
Kíváncsi vagyok hány embernek küldtél még priv üzit képkérés céljából...
Koccolhatnál... Ott a muff tár, az amatőrök keresgélj ott!
Koccolhatnál... Ott a muff tár, az amatőrök keresgélj ott!

Itt a jó idő, beindulhat a kreativitás...
A tegnap estét elbírnám viselni sűrűbben... Azért szép az élet, csak tudni kell élni...




áá ez akkora nagy blama mint oda vissza jeruzsálem...kár hogy nem merészkednek be a chatre



A 87 a szül.évedre utal?
Tudod mi lehet a baj? Túlságosan görcsölsz h. találj Valakit...Hidd el Rád talál a nagy szerelem ott és akkor amikor nem is számítasz rá... A lényeg h. türelem és ne akarj mindenáron találni Nőt.
Tudod mi lehet a baj? Túlságosan görcsölsz h. találj Valakit...Hidd el Rád talál a nagy szerelem ott és akkor amikor nem is számítasz rá... A lényeg h. türelem és ne akarj mindenáron találni Nőt.



hm.. szükség törvényt bont...ha nincs kivel akkor kilehet bírni...
De azért a gyanúra minden okod meglehet...
Volt h. huuu le sem merem írni...több mint egy évig semmi pedig férjnél voltam, bár ennek egy hosszabb betegség volt az oka, eredményként közvetve lehet ok h. mára már több mint egy éve külön lakunk... igaz azóta megjavultam.. azt hiszem
De azért a gyanúra minden okod meglehet...
Volt h. huuu le sem merem írni...több mint egy évig semmi pedig férjnél voltam, bár ennek egy hosszabb betegség volt az oka, eredményként közvetve lehet ok h. mára már több mint egy éve külön lakunk... igaz azóta megjavultam.. azt hiszem




Újabb chat topic eltérve a témától? Pedig ollllan kíváncsi fáncsi vagyok más Nő társam mit néz meg a pasin...

Vagyok Én is... 7közben reggel 7 előtt egy 15 percet meg délután ilyenkor tájban...
Behavazódtam
Behavazódtam





Ha jól olvastam valahol a hsz-edet akkor Te most épp az érettség küszöbén vagy igaz?
Sok barátod volt már? Előtted az élet...Én is csak 30 fele jöttem rá sok minden dologra, legfőképp a különböző korkülömbség jó és rossz oldalára.
Egy a lényeg, ha igazán szívünk mélyéből szeretjük a párunkat nem szabad h. a kor függvénye legyen.
Sok barátod volt már? Előtted az élet...Én is csak 30 fele jöttem rá sok minden dologra, legfőképp a különböző korkülömbség jó és rossz oldalára.
Egy a lényeg, ha igazán szívünk mélyéből szeretjük a párunkat nem szabad h. a kor függvénye legyen.
"Ahogy felkel a nap, te is ébredsz
Szemed nyílik és dől a fény
Csak téged vár, ez a népes család
Gyere hát, te is olvadj közénk
Ha kész a nyár egy amit bírsz
Ez a szép vidék mindenkié
Hisz a nap körbejár, fénye mindent elér
Az örök lét ami benned él
Mert az élet az úr, lelkünk szárnyaló
Rosszon győz a jó, ez így való
És ha útra kélsz, ide várnak téged
Mert az élet, az élet az úr
Mert az élet az úr, lelkünk szárnyaló
Rosszon gyoz a jó, ez így való
És ha útra kélsz, ide várnak téged
Mert az élet, az élet az úr."
/PMobil/
Szemed nyílik és dől a fény
Csak téged vár, ez a népes család
Gyere hát, te is olvadj közénk
Ha kész a nyár egy amit bírsz
Ez a szép vidék mindenkié
Hisz a nap körbejár, fénye mindent elér
Az örök lét ami benned él
Mert az élet az úr, lelkünk szárnyaló
Rosszon győz a jó, ez így való
És ha útra kélsz, ide várnak téged
Mert az élet, az élet az úr
Mert az élet az úr, lelkünk szárnyaló
Rosszon gyoz a jó, ez így való
És ha útra kélsz, ide várnak téged
Mert az élet, az élet az úr."
/PMobil/
"Örökké szeress, egy perccel se tovább
A túlsó oldalon várok majd rád
Gyere, ha hívlak, ülj le egy kicsit
Fogd meg a kezem, ne kérdezz semmit
Magammal viszlek, hagyjunk itt mindent
Próbáltuk, nem ment, ez volt egy élet
Egy másikat kezdek
A zaj után csend lesz
Kijárat nélkül, háttal a falnak
Fegyver a kézben, úgy várok rád
Kijárat nélkül, háttal a falnak
Fegyver a kézben, úgy várok rád..."
/PMobil/
A túlsó oldalon várok majd rád
Gyere, ha hívlak, ülj le egy kicsit
Fogd meg a kezem, ne kérdezz semmit
Magammal viszlek, hagyjunk itt mindent
Próbáltuk, nem ment, ez volt egy élet
Egy másikat kezdek
A zaj után csend lesz
Kijárat nélkül, háttal a falnak
Fegyver a kézben, úgy várok rád
Kijárat nélkül, háttal a falnak
Fegyver a kézben, úgy várok rád..."
/PMobil/
"Láttam, nem fértél a bőrödbe.
Felszedtelek téged elsőre.
Mi voltunk a világon a legjobbak,
ebből semmi nem maradt.
Együtt éltünk tíz évet,
őrzök rólad néhány fényképet.
Ha szembejössz az utcán, nem ismerlek meg.
Nem talállak, nem is kereslek.
Minden tegnap volt,
minden megtörtént.
Te mindig szerettél,
veled volna jó, ha újra kezdeném.
Egy soha nem volt kisgyerek,
aki nem mondta nekünk: Szeretlek.
Aki nem fogta a kezünket.
Aki nem sír, s nem nevet."
/PMobil/
Felszedtelek téged elsőre.
Mi voltunk a világon a legjobbak,
ebből semmi nem maradt.
Együtt éltünk tíz évet,
őrzök rólad néhány fényképet.
Ha szembejössz az utcán, nem ismerlek meg.
Nem talállak, nem is kereslek.
Minden tegnap volt,
minden megtörtént.
Te mindig szerettél,
veled volna jó, ha újra kezdeném.
Egy soha nem volt kisgyerek,
aki nem mondta nekünk: Szeretlek.
Aki nem fogta a kezünket.
Aki nem sír, s nem nevet."
/PMobil/
"Egyszer az életben szép vagyok,
Egyszer az életben mindent megkapok,
Egyszer az életben sztár...
Egyszer az életben sztár vagyok.
Egyszer az életben könyvet égetek,
Egyszer az életben keresztbe teszek,
Egyszer az életben jó...
Egyszer az életben ígérem, jó leszek.
Egyszer az élteben szerelmes vagyok,
Egyszer az életben veled táncolok,
Egyszer az életben lány...
Egyszer az élteben lány vagyok.
Egyszer az életben mindent otthagyok,
Egyszer az életben repülni fogok,
Egyszer az életben majd...
Egyszer az életben meghalok.
<
szenteltessék meg a te neved,
jöjjön el a te országod,
legyen meg a te akaratod,
miképpen a Mennyben,
azonképpen, itt a Földön is!
Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma;
És bocsájsd meg a mi vétkeinket,
miképpen mi is megbocsájtunk az ellenünk vétkezőknek!
Ne vigy' minket a kísértésbe,
de szabadíts meg a gonosztól!
Úgylegyen!"
/PMobil/
Egyszer az életben mindent megkapok,
Egyszer az életben sztár...
Egyszer az életben sztár vagyok.
Egyszer az életben könyvet égetek,
Egyszer az életben keresztbe teszek,
Egyszer az életben jó...
Egyszer az életben ígérem, jó leszek.
Egyszer az élteben szerelmes vagyok,
Egyszer az életben veled táncolok,
Egyszer az életben lány...
Egyszer az élteben lány vagyok.
Egyszer az életben mindent otthagyok,
Egyszer az életben repülni fogok,
Egyszer az életben majd...
Egyszer az életben meghalok.
<
szenteltessék meg a te neved,
jöjjön el a te országod,
legyen meg a te akaratod,
miképpen a Mennyben,
azonképpen, itt a Földön is!
Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma;
És bocsájsd meg a mi vétkeinket,
miképpen mi is megbocsájtunk az ellenünk vétkezőknek!
Ne vigy' minket a kísértésbe,
de szabadíts meg a gonosztól!
Úgylegyen!"
/PMobil/
"Ébred a fény, szunnyad az álom.
Ébred a szívem, két szemed újra látom.
Bennem élsz, benned élek...
Éjjel mégsem fázom, ha hideg ágyamhoz érek...
Fúj a szél...Most hol lehetsz?
Hallom lépteid hangját. Egyszer talán megérkezel.
Múló pillanat, ha átölelsz.
Ne engedj el még!
Bár merre jársz, Bár merre mész!
Ne siess úgy! Én maradok még...
Tudod, hogy vár valaki még...
Mikor jössz el, hogy elvigyél?
Tudom a szíved visszavár.
Olyan jó gondolni rá...
Bennem élsz, még benned élek.
Éjjel mégse fázom, ha hideg ágyamhoz érek...
Múló pillanat, ha átölelsz...
Ne engedj el még!
Bár merre jársz, Bár merre mész!
Ne siess úgy! Én maradok még...
Tudod, hogy vár valaki még...
Mikor jössz el, hogy elvigyél?
Tudom, a szíved visszavár...
Nem kell más!
TUdom a szíved visszavár...
Olyan jó gondolni rá...
Bár merre jársz, Bár merre mész!
Ne siess úgy! Én maradok még...
Tudod, hogy vár valaki még...
Mikor jössz el, hogy elvigyél?
Bár merre jársz, Bár merre mész!
Ne siess úgy! Én maradok még...
Tudod, hogy vár valaki még...
Mikor jössz el, hogy elvigyél?"
/Ágnes Vanilla/
Ébred a szívem, két szemed újra látom.
Bennem élsz, benned élek...
Éjjel mégsem fázom, ha hideg ágyamhoz érek...
Fúj a szél...Most hol lehetsz?
Hallom lépteid hangját. Egyszer talán megérkezel.
Múló pillanat, ha átölelsz.
Ne engedj el még!
Bár merre jársz, Bár merre mész!
Ne siess úgy! Én maradok még...
Tudod, hogy vár valaki még...
Mikor jössz el, hogy elvigyél?
Tudom a szíved visszavár.
Olyan jó gondolni rá...
Bennem élsz, még benned élek.
Éjjel mégse fázom, ha hideg ágyamhoz érek...
Múló pillanat, ha átölelsz...
Ne engedj el még!
Bár merre jársz, Bár merre mész!
Ne siess úgy! Én maradok még...
Tudod, hogy vár valaki még...
Mikor jössz el, hogy elvigyél?
Tudom, a szíved visszavár...
Nem kell más!
TUdom a szíved visszavár...
Olyan jó gondolni rá...
Bár merre jársz, Bár merre mész!
Ne siess úgy! Én maradok még...
Tudod, hogy vár valaki még...
Mikor jössz el, hogy elvigyél?
Bár merre jársz, Bár merre mész!
Ne siess úgy! Én maradok még...
Tudod, hogy vár valaki még...
Mikor jössz el, hogy elvigyél?"
/Ágnes Vanilla/
"Eljön az az éjjel, melynek
minden csillaga szívig ég el.
Föllázadt szeretők szaladnak
lobogó hajakkal, zenékkel.
Nótázva hozza mind a partig
görnyesztő piros drágaságát.
Megtárul morogva a tenger
s kincseiket mind bedobálják.
- Győztél, eljöttünk szerelemmel,
ízedet visszahoztuk néked,
nosza fogadd bilincseinket,
kötözd be fájó szívverésed.
Nosza fogadd hát koronánkat,
a harangot, sapkánkon a csörgőt,
egy zacskó lisztünk s egy marék
elbúsult, ragaszkodó szöllőt.
Fogadd most-tépett ágainkat,
vedd jólcsinált szerszámainkat.
Fogadd seprőnket, tányérunkat,
de ágyunk helyett, nesze, magunkat.
S füstölgő, parazsas homlokkal
fiúk és lányok leguggolnak,
fölöttük reszketve ereszkednek
pártalanul nagy, teli holdak.
S a víz a sok vad ajándéktól
kijön értük, elönti őket,
hanem hiába zúg, zúgása
erősbíti az éneklőket.
A lányok dalát: Tenger vagyunk,
keserű só vagytok ti bennünk -
a fiúk dalát: Partok vagyunk,
keserű tenger vagytok bennünk. -
S a víz habzó, kibomlott kontyán
ragyogó holtakat ringat csengve
és háborogván emlékezik
az elcsöndesült szerelemre."
/Ágnes Vanilla/
minden csillaga szívig ég el.
Föllázadt szeretők szaladnak
lobogó hajakkal, zenékkel.
Nótázva hozza mind a partig
görnyesztő piros drágaságát.
Megtárul morogva a tenger
s kincseiket mind bedobálják.
- Győztél, eljöttünk szerelemmel,
ízedet visszahoztuk néked,
nosza fogadd bilincseinket,
kötözd be fájó szívverésed.
Nosza fogadd hát koronánkat,
a harangot, sapkánkon a csörgőt,
egy zacskó lisztünk s egy marék
elbúsult, ragaszkodó szöllőt.
Fogadd most-tépett ágainkat,
vedd jólcsinált szerszámainkat.
Fogadd seprőnket, tányérunkat,
de ágyunk helyett, nesze, magunkat.
S füstölgő, parazsas homlokkal
fiúk és lányok leguggolnak,
fölöttük reszketve ereszkednek
pártalanul nagy, teli holdak.
S a víz a sok vad ajándéktól
kijön értük, elönti őket,
hanem hiába zúg, zúgása
erősbíti az éneklőket.
A lányok dalát: Tenger vagyunk,
keserű só vagytok ti bennünk -
a fiúk dalát: Partok vagyunk,
keserű tenger vagytok bennünk. -
S a víz habzó, kibomlott kontyán
ragyogó holtakat ringat csengve
és háborogván emlékezik
az elcsöndesült szerelemre."
/Ágnes Vanilla/
"Túl szép, hogy megvolt mindenem
Túl szép, de így is jó nekem
Az a lány messze már
Ne keresd, ne is várd
De hogyha eljön az idő
Te kit választanál?
Ugyanaz a szív legbelül
Ma merre hajt észrevétlenül?
Ugyanolyan szép az a csillogás
Te kinek hazudtál valami mást?
Ne sírj majd, ha nem leszek
Lesz majd más, aki rád nevet
Ugyanaz a fény, az a csillogás
Csak az nem én vagyok, hanem valaki más
(Csak az nem én vagyok, hanem valaki más)
Túl szép, hogy megvolt mindenem
Túl messzire mentem, azt hiszem
Az a vágy messze már
Ne keresd, ne is várd
De hogyha eljön az idő
Te kit választanál?
Ugyanaz a szív legbelül
Ma merre hajt észrevétlenül?
Ugyanolyan szép az a csillogás
Te kinek hazudtál valami mást?
Ne sírj majd, ha nem leszek
Lesz majd más, aki rád nevet
Ugyanaz a fény, az a csillogás
Csak az nem én vagyok, hanem valaki más..."
/Ágnes Vanilla/
Túl szép, de így is jó nekem
Az a lány messze már
Ne keresd, ne is várd
De hogyha eljön az idő
Te kit választanál?
Ugyanaz a szív legbelül
Ma merre hajt észrevétlenül?
Ugyanolyan szép az a csillogás
Te kinek hazudtál valami mást?
Ne sírj majd, ha nem leszek
Lesz majd más, aki rád nevet
Ugyanaz a fény, az a csillogás
Csak az nem én vagyok, hanem valaki más
(Csak az nem én vagyok, hanem valaki más)
Túl szép, hogy megvolt mindenem
Túl messzire mentem, azt hiszem
Az a vágy messze már
Ne keresd, ne is várd
De hogyha eljön az idő
Te kit választanál?
Ugyanaz a szív legbelül
Ma merre hajt észrevétlenül?
Ugyanolyan szép az a csillogás
Te kinek hazudtál valami mást?
Ne sírj majd, ha nem leszek
Lesz majd más, aki rád nevet
Ugyanaz a fény, az a csillogás
Csak az nem én vagyok, hanem valaki más..."
/Ágnes Vanilla/
"Olyan rég, ülök az ágyamon
És eltűnődöm a vágyaimon
Rég csak a némaság
A csend nevet csak a szobám falán
Most jó, már úgyse fáj,
Ha újra látom az arcodat. Talán
Te még azt hiszed, de semmi nincs
Ami visszatart...
Ne remélj, már úgyse fáj,
Ha újra látom az arcodat. Talán
Te még azt hiszed, de semmi nincs,
Ami visszatart hozzád...
Olyan rég, ülök az ágyamon
És eltűnődöm a vágyaimon...
Rég, csak a némaság
A csend nevet csak a szobám falán.
Talán beleférsz, de azt hiszem
Ez is a múlté
Nincs erőd, hogy visszahúzz...
Most jó, már úgyse fáj,
Ha újra látom az arcodat. Talán
Te még azt hiszed, de semmi nincs
Ami visszatart
Ne remélj, már úgyse fáj,
Ha újra látom az arcodat. Talán
Te még azt hiszed, de semmi nincs,
Ami visszatart hozzád..."
/Ágnes Vanilla/
És eltűnődöm a vágyaimon
Rég csak a némaság
A csend nevet csak a szobám falán
Most jó, már úgyse fáj,
Ha újra látom az arcodat. Talán
Te még azt hiszed, de semmi nincs
Ami visszatart...
Ne remélj, már úgyse fáj,
Ha újra látom az arcodat. Talán
Te még azt hiszed, de semmi nincs,
Ami visszatart hozzád...
Olyan rég, ülök az ágyamon
És eltűnődöm a vágyaimon...
Rég, csak a némaság
A csend nevet csak a szobám falán.
Talán beleférsz, de azt hiszem
Ez is a múlté
Nincs erőd, hogy visszahúzz...
Most jó, már úgyse fáj,
Ha újra látom az arcodat. Talán
Te még azt hiszed, de semmi nincs
Ami visszatart
Ne remélj, már úgyse fáj,
Ha újra látom az arcodat. Talán
Te még azt hiszed, de semmi nincs,
Ami visszatart hozzád..."
/Ágnes Vanilla/
"Gyermek léted benned táncol,
Csak távol, távol.
Minden emlék benned lángol,
De fázol, fázol.
Most már óriások közt játszol,
Mind számol, csak számol.
Most is elbújnál, mint százszor,
De látszol, látszol.
Hova tűnt a "hol volt, hol nem"?
A meséd felnőtt rég.
Vagy nagyon mélyen a szívedben
Vár, hogy eljátszd még...
Hova tűnt a "hol volt, hol nem"?
A csodát elvették.
Vagy elbújt mélyen a szívedben,
Az időt várva, hogy hívd, hogy éld...
Vár rád fűtött ház és páholy,
Hol a tábor, a sátor?
Hányszor lennél inkább máshol?
Bárhol, vándor.
Lennél könnyű szívű bátor,
Csak mámor, csak mámor.
Minden elszórt perced gátol,
Csak vádol, csak vádol.
/NOX/
Csak távol, távol.
Minden emlék benned lángol,
De fázol, fázol.
Most már óriások közt játszol,
Mind számol, csak számol.
Most is elbújnál, mint százszor,
De látszol, látszol.
Hova tűnt a "hol volt, hol nem"?
A meséd felnőtt rég.
Vagy nagyon mélyen a szívedben
Vár, hogy eljátszd még...
Hova tűnt a "hol volt, hol nem"?
A csodát elvették.
Vagy elbújt mélyen a szívedben,
Az időt várva, hogy hívd, hogy éld...
Vár rád fűtött ház és páholy,
Hol a tábor, a sátor?
Hányszor lennél inkább máshol?
Bárhol, vándor.
Lennél könnyű szívű bátor,
Csak mámor, csak mámor.
Minden elszórt perced gátol,
Csak vádol, csak vádol.
/NOX/
Szem: a lélek tükre...
Az arcát, kezét, majd összhatás, és lényeges a mosolya, persze nem hiányzó fogakkal, és persze a hang...
De úgy unblok megstírölöm az egész ember külsejét.
Az már más tészta h. a belső adottságai is fontosak, de azt első nekifutásra úgy sem lehet igazán leszűrni...
Az arcát, kezét, majd összhatás, és lényeges a mosolya, persze nem hiányzó fogakkal, és persze a hang...
De úgy unblok megstírölöm az egész ember külsejét.
Az már más tészta h. a belső adottságai is fontosak, de azt első nekifutásra úgy sem lehet igazán leszűrni...

De vajon miért nem ezt teszik a pasik?
Vagy ennyire kevés a Velem hasonlóan normális nő aki mindezt igényelné??
Ennyire elzárkóznak a mai rohanó világban egy kis romantikától, kényeztetéstől a nőtársaim??
Álljunk már meg egy picit és élvezzük a boldog perceket, órákat, napokat, heteket stb.. stb..
Vagy ennyire kevés a Velem hasonlóan normális nő aki mindezt igényelné??
Ennyire elzárkóznak a mai rohanó világban egy kis romantikától, kényeztetéstől a nőtársaim??
Álljunk már meg egy picit és élvezzük a boldog perceket, órákat, napokat, heteket stb.. stb..
Hát hogy az ember lánya ne legyen arrogáns.. hogy micsoda munkahelyek vannak... Az egyiknek menzás fagyi, a másik ázogat a Balcsiban... esetleg egy jó titkárnő? Hm?
Bezzeg ma mi volt az üzemi menzámon a desszert? Na mindegy... hagyjuk, nem fagyi sajna...
Bezzeg ma mi volt az üzemi menzámon a desszert? Na mindegy... hagyjuk, nem fagyi sajna...
Helló Apa!
Tudod mennyire imádlak de átmoderálhatnád a Dallamok hullámhosszán topicba :P:P
Pussssssssza
Tudod mennyire imádlak de átmoderálhatnád a Dallamok hullámhosszán topicba :P:P
Pussssssssza




" Volt egy szerelem elmúlt már,
volt egy szerelem nem fáj már,
elmúlt, mert nem volt hű, Igaz,
nem fáj, mert van már más vigasz.
Egy fél és negyed nem egész,
ebből hiányzik még egy rész,
kerek kell a teljességhez,
Igaz beteljesüléshez.
Szép volt, ameddig volt, tartott,
édes megannyi románcok,
együttérzés, hűség hiányzott,
boldogság elillant, mélázott.
Elmúlt szerelem nincs többé,
Szívet nem döfé érzéssé,
tanult tudatunk mindebből,
volt-nincs szerelem érzésből.
Igaz Szerelem létezik,
amely sohasem vétkezik,
Csodás Mennyei érzések,
hűség, önzetlen Szeretet.
Igen én mostmár jól tudom,
azért, mert megtapasztalom,
minden nap érzem a csodát,
érzést, Isteni Áldomást.
Volt egy szerelem elmúlt már,
volt egy szerelem nem fáj már,
elmúlt, mert nem volt hű, Igaz,
nem fáj, mert van már más vigasz."
/by Fortuna/
volt egy szerelem nem fáj már,
elmúlt, mert nem volt hű, Igaz,
nem fáj, mert van már más vigasz.
Egy fél és negyed nem egész,
ebből hiányzik még egy rész,
kerek kell a teljességhez,
Igaz beteljesüléshez.
Szép volt, ameddig volt, tartott,
édes megannyi románcok,
együttérzés, hűség hiányzott,
boldogság elillant, mélázott.
Elmúlt szerelem nincs többé,
Szívet nem döfé érzéssé,
tanult tudatunk mindebből,
volt-nincs szerelem érzésből.
Igaz Szerelem létezik,
amely sohasem vétkezik,
Csodás Mennyei érzések,
hűség, önzetlen Szeretet.
Igen én mostmár jól tudom,
azért, mert megtapasztalom,
minden nap érzem a csodát,
érzést, Isteni Áldomást.
Volt egy szerelem elmúlt már,
volt egy szerelem nem fáj már,
elmúlt, mert nem volt hű, Igaz,
nem fáj, mert van már más vigasz."
/by Fortuna/
" Nappalaim lettek a bús éjszakák.
A fények úgyis bántják szemem,
De éjjel, mikor csitul a kisváros
Képzeletem egy sóhajjal elengedem.
Repülne most távol, messze vándorolna,
Egy ablak előtt némán, tétován megállna.
Láthatatlanul beosonna a kulcslyukon át,
Hallani egy tűnő pillanatra újra a hangját.
Lehetnék egy pohár, s benne a tea zamata,
Vígan lennék kispárna is, hová fejét lehajtja.
Mindegy lenne végül mi lennék,
Csak újra Vele lehetnék..."
/by Leonetta/
A fények úgyis bántják szemem,
De éjjel, mikor csitul a kisváros
Képzeletem egy sóhajjal elengedem.
Repülne most távol, messze vándorolna,
Egy ablak előtt némán, tétován megállna.
Láthatatlanul beosonna a kulcslyukon át,
Hallani egy tűnő pillanatra újra a hangját.
Lehetnék egy pohár, s benne a tea zamata,
Vígan lennék kispárna is, hová fejét lehajtja.
Mindegy lenne végül mi lennék,
Csak újra Vele lehetnék..."
/by Leonetta/
" Ha azt mondanám, most is gondolok rád,
ugye nem hinnéd el nekem.
Ha azt mondanám, gyere, bújj most hozzám,
vajon megtennéd-e kedvesem.
Vannak dolgok a földön, miket újraélnék szívesen,
és ha rajtam múlna újra meg újra csak te lennél velem.
Csillag vagy nékem, mely száll fenn az égen,
oly vonzó a fényed, mit nem érek el.
Álmomban látlak és mindennap várlak,
mert amíg élek, nekem csillag leszel.
Talán emlékszel még, milyen zord volt a tél,
mégis forró volt sok éjszakánk.
Aztán eljött a nyár, és ez most is úgy fáj,
hiszen akkor volt a búcsúzás.
Vannak dolgok a földön, miket újraélnék szívesen,
és ha rajtam múlna újra meg újra csak te lennél velem.
Csillag vagy nékem...
/Rony/
ugye nem hinnéd el nekem.
Ha azt mondanám, gyere, bújj most hozzám,
vajon megtennéd-e kedvesem.
Vannak dolgok a földön, miket újraélnék szívesen,
és ha rajtam múlna újra meg újra csak te lennél velem.
Csillag vagy nékem, mely száll fenn az égen,
oly vonzó a fényed, mit nem érek el.
Álmomban látlak és mindennap várlak,
mert amíg élek, nekem csillag leszel.
Talán emlékszel még, milyen zord volt a tél,
mégis forró volt sok éjszakánk.
Aztán eljött a nyár, és ez most is úgy fáj,
hiszen akkor volt a búcsúzás.
Vannak dolgok a földön, miket újraélnék szívesen,
és ha rajtam múlna újra meg újra csak te lennél velem.
Csillag vagy nékem...
/Rony/
"Minden reggel egyedül ébredek
Nélküled fekszem, sötétek a fellegek.
Elment ő, tőlem messze jár.
Mégis várom, hogy egyszer visszatérj.
Lüktet a szív és örökkön érte él.
Elment már régen, mégis fáj.
Tudom azt még, hogy visszatérsz,
Mondd azt nekem, csak értem élsz.
Minden nap, minden éjjel csak rólad szól.
Tudom azt még, hogy visszatérsz,
Bízz bennem, mondd el mitől félsz.
Minden nap, minden éjjel hiányzól.
Annyi sok szép emléked itt maradt,
Nem gondoltam volna, hogy más akart.
elmentél tőlem, régen már.
Azt ígérted örökre, te és én.
Hazugság, csak ez maradt a legvégén.
Elmentél tőlem, elhagytál.
Tudom azt még, hogy visszatérsz,
Mondd azt nekem, csak értem élsz...
/Rony/
Nélküled fekszem, sötétek a fellegek.
Elment ő, tőlem messze jár.
Mégis várom, hogy egyszer visszatérj.
Lüktet a szív és örökkön érte él.
Elment már régen, mégis fáj.
Tudom azt még, hogy visszatérsz,
Mondd azt nekem, csak értem élsz.
Minden nap, minden éjjel csak rólad szól.
Tudom azt még, hogy visszatérsz,
Bízz bennem, mondd el mitől félsz.
Minden nap, minden éjjel hiányzól.
Annyi sok szép emléked itt maradt,
Nem gondoltam volna, hogy más akart.
elmentél tőlem, régen már.
Azt ígérted örökre, te és én.
Hazugság, csak ez maradt a legvégén.
Elmentél tőlem, elhagytál.
Tudom azt még, hogy visszatérsz,
Mondd azt nekem, csak értem élsz...
/Rony/
"Mint egy szélvihar kitör egy álmos éjszakán.
Mint egy jégeső leszakadt nyári délután.
Ahol élt apám, ahol a gyermek voltam én.
Ahol a zord folyó vízesésbe ér.
Angyal szárnyak, tűz és jég.
Vad árnyak szállnak, a lelkem ég.
Egy édes vad vihar, egy lázas furcsa dal.
Tiltott vágyak, őrölt szenvedély.
Néhány furcsa zaj.
Majd száz boldog kacaj.
Úgy ölelsz, hogy a szívem megszakad.
Valami ős erő húz hozzád szüntelen.
Valami rossz idő régi szép életem.
Micsoda félelem, sok a hátulról jött szó.
Sose kérdeztem, te se kérdezd meddig jó.
Angyal szárnyak, tűz és jég.
Vad árnyak állnak közöttünk rég.
De édes vad vihar, egy lázas furcsa dal.
Tiltott vágyak, őrült szenvedély...
Édes vad vihar, ez a lázas furcsa dal.
Benned él, mint egy kínzó szenvedés.
Gyöngyház arcodon,
Egy halvány szép mosoly, elvarázsol minden éjszakán. Ó minden éjszakán..."
Karthago : Angyalszárnyak
Sztem most jártál itt előszőr és utoljára....



Majd az lesz a válasz: "... nem kötelező itt lenni..."



meggondoltam ... 10-ig számoltam




Mehet a virág... Ma már kevés az olyan hölgy aki értékeli a gáláns pasikat akik virágot adnak, küldenek...
Lehet Én középkori vagyok de imádom a virágokat és boldogság ha kapok
Lehet Én középkori vagyok de imádom a virágokat és boldogság ha kapok


Miután egyszer kirepült a számból egy darázs, de még előtte jól megcsípett azóta óvatosan nyitogatom a számat... mármint mondjuk épp gyümölcsözés közben


klikk a képre jobb egérrel... máris a Tied



Ady Endre: És mégis megvártalak.
Te még nem indultál el útnak
S engem űzött az unalom,
Sok-biroknak e dühös láza,
Száz iramú, vad utamon.
Szeretők és cimborák hulltak,
Vesztek mellőlem sorba ki,
De nem tudtak eloltani
Száz életet oltó fuvalmak.
Lendületek és szünetek,
Tivornyák, villámlások, lármák
Vakok voltak és süketek.
Nem volt soha oda-adásom,
Valaki féltően fogott:
Nem indultál, nem jöhettél még
S valójában nem lobogott
Életem még a poklokban sem
És eltemettek százszor is
És száz életből vígan tör ki
Egy teljes élet, mámor is.
Újságos ízével a vágynak
Pirulón és reszketegen
Hajtom megérkezett, megérett,
Drága öledbe a fejem.
És mégis megvártalak.
Te még nem indultál el útnak
S engem űzött az unalom,
Sok-biroknak e dühös láza,
Száz iramú, vad utamon.
Szeretők és cimborák hulltak,
Vesztek mellőlem sorba ki,
De nem tudtak eloltani
Száz életet oltó fuvalmak.
Lendületek és szünetek,
Tivornyák, villámlások, lármák
Vakok voltak és süketek.
Nem volt soha oda-adásom,
Valaki féltően fogott:
Nem indultál, nem jöhettél még
S valójában nem lobogott
Életem még a poklokban sem
És eltemettek százszor is
És száz életből vígan tör ki
Egy teljes élet, mámor is.
Újságos ízével a vágynak
Pirulón és reszketegen
Hajtom megérkezett, megérett,
Drága öledbe a fejem.
És mégis megvártalak.
József Attila: Miért hagytál el?
Igaz-e, hogy érezlek most is,
Amikor messzire vagy tőlem?
Mért hagytál el, hogyha kívánsz,
Ha bennem lehetsz csak ünneplőben.
Mért nem csókolsz, ha úgy esik jól?
Mért fáradnak el a rohanók?
Mért rág szú-módra szét a tenger
Karcsú, viharra teremtett hajót?...
Tudom, hogy jössz majd. Úgy esel belém,
Mint szép, szikrázó mennykő a tóba!
De megégetnők-e a világot,
Vonagló lángokként összefonódva?
S pocsolyákba árkolt bús arcomba
Birnál-e nézni, ha én is belelátnék?...
Ó asszonyom, te balga, te bolond,
Játszót-játszó, ostoba, semmi játék!
Igaz-e, hogy érezlek most is,
Amikor messzire vagy tőlem?
Mért hagytál el, hogyha kívánsz,
Ha bennem lehetsz csak ünneplőben.
Mért nem csókolsz, ha úgy esik jól?
Mért fáradnak el a rohanók?
Mért rág szú-módra szét a tenger
Karcsú, viharra teremtett hajót?...
Tudom, hogy jössz majd. Úgy esel belém,
Mint szép, szikrázó mennykő a tóba!
De megégetnők-e a világot,
Vonagló lángokként összefonódva?
S pocsolyákba árkolt bús arcomba
Birnál-e nézni, ha én is belelátnék?...
Ó asszonyom, te balga, te bolond,
Játszót-játszó, ostoba, semmi játék!
Pilinszky János: Tilos csillagon
Én tiltott csillagon születtem,
a partra űzve ballagok,
az égi semmi habja elkap,
játszik velem és visszadob.
Nem is tudom, miért vezeklek?
Itt minden szisszenő talány,
ne fusson el, ki lenn a parton,
e süppedt parton rámtalál.
S ne félj te sem, ne fuss előlem,
inkább csittítsd a szenvedést,
csukott szemmel szoríts magadhoz,
szoríts merészen, mint a kést.
Légy vakmerő, itélj tiédnek,
mint holtak lenn az éjszakát,
vállad segítse gyenge vállam,
magam már nem birom tovább!
Én nem kivántam megszületni,
a semmi szült és szoptatott,
szeress sötéten és kegyetlen,
mint halottját az itthagyott.
Én tiltott csillagon születtem,
a partra űzve ballagok,
az égi semmi habja elkap,
játszik velem és visszadob.
Nem is tudom, miért vezeklek?
Itt minden szisszenő talány,
ne fusson el, ki lenn a parton,
e süppedt parton rámtalál.
S ne félj te sem, ne fuss előlem,
inkább csittítsd a szenvedést,
csukott szemmel szoríts magadhoz,
szoríts merészen, mint a kést.
Légy vakmerő, itélj tiédnek,
mint holtak lenn az éjszakát,
vállad segítse gyenge vállam,
magam már nem birom tovább!
Én nem kivántam megszületni,
a semmi szült és szoptatott,
szeress sötéten és kegyetlen,
mint halottját az itthagyott.
Kukucs!
Hosszú hosszú idő után újra írok ide is...
Végre van munkám.. ráadásul egyszerre 3 helyen
Bár netezni sehol nincs sem idő, sem lehetőség...



Hosszú hosszú idő után újra írok ide is...

Végre van munkám.. ráadásul egyszerre 3 helyen


Bár netezni sehol nincs sem idő, sem lehetőség...
Itt bizony.. de azért még az éjszaka hűvös... lehet meghültem... vagy a légkondi az irodában?




"Imádok a véletlenre gondolni: arra, hogy egy elejtett szó, egy kavics a cipőben az egész világegyetemet megváltoztatja."
/Anne Tyler/
/Anne Tyler/
"Ha igaz, hogy a vágy mindent megszépít, amit elérni törkeszik, akkor az ismeretlen utáni vágy megszépíti az egész világmindenséget."
/France/
/France/
"A pénz, ami a Te zsebedben van, pontosan annyit ér,mint az a pénz, ami hiányzik felebarátod zsebéből. Ha neki nem volna rá szüksége, számodra nem volna értéke."
/Puskin/
/Puskin/
"A szellemi foglalkozás nagyon megfelel az olyanoknak, akiknek van összeköttetésük, befolyásuk és tőkéjük, de egyébként nem ér semmit."
/Samuel Butler/
/Samuel Butler/
"Nincs nagyobb veszedelem, mint abbahagyni a munkát. Leszokik róla az ember. Leszokni róla könnyű, újra megszokni nehéz."
/Victor Hugo/
/Victor Hugo/
"Ha elrejtőzni is olyan gonddal igyekeznénk az emberek elől, amilyennel feltűnni igyekszünk előttük, sok kellemetlenséget elkerülhetnénk."
/Anatol France/
/Anatol France/
"Némely ember annyira el van telve önmagától, hogy mikor szerelmes, képes egyedül a maga szenvedélyével foglalkozni, mit sem törődve szerelme tárgyának szenvedélyével."
/La Rochefoucauld/
/La Rochefoucauld/
"Élete során az ember gyakran attól fél, amitől nem kellene, vagy nem úgy fél ahogy kellene, vagy nem akkor, amikor kellene."
/Arisztotelész/
/Arisztotelész/
"Az ember ugyan szerelemre termett, de nem mindenki egyformán ügyes a végrehajtásában. A természetes tehetség mellé valamennyi elméleti tudás is szükségeltetik."
/Déry Tibor/
/Déry Tibor/
"Kegyetlen, durva szavaink jobba furdalják utólag lelkiismeretünket, mint szevedély sugallta, gyalázatos tetteink."
/Svevo/
/Svevo/
"El kell viselni az árulást és a hűtlenséget, s ami a legnehezebb minden emberi feladat között, el kell viselni egy másik ember jellembeli vagy észbeli kiválóságát."
/Márai Sándor/
/Márai Sándor/

Hát igen.. ezzel a hsz-okkal azt akarták tudtodra adni h. klikk az összes témára és rengeteg élmény, velem történt, extrém helyszín stb. van nyitva..