéletben, a munkában az utcán bárhol van kritika ezekkel sajnos együtt kell élni, Te vállaltad önmagad így vállalnod kell a kritikát, és a pozitív megnyilvánulást is!
Sok sikert minden versenyzőnek!
A nick neved utal valamire?
Ha igen akkor boldog névnapot!
Ha igen akkor boldog névnapot!
Az esőt felszárítani úgy sem tudod
A szelet megfordítani úgy sem tudod
Ujjaid közül a kor
Úgy száll mint szürke por, és a perc hordja el
Azért vannak a jó barátok
Hogy a rég elvesztett álmot
Visszahozzák néked majd egy szép napon
Azért vannak a jó barátok
Hogy az eltűnt boldogságot
visszaidézzék egy fázós alkonyon.
Az álmot meg nem álmodni úgy sem tudod
Az érzést elhallgattatni úgy sem tudod
Ujjaid közt a kor
Úgy száll mint szürke por, és a perc hordja el
Refr.x2
Azért vannak a jó barátok
Hogy az eltűnt boldogságot
visszaidézzék egy fázós alkonyon.
/Máté Péter/
A szelet megfordítani úgy sem tudod
Ujjaid közül a kor
Úgy száll mint szürke por, és a perc hordja el
Azért vannak a jó barátok
Hogy a rég elvesztett álmot
Visszahozzák néked majd egy szép napon
Azért vannak a jó barátok
Hogy az eltűnt boldogságot
visszaidézzék egy fázós alkonyon.
Az álmot meg nem álmodni úgy sem tudod
Az érzést elhallgattatni úgy sem tudod
Ujjaid közt a kor
Úgy száll mint szürke por, és a perc hordja el
Refr.x2
Azért vannak a jó barátok
Hogy az eltűnt boldogságot
visszaidézzék egy fázós alkonyon.
/Máté Péter/
Madarak jönnek, madarak jönnek
Halálesőt permeteznek,
Madarak jönnek, madarak jönnek
Fekete könnyel megvéreznek
Valaki mondja meg milyen az élet
Valaki mondja meg miért ilyen
Valaki mondja meg miért szép az élet
Valaki mondja meg miért nem
Valaki mondja meg miért jó az ember
Valaki mondja meg miért nem
Valaki mondja meg miért lesz gonosszá
Valaki mondja meg miért nem
Madarak jönnek, madarak jönnek
Halálesőt permeteznek,
Madarak jönnek, madarak jönnek
Fekete könnyel megvéreznek
Valaki mondja meg kinek kell hinnem
Valaki mondja meg kinek nem
Valaki mondja meg ki hova érhet
Milyen az íze az élet vizének
Valaki mondja meg a hosszú évek
Miért tűnnek úgy mint egy pillanat
Valaki mondja meg mi az hogy elmúlt
Valaki mondja meg hol maradt
Madarak jönnek, madarak jönnek
Halálesőt permeteznek,
Madarak jönnek, madarak jönnek
Fekete könnyel megvéreznek
Valaki mondja meg hogyan kell élni
Apám azt mondta hogy ne bánts mást
Valaki látta hogy bántottalak már
Valaki látta hogy bántottál
Valaki mondja meg miért vagyunk itt
Anyám azt mondta hogy boldog légy
De anyám azt nem mondta miért nem e földön
Anyám nem mondta mondd, mond, miért
Madarak jönnek, madarak jönnek
Halálesőt permeteznek,
Madarak jönnek, madarak jönnek
Fekete könnyel megvéreznek.
