Énekek éneke
Szemed októberi szél,
Arcod hűvös ég.
Hajad vízen hullámzó levél,
Vállad tavaszt ígér.
Nyár-emlék a szemed,
Homlokod erdei rom,
Hajad folyondár régi tavon,
Hangod suttogás elmúlt tavaszon,
Hajad friss forrás
Illata forró július
Szád érett vadgesztenye
Kezed gyanútlan bárány.
Arcod mindentudó jós;
Csupa jövő csupa emlék
Fogad csupasz szégyenlősség
Ajkad álom és csoda
Szemed felhő
Arcod tükör
Vállad reszkető bokor
Derekad hűvös tűz
Szemed kék tavasz
Arcod meleg Nap
Tenyered forró július
Hangod eső, eső, eső
Illatod forró július
Júliusod forró tenyér
Tenyered reszkető július
Gyönyörű, gyanútlan bárány --
Szemed októberi szél,
Hangod hűvös eső, eső, eső.
/Normann Károly/
"Ne hidd, hogy örökre elbúcsúztunk.
Ne félj, egyszer még találkozunk.
Érzem még egy őszi éjszakán,
Összehoz a sors talán.
Lehet, hogy holnap, vagy holnap után,
Lehet, hogy soha, vagy egy év múltán.
Nem tudom, hogy mikor és hol,
De érzem, veled találkozom."
Ne félj, egyszer még találkozunk.
Érzem még egy őszi éjszakán,
Összehoz a sors talán.
Lehet, hogy holnap, vagy holnap után,
Lehet, hogy soha, vagy egy év múltán.
Nem tudom, hogy mikor és hol,
De érzem, veled találkozom."
Ha az életben nincs már több móka
Meghalunk mintha nem volna
Több dolgunk a világba s édes lenne a halál
Hát ilyen értelemben
Énekeljük el azt hogy vége
Nem járunk ki többet rétre
Nem úszunk többet a strandon
És nem Borozunk már többet a gangon
Nem mondjuk nőknek hogy szép vagy
Ők a farkunkra azt hogy de szép nagy
Nem süt a nap be az ágyba
Mint az athéni hotelszobába
Nem mosol bugyit hogy tiszta
Legyél az Akropoliszra
Felmegyünk és ott a csikket
A városra pöccintjük
És a viccek se lesznek már
A nevetések is rövidülnek
Ahogy az élet se kéne már a
Halál után én nekem úgy igazán.
Ha az életben nincs már több móka
Meghalunk mintha nem volna
Több dolgunk a világba s édes lenne a halál
Hát ilyen értelembe
Énekeljük el azt hogy vége
Nem járunk ki többet rétre
Nem úszunk többet a strandon
És nem Borozunk már többet a gangon
Nem mondjuk nőknek hogy szép vagy
Ők a farkunkra azt hogy de szép nagy
Nem süt a nap be az ágyba
Mint az athéni hotelszobába
Nem mosol bugyit hogy tiszta
Legyél az Akropoliszra
Felmegyünk és ott a csikket
A városra pöccintjük
És a viccek se lesznek már
A nevetések is rövidülnek
Ahogy az élet se kéne már a
Halál után én nekem úgy igazán.
Ha az életben nincs már több móka
Meghalunk mintha nem volna
Több dolgunk a világba s édes lenne a halál..
/Kispál és a Borz/
Meghalunk mintha nem volna
Több dolgunk a világba s édes lenne a halál
Hát ilyen értelemben
Énekeljük el azt hogy vége
Nem járunk ki többet rétre
Nem úszunk többet a strandon
És nem Borozunk már többet a gangon
Nem mondjuk nőknek hogy szép vagy
Ők a farkunkra azt hogy de szép nagy
Nem süt a nap be az ágyba
Mint az athéni hotelszobába
Nem mosol bugyit hogy tiszta
Legyél az Akropoliszra
Felmegyünk és ott a csikket
A városra pöccintjük
És a viccek se lesznek már
A nevetések is rövidülnek
Ahogy az élet se kéne már a
Halál után én nekem úgy igazán.
Ha az életben nincs már több móka
Meghalunk mintha nem volna
Több dolgunk a világba s édes lenne a halál
Hát ilyen értelembe
Énekeljük el azt hogy vége
Nem járunk ki többet rétre
Nem úszunk többet a strandon
És nem Borozunk már többet a gangon
Nem mondjuk nőknek hogy szép vagy
Ők a farkunkra azt hogy de szép nagy
Nem süt a nap be az ágyba
Mint az athéni hotelszobába
Nem mosol bugyit hogy tiszta
Legyél az Akropoliszra
Felmegyünk és ott a csikket
A városra pöccintjük
És a viccek se lesznek már
A nevetések is rövidülnek
Ahogy az élet se kéne már a
Halál után én nekem úgy igazán.
Ha az életben nincs már több móka
Meghalunk mintha nem volna
Több dolgunk a világba s édes lenne a halál..
/Kispál és a Borz/
Lehet egy dal, vagy ritmus,
vagy zaj, egy árva hang, egy jel.
A zene az kell, hogy ne vesszünk el,
hogy mégse adjuk fel!
