Százezer perc melyet rád vesztegettem én,
Százezerszer sem tudtam megbocsátani még.
Százezer perc harcolnék, de nincs miért,
Százezer perc talán majd egyszer véget ér.
Álmodni könnyű volt, de a valóság elsöpört,
Összeragadt szárnyakkal távolra nem repülsz.
A színes oldalak közt fekte-fehér a kép,
Ne gonodld, hogy így maradhat, mondd mire vársz még.
Százezer perc melyet rád vesztegettem én,
Százezerszer sem tudtam megbocsátani még.
Százezer perc harcolnék, de nincs miért,
Százezer perc talán majd egyszer véget ér.
Elsodort a szembeszél, mert annyira gyenge vagy,
Próbálj hát talpra állni, szedd össze magad.
Hidd el a rohadt almát senki nem veszi meg,
Jönnek a boldogságok a hosszú kínok helyett...
/Machine Mouse/
Százezerszer sem tudtam megbocsátani még.
Százezer perc harcolnék, de nincs miért,
Százezer perc talán majd egyszer véget ér.
Álmodni könnyű volt, de a valóság elsöpört,
Összeragadt szárnyakkal távolra nem repülsz.
A színes oldalak közt fekte-fehér a kép,
Ne gonodld, hogy így maradhat, mondd mire vársz még.
Százezer perc melyet rád vesztegettem én,
Százezerszer sem tudtam megbocsátani még.
Százezer perc harcolnék, de nincs miért,
Százezer perc talán majd egyszer véget ér.
Elsodort a szembeszél, mert annyira gyenge vagy,
Próbálj hát talpra állni, szedd össze magad.
Hidd el a rohadt almát senki nem veszi meg,
Jönnek a boldogságok a hosszú kínok helyett...
/Machine Mouse/
Tartson örökké....
Az lesz az utad, amit vakon jársz,
Hozza a sors, amit nagyon vársz,
Sok lesz a harc, ha az egész kell,
Könnyebb, ha beéred a felével.
Engem is farag ez a menetelés,
Nem lehet minden napom szerencsés.
Engem is vág, üt a gonoszság,
Kaptam már annyit, mint egy homokzsák.
De élek, mint más.
És bejön ez az élet, nincs más.
Élek, mint más.
Hogy rövid ez az élet, szívás.
Lehet borban az igazság, jöhet szóban a pimaszság,
Mehet bőven a bolondság, de nekem nőben a boldogság.
Addig van élet, amíg szeret egy nő
Hímeknek ez a szint a legfelső.
Csak az a nő, aki veled száll,
S átadja szárnyait ha zuhannál
De élek, mint más.
És bejön ez az élet, nincs más.
Élek, mint más.
Hogy rövid ez az élet, szívás.
Lehet borban az igazság, jöhet szóban a pimaszság,
Mehet bőven a bolondság, de nekem nőben a boldogság.
..
/Hooligans/
Hozza a sors, amit nagyon vársz,
Sok lesz a harc, ha az egész kell,
Könnyebb, ha beéred a felével.
Engem is farag ez a menetelés,
Nem lehet minden napom szerencsés.
Engem is vág, üt a gonoszság,
Kaptam már annyit, mint egy homokzsák.
De élek, mint más.
És bejön ez az élet, nincs más.
Élek, mint más.
Hogy rövid ez az élet, szívás.
Lehet borban az igazság, jöhet szóban a pimaszság,
Mehet bőven a bolondság, de nekem nőben a boldogság.
Addig van élet, amíg szeret egy nő
Hímeknek ez a szint a legfelső.
Csak az a nő, aki veled száll,
S átadja szárnyait ha zuhannál
De élek, mint más.
És bejön ez az élet, nincs más.
Élek, mint más.
Hogy rövid ez az élet, szívás.
Lehet borban az igazság, jöhet szóban a pimaszság,
Mehet bőven a bolondság, de nekem nőben a boldogság.
..
/Hooligans/
Ne kérdezz semmit, fogd be a szád!
Bármit kívánsz, az itt vár rád.
Lépj be és adj fel minden reményt!
Együtt elvisszük a főnyereményt.
Felhevült tested érzi a káoszt,
már most a mámort injektálom beléd.
Gyönyörország, amit láttál, itt áll
A valóság ködös álomkép már
Ez a sors rád velem együtt itt vár
Gyönyörország, tiéd, miért hátrálnál
Ugyanolyan kéj vár rád, ami rám
Hajolj fölém, emeld a pipám!
Ajkadhoz szívd, izzon a parázs,
Fullánkját neked szánó darázs.
Vagyok, és ne kérj, hagyjalak békén, a végén
Hatni fog úgyis rád a varázs.
Miért hátrálnál - Inkább várnál
Miért hátrálnál - Ellenállnál
Miért hátrálnál - Másra vágynál
Miért hátrálnál - Gyönge nádszál
Jön a mámor és elvarázsol
Jön a mámor és elvarázsol...
/Hooligans/
Bármit kívánsz, az itt vár rád.
Lépj be és adj fel minden reményt!
Együtt elvisszük a főnyereményt.
Felhevült tested érzi a káoszt,
már most a mámort injektálom beléd.
Gyönyörország, amit láttál, itt áll
A valóság ködös álomkép már
Ez a sors rád velem együtt itt vár
Gyönyörország, tiéd, miért hátrálnál
Ugyanolyan kéj vár rád, ami rám
Hajolj fölém, emeld a pipám!
Ajkadhoz szívd, izzon a parázs,
Fullánkját neked szánó darázs.
Vagyok, és ne kérj, hagyjalak békén, a végén
Hatni fog úgyis rád a varázs.
Miért hátrálnál - Inkább várnál
Miért hátrálnál - Ellenállnál
Miért hátrálnál - Másra vágynál
Miért hátrálnál - Gyönge nádszál
Jön a mámor és elvarázsol
Jön a mámor és elvarázsol...
/Hooligans/
Kezemben a fényképed, szinte beszél hozzám,
Hallanám a hangod, de nem vagy itt már.
Ragaszkodom nagyon, nekem mindent megér,
De semmi sem örök, egyszer minden véget ér.
Harcolnék a változással, nem akarom hinni,
Hogy boldogságom dolgai meg fognak szűnni.
Sajnos rövid az élet, egy röpke gondolat,
Ne sirasd mi elmúlt, hát add meg önmagad.
De jó volna,
De jó volna,
De jó volna, ha minden így maradna!
Az összes dolog az életemben, minden jó és szép,
Az összes dolog az életemben, tartson örökké.
Az összes dolog az életemben, minden jó és szép,
Az összes dolog az életemben, tartson örökké.
Állok a mikrofonnál, mögöttem zenél a banda,
Összeköt már minket, ezer év hulláma.
Mondanék egy pár szót, figyeljetek még rám,
Csak a dalunk marad, de az élet elszáll.
Harcolnék a változással, nem akarom hinni,
Hogy boldogságom dolgai meg fognak szűnni.
Sajnos rövid az élet, egy röpke gondolat,
Ne sirasd mi elmúlt, hát add meg önmagad.
De jó volna,
De jó volna,
De jó volna, ha minden igy maradna!
Az összes dolog az életemben, minden jó és szép,
Az összes dolog az életemben, tartson örökké.
Az összes dolog az életemben, minden jó és szép,
Az összes dolog az életemben, tartson örökké.
..
/Hooligans/
Hallanám a hangod, de nem vagy itt már.
Ragaszkodom nagyon, nekem mindent megér,
De semmi sem örök, egyszer minden véget ér.
Harcolnék a változással, nem akarom hinni,
Hogy boldogságom dolgai meg fognak szűnni.
Sajnos rövid az élet, egy röpke gondolat,
Ne sirasd mi elmúlt, hát add meg önmagad.
De jó volna,
De jó volna,
De jó volna, ha minden így maradna!
Az összes dolog az életemben, minden jó és szép,
Az összes dolog az életemben, tartson örökké.
Az összes dolog az életemben, minden jó és szép,
Az összes dolog az életemben, tartson örökké.
Állok a mikrofonnál, mögöttem zenél a banda,
Összeköt már minket, ezer év hulláma.
Mondanék egy pár szót, figyeljetek még rám,
Csak a dalunk marad, de az élet elszáll.
Harcolnék a változással, nem akarom hinni,
Hogy boldogságom dolgai meg fognak szűnni.
Sajnos rövid az élet, egy röpke gondolat,
Ne sirasd mi elmúlt, hát add meg önmagad.
De jó volna,
De jó volna,
De jó volna, ha minden igy maradna!
Az összes dolog az életemben, minden jó és szép,
Az összes dolog az életemben, tartson örökké.
Az összes dolog az életemben, minden jó és szép,
Az összes dolog az életemben, tartson örökké.
..
/Hooligans/
Kipróbált már az élet
megéltél mit más soha még
Nálunk nyár , nálad tél lett
De nem ölt még meg mindig a jég
Nincs hazád , csak a véred hajt
Így élsz te át ezer jót és bajt
Ha menni kell tudom is lépsz tovább
Menj tovább : majd új nap vár , új nap vár
Bármi volt : csak a múltad már , múltad már
Bánni kár : amit megtettél , megtettél
Hív az út : amit megleltél
Ahány év annyi hónap
Miért vársz?: az új a tiéd
A múlt a múlt vár a holnap
Legördül a szőnyeg eléd
Nincs hazád , csak a véred hajt
Így élsz te át ezer jót és bajt
Ha menni kell tudom úgy is lépsz tovább
Menj Tovább : majd új nap vár , új nap vár
Bármi volt : csak a múltad már , múltad már
Bánni kár : amit megtettél , megtettél
Hív az út : amit megleltél...