/Presser Pici/
Halálesőt permeteznek,
Madarak jönnek, madarak jönnek
Fekete könnyel megvéreznek
Valaki mondja meg milyen az élet
Valaki mondja meg miért ilyen
Valaki mondja meg miért szép az élet
Valaki mondja meg miért nem
Valaki mondja meg miért jó az ember
Valaki mondja meg miért nem
Valaki mondja meg miért lesz gonosszá
Valaki mondja meg miért nem
Madarak jönnek, madarak jönnek
Halálesőt permeteznek,
Madarak jönnek, madarak jönnek
Fekete könnyel megvéreznek
Valaki mondja meg kinek kell hinnem
Valaki mondja meg kinek nem
Valaki mondja meg ki hova érhet
Milyen az íze az élet vizének
Valaki mondja meg a hosszú évek
Miért tűnnek úgy mint egy pillanat
Valaki mondja meg mi az hogy elmúlt
Valaki mondja meg hol maradt
Madarak jönnek, madarak jönnek
Halálesőt permeteznek,
Madarak jönnek, madarak jönnek
Fekete könnyel megvéreznek
Valaki mondja meg hogyan kell élni
Apám azt mondta hogy ne bánts mást
Valaki látta hogy bántottalak már
Valaki látta hogy bántottál
Valaki mondja meg miért vagyunk itt
Anyám azt mondta hogy boldog légy
De anyám azt nem mondta miért nem e földön
Anyám nem mondta mondd, mond, miért
Madarak jönnek, madarak jönnek
Halálesőt permeteznek,
Madarak jönnek, madarak jönnek
Fekete könnyel megvéreznek.
/Presser Pici/
Mikor senki se bánja hogy elmerülsz
Mikor magad is azt hiszed nem menekülsz
Azon az éjjelen szárnyakat ad
És a kérdés el marad
Megyek vele minden hová
Csak az életem bízhatom rá
Kezem fogja s a szívemig ér
Olyan biztatoan kér ne félj ne félj
Vigyázz vigyázz sose repülj az angyalokkal
Vigyázz vigyázz sose repülj az angyalokkal
Szemed elfedi angyal kisért
Szived széttöri szerelmükért
Szárnyad elveszi a bukott angyalokért
Olyan szépek hogy nézni is fáj
Szívemhez szólnak s a fejembe száll
Nekik talán a lelkem kell
De a testem érik el
Velük végre közel az ég
Tudom nélkülük lezuhannék
És ha mégis ijeszt a mély
Oly biztatóan szól ne félj ne félj
Vigyázz vigyázz sose repülj az angyalokkal
Vigyázz vigyázz sose repülj az angyalokkal
Szemed elfedi angyal kisért
Szived széttöri szerelmükért
Szárnyad elveszi a bukott angyalokért
Elvarázsol énekük
S hála jár az angyaloknak
Éjről éjre érkezik
S repülünk már mert szerelem jár az angyaloknak..
/Révész Sándor/
Mikor magad is azt hiszed nem menekülsz
Azon az éjjelen szárnyakat ad
És a kérdés el marad
Megyek vele minden hová
Csak az életem bízhatom rá
Kezem fogja s a szívemig ér
Olyan biztatoan kér ne félj ne félj
Vigyázz vigyázz sose repülj az angyalokkal
Vigyázz vigyázz sose repülj az angyalokkal
Szemed elfedi angyal kisért
Szived széttöri szerelmükért
Szárnyad elveszi a bukott angyalokért
Olyan szépek hogy nézni is fáj
Szívemhez szólnak s a fejembe száll
Nekik talán a lelkem kell
De a testem érik el
Velük végre közel az ég
Tudom nélkülük lezuhannék
És ha mégis ijeszt a mély
Oly biztatóan szól ne félj ne félj
Vigyázz vigyázz sose repülj az angyalokkal
Vigyázz vigyázz sose repülj az angyalokkal
Szemed elfedi angyal kisért
Szived széttöri szerelmükért
Szárnyad elveszi a bukott angyalokért
Elvarázsol énekük
S hála jár az angyaloknak
Éjről éjre érkezik
S repülünk már mert szerelem jár az angyaloknak..
/Révész Sándor/
Ne várd hullani a csillagot,
talán szép halálod felragyog,
sötét égi útja véget ér,
ne nézz, menj tovább
míg tart az éj.
Ahol csillogón a könny fakad,
ne bontsd ég felé a szárnyakat,
Ahol körbe ér a szenvedés,
sötét éjszakába még ne nézz.