Mert a jó, a rossz csak szó, olyan ami sokszor változó,de egy ismerős hang, az megmarad, máris érzed, hogy védve vagy,a dal egy biztos hely!
A zene az kell, mert körülölel,
és nem veszünk majd el.
Ha van elég szív, az sokat segít,
bár úgysem adjuk fel.
Köztünk minden ember más,
különös és sokfajta szokás.
De hogy éjjel mindenki álmodik,
nagy bajt nem csinál hajnalig,ebben egyformák!
Itt van, aki csak néz, és van aki beszél,
és van aki segít, hogyha kimerültél.
mert mindenki erős, és életrevaló,
de van aki csak árva, és sose volt jó!
Ami fontos az, hogy úgy legyen,
az, hogy mindeki más milyen,
a zene is csak ettől igaz, a dal csak így lesz szép!
Itt mindenki tudós, mert mindenki figyel,
és van, aki majd játszik, és sose nő fel.
de van aki majd ír, és lesz, aki zenél,
és van aki majd bátran és okosan él.
Ami fontos az, hogy úgy legyen,
az, hogy mindeki más milyen,
a zene is csak ettől igaz, s a dal csak így lesz szép!
Itt van, aki csak néz, és van aki beszél,
és van aki segít, hogyha kimerültél.
mert mindenki erős, és életrevaló,
de van aki csak árva, és sose volt jó!
Ami fontos az, hogy úgy legyen,
az, hogy mindeki más milyen,
a zene is csak ettől igaz, a dal csak így lesz szép!
A zene az kell, mert nem adjuk fel,
egy ritmus vagy jel, csak ne vesszünk most el,
a zene az kell, mert körülölel,
ha van elég szív, a dal az csak így lesz szép!
/Valahol Európában: A zene/
vagy zaj, egy árva hang, egy jel.
A zene az kell, hogy ne vesszünk el,
hogy mégse adjuk fel!
Mert a jó, a rossz csak szó, olyan ami sokszor változó,de egy ismerős hang, az megmarad, máris érzed, hogy védve vagy,a dal egy biztos hely!
A zene az kell, mert körülölel,
és nem veszünk majd el.
Ha van elég szív, az sokat segít,
bár úgysem adjuk fel.
Köztünk minden ember más,
különös és sokfajta szokás.
De hogy éjjel mindenki álmodik,
nagy bajt nem csinál hajnalig,ebben egyformák!
Itt van, aki csak néz, és van aki beszél,
és van aki segít, hogyha kimerültél.
mert mindenki erős, és életrevaló,
de van aki csak árva, és sose volt jó!
Ami fontos az, hogy úgy legyen,
az, hogy mindeki más milyen,
a zene is csak ettől igaz, a dal csak így lesz szép!
Itt mindenki tudós, mert mindenki figyel,
és van, aki majd játszik, és sose nő fel.
de van aki majd ír, és lesz, aki zenél,
és van aki majd bátran és okosan él.
Ami fontos az, hogy úgy legyen,
az, hogy mindeki más milyen,
a zene is csak ettől igaz, s a dal csak így lesz szép!
Itt van, aki csak néz, és van aki beszél,
és van aki segít, hogyha kimerültél.
mert mindenki erős, és életrevaló,
de van aki csak árva, és sose volt jó!
Ami fontos az, hogy úgy legyen,
az, hogy mindeki más milyen,
a zene is csak ettől igaz, a dal csak így lesz szép!
A zene az kell, mert nem adjuk fel,
egy ritmus vagy jel, csak ne vesszünk most el,
a zene az kell, mert körülölel,
ha van elég szív, a dal az csak így lesz szép!
/Valahol Európában: A zene/
"Ez egy szerelmes dal, ami Neked szól!
Mindig gondolj rám, mielőtt elalszol
Mikor álomba ringat a képzelet,
Gondold, hogy két kezem fogja a két kezed!"
Ja.. mind2ö Re-Play
Mindig gondolj rám, mielőtt elalszol
Mikor álomba ringat a képzelet,
Gondold, hogy két kezem fogja a két kezed!"
Ja.. mind2ö Re-Play
"Tudom rég, már messze jársz
A szívem mégis visszavár
Tudom már, de nem hiszem
Nem hiszem, hogy véget ért
Nem lehet múló szenvedély
Ne mondd azt, ég veled!"
A szívem mégis visszavár
Tudom már, de nem hiszem
Nem hiszem, hogy véget ért
Nem lehet múló szenvedély
Ne mondd azt, ég veled!"
2006. 10. 13. péntek 22:12
ámen... úgy legyen
2006. 10. 13. péntek 19:32
sztem...ami nem megy ne erőltesd 
vagy nézd át újra a belinkelést lehet valamit kihagytál..
vagy nézd át újra a belinkelést lehet valamit kihagytál..
"Ha csak módszereket tanulsz meg, a módszereknek a foglya leszel, míg ha elveket sajátítasz el, akkor saját magad gondolhatod ki a módszereidet."
/Emerson/
/Emerson/
"Amennyire képesek vagyunk felismerni, az emberi létnek az az egyetlen értelme, hogy világot nyújtson a puszta létezés sötétségében."
/C.G.Jung/
/C.G.Jung/
"A legtöbb ember számára az, hogy vagyonra tettek szert, nem azt jelenti, hogy gondjaik véget értek, csak azt, hogy megváltoztak."
