Baccus..... hát nem kirítam Apánál h. nyissa újból a VB 2006-ot???? Erre itt írkáltok




Apa! Még mindig ajánlom előző hsz-emet...




Test a testtel. A csók a szájjal.... na igen... én most aludni kívánnék...

Apa! Uuuutálom a focit de most mégis a drukkerek pártjára állnék... Annyi más ide nem illő topic van... sztem elférne a VB 2006 is...





Még ma jönni fog!



Valaki már írta, de Én is azt tudom csak mondani.. ne panaszkodjunk, egész enyhe telünk van, nálam a globális felmelegedés még jún. 10-én is a cserépkályha felöl jön...
"Jó dolog nagyszülőnek lenni. Az ember játszik, ad, szeret, aztán vissszaviszi őket és mehet a kora esti mozielőadásra."
/Billy Crystal/
/Billy Crystal/
"Ha a gyermek az ökölbe szorított markát nem akarja kinyitni, hogy megmutassa mit tart benne, akkor biztosan valami rossz az, aminek nem volna szabad nála lenni."
/Freud/
/Freud/
"A boldogság és a siker kulcsa minden életpályán az őszinte, kiegyensúlyozott és megértő magatartás önmagunkkal és másokkal szemben."
/Selye János/
/Selye János/
Viszont ez nem csak a cyber világra érvényes.. hanem a maga élet valóságában is.... sajnos...
Én örülök Nektek
És rem. hamarosan személyesen adhatok pusszantást Nektek







jujj... a sex vajon mi?
amúgy aktív éjszakám volt... pörögtem az ágyban mint a hinta...baromira kényelmesen alszom lassan 2 hete felpocolt lábbal...