Ne várd a hullócsillagot,
ha földet ér nem ragyog,
búcsú fény, amit látsz.
Ne várd a hullócsillagot,
látod én itt vagyok,
talán visszatalálsz.
Nekünk elrepülni nem szabad,
amíg lépteink se látszanak,
Ha így elvakít a lángolás,
azért messze még a változás.
Te már jóslatokban nem hiszel,
Tudom szenvedélyed nem fogy el.
Amíg így fonódik kézbe kéz,
messzi éjszakába még ne nézz.
Ne várd a hullócsillagot,
ha földet ér nem ragyog,
búcsú fény, amit látsz.
Ne várd a hullócsillagot,
látod én itt vagyok,
talán visszatalálsz.
Talán,
Talán visszatalálsz.
Világok fénye elfogyott,
a messzi tűz már nem ragyog.
És nem segít a múló csillagfény,
Ahol szürkül az ég,
Múló csillagfény,
Ahol fogynak a fák,
Múló csillagfény,
Ahol számítok rád.
Ne várd a hullócsillagot,
ha földet ér nem ragyog,
búcsú fény, amit látsz.
Ne várd a hullócsillagot,
látod én itt vagyok,
talán visszatalálsz.
Ne várd a hullócsillagot...
/Révész Sándor/
talán szép halálod felragyog,
sötét égi útja véget ér,
ne nézz, menj tovább
míg tart az éj.
Ahol csillogón a könny fakad,
ne bontsd ég felé a szárnyakat,
Ahol körbe ér a szenvedés,
sötét éjszakába még ne nézz.
Ne várd a hullócsillagot,
ha földet ér nem ragyog,
búcsú fény, amit látsz.
Ne várd a hullócsillagot,
látod én itt vagyok,
talán visszatalálsz.
Nekünk elrepülni nem szabad,
amíg lépteink se látszanak,
Ha így elvakít a lángolás,
azért messze még a változás.
Te már jóslatokban nem hiszel,
Tudom szenvedélyed nem fogy el.
Amíg így fonódik kézbe kéz,
messzi éjszakába még ne nézz.
Ne várd a hullócsillagot,
ha földet ér nem ragyog,
búcsú fény, amit látsz.
Ne várd a hullócsillagot,
látod én itt vagyok,
talán visszatalálsz.
Talán,
Talán visszatalálsz.
Világok fénye elfogyott,
a messzi tűz már nem ragyog.
És nem segít a múló csillagfény,
Ahol szürkül az ég,
Múló csillagfény,
Ahol fogynak a fák,
Múló csillagfény,
Ahol számítok rád.
Ne várd a hullócsillagot,
ha földet ér nem ragyog,
búcsú fény, amit látsz.
Ne várd a hullócsillagot,
látod én itt vagyok,
talán visszatalálsz.
Ne várd a hullócsillagot...
/Révész Sándor/
Nézd, én gyülölöm ki engem sírni lát
Én eltemetném mélyen amit érzek
Nézd, én úgy szeretnék élni mint a fák
Ők úgy maradnak állva
Ahogy éltek s éltem
Annyi minden megtalált
S nem tudtam hogy így fáj
Annyi minden eltalált
S nem tudtam hogy így fáj
Nézd, én élni mertem sűrün mint az éj
És nem kivántam senkitől hogy értsen
Ó, én úgy szerettem jobban bárkinél
De nem láthatta senki sem
Hogy értem s féltem
Refr.
Ó, te átkozottul hasonlítasz rám
Most farkasszemet nézunk ahogy régen
Én az arcom lassan elfordítanám
És vállalnám a könnyeimet
Érted s értem
/Révész Sándor/
Én eltemetném mélyen amit érzek
Nézd, én úgy szeretnék élni mint a fák
Ők úgy maradnak állva
Ahogy éltek s éltem
Annyi minden megtalált
S nem tudtam hogy így fáj
Annyi minden eltalált
S nem tudtam hogy így fáj
Nézd, én élni mertem sűrün mint az éj
És nem kivántam senkitől hogy értsen
Ó, én úgy szerettem jobban bárkinél
De nem láthatta senki sem
Hogy értem s féltem
Refr.