/Seneca/
/Seneca/
"A homályos dolgok is lehetnek megindítók, s nagyon is igaz, hogy az ifjú léleknek az tetszik, ami nem egészen világos."
/France/
/France/
"Minden ember, minden apró mozzanat életedbe úgy került, hogy Magad vontad oda. Az pedig, hogy most mit kezdesz velük, Rajtad áll."
/Bach/
/Bach/
"Ha a szerelem betölti az életed, nagyon sok hiányzó dolgot pótolhat. Ha nincs az életedben szerelem, bármi másod van is, nem elég."
/Ann Lander/
/Ann Lander/
"A természetet nem lehet határok közé zárni, nem is lehet másolni, hagyni kell, hogy az elképzelt tárgyak a valóság látszatát öltsék magukra."
/Picasso/
/Picasso/
Ha szőkén ébredek akkor Nekem oly mindegy hányadika van...
Amúgy az ügyvéd meg lestornózta... halasztva hétfőre.. biztos beijedt 
Amúgy az ügyvéd meg lestornózta... halasztva hétfőre.. biztos beijedt
2006. 10. 12. csütörtök 18:13
Szintén gratula Nekik!
Nekem meg holnap vééééégre jelenésem van az ügyvédnél... úgyhogy a Tietekén már lehetek koszorúslyány bibiiiiii
Nekem meg holnap vééééégre jelenésem van az ügyvédnél... úgyhogy a Tietekén már lehetek koszorúslyány bibiiiiii
2006. 10. 12. csütörtök 10:21
Na így már ok
2006. 10. 12. csütörtök 10:12
Namost.. ez kétértelmű...
Sok vagy kevés? Ha sok akkor sajnállak...
Sok vagy kevés? Ha sok akkor sajnállak...
"Az a nagyszerű az emberben, hogy soha nem veszíti el a bátorságát és a kedvét, újra és újra kezdni, mert tudja, hogy fontos és érdemes újrakezdenie."
/Ray Brandbury/
/Ray Brandbury/
"Minden azon múlik, hogy az emberek azt hiszik van az életben olyan helyzet, amikor szeretet nélkül bánhatunk embertársainkkal, márpedig ilyen helyzet nincsen."
/Lev Tolsztoj/
/Lev Tolsztoj/
"Egyáltalán ne vitatkozz többé arról, hogy milyennek kell lennie a jó embernek, hanem légy olyan."
/Marcus Aurelius/
/Marcus Aurelius/
"Nem világos-e, hogy az önismeret az ember legnagyobb hasznára, az önámítás ellenben a legnagyobb kárára szolgál?"
/Xenophón/
/Xenophón/
"Nem az a boldogabb, akit a szerencse minden kegyével elhalmoz, hanem az, aki semmiben sem szorul rá."
/Seneca/
/Seneca/
"A boldogság mindig kicsinek tűnik amíg csak a saját kezedben tartod. De engedd szabadjára és azonnal megtanulod, mennyire nagy és értékes."
/Gorkij/
/Gorkij/
"Lehet, hogy csak egy ember vagy ezen a világon, de valakinek Te jelentheted magát a világot."
/Gabriel Garcia Márquez/
/Gabriel Garcia Márquez/
"Az első lépés azon az úton, hogy az ember erős legyen, abban áll, hogy az ember magának bevallja saját gyengeségét."
/Tillich/
/Tillich/
"Sokan a boldogságot az embernél magasabb régiókban keresik, mások lejjebb, holott a boldogság emberi méretekre van kiszabva."
/Konfucius/
/Konfucius/
"Igen, hiszem, hogy az emberen hatalma van a szelíd értelemnek. A gondolkodás az emberi faj legnagyobb öröme."
/Brecht/
/Brecht/
"A világ összes anyagai között a szeretetnek van a legerősebb kötőképessége és a legnagyobb teherbíró ereje. A szeretetre a szeretet tesz képessé."
/Spurgeon/
/Spurgeon/
"A barátsággal sosem szabad betelni, minél régebbi, annál édesebb, miként a borból is az, amelyik kiállta az idő múlását."
/Cicero/
/Cicero/
Tegnap este bébicsőszködtem mert a bnőm randizott... marha jó... 
Tudom persze h. tudom 
Na de most indulnom kell fejtágításra...
Na de most indulnom kell fejtágításra...
Drága.. tleg nem akarok kötözködni mert akkor kapok... de miért akadoznak az ujjaid? Vagyis nem jó helyen tartod?
(mondtatban) (K)
(mondtatban) (K)
mijaza kielégülsét? ollanom nekem még nem vót :P
Keresem, mindig mennék, mint egy sebzett tigris a kölykéért
Keresem, amit hajt a vér.
Ne beszélj, csak ölelj át, szakíts le bátran, mint Éva az almát.
Ragyogd be, velem az éjszakát.
De ne értsd félre, ez ennyi lesz, tovább nem keresem majd a végzetem
Veled, veled, VELED!
Nem kell Bonbon, és ne gyere folyton.
Nem kell vallomás, nekem pont elég egy hős, aki tudja a dolgát.
Nem vár templom, sem gyűrű az ujjon.
