"A büszkeség olyan kalauz az életben, mely az embert sokszor vízre viszi, sokszor jégre viszi, de sárba sohasem viszi."
/Jókai Mór/
/Jókai Mór/
"A gyűlölet épp úgy megengedett, mint a szeretet, és Én a legteljesebb mértékben átérzem azokkal szemben, akik nem ismernek mást, mint megvetést."
/Brüchner/
/Brüchner/
Na Én viszont azért tudom h. csak akad valami vad a puskád végére... 
2006. 05. 27. szombat 17:41
Sztem megcsíptél egy kis kitiltást a goldengate oldaláról!
2006. 05. 27. szombat 17:41
Sziasztok Fiúk! Vaz és tom "apa"!
Újabb vírus szökött be közénk: bysop néven... Jó munkát!
Újabb vírus szökött be közénk: bysop néven... Jó munkát!
" Mikor magányod rádszakad,
Akkor választ a csend nem ad,
Pokoli hatalmak erőt vesznek rajtad,
Mikor senki se csöngeted rád,
A bajban nincsen jóbarát,
Lehet hogy kicsi vagy,
De hited óriás,
Nézz fel magasra, és emeld fel kezed,
Ne Add fel soha, ez a dalod lesz veled,
Válassz egy csillagot, mely utat mutat neked,
Nézz fel magasra, és emeld fe kezed,
Válassz egy csillagot, mely utat mutat neked,
Nézz fel magasra, és emeld fel kezed,
Sorsod elragad kezével,
Kiket szerettél, elhagytak régen,
Mikor gyengül hited, nézz fel az égre,
Nézz fel magasra..."
/Blues Company/
Akkor választ a csend nem ad,
Pokoli hatalmak erőt vesznek rajtad,
Mikor senki se csöngeted rád,
A bajban nincsen jóbarát,
Lehet hogy kicsi vagy,
De hited óriás,
Nézz fel magasra, és emeld fel kezed,
Ne Add fel soha, ez a dalod lesz veled,
Válassz egy csillagot, mely utat mutat neked,
Nézz fel magasra, és emeld fe kezed,
Válassz egy csillagot, mely utat mutat neked,
Nézz fel magasra, és emeld fel kezed,
Sorsod elragad kezével,
Kiket szerettél, elhagytak régen,
Mikor gyengül hited, nézz fel az égre,
Nézz fel magasra..."
/Blues Company/
"A kipufogó durrog, ha nyomom a gázt,
Mikor kipörög a kerék, kapaszkodj babám,
Ne hogy leess, mert el szakad a szép ruhád,
Ha szakad az eső, az se nagy baj,
Itt egy út széli kocsmánál meg állunk hamar,
Ha úgy érzed hogy szédülsz, kapaszkodj babám,
Oh, ne hogy leess, mert elszakad a szép ruhád,
Nedves az út, nyakam csurom víz,
Nem törődök vele, a viszki majd segít,
Pörögnek a kerekek, vadúl fütyűl a szél,
Nem húzom az időt, csak nyomom a gázt,
Ne törődjél vele, csak kapaszkodj babám,
Ne hogy leess, mert elszakad a szép ruhád,
Oh ne hogy leess, mert elszakad a szép ruhád,
Oh igen, ne hogy leess, kapaszkodj babám..."
/Blues Company/
Mikor kipörög a kerék, kapaszkodj babám,
Ne hogy leess, mert el szakad a szép ruhád,
Ha szakad az eső, az se nagy baj,
Itt egy út széli kocsmánál meg állunk hamar,
Ha úgy érzed hogy szédülsz, kapaszkodj babám,
Oh, ne hogy leess, mert elszakad a szép ruhád,
Nedves az út, nyakam csurom víz,
Nem törődök vele, a viszki majd segít,
Pörögnek a kerekek, vadúl fütyűl a szél,
Nem húzom az időt, csak nyomom a gázt,
Ne törődjél vele, csak kapaszkodj babám,
Ne hogy leess, mert elszakad a szép ruhád,
Oh ne hogy leess, mert elszakad a szép ruhád,
Oh igen, ne hogy leess, kapaszkodj babám..."
/Blues Company/
"Az a boldogság titka, ha azt tesszük amit szeretünk, és megtanuljuk szeretni azt, amit meg kell tennünk, hogy ezt elérjük."
/Dexter Jager/
/Dexter Jager/
"Nagyon kevés kell ahhoz, hogy boldoggá tegyenek minket, de ahhoz hogy azok is maradjunk, több kell, mint amennyi a mennyben és a földön csak megtalálható."
/Joseph Heller/
/Joseph Heller/
"Ha az ember annyira jutott, hogy elnézően mosolyog mások botlásain, akkor ő maga sincs már messze az elbotlástól."
/Strindberg/
/Strindberg/
"A kovács addig kell hogy verje a vasat, amíg meleg, de ha az ember meg akar valamit nyerni, hidegen kell kalapálni, formálni a sorsát, türelembe kell edzeni."
/Reymont/
/Reymont/
"Haszontalan az ember, amikor segíteni akar valakinek, akit szeret, de nincs hozzávaló ereje. Az ilyen ember néha nagyon fölöslegesnek érzi magát."
/Hauptmann/
/Hauptmann/
"Mondd, hova fúj, sodor el a szél
És hova jutok én, ha már te nem akarnál
Mert egyedül te vagy, aki kell
S ha nem is hiszed el,ma már csak te maradtál
Szívemben rég az a szerelem ég, amit gyújtottál
Nekem ítélt téged valamiért az élet régen már
És forog a Föld, ha karodba zársz
Mert veled oly szép a világ
Csoda talán az a pici varázs, de minket összetart
Dalol a szívem, ha közelebb lépsz, s mindig így lesz majd
És forog a Föld, ha karodba zársz
Mert veled oly szép a világ
Ha egyedül sodor el a szél, azt nem akarom én
Hát ölelj gyorsan át
Mert egyedül te vagy, aki kell
És én nem adom fel, mindig vigyázok rád..."
/Kefír & Baby Gabi/
És hova jutok én, ha már te nem akarnál
Mert egyedül te vagy, aki kell
S ha nem is hiszed el,ma már csak te maradtál
Szívemben rég az a szerelem ég, amit gyújtottál
Nekem ítélt téged valamiért az élet régen már
És forog a Föld, ha karodba zársz
Mert veled oly szép a világ
Csoda talán az a pici varázs, de minket összetart
Dalol a szívem, ha közelebb lépsz, s mindig így lesz majd
És forog a Föld, ha karodba zársz
Mert veled oly szép a világ
Ha egyedül sodor el a szél, azt nem akarom én
Hát ölelj gyorsan át
Mert egyedül te vagy, aki kell
És én nem adom fel, mindig vigyázok rád..."
/Kefír & Baby Gabi/
"Ne kérd, hogy ígérjem meg azt, amit nem tudok!
Szeretlek, és melleted vagyok.
De tudom jól, hogy eljön majd a nap,
És nem lesz semmi, ami majd visszatart.
Mert sehol sem tudtam megnyugodni még.
S ha nem lennék szabad, élni sem tudnék!
Homok a szélben, azt mondod, az vagyok
Homok a szélben, lehet, hogy az vagyok.
Homok a szélben, tudom, hogy az vagyok.
Homok a szépben, megváltozni nem tudok.
Meder nélküli folyó leszek nélküled,
És meglehet, hogy sokszor tévedek,
És minden reggel máshol ér talán,
És senki nem fog emlékezni rám,
És nem tudom, hogy mi történhet még,
De ha nem lennék szabad, élni sem tudnék!
Homok a szélben..."
/Balázs Fecó/
Szeretlek, és melleted vagyok.
De tudom jól, hogy eljön majd a nap,
És nem lesz semmi, ami majd visszatart.
Mert sehol sem tudtam megnyugodni még.
S ha nem lennék szabad, élni sem tudnék!
Homok a szélben, azt mondod, az vagyok
Homok a szélben, lehet, hogy az vagyok.
Homok a szélben, tudom, hogy az vagyok.
Homok a szépben, megváltozni nem tudok.
Meder nélküli folyó leszek nélküled,
És meglehet, hogy sokszor tévedek,
És minden reggel máshol ér talán,
És senki nem fog emlékezni rám,
És nem tudom, hogy mi történhet még,
De ha nem lennék szabad, élni sem tudnék!
Homok a szélben..."
/Balázs Fecó/
"Ugyanúgy kel fel a nap
És ugyanúgy megy el
Csak mi nem látjuk egyformán sosem
Hogy ugyanúgy hoz ugyanazt
Vagy szebb, mint amilyen
Te is így, én is máshogy képzelem
És ugyanúgy jön fel a Hold
Ugyanúgy fogy el
Neked mégis másképp, mint nekem
Sohe járunk ugyanott
Csak azonos helyen
Két világ ami nincs is túl közel
Így szeretem, és bármi lesz velünk
Soha úgy ne legyen, hogy egyformák legyünk
Amíg egymáshoz változunk
Tükörképben tükörkép vagyunk
Idegen akit lépésenként engedsz közelebb
Akiről lassan elhiszed, hogy téged keresett
Mosolyog ahogy átölel, mert tudja kit ölel
Egy idegent, akit lépésként engedett közel
Tanulunk és tanulunk
Szépen haladunk
Egyre több, amit végképp nem tudunk
Szerelem és türelem
Forrón, hidegen
Két világ, ami együtt van jelen
Idegen akit lépésenként engedsz közelebb
Akiről lassan elhiszed, hogy téged keresett
Mosolyog ahogy átölel, mert tudja kit ölel
Egy idegent, akit lépésként enged csak közel..."
/Balázs Fecó/
És ugyanúgy megy el
Csak mi nem látjuk egyformán sosem
Hogy ugyanúgy hoz ugyanazt
Vagy szebb, mint amilyen
Te is így, én is máshogy képzelem
És ugyanúgy jön fel a Hold
Ugyanúgy fogy el
Neked mégis másképp, mint nekem
Sohe járunk ugyanott
Csak azonos helyen
Két világ ami nincs is túl közel
Így szeretem, és bármi lesz velünk
Soha úgy ne legyen, hogy egyformák legyünk
Amíg egymáshoz változunk
Tükörképben tükörkép vagyunk
Idegen akit lépésenként engedsz közelebb
Akiről lassan elhiszed, hogy téged keresett
Mosolyog ahogy átölel, mert tudja kit ölel
Egy idegent, akit lépésként engedett közel
Tanulunk és tanulunk
Szépen haladunk
Egyre több, amit végképp nem tudunk
Szerelem és türelem
Forrón, hidegen
Két világ, ami együtt van jelen
Idegen akit lépésenként engedsz közelebb
Akiről lassan elhiszed, hogy téged keresett
Mosolyog ahogy átölel, mert tudja kit ölel
Egy idegent, akit lépésként enged csak közel..."
/Balázs Fecó/
"Mégsem maradtál velem,
Nem tudom, most hogy legyen,
Én még mindig ôrzöm a dalt,
De te már nem emlékezel.
És többé nem fogod a kezem,
Amikor elfog a félelem,
Hogy sok harcban kevés az értelem,
Az erôm túl gyorsan fogy el.
Pedig én úgy szerettelek,
Hogy szebben nem lehet,
S ha nem is voltam mindig veled,
Sose voltam ellened,
És csak benned hittem,
Most csak azt szégyellem,
Hogy így is kevés voltam neked.
Két év volt és úgy ment el,
Hogy szinte észre sem vettem.
Veled osztottam meg mindenem,
S te hagytad elveszítenem..."
/Balázs Fecó/
Nem tudom, most hogy legyen,
Én még mindig ôrzöm a dalt,
De te már nem emlékezel.
És többé nem fogod a kezem,
Amikor elfog a félelem,
Hogy sok harcban kevés az értelem,
Az erôm túl gyorsan fogy el.
Pedig én úgy szerettelek,
Hogy szebben nem lehet,
S ha nem is voltam mindig veled,
Sose voltam ellened,
És csak benned hittem,
Most csak azt szégyellem,
Hogy így is kevés voltam neked.
Két év volt és úgy ment el,
Hogy szinte észre sem vettem.
Veled osztottam meg mindenem,
S te hagytad elveszítenem..."
/Balázs Fecó/
"Volt idö mikor még nem voltál,
S nem éreztem, hogy fájna majd ha nem volnál;
és most látod, féltelek, őrízlek, védelek;
Mert lesz idö meglehet, hogy nem leszel már.
Voltak, akik szerettek, úgy hiszem;
Ma sem tudom végül miért hagytak el;
De téged most már féltelek, szeress úgy hogy jó legyek;
Örizz meg - elveszek ha nem figyelsz rám!
Változnak az évszakok, rossz idők, szép napok;
Bújj hozzám, ne hagyj el;
Ha én mennék, ne engedj el.
Változnak az évszakok jó idők, rossz napok;
Bujj hozzám, ne hagyj el;
Ha én mennék, ne engedj el!
Probáltam másokkal, máshogyan;
Ma egyik is, másik is messze van;
És véletlen, úgy lehet, de téged már féltelek;
őrizz meg, elveszek, ha nem figyelsz rám!..."
/Balázs Fecó/
S nem éreztem, hogy fájna majd ha nem volnál;
és most látod, féltelek, őrízlek, védelek;
Mert lesz idö meglehet, hogy nem leszel már.
Voltak, akik szerettek, úgy hiszem;
Ma sem tudom végül miért hagytak el;
De téged most már féltelek, szeress úgy hogy jó legyek;
Örizz meg - elveszek ha nem figyelsz rám!
Változnak az évszakok, rossz idők, szép napok;
Bújj hozzám, ne hagyj el;
Ha én mennék, ne engedj el.
Változnak az évszakok jó idők, rossz napok;
Bujj hozzám, ne hagyj el;
Ha én mennék, ne engedj el!
Probáltam másokkal, máshogyan;
Ma egyik is, másik is messze van;
És véletlen, úgy lehet, de téged már féltelek;
őrizz meg, elveszek, ha nem figyelsz rám!..."
/Balázs Fecó/
"Megint elment a nap,ahogy mindig szokott.
Nem túl sok van már,amit még itt hagyott.
Ami félig van kész, az ma félig marad.
Engedd, hogy a dolgok most nélkülünk változzanak.
Egy felhőn ülünk fenn a város fölött.
Távolról néztük, ahogy átöltözött.
Indulhatunk. Itt már tudjuk, milyen.
Rád bízom, merre. Ne ez a bolygó legyen.
Érints meg még egyszer, lassan.
Úgy alszom el.
Legyen függöny mögött a világ.
Érints meg még egyszer, lassan,
érzékenyen, és kívánj jó éjszakát.
Ki mondja meg, vajon meddig lehet,
hogy minden nap,mindenhol erős legyek?
A csönd volna jó.Kicsit könnyebb napok.
Ne kérdezz semmit, ha látod,hogy fáradt vagyok.
Érints meg még egyszer, lassan.
Úgy alszom el.
Legyen függöny mögött a világ.
Érints meg még egyszer, lassan,
érzékenyen,és kívánj jó éjszakát.
Elment a nap,ahogy mindig szokott.
De túl sok van már,amit még itt hagyott.
Ami félig van kész,az ma félig marad.
Engedd, hogy a dolgok most nélkülünk változzanak..."
/Balázs Fecó/
Nem túl sok van már,amit még itt hagyott.
Ami félig van kész, az ma félig marad.
Engedd, hogy a dolgok most nélkülünk változzanak.
Egy felhőn ülünk fenn a város fölött.
Távolról néztük, ahogy átöltözött.
Indulhatunk. Itt már tudjuk, milyen.
Rád bízom, merre. Ne ez a bolygó legyen.
Érints meg még egyszer, lassan.
Úgy alszom el.
Legyen függöny mögött a világ.
Érints meg még egyszer, lassan,
érzékenyen, és kívánj jó éjszakát.
Ki mondja meg, vajon meddig lehet,
hogy minden nap,mindenhol erős legyek?
A csönd volna jó.Kicsit könnyebb napok.
Ne kérdezz semmit, ha látod,hogy fáradt vagyok.
Érints meg még egyszer, lassan.
Úgy alszom el.
Legyen függöny mögött a világ.
Érints meg még egyszer, lassan,
érzékenyen,és kívánj jó éjszakát.
Elment a nap,ahogy mindig szokott.
De túl sok van már,amit még itt hagyott.
Ami félig van kész,az ma félig marad.
Engedd, hogy a dolgok most nélkülünk változzanak..."
/Balázs Fecó/
"Álmos reggel ébred a város,
Bőröd illatát még őrzi az álmom.
Kihűlt párnák közt,
Kutatlak szűntelen, kellesz nekem.
Egyedül hagytál, elmentél,
Talán a nappal együtt ébredtél.
Az üzenet amit hagytál:
Egy telefonszám s egy rövid levél
Fáj a valóság, szükségem van rád,
A napok lassan telnek el, ha nem vagy itt velem
Nincs az a szó, az a bátorító érzés
De belehalnék úgy érzem, ha nem lennél enyém.
Él a remény, hisz a rabod lettem Én
Neked adom mindenem, Nélküled már nem létezem.
Nem akarom, hogy úgy érezd,
Ennyi volt, egy éjjel és vége.
Mi el sem kezdődött talán,
Véget ért.
Éjjelente mindíg látom az arcod,
Hallom a hangod, érzem a csókod,
Tested megremeg, ha megérintelek.
Fáj a valóság, szükségem van rád
A napok lassan telnek el, ha nem vagy itt velem
Nincs az a szó, az a bátorító érzés,
De belehalnék úgy érzem, ha nem lennél enyém.
Él a remény, hiszen a rabod lettem Én,
Neked adom mindenem,Nélküled már nem létezem..."
/Josh/
Bőröd illatát még őrzi az álmom.
Kihűlt párnák közt,
Kutatlak szűntelen, kellesz nekem.
Egyedül hagytál, elmentél,
Talán a nappal együtt ébredtél.
Az üzenet amit hagytál:
Egy telefonszám s egy rövid levél
Fáj a valóság, szükségem van rád,
A napok lassan telnek el, ha nem vagy itt velem
Nincs az a szó, az a bátorító érzés
De belehalnék úgy érzem, ha nem lennél enyém.
Él a remény, hisz a rabod lettem Én
Neked adom mindenem, Nélküled már nem létezem.
Nem akarom, hogy úgy érezd,
Ennyi volt, egy éjjel és vége.
Mi el sem kezdődött talán,
Véget ért.
Éjjelente mindíg látom az arcod,
Hallom a hangod, érzem a csókod,
Tested megremeg, ha megérintelek.
Fáj a valóság, szükségem van rád
A napok lassan telnek el, ha nem vagy itt velem
Nincs az a szó, az a bátorító érzés,
De belehalnék úgy érzem, ha nem lennél enyém.
Él a remény, hiszen a rabod lettem Én,
Neked adom mindenem,Nélküled már nem létezem..."
/Josh/
"Csak egy halk sóhaj száll,
Szívem bársonyos partján,
Te maradj, s te voltál
Érted szívem úgy kalapál.
Súgj egy titkot még,
Mitől féltékeny az ég!
Míg tart az örökké, én csak veled lennék!
Én neked adom mindenem, hogyha kéred,
A világgal is harcolok, csakis érted.
De tudod jól, hogy örület, amit érzek.
Ő fogva tart, s ezt akarom.
Csak a vágy dala szállt,
Képzelettel táncot járt.
Mikor ő érintett,
Lábam mindig úgy remegett.
Súgj egy titkot még,
Mitől féltékeny az ég!
Míg tart az örökké, én csak veled lennék!
Én neked adom mindenem, hogyha kéred,
A világgal is harcolok, csakis érted.
De tudod jól, hogy örület, amit érzek.
Ő fogva tart, s ezt akarom..."
/DJ Szatmári/
Szívem bársonyos partján,
Te maradj, s te voltál
Érted szívem úgy kalapál.
Súgj egy titkot még,
Mitől féltékeny az ég!
Míg tart az örökké, én csak veled lennék!
Én neked adom mindenem, hogyha kéred,
A világgal is harcolok, csakis érted.
De tudod jól, hogy örület, amit érzek.
Ő fogva tart, s ezt akarom.
Csak a vágy dala szállt,
Képzelettel táncot járt.
Mikor ő érintett,
Lábam mindig úgy remegett.
Súgj egy titkot még,
Mitől féltékeny az ég!
Míg tart az örökké, én csak veled lennék!
Én neked adom mindenem, hogyha kéred,
A világgal is harcolok, csakis érted.
De tudod jól, hogy örület, amit érzek.
Ő fogva tart, s ezt akarom..."
/DJ Szatmári/
2006. 05. 23. kedd 06:44
Jó reggelt! Bekukk... fáradtan, nyűgösen... 
"Szeretni semmi.
Ha szeretnek, az már valami.
Ha szeretsz és szeretnek, az a minden."
/T. Tolis/
Ha szeretnek, az már valami.
Ha szeretsz és szeretnek, az a minden."
/T. Tolis/
"A szerelem olyan, mint a fa: magától növekszik, mély gyökereket ereszt egész valónkba,
és gyakran tovább zöldül a szív romjain."
/Victor Hugo/
"Ha van valakiben eredetiség, mendenekelőtt azt kell kibonatnia. Ha nincs, akkor valamiképpen meg kell szereznie. A tehetség sok sok türelem."
/Maupassant/
/Maupassant/
"A tény olyan, mint a zsák: üresen nem áll meg. Hogy megálljon, előbb bele kell öntenünk azt az okot és azt az érzést, mely meghatározza a tényt!"
/Pirandello/
/Pirandello/
"Most kell hogy élj, az élet minden ízét érezd,
amíg felkel a nap, amíg hívogat új remény.
Most kell hogy élj, az élet minden ízét érezd,
amíg felkel a nap, amíg hívogat új remény.
Most kell hogy élj, az élet minden ízét érezd,
amíg felkel a nap, amíg hívogat új remény.
Most kell hogy élj, az élet minden ízét érezd,
amíg felkel a nap, amíg hívogat új remény.
Amikor nem számít semmi hogy itt legyél,
csak olyan érzés kell mikor a szél visz a fellegeken,
amikor miénk a végtelen.
Ne feledd el soha hogy csodák már nincsenek,
de hogy ha kell akkor még vágyaid szárnyain megpihenünk,
és ketten akármit kérhetünk...."
/Erős vs. Spigiboy/
amíg felkel a nap, amíg hívogat új remény.
Most kell hogy élj, az élet minden ízét érezd,
amíg felkel a nap, amíg hívogat új remény.
Most kell hogy élj, az élet minden ízét érezd,
amíg felkel a nap, amíg hívogat új remény.
Most kell hogy élj, az élet minden ízét érezd,
amíg felkel a nap, amíg hívogat új remény.
Amikor nem számít semmi hogy itt legyél,
csak olyan érzés kell mikor a szél visz a fellegeken,
amikor miénk a végtelen.
Ne feledd el soha hogy csodák már nincsenek,
de hogy ha kell akkor még vágyaid szárnyain megpihenünk,
és ketten akármit kérhetünk...."
/Erős vs. Spigiboy/
"Álom vár,hogy rám találsz,
itt várok én,a szív remél,
az álom él és szállok én,
ha kéred még,érted meghalok.
Egy könnycseppen át más a világ
félek,hogy többé nem találsz,
szívem úgy fáj örökké vár,
egyszer majd újra rátalálj......"
(Erős vs. Spigiboy/
itt várok én,a szív remél,
az álom él és szállok én,
ha kéred még,érted meghalok.
Egy könnycseppen át más a világ
félek,hogy többé nem találsz,
szívem úgy fáj örökké vár,
egyszer majd újra rátalálj......"
(Erős vs. Spigiboy/
"Olvad az idő, mint a halvány jégvirág,
és a tűnő boldogság majd véget ér.
Ott állsz egyedül, falevél a dombtetőn,
álmos holdfény rád köszön, s elfúj a szél.
De addig van remény, minden perc ünnepel,
hisz mindig van remény, hinni kell, ó hidd hát el!
Most élsz, most vigyázz, hogy jól csináld,
mert a legapróbb hibád megbosszulja önmagát.
Most élsz, most örülj, hogy szép a nyár,
most örülj, hogy van ki vár, és a két karjába zár.
Múló örömök sivár létünk színpadán,
mikor egy szó hallatán dobban a szív.
Sajnos vége lesz, tudjuk már a kezdetén,
túl az álmaink ködén a semmi hív.
De addig van remény, minden perc ünnepel,
hisz mindig van remény, hinni kell, ó hidd hát el!
Most élsz, most vigyázz, hogy jól csináld,
mert a legapróbb hibád megbosszulja önmagát.
Most élsz, most örülj, hogy szép a nyár,
most örülj, hogy van ki vár, és a két karjába zár. ..."
/Máté Péter/
és a tűnő boldogság majd véget ér.
Ott állsz egyedül, falevél a dombtetőn,
álmos holdfény rád köszön, s elfúj a szél.
De addig van remény, minden perc ünnepel,
hisz mindig van remény, hinni kell, ó hidd hát el!
Most élsz, most vigyázz, hogy jól csináld,
mert a legapróbb hibád megbosszulja önmagát.
Most élsz, most örülj, hogy szép a nyár,
most örülj, hogy van ki vár, és a két karjába zár.
Múló örömök sivár létünk színpadán,
mikor egy szó hallatán dobban a szív.
Sajnos vége lesz, tudjuk már a kezdetén,
túl az álmaink ködén a semmi hív.
De addig van remény, minden perc ünnepel,
hisz mindig van remény, hinni kell, ó hidd hát el!
Most élsz, most vigyázz, hogy jól csináld,
mert a legapróbb hibád megbosszulja önmagát.
Most élsz, most örülj, hogy szép a nyár,
most örülj, hogy van ki vár, és a két karjába zár. ..."
/Máté Péter/
Tegnap este... furcsa érdekes állapotban voltam... nagyon nagyon nagyon gyorsan telik az idő. Úgy eltelt egy év hogy szinte észre sem lehet venni! Éljük meg a mát...
akkor ritka.... 
"A szerelem az élet nagy ajándéka, és aki nem nyújtja ki utánna a kezét, az sohasem élte az életet a maga teljes módján!"
/Erskine/
/Erskine/
"Nem ritka eset, hogy a hosszú tévelygés alkalmatlanná teszi az embert a további útra, és mi haszna akkor a tapaszatalatoknak? "
/Hardy/
/Hardy/
"Nem olyannak kell ábrázolni az életet, amilyen, nem is olyannak amilyennek lennie kellene, hanem olyannak,ahogy álmainkban megjelenik!"
/Csehov/
/Csehov/
"Egy idő után megismered
Az apró különbséget
Egy kézfogás
És a bilincs szorítása között.
És megismered,
Hogy a szerelem nem vonzalom
És egy társ nem biztonság.
És megismered,
Hogy a csók nem szerződés
És az ajándék nem ígéret.
És elfogadod kudarcaid
Emelt fővel és előre tekintő szemekkel,
Asszonyi bájjal, férfias erővel
S nem gyermeki bánattal
És megismered, hogyan építsd a jelen útját,
Mert a holnapé túl bizonytalan,
Hiszen a tervek és jövők útja
Félúton mindig megszakad.
Egy idő után megismered,
Még a nap is megéget, ha túl sokat kérsz.
Így virágoztasd csak fel saját kertedet
Díszítsd csak fel saját lelkedet
És ne várd, hogy valaki más
Hozzon virágot Neked.
És tanuld meg, hogy tudsz szívós lenni,
Hogy igenis erős vagy
És igenis vannak értékeid.
És tanulj, csak tanulj, minden búcsúval
Csak tanulj..."
Az apró különbséget
Egy kézfogás
És a bilincs szorítása között.
És megismered,
Hogy a szerelem nem vonzalom
És egy társ nem biztonság.
És megismered,
Hogy a csók nem szerződés
És az ajándék nem ígéret.
És elfogadod kudarcaid
Emelt fővel és előre tekintő szemekkel,
Asszonyi bájjal, férfias erővel
S nem gyermeki bánattal
És megismered, hogyan építsd a jelen útját,
Mert a holnapé túl bizonytalan,
Hiszen a tervek és jövők útja
Félúton mindig megszakad.
Egy idő után megismered,
Még a nap is megéget, ha túl sokat kérsz.
Így virágoztasd csak fel saját kertedet
Díszítsd csak fel saját lelkedet
És ne várd, hogy valaki más
Hozzon virágot Neked.
És tanuld meg, hogy tudsz szívós lenni,
Hogy igenis erős vagy
És igenis vannak értékeid.
És tanulj, csak tanulj, minden búcsúval
Csak tanulj..."
"A szív a legfurcsább csavargó,
Vigyázzatok reá nagyon!
A megszokás halála néki,
De mindig kész van útra kelni,
Ha nyílik rája alkalom.
A szív a legfurcsább csavargó,
A tolvaj-utat kedveli,
Hiába tiltja tilalomfa,
Nem hajt veszélyre, tilalomra,
Még vakmerőbben megy neki.
A szív a legfurcsább csavargó,
Minden lépése új talány:
Onnan szalad, hol rája várnak,
S hivatlanul oson be másnap
Pár ragyogó szem ablakán.
A szív a legfurcsább csavargó,
Ne bánjatok durván vele!
Mert ahonnan elűzték egyszer,
Hivhatják vissza bár ezerszer,
Nem látják többet sohase.
A szív a legfurcsább csavargó-
Dölyfös kacajjal elszalad,
Hogy megalázva, elgyötörve
Visszalopóddzék a küszöbre,
Hol csupa dacból megszakad."
/Móra Ferenc/
Vigyázzatok reá nagyon!
A megszokás halála néki,
De mindig kész van útra kelni,
Ha nyílik rája alkalom.
A szív a legfurcsább csavargó,
A tolvaj-utat kedveli,
Hiába tiltja tilalomfa,
Nem hajt veszélyre, tilalomra,
Még vakmerőbben megy neki.
A szív a legfurcsább csavargó,
Minden lépése új talány:
Onnan szalad, hol rája várnak,
S hivatlanul oson be másnap
Pár ragyogó szem ablakán.
A szív a legfurcsább csavargó,
Ne bánjatok durván vele!
Mert ahonnan elűzték egyszer,
Hivhatják vissza bár ezerszer,
Nem látják többet sohase.
A szív a legfurcsább csavargó-
Dölyfös kacajjal elszalad,
Hogy megalázva, elgyötörve
Visszalopóddzék a küszöbre,
Hol csupa dacból megszakad."
/Móra Ferenc/
"Ez itt a magányosság erdeje.
Itt én vagyok csak; én és valaki,
valaki, akit nem is ismerek.
És aki mégis, mégis elkísér
akármeddig megyek.
Valaki, akit mégsem ismerek.
S van itt egy álmom: különösen szép,
és különösen mégis fáj nekem:
Valaki egyszer majd elémbe lép,
és megfogja két tévelygő kezem,
lecsókolja két könnyező szemem...
Valaki majd az életembe lép,
aki százszor több, mint az életem.
Van itt egy álmom: különösen szép,
és különösen, mégis fáj nekem...
Ez itt a magányosság erdeje.
Itt én vagyok csak, én és valaki,
Valaki, akit nem ismerek,
és akiről még tudnom sem szabad:
Bár jobban szeretem, mint magamat..."
Itt én vagyok csak; én és valaki,
valaki, akit nem is ismerek.
És aki mégis, mégis elkísér
akármeddig megyek.
Valaki, akit mégsem ismerek.
S van itt egy álmom: különösen szép,
és különösen mégis fáj nekem:
Valaki egyszer majd elémbe lép,
és megfogja két tévelygő kezem,
lecsókolja két könnyező szemem...
Valaki majd az életembe lép,
aki százszor több, mint az életem.
Van itt egy álmom: különösen szép,
és különösen, mégis fáj nekem...
Ez itt a magányosság erdeje.
Itt én vagyok csak, én és valaki,
Valaki, akit nem ismerek,
és akiről még tudnom sem szabad:
Bár jobban szeretem, mint magamat..."
2006. 05. 19. péntek 05:54
Jó reggelt!
Ma kicsit korai vagyok....
Ma kicsit korai vagyok....
Ez már nem amnézia hanem többszörös tudathasadás... Először Józsi a Józsi aztán kiderül h. Richárd... holnap már tuti megint más lesz....
2006. 05. 16. kedd 18:26
na most azért 150 kg-os maci csak nem jó... 
Nos már megint chat felületté vált e topic... 
"Soha ne kérj bocsánatot érzelmeid kimutatásáért, mert ha azt teszed, akkor az igazságért kérsz elnézést!"
/Benjamin Disraeli/
/Benjamin Disraeli/
Na most ha valami rendszeres akkor az már nem ritka, viszont ha valami ritka akkor az messze van a rendszerességtől.. vagy most akkor hogy is van ez?
"Az embernek érzelmekre szüksége van, mert gyengédség és szeretet nélkül az élet csupán afféle lélektelen gépezet."
/Victor Hugo/
/Victor Hugo/
"Lesz, volt, van! Mindig egy nő
Akit rám bíz majd az ég
De elhajtják a démonok mellőlem
(bizony van ott)
Mindig egy lány,aki annál többet ér
Hogy rám hagyná az ég megint
Úgy érzem (megint ez van, mindíg az hogy)
Száll a hírem én meg messzebb nem megyek (nem is tudok)
Egyre többször van az, hogy rajtam múlik (csak, hogy a)
A jó megoldást most már bennem keresse (csak benned)
De ott a kígyó lakik még bent
És addig lesz nő akit rám bíz majd az ég
De elhajtják a démonok mellőlem
(bizony van ott)
Mindig egy lány, aki annál többet ér
Hogy rám hagyná az ég megint úgy érzem
(megint ez van, mindig az, hogy)
Lökni bátran könnyű azt, hogy mit merek (jól megy ez, Sőt!)
Nagyon jól megy
Már csak szusszal győzzem
Pedig én, nem remélek soha
Még is össze jön
Itt a kígyó és addig nem lesz jó
Amíg van egy nő
Akit rám bíz majd az ég
De elhajtják a démonok mellőlem (bizony van ott)
Mindig egy lány, aki sokkal többet ér
Hogy rám hagyná az ég megint
Úgy érzem (megint ez van, mindig)
Mitől kevés, mitől ilyen a hitem
Mitől kevés, mitől ilyen-ilyen
Mindig lesz nő, akit rám bíz majd az ég..."
/Belmondo/
Akit rám bíz majd az ég
De elhajtják a démonok mellőlem
(bizony van ott)
Mindig egy lány,aki annál többet ér
Hogy rám hagyná az ég megint
Úgy érzem (megint ez van, mindíg az hogy)
Száll a hírem én meg messzebb nem megyek (nem is tudok)
Egyre többször van az, hogy rajtam múlik (csak, hogy a)
A jó megoldást most már bennem keresse (csak benned)
De ott a kígyó lakik még bent
És addig lesz nő akit rám bíz majd az ég
De elhajtják a démonok mellőlem
(bizony van ott)
Mindig egy lány, aki annál többet ér
Hogy rám hagyná az ég megint úgy érzem
(megint ez van, mindig az, hogy)
Lökni bátran könnyű azt, hogy mit merek (jól megy ez, Sőt!)
Nagyon jól megy
Már csak szusszal győzzem
Pedig én, nem remélek soha
Még is össze jön
Itt a kígyó és addig nem lesz jó
Amíg van egy nő
Akit rám bíz majd az ég
De elhajtják a démonok mellőlem (bizony van ott)
Mindig egy lány, aki sokkal többet ér
Hogy rám hagyná az ég megint
Úgy érzem (megint ez van, mindig)
Mitől kevés, mitől ilyen a hitem
Mitől kevés, mitől ilyen-ilyen
Mindig lesz nő, akit rám bíz majd az ég..."
/Belmondo/
"Ne nézz igy rám ha vétkeznék,
Segíts úgy jóvátennék mindent rég
Ha nem volnál hogy élhetnék, veled
Enyém lett minden föld és ég
Keresem a helyem én is régen
Nem akarom tudni holnap éppen
Hova megyek hova tartozom
Mégis van ahova vissza vágyom
Te vagy aki miatt van miért élnem
Veled tudom melyik útra léptem
Érted fizetek a bűnökért
Nekem te vagy csak a menedék hisz más nem ért
Ne nézz igy rám ha vétkeznék,
Segíts úgy jóvátennék mindent rég
Ha nem volnál hogy élhetnék, veled
Enyém lett minden föld és ég
Nekem ne mond mi a rossz én láttam
Kicsi gyerekeket porban sárban
Bárhogy tagadod az mit sem ér
Sose feledheted honnan jöttél
Téged kerestelek mindig másban
Hosszú utamon akárhol jártam
Újra tudom azt hogy van remény
Csak a szíved legyen az enyém én más leszek ne félj
Ne nézz igy rám ha vétkeznék,
Segíts úgy jóvátennék mindent rég
Ha nem volnál hogy élhetnék
Veled enyém lett minden föld és ég..."
/Pápai Joci/
Segíts úgy jóvátennék mindent rég
Ha nem volnál hogy élhetnék, veled
Enyém lett minden föld és ég
Keresem a helyem én is régen
Nem akarom tudni holnap éppen
Hova megyek hova tartozom
Mégis van ahova vissza vágyom
Te vagy aki miatt van miért élnem
Veled tudom melyik útra léptem
Érted fizetek a bűnökért
Nekem te vagy csak a menedék hisz más nem ért
Ne nézz igy rám ha vétkeznék,
Segíts úgy jóvátennék mindent rég
Ha nem volnál hogy élhetnék, veled
Enyém lett minden föld és ég
Nekem ne mond mi a rossz én láttam
Kicsi gyerekeket porban sárban
Bárhogy tagadod az mit sem ér
Sose feledheted honnan jöttél
Téged kerestelek mindig másban
Hosszú utamon akárhol jártam
Újra tudom azt hogy van remény
Csak a szíved legyen az enyém én más leszek ne félj
Ne nézz igy rám ha vétkeznék,
Segíts úgy jóvátennék mindent rég
Ha nem volnál hogy élhetnék
Veled enyém lett minden föld és ég..."
/Pápai Joci/
A jó: A feleséged terhes.
A rossz: Ikrek lesznek.
A csúnya: Már két éve nem szeretkeztél vele.
A jó: A feleséged nem beszél hozzád.
A rossz: El akar válni.
A csúnya: Ő ügyvédnő.
A jó: Végre a fiad érett ember.
A rossz: Úgy gondolod viszonya van a szomszédasszonnyal.
A csúnya: Neked is.
A jó: A fiad sokat tanul a szobájában.
A rossz: Találtál a szobájában pornó filmeket.
A csúnya: Te vagy az egyik szereplő.
A jó: Végül megegyeztél a férjeddel, hogy nem lesz több gyerek.
A rossz: Nem találod a pirulákat.
A csúnya: A lányodnal vannak.
A jó: A férjed nagy női divat szakértő.
A rossz: Szeret nőnek öltözködni.
A csúnya: Jobban néz ki mint te.
A jó: Elmagyarázod a lányodnak a szex milétét, a méhecske és a virág példájával.
A rossz: Nagyon sűrűn megszakítja a magyarázatodat.
A csúnya: Hogy kijavítson.
A jó: A fiadnak van egy új hódítása.
A rossz: Egy férfiról van szó.
A csúnya: A legjobb barátod.
A jó: A lányodnak új munkahelye van.
A rossz: Egy piroslámpás házban.
A csúnya: A munkatársaid a legjobb kuncsaftjai.
A legcsúnyább: Többet keres mint te.
A rossz: Ikrek lesznek.
A csúnya: Már két éve nem szeretkeztél vele.
A jó: A feleséged nem beszél hozzád.
A rossz: El akar válni.
A csúnya: Ő ügyvédnő.
A jó: Végre a fiad érett ember.
A rossz: Úgy gondolod viszonya van a szomszédasszonnyal.
A csúnya: Neked is.
A jó: A fiad sokat tanul a szobájában.
A rossz: Találtál a szobájában pornó filmeket.
A csúnya: Te vagy az egyik szereplő.
A jó: Végül megegyeztél a férjeddel, hogy nem lesz több gyerek.
A rossz: Nem találod a pirulákat.
A csúnya: A lányodnal vannak.
A jó: A férjed nagy női divat szakértő.
A rossz: Szeret nőnek öltözködni.
A csúnya: Jobban néz ki mint te.
A jó: Elmagyarázod a lányodnak a szex milétét, a méhecske és a virág példájával.
A rossz: Nagyon sűrűn megszakítja a magyarázatodat.
A csúnya: Hogy kijavítson.
A jó: A fiadnak van egy új hódítása.
A rossz: Egy férfiról van szó.
A csúnya: A legjobb barátod.
A jó: A lányodnak új munkahelye van.
A rossz: Egy piroslámpás házban.
A csúnya: A munkatársaid a legjobb kuncsaftjai.
A legcsúnyább: Többet keres mint te.
Nem tudom az előadót viszont a szövege teljesen igaz!!!
"Szürke felhőn üldögél egy alak
Nem tudja mi ez az érzés benne
Így kellett lennie vagy véletlen,
Hogy teljesen más, mint a többiek
Nézi őket néha sajnálva,
Néha megvetően, de mindig látja,
Tudja, hogy erre nincsen válasz,
Ami őket tartja neki sose lesz támasz
Kívánj mást, és megteheted,
Hisz a lelked az isteniből vétetett,
Válassz mást, de soha ne feledd,
Az árát meg kell majd fizetned.
Szürke felhőn üldögél egy alak,
Esővel áztatja trónja a földet,
Kitárja karját, hogy megírja sorsát,
Zuhanjon le, le a mélybe
Nézi magát néha sajnálva,
Néha megvetően, de mindig látja,
Tudja, hogy végre ugrani kell,
Hogy megkapja, amit megérdemel.
Kívánj mást, és megteheted,
Hisz a lelked az isteniből vétetett,
Válassz mást, de soha ne feledd,
Az árát meg kell majd fizetned..."
"Szürke felhőn üldögél egy alak
Nem tudja mi ez az érzés benne
Így kellett lennie vagy véletlen,
Hogy teljesen más, mint a többiek
Nézi őket néha sajnálva,
Néha megvetően, de mindig látja,
Tudja, hogy erre nincsen válasz,
Ami őket tartja neki sose lesz támasz
Kívánj mást, és megteheted,
Hisz a lelked az isteniből vétetett,
Válassz mást, de soha ne feledd,
Az árát meg kell majd fizetned.
Szürke felhőn üldögél egy alak,
Esővel áztatja trónja a földet,
Kitárja karját, hogy megírja sorsát,
Zuhanjon le, le a mélybe
Nézi magát néha sajnálva,
Néha megvetően, de mindig látja,
Tudja, hogy végre ugrani kell,
Hogy megkapja, amit megérdemel.
Kívánj mást, és megteheted,
Hisz a lelked az isteniből vétetett,
Válassz mást, de soha ne feledd,
Az árát meg kell majd fizetned..."
"A szemembe néz, édes a méz,
a teste, mint a tűz.
Mikor hozzám ér, elönti a vér,
pedig ártatlan még és szűz
Hogyha leszáll az éj, annyira kér,
legyek vele, szédítő,
Ahogy vad táncot jár,
a mennyekbe' vár,ez az ördögi bomba nő.
Neked a szerelem kell,
tudom, egy éjszaka nem elég.
Olyan férfi kell,amilyen eddig nem volt még,
eddig, soha-soha még.
Tudom, hogy ez az ami számít,
kérhetek bármit,nekem mindent megteszel.
Az álmodnak vége, azt hitted végre,
hogy rendes lány leszel.
Az angyali szárnyak, az ördögi vágyak,
elolvad mint a hó.
Ahogy az izzó lángok nyalnak körbe,
megvadít minden szó.
Neked a szerelem kell,
tudom, egy éjszaka nem elég.
Olyan férfi kell,amilyen eddig nem volt még,
neked a szerelem kell,
nekem, egy éjszaka nem elég,
Olyan Bébi kell,amilyen eddig nem volt még,
eddig, soha-soha még..."
/Sex Action/
a teste, mint a tűz.
Mikor hozzám ér, elönti a vér,
pedig ártatlan még és szűz
Hogyha leszáll az éj, annyira kér,
legyek vele, szédítő,
Ahogy vad táncot jár,
a mennyekbe' vár,ez az ördögi bomba nő.
Neked a szerelem kell,
tudom, egy éjszaka nem elég.
Olyan férfi kell,amilyen eddig nem volt még,
eddig, soha-soha még.
Tudom, hogy ez az ami számít,
kérhetek bármit,nekem mindent megteszel.
Az álmodnak vége, azt hitted végre,
hogy rendes lány leszel.
Az angyali szárnyak, az ördögi vágyak,
elolvad mint a hó.
Ahogy az izzó lángok nyalnak körbe,
megvadít minden szó.
Neked a szerelem kell,
tudom, egy éjszaka nem elég.
Olyan férfi kell,amilyen eddig nem volt még,
neked a szerelem kell,
nekem, egy éjszaka nem elég,
Olyan Bébi kell,amilyen eddig nem volt még,
eddig, soha-soha még..."
/Sex Action/
"Kéz, ami most megérint,
De félsz, hogy pórulj jársz megint.
A véred, nem hagy nyugodni majd,
Érzed késő, úgyis már benne vagy!
Éget a vágy, hogy felhívjad,
Percek tünnek óráknak,
Attól félsz, hogy most is csak,
Megégeted, magad!
Egy jel, amit most Tőle vársz,
Róla álmodsz, és az álmokban nincs határ.
Szárnyal, a képzeleted megint,
Az ágyban, ha egyedül vagy,
Ez mindig segít!
Éget a vágy, hogy felhívjad,
Percek tünnek óráknak,
Attól félsz, hogy most is csak,
Megégeted, megégeted magad!..."
/Machine Mouse/
"Hússzal ezelőtt érkeztem,
és azt mondták, hogy ez az a hely,
ahol mindent sikerült megnéznem,
köszi, de sajnos nem mehetek,
mert a főnököm az az isten,
kinek szárnya van, de ereje nincsen,
hogy egy kicsikét legalább megverne,
vagy lassan utánad engedne,
mert hirtelen kinyílt a föld alattam,
te eltűntél, én meg itt maradtam,
hát evezz a part felé még párat,
ha a világ fordít neked hátat.
És ha utad egyszer a végéhez ér,
ne felejtsd el, hogy honnan jöttél.
Na na na na na na...
Egy föld alatti mozgalomból
nem jutott ki nekem a jóból,
kellett, hogy már elinduljak,
az úthengerek itt gurulnak,
én meg harapok egyet a lángosba,
a szekérháton a városba',
de láttatok-e már oly gyönyörű bájt,
mit nem okozhat öt gigabájt,
neked öt gigabájt, nekem öt libamáj,
jaj a szívem úgy nagyon fáj,
de én sem próbálhattam kétszer,
te megteheted, ha visszanézel.
És ha utad egyszer a végéhez ér,
ne felejtsd el, hogy honnan jöttél..."
/Magna Cum Laude/
és azt mondták, hogy ez az a hely,
ahol mindent sikerült megnéznem,
köszi, de sajnos nem mehetek,
mert a főnököm az az isten,
kinek szárnya van, de ereje nincsen,
hogy egy kicsikét legalább megverne,
vagy lassan utánad engedne,
mert hirtelen kinyílt a föld alattam,
te eltűntél, én meg itt maradtam,
hát evezz a part felé még párat,
ha a világ fordít neked hátat.
És ha utad egyszer a végéhez ér,
ne felejtsd el, hogy honnan jöttél.
Na na na na na na...
Egy föld alatti mozgalomból
nem jutott ki nekem a jóból,
kellett, hogy már elinduljak,
az úthengerek itt gurulnak,
én meg harapok egyet a lángosba,
a szekérháton a városba',
de láttatok-e már oly gyönyörű bájt,
mit nem okozhat öt gigabájt,
neked öt gigabájt, nekem öt libamáj,
jaj a szívem úgy nagyon fáj,
de én sem próbálhattam kétszer,
te megteheted, ha visszanézel.
És ha utad egyszer a végéhez ér,
ne felejtsd el, hogy honnan jöttél..."
/Magna Cum Laude/
Magyarország
Nikol W
Sex Clowns 2
Ass to mouth 9
Lesbian College Coeds 13
A pesti spriccparty klub 14 - A doktornő is bedobja magát
Sex Village Idiot