Ó, te átkozottul hasonlítasz rám
Most farkasszemet nézunk ahogy régen
Én az arcom lassan elfordítanám
És vállalnám a könnyeimet
Érted s értem
/Révész Sándor/
Mikor a szárnyam helyét
Megtapogattam,
Újra hinni kezdtem
Ó, az angyalokban.
És most itt van az idő,
Te angyali szerető,
Repülni hív, csábít a levegő,
A jéghideg levegő, (a jéghideg levegő).
Csak Te meg én,
A szakadék peremén,
Dúdolj egy dalt, ez az utolsó perc!
Ha nem láttál még,
Most majd rám ismersz.
A napfény szárnyadra hull
Mozdulatlanul,
(Angyali szerető).
A napfény szárnyadra hull,
(Simogat a levegő),
Mozdulatlanul.
(Szinte fáj!)
Körkörös repülés,
Vagy körkörös zuhanás?
Kell, hogy érts, kell, hogy láss.
Jeleket látsz, ahol nincsenek jelek,
Ha zuhanni kezdesz,
Én megfogom a kezed.
(Angyali szerető),
A napfény szárnyadra hull
(Simogat a levegő)
Mozdulatlanul,
(Angyali szerető).
A napfény szárnyadra hull,
(Simogat a levegő),
Mozdulatlanul.
(Szinte fáj!)
Körkörös repülés,
Vagy körkörös zuhanás?
Kell, hogy érts, kell, hogy láss.
Jeleket látsz, ahol nincsenek jelek,
Ha zuhanni kezdesz,
Én megfogom a kezed.
Szakadék fölött mozdulatlan lebegő,
Kitárt szárnyú angyali szerető,
Jó lesz, ha figyelsz, jó lesz, he érted,
Én itt vagyok veled, és szeretlek téged.
Én szeretlek Téged!
Én szeretlek Téged!
/Ákos/
Megtapogattam,
Újra hinni kezdtem
Ó, az angyalokban.
És most itt van az idő,
Te angyali szerető,
Repülni hív, csábít a levegő,
A jéghideg levegő, (a jéghideg levegő).
Csak Te meg én,
A szakadék peremén,
Dúdolj egy dalt, ez az utolsó perc!
Ha nem láttál még,
Most majd rám ismersz.
A napfény szárnyadra hull
Mozdulatlanul,
(Angyali szerető).
A napfény szárnyadra hull,
(Simogat a levegő),
Mozdulatlanul.
(Szinte fáj!)
Körkörös repülés,
Vagy körkörös zuhanás?
Kell, hogy érts, kell, hogy láss.
Jeleket látsz, ahol nincsenek jelek,
Ha zuhanni kezdesz,
Én megfogom a kezed.
(Angyali szerető),
A napfény szárnyadra hull
(Simogat a levegő)
Mozdulatlanul,
(Angyali szerető).
A napfény szárnyadra hull,
(Simogat a levegő),
Mozdulatlanul.
(Szinte fáj!)
Körkörös repülés,
Vagy körkörös zuhanás?
Kell, hogy érts, kell, hogy láss.
Jeleket látsz, ahol nincsenek jelek,
Ha zuhanni kezdesz,
Én megfogom a kezed.
Szakadék fölött mozdulatlan lebegő,
Kitárt szárnyú angyali szerető,
Jó lesz, ha figyelsz, jó lesz, he érted,
Én itt vagyok veled, és szeretlek téged.
Én szeretlek Téged!
Én szeretlek Téged!