/Hooligans/
megéltél mit más soha még
Nálunk nyár , nálad tél lett
De nem ölt még meg mindig a jég
Nincs hazád , csak a véred hajt
Így élsz te át ezer jót és bajt
Ha menni kell tudom is lépsz tovább
Menj tovább : majd új nap vár , új nap vár
Bármi volt : csak a múltad már , múltad már
Bánni kár : amit megtettél , megtettél
Hív az út : amit megleltél
Ahány év annyi hónap
Miért vársz?: az új a tiéd
A múlt a múlt vár a holnap
Legördül a szőnyeg eléd
Nincs hazád , csak a véred hajt
Így élsz te át ezer jót és bajt
Ha menni kell tudom úgy is lépsz tovább
Menj Tovább : majd új nap vár , új nap vár
Bármi volt : csak a múltad már , múltad már
Bánni kár : amit megtettél , megtettél
Hív az út : amit megleltél...
/Hooligans/
Miért hiszem el oly könnyedén,
Hogy az álom hoz majd valóságot,
Bánat nélkül bánatos vagyok.
Ó, mondd el, miért kell nekem
Hűség nélkül hűnek lennem
Álomképet kell szeretnem.
Rád találtam az álmaimban, nem tehettem mást,
Fogadj el hát egy titkos vallomást.
Rád találtam, a két szemedben őrült szenvedély,
Édes érzés, és mindig visszatér.
Érzem, hogy valahol létezel,
Hogy messze vagy, vagy túl közel
Ó, mondd el, hogyan döntsem el.
Segíts, segíts hát ó, istenem,
Hogy hűség nélkül hű lehessek,
De álomképet miért szeressek.
Rád találtam...
/Hexina/
Hogy az álom hoz majd valóságot,
Bánat nélkül bánatos vagyok.
Ó, mondd el, miért kell nekem
Hűség nélkül hűnek lennem
Álomképet kell szeretnem.
Rád találtam az álmaimban, nem tehettem mást,
Fogadj el hát egy titkos vallomást.
Rád találtam, a két szemedben őrült szenvedély,
Édes érzés, és mindig visszatér.
Érzem, hogy valahol létezel,
Hogy messze vagy, vagy túl közel
Ó, mondd el, hogyan döntsem el.
Segíts, segíts hát ó, istenem,
Hogy hűség nélkül hű lehessek,
De álomképet miért szeressek.
Rád találtam...
/Hexina/
Igen, én vagyok a bun mert én vagyok az élet
Én vagyok a kezdet és a te véged
Én vagyok az egy és a minden
Soha nem másban csak magamban hittem
Te tényleg azt hiszed tudod mi az élet
Megtaníthatsz arra amit te sem értesz
Hazug minden szó te nem szeretsz engem
Döntsd el végre velem vagy ellenem
Látom újra itt vagy hogy megments engem
Hogy elmondd újra hogy mit kell tennem
Hazug minden szó te nem szeretsz engem
Döntsd el végre velem, vagy ellenem...
/Replika/
Én vagyok a kezdet és a te véged
Én vagyok az egy és a minden
Soha nem másban csak magamban hittem
Te tényleg azt hiszed tudod mi az élet
Megtaníthatsz arra amit te sem értesz
Hazug minden szó te nem szeretsz engem
Döntsd el végre velem vagy ellenem
Látom újra itt vagy hogy megments engem
Hogy elmondd újra hogy mit kell tennem
Hazug minden szó te nem szeretsz engem
Döntsd el végre velem, vagy ellenem...
/Replika/
Véget ért az út, amin jártam NÉLKÜLED
Mennék tovább, de a lábam nem követ
Hittem, hogy megértek mindent, amit csak lehet
Hogy elérhetem a csúcsot NÉLKÜLED
Arra vágytam, hogy mindent megszerezzek
Hogy mindenki, engem szeressen
Hogy csodáljanak az emberek
Arra nem gondoltam, hogy így elveszítelek
Én mindenütt ott voltam
Most mégis szenvedek
Sokat láttam, de még sem értek semmit
Csak annyit, amit TE adtál nekem
Értem azt hogy miért élek, s hogy sohasem tüntem el
Hatalmas ez a világ, ez a szenvedések földje
Mindíg velem voltál, én mégis NÉLKÜLED
Ha velem vagy, én nem veszíthetek
Most mégis szenvedek
Sokat láttam, de még sem értek semmit
Csak annyit, amit TE adtál nekem
TE adtad a szót, TE adtad a szívem
TE adtad a formám, TE adtad az ízem
TE adtad az érzést, és mindent, amit kértem
TE adtad a vágyat, ami vissza visz innen...
/Replika/
Mennék tovább, de a lábam nem követ
Hittem, hogy megértek mindent, amit csak lehet
Hogy elérhetem a csúcsot NÉLKÜLED
Arra vágytam, hogy mindent megszerezzek
Hogy mindenki, engem szeressen
Hogy csodáljanak az emberek
Arra nem gondoltam, hogy így elveszítelek
Én mindenütt ott voltam
Most mégis szenvedek
Sokat láttam, de még sem értek semmit
Csak annyit, amit TE adtál nekem
Értem azt hogy miért élek, s hogy sohasem tüntem el
Hatalmas ez a világ, ez a szenvedések földje
Mindíg velem voltál, én mégis NÉLKÜLED
Ha velem vagy, én nem veszíthetek
Most mégis szenvedek
Sokat láttam, de még sem értek semmit
Csak annyit, amit TE adtál nekem
TE adtad a szót, TE adtad a szívem
TE adtad a formám, TE adtad az ízem
TE adtad az érzést, és mindent, amit kértem
TE adtad a vágyat, ami vissza visz innen...
/Replika/
Ó, uram csak kérdezem
Van-e még esélyem, hogy elérjelek téged
Vagy lekéstelek már
Bár most úgy érzem, nincs előttem akadály
Hallom a szót, a szívem beszél
Megteszem, amit kér
Nem baj, ha fáj, akkor is szép
Ha semmit nem ígér
Én bevallom, sokszor küzdök ellened
Nem hallgatok a szívre
Mert elvakít a kép és eltűnik a cél
Felébred bennem az ösztönlény
De másnap ébredek és meghasad a szívem
Hogy nem voltál velem
Adj nekem erőt és még több időt
Hogy szerethesselek
Szólj hozzám még, érints meg kérlek
Nagyon fáj, hogy így kell éljek
Szólj hozzám még, érints meg kérlek
Vagy engedj el, engedj el végleg
Szólj hozzám, érints meg
Adj erőt, hogy szerethesselek...
/Replika/
Van-e még esélyem, hogy elérjelek téged
Vagy lekéstelek már
Bár most úgy érzem, nincs előttem akadály
Hallom a szót, a szívem beszél
Megteszem, amit kér
Nem baj, ha fáj, akkor is szép
Ha semmit nem ígér
Én bevallom, sokszor küzdök ellened
Nem hallgatok a szívre
Mert elvakít a kép és eltűnik a cél
Felébred bennem az ösztönlény
De másnap ébredek és meghasad a szívem
Hogy nem voltál velem
Adj nekem erőt és még több időt
Hogy szerethesselek
Szólj hozzám még, érints meg kérlek
Nagyon fáj, hogy így kell éljek
Szólj hozzám még, érints meg kérlek
Vagy engedj el, engedj el végleg
Szólj hozzám, érints meg
Adj erőt, hogy szerethesselek...
/Replika/
Angyalfiú, Ördöglány, összejött egy éjszakán
(Mint Te meg Én)
Menny és Pokol,Tűz és Jég, őrjítő és mégis szép
Mennyi küzdés és harc
Mindent felperzseltél, lángolt Föld és Ég
(Te gyönyörű démon)
Érted vállalnám újból a poklot, a kínt
De távol jársz
(Távol jársz)
Távol jársz tőlem
(Mond hol jársz baby)
Szívem mégis mindig rád talál
(Te vagy a menedék)
Csakis együtt lehet
(Akarom gyere még)
Jöjj el hát ma éjjel ördög légy
(Gyere és ne kímélj)
És én angyal leszek
Angyalfiú Ördöglány, senki meg sem érti már
(soha tán)
Menny és Pokol, Tűz és Jég, hogy tud együtt létezni még.
Mert az Angyalnak szárny kell, az Ördögnek tűz
És túl kell élni még
(Az Öröklétet)
Engem az ösztön mi hajt, Téged vad vágyad űz
S a távolság
(Távolság)
Elválaszt tőled
(Elválaszt tőled)
Szívem mégis mindig rád talál
(Te vagy a menedék)
Csak is együtt lehet
(Akarom gyere még)
Jöjj el hát ma éjjel ördög légy
(Gyere és ne kímélj)
És én angyal leszek, szívem mégis mindig rád talál
(Te vagy a menedék)
Csak is együtt lehet
(Akarom gyere még)
Jöjj el hát ma éjjel ördög légy
(Gyere és ne kímélj)
És én angyal leszek...
