"Csak egy halk sóhaj száll,
Szívem bársonyos partján,
Te maradj, s te voltál
Érted szívem úgy kalapál.
Súgj egy titkot még,
Mitől féltékeny az ég!
Míg tart az örökké, én csak veled lennék!
Én neked adom mindenem, hogyha kéred,
A világgal is harcolok, csakis érted.
De tudod jól, hogy örület, amit érzek.
Ő fogva tart, s ezt akarom.
Csak a vágy dala szállt,
Képzelettel táncot járt.
Mikor ő érintett,
Lábam mindig úgy remegett.
Súgj egy titkot még,
Mitől féltékeny az ég!
Míg tart az örökké, én csak veled lennék!
Én neked adom mindenem, hogyha