Dadogok, szédülök, leplezek,
félek és szégyellem magam:
szép tested nyugtalanit.
Nem látom, ki vagy,
nem az vagyok, aki voltam,
s mialatt akadozva te is
másról beszélsz,
szememben a titkos
vágy már folyton csak az eljövendő
csókot nézi a szádon.

Mindenkinek ismeretlen
a másik, - csak akkor
enyém az agyad játéka is,
ha egészen enyém vagy: amíg
külön maradunk, nem elég bizalmas
teljes szemérmét
levetni a lélek,
de a testi szerelemben
összesimúl és
boldogan felejti magát.

Dadogok, szédülök, leplezek,
bocsáss meg, kedves, nem tudok úgy
beszélni, ahogy illenék:
túlfriss vagy,
túlszép igéret,
még harc és váratlan remény:
ma még csak zavaromat
tudom elmondani, azt, hogy
szeretlek és
akarlak, ismeretlenűl.

Szeretővel negyed6kor talizom majd hívlak fülkéből mert most megyek el itthonról

A mai angyalkánk:)

Érted! Érted?

Kiáltom neved, s várom, hogy végre meghalld hangom,
Itt állok teljesen összetörve, túl lépet rajtam az életem,
S csak rád vágyik minden remegő porcikám,
Minden éjjel a várfalon ülök s várom, hogy te is mellém ülj,
Hogy elmeséld életed, s tudjam éppen merre jársz.

Elveszettelek teljesen, pedig te az életed adtad kezembe,
De most én is minden feladtam, érted,
Az eddigi életem magam mögött hagytam,
Azért mert megtanultam igazán szeretni.

A távolság mégnagyobbra nőtt, de én itt várok,
Féléven át s ha kell egy egész életen át,
A várban a lehulló falevelek közt,
A hófehér tájban, s a virágzó tavaszi szélben várok rád,
S akkor talán visszatérsz hozzám, s mellém ülsz.

Hiányzol! Egyre nehezebbek a napok, de én harcolok,
Minden megélt perc távolabb tol tőled,
Ahogy lelkemben is halkul már hangod,
S az álmaimban már halványan látom arcod,
Hol van az a gyönyörű mosoly?

Egy kép amiben látom, de egyre gyengébb a varázsa,
Már nem azt látom benne amire most a legjobban vágyom,
De a remény bennem él, s tudom vissza térsz,
S mi leszünk végre az álom pár úgy mint a fórumon,
Az utcán sétálunk majd, s mindenki utánunk fordul majd,
S mosollyal az arcán megjegyzi; -de szépek, ők igazán összeillenek.

S tudod mosolyodra mosolyom válaszol,
S boldogságodra az én örömöm ami kifejező,
Két külön test, két külön élet, mégis egyek vagyunk,
Belül egy érzés hajt minket, hogy elérjük egymást,
Mint már annyi álomban s versben, végre egyé váljunk.
Egy új nap mikor minden más lesz melletted ébredjek fel,
S az arcod ahogy édesen alszol valósággá válik egy pillanat alatt.

Szükségem van rád most jobban mint eddig bármikor,
Hogy tudjam mellettem vagy, s ezekben a nehéz percekben erőt adsz,
Mert nem könnyű búcsút venni az eddigi életemtől,
S úgy újat kezdeni, hogy te nem vagy sehol,
Bizonytalan minden léptem, de feléd tartok hidd el,
Mert bízok benned, s hiszek minden egyes szavadnak.

Ahogy itt hagytál nem volt szép,
Egy utolsó üzenet s már el is mentél,
Fájt, de tudom jobb ez így, könnyebb neked s nekem,
Csak nem értem miért menekülsz tőlem?
De én itt várlak vissza bármennyi ideig is leszel távol,
S a nyár első meleg napsugaraiba zárva érkezel,
S örök nyár lesz utána szívemben s szívedben!

Álmodom, hogy velem vagy,
Hogy fülembe súgsz édes szavakat.
Kezedet érzem arcomom,
S csókjaidat ajkamon.
Mikor elmentél tőlem a szívem fájt,
A boldogság helyébe lépett a magány.
Tudom, hogy boldog volt minden pillanat,
De mind ez, egyszerre elillant...
Neked más kell, Ő az egyetlen,
Őt keresed mindenkiben.
Ha megkérdezné valaki mit jelentesz nekem,
Tán büszkeségből azt felelném,
Semmit, csak egy elmúlt szerelmet!
De mást lát a szem, ott messze túl a könnyeken,
MÉG MINDIG TE VAGY A MINDENEM!!!