amúgy aktív éjszakám volt... pörögtem az ágyban mint a hinta...baromira kényelmesen alszom lassan 2 hete felpocolt lábbal...
"Kell még egy szó, mielőtt mennél.
Kell még egy ölelés, ami végig elkísér.
Az úton majd néha, gondolj reám -
ez a föld a tiéd, ha elmész visszavár!
Szállj, szállj sólyom szárnyán
három hegyen túl;
Szállj, szállj ott várok rád,
ahol véget ér az út...
Nézz rám és lásd, csillagokra lépsz,
nézz rám s tovatűnt, a régi szenvedés,
hol a fák az égig érnek, ott megérint a fény.
Tudod jól, hova mész - de végül hazatérsz!
Úgy kell, hogy te is értsd - nem éltél hiába.
Az a hely, ahol élsz - világnak világa.
Az égig érő fának ha nem nő újra ága,
úgy élj, hogy te legyél - virágnak virága!
Nézz rám, s ne igérj, nézz rám sose félj
ha nincs hely, ahol élj indulj hazafelé.."
/Kozmix/
Kell még egy ölelés, ami végig elkísér.
Az úton majd néha, gondolj reám -
ez a föld a tiéd, ha elmész visszavár!
Szállj, szállj sólyom szárnyán
három hegyen túl;
Szállj, szállj ott várok rád,
ahol véget ér az út...
Nézz rám és lásd, csillagokra lépsz,
nézz rám s tovatűnt, a régi szenvedés,
hol a fák az égig érnek, ott megérint a fény.
Tudod jól, hova mész - de végül hazatérsz!
Úgy kell, hogy te is értsd - nem éltél hiába.
Az a hely, ahol élsz - világnak világa.
Az égig érő fának ha nem nő újra ága,
úgy élj, hogy te legyél - virágnak virága!
Nézz rám, s ne igérj, nézz rám sose félj
ha nincs hely, ahol élj indulj hazafelé.."
/Kozmix/
"Vársz, mindig csak vársz
Igaz az élet így is megy tovább
A múlton rágódni kár
Látnod kell még néhány csodát
Kezedben a megoldás
A csillagok végre úgy állnak
Hogy minden összejött
Nincs már mitől tartanod
Egy angyal figyel fönt
Vársz, mindig csak vársz
De most döntened kell, hogyan tovább
A hosszú úton egy társra vágysz
Ott leszek, számíthatsz rám
A fejedben a megoldás..."
/Machine Mouse/
Igaz az élet így is megy tovább
A múlton rágódni kár
Látnod kell még néhány csodát
Kezedben a megoldás
A csillagok végre úgy állnak
Hogy minden összejött
Nincs már mitől tartanod
Egy angyal figyel fönt
Vársz, mindig csak vársz
De most döntened kell, hogyan tovább
A hosszú úton egy társra vágysz
Ott leszek, számíthatsz rám
A fejedben a megoldás..."
/Machine Mouse/
"Oly gyorsan elrepült a tizenkét hónap,
Derűsebben jön el mindennap a holnap
Mióta része Vagy mindennapjaimnak,
Vágyódva szárnyaló gondolataimnak.
Szeretlek szívemnek minden reményével,
A felkelő napsugár melegségével.
Egy éve már hogy mosolyog a hajnalom,
Átlépett mi szerelmünk a szép álmokon.
Azóta a madár is szebben énekel,
Mikor fejünk felett suhanva elszelel.
Szeretlek Kedvesem, elhoztad a reményt,
Boldogságot, amit a sorsunk ránk kimért.
Májusi dombtetőn várom a jöttödet,
Mezei virágok lepjék el léptedet.
Szerelmünk záloga dobog a szívünkben,
Csókkal megpecsételt igéző jövőnkben.
Egy éve már hogy Szeretlek szép Kedvesem,
Még a Hold is ragyog felettünk fényesen."
/Valentinus: Egy éve már.../
Derűsebben jön el mindennap a holnap
Mióta része Vagy mindennapjaimnak,
Vágyódva szárnyaló gondolataimnak.
Szeretlek szívemnek minden reményével,
A felkelő napsugár melegségével.
Egy éve már hogy mosolyog a hajnalom,
Átlépett mi szerelmünk a szép álmokon.
Azóta a madár is szebben énekel,
Mikor fejünk felett suhanva elszelel.
Szeretlek Kedvesem, elhoztad a reményt,
Boldogságot, amit a sorsunk ránk kimért.
Májusi dombtetőn várom a jöttödet,
Mezei virágok lepjék el léptedet.
Szerelmünk záloga dobog a szívünkben,
Csókkal megpecsételt igéző jövőnkben.
Egy éve már hogy Szeretlek szép Kedvesem,
Még a Hold is ragyog felettünk fényesen."
/Valentinus: Egy éve már.../
"Minden egyszerű lélek mélyén ott lapul a romantika. A legváltozatosabb formákban jelentkezik, és nem öli ki se kor, se foglalkozás, se tapasztalat."
/Wells/
/Wells/
"A nőket általában nyugodtnak, csendesnek tartják, pedig a nők éppen úgy szeretik képességüket, tehetségüket próbára tenni, mint fivéreik."
/Charlotte Bronte/
/Charlotte Bronte/
"Légy jobb ember, és tudd, hogy ki vagy, mielőtt valaki újjal találkozol, akitól azt reméled, hogy ismer Téged."
/Gabriel Garcia Márquez/
/Gabriel Garcia Márquez/
"Bármit is mondjanak, a népszerűség nem kitágítja, ahogy látszik, hanem közönségessé teszi a tehetséget."
/Flaubert/
/Flaubert/
"Önmagunkat csapjuk be, ha életünk magasabb céljait egy olyan viharos érzéstől tesszük függővé, mint a szerelem!"
/Marie Curie/
/Marie Curie/
"Ha vendég kopogtat halkan az ajtón,
S mikor türelmetlenül rezdül a zár,
Miért lehet, hogy szívem
Még mindig vár?
Ha érzem a virágok illatát a parton,
S letépek egy gyengécske szálat,
Miért lehet, hogy testemben
Még érzem a vágyat?
Ha kezembe kerül egy édes fénykép
S párnámat szorosabban ölelem,
Miért lehet, hogy hiányzol s
Még könnyezem?
Ha az esti napsugarakkal huncutul játszok,
S egy tűnő fény szemembe villan,
Miért lehet, hogy a sugarakkal
Az álmom is elillan?
Ha némán az éjszakai árnyakba olvadok,
S hallgatom az utcácska moraját,
Miért lehet, hogy rejtenem
Kell lelkem sóhaját?
Ha az Élet ábécéje lángbetűkkel égeti
Szívembe örökül jelét Nevednek,
Miért lehet, miért? Hogy
Ennyire szeretlek?"
/Leonetta: Miért lehet? /
Kicsit előrehozom a Versek topicot..