/Ákos/
Ne nézz igy rám ha vétkeznék,
Segíts úgy jóvátennék mindent rég
Ha nem volnál hogy élhetnék veled
Enyém lett minden föld és ég
Keresem a helyem én is régen
Nem akarom tudni holnap éppen
Hova megyek hova tartozom
Mégis van ahova vissza vágyom
Te vagy aki miatt van miért élnem
Veled tudom melyik útra léptem
Érted fizetek a bűnökért
Nekem te vagy csak a menedék hisz más nem ért
Ne nézz igy rám ha vétkeznék,
Segíts úgy jóvátennék mindent rég
Ha nem volnál hogy élhetnék veled
Enyém lett minden föld és ég
Nekem ne mond mi a rossz én láttam
Kicsi gyerekeket porban sárban
Bárhogy tagadod az mit sem ér
Sose feledheted honnan jöttél
Téged kerestelek mindig másban
Hosszú utamon akárhol jártam
Újra tudom azt hogy van remény
Csak a szíved legyen az enyém én más leszek ne félj
Ne nézz igy rám ha vétkeznék,
Segíts úgy jóvátennék mindent rég
Ha nem volnál hogy élhetnék
Veled enyém lett minden föld és ég
Nekem ahogy jött a sors mindig úgy vonultam én is
Ha csendben ordítottam attól megremegett az ég is
Néha kérdőn néztem föl, amikor nem láttam az utam
Vagy csak akkor érdekelt hogy ha az is egy biztos futam
Most már mindegy, hogy elmúlt ami volt de mégis megmarad egy szálka
Ami semmi másnak, de nekem egy hegy
Mondd meg mit tegyek mindig jó így hogy legyek
Nem baj majd, ha nem leszek megértenek az emberek
Én nem bánom, hogy utánam legalább belőlem tanulnak
Ezért mindent bevállaltam tudom abból ők okulnak
Mondd meg miért jó az most nektek, hogy megszakad a szívem
Én túl sok mindent láttam már, hogy elvesszen a hitem
Én nem adtam olcsón soha hidd el úgy nem adtam oda
Én belátnám, ha úgy volna bennem lenne hiba
Lehet a fények miatt hiszed pedig a múltam kéne nézned
Én egy-két hegyet szétszedek még mielött elmegyek.
/Pápai Joci/
Segíts úgy jóvátennék mindent rég
Ha nem volnál hogy élhetnék veled
Enyém lett minden föld és ég
Keresem a helyem én is régen
Nem akarom tudni holnap éppen
Hova megyek hova tartozom
Mégis van ahova vissza vágyom
Te vagy aki miatt van miért élnem
Veled tudom melyik útra léptem
Érted fizetek a bűnökért
Nekem te vagy csak a menedék hisz más nem ért
Ne nézz igy rám ha vétkeznék,
Segíts úgy jóvátennék mindent rég
Ha nem volnál hogy élhetnék veled
Enyém lett minden föld és ég
Nekem ne mond mi a rossz én láttam
Kicsi gyerekeket porban sárban
Bárhogy tagadod az mit sem ér
Sose feledheted honnan jöttél
Téged kerestelek mindig másban
Hosszú utamon akárhol jártam
Újra tudom azt hogy van remény
Csak a szíved legyen az enyém én más leszek ne félj
Ne nézz igy rám ha vétkeznék,
Segíts úgy jóvátennék mindent rég
Ha nem volnál hogy élhetnék
Veled enyém lett minden föld és ég
Nekem ahogy jött a sors mindig úgy vonultam én is
Ha csendben ordítottam attól megremegett az ég is
Néha kérdőn néztem föl, amikor nem láttam az utam
Vagy csak akkor érdekelt hogy ha az is egy biztos futam
Most már mindegy, hogy elmúlt ami volt de mégis megmarad egy szálka
Ami semmi másnak, de nekem egy hegy
Mondd meg mit tegyek mindig jó így hogy legyek
Nem baj majd, ha nem leszek megértenek az emberek
Én nem bánom, hogy utánam legalább belőlem tanulnak
Ezért mindent bevállaltam tudom abból ők okulnak
Mondd meg miért jó az most nektek, hogy megszakad a szívem
Én túl sok mindent láttam már, hogy elvesszen a hitem
Én nem adtam olcsón soha hidd el úgy nem adtam oda
Én belátnám, ha úgy volna bennem lenne hiba
Lehet a fények miatt hiszed pedig a múltam kéne nézned
Én egy-két hegyet szétszedek még mielött elmegyek.