(Mint Te meg Én)
Menny és Pokol,Tűz és Jég, őrjítő és mégis szép
Mennyi küzdés és harc
Mindent felperzseltél, lángolt Föld és Ég
(Te gyönyörű démon)
Érted vállalnám újból a poklot, a kínt
De távol jársz
(Távol jársz)
Távol jársz tőlem
(Mond hol jársz baby)
Szívem mégis mindig rád talál
(Te vagy a menedék)
Csakis együtt lehet
(Akarom gyere még)
Jöjj el hát ma éjjel ördög légy
(Gyere és ne kímélj)
És én angyal leszek
Angyalfiú Ördöglány, senki meg sem érti már
(soha tán)
Menny és Pokol, Tűz és Jég, hogy tud együtt létezni még.
Mert az Angyalnak szárny kell, az Ördögnek tűz
És túl kell élni még
(Az Öröklétet)
Engem az ösztön mi hajt, Téged vad vágyad űz
S a távolság
(Távolság)
Elválaszt tőled
(Elválaszt tőled)
Szívem mégis mindig rád talál
(Te vagy a menedék)
Csak is együtt lehet
(Akarom gyere még)
Jöjj el hát ma éjjel ördög légy
(Gyere és ne kímélj)
És én angyal leszek, szívem mégis mindig rád talál
(Te vagy a menedék)
Csak is együtt lehet
(Akarom gyere még)
Jöjj el hát ma éjjel ördög légy
(Gyere és ne kímélj)
És én angyal leszek...
Most és mindörökké tart a tánc,
ahogy az ördög úgy figurázz,
rövid az élet hajnalig,
a szerelemmécses néha eltörik.
Ajkadra hajlik a nap és a szemeidben már látom,
Ez az éjszaka a bűnben végzi majd.
Illatod és fényed izzó látomás,
Hozzád érni késő, félek megvakít a vágy.
Most és mindörökké tart a tánc,
ahogy az ördög úgy figurázz,
rövid az élet hajnalig,
a szerelemmécses néha eltörik.
És a bűnre csábít minden, minden árny és minden fény,
És a tested és a lelked mint egy erotikus képregény.
Ajkadra hajlik a nap és a szemeidben már látom,
Ez az éjszaka a bűnben végzi majd...
/Maché/
ahogy az ördög úgy figurázz,
rövid az élet hajnalig,
a szerelemmécses néha eltörik.
Ajkadra hajlik a nap és a szemeidben már látom,
Ez az éjszaka a bűnben végzi majd.
Illatod és fényed izzó látomás,
Hozzád érni késő, félek megvakít a vágy.
Most és mindörökké tart a tánc,
ahogy az ördög úgy figurázz,
rövid az élet hajnalig,
a szerelemmécses néha eltörik.
És a bűnre csábít minden, minden árny és minden fény,
És a tested és a lelked mint egy erotikus képregény.
Ajkadra hajlik a nap és a szemeidben már látom,
Ez az éjszaka a bűnben végzi majd...
/Maché/
2006. 07. 13. csütörtök 19:02
Picit bekukk! 
Pozitív dolog... igen... most szép... most jó...
"Most élsz, most örülj h. szép a nyár, most örülj h. van ki vár és a két karjába zár......."
"Most élsz, most örülj h. szép a nyár, most örülj h. van ki vár és a két karjába zár......."
Most túl késő már a nevedet súgnom
És túl késő már utánad sírnom
Túl késő már a karodba vágynom
Míg élek majd fáj és mit ér hogy bánom
Évek teltek el minden egyszerű volt rég
Meg adnék bármit ha mindent vissza kaphatnék
Miért nem harcoltam, miért nem mondtam azt hogy állj
Csak kisétáltál és egyedül mit tehetnék már
Bárcsak úgy érezném hogy minden megy tovább
Tudom már én hibáztam nem vigyáztam rád
Ref.: Most túl késő...
Ha újra kezdhetném hidd el sosem adnám fel
Hiányoznék de kezedet nem engedném el
Éjszakánként még minden álmom rólad szól
Távol jársz minden közös vágyunktól
Bárcsak úgy érezném hogy minden megy tovább
Tudom már én hibáztam nem vigyáztam rád
Nekem szűkös ez a keret
Kérlek hagyj egy pici teret
Hidd el teher is lehetnék hol egy nő ennyire szeret
Tudod néha a jóból is megárt a sok
Ezért el kellett jönnöm mert meg fulladok
Miért rontanánk el azt ami szép is lehet
Mikor az ég is nevet minek ide az ég veled
Hát még fogom a kezed és keressük meg közösen
Az utat ami vissza felé vezet!
Ref.: Most túl késő...
/UFO/
És túl késő már utánad sírnom
Túl késő már a karodba vágynom
Míg élek majd fáj és mit ér hogy bánom
Évek teltek el minden egyszerű volt rég
Meg adnék bármit ha mindent vissza kaphatnék
Miért nem harcoltam, miért nem mondtam azt hogy állj
Csak kisétáltál és egyedül mit tehetnék már
Bárcsak úgy érezném hogy minden megy tovább
Tudom már én hibáztam nem vigyáztam rád
Ref.: Most túl késő...
Ha újra kezdhetném hidd el sosem adnám fel
Hiányoznék de kezedet nem engedném el
Éjszakánként még minden álmom rólad szól
Távol jársz minden közös vágyunktól
Bárcsak úgy érezném hogy minden megy tovább
Tudom már én hibáztam nem vigyáztam rád
Nekem szűkös ez a keret
Kérlek hagyj egy pici teret
Hidd el teher is lehetnék hol egy nő ennyire szeret
Tudod néha a jóból is megárt a sok
Ezért el kellett jönnöm mert meg fulladok
Miért rontanánk el azt ami szép is lehet
Mikor az ég is nevet minek ide az ég veled
Hát még fogom a kezed és keressük meg közösen
Az utat ami vissza felé vezet!
Ref.: Most túl késő...
/UFO/
Csendes a város, lágyan fúj a szél.
Lenyugvó nap tüzében múltam visszatér.
Ott még virágok nyíltak, szemünkben élt a fény.
Álmunk szívembe vésett emléke ég, mégis mennyit ér?
Vágy, forró láz, izzó ölelés, amit tőled kaptam én.
El nem múló vágy, végtelen repülés, meghalt a semmiért.
Vágy, forró láz, izzó ölelés, amit tőled kaptam én.
El nem múló vágy, végtelen repülés, meghalt a semmiért.
Alszik a város, csak néhány lámpa ég,
Lehulló könny a porba, múltamról mesél.
Ott még virágok nyíltak, szemünkben élt a fény.
Álmunk szívembe vésett emléke él, mégis mennyit ér?
Vágy forró láz, izzóölelés, amit tőled kaptam én.
El nem múló vágy, végtelen repülés, meghalt a semmiért...
/Groovehouse/
Lenyugvó nap tüzében múltam visszatér.
Ott még virágok nyíltak, szemünkben élt a fény.
Álmunk szívembe vésett emléke ég, mégis mennyit ér?
Vágy, forró láz, izzó ölelés, amit tőled kaptam én.
El nem múló vágy, végtelen repülés, meghalt a semmiért.
Vágy, forró láz, izzó ölelés, amit tőled kaptam én.
El nem múló vágy, végtelen repülés, meghalt a semmiért.
Alszik a város, csak néhány lámpa ég,
Lehulló könny a porba, múltamról mesél.
Ott még virágok nyíltak, szemünkben élt a fény.
Álmunk szívembe vésett emléke él, mégis mennyit ér?
Vágy forró láz, izzóölelés, amit tőled kaptam én.
El nem múló vágy, végtelen repülés, meghalt a semmiért...
/Groovehouse/
sing in the rain... helyett... 
majd:
"A telihold táncot járt egy éjjelen át,
amikor kezed ajkaimhoz ért...."
majd:
"A telihold táncot járt egy éjjelen át,
amikor kezed ajkaimhoz ért...."
Királylányos idézett belőle Manókának egy szösszenetet... íme a Kormorán: A csend partján dala:
"A csend partján ha lépdelsz,
Lesz veled egy mégis,
Lesz veled egy mégsem,
Gondolkozz miért nem.
Mert nem kezdődött, s nem lett vége,
Csak egy reggel volt mely nem ébredt a fényre,
A csend partján ha lépdelsz,
Mond el, miért nem?
Napokra emlékszel, mit odaadtál másnak,
De nem kaptál semmit, értéktelen a látszat,
Lesz még olyan csend mely harangszóval ébreszt,
Bátortalan válaszokat ágyúszóval öl meg!
S megérted, mit megérteni fáj,
Kopogtat az élet, de beengedni fáj,
A csend partján ha lépdelsz, lesz veled egy szó,
Egyszer legyen majd jó
Nekünk így rendelték messze...
Ahol egy csillag egy csillagnak van teremtve...
Jó veled aludni és ébredni is jó,
Mégis fáj, ha elér ez a szó,
Nem tudom, hogy éljek, hogy éljek tovább?
De átölellek a himnusz után.
Nekünk így rendelték messze...
Ahogy egy csillag egy csillagnak van teremtve...
Nem könnyű szeretni, ki döntött maga ellen,
Ki bűhődni akar, látszatszerelemmel,
Eljött valaki, a csend partjára,
Üvölteni végre: a mindenért cserébe!