Sztem is...
"panzio".... ha az vagy AKIRE gondolok... este gyere msn-re...
Nálam nem működik sajna a válasz erre funkció...


Nálam nem működik sajna a válasz erre funkció...
"Mikor nem vagy itt, az éhes idő
Mint egy szörnyeteg, úgy kúszik elő.
Eszi a szívemet, az agyamig rág,
Leköti kezeimet és nem megy tovább.
Gyere vigyázz rám, terítsd rám a szíved!
S én éppúgy szeretlek majd, mint a kisgyerekek.
De ha már nem figyelsz rám, olyan gonosz leszek,
Akár egy égő seb, nagyon fogok fájni neked!
Mindig úgy szeress, mindig úgy szoríts, hogy a halálom legyél,
Csakis benned, és csakis általad létezhessek én!
Ez is véres küzdelem, hogyha kell a győzelem,
Olyan bátor légy,és olyan erős, hogy add meg magad nekem!
Bánat szaggat szét, ha nem vagy velem,
És én már mindenben kételkedem.
Vágtató vad folyók ragadnak el,
És hiéna nappalok tépik az életem.
Mindig úgy szoríts, mindig úgy ölelj, hogy elpusztítson a vágy
Aztán emelj fel a szívedig, testem a véred járja át
Ez is harc és küzdelem, veled vívott, ellenem,
Olyan konok légy,hogy bukj el értem, ha kell a győzelem!
Mindig úgy szeress, mindig úgy szoríts, hogy a halálom legyél,
Csakis benned, és csakis általad létezhessek én!
Ez is gyönyörű küzdelem, hogyha kell a győzelem
Győzz le engem úgy,hogy legyőzötten add meg magad nekem!"
/Piramis/
Mint egy szörnyeteg, úgy kúszik elő.
Eszi a szívemet, az agyamig rág,
Leköti kezeimet és nem megy tovább.
Gyere vigyázz rám, terítsd rám a szíved!
S én éppúgy szeretlek majd, mint a kisgyerekek.
De ha már nem figyelsz rám, olyan gonosz leszek,
Akár egy égő seb, nagyon fogok fájni neked!
Mindig úgy szeress, mindig úgy szoríts, hogy a halálom legyél,
Csakis benned, és csakis általad létezhessek én!
Ez is véres küzdelem, hogyha kell a győzelem,
Olyan bátor légy,és olyan erős, hogy add meg magad nekem!
Bánat szaggat szét, ha nem vagy velem,
És én már mindenben kételkedem.
Vágtató vad folyók ragadnak el,
És hiéna nappalok tépik az életem.
Mindig úgy szoríts, mindig úgy ölelj, hogy elpusztítson a vágy
Aztán emelj fel a szívedig, testem a véred járja át
Ez is harc és küzdelem, veled vívott, ellenem,
Olyan konok légy,hogy bukj el értem, ha kell a győzelem!
Mindig úgy szeress, mindig úgy szoríts, hogy a halálom legyél,
Csakis benned, és csakis általad létezhessek én!
Ez is gyönyörű küzdelem, hogyha kell a győzelem
Győzz le engem úgy,hogy legyőzötten add meg magad nekem!"
/Piramis/
"Százszor talpra álltam,
De nem hiszem hogy arra vártam,
Hogy valaki megmondja mit érek én.
Nem kértem a segítséget,
De amikor a célhoz érek
Visszase nézek,honnan jöttem én.
Tedd meg, amit tenned kell,akit csak ismersz,
Ébressz fel!
Mikor felkel a nap, mint rég,
Az arcom a tűzbe ég.
Tudom lesz még folytatás,
Az élet egy száguldás.
Mindigis arra vágytam,
Hogy valakibe megtaláljam azt az érzést,
Ami bennem él.
A testemet itt hagyhatom,
De a lelkem vágyodik nagyon.
A képzeletem valahova elkisér.
Tedd meg, amit tenned kell, akit csak ismersz,
ébressz fel!
Mikor felkel a nap..."
/Machine Mouse/
De nem hiszem hogy arra vártam,
Hogy valaki megmondja mit érek én.
Nem kértem a segítséget,
De amikor a célhoz érek
Visszase nézek,honnan jöttem én.
Tedd meg, amit tenned kell,akit csak ismersz,
Ébressz fel!
Mikor felkel a nap, mint rég,
Az arcom a tűzbe ég.
Tudom lesz még folytatás,
Az élet egy száguldás.
Mindigis arra vágytam,
Hogy valakibe megtaláljam azt az érzést,
Ami bennem él.
A testemet itt hagyhatom,
De a lelkem vágyodik nagyon.
A képzeletem valahova elkisér.
Tedd meg, amit tenned kell, akit csak ismersz,
ébressz fel!
Mikor felkel a nap..."
/Machine Mouse/

