"Eljöttem könnyű szívvel én
Velem jött árnyékként a remény
Nem hittem, hogy tényleg mindez jár
Mégis fáj, ahogy elmúlt, s nem jön vissza már
Emlékezz rám, hisz nem volt rég
Küzdöttem érted és magamért
Egyszer csak minden jéggé hűlt
Szivemből az a csend nap egy percnyi néma űr
Ami rég volt elmúlt, és már nem is fáj
Lehet, várnom kéne, de nem bírom már
Mondd, mit vársz, mondd, mit kérsz
Ugye nem csak ennyit érsz
Az őrült vágy, az érintés
Ami mindig elkisér
Bújj hozzám egyszer még
Gyere, mondd, hogy van remény
Veled együtt újrakezdeném
Melletted minden másképp szólt
Nem látott minket más, csak a hold
Éreztem mégis máshol jársz
Áruld el, mit akarsz most tőlem, mit kívánsz
Ami rég volt elmúlt, és már nem is fáj
Meddig kell még várnom, én nem bírom már
Mondd, mit vársz, mondd, mit kérsz
Ugye nem csak ennyit érsz
Az őrült vágy, az érintés
Ami mindig elkisér
Bújj hozzám egyszer még
Gyere, mondd, hogy van remény
Mondd, mit vársz, mondd, mit kérsz
Ugye nem csak ennyit érsz
Az őrült vágy, az érintés
Ami mindig elkisér
Bújj hozzám egyszer még
Gyere, mondd, hogy van remény
Veled együtt újrakezdeném..."
/Pál Tamás/
Velem jött árnyékként a remény
Nem hittem, hogy tényleg mindez jár
Mégis fáj, ahogy elmúlt, s nem jön vissza már
Emlékezz rám, hisz nem volt rég
Küzdöttem érted és magamért
Egyszer csak minden jéggé hűlt
Szivemből az a csend nap egy percnyi néma űr
Ami rég volt elmúlt, és már nem is fáj
Lehet, várnom kéne, de nem bírom már
Mondd, mit vársz, mondd, mit kérsz
Ugye nem csak ennyit érsz
Az őrült vágy, az érintés
Ami mindig elkisér
Bújj hozzám egyszer még
Gyere, mondd, hogy van remény
Veled együtt újrakezdeném
Melletted minden másképp szólt
Nem látott minket más, csak a hold
Éreztem mégis máshol jársz
Áruld el, mit akarsz most tőlem, mit kívánsz
Ami rég volt elmúlt, és már nem is fáj
Meddig kell még várnom, én nem bírom már
Mondd, mit vársz, mondd, mit kérsz
Ugye nem csak ennyit érsz
Az őrült vágy, az érintés
Ami mindig elkisér
Bújj hozzám egyszer még
Gyere, mondd, hogy van remény
Mondd, mit vársz, mondd, mit kérsz
Ugye nem csak ennyit érsz
Az őrült vágy, az érintés
Ami mindig elkisér
Bújj hozzám egyszer még
Gyere, mondd, hogy van remény
Veled együtt újrakezdeném..."
/Pál Tamás/
2006. 05. 10. szerda 19:42
Az elmúlt 10 percben egy tucat topicba írtál csak negatív dolgot.. sztem ebből lehet ejnye-bejnye lesz... ajánlom szíves figyelmedbe az alábbi idézetet: 
"Ha nem érzel magadban szeretetet embertársaid iránt, akkor ülj csendesen, foglalkozzál a magad dolgával, amivel akarsz, csak az emberekkel ne!"
"Ha nem érzel magadban szeretetet embertársaid iránt, akkor ülj csendesen, foglalkozzál a magad dolgával, amivel akarsz, csak az emberekkel ne!"
"Ne sírj kedves, ne nézz hátra,
Ölelj engem utoljára.
Ölelj engem két karodba úgy, mint régen,
Minden könnycsepp egy-egy csillag az égen.
Ne sírj kedves, el kell mennem,
Bánatvirág nyílt a kertben.
Bánatvirág kihajlott a széles útra,
Széles az út mégsem vezet hozzád vissza.
Ne sírj kedves, nézz szemembe,
Hajtsd a fejed két kezembe.
Had legyek még utoljára boldog veled,
És mindhalálig őrzöm majd az emlékedet.
Ne sírj kedves, ne nézz hátra,
Ölelj engem utoljára..."
/Varga Miklós: Ne sírj kedves.../
Ölelj engem utoljára.
Ölelj engem két karodba úgy, mint régen,
Minden könnycsepp egy-egy csillag az égen.
Ne sírj kedves, el kell mennem,
Bánatvirág nyílt a kertben.
Bánatvirág kihajlott a széles útra,
Széles az út mégsem vezet hozzád vissza.
Ne sírj kedves, nézz szemembe,
Hajtsd a fejed két kezembe.
Had legyek még utoljára boldog veled,
És mindhalálig őrzöm majd az emlékedet.
Ne sírj kedves, ne nézz hátra,
Ölelj engem utoljára..."
/Varga Miklós: Ne sírj kedves.../
Úgy gondoltam inkább külön veszem a dalszövegeket nem a versekbe írom be...
Rem. adminok engeditek h. a költészetet nem keverem a zenével.
Rem. adminok engeditek h. a költészetet nem keverem a zenével.
"Egy keserű csók ég ajkaimon,
és belehal a szívem, mégis visszaadom, s akarom,
hogy a hajnal fénye késsen még,
pár óráért egy évet megadnék,
minek álom, mondd ha ébren alszol.
Egy keserű csók ég ajkaimon,
mert veled vagyok tiltott bűnös hajnalokon, s hazudom,
hogy a másiknak ez úgysem fáj,
hogy benned s bennem ébredt egy új vágy,
s veled élem át egy másik arcom.
Megöl a szerelem!
Hajnalig még van idő, hajnalig még van idő,
húzz magadhoz kérlek százszor még,
légy nekem a levegő, légy nekem a levegő,
úgysem élek rég!
Hajnalig még van idő, hajnalig még van idő,
eltakarja addig kinn a sötét,
két szerelmes szerető, két szerelmes szerető
bűnét!
És hazudok újra éjeken át,
mert tudom, hogy a bűnünk így is égbekiált, de ne bándd,
mivel így hozta az élet már,
hát hadd tomboljon köztünk az új nyár,
idebenn ma éjjel senki sem lát.
Megöl a szerelem!
Hajnalig még...."
/Sugarloaf:Hajnalig még van idő.../
és belehal a szívem, mégis visszaadom, s akarom,
hogy a hajnal fénye késsen még,
pár óráért egy évet megadnék,
minek álom, mondd ha ébren alszol.
Egy keserű csók ég ajkaimon,
mert veled vagyok tiltott bűnös hajnalokon, s hazudom,
hogy a másiknak ez úgysem fáj,
hogy benned s bennem ébredt egy új vágy,
s veled élem át egy másik arcom.
Megöl a szerelem!
Hajnalig még van idő, hajnalig még van idő,
húzz magadhoz kérlek százszor még,
légy nekem a levegő, légy nekem a levegő,
úgysem élek rég!
Hajnalig még van idő, hajnalig még van idő,
eltakarja addig kinn a sötét,
két szerelmes szerető, két szerelmes szerető
bűnét!
És hazudok újra éjeken át,
mert tudom, hogy a bűnünk így is égbekiált, de ne bándd,
mivel így hozta az élet már,
hát hadd tomboljon köztünk az új nyár,
idebenn ma éjjel senki sem lát.
Megöl a szerelem!
Hajnalig még...."
/Sugarloaf:Hajnalig még van idő.../
"Néha átölelném de nem teszem
Néha hozzá bújni fáj
Néha keresném a pillantott de, te rég máshol jársz
Ami érzem én is, fontos a szó
És a gyönyör járja át
Veled minden forró éjszakát
Hát addig égjen a vágy
Nem voltam én soha talán
Egy igazi hős ki nem fél, nem ám
De tudnod kell hogy pici e szív
De öröké mindig csak téged hív
Amikor nem kérem és átölelsz
Hidd el minden olyan jó
Soha nem adnám a pillantott
Veled a túl sok nagyon jó
Minden kósza gondolat téged vár
Csak egy perc és itt vagy már
Csak egy perc és végre hallom már
Hogy a szó ma értem száll
Nem voltam én soha talán
Egy igazi hős ki nem fél, nem ám
De tudnod kell hogy pici e szív
De öröké mindig csak téged hív..."
/Szirmai Móni: Nem voltam én.../
Néha hozzá bújni fáj
Néha keresném a pillantott de, te rég máshol jársz
Ami érzem én is, fontos a szó
És a gyönyör járja át
Veled minden forró éjszakát
Hát addig égjen a vágy
Nem voltam én soha talán
Egy igazi hős ki nem fél, nem ám
De tudnod kell hogy pici e szív
De öröké mindig csak téged hív
Amikor nem kérem és átölelsz
Hidd el minden olyan jó
Soha nem adnám a pillantott
Veled a túl sok nagyon jó
Minden kósza gondolat téged vár
Csak egy perc és itt vagy már
Csak egy perc és végre hallom már
Hogy a szó ma értem száll
Nem voltam én soha talán
Egy igazi hős ki nem fél, nem ám
De tudnod kell hogy pici e szív
De öröké mindig csak téged hív..."
/Szirmai Móni: Nem voltam én.../
Még ez a jobbik eset... 
A mai két aktualitás az érettségizőknek:
Vajda János: Húsz év múlva...
"Mint a Montblanc csúcsán a jég,
Minek nem árt se nap, se szél,
Csöndes szívem, többé nem ég;
Nem bántja újabb szenvedély.
Körültem csillagmiriád
Versenyt kacérkodik, ragyog,
Fejemre szórja sugarát;
Azért még föl nem olvadok.
De néha csöndes éjszakán
Elálmodozva, egyedül
Múlt ifjúság tündér taván
Hattyúi képed fölmerül.
És ekkor még szívem kigyúl,
Mint hosszú téli éjjelen
Montblanc örök hava, ha túl
A fölkelő nap megjelen.."
Juhász Gyula: Anna örök...
"Az évek jöttek, mentek, elmaradtál
Emlékeimből lassan, elfakult
Arcképed a szívemben, elmosódott
A vállaidnak íve, elsuhant
A hangod és én nem mentem utánad
Az élet egyre mélyebb erdejében.
Ma már nyugodtan ejtem a neved ki,
Ma már nem reszketek tekintetedre,
Ma már tudom, hogy egy voltál a sokból,
Hogy ifjúság bolondság, ó de mégis
Ne hidd szívem, hogy ez hiába volt
És hogy egészen elmúlt, ó ne hidd!
Mert benne élsz te minden félrecsúszott
Nyakkendőmben és elvétett szavamban
És minden eltévesztett köszönésben
És minden összetépett levelemben
És egész elhibázott életemben
Élsz és uralkodol örökkön, Amen"
Vajda János: Húsz év múlva...
"Mint a Montblanc csúcsán a jég,
Minek nem árt se nap, se szél,
Csöndes szívem, többé nem ég;
Nem bántja újabb szenvedély.
Körültem csillagmiriád
Versenyt kacérkodik, ragyog,
Fejemre szórja sugarát;
Azért még föl nem olvadok.
De néha csöndes éjszakán
Elálmodozva, egyedül
Múlt ifjúság tündér taván
Hattyúi képed fölmerül.
És ekkor még szívem kigyúl,
Mint hosszú téli éjjelen
Montblanc örök hava, ha túl
A fölkelő nap megjelen.."
Juhász Gyula: Anna örök...
"Az évek jöttek, mentek, elmaradtál
Emlékeimből lassan, elfakult
Arcképed a szívemben, elmosódott
A vállaidnak íve, elsuhant
A hangod és én nem mentem utánad
Az élet egyre mélyebb erdejében.
Ma már nyugodtan ejtem a neved ki,
Ma már nem reszketek tekintetedre,
Ma már tudom, hogy egy voltál a sokból,
Hogy ifjúság bolondság, ó de mégis
Ne hidd szívem, hogy ez hiába volt
És hogy egészen elmúlt, ó ne hidd!
Mert benne élsz te minden félrecsúszott
Nyakkendőmben és elvétett szavamban
És minden eltévesztett köszönésben
És minden összetépett levelemben
És egész elhibázott életemben
Élsz és uralkodol örökkön, Amen"
Lehet ma megint platinán ébredtem de tleg nem tudom miről beszélsz...
"Ha nem érzel magadban szeretetet embertársaid iránt, akkor ülj csendesen, foglalkozzál a magad dolgával, amivel akarsz, csak az emberekkel ne!"
/Lev Tolsztoj/
/Lev Tolsztoj/
"A NŐ azt akarja, hogy ok nélkül, miért nélkül szeressék, nem azért mert szép, vagy jó, vagy kedves, vagy művelt, hanem azért, mert olyan amilyen."
/Henri-Fréderic Amiel/
/Henri-Fréderic Amiel/
Melyik? 
Mit csinál a kaméleon a mikrósütőben?
-Beleolvad a környezetébe...
-Beleolvad a környezetébe...
"Ha anya vagy, sohasem maradsz igazán egyedül a gondolataidban. Egy anya mindig kétszer gondolkodik: egyszer önmagáért, másodszor a gyermekéért.
(Sophia Loren)
(Sophia Loren)
"Nem tud úgy szeretni a világon senki
Mint az édesanyám tud engem szeretni.
Akármit kivántam megtette egy szóra,
Még a csillagot is reám rakta volna.
Mikor a faluban iskolába jártam,
Rendesebb egy gyerek nemigen volt nálam.
El nem tűrte volna ő azt semmi áron,
Hogy valaki nálam szebb ruhába járjon.
Éjjel - nappal őrzött mikor beteg voltam,
Magát nem kimélte, csak értem aggódott.
Mikor felgyógyultam, fáradt két szemében
Öröm könnynek égtek, s csókolva becézett.
Én Istenem áldd meg, őrizd az anyámat,
Viszonozhassam én ezt a nagy jóságot.
Lássak a szemében boldog örömkönnyet,
Ne lássam én soha búsnak, szenvedőnek."
/József Attila/
Mint az édesanyám tud engem szeretni.
Akármit kivántam megtette egy szóra,
Még a csillagot is reám rakta volna.
Mikor a faluban iskolába jártam,
Rendesebb egy gyerek nemigen volt nálam.
El nem tűrte volna ő azt semmi áron,
Hogy valaki nálam szebb ruhába járjon.
Éjjel - nappal őrzött mikor beteg voltam,
Magát nem kimélte, csak értem aggódott.
Mikor felgyógyultam, fáradt két szemében
Öröm könnynek égtek, s csókolva becézett.
Én Istenem áldd meg, őrizd az anyámat,
Viszonozhassam én ezt a nagy jóságot.
Lássak a szemében boldog örömkönnyet,
Ne lássam én soha búsnak, szenvedőnek."
/József Attila/
"Mesélj anya,milyen voltam,
amikor még kicsi voltam?
Az öledbe hogyan bújtam?
és tehozzád hogyan szóltam,
amikor még nem volt beszédem?
Honnan tudtad mit kívánok?
Megmutattam a kezemmel?
Mesélj rólam!Hogy szerettél?
Engem is karodba vettél,
meleg tejeddel etettél,
akárcsak a testvéremet?
Gyönyörködtél akkor bennem?
Úgy neveztél: kicsi lelkem?
És amikor még nem voltam,
a hasadban rugdalóztam,
tudtad-e, hogy milyen leszek,
milyen szépen énekelek?
Sejtetted, hogy kislány leszek?
Mesélj anya,
mesélj rólam!
Milyen lettem,
amikor már megszülettem?
Sokat sírtam vagy nevettem?
Tényleg nem volt egy fogam sem?
Ha én nem én lettem volna,
akkor is szerettél volna?"
/Csorba Piroska:Mesélj Rólam!/
amikor még kicsi voltam?
Az öledbe hogyan bújtam?
és tehozzád hogyan szóltam,
amikor még nem volt beszédem?
Honnan tudtad mit kívánok?
Megmutattam a kezemmel?
Mesélj rólam!Hogy szerettél?
Engem is karodba vettél,
meleg tejeddel etettél,
akárcsak a testvéremet?
Gyönyörködtél akkor bennem?
Úgy neveztél: kicsi lelkem?
És amikor még nem voltam,
a hasadban rugdalóztam,
tudtad-e, hogy milyen leszek,
milyen szépen énekelek?
Sejtetted, hogy kislány leszek?
Mesélj anya,
mesélj rólam!
Milyen lettem,
amikor már megszülettem?
Sokat sírtam vagy nevettem?
Tényleg nem volt egy fogam sem?
Ha én nem én lettem volna,
akkor is szerettél volna?"
/Csorba Piroska:Mesélj Rólam!/
Merre tévelyegtél? Kutyát ne má a sínek között sétáltass
Csillagos volt az ég...bár picit hűvös... De a forróság győzőtt... 
2006. 05. 04. csütörtök 19:50
Nem erre gondoltam...:P:P
Látom mindenkinek rendszeressé vált a szexuális élete... Meg sem szólalok... 
2006. 05. 04. csütörtök 12:46
ööööö igen...
"A mélyben néma, hallgató világok,
üvölt a csönd fülemben s felkiáltok,
de nem felelhet senki rá a távol,
a háborúba ájult Szerbiából
s te messze vagy. Hangod befonja álmom, -
s szivemben nappal újra megtalálom, -
hát hallgatok, míg zsong körém felállván
sok hűvös érintésü büszke páfrány.
Mikor láthatlak újra, nem tudom már,
ki biztos voltál, súlyos, mint a zsoltár,
s szép mint a fény és oly szép mint az árnyék,
s kihez vakon, némán is eltalálnék,
most bujdokolsz a tájban és szememre
belülről lebbensz, így vetít az elme;
valóság voltál, álom lettél újra,
kamaszkorom kútjába visszahullva
féltékenyen vallatlak, hogy szeretsz-e?
s hogy ifjuságom csúcsán, majdan, egyszer,
a hitvesem leszel, - remélem újra
s az éber lét útjára visszahullva
tudom, hogy az vagy. Hitvesem s barátom, -
csak messze vagy! Túl három vad határon.
S már őszül is. Az ősz is ittfelejt még?
A csókjainkról élesebb az emlék;
csodákban hittem s napjuk elfeledtem,
bombázórajok húznak el felettem;
szemed kékjét csodáltam épp az égen,
de elborult s a bombák fönt a gépben
zuhanni vágytak. Ellenükre élek, -
s fogoly vagyok. Mindent, amit remélek
fölmértem s mégis eltalálok hozzád,
megjártam érted én a lélek hosszát, -
s országok útjait; bibor parázson,
ha kell, zuhanó lángok közt varázslom
majd át magam, de mégis visszatérek;
ha kell, szivós leszek, mint fán a kéreg,
s a folytonos veszélyben, bajban élő
vad férfiak fegyvert s hatalmat érő
nyugalma nyugtat s mint egy hűvös hullám:
a 2x2 józansága hull rám."
/Radnóti:Levél a hitveshez/
üvölt a csönd fülemben s felkiáltok,
de nem felelhet senki rá a távol,
a háborúba ájult Szerbiából
s te messze vagy. Hangod befonja álmom, -
s szivemben nappal újra megtalálom, -
hát hallgatok, míg zsong körém felállván
sok hűvös érintésü büszke páfrány.
Mikor láthatlak újra, nem tudom már,
ki biztos voltál, súlyos, mint a zsoltár,
s szép mint a fény és oly szép mint az árnyék,
s kihez vakon, némán is eltalálnék,
most bujdokolsz a tájban és szememre
belülről lebbensz, így vetít az elme;
valóság voltál, álom lettél újra,
kamaszkorom kútjába visszahullva
féltékenyen vallatlak, hogy szeretsz-e?
s hogy ifjuságom csúcsán, majdan, egyszer,
a hitvesem leszel, - remélem újra
s az éber lét útjára visszahullva
tudom, hogy az vagy. Hitvesem s barátom, -
csak messze vagy! Túl három vad határon.
S már őszül is. Az ősz is ittfelejt még?
A csókjainkról élesebb az emlék;
csodákban hittem s napjuk elfeledtem,
bombázórajok húznak el felettem;
szemed kékjét csodáltam épp az égen,
de elborult s a bombák fönt a gépben
zuhanni vágytak. Ellenükre élek, -
s fogoly vagyok. Mindent, amit remélek
fölmértem s mégis eltalálok hozzád,
megjártam érted én a lélek hosszát, -
s országok útjait; bibor parázson,
ha kell, zuhanó lángok közt varázslom
majd át magam, de mégis visszatérek;
ha kell, szivós leszek, mint fán a kéreg,
s a folytonos veszélyben, bajban élő
vad férfiak fegyvert s hatalmat érő
nyugalma nyugtat s mint egy hűvös hullám:
a 2x2 józansága hull rám."
/Radnóti:Levél a hitveshez/
"A legnagyobb emberi érték maga az ember. Ha teljes értékűvé akarjuk tenni a földet, először az embert kell teljes értékűvé tennünk."
(France)
(France)
"Embernek lenni pontosan annyit jelent, mint felelősnek lenni. Érezni, hogy a kővel, melyet lehelyez, a világot építi tovább."
(Exupéry)
(Exupéry)
"Amikor az érettségi után azt mondták:"Valósítsd meg az álmaidat", említette azt is valaki, hogy előbb fel kell ébredni?"
(Bill Cosby)
(Bill Cosby)
"Kergethetném, űzhetném a vágyat
kereshetném szüntelen az ágyat,
puha fészket, kettőnk menedékét
várhatnám emlékek jelenését:
Lágy érintésed és illatodat,
fülem hártyáján édes hangodat,
de talán már nem, nem is akarom,
mert tudom: nincs oly nagy hatalom
Mely visszaadhatna téged nekem,
hogy este melléd hajthassam fejem,
mert rólad most csak álmodni tudok;
megyek hát aludni, és nem harcolok."
kereshetném szüntelen az ágyat,
puha fészket, kettőnk menedékét
várhatnám emlékek jelenését:
Lágy érintésed és illatodat,
fülem hártyáján édes hangodat,
de talán már nem, nem is akarom,
mert tudom: nincs oly nagy hatalom
Mely visszaadhatna téged nekem,
hogy este melléd hajthassam fejem,
mert rólad most csak álmodni tudok;
megyek hát aludni, és nem harcolok."
"Csak néztem, át az ablakon,
hogy tűnik el az alkonyon
arcod vonala szemeimből,
mint puha pihe, kezeimből.
Vágytam újra a pillanatot,
mint nyíló bimbó a pirkadatot,
majd ágyamban lehunytam szemem
hogy újra itt legyél; velem..."
hogy tűnik el az alkonyon
arcod vonala szemeimből,
mint puha pihe, kezeimből.
Vágytam újra a pillanatot,
mint nyíló bimbó a pirkadatot,
majd ágyamban lehunytam szemem
hogy újra itt legyél; velem..."
Ezért ne irigykedj!
Inkább örülj neki h. egészséges aprótalpútok született! Gratulálok és jó egészséget kívánok Nektek!!!
Inkább örülj neki h. egészséges aprótalpútok született!
Gratulálok és jó egészséget kívánok Nektek!!!
Tegnap nem este hanem reggel... viszont előtte este éjszaka hajnalban...
Tegnap este mi volt? Hát semmi... hm... vajon ma este...mi lesz :) 
"Azt mondják, csak egy fiatal bolond lehet olyan bolond, mint egy öreg bolond.De a fiatal bolondnak előbb fel kell nőnie, hogy öreg bolond legyen és lássa, milyen átkozottul bolond volt fiatal korában."
(Harlod MacMillan)
(Harlod MacMillan)
2006. 04. 21. péntek 16:56
Azt hiszem csak most nagy a szátok, de ha netán tleg egyszer arra kerül a sor rínátok mint a kis pocok...
Azt hiszem Én is meginterjuvolom a még férjemet hogy látja-e kérdést... bááár a minapi események okán... azt hiszem inkább nem kérdezek semmit.. elég toleráns módon viselkedett...
Azt hiszem Én is meginterjuvolom a még férjemet hogy látja-e kérdést... bááár a minapi események okán... azt hiszem inkább nem kérdezek semmit.. elég toleráns módon viselkedett...
"Ha igazán bölcs vagy, s úgy veszed a dolgot amint van,sohasem kell valami baj miatt kedvszegetten szomorkodnod."
(Kempis Tamás)
(Kempis Tamás)
"Csak a jók mennek el,ők hagynak el
s mit ők hoztak el,ők viszik el.
Ez nem tűnik fel míg együtt vagyunk,
csak a jók ünnepén,hol az égben vagyunk.
Mért mentél el,miért hagytál el?
Szerettünk téged távol vagy közel.
Csak a jók mennek el,ő teljesít,
és a szívünk úgy fáj s a szánk visszahív.
Uram fogadd be őt,a jók közül volt,
csak értünk élt,a mindenünk volt!"
s mit ők hoztak el,ők viszik el.
Ez nem tűnik fel míg együtt vagyunk,
csak a jók ünnepén,hol az égben vagyunk.
Mért mentél el,miért hagytál el?
Szerettünk téged távol vagy közel.
Csak a jók mennek el,ő teljesít,
és a szívünk úgy fáj s a szánk visszahív.
Uram fogadd be őt,a jók közül volt,
csak értünk élt,a mindenünk volt!"
Rövid a kezem...
Na megyek is.. leporolom a kis Pan Europeanomat....eh... hát nem megfújták és egy seprűt állítottak a helyére...
"A szerelem gyönyörűséges virág, ám bátornak kell lennünk, hogy irtózatos szakadék szélén szedjük."
"Csak azok látják meg a világot a maga valóságában, akiknek a szemét tisztára mosták a könnyek."
"Ne sírj, mert vége lett!
Mosolyogj, mert megtörtént."
Mosolyogj, mert megtörtént."
"Senki sem érdemli meg könnyeidet, aki pedig megérdemli, az nem fog sírásra késztetni."
"A szerelem okozta kín közül a legnagyobb, mikor gyűlölni akarjuk azt, akit a világon a legjobban szeretünk."
"Nem az a fájdalom, zokogva sírni, hanem a zokogó fájdalmat mosolyba fojtani."
"Tegnap okos voltam ezért meg akartam változtatni a világot.
Ma bölcs vagyok, ezért meg akarom változtatni önmagam."
Ma bölcs vagyok, ezért meg akarom változtatni önmagam."
Öntözzük, öntözzük,
Hagy legyen frissecske,
Így lesz a leányból
Szép piros menyecske!
Hagy legyen frissecske,
Így lesz a leányból
Szép piros menyecske!
by ***Keny***(VIP):
"Elhagyott városok emlékeznek rám,
Ismerős arcodat emlékem őrzi már.
Néhány helyre visszamennék ott várnak még hiszem,
De száz helyről futottam már nem védett senki sem.
Sok mindenen túl voltam, mikor megláttalak,
Üvöltöttem szeretetért szememmel hívtalak
Te meghallgattál és jól esett, hogy hittél nekem,
El sem tudom mondani mennyit jelentesz nekem.
Lehet néha tévedek, mégis hiszel nekem,
Könnyes arcom nem ismered de jó vagy velem.
Rád tudom számíthatok a bajban, s az örömben,
Ha nehezek is a holnapok jó, hogy voltál nekem.
Egy új életet kaptam tőled én,
Ezer szállal kapaszkodom beléd,
Egy új életet kaptam, egy régen várt esélyt,
Többet mit is kívánhatnék még,
Ó szólj, hogy halljalak, ó szólj, hogy lássalak.
Ó szólj, hogy érezzelek.
Jó volt veled, jó volt veled."
"Elhagyott városok emlékeznek rám,
Ismerős arcodat emlékem őrzi már.
Néhány helyre visszamennék ott várnak még hiszem,
De száz helyről futottam már nem védett senki sem.
Sok mindenen túl voltam, mikor megláttalak,
Üvöltöttem szeretetért szememmel hívtalak
Te meghallgattál és jól esett, hogy hittél nekem,
El sem tudom mondani mennyit jelentesz nekem.
Lehet néha tévedek, mégis hiszel nekem,
Könnyes arcom nem ismered de jó vagy velem.
Rád tudom számíthatok a bajban, s az örömben,
Ha nehezek is a holnapok jó, hogy voltál nekem.
Egy új életet kaptam tőled én,
Ezer szállal kapaszkodom beléd,
Egy új életet kaptam, egy régen várt esélyt,
Többet mit is kívánhatnék még,
Ó szólj, hogy halljalak, ó szólj, hogy lássalak.
Ó szólj, hogy érezzelek.
Jó volt veled, jó volt veled."
Nem került aztán kismadár a puskavégre? Hétvégén meg már lehet lesni a fehér hátsós négylábuakat.
hármasoknak meg otthon alvás egyedül... 
Azt hazudtam, a szívemnek meghaltál
ne tudja meg soha többé hogy becsaptál
gyötör engem, ez az élet nem táplál
szegény szívem nyugodalmat nem talál.
Valaki szeméből könny csorog
az a valaki én vagyok
szememből könny csorog, ó könny csorog
boldog nemvagyok, pedig élni jól tudok
szeretni jól tudok, ó jól tudok.
Az életben egyszer voltam csak boldog
a szememben akkor is könny ragyogott
örömömben sírtam azért, hogy szeretsz
bánatomban, hogy az enyém neml ehetsz.
Megvert engem a jó Isten, de nem fáj
mert a szívem téged szeret terád vár
gyötör engem ez az élet, nem táplál
szegény szívem, nyugodalmat nem talál."
ne tudja meg soha többé hogy becsaptál
gyötör engem, ez az élet nem táplál
szegény szívem nyugodalmat nem talál.
Valaki szeméből könny csorog
az a valaki én vagyok
szememből könny csorog, ó könny csorog
boldog nemvagyok, pedig élni jól tudok
szeretni jól tudok, ó jól tudok.
Az életben egyszer voltam csak boldog
a szememben akkor is könny ragyogott
örömömben sírtam azért, hogy szeretsz
bánatomban, hogy az enyém neml ehetsz.
Megvert engem a jó Isten, de nem fáj
mert a szívem téged szeret terád vár
gyötör engem ez az élet, nem táplál
szegény szívem, nyugodalmat nem talál."
"Magam sem értem, miért lenne szégyen?
Egy percet nem bírok ki nélküled!
Bolonddá tettél! Világgá kergettél!
Ha szeretsz, mondd miért teszed?
Úgy bánom, hogyha egyetlen szóval is
megbántalak!
Most látom a filmünk valahol elszakadt!
Megküzdök érted, angyal!
Könnyekkel és haraggal!
Bármit megteszek, hogy így legyen!
Megküzdök érted angyal!
Mással és önmagammal!
Csak kérlek adj időt nekem!
Te voltál minden féltve őrzött kincsem!
Ha nem szeretsz már semmim nem marad!
Próbáljunk újra rátalálni az útra!
Tévednünk megint nem szabad!
Ha egyedül vagyok, belehalok.
Annyit vártam, míg észrevettél?
Annyit küzdöttem, szeress!
Ha itt vagy, az idő megáll
Boldogság szívünkbe száll
Tartson így örökkön-örökké! "
Egy percet nem bírok ki nélküled!
Bolonddá tettél! Világgá kergettél!
Ha szeretsz, mondd miért teszed?
Úgy bánom, hogyha egyetlen szóval is
megbántalak!
Most látom a filmünk valahol elszakadt!
Megküzdök érted, angyal!
Könnyekkel és haraggal!
Bármit megteszek, hogy így legyen!
Megküzdök érted angyal!
Mással és önmagammal!
Csak kérlek adj időt nekem!
Te voltál minden féltve őrzött kincsem!
Ha nem szeretsz már semmim nem marad!
Próbáljunk újra rátalálni az útra!
Tévednünk megint nem szabad!
Ha egyedül vagyok, belehalok.
Annyit vártam, míg észrevettél?
Annyit küzdöttem, szeress!
Ha itt vagy, az idő megáll
Boldogság szívünkbe száll
Tartson így örökkön-örökké! "
Magyarország
Sex Clowns 2
Ass to mouth 9
Lesbian College Coeds 13
A pesti spriccparty klub 14 - A doktornő is bedobja magát
Sex Village Idiot