/Pápai Joci/
"A szeretet lényegét a legtöbb ember abban látja, hogy őt szeretik, nem abban, hogy ő szeret és képes a szeretetre."
/Fromm/
/Fromm/
"Érezni és gondolkodni azért hogy cselekedjüónk: ez minden harmonikus élet törvénye. A zene lelki táplálék, és semmi mással nem pótolható."
/Kodály Zoltán/
/Kodály Zoltán/
"Valakit szeretni annyit jelent, mint egyedül gyönyörködni olyan csodában, amely mindenki számára láthatatlan, érthetetlen."
/Mauriac/
/Mauriac/
"A legtöbb ember menekül a hibái elől. Ők azt mondják, hogy azok, akik szembeszállnak a hibáikkal, azok őrültek. A bátrak pont az ellenkezőjét mondják."
/Melher Dóra/
/Melher Dóra/
"Az ember sohasem azt veszi észre, amit már elvégzett, csak az lebeg a szeme előtt, amit még tenniek kell, és ha nem szeretné a munkáját, könnyen elveszthetné a kedvét."
/Marie Curie/
/Marie Curie/
"Vajon a szerelem, vagy általában a barátság nem jelent e mindig előítéletet a többiekkel, a nem szeretettekkel,a nem barátokkal szemben?"
/Ulrich Matthias/
/Ulrich Matthias/
"Azt hiszem, nagyon is takarékoskodunk az érzésünkkel. Többnyire csak elmélkedünk, értékelünk, és nem engedjük szabadon fejlődni az érzéseinket."
/Gorkij/
/Gorkij/
Szombaton lagzi eszméleten extrém helyen egy golf pálya közepén...
Vasárnap strand
aztán megkezdődtek a szürke hétköznapok
Vasárnap strand
aztán megkezdődtek a szürke hétköznapok
hm... Trini most már lassan össze kellene futnunk a chaten... Te már megint tudsz valamit
ááááá mintha a Idézetek topic ketté lett volna nyitva...de minek?
huuu de elaludtam... kész vagyok a 7végétől... szép napot jó munkát mindenkinek
Akkor..off...
Bár van pár kedves topic amit kihagyok... köszönhetően az ál-nak...
Hacsak valami nagyszerű megoldásra nem jutnak kedves infék... akik teljesen elszigetelődnek a probléma megoldásától, biztos okkal...
Bár van pár kedves topic amit kihagyok... köszönhetően az ál-nak...
Hacsak valami nagyszerű megoldásra nem jutnak kedves infék... akik teljesen elszigetelődnek a probléma megoldásától, biztos okkal...
A 15-ös hozzászólásával elárulta ki is az álMoncy valójában...
Kérdezném: tettem valaha ellened drága ..... valamit h. ezt teszed? Jól érzed Magad hogy jóhiszemű, tiszta érzésű embereket lejáratsz?
Vagy tleg beteg vagy?
Kicsit sem érzed h. aljas vagy?
Nem hiszem h. sok emberrel kommunikáltál de közéjük tartozom... Elgondolkodtató egy-két dolog...
Kérdezném: tettem valaha ellened drága ..... valamit h. ezt teszed? Jól érzed Magad hogy jóhiszemű, tiszta érzésű embereket lejáratsz?
Vagy tleg beteg vagy?
Kicsit sem érzed h. aljas vagy?
Nem hiszem h. sok emberrel kommunikáltál de közéjük tartozom... Elgondolkodtató egy-két dolog...
1655 törlés..
24,25,27 mehet törlésre...
Mi volt tegnap este? Ma már nem fontos, de mi lesz ma este?
Szerintem is "hadjuk"!
Az agya? Hmm....., akkor szar lehet neked.
Naná don Corleone, q_more_d, gonoszKismalac, stb, stb.
Nem vagy hibátlan? Ki hitte volna?






Magyarország




Eufrat