Sokat gondolok rád mostanában
Ha kinn ülök a szobám ablakában
Dalok születnek fejemben, szépnél szebbek
De sehogy sem tudok formát adni ennek.
Az ürességtől döng az agyam
Nem és nem értem meg magam...
Szenvedek, fáj, kínnal ég a szív
Rohannék hozzád de senki sem hív
S ha még is ha látlak végre
Szám mozdulna ha nyelvem még élne...
Nem tudom másként elmondani mit érzek
Leírom hát hogy szeretlek téged
Serceg a ceruza, lobban a gyertya lángja
Szemeim zöldek ez a vérem átka
Majd ha kihül vérem barna lesz újra
De nem viszlek magammal arra az útra,
Nem vihetlek,ilyet nem teszek
Ha oda elindulok,csak mérget vagy jó pengét viszek
Mielött utolsót dobban a szívem
Akarom hogy tud kicsikincsem
Sokminden köt hozzád,tudod
Álmaimban mindig a kezem fogod,
Lehet hogy elment az eszem,
De nem miattad,érted teszem....

öö most olvastam akkor majd hívlak

Én meg egész idáig takaritottam wáwáwá,joreggelt csók nektek,crazy cicc irok emailt

macs menek randira nemtudlak hivni de holnap muszáj lesz mert ez nem email téma..
pusz

semmibajom lassu vagy

ja és most jöttem a kozmetikából és meg szadomazóztak
és nyűgös vagyok mert megfog jönni grr

puszika és köszönöm a képeslapot levettél a lábamról

Nem durcizom csak mint mondtam keveset vagyok gép előtt mert vannak fontosabb dolgai is az embernek mint a gg forum..
pl h a barátnőm megprobál kikezdeni a pasimmal a hátam mögött jesszusom undorito kurva
Cb-m ma beszélnünk kell telon:( szólj h mikor hivhatlak
csókok

igen alig v.ok mostanság gép előtt nem tetszik még mindig a társaság jó része
veled ugyis fogok találkozni és ez megnyugtat de most minden időm a buliknak és a pasinak szentelem

sziasztok fiuk,csókok
macsek téged nyaldoslak

Én most jöttem haza a barátomtól
ja és imádom a gt turbo puntot a gsi corsát és a vr6os golfot ennyi elég?
Macsom puszika menek barátok köztöt nézni

huu de ütős kis estém volt,vissza is fexem aludni
puszika macs,majd írok emailt

Letört egy körmöm basszameg
mindjárt leverem kalapáccsal a többit is,pont buli előtt kell ennek is történnie na de sebaj..beszív,kifuj ..lazít nócika
amúgyis jókedvem van vtam vásárolni mammutba bebebee

Inkább élvezném,hogy elverd de majd beszámolok róla
Örülök,hogy tetszika pasi ha nem tetszene szóba sme állnék vele

Elküldtem,kellemes olvasást,este megyek bulizni:)és bnőmmel fotozok,lehet lesznek uj képeim

Szállj le éj,az óra üssön Száll a perc,de én nem űzöm Fogynak a napok,
hetek elsuhanva Nincs mi időt,s szerelmet visszaadna
Hol feledésnek éje vár De lásd tudom még szó szerint Azt a dalt,mi oly messze már
Tiéd e dal,s enyém,szívem.
Nincs még két szív oly egybehangzó Mint szíved, és az én szívem Csendben válnak el,
egy szót se szólva, Kiket az élet űz tovább És az ár,
a tengerár lemossa, A tűnt szeretők lábnyomát.

"Sziklámon ülök a megszokott parton és ujjaim közt a képedet tartom, s hagyom, hogy a sós víz csak fröccsenjen rám.
Gyerünk nem kell már, engedd el vigye a víz, hiszen néma és fakó és nincs benne íz,
de a kép oly görcsösen tartja kezem.
Nem, nem enged el. Nem ,el nem eresztem.