"A szépség és az ifjúság csak a kötőknek hű útitársai: bennünket, közönséges halandókat legfeljebb egy kurta évszakra látogatnak meg." /France/
És Rajtunk múlik milyen hosszú lesz az "évszak"....
És Rajtunk múlik milyen hosszú lesz az "évszak"....
"Minden alkalomma újra kell kezdeni mindent, mintha az ember semmit sem tudna mást, mint érezni és gondolkodni."
/Busoni/
/Busoni/
"A büszkeség olyan kalauz az életben, mely az embert sokszor vízre viszi, sokszor jégre viszi, de sárba sohasem viszi."
/Jókai Mór/
/Jókai Mór/
"A gyűlölet épp úgy megengedett, mint a szeretet, és Én a legteljesebb mértékben átérzem azokkal szemben, akik nem ismernek mást, mint megvetést."
/Brüchner/
/Brüchner/
Na Én viszont azért tudom h. csak akad valami vad a puskád végére...






Sztem megcsíptél egy kis kitiltást a goldengate oldaláról!

Sziasztok Fiúk! Vaz és tom "apa"!
Újabb vírus szökött be közénk: bysop néven... Jó munkát!
Újabb vírus szökött be közénk: bysop néven... Jó munkát!




" Mikor magányod rádszakad,
Akkor választ a csend nem ad,
Pokoli hatalmak erőt vesznek rajtad,
Mikor senki se csöngeted rád,
A bajban nincsen jóbarát,
Lehet hogy kicsi vagy,
De hited óriás,
Nézz fel magasra, és emeld fel kezed,
Ne Add fel soha, ez a dalod lesz veled,
Válassz egy csillagot, mely utat mutat neked,
Nézz fel magasra, és emeld fe kezed,
Válassz egy csillagot, mely utat mutat neked,
Nézz fel magasra, és emeld fel kezed,
Sorsod elragad kezével,
Kiket szerettél, elhagytak régen,
Mikor gyengül hited, nézz fel az égre,
Nézz fel magasra..."
/Blues Company/
Akkor választ a csend nem ad,
Pokoli hatalmak erőt vesznek rajtad,
Mikor senki se csöngeted rád,
A bajban nincsen jóbarát,
Lehet hogy kicsi vagy,
De hited óriás,
Nézz fel magasra, és emeld fel kezed,
Ne Add fel soha, ez a dalod lesz veled,
Válassz egy csillagot, mely utat mutat neked,
Nézz fel magasra, és emeld fe kezed,
Válassz egy csillagot, mely utat mutat neked,
Nézz fel magasra, és emeld fel kezed,
Sorsod elragad kezével,
Kiket szerettél, elhagytak régen,
Mikor gyengül hited, nézz fel az égre,
Nézz fel magasra..."
/Blues Company/
"A kipufogó durrog, ha nyomom a gázt,
Mikor kipörög a kerék, kapaszkodj babám,
Ne hogy leess, mert el szakad a szép ruhád,
Ha szakad az eső, az se nagy baj,
Itt egy út széli kocsmánál meg állunk hamar,
Ha úgy érzed hogy szédülsz, kapaszkodj babám,
Oh, ne hogy leess, mert elszakad a szép ruhád,
Nedves az út, nyakam csurom víz,
Nem törődök vele, a viszki majd segít,
Pörögnek a kerekek, vadúl fütyűl a szél,
Nem húzom az időt, csak nyomom a gázt,
Ne törődjél vele, csak kapaszkodj babám,
Ne hogy leess, mert elszakad a szép ruhád,
Oh ne hogy leess, mert elszakad a szép ruhád,
Oh igen, ne hogy leess, kapaszkodj babám..."
/Blues Company/
Mikor kipörög a kerék, kapaszkodj babám,
Ne hogy leess, mert el szakad a szép ruhád,
Ha szakad az eső, az se nagy baj,
Itt egy út széli kocsmánál meg állunk hamar,
Ha úgy érzed hogy szédülsz, kapaszkodj babám,
Oh, ne hogy leess, mert elszakad a szép ruhád,
Nedves az út, nyakam csurom víz,
Nem törődök vele, a viszki majd segít,
Pörögnek a kerekek, vadúl fütyűl a szél,
Nem húzom az időt, csak nyomom a gázt,
Ne törődjél vele, csak kapaszkodj babám,
Ne hogy leess, mert elszakad a szép ruhád,
Oh ne hogy leess, mert elszakad a szép ruhád,
Oh igen, ne hogy leess, kapaszkodj babám..."
/Blues Company/
"Az a boldogság titka, ha azt tesszük amit szeretünk, és megtanuljuk szeretni azt, amit meg kell tennünk, hogy ezt elérjük."
/Dexter Jager/
/Dexter Jager/
"Nagyon kevés kell ahhoz, hogy boldoggá tegyenek minket, de ahhoz hogy azok is maradjunk, több kell, mint amennyi a mennyben és a földön csak megtalálható."
/Joseph Heller/
/Joseph Heller/
Eh.... kollega.... jöv. 7végére a boszitok megrendelte a napsütést úgyh. az mondatom első részét nem láthatjátok.... a fűben hempergést meg pár hektó vicki után Rátok hagyjuk






"Ha az ember annyira jutott, hogy elnézően mosolyog mások botlásain, akkor ő maga sincs már messze az elbotlástól."
/Strindberg/
/Strindberg/
"A kovács addig kell hogy verje a vasat, amíg meleg, de ha az ember meg akar valamit nyerni, hidegen kell kalapálni, formálni a sorsát, türelembe kell edzeni."
/Reymont/
/Reymont/
"Haszontalan az ember, amikor segíteni akar valakinek, akit szeret, de nincs hozzávaló ereje. Az ilyen ember néha nagyon fölöslegesnek érzi magát."
/Hauptmann/
/Hauptmann/
"Mondd, hova fúj, sodor el a szél
És hova jutok én, ha már te nem akarnál
Mert egyedül te vagy, aki kell
S ha nem is hiszed el,ma már csak te maradtál
Szívemben rég az a szerelem ég, amit gyújtottál
Nekem ítélt téged valamiért az élet régen már
És forog a Föld, ha karodba zársz
Mert veled oly szép a világ
Csoda talán az a pici varázs, de minket összetart
Dalol a szívem, ha közelebb lépsz, s mindig így lesz majd
És forog a Föld, ha karodba zársz
Mert veled oly szép a világ
Ha egyedül sodor el a szél, azt nem akarom én
Hát ölelj gyorsan át
Mert egyedül te vagy, aki kell
És én nem adom fel, mindig vigyázok rád..."
/Kefír & Baby Gabi/
És hova jutok én, ha már te nem akarnál
Mert egyedül te vagy, aki kell
S ha nem is hiszed el,ma már csak te maradtál
Szívemben rég az a szerelem ég, amit gyújtottál
Nekem ítélt téged valamiért az élet régen már
És forog a Föld, ha karodba zársz
Mert veled oly szép a világ
Csoda talán az a pici varázs, de minket összetart
Dalol a szívem, ha közelebb lépsz, s mindig így lesz majd
És forog a Föld, ha karodba zársz
Mert veled oly szép a világ
Ha egyedül sodor el a szél, azt nem akarom én
Hát ölelj gyorsan át
Mert egyedül te vagy, aki kell
És én nem adom fel, mindig vigyázok rád..."
/Kefír & Baby Gabi/
"Ne kérd, hogy ígérjem meg azt, amit nem tudok!
Szeretlek, és melleted vagyok.
De tudom jól, hogy eljön majd a nap,
És nem lesz semmi, ami majd visszatart.
Mert sehol sem tudtam megnyugodni még.
S ha nem lennék szabad, élni sem tudnék!
Homok a szélben, azt mondod, az vagyok
Homok a szélben, lehet, hogy az vagyok.
Homok a szélben, tudom, hogy az vagyok.
Homok a szépben, megváltozni nem tudok.
Meder nélküli folyó leszek nélküled,
És meglehet, hogy sokszor tévedek,
És minden reggel máshol ér talán,
És senki nem fog emlékezni rám,
És nem tudom, hogy mi történhet még,
De ha nem lennék szabad, élni sem tudnék!
Homok a szélben..."
/Balázs Fecó/
Szeretlek, és melleted vagyok.
De tudom jól, hogy eljön majd a nap,
És nem lesz semmi, ami majd visszatart.
Mert sehol sem tudtam megnyugodni még.
S ha nem lennék szabad, élni sem tudnék!
Homok a szélben, azt mondod, az vagyok
Homok a szélben, lehet, hogy az vagyok.
Homok a szélben, tudom, hogy az vagyok.
Homok a szépben, megváltozni nem tudok.
Meder nélküli folyó leszek nélküled,
És meglehet, hogy sokszor tévedek,
És minden reggel máshol ér talán,
És senki nem fog emlékezni rám,
És nem tudom, hogy mi történhet még,
De ha nem lennék szabad, élni sem tudnék!
Homok a szélben..."
/Balázs Fecó/
"Ugyanúgy kel fel a nap
És ugyanúgy megy el
Csak mi nem látjuk egyformán sosem
Hogy ugyanúgy hoz ugyanazt
Vagy szebb, mint amilyen
Te is így, én is máshogy képzelem
És ugyanúgy jön fel a Hold
Ugyanúgy fogy el
Neked mégis másképp, mint nekem
Sohe járunk ugyanott
Csak azonos helyen
Két világ ami nincs is túl közel
Így szeretem, és bármi lesz velünk
Soha úgy ne legyen, hogy egyformák legyünk
Amíg egymáshoz változunk
Tükörképben tükörkép vagyunk
Idegen akit lépésenként engedsz közelebb
Akiről lassan elhiszed, hogy téged keresett
Mosolyog ahogy átölel, mert tudja kit ölel
Egy idegent, akit lépésként engedett közel
Tanulunk és tanulunk
Szépen haladunk
Egyre több, amit végképp nem tudunk
Szerelem és türelem
Forrón, hidegen
Két világ, ami együtt van jelen
Idegen akit lépésenként engedsz közelebb
Akiről lassan elhiszed, hogy téged keresett
Mosolyog ahogy átölel, mert tudja kit ölel
Egy idegent, akit lépésként enged csak közel..."
/Balázs Fecó/
És ugyanúgy megy el
Csak mi nem látjuk egyformán sosem
Hogy ugyanúgy hoz ugyanazt
Vagy szebb, mint amilyen
Te is így, én is máshogy képzelem
És ugyanúgy jön fel a Hold
Ugyanúgy fogy el
Neked mégis másképp, mint nekem
Sohe járunk ugyanott
Csak azonos helyen
Két világ ami nincs is túl közel
Így szeretem, és bármi lesz velünk
Soha úgy ne legyen, hogy egyformák legyünk
Amíg egymáshoz változunk
Tükörképben tükörkép vagyunk
Idegen akit lépésenként engedsz közelebb
Akiről lassan elhiszed, hogy téged keresett
Mosolyog ahogy átölel, mert tudja kit ölel
Egy idegent, akit lépésként engedett közel
Tanulunk és tanulunk
Szépen haladunk
Egyre több, amit végképp nem tudunk
Szerelem és türelem
Forrón, hidegen
Két világ, ami együtt van jelen
Idegen akit lépésenként engedsz közelebb
Akiről lassan elhiszed, hogy téged keresett
Mosolyog ahogy átölel, mert tudja kit ölel
Egy idegent, akit lépésként enged csak közel..."
/Balázs Fecó/
"Mégsem maradtál velem,
Nem tudom, most hogy legyen,
Én még mindig ôrzöm a dalt,
De te már nem emlékezel.
És többé nem fogod a kezem,
Amikor elfog a félelem,
Hogy sok harcban kevés az értelem,
Az erôm túl gyorsan fogy el.
Pedig én úgy szerettelek,
Hogy szebben nem lehet,
S ha nem is voltam mindig veled,
Sose voltam ellened,
És csak benned hittem,
Most csak azt szégyellem,
Hogy így is kevés voltam neked.
Két év volt és úgy ment el,
Hogy szinte észre sem vettem.
Veled osztottam meg mindenem,
S te hagytad elveszítenem..."
/Balázs Fecó/
Nem tudom, most hogy legyen,
Én még mindig ôrzöm a dalt,
De te már nem emlékezel.
És többé nem fogod a kezem,
Amikor elfog a félelem,
Hogy sok harcban kevés az értelem,
Az erôm túl gyorsan fogy el.
Pedig én úgy szerettelek,
Hogy szebben nem lehet,
S ha nem is voltam mindig veled,
Sose voltam ellened,
És csak benned hittem,
Most csak azt szégyellem,
Hogy így is kevés voltam neked.
Két év volt és úgy ment el,
Hogy szinte észre sem vettem.
Veled osztottam meg mindenem,
S te hagytad elveszítenem..."
/Balázs Fecó/
"Volt idö mikor még nem voltál,
S nem éreztem, hogy fájna majd ha nem volnál;
és most látod, féltelek, őrízlek, védelek;
Mert lesz idö meglehet, hogy nem leszel már.
Voltak, akik szerettek, úgy hiszem;
Ma sem tudom végül miért hagytak el;
De téged most már féltelek, szeress úgy hogy jó legyek;
Örizz meg - elveszek ha nem figyelsz rám!
Változnak az évszakok, rossz idők, szép napok;
Bújj hozzám, ne hagyj el;
Ha én mennék, ne engedj el.
Változnak az évszakok jó idők, rossz napok;
Bujj hozzám, ne hagyj el;
Ha én mennék, ne engedj el!
Probáltam másokkal, máshogyan;
Ma egyik is, másik is messze van;
És véletlen, úgy lehet, de téged már féltelek;
őrizz meg, elveszek, ha nem figyelsz rám!..."
/Balázs Fecó/
S nem éreztem, hogy fájna majd ha nem volnál;
és most látod, féltelek, őrízlek, védelek;
Mert lesz idö meglehet, hogy nem leszel már.
Voltak, akik szerettek, úgy hiszem;
Ma sem tudom végül miért hagytak el;
De téged most már féltelek, szeress úgy hogy jó legyek;
Örizz meg - elveszek ha nem figyelsz rám!
Változnak az évszakok, rossz idők, szép napok;
Bújj hozzám, ne hagyj el;
Ha én mennék, ne engedj el.
Változnak az évszakok jó idők, rossz napok;
Bujj hozzám, ne hagyj el;
Ha én mennék, ne engedj el!
Probáltam másokkal, máshogyan;
Ma egyik is, másik is messze van;
És véletlen, úgy lehet, de téged már féltelek;
őrizz meg, elveszek, ha nem figyelsz rám!..."
/Balázs Fecó/
"Megint elment a nap,ahogy mindig szokott.
Nem túl sok van már,amit még itt hagyott.
Ami félig van kész, az ma félig marad.
Engedd, hogy a dolgok most nélkülünk változzanak.
Egy felhőn ülünk fenn a város fölött.
Távolról néztük, ahogy átöltözött.
Indulhatunk. Itt már tudjuk, milyen.
Rád bízom, merre. Ne ez a bolygó legyen.
Érints meg még egyszer, lassan.
Úgy alszom el.
Legyen függöny mögött a világ.
Érints meg még egyszer, lassan,
érzékenyen, és kívánj jó éjszakát.
Ki mondja meg, vajon meddig lehet,
hogy minden nap,mindenhol erős legyek?
A csönd volna jó.Kicsit könnyebb napok.
Ne kérdezz semmit, ha látod,hogy fáradt vagyok.
Érints meg még egyszer, lassan.
Úgy alszom el.
Legyen függöny mögött a világ.
Érints meg még egyszer, lassan,
érzékenyen,és kívánj jó éjszakát.
Elment a nap,ahogy mindig szokott.
De túl sok van már,amit még itt hagyott.
Ami félig van kész,az ma félig marad.
Engedd, hogy a dolgok most nélkülünk változzanak..."
/Balázs Fecó/
Nem túl sok van már,amit még itt hagyott.
Ami félig van kész, az ma félig marad.
Engedd, hogy a dolgok most nélkülünk változzanak.
Egy felhőn ülünk fenn a város fölött.
Távolról néztük, ahogy átöltözött.
Indulhatunk. Itt már tudjuk, milyen.
Rád bízom, merre. Ne ez a bolygó legyen.
Érints meg még egyszer, lassan.
Úgy alszom el.
Legyen függöny mögött a világ.
Érints meg még egyszer, lassan,
érzékenyen, és kívánj jó éjszakát.
Ki mondja meg, vajon meddig lehet,
hogy minden nap,mindenhol erős legyek?
A csönd volna jó.Kicsit könnyebb napok.
Ne kérdezz semmit, ha látod,hogy fáradt vagyok.
Érints meg még egyszer, lassan.
Úgy alszom el.
Legyen függöny mögött a világ.
Érints meg még egyszer, lassan,
érzékenyen,és kívánj jó éjszakát.
Elment a nap,ahogy mindig szokott.
De túl sok van már,amit még itt hagyott.
Ami félig van kész,az ma félig marad.
Engedd, hogy a dolgok most nélkülünk változzanak..."
/Balázs Fecó/
Nyári esőben fürdés,sőőőőt...... hm...nem részletezem no meg harmatos fűben hempergés..... igen....
Tudunk élni páran NŐK !
Tudunk élni páran NŐK !




Jobb ha mész dolgozni.. nálunk már ömlik az eső...



"Álmos reggel ébred a város,
Bőröd illatát még őrzi az álmom.
Kihűlt párnák közt,
Kutatlak szűntelen, kellesz nekem.
Egyedül hagytál, elmentél,
Talán a nappal együtt ébredtél.
Az üzenet amit hagytál:
Egy telefonszám s egy rövid levél
Fáj a valóság, szükségem van rád,
A napok lassan telnek el, ha nem vagy itt velem
Nincs az a szó, az a bátorító érzés
De belehalnék úgy érzem, ha nem lennél enyém.
Él a remény, hisz a rabod lettem Én
Neked adom mindenem, Nélküled már nem létezem.
Nem akarom, hogy úgy érezd,
Ennyi volt, egy éjjel és vége.
Mi el sem kezdődött talán,
Véget ért.
Éjjelente mindíg látom az arcod,
Hallom a hangod, érzem a csókod,
Tested megremeg, ha megérintelek.
Fáj a valóság, szükségem van rád
A napok lassan telnek el, ha nem vagy itt velem
Nincs az a szó, az a bátorító érzés,
De belehalnék úgy érzem, ha nem lennél enyém.
Él a remény, hiszen a rabod lettem Én,
Neked adom mindenem,Nélküled már nem létezem..."
/Josh/
Bőröd illatát még őrzi az álmom.
Kihűlt párnák közt,
Kutatlak szűntelen, kellesz nekem.
Egyedül hagytál, elmentél,
Talán a nappal együtt ébredtél.
Az üzenet amit hagytál:
Egy telefonszám s egy rövid levél
Fáj a valóság, szükségem van rád,
A napok lassan telnek el, ha nem vagy itt velem
Nincs az a szó, az a bátorító érzés
De belehalnék úgy érzem, ha nem lennél enyém.
Él a remény, hisz a rabod lettem Én
Neked adom mindenem, Nélküled már nem létezem.
Nem akarom, hogy úgy érezd,
Ennyi volt, egy éjjel és vége.
Mi el sem kezdődött talán,
Véget ért.
Éjjelente mindíg látom az arcod,
Hallom a hangod, érzem a csókod,
Tested megremeg, ha megérintelek.
Fáj a valóság, szükségem van rád
A napok lassan telnek el, ha nem vagy itt velem
Nincs az a szó, az a bátorító érzés,
De belehalnék úgy érzem, ha nem lennél enyém.
Él a remény, hiszen a rabod lettem Én,
Neked adom mindenem,Nélküled már nem létezem..."
/Josh/