Mikor az első bomba lehullt,
Hozzámbújtál éppen,
Ha a csend partjára tévedsz,
Mondd el, miért nem?.."
"A csend partján ha lépdelsz,
Lesz veled egy mégis,
Lesz veled egy mégsem,
Gondolkozz miért nem.
Mert nem kezdődött, s nem lett vége,
Csak egy reggel volt mely nem ébredt a fényre,
A csend partján ha lépdelsz,
Mond el, miért nem?
Napokra emlékszel, mit odaadtál másnak,
De nem kaptál semmit, értéktelen a látszat,
Lesz még olyan csend mely harangszóval ébreszt,
Bátortalan válaszokat ágyúszóval öl meg!
S megérted, mit megérteni fáj,
Kopogtat az élet, de beengedni fáj,
A csend partján ha lépdelsz, lesz veled egy szó,
Egyszer legyen majd jó
Nekünk így rendelték messze...
Ahol egy csillag egy csillagnak van teremtve...
Jó veled aludni és ébredni is jó,
Mégis fáj, ha elér ez a szó,
Nem tudom, hogy éljek, hogy éljek tovább?
De átölellek a himnusz után.
Nekünk így rendelték messze...
Ahogy egy csillag egy csillagnak van teremtve...
Nem könnyű szeretni, ki döntött maga ellen,
Ki bűhődni akar, látszatszerelemmel,
Eljött valaki, a csend partjára,
Üvölteni végre: a mindenért cserébe!
Mikor az első bomba lehullt,
Hozzámbújtál éppen,
Ha a csend partjára tévedsz,
Mondd el, miért nem?.."
Hogyha eltűnünk egy perc alatt
Velünk semmi sem tűnik el
Mindig itt vagyunk egy ég alatt
Lehet észre sem veszel
Lehet, hogy gyors, ahogy repülünk
Szemed lassú, s nem fog fel
De a gyermeked már észrevett
Bámul tág szemmel ránk
Mert ő nemrég s tisztán született
Nem érti, miért nem látható,
Aki szabadnak érkezett
Látod, hogy csak tengert úszunk át,
Felhőkről lábat lógatunk,
Ezek mi vagyunk a szabadság vándorai
Szökünk a sötétség elől,
Falakon átrohanunk,
Ezek mi vagyunk a szabadság vándorai
Néha lelkeden nyiss egy ablakot,
Mert csak így érhetsz utol
Arra nézz, hová vágyad hív,
Mert mi ott leszünk valahol
Látod, hogy csak tengert úszunk át,
Felhőkről lábat lógatunk,
Ezek mi vagyunk a szabadság vándorai
Szökünk a sötétség elől,
Falakon átrohanunk,
Ezek mi vagyunk a szabadság vándorai
Nem tudjuk még mi hajt,
A boldogság vagy a keserűség
Az egyik biztos hív, a másik biztos,
Hogy eltaszít rég ezért menni kell,
Addig, míg így van
Azt sem tudjuk még,
Hogy meddig tart ez az utazás
Meddig száll velünk
A cél felé ez a vitorlás
Addig is menni kell
Azt hiszem, hosszú az út...
/Demjén Ferenc/
Velünk semmi sem tűnik el
Mindig itt vagyunk egy ég alatt
Lehet észre sem veszel
Lehet, hogy gyors, ahogy repülünk
Szemed lassú, s nem fog fel
De a gyermeked már észrevett
Bámul tág szemmel ránk
Mert ő nemrég s tisztán született
Nem érti, miért nem látható,
Aki szabadnak érkezett
Látod, hogy csak tengert úszunk át,
Felhőkről lábat lógatunk,
Ezek mi vagyunk a szabadság vándorai
Szökünk a sötétség elől,
Falakon átrohanunk,
Ezek mi vagyunk a szabadság vándorai
Néha lelkeden nyiss egy ablakot,
Mert csak így érhetsz utol
Arra nézz, hová vágyad hív,
Mert mi ott leszünk valahol
Látod, hogy csak tengert úszunk át,
Felhőkről lábat lógatunk,
Ezek mi vagyunk a szabadság vándorai
Szökünk a sötétség elől,
Falakon átrohanunk,
Ezek mi vagyunk a szabadság vándorai
Nem tudjuk még mi hajt,
A boldogság vagy a keserűség
Az egyik biztos hív, a másik biztos,
Hogy eltaszít rég ezért menni kell,
Addig, míg így van
Azt sem tudjuk még,
Hogy meddig tart ez az utazás
Meddig száll velünk
A cél felé ez a vitorlás
Addig is menni kell
Azt hiszem, hosszú az út...
/Demjén Ferenc/
Néha kell, hogy önmagad újra vadnak érezd.
Kell egy elképzelt futás szabadságodért,
Álmodj újra szárnyakat,szállj mind szenvedélyed!
Ez egy új fellángolás az életért.
Mint éji lepke szállj,melegnek és a fénynek.
Mert a végső cél neked,csak a tűz lehet!
A vágy, a tűz, lángjaiba űz.
De ne ijedj meg,úgyse menekülsz.
Mert a tűz, a vágy, s benned a parázs.
Így sosem égsz el, véd a varázs.
Így születtünk hát...A tűz az életünk.
Mindegy, hogy lassan éget el,vagy gyorsan elmegyünk.
A vágy, a tűz, lángjaiba űz.
De ne ijedj meg,úgyse menekülsz.
Mert a tűz, a vágy, s benned a parázs.
Így sosem égsz el, véd a varázs...
/Demjén Ferenc/
Kell egy elképzelt futás szabadságodért,
Álmodj újra szárnyakat,szállj mind szenvedélyed!
Ez egy új fellángolás az életért.
Mint éji lepke szállj,melegnek és a fénynek.
Mert a végső cél neked,csak a tűz lehet!
A vágy, a tűz, lángjaiba űz.
De ne ijedj meg,úgyse menekülsz.
Mert a tűz, a vágy, s benned a parázs.
Így sosem égsz el, véd a varázs.
Így születtünk hát...A tűz az életünk.
Mindegy, hogy lassan éget el,vagy gyorsan elmegyünk.
A vágy, a tűz, lángjaiba űz.
De ne ijedj meg,úgyse menekülsz.
Mert a tűz, a vágy, s benned a parázs.
Így sosem égsz el, véd a varázs...
/Demjén Ferenc/
Vigyél hát bele a jóba,
az élet csak erről szól ma.
Engedj hát, hogy most a karodba dőljek,
s ne a porba.
Csak nézni, mi szép,
de meg sem kapni, mi édes,
ez majd jó lesz, mikor szemed nem lát,
szíved nem érez.
De most, hogy előttem állsz,
engem nem érdekel semmi.
Csak az, hogy hányszor tudnék most veled
messzire menni.
ref.: Vigyél hát bele a jóba,
száz éve állok a sorba,
és én nem vagyok, ki szótlanul állna,
s nem is szólna.
Vigyél hát bele a jóba,
az élet csak erről szól ma,
Engedj hát, hogy most a karodba dőljek,
s ne a porba.
Mert van, aki lát,
és van, ki arra is gyáva,
hogy kimondja, amit érez,
s ezért így marad árva.
És te is mondhatod rám, hogy nagyon gyors, ahogy kérlek,
de mi leggyorsabban futhat el, az maga az élet.
ref.
Annyi minden eltűnt már egy perc alatt,
és mégis van bennünk, mi megmaradt: ez a vágy talán.
ref...
/Demjén Ferenc/
az élet csak erről szól ma.
Engedj hát, hogy most a karodba dőljek,
s ne a porba.
Csak nézni, mi szép,
de meg sem kapni, mi édes,
ez majd jó lesz, mikor szemed nem lát,
szíved nem érez.
De most, hogy előttem állsz,
engem nem érdekel semmi.
Csak az, hogy hányszor tudnék most veled
messzire menni.
ref.: Vigyél hát bele a jóba,
száz éve állok a sorba,
és én nem vagyok, ki szótlanul állna,
s nem is szólna.
Vigyél hát bele a jóba,
az élet csak erről szól ma,
Engedj hát, hogy most a karodba dőljek,
s ne a porba.
Mert van, aki lát,
és van, ki arra is gyáva,
hogy kimondja, amit érez,
s ezért így marad árva.
És te is mondhatod rám, hogy nagyon gyors, ahogy kérlek,
de mi leggyorsabban futhat el, az maga az élet.
ref.
Annyi minden eltűnt már egy perc alatt,
és mégis van bennünk, mi megmaradt: ez a vágy talán.
ref...
/Demjén Ferenc/
Elaludni készül a nyár,
Ködök lusta fellege száll,
Hűvösebb az éjszaka már.
Vigyázz rám!
Ugye, holnap útra kelünk,
Zsebre vágjuk majd a kezünk,
Kicsit túl vidámak leszünk?
Vigyázz rám!
Ez az év is úgy tűnik el,
Kérdezem, de mégse felel,
S hogy mi legyen, majd dönteni kell,
Vigyázz rám!
Szemed most is annyira szép,
Szerelemmel nézel-e még?
Nevetésed éppen elég,
Vigyázz rám!
Összekötve ott van a zsák,
Benne mind a nyári ruhnák,
Nem emlékszik senki se ránk,
Vigyázz rám!
Ez az év is úgy tűnik el,
Kérdezem, de mégse felel.
Aztán majd, ha dönteni kell,
Vigyázz rám!