Próbáltalak 100X is elfeledni, levegőnek nézni de nem megy, nem tudok levegő nélkül élni. Próbáltam úgy tenni, ahogy mások, talán jobb ha továbbállok, de nem tudok mert közös a szívünk és közös az álmunk. Azt hittem elillant a lelke mélyéről illata, nyála a szám széléről, de nem, csak bódít szelíden tovább. Besétáltunk könnyen a szerelem ajtaján, de kijutni nem tudunk, együtt égünk talán. Talán el lesz a legszebb halál, igen ez a legszebb halál...

Próbáltalak 100X is elfeldni, levegőnek nézni de nem megy, nem tudok levegő nélkül élni. Próbáltam úgy tenni, ahogy mások, talán jobb ha továbbállok, de nem tudok mert közös a szívünk és közös az álmunk. Próbáltalak 100X is elfeledni, levegőnek nézni, de nem megy, nem tudok levegő nélkül élni. Olvastam szájról és már értem, ahogy nyelvemmel nyelvedhez értem. Megértem... csókodba haltam és csókodból éltem..."

Hát nekem is jólesett hallani a cirmos hangod
mindjárt írok emailt,van mesélni valóm és a talit bepótoljuk de ezért jössz 1el

Kezemben már csak a képeid vannak,s az emlékek Rólad sorra megmaradtak.
Nem valószínű,hogy ezekhez újak jönnek,
mert kezemet,mit feléd tartottam,immáron ellökted.
Ezekkel kell beérnem,amíg csak élek,
mert nem hiszem,hogy látlak még,de én még REMÉLek!

Mikor először megláttalak,ragyogott minden ,sütött a nap.Megismertelek,beléd is szerettem,talán te is szerettél,talán nem.Szerelmünk nem sokáig lángolt,
mert te eldobtál-de milyen kár volt,
majd belátod mikor keresed,azt a szerelmet,
ki már (el)feledett.
Visszasírod egyszer még magad hozzám,de akkor majd én utasítalak el némán!

Amíg nem szerettél senkit a világon,boldog voltál,mint madár az ágon.De ha meglátod őt,ki szemét rádveti,ha még nem szerettél,megtanulsz szeretni.Ezután kínos nyugtalanság éjjeled,nappalod,felé száll,majd minden sóhajod.Bárhogy is szereted,nem fog neked hinni,s ha igazán szereted,megtanulsz sírni.Amikor már azt hiszed a legjobban szeret,szíved érte lángol,lelked érte remeg,akkor látod őt mással csókolózni,s ha igazán szereted,megtanulsz csalódni.Szíved akkor marják vad érzések,olyan a lelked,mint egy feldúlt fészek.Bár szeretnéd,de nem tudod feledni,S HA IGAZÁN SZERETED,MEGTANULSZ:SZENVEDNI!

És nem akart beszállni?

Könnyek hullanak az idő szelével,
Csak az emlék ami megmarad,
Gyakran amikor behunyom a szemem, mintha megérintene kezével
S mintha a szél a fülembe súgná újra azokat az édes szavakat.

Leírni azt ami ésszel felfoghatatlan nemlehet, és nem is akarom,
Ami most a kezemet vezette, az az üresség, és a fájdalom,
Ez az üzenet talán az utolsó,amelyet neki küldök,címzek,
Szerelmem Zodd-sama, ezzel csak aztüzenem Nagyon Szeretlek Téged!