Nekem nem vagy börtön, ez nem szerelem drága, csak anyai ösztön.
Keresem, olyan a látszat, mint egy különös éjjeli vadászat.
Ahol a vad, az üldöző.
Ne beszélj neked más kell, nem egy Love Story amitől vérzel.
Nekem egy csepp kell csak a tengerből!
És ne értsd félre, ez ennyi lesz, tovább nem keresem majd a végzetem
Veled, veled, VELED!
Nem kell Bonbon, és ne gyere folyton.
Nem kell vallomás, nekem pont elég egy hős, aki tudja a dolgát.
Nem vár templom, sem gyűrű az ujjon.
Nekem nem vagy börtön, ez nem szerelem drága, csak anyai ösztön.
Oly sokszor vártam rád, és hányszor hagytál el?,
Hiába lángol a szívem, ha a jég nem olvad fel,
Nem lehet álomszép hely, hol a testünk játékszer.
Új élet kell!
Nem kell Bonbon, és ne gyere folyton.
Nem kell vallomás, nekem pont elég egy hős, aki tudja a dolgát.
Nem vár templom, sem gyűrű az ujjon.
Nekem nem vagy börtön, ez nem szerelem drága, csak anyai ösztön.
Nem kell Bonbon, és ne gyere folyton.
Nem kell vallomás, nekem pont elég egy hős, aki tudja a dolgát.
Keresem, amit hajt a vér.
Ne beszélj, csak ölelj át, szakíts le bátran, mint Éva az almát.
Ragyogd be, velem az éjszakát.
De ne értsd félre, ez ennyi lesz, tovább nem keresem majd a végzetem
Veled, veled, VELED!
Nem kell Bonbon, és ne gyere folyton.
Nem kell vallomás, nekem pont elég egy hős, aki tudja a dolgát.
Nem vár templom, sem gyűrű az ujjon.
Nekem nem vagy börtön, ez nem szerelem drága, csak anyai ösztön.
Keresem, olyan a látszat, mint egy különös éjjeli vadászat.
Ahol a vad, az üldöző.
Ne beszélj neked más kell, nem egy Love Story amitől vérzel.
Nekem egy csepp kell csak a tengerből!
És ne értsd félre, ez ennyi lesz, tovább nem keresem majd a végzetem
Veled, veled, VELED!
Nem kell Bonbon, és ne gyere folyton.
Nem kell vallomás, nekem pont elég egy hős, aki tudja a dolgát.
Nem vár templom, sem gyűrű az ujjon.
Nekem nem vagy börtön, ez nem szerelem drága, csak anyai ösztön.
Oly sokszor vártam rád, és hányszor hagytál el?,
Hiába lángol a szívem, ha a jég nem olvad fel,
Nem lehet álomszép hely, hol a testünk játékszer.
Új élet kell!
Nem kell Bonbon, és ne gyere folyton.
Nem kell vallomás, nekem pont elég egy hős, aki tudja a dolgát.
Nem vár templom, sem gyűrű az ujjon.
Nekem nem vagy börtön, ez nem szerelem drága, csak anyai ösztön.
Nem kell Bonbon, és ne gyere folyton.
Nem kell vallomás, nekem pont elég egy hős, aki tudja a dolgát.
Két szoba közt a csend de végtelen nagy távolság,
s mi otthonunknak hívtuk egykor ezt a két szobát.
Esténként úgy vártalak, tudnod kell ez nem panasz,
és nem sírok csak bánt, a cigaretta füst attól könnyezem
Boldogság gyere haza,
késő van gyere haza,
honnan jössz nem érdekel!
gyere haza csak ennyi kell!
Néha féltem hogyha nagyon megnéztél egy csinos lányt,
de elfeledtem mindent úgy öleltél éjjel át .
és ma sincs nálam boldogabb,
ha velem vagy s ez nem panasz,
és nem sírok ne félj csak erős ez a fény attól könnyezem!
Boldogság gyere haza,
késő van gyere haza,
honnan jössz nem érdekel!
gyere haza csak ennyi kell!
Kint sűrűbb lett a homály az utca zaj is elcsitult,
nézem ahogy csöndben álmodik a kisfiunk.
Én gyűlölöm az álmokat,
s te tudod hogy ez nem panasz,
és nem tudom miért hisz sírni szeretnék,
most mégsem könnyezem.
Boldogság gyere haza,
késő van gyere haza,
honnan jössz nem érdekel!
gyere haza csak ennyi kell!
Boldogság gyere haza,
késő van gyere haza,
honnan jössz nem érdekel!
nekem elég hogy itt leszel!
/Cserháti Zsuzsa/
s mi otthonunknak hívtuk egykor ezt a két szobát.
Esténként úgy vártalak, tudnod kell ez nem panasz,
és nem sírok csak bánt, a cigaretta füst attól könnyezem
Boldogság gyere haza,
késő van gyere haza,
honnan jössz nem érdekel!
gyere haza csak ennyi kell!
Néha féltem hogyha nagyon megnéztél egy csinos lányt,
de elfeledtem mindent úgy öleltél éjjel át .
és ma sincs nálam boldogabb,
ha velem vagy s ez nem panasz,
és nem sírok ne félj csak erős ez a fény attól könnyezem!