Ez az év is úgy tűnik el,
Kérdezem, de mégse felel.
Aztán majd, ha dönteni kell,
Vigyázz rám!
Vigyázz rám!
/Dés László/
Ködök lusta fellege száll,
Hűvösebb az éjszaka már.
Vigyázz rám!
Ugye, holnap útra kelünk,
Zsebre vágjuk majd a kezünk,
Kicsit túl vidámak leszünk?
Vigyázz rám!
Ez az év is úgy tűnik el,
Kérdezem, de mégse felel,
S hogy mi legyen, majd dönteni kell,
Vigyázz rám!
Szemed most is annyira szép,
Szerelemmel nézel-e még?
Nevetésed éppen elég,
Vigyázz rám!
Összekötve ott van a zsák,
Benne mind a nyári ruhnák,
Nem emlékszik senki se ránk,
Vigyázz rám!
Ez az év is úgy tűnik el,
Kérdezem, de mégse felel.
Aztán majd, ha dönteni kell,
Vigyázz rám!
Ez az év is úgy tűnik el,
Kérdezem, de mégse felel.
Aztán majd, ha dönteni kell,
Vigyázz rám!
Vigyázz rám!
/Dés László/
Mint egy szélvihar kitör egy álmos éjszakán.
Mint egy jégeső leszakadt nyári délután.
Ahol élt apám, ahol a gyermek voltam én.
Ahol a zord folyó vízesésbe ér.
Angyal szárnyak, tűz és jég.
Vad árnyak szállnak, a lelkem ég.
Egy édes vad vihar, egy lázas furcsa dal.
Tiltott vágyak, őrölt szenvedély.
Néhány furcsa zaj.
Majd száz boldog kacaj.
Úgy ölelsz, hogy a szívem megszakad.
Valami ős erő húz hozzád szüntelen.
Valami rossz idő régi szép életem.
Micsoda félelem, sok a hátulról jött szó.
Sose kérdeztem, te se kérdezd meddig jó.
Angyal szárnyak, tűz és jég.
Vad árnyak állnak közöttünk rég.
De édes vad vihar, egy lázas furcsa dal.
Tiltott vágyak, őrült szenvedély.
Néhány furcsa zaj.
Tomboló vad vihar.
Úgy ölelj, hogy a szívem megszakad!
Angyal szárnyak, tűz és jég.
Vad árnyak árnyak állnak közöttünk rég.
De édes vad vihar, egy lázas furcsa dal.
Tiltott vágyak, őrölt szenvedély.
Néhány furcsa zaj
Tomboló vad vihar.
Úgy ölelj, hogy a szívem megszakad!
Édes vad vihar, ez a lázas furcsa dal.
Benned él, mint egy kínzó szenvedés.
Gyöngyház arcodon,
Egy halvány szép mosoly, elvarázsol minden éjszakán.
Ó minden éjszakán..
/Karthago/
Mint egy jégeső leszakadt nyári délután.
Ahol élt apám, ahol a gyermek voltam én.
Ahol a zord folyó vízesésbe ér.
Angyal szárnyak, tűz és jég.
Vad árnyak szállnak, a lelkem ég.
Egy édes vad vihar, egy lázas furcsa dal.
Tiltott vágyak, őrölt szenvedély.
Néhány furcsa zaj.
Majd száz boldog kacaj.
Úgy ölelsz, hogy a szívem megszakad.
Valami ős erő húz hozzád szüntelen.
Valami rossz idő régi szép életem.
Micsoda félelem, sok a hátulról jött szó.
Sose kérdeztem, te se kérdezd meddig jó.
Angyal szárnyak, tűz és jég.
Vad árnyak állnak közöttünk rég.
De édes vad vihar, egy lázas furcsa dal.
Tiltott vágyak, őrült szenvedély.
Néhány furcsa zaj.
Tomboló vad vihar.
Úgy ölelj, hogy a szívem megszakad!
Angyal szárnyak, tűz és jég.
Vad árnyak árnyak állnak közöttünk rég.
De édes vad vihar, egy lázas furcsa dal.
Tiltott vágyak, őrölt szenvedély.
Néhány furcsa zaj
Tomboló vad vihar.
Úgy ölelj, hogy a szívem megszakad!
Édes vad vihar, ez a lázas furcsa dal.
Benned él, mint egy kínzó szenvedés.
Gyöngyház arcodon,
Egy halvány szép mosoly, elvarázsol minden éjszakán.
Ó minden éjszakán..
/Karthago/
A sok duma dühít, csendet kívánsz
Senki fia, rád bámul és senkit kiált
Nem bírod a terhet, lihegve állsz
Üres üveg, olcsó vigasz, önáltatás
Omlik lábadnál a híd, eltunt a mélyben
Hova lett a régi hit? Nem repít
Lelked sajgó sebeire, gyógyír kéne
Ha térdre rogysz és nincs elég erőd
Én itt leszek, nyújtsd a két kezed
Én itt leszek, mondd el mi bánt, hiszek neked
Én itt leszek, ha tudlak, megvédelek
Én itt leszek, ne szólj semmit, megértelek
Árnyék borult rád, valami rág
Akiben vakon bíztál, ejtett és végleg kiszállt
Ijesztő a csend, hangokra vágysz
Égi jelre, látomásra, hiába vársz
Mocsár előtted az út, túl sok a kígyó
Nem látod a csillagod, nem vezet
Körbe ölelt már a láp, indulni kéne
Ha nincsen társ, és nincs ki veled tart
Én itt leszek, nyújtsd a két kezed
Én itt leszek, mondd el mi bánt, hiszek neked
Én itt leszek, ha tudlak, megvédelek
Én itt leszek, ne szólj semmit, megértelek
Vár rád a jövő, van elég cél
Nem késő újra kezdened még
Előre nézz, az új nap virrad
Véredben lüktet a zene és új hitet ad!
Én itt leszek, nyújtsd a két kezed
Én itt leszek, mondd el mi bánt, hiszek neked
Én itt leszek, ha tudlak, megvédelek
Én itt leszek, ne szólj semmit, megértelek
/Kalapács/
Senki fia, rád bámul és senkit kiált
Nem bírod a terhet, lihegve állsz
Üres üveg, olcsó vigasz, önáltatás
Omlik lábadnál a híd, eltunt a mélyben
Hova lett a régi hit? Nem repít
Lelked sajgó sebeire, gyógyír kéne
Ha térdre rogysz és nincs elég erőd
Én itt leszek, nyújtsd a két kezed
Én itt leszek, mondd el mi bánt, hiszek neked
Én itt leszek, ha tudlak, megvédelek
Én itt leszek, ne szólj semmit, megértelek
Árnyék borult rád, valami rág
Akiben vakon bíztál, ejtett és végleg kiszállt
Ijesztő a csend, hangokra vágysz
Égi jelre, látomásra, hiába vársz
Mocsár előtted az út, túl sok a kígyó
Nem látod a csillagod, nem vezet
Körbe ölelt már a láp, indulni kéne
Ha nincsen társ, és nincs ki veled tart
Én itt leszek, nyújtsd a két kezed
Én itt leszek, mondd el mi bánt, hiszek neked
Én itt leszek, ha tudlak, megvédelek
Én itt leszek, ne szólj semmit, megértelek
Vár rád a jövő, van elég cél
Nem késő újra kezdened még
Előre nézz, az új nap virrad
Véredben lüktet a zene és új hitet ad!
Én itt leszek, nyújtsd a két kezed
Én itt leszek, mondd el mi bánt, hiszek neked
Én itt leszek, ha tudlak, megvédelek
Én itt leszek, ne szólj semmit, megértelek
/Kalapács/
Nem látom, csak álom, ahogy útra kelsz felém
Hangod szirénének buja vágyam tengerén
Talán te is álmodsz rólam, felhőd párnád bársonyán
Jöjj el Angyal, suttogja a szám
Ne várjak tovább
A lelkem még dermedt, túl régen tart a tél
Veled meglelhetném mindazt, amit elvesztetem rég
Melegítsd fel a szivem, kérlek fogadd el zálogát
Jöjj el vadvirág, szirmaid szórjad rám
Kopár a világ
Angyal, ölts testet, hív az élet
Angyal, jöjj el, míg létezzek
Angyal, ölts testet, hív az élet
Angyal, szállj velem!
Ha jönnél és rám lelsz, amikor nem rejt már az ég
Szólsz hozzám, égi hangon,érzem, ajkad íze méz
Szemedben magam látom, fény játszik a hajadon
A múlt már csak oszló éj, veled kel a napom
Te vagy a hajnalom
Angyal, ölts testet, hív az élet
Angyal, jöjj el, míg létezzek
Angyal, ölts testet, hív az élet
Angyal, szállj velem!
/Kalapács/
Hangod szirénének buja vágyam tengerén
Talán te is álmodsz rólam, felhőd párnád bársonyán
Jöjj el Angyal, suttogja a szám
Ne várjak tovább
A lelkem még dermedt, túl régen tart a tél
Veled meglelhetném mindazt, amit elvesztetem rég
Melegítsd fel a szivem, kérlek fogadd el zálogát
Jöjj el vadvirág, szirmaid szórjad rám
Kopár a világ
Angyal, ölts testet, hív az élet
Angyal, jöjj el, míg létezzek
Angyal, ölts testet, hív az élet
Angyal, szállj velem!