Elkezdett fészkelődni a csípőjével hogy segítse a dolgot.Így már sikerült letolnom és kilépett belőle.Abbahagyta a kézimunkát és felvette az alsót majd arcomba dobta. Éreztem rajta a pinája illatát és ez majdnem az őrületbe kergetett.Megfogtam és a többi ruha mellé dobtam. Nem vagyok egy atléta, de a víz megkönnyítatte a dolgomat.Mélyen belenéztem a szemébe, rámmosolygott majd egy ugrással felugrott és körémkulcsolta a lábát.Szorosan átfogta a vállamat én pedig beigazítottam a faszomat,hogy belökjem az őt megillető helyre.Amint becéloztam belöktem olyan mélyen ahogy csak tudtam. Aztán csak álltunk és élveztük a pillanat nagyszrűségét.Szencációs érzés volt.Már hónapok óta nem szeretkeztünk és most mindketten nagyon akartuk. Lassan elkezdtem mozgatni.Egész gyorsan sikerült összehangolni a "mozgásunkat" és kezdtünk gyorsítani. Mellei minden mozdulatra ott mozogtak az orrom előtt. És volt mit látni.Elkezdett nyögdécselni és sóhajtozni. A víz hullámzott körülöttünk és én éreztem forró barlangját duzzadó hímtagom körül.Közben szép lassan a medence széle felé araszolgattam. Mikor odaértem abbahagytam a dolgot és leemeltem magamról. "Hé mit csinálsz?" "Bébi azt akarom, hogy akkorát élvezz amekkorát még soha ezelőtt" -válaszoltam. Hogy tovább csalogassam gyorsan bedugtam két ujjam a hüvelyébe mozgattam fel és le majd ugyanolyan gyorsan ki is húztam. "Ok megteszek mindent amit akarsz,hogy tegyek" -mondta. Mondtam, hogy forduljon meg és fogja meg kétkézzel a medence szélét.Két kézzel szétraktam a lábait annyira, hogy be tudjam vezetni farkam és ő is kényelmesen álhasson.Aztán a háta mögé mentem. "Készen állsz egy egyetemes orgazmusra?" Gondolom igen mert igen helyett csak nyögdécselt és illegette a csípőjét. Levettem a szűrőt a medence beömlőnyílása elől és a víz pont a csiklójára áramlott. Már ez magában a mennyekbe repítatte. Aztán fogtam és hátúlról beleengedtem a farkamat.Mikor már eléggé bent volt és sikerült egy megfelelő ritmust felvennem átkaroltam és elkezdtem masszírozni a melleit.Mindemellett még csókolgatni kezdtema a nyakát és a füleit. Mondani is felesleges, hogy a mennyekben érzi magát.Egyszerre kapta a gyönyört a pinájából, a melleiból, és a nyakától. "Azt kívánom úúhh ... bárcsak én is óóóhhhh... tehenék valmit érted.. ÓÓó anyám " Mondtam hogy látni mekkora gyönyört okozok neki és érsezni forró pináját farkam körül elég nekem.Közben egyre gyorsabban kezdtem baszni.Egy pár perc múlva sikoltani és vergődni kezdett kezeim között. Mindent beleadtam mert én sem akartam lemaradni az élvezésben.Mikor már nem bírtam tovább hatalmas kiáltásal elélveztem belepumpálva minden csepp ondómat a pinájába.Teljesen megtöltöttem kis pináját. Ez már neki is sok volt. A vízsugár a csiklójánál, a kezeim a mellein, a farkam a pinájában és most már a forró geci is. Fejét hátravetette és "Most én jövök" felkiáltással élvezett.

Pinája összerándult szorosan tartva faszomat a helyén és úgy kiabált, hogy az egész utca hallotta.Leglább két percig kiáltozott és élvezett egyfojtában de neke két órának tűnt.Mikor lenyugodott elvesztette egyensúlyát és a karjaimba esett. Kimásztunk a vízből és elterülve a füvön elaludtunk.