Boldogság gyere haza,
késő van gyere haza,
honnan jössz nem érdekel!
gyere haza csak ennyi kell!
Kint sűrűbb lett a homály az utca zaj is elcsitult,
nézem ahogy csöndben álmodik a kisfiunk.
Én gyűlölöm az álmokat,
s te tudod hogy ez nem panasz,
és nem tudom miért hisz sírni szeretnék,
most mégsem könnyezem.
Boldogság gyere haza,
késő van gyere haza,
honnan jössz nem érdekel!
gyere haza csak ennyi kell!
Boldogság gyere haza,
késő van gyere haza,
honnan jössz nem érdekel!
nekem elég hogy itt leszel!
/Cserháti Zsuzsa/
A szó eltalál, az arcomba vág,
vér nem folyik, de a seb jobban fáj!
Átkot szórnak lenéznek,
nem vagyok jó, csak ellenségnek,
mert félnek!
Nincs baj velem, csak létem a vétkem,
de ennyi kell, mondd, mért adnám fel?
Átkot szórnak lenéznek,
nem fogadnak el, csak ellenségnek,
mert félnek!
Éjszakák, rossz érzések,
nem jut más, csak hűvös ágy!
Álmatlan az éj, fáradt a reggel,
de egy-két utam van még talán!
Átkot szórnak lenéznek,
nem fogadnak el, csak ellenségnek,
mert félnek!
Éjszakák, rossz érzések,
nem jut más, csak hűvös ágy!
Álmatlan az éj, fáradt a reggel,
de egy-két utam van még talán!
/Lord/
vér nem folyik, de a seb jobban fáj!
Átkot szórnak lenéznek,
nem vagyok jó, csak ellenségnek,
mert félnek!
Nincs baj velem, csak létem a vétkem,
de ennyi kell, mondd, mért adnám fel?
Átkot szórnak lenéznek,
nem fogadnak el, csak ellenségnek,
mert félnek!
Éjszakák, rossz érzések,
nem jut más, csak hűvös ágy!
Álmatlan az éj, fáradt a reggel,
de egy-két utam van még talán!
Átkot szórnak lenéznek,
nem fogadnak el, csak ellenségnek,
mert félnek!
Éjszakák, rossz érzések,
nem jut más, csak hűvös ágy!
Álmatlan az éj, fáradt a reggel,
de egy-két utam van még talán!
/Lord/
Mondd, hogy lehet ilyen pontos
Az első nőm, kinek az idő fontos?
Hajnal Hajnalka drága,
Fene sem kérte, hogy bújjon ágyba.
Hogy induljon újra
Ez a szokott, szakadt, durva film,
A Déja Vu nevű revü,
Cinema-veríték menetrend szerint.
Szorít a száj, vakar a kar,
Ugyanaz a dal, ugyanaz a fal.
Felfal, pedig álmomban
Hittem, hogy az itt az máshol van.
A hab mese csak, jön a borotvaél.
Sok a gond, ha az ember egyszer, csak egyszer, egyszer él.
Megint egy ébredés, de nem haragszom én rád hétfőn.
Megint egy tévedés, hogy változunk és nincs még késő.
Szerdáig várok rá, s ha csütörtököt mond már péntek,
Vasárnap mégis én, csak én leszek, ki szólít téged.
A nap behunyorít az ablakon,
Jó napot! -hallgatom,
Ahogy a csapból kifolyólag szól
Csatornahangon a rádió:
- A verzió, B verzió. -
Tervezni jó, perverzió.
Ha oda így meg úgy az ez meg az,
Na akkor én ma végre... vagy inkább mégse?
Csikorog az elme, vigyorog az ágy,
Mondd, mi lenne,
Ha egyszer a nőm is fekve lenne,
Beérném ennyivel.
Na de kelni kell, kanyarog a kifli
A vaj alatt, enni kell.
Tej a tűzhelyen, menni kell,
Lenni kell.
Megint egy ébredés, de nem haragszom én rád hétfőn.
Megint egy tévedés, hogy változunk és nincs még késő.
Szerdáig várok rá, s ha csütörtököt mond már péntek,
Vasárnap mégis én, csak én leszek, ki szólít téged.
Hova jár ébredni az álom?
Ma talán végre megtalálom.
Van egy arc, szembejön az utcán,
Van egy perc, s én ott leszek, de ott ám!
Megint egy ébredés, de nem haragszom én rád hétfőn.
Megint egy tévedés, hogy változunk és nincs még késő.
Szerdáig várok rá, s ha csütörtököt mond már péntek,
Vasárnap mégis én, csak én leszek, ki szólít téged.
/Jazz+Az/
Az első nőm, kinek az idő fontos?
Hajnal Hajnalka drága,
Fene sem kérte, hogy bújjon ágyba.
Hogy induljon újra
Ez a szokott, szakadt, durva film,
A Déja Vu nevű revü,
Cinema-veríték menetrend szerint.
Szorít a száj, vakar a kar,
Ugyanaz a dal, ugyanaz a fal.
Felfal, pedig álmomban
Hittem, hogy az itt az máshol van.
A hab mese csak, jön a borotvaél.
Sok a gond, ha az ember egyszer, csak egyszer, egyszer él.
Megint egy ébredés, de nem haragszom én rád hétfőn.
Megint egy tévedés, hogy változunk és nincs még késő.
Szerdáig várok rá, s ha csütörtököt mond már péntek,
Vasárnap mégis én, csak én leszek, ki szólít téged.
A nap behunyorít az ablakon,
Jó napot! -hallgatom,
Ahogy a csapból kifolyólag szól
Csatornahangon a rádió:
- A verzió, B verzió. -
Tervezni jó, perverzió.
Ha oda így meg úgy az ez meg az,
Na akkor én ma végre... vagy inkább mégse?
Csikorog az elme, vigyorog az ágy,
Mondd, mi lenne,
Ha egyszer a nőm is fekve lenne,
Beérném ennyivel.
Na de kelni kell, kanyarog a kifli
A vaj alatt, enni kell.
Tej a tűzhelyen, menni kell,
Lenni kell.
Megint egy ébredés, de nem haragszom én rád hétfőn.
Megint egy tévedés, hogy változunk és nincs még késő.
Szerdáig várok rá, s ha csütörtököt mond már péntek,
Vasárnap mégis én, csak én leszek, ki szólít téged.
Hova jár ébredni az álom?
Ma talán végre megtalálom.
Van egy arc, szembejön az utcán,
Van egy perc, s én ott leszek, de ott ám!
Megint egy ébredés, de nem haragszom én rád hétfőn.
Megint egy tévedés, hogy változunk és nincs még késő.
Szerdáig várok rá, s ha csütörtököt mond már péntek,
Vasárnap mégis én, csak én leszek, ki szólít téged.
/Jazz+Az/
Ez egy üzenet a távoli égből
Egy hang szólított a messzeségből
Hívott engem s én útra keltem
Az álmok völgyét, hogy megkeressem
Ezer nappalon és ezeregy éjjelen
Nem volt társam más csak a félelem
Az utam végén meg kell értenem
Az üzenet nem más, mint maga a végtelen...
/Re-Play: inkább a Dallamok hullámhossza topicba kellett volna írnom, de ide jobban illik/
Egy hang szólított a messzeségből
Hívott engem s én útra keltem
Az álmok völgyét, hogy megkeressem
Ezer nappalon és ezeregy éjjelen
Nem volt társam más csak a félelem
Az utam végén meg kell értenem
Az üzenet nem más, mint maga a végtelen...
/Re-Play: inkább a Dallamok hullámhossza topicba kellett volna írnom, de ide jobban illik/
Sosem hittem azt, hogy rám találsz,
tudtam, éreztem, hogy vársz.
Őrült a pillanat, de élvezem,
ahogyan csókra nyílik a szád.
Minden dal, minden szó,
minden hang igazat mond neked.
Minden éj, minden csók,
minden érzés olyan jó nekem veled.
Sokkal jobb vagy minden jónál,
többet mondasz minden szónál,
sokkal szebb vagy minden szépnél,
csak engem szeress még!
Sohasem múlik el a pillanat,
az érzés mindörökké tart.
Kinyújtom két karom és élvezem,
ahogyan arcodon megpihen.
Minden kép, minden hang,
minden szép, ami fogva tart.
Szíved rég láncra vert,
s nem ereszt többé el soha (soha).
Sokkal jobb vagy minden jónál,
többet mondasz minden szónál,
sokkal szebb vagy minden szépnél,
csak engem szeress még!
Sokkal jobb vagy minden jónál,
többet mondasz minden szónál,
sokkal szebb vagy minden szépnél,
csak engem szeress még!
/Re-Play/
tudtam, éreztem, hogy vársz.
Őrült a pillanat, de élvezem,
ahogyan csókra nyílik a szád.
Minden dal, minden szó,
minden hang igazat mond neked.
Minden éj, minden csók,
minden érzés olyan jó nekem veled.
Sokkal jobb vagy minden jónál,
többet mondasz minden szónál,
sokkal szebb vagy minden szépnél,
csak engem szeress még!
Sohasem múlik el a pillanat,
az érzés mindörökké tart.
Kinyújtom két karom és élvezem,
ahogyan arcodon megpihen.
Minden kép, minden hang,
minden szép, ami fogva tart.
Szíved rég láncra vert,
s nem ereszt többé el soha (soha).
Sokkal jobb vagy minden jónál,
többet mondasz minden szónál,
sokkal szebb vagy minden szépnél,
csak engem szeress még!
Sokkal jobb vagy minden jónál,
többet mondasz minden szónál,
sokkal szebb vagy minden szépnél,
csak engem szeress még!
/Re-Play/
2006. 10. 09. hétfő 08:18
Ne is mond... tegnap annyira siettem el itthonról h. elfelejtettem e ruhadarabot felvenni
Ez már az öregedés jele lenne vagy csak simán szórakozott lennék?
Ez már az öregedés jele lenne vagy csak simán szórakozott lennék?
Keresem még ma is, ki voltál
éjszaka eszembe jutottál,
emlékszem, hogy milyen szép voltál,
jó kedved volt, rámmosolyogtál.
Gondolatok játszanak velem,
azt a filmet újra megnézem,
rád gondolok a sötétség útján,
emlékezz majd, s Te is gondolsz rám!
Reszketek, ha cseng a telefon,
félve várom azt, hogy majd ki szól
emlékszem, hogy milyen jó voltál,
és minden reggel elsőnek hívtál.
Majd ha újra látlak, megkérdezem, ki voltál,
merre tűntél el a sötétség örök útján?
Ha választ nem is kapok, de elég lesz, ha csak látlak,
és érzem, semmi nem lesz, én mindig, mindig csak várlak.
Nehéz szívvel útnak indulok,
én sem tudom, hova juthatok,
a remény hajt, hogy találkozunk még,
a szerencsém már úgyis a tiéd.
Majd ha újra látlak, megkérdezem, ki voltál,
merre tűntél el a sötétség örök útján?
Ha választ nem is kapok, de elég lesz, ha csak látlak,
és érzem, semmi nem lesz, én mindig, mindig csak várlak.
/Lord/
éjszaka eszembe jutottál,
emlékszem, hogy milyen szép voltál,
jó kedved volt, rámmosolyogtál.
Gondolatok játszanak velem,
azt a filmet újra megnézem,
rád gondolok a sötétség útján,
emlékezz majd, s Te is gondolsz rám!
Reszketek, ha cseng a telefon,
félve várom azt, hogy majd ki szól
emlékszem, hogy milyen jó voltál,
és minden reggel elsőnek hívtál.
Majd ha újra látlak, megkérdezem, ki voltál,
merre tűntél el a sötétség örök útján?
Ha választ nem is kapok, de elég lesz, ha csak látlak,
és érzem, semmi nem lesz, én mindig, mindig csak várlak.
Nehéz szívvel útnak indulok,
én sem tudom, hova juthatok,
a remény hajt, hogy találkozunk még,
a szerencsém már úgyis a tiéd.
Majd ha újra látlak, megkérdezem, ki voltál,
merre tűntél el a sötétség örök útján?
Ha választ nem is kapok, de elég lesz, ha csak látlak,
és érzem, semmi nem lesz, én mindig, mindig csak várlak.
/Lord/
ŐSZI NAP
Uram, elég. Nagy volt a nyár s meleg.
Nyugtasd el árnyékodat a napórán
s az őszi rónán száguldjon szeled.
Tedd teljessé végső gyümölcseit:
érlelje még pár déli nap sugára,
teljességet adj: nehéz borába
a végső édességet kényszerítsd.
Kinek nincs háza, nem lesz soha már.
Ki most magányos, társat ne reméljen.
Virraszt, olvas, levelet ír az éjben,
és nyugtalan sétál föl és alá
sodródó lombok közt a sétatéren.
/Rilke/
Uram, elég. Nagy volt a nyár s meleg.
Nyugtasd el árnyékodat a napórán
s az őszi rónán száguldjon szeled.
Tedd teljessé végső gyümölcseit:
érlelje még pár déli nap sugára,
teljességet adj: nehéz borába
a végső édességet kényszerítsd.
Kinek nincs háza, nem lesz soha már.
Ki most magányos, társat ne reméljen.
Virraszt, olvas, levelet ír az éjben,
és nyugtalan sétál föl és alá
sodródó lombok közt a sétatéren.
/Rilke/
Nádudvari Nagy János: Óhajtás ősszel
Egy kis melegség kéne még
a gyorsan tűnő nyári fényből,
a lelkem borzadva fél a közelgő
tél zord hidegétől.
Egy kis gyöngédség kéne még,
felvidító, igazi jóság,
hiszen élni kell akkor is,
ha nem hajt a vágy, a csók-mohóság.
Egy kis megértés kéne még,
nem zord szavak hideg pengéje,
amik úgy döfnek belém, mint
bárány szívébe a hentes kése.
Egy kis szeretet kéne még,
hisz ez az élet íze, sója:
mi lényünket a végső úton
a nagy bukásoktól megóvja.
Egy kis melegség kéne még
a gyorsan tűnő nyári fényből,
a lelkem borzadva fél a közelgő
tél zord hidegétől.
Egy kis gyöngédség kéne még,
felvidító, igazi jóság,
hiszen élni kell akkor is,
ha nem hajt a vágy, a csók-mohóság.
Egy kis megértés kéne még,
nem zord szavak hideg pengéje,
amik úgy döfnek belém, mint
bárány szívébe a hentes kése.
Egy kis szeretet kéne még,
hisz ez az élet íze, sója:
mi lényünket a végső úton
a nagy bukásoktól megóvja.
Visszalapoztam h. igazat írtam e... Hát peeeersze h. a szem a lélek tükre 
2006. 10. 08. vasárnap 18:02
Nem nem rólad... valaki megkeverte a dolgokat... de egyszer úgyis rájövök ki volt...
De főleg h. miért zavarja h. én is ott voltam és jól éreztem magam...ez rejtély...
De főleg h. miért zavarja h. én is ott voltam és jól éreztem magam...ez rejtély...
Szél szárnyán jöttünk, mint a kék madár,
S gyermek lett a lényünk.
A föld Ránk várt, kaptunk szívet és hazát,
De ellobant a fényünk.
Mondd hol van már mi szép volt...
A gyermek messze rég,
S a felnőtt ma sem tért haza még.
Volt száz nyár, láttunk álmot, és csodát,
S voltunk annyi minden...
Sírtál már, és sírtam sok-sok éjszakát,
De mégsincs béke itt bent.
Mondd hol van már, mi szép volt...
A gyermek messze rég,
S a felnőtt ma sem tért haza még.
Mit ér, hogy a szívem most is ver?
És dobban...
Ha senki nem felel
Hiszem még, s tudom megtalállak majd,
Hiszen rég minden csak Hozzád hajt.
Volt úgy bár, hogy hittük nem lesz több határ,
Az égig már elértünk.
De új nap kélt, s átírt minden új reményt,
S a fényében elégtünk
Mondd hol van már mi szép volt...
A gyermek me.ssze rég,
S a felnőtt ma sem tért haza még.
Mit ér, hogy a szívem most is ver?
És dobban...
Ha senki nem felel
Hiszem még, s tudom megtalállak majd,
Hiszen rég minden csak Hozzád hajt...
/Sugarloaf/
S gyermek lett a lényünk.
A föld Ránk várt, kaptunk szívet és hazát,
De ellobant a fényünk.
Mondd hol van már mi szép volt...
A gyermek messze rég,
S a felnőtt ma sem tért haza még.
Volt száz nyár, láttunk álmot, és csodát,
S voltunk annyi minden...
Sírtál már, és sírtam sok-sok éjszakát,
De mégsincs béke itt bent.
Mondd hol van már, mi szép volt...
A gyermek messze rég,
S a felnőtt ma sem tért haza még.
Mit ér, hogy a szívem most is ver?
És dobban...
Ha senki nem felel
Hiszem még, s tudom megtalállak majd,
Hiszen rég minden csak Hozzád hajt.
Volt úgy bár, hogy hittük nem lesz több határ,
Az égig már elértünk.
De új nap kélt, s átírt minden új reményt,
S a fényében elégtünk
Mondd hol van már mi szép volt...
A gyermek me.ssze rég,
S a felnőtt ma sem tért haza még.
Mit ér, hogy a szívem most is ver?
És dobban...
Ha senki nem felel
Hiszem még, s tudom megtalállak majd,
Hiszen rég minden csak Hozzád hajt...
/Sugarloaf/
Helló fiatalok!
Légyszi írjátok oda az előadót is... köszi
Légyszi írjátok oda az előadót is... köszi
Csak most fogom fel úgy hiszem
mikor az életem már én viszem
és nem fogod rég két kezem
hogy nélküled nem létezem
nekem te voltál a példakép
de a gyerek látod félre lép
s mikor elkövet már száz hibát
megint téged hív és rád kiált
Nagy a Föld nagy az ég,és nem vagy itt velem
csak a szó nem elég,gyere fogd a két kezem
kicsi pont vagyok még ki gyermeked már rég
s akit várt a világ
Bár úgy hiszem hogy én vagyok
akit óvnak égi angyalok
de ha bánat ér vagy támadás
már csak árnyékod véd semmi más
van olyan hogy sebzett ló leszek
s vágtám sűrű erdőn át vezet
ahol nincs se út se fény se híd
akkor hangom újra téged hív
Nagy a Föld nagy az ég,és nem vagy itt velem
csak a szó nem elég,gyere fogd a két kezem
kicsi pont vagyok még ki gyermeked már rég
s akit várt a világ
Mikor úgy érzem hogy hős vagyok
és az élet engem várt hóó
megint rám köszönnek hajnalok
s megint szükségem van újra rád
Nagy a Föld nagy az ég,és nem vagy itt velem
csak a szó nem elég,gyere fogd a két kezem
kicsi pont vagyok még ki gyermeked már rég
s akit várt a világ...
/Sugarloaf/
mikor az életem már én viszem
és nem fogod rég két kezem
hogy nélküled nem létezem
nekem te voltál a példakép
de a gyerek látod félre lép
s mikor elkövet már száz hibát
megint téged hív és rád kiált
Nagy a Föld nagy az ég,és nem vagy itt velem
csak a szó nem elég,gyere fogd a két kezem
kicsi pont vagyok még ki gyermeked már rég
s akit várt a világ
Bár úgy hiszem hogy én vagyok
akit óvnak égi angyalok
de ha bánat ér vagy támadás
már csak árnyékod véd semmi más
van olyan hogy sebzett ló leszek
s vágtám sűrű erdőn át vezet
ahol nincs se út se fény se híd
akkor hangom újra téged hív
Nagy a Föld nagy az ég,és nem vagy itt velem
csak a szó nem elég,gyere fogd a két kezem
kicsi pont vagyok még ki gyermeked már rég
s akit várt a világ
Mikor úgy érzem hogy hős vagyok
és az élet engem várt hóó
megint rám köszönnek hajnalok
s megint szükségem van újra rád
Nagy a Föld nagy az ég,és nem vagy itt velem
csak a szó nem elég,gyere fogd a két kezem
kicsi pont vagyok még ki gyermeked már rég
s akit várt a világ...
/Sugarloaf/
Magyarország
Sex Clowns 2
Ass to mouth 9
Lesbian College Coeds 13
A pesti spriccparty klub 14 - A doktornő is bedobja magát
Sex Village Idiot