Ha jönnél és rám lelsz, amikor nem rejt már az ég
Szólsz hozzám, égi hangon,érzem, ajkad íze méz
Szemedben magam látom, fény játszik a hajadon
A múlt már csak oszló éj, veled kel a napom
Te vagy a hajnalom
Angyal, ölts testet, hív az élet
Angyal, jöjj el, míg létezzek
Angyal, ölts testet, hív az élet
Angyal, szállj velem!
/Kalapács/
"A felfedezésnek csak egy módszere van: utánozni. A helyes gondolkodásnak csak egy módszere van: folytatni valami régi, kipróbált gondolatot."
/Reymont/
/Reymont/
"Ha még nem csináltál egy dolgot, próbálkozz meg vele háromszor! Először, hogy legyőzd félelmed. Másodszor, hogy megtanuld, hogyan kell csinálni. Harmadszor, hogy kiderítsd, szereted-e csinálni."
/Virgil Thomson/
/Virgil Thomson/
"Vannak olyan boldog emberek, akik sohasem akarják azt hinni, ami nekik nem tetszik. Ez kétségtelenül nagy kényelem, és sokáig lehet mellette élni."
/Jókai Mór/
/Jókai Mór/
"Nem mondhatok semmit, ami igazán fontos.
Nem mondhatok el semmit, amit szeretnék.
Nem mondhatom el ki vagyok,
És azt sem hogy Te ki vagy nekem.
Mert üresek mind és némák a szavak
Csak a szemek beszélhetnek és a hallgatás;
Rabnak születik minden gondolat,
Minden érzés, minden vallomás.
Hiába próbálok, nem mondhatok semmit.
Semmit, ami mély, ami közel van a tűzhöz.
Érezned kell, mert hallani nem hallhatod soha,
Érezned kell a kimondhatatlant! "
/Buzsik Tamás/
Nem mondhatok el semmit, amit szeretnék.
Nem mondhatom el ki vagyok,
És azt sem hogy Te ki vagy nekem.
Mert üresek mind és némák a szavak
Csak a szemek beszélhetnek és a hallgatás;
Rabnak születik minden gondolat,
Minden érzés, minden vallomás.
Hiába próbálok, nem mondhatok semmit.
Semmit, ami mély, ami közel van a tűzhöz.
Érezned kell, mert hallani nem hallhatod soha,
Érezned kell a kimondhatatlant! "
/Buzsik Tamás/
"Veled vagyok a Nap ragyog,
vakító fény a szív dobog,
ezernyi kincs mi Szívbe fér,
a test a Lélek érte él.
Ellopni, venni nem lehet,
csak adni, kapni meleget,
mely ad erőt a lényünknek,
mi élteti a szívünket.
Csodás a rét a sok virág,
felzengik Élet Himnuszát,
pompázó színük Mennyei,
Szerelmes Szívünk Élteti.
Amott egy erdő, fenyvesek,
előttem forrás csörgedez.
Veled vagyok a "tűz" lobog,
az Ég is szép - a csillagok.
Ezernyi madár éneke,
elzengi szép az Élete.
Vakító fényben a Világ,
Szív a dal Érted kiált!
Veled vagyok a Nap ragyog,
vakító fény a szív dobog,
ezernyi kincs mi Szívbe fér,
a test a Lélek érte él."
/Fortuna7/
vakító fény a szív dobog,
ezernyi kincs mi Szívbe fér,
a test a Lélek érte él.
Ellopni, venni nem lehet,
csak adni, kapni meleget,
mely ad erőt a lényünknek,
mi élteti a szívünket.
Csodás a rét a sok virág,
felzengik Élet Himnuszát,
pompázó színük Mennyei,
Szerelmes Szívünk Élteti.
Amott egy erdő, fenyvesek,
előttem forrás csörgedez.
Veled vagyok a "tűz" lobog,
az Ég is szép - a csillagok.
Ezernyi madár éneke,
elzengi szép az Élete.
Vakító fényben a Világ,
Szív a dal Érted kiált!
Veled vagyok a Nap ragyog,
vakító fény a szív dobog,
ezernyi kincs mi Szívbe fér,
a test a Lélek érte él."
/Fortuna7/
2006. 07. 08. szombat 22:43
ej.. töröm a magyart... bocsi :$:$
szal.. "ráklikkelni az összes témára, mielőtt új topic kerül nyitásra? Amely témából van már pár..."
szal.. "ráklikkelni az összes témára, mielőtt új topic kerül nyitásra? Amely témából van már pár..."
2006. 07. 08. szombat 22:42
Nem kéne előbb legalább ráklikkelni az összes témába mielőtt új topicot kerül nyitásra? Ami téma már van pár? 
2006. 07. 07. péntek 15:44
[#worshi p]
2006. 07. 06. csütörtök 23:11
nem lehet biztos.. miért kell szétbarmolni az összes topicot???? legalább kezd a 689-iknél.. ne az első 50-nél...
2006. 07. 06. csütörtök 23:09
Sztem megcsíptél egy jó kis kitiltást....
2006. 07. 05. szerda 22:40
Ha nem birjátok a kritikákat,miért indultatok?
Többezren nézegetnek titeket (is) a neten.
"Mindenkinek van valami véleménye.
Van aki ezt közzé is teszi.Ezt el kell fogadnotok!
Nem az indulók fogják egymásközött eldönteni a sorrendet.Itt a kritika az természetes!Ha egyszer ez egy verseny....
Sok sikert! üdv! "
Tavaly ilyenkori hsz-emre válaszolva csak ZENO üzijét szeretném bemásolni...
És ezennel NO COMMENT...
Hajrá mindenki, az oldalra látogatók döntik el úgyis a verseny eredményét...
Christina Neked csak egy jó tanács: ne süllyedj le vitára ahogy a magánéletben, a munkában az utcán bárhol van kritika ezekkel sajnos együtt kell élni, Te vállaltad önmagad így vállalnod kell a kritikát, és a pozitív megnyilvánulást is!
Sok sikert minden versenyzőnek!
Többezren nézegetnek titeket (is) a neten.
"Mindenkinek van valami véleménye.
Van aki ezt közzé is teszi.Ezt el kell fogadnotok!
Nem az indulók fogják egymásközött eldönteni a sorrendet.Itt a kritika az természetes!Ha egyszer ez egy verseny....
Sok sikert! üdv! "
Tavaly ilyenkori hsz-emre válaszolva csak ZENO üzijét szeretném bemásolni...
És ezennel NO COMMENT...
Hajrá mindenki, az oldalra látogatók döntik el úgyis a verseny eredményét...
Christina Neked csak egy jó tanács: ne süllyedj le vitára ahogy a magánéletben, a munkában az utcán bárhol van kritika ezekkel sajnos együtt kell élni, Te vállaltad önmagad így vállalnod kell a kritikát, és a pozitív megnyilvánulást is!
Sok sikert minden versenyzőnek!
A nick neved utal valamire?
Ha igen akkor boldog névnapot!
Ha igen akkor boldog névnapot!
Az esőt felszárítani úgy sem tudod
A szelet megfordítani úgy sem tudod
Ujjaid közül a kor
Úgy száll mint szürke por, és a perc hordja el
Azért vannak a jó barátok
Hogy a rég elvesztett álmot
Visszahozzák néked majd egy szép napon
Azért vannak a jó barátok
Hogy az eltűnt boldogságot
visszaidézzék egy fázós alkonyon.
Az álmot meg nem álmodni úgy sem tudod
Az érzést elhallgattatni úgy sem tudod
Ujjaid közt a kor
Úgy száll mint szürke por, és a perc hordja el
Refr.x2
Azért vannak a jó barátok
Hogy az eltűnt boldogságot
visszaidézzék egy fázós alkonyon.
/Máté Péter/
A szelet megfordítani úgy sem tudod
Ujjaid közül a kor
Úgy száll mint szürke por, és a perc hordja el
Azért vannak a jó barátok
Hogy a rég elvesztett álmot
Visszahozzák néked majd egy szép napon
Azért vannak a jó barátok
Hogy az eltűnt boldogságot
visszaidézzék egy fázós alkonyon.
Az álmot meg nem álmodni úgy sem tudod
Az érzést elhallgattatni úgy sem tudod
Ujjaid közt a kor
Úgy száll mint szürke por, és a perc hordja el
Refr.x2
Azért vannak a jó barátok
Hogy az eltűnt boldogságot
visszaidézzék egy fázós alkonyon.
/Máté Péter/
Madarak jönnek, madarak jönnek
Halálesőt permeteznek,
Madarak jönnek, madarak jönnek
Fekete könnyel megvéreznek
Valaki mondja meg milyen az élet
Valaki mondja meg miért ilyen
Valaki mondja meg miért szép az élet
Valaki mondja meg miért nem
Valaki mondja meg miért jó az ember
Valaki mondja meg miért nem
Valaki mondja meg miért lesz gonosszá
Valaki mondja meg miért nem
Madarak jönnek, madarak jönnek
Halálesőt permeteznek,
Madarak jönnek, madarak jönnek
Fekete könnyel megvéreznek
Valaki mondja meg kinek kell hinnem
Valaki mondja meg kinek nem
Valaki mondja meg ki hova érhet
Milyen az íze az élet vizének
Valaki mondja meg a hosszú évek
Miért tűnnek úgy mint egy pillanat
Valaki mondja meg mi az hogy elmúlt
Valaki mondja meg hol maradt
Madarak jönnek, madarak jönnek
Halálesőt permeteznek,
Madarak jönnek, madarak jönnek
Fekete könnyel megvéreznek
Valaki mondja meg hogyan kell élni
Apám azt mondta hogy ne bánts mást
Valaki látta hogy bántottalak már
Valaki látta hogy bántottál
Valaki mondja meg miért vagyunk itt
Anyám azt mondta hogy boldog légy
De anyám azt nem mondta miért nem e földön
Anyám nem mondta mondd, mond, miért
Madarak jönnek, madarak jönnek
Halálesőt permeteznek,
Madarak jönnek, madarak jönnek
Fekete könnyel megvéreznek.
/Presser Pici/
Halálesőt permeteznek,
Madarak jönnek, madarak jönnek
Fekete könnyel megvéreznek
Valaki mondja meg milyen az élet
Valaki mondja meg miért ilyen
Valaki mondja meg miért szép az élet
Valaki mondja meg miért nem
Valaki mondja meg miért jó az ember
Valaki mondja meg miért nem
Valaki mondja meg miért lesz gonosszá
Valaki mondja meg miért nem
Madarak jönnek, madarak jönnek
Halálesőt permeteznek,
Madarak jönnek, madarak jönnek
Fekete könnyel megvéreznek
Valaki mondja meg kinek kell hinnem
Valaki mondja meg kinek nem
Valaki mondja meg ki hova érhet
Milyen az íze az élet vizének
Valaki mondja meg a hosszú évek
Miért tűnnek úgy mint egy pillanat
Valaki mondja meg mi az hogy elmúlt
Valaki mondja meg hol maradt
Madarak jönnek, madarak jönnek
Halálesőt permeteznek,
Madarak jönnek, madarak jönnek
Fekete könnyel megvéreznek
Valaki mondja meg hogyan kell élni
Apám azt mondta hogy ne bánts mást
Valaki látta hogy bántottalak már
Valaki látta hogy bántottál
Valaki mondja meg miért vagyunk itt
Anyám azt mondta hogy boldog légy
De anyám azt nem mondta miért nem e földön
Anyám nem mondta mondd, mond, miért
Madarak jönnek, madarak jönnek
Halálesőt permeteznek,
Madarak jönnek, madarak jönnek
Fekete könnyel megvéreznek.
/Presser Pici/
Mikor senki se bánja hogy elmerülsz
Mikor magad is azt hiszed nem menekülsz
Azon az éjjelen szárnyakat ad
És a kérdés el marad
Megyek vele minden hová
Csak az életem bízhatom rá
Kezem fogja s a szívemig ér
Olyan biztatoan kér ne félj ne félj
Vigyázz vigyázz sose repülj az angyalokkal
Vigyázz vigyázz sose repülj az angyalokkal
Szemed elfedi angyal kisért
Szived széttöri szerelmükért
Szárnyad elveszi a bukott angyalokért
Olyan szépek hogy nézni is fáj
Szívemhez szólnak s a fejembe száll
Nekik talán a lelkem kell
De a testem érik el
Velük végre közel az ég
Tudom nélkülük lezuhannék
És ha mégis ijeszt a mély
Oly biztatóan szól ne félj ne félj
Vigyázz vigyázz sose repülj az angyalokkal
Vigyázz vigyázz sose repülj az angyalokkal
Szemed elfedi angyal kisért
Szived széttöri szerelmükért
Szárnyad elveszi a bukott angyalokért
Elvarázsol énekük
S hála jár az angyaloknak
Éjről éjre érkezik
S repülünk már mert szerelem jár az angyaloknak..
/Révész Sándor/
Mikor magad is azt hiszed nem menekülsz
Azon az éjjelen szárnyakat ad
És a kérdés el marad
Megyek vele minden hová
Csak az életem bízhatom rá
Kezem fogja s a szívemig ér
Olyan biztatoan kér ne félj ne félj
Vigyázz vigyázz sose repülj az angyalokkal
Vigyázz vigyázz sose repülj az angyalokkal
Szemed elfedi angyal kisért
Szived széttöri szerelmükért
Szárnyad elveszi a bukott angyalokért
Olyan szépek hogy nézni is fáj
Szívemhez szólnak s a fejembe száll
Nekik talán a lelkem kell
De a testem érik el
Velük végre közel az ég
Tudom nélkülük lezuhannék
És ha mégis ijeszt a mély
Oly biztatóan szól ne félj ne félj
Vigyázz vigyázz sose repülj az angyalokkal
Vigyázz vigyázz sose repülj az angyalokkal
Szemed elfedi angyal kisért
Szived széttöri szerelmükért
Szárnyad elveszi a bukott angyalokért
Elvarázsol énekük
S hála jár az angyaloknak
Éjről éjre érkezik
S repülünk már mert szerelem jár az angyaloknak..
/Révész Sándor/
Ne várd hullani a csillagot,
talán szép halálod felragyog,
sötét égi útja véget ér,
ne nézz, menj tovább
míg tart az éj.
Ahol csillogón a könny fakad,
ne bontsd ég felé a szárnyakat,
Ahol körbe ér a szenvedés,
sötét éjszakába még ne nézz.
Ne várd a hullócsillagot,
ha földet ér nem ragyog,
búcsú fény, amit látsz.
Ne várd a hullócsillagot,
látod én itt vagyok,
talán visszatalálsz.
Nekünk elrepülni nem szabad,
amíg lépteink se látszanak,
Ha így elvakít a lángolás,
azért messze még a változás.
Te már jóslatokban nem hiszel,
Tudom szenvedélyed nem fogy el.
Amíg így fonódik kézbe kéz,
messzi éjszakába még ne nézz.
Ne várd a hullócsillagot,
ha földet ér nem ragyog,
búcsú fény, amit látsz.
Ne várd a hullócsillagot,
látod én itt vagyok,
talán visszatalálsz.
Talán,
Talán visszatalálsz.
Világok fénye elfogyott,
a messzi tűz már nem ragyog.
És nem segít a múló csillagfény,
Ahol szürkül az ég,
Múló csillagfény,
Ahol fogynak a fák,
Múló csillagfény,
Ahol számítok rád.
Ne várd a hullócsillagot,
ha földet ér nem ragyog,
búcsú fény, amit látsz.
Ne várd a hullócsillagot,
látod én itt vagyok,
talán visszatalálsz.
Ne várd a hullócsillagot...
/Révész Sándor/
talán szép halálod felragyog,
sötét égi útja véget ér,
ne nézz, menj tovább
míg tart az éj.
Ahol csillogón a könny fakad,
ne bontsd ég felé a szárnyakat,
Ahol körbe ér a szenvedés,
sötét éjszakába még ne nézz.
Ne várd a hullócsillagot,
ha földet ér nem ragyog,
búcsú fény, amit látsz.
Ne várd a hullócsillagot,
látod én itt vagyok,
talán visszatalálsz.
Nekünk elrepülni nem szabad,
amíg lépteink se látszanak,
Ha így elvakít a lángolás,
azért messze még a változás.
Te már jóslatokban nem hiszel,
Tudom szenvedélyed nem fogy el.
Amíg így fonódik kézbe kéz,
messzi éjszakába még ne nézz.
Ne várd a hullócsillagot,
ha földet ér nem ragyog,
búcsú fény, amit látsz.
Ne várd a hullócsillagot,
látod én itt vagyok,
talán visszatalálsz.
Talán,
Talán visszatalálsz.
Világok fénye elfogyott,
a messzi tűz már nem ragyog.
És nem segít a múló csillagfény,
Ahol szürkül az ég,
Múló csillagfény,
Ahol fogynak a fák,
Múló csillagfény,
Ahol számítok rád.
Ne várd a hullócsillagot,
ha földet ér nem ragyog,
búcsú fény, amit látsz.
Ne várd a hullócsillagot,
látod én itt vagyok,
talán visszatalálsz.
Ne várd a hullócsillagot...
/Révész Sándor/
Nézd, én gyülölöm ki engem sírni lát
Én eltemetném mélyen amit érzek
Nézd, én úgy szeretnék élni mint a fák
Ők úgy maradnak állva
Ahogy éltek s éltem
Annyi minden megtalált
S nem tudtam hogy így fáj
Annyi minden eltalált
S nem tudtam hogy így fáj
Nézd, én élni mertem sűrün mint az éj
És nem kivántam senkitől hogy értsen
Ó, én úgy szerettem jobban bárkinél
De nem láthatta senki sem
Hogy értem s féltem
Refr.
Ó, te átkozottul hasonlítasz rám
Most farkasszemet nézunk ahogy régen
Én az arcom lassan elfordítanám
És vállalnám a könnyeimet
Érted s értem
/Révész Sándor/
Én eltemetném mélyen amit érzek
Nézd, én úgy szeretnék élni mint a fák
Ők úgy maradnak állva
Ahogy éltek s éltem
Annyi minden megtalált
S nem tudtam hogy így fáj
Annyi minden eltalált
S nem tudtam hogy így fáj
Nézd, én élni mertem sűrün mint az éj
És nem kivántam senkitől hogy értsen
Ó, én úgy szerettem jobban bárkinél
De nem láthatta senki sem
Hogy értem s féltem
Refr.
Ó, te átkozottul hasonlítasz rám
Most farkasszemet nézunk ahogy régen
Én az arcom lassan elfordítanám
És vállalnám a könnyeimet
Érted s értem
/Révész Sándor/
Mikor a szárnyam helyét
Megtapogattam,
Újra hinni kezdtem
Ó, az angyalokban.
És most itt van az idő,
Te angyali szerető,
Repülni hív, csábít a levegő,
A jéghideg levegő, (a jéghideg levegő).
Csak Te meg én,
A szakadék peremén,
Dúdolj egy dalt, ez az utolsó perc!
Ha nem láttál még,
Most majd rám ismersz.
A napfény szárnyadra hull
Mozdulatlanul,
(Angyali szerető).
A napfény szárnyadra hull,
(Simogat a levegő),
Mozdulatlanul.
(Szinte fáj!)
Körkörös repülés,
Vagy körkörös zuhanás?
Kell, hogy érts, kell, hogy láss.
Jeleket látsz, ahol nincsenek jelek,
Ha zuhanni kezdesz,
Én megfogom a kezed.
(Angyali szerető),
A napfény szárnyadra hull
(Simogat a levegő)
Mozdulatlanul,
(Angyali szerető).
A napfény szárnyadra hull,
(Simogat a levegő),
Mozdulatlanul.
(Szinte fáj!)
Körkörös repülés,
Vagy körkörös zuhanás?
Kell, hogy érts, kell, hogy láss.
Jeleket látsz, ahol nincsenek jelek,
Ha zuhanni kezdesz,
Én megfogom a kezed.
Szakadék fölött mozdulatlan lebegő,
Kitárt szárnyú angyali szerető,
Jó lesz, ha figyelsz, jó lesz, he érted,
Én itt vagyok veled, és szeretlek téged.
Én szeretlek Téged!
Én szeretlek Téged!
/Ákos/
Megtapogattam,
Újra hinni kezdtem
Ó, az angyalokban.
És most itt van az idő,
Te angyali szerető,
Repülni hív, csábít a levegő,
A jéghideg levegő, (a jéghideg levegő).
Csak Te meg én,
A szakadék peremén,
Dúdolj egy dalt, ez az utolsó perc!
Ha nem láttál még,
Most majd rám ismersz.
A napfény szárnyadra hull
Mozdulatlanul,
(Angyali szerető).
A napfény szárnyadra hull,
(Simogat a levegő),
Mozdulatlanul.
(Szinte fáj!)
Körkörös repülés,
Vagy körkörös zuhanás?
Kell, hogy érts, kell, hogy láss.
Jeleket látsz, ahol nincsenek jelek,
Ha zuhanni kezdesz,
Én megfogom a kezed.
(Angyali szerető),
A napfény szárnyadra hull
(Simogat a levegő)
Mozdulatlanul,
(Angyali szerető).
A napfény szárnyadra hull,
(Simogat a levegő),
Mozdulatlanul.
(Szinte fáj!)
Körkörös repülés,
Vagy körkörös zuhanás?
Kell, hogy érts, kell, hogy láss.
Jeleket látsz, ahol nincsenek jelek,
Ha zuhanni kezdesz,
Én megfogom a kezed.
Szakadék fölött mozdulatlan lebegő,
Kitárt szárnyú angyali szerető,
Jó lesz, ha figyelsz, jó lesz, he érted,
Én itt vagyok veled, és szeretlek téged.
Én szeretlek Téged!
Én szeretlek Téged!
/Ákos/
Ne nézz igy rám ha vétkeznék,
Segíts úgy jóvátennék mindent rég
Ha nem volnál hogy élhetnék veled
Enyém lett minden föld és ég
Keresem a helyem én is régen
Nem akarom tudni holnap éppen
Hova megyek hova tartozom
Mégis van ahova vissza vágyom
Te vagy aki miatt van miért élnem
Veled tudom melyik útra léptem
Érted fizetek a bűnökért
Nekem te vagy csak a menedék hisz más nem ért
Ne nézz igy rám ha vétkeznék,
Segíts úgy jóvátennék mindent rég
Ha nem volnál hogy élhetnék veled
Enyém lett minden föld és ég
Nekem ne mond mi a rossz én láttam
Kicsi gyerekeket porban sárban
Bárhogy tagadod az mit sem ér
Sose feledheted honnan jöttél
Téged kerestelek mindig másban
Hosszú utamon akárhol jártam
Újra tudom azt hogy van remény
Csak a szíved legyen az enyém én más leszek ne félj
Ne nézz igy rám ha vétkeznék,
Segíts úgy jóvátennék mindent rég
Ha nem volnál hogy élhetnék
Veled enyém lett minden föld és ég
Nekem ahogy jött a sors mindig úgy vonultam én is
Ha csendben ordítottam attól megremegett az ég is
Néha kérdőn néztem föl, amikor nem láttam az utam
Vagy csak akkor érdekelt hogy ha az is egy biztos futam
Most már mindegy, hogy elmúlt ami volt de mégis megmarad egy szálka
Ami semmi másnak, de nekem egy hegy
Mondd meg mit tegyek mindig jó így hogy legyek
Nem baj majd, ha nem leszek megértenek az emberek
Én nem bánom, hogy utánam legalább belőlem tanulnak
Ezért mindent bevállaltam tudom abból ők okulnak
Mondd meg miért jó az most nektek, hogy megszakad a szívem
Én túl sok mindent láttam már, hogy elvesszen a hitem
Én nem adtam olcsón soha hidd el úgy nem adtam oda
Én belátnám, ha úgy volna bennem lenne hiba
Lehet a fények miatt hiszed pedig a múltam kéne nézned
Én egy-két hegyet szétszedek még mielött elmegyek.
/Pápai Joci/
Segíts úgy jóvátennék mindent rég
Ha nem volnál hogy élhetnék veled
Enyém lett minden föld és ég
Keresem a helyem én is régen
Nem akarom tudni holnap éppen
Hova megyek hova tartozom
Mégis van ahova vissza vágyom
Te vagy aki miatt van miért élnem
Veled tudom melyik útra léptem
Érted fizetek a bűnökért
Nekem te vagy csak a menedék hisz más nem ért
Ne nézz igy rám ha vétkeznék,
Segíts úgy jóvátennék mindent rég
Ha nem volnál hogy élhetnék veled
Enyém lett minden föld és ég
Nekem ne mond mi a rossz én láttam
Kicsi gyerekeket porban sárban
Bárhogy tagadod az mit sem ér
Sose feledheted honnan jöttél
Téged kerestelek mindig másban
Hosszú utamon akárhol jártam
Újra tudom azt hogy van remény
Csak a szíved legyen az enyém én más leszek ne félj
Ne nézz igy rám ha vétkeznék,
Segíts úgy jóvátennék mindent rég
Ha nem volnál hogy élhetnék
Veled enyém lett minden föld és ég
Nekem ahogy jött a sors mindig úgy vonultam én is
Ha csendben ordítottam attól megremegett az ég is
Néha kérdőn néztem föl, amikor nem láttam az utam
Vagy csak akkor érdekelt hogy ha az is egy biztos futam
Most már mindegy, hogy elmúlt ami volt de mégis megmarad egy szálka
Ami semmi másnak, de nekem egy hegy
Mondd meg mit tegyek mindig jó így hogy legyek
Nem baj majd, ha nem leszek megértenek az emberek
Én nem bánom, hogy utánam legalább belőlem tanulnak
Ezért mindent bevállaltam tudom abból ők okulnak
Mondd meg miért jó az most nektek, hogy megszakad a szívem
Én túl sok mindent láttam már, hogy elvesszen a hitem
Én nem adtam olcsón soha hidd el úgy nem adtam oda
Én belátnám, ha úgy volna bennem lenne hiba
Lehet a fények miatt hiszed pedig a múltam kéne nézned
Én egy-két hegyet szétszedek még mielött elmegyek.
/Pápai Joci/
"A szeretet lényegét a legtöbb ember abban látja, hogy őt szeretik, nem abban, hogy ő szeret és képes a szeretetre."
/Fromm/
/Fromm/
"Érezni és gondolkodni azért hogy cselekedjüónk: ez minden harmonikus élet törvénye. A zene lelki táplálék, és semmi mással nem pótolható."
/Kodály Zoltán/
/Kodály Zoltán/
"Valakit szeretni annyit jelent, mint egyedül gyönyörködni olyan csodában, amely mindenki számára láthatatlan, érthetetlen."
/Mauriac/
/Mauriac/
"A legtöbb ember menekül a hibái elől. Ők azt mondják, hogy azok, akik szembeszállnak a hibáikkal, azok őrültek. A bátrak pont az ellenkezőjét mondják."
/Melher Dóra/
/Melher Dóra/
"Az ember sohasem azt veszi észre, amit már elvégzett, csak az lebeg a szeme előtt, amit még tenniek kell, és ha nem szeretné a munkáját, könnyen elveszthetné a kedvét."
/Marie Curie/
/Marie Curie/
"Vajon a szerelem, vagy általában a barátság nem jelent e mindig előítéletet a többiekkel, a nem szeretettekkel,a nem barátokkal szemben?"
/Ulrich Matthias/
/Ulrich Matthias/
Magyarország
Julija
Sex Clowns 2
Ass to mouth 9
Lesbian College Coeds 13
A pesti spriccparty klub 14 - A doktornő is bedobja magát
Sex Village Idiot