medence Forró Júliusi délután volt. Kint olyan meleg volt hogy nem lehett kibírni. A suli alig egy hónapja ért véget és én nem tudtam betelni a szabadság érzésével.Éppen a házban tettem-vettem amikor megszólalt a csengő.Kinyitottam az ajtót és ott állt Tiffani. Nem láttam őt a bizonyos busz kirándulás óta.Fantasztikusan nézett ki. Csak szebb lett mióta utoljára találkoztunk. Rikító rózsaszínű rövidnadrág volt rajta meg egy kékes szinű blúz csak úgy a hasánál megkötve.Rámosolyogtam és beinvitáltam. "Helló éppen jókor jöttél. Gyere be." Bejött ledobta a táskáját, és adott egy hatalmas puszit.Kicsit beszélgettünk csak úgy a szokásos dolgokról. Tudjátok a 'hogy van mindenki' téma. Megkérdezte hogy hol vannak a többiek. Erre modtam, hogy elmentek nyaralni. Kicsit még beszélgetünk, közben csináltam magunknak néhány italt. Kimentünt a medencéhez. Egy kis 1,5x1,5 m-es földbe ásott nyolcszögletű medence volt. Mialatt szüleim nyaraltak nekem kellet rendbentartani és én nem feledkeztem meg erről, úgyhogy most elég jól nézett ki.Csak ültünk és beszélgettünk élveztük a napsütést. Én a napon kívül élveztem nézni csodálatos testét. Alig vártam,hogy meglássam, hogy néz ki bikiniben. Nem kellett sokáig várnom. "Melegem van gyerünk a vízbe"-mondta, azzal felállt letette napszemüvegét az asztalra és elkezdett levetkőzni.Lerúgta a cipőit csábosan letolta sortját és kioldotta a blúzát. Csak a bikinit viselte alatta.De micsoda egy bikini volt az. Olyan kicsi, hogy többet mutatott mint takart.A mellei és feneke is micsoda látvány nyújtott. Egy olyan váll nélküli modell volt amit csak egy kapocs tartott hátul. Fehér felső, fekete alsó. Majdnem megőrültem a látványtól. Kibújtam a trikómból, ledobtam az órámat az asztalra, Bementünk a vízbe és úszkálni kezdtünk. Kicsit úszkáltink egymás körül, szoktuk a vizet meg minden.Lebuktam a víz alá és kinyitottam a szemem. Micsoda formák.. és a feneke.Ő szintén lebukott a víz alá. Ha kinyitotta a szemét észre kellet vennie a dudort a nadrágomon. A hátam mögül hallottam a hangját."Ne mozdulj Tom." Hallottam ahogy lemerül a víz alá és éreztem a kezeit a fürdőnadrágom körül.Kivárt egy pillanatot majd lerántotta a térdemig majd tovább.Velem szemben bukkant fel kezében a fürdőnacimmal. Mély hangon felnevetett majd kidobta a fűre. Aztán elém állt és elkezdett a farkammal játszani.Fickós és kemémy voltam.Azóta vágytam rá hogy szeretkezzünk mióta elválltunk a busz állomáson.Nekinyomta a farkamat a hasának és úgy masszírozta tovább. Ettől teljesen beindultam és egyik kezemmel kioldottam a bikinifelső csatját és a nadrágom mellé hajítottam.Erőteljesen simogatni kezdtem melleit mindkét kezemmel, amitől légzése hamarosan felgyorsult erőteljesebbé vállt.Fel és le futtattam kezeimet a vállain keresztül a hátán le egészen a bikini alsóba ahol megcirógattam csupasz fenekét.Egész idő alatt folytatta a kézimunkát.Nagyon finoman csinálta mert nem akarta hogy máris elélvezzek.Mindkét kezemmel megpróbáltam letolni az alsóját.

Hogy a diakok szenvednenek tanarnojuk emeszto szenvedelyetol, elofordul. Vannak viszontolyan diakok is, akik keszek arra, hogy megalljak a helyuket a professzor asszony elott ... Laci 18 eves szakkozepiskolai tanulo nem szeretne lemondani tapasztalatairol, amint irja : "A nemettanarnom L. asszony utasitott, hogy ora utan meg maradjak ott. Amikor egyedul maradtunk az osztalyteremben, a fejemre olvasta, hogy elozo nap megfigyelt a sportcsarnok mogott, amint "illetlen dolgot muveltem".Ez bizony undorito, mondta es ha nem demonstralom neki a vetsegemet, kenytelen lesz jelenteni az igazgatonak. Vervorosen a szegyentol halaszom ki lankadt futyimet a nadragbol. O az asztalra ul es meredten bamul. "Csak gyerunk, csinalj mindent ugy mint tegnap.",surget. Elszantan nekifogok ide-oda huzgalni a fitymamat, kozben latom, hogy milyen elragadassal nez es apro izzadsagcseppek jelennek meg az ajka felett. Hirtelen kokemeny lesz a farkam, rendesen keverem, es platty, mindent elebe lovok. "Most elmehetsz",zihalja. A folyoson megis elfogott a kivancsisag es visszalopakodtam. Hat ott ul a prof fatradolve az asztalon, felhuzta a szoknyajat, a bugyija a bokajan himbalozik, es maszturbal, mint az orult. Legugolok eleje es szemugyre veszem a buja rozsaszinu hust. Csuszos nyalka tor elo a rancos lyukbol es nekem maris felall ! "Mar megint itt vagy, te engedetlen fiu", nyogi. "No, gyere tedd mar be vegre!" Egy rantassal az asztal szelere huzom es beverem neki a botomat. Kiabal es nyog es osszekarmolja a hatamat. Harom lokes utan telearasztom a buja tanarpinajat!Addig basztam a "sextanarnot" amig mar teljesen tovig be nem nyomtam neki a dakom. Amikor kivettem csak elvezetten lihegni tudtunk mind a ketten. De neki ez sem volt eleg. "Gyere es add ide a faszod", mondta. Odamentem, o meg mindig fekudt az asztalon, es megfogta a farkam. Olyan kemeny lett megint mint a szikla. Ekkor szep lassan a szajaba vette es a makkomat nyalogatta, vegigpuszilgatta a toveig es aztan bevette es szopni kezdte. Mar a mennyekbe voltam, annyira varatlanul erkezett ez a "tulora". Addig nyalta-falta amig megint el nem lottem magam. A szajan kifolyt egy kis geci ,de azt is mind lenyalta azutan. Ezutan egyre tobbszor maradok benn "korepetalasra" aszthiszem .

Haverral még nem vertem,de havernak már igen

Tom,figyi barátok közt vagyunk,megbeszélhetjük Van kedvenced esetleg,feketét?Ereset?

Így fogok kinézni a mai buli után

mai adagunk macs

Jóreggelt,pusza ciccem kicsit durcizom rád de amugy semmi bajom csak nem vtam gépközelben rengeteg dolgom volt ma is bulik,talik egymás hegyén hátán,de legalább nem unatkozom

Majd a 30 adikai bulin bepótolod,eléggé nyilvános hely lesz szerintem

Pedig, minden olyan szép lehetett volna.
De te becsaptál és ledobtál a borba...
Egyedül maradtam, nem vigasztalt senki,
elakartam az érzéseim elől menekülni.
De becsaptam magam, és másokat.
Elakartam felejteni mindent.Téged.a hazugságaidat.
Az együtt töltött boldog perceket,
a szomorú könnycseppeimet,
az átsírt, utcán bolyongós éjszakákat.
Mindent, ami Rólad szól.A vágyaimat.
Te még nem tudod.
Egysze talán, majd elmondom.
Elmondok neked mindent.
Mindent, ami miattad történt velem.
Egyszer talán megmutatom a verseket,
amiket hozzád írtam, még régen.
Azóta, minden megváltozott körülöttem.
Nagyon sok dolgon keresztülmentem,
azóta más ember lettem,
de titokban még mindig Téged SZERETLEK!

Te voltál az, kiben megbíztam,
kinek minden bánatomat elmondtam.
Te voltál az, kihez tanácsért fordultam,
aki segített ha bajban voltam.

Te voltál az, ki megértett
aki meghallgatta ha sokat beszéltem,
Te voltál az, ki a legjobb barátom lett
s akit végül a legjoban szerettem.

Dühös vagy rám, megértem.
Amiért dühös az ember, ha társa elárulja keményen.
Megértem.

De ne fájjon a fejed soká, amíg még megvan tenéked,
gondolkodtam helyetted is és ez téged megéget.
Emlékszel még, mikor egyszer jóban voltunk, te meg én,
ketten voltunk, jóban rosszban, s most egyikünknek menni kél.

Választhatsz, hogy hogyan halsz meg, emléked örökké fennmarad,
ó te szerencsétlen balfék, elárultad tenmagad.
Én jól tudtam, hogy mindíg hittél jóban, rosszban és gonoszban,
Kénytelen vagy tisztán élni, tovább hinni, nem beszélni,
megrohadni mocsokban.

És én ott leszek majd a tömegben, figyelni foglak tégedet.
Te, te és csakis te! Én sose szerepelhetek.
Némán nézlek majd, amint fejed a porba hull,
Némán vigyorgok ott, tenéked, míg te üvöltesz vadúl.
Végül a hóhér, (ki én vagyok) megöli fáradt testedet,
Megkönyebbülten nyel egyet, mert tudja: félelemmel reszketett,
de nincs már benned gyűlölet.

Most elhalványul a fény
És minden gyermek aludni tér
Kérlek, vigyázz rájuk még
Amíg nem lesznek örökre a tiéd

Most elhalványul a fény
És minden ember aludni tér
Kérlek, vezesd őket még
Amíg szívük egészen nem a tiéd

Most elhalványul a fény
És minden lélek aludni tér
Kérlek, szeresd őket még
Hagy legyen az én lelkem is a tiéd

Ha majd elhalványul a fény...

Nem tudok már semmit mondani,
hagyd a csendet hallgatni.
Az emlék mindig itt lesz velem,
én örökre emlékezem.
Nem maradt már semmi nekem,
a csend beszél helyettem.

Ha a szív összetört,
megragasztani nem lehet.
Ha az érzelmek tovább élnek,
kitörölni őket nem lehet.
Bár szeretnék elfeledni mindent,
mindennek búcsút intek.
Te Csodálatos Idegen,Neked nem tudok,
Ha ez így megy tovább, belepusztulok.

Sétálok az utcán,
hallok egy nótát,
megállok, és hallgatom
szívembe hasít a fájdalom,
a felismerés agyamba villan,
a sok végig sírt, magányos óra,
nem akarok emlékezni azokra,
4 fal közé zárva,
csak a halálra várva,
kezembe kés szorult,
a fájdalom erősebbnek bizonyult,
úgy éreztem, nem kellek senkinek
azt hittem nem tévedek,
hogy nincs más kiút,
jobb lesz, ha életem már csak múlt...

Csalódás


Eldobtál magadtól csúnyán csak el,
Nem nézted azt, hogy a szívem törik el.
Kitéptél belőlem valami nagy dolgot,
Ez a dolog a szív, ami már nem boldog.
Boldog volt, de csak röpke időre,
De már mindegy neki, hisz kitépték örökre.

Nem tudom hogy ki vagy,
nem ismerlek,
de egy valamit tudok,
nagyon szeretlek.

Mióta megláttalak,
fontos vagy nekem,
ha nem láthatlak,
üres az életem.

Szeretnélek ölelni,
érezni téged,
elhinni azt,
hogy az enyém vagy végleg.

Vakon bíznék benned,
szívből szeretnélek,
de ha el akarnál menni,
elengednélek.

Különös mit érzek,
hisz nem is ismerlek,
de van benned valami,
mi miatt nem tudlak feledni.

Talán tévedek,
s csalódni fogok,
mégis szüntelen
csak rád gondolok.

Soha nem volt jogom ébredni melletted,
nem láthattam reggel a szemedet,
nem fordulhattam feléd lágy mosollyal,
hogy megtudjam, milyen lesz a nappal.

Álomból, álomba ringatott a gondolat,
együtt ébredni, egy puha takaró alatt,
kettesben meginni a kávét Veled,
mindennap átélni, érezni a szerelmedet.

Nehéz volt lemondani erről az álomról,
a szívemben fájdalom, keserűség tombol,
nem kettőnkre, az életre haragszom,
nem érdemeltük meg, hogy minket ostorozzon.

Nem bújhatok el, fájdalmam eltakarva,
nem sírhatok szabadon a válladra borulva,
ha találkozunk, a mosolyom szereted látni,
keményen tanuljuk, mit jelent a szó: várni.

Várni a véletlent, a gyengéd pillanatot,
várni a percet, mi gyönyört adhatott,
várni egy édesen puha csókra, ölelésre,
de az álomból ébredni kell, feledésre.

Miért nem álmodunk napot, holdat, csillagot,
a végtelent, a messzit, a máról átfutó holnapot,
egy tündérvilágot, benne egy boldog párral,
ahol nincs bánat és könny, csak vidám madárdal.

Felejteni nem akarok és nem tudok,
fájdalmat okozni másnak nem fogok,
ha a szemedbe nézek, ott magamat látom,
Te is szeretsz, ez a szerelem nemcsak álom,

Talán, egyszer majd megérdemeljük,
hogy a reggelt közösen ébredjük,
de az már egy másik élet,
újra kell születni ahhoz ,
hogy szerethesselek
Téged.

Bárcsak angyal lehetnék!
Repülnék Hozzád, Feléd.
Hátamon nagy, fehér szárnyak,
Erre felfigyelnének az árnyak.
Persze nem látna engem senki,
Ordítanék és nem történne semmi.
Nem hallanák a hangomat,
Nem látnák lábnyomomat.
Átsuhannék minden zárt ajtón,
Keresztül mennék minden falon.
Beosonnék Hozzád, a szobádba.
Miközben alszol, leülnék az ágyadra.
Egész éjjel fognám a kezed.
Egész éjjel símogatnám fejed.
Hajnalban pedig, mikor mennem kell,
Homlokodra csókot adnék, hogy sose felejtsd el,
Hogy azt álmodtad akkor éjjel,

Valaki áttáncolt az életemen,
pedig semmit nem kértem tőle,
még ott van pár könnycsepp az én szememben,
Mégis azt mondom,hogy : MEGÉRTE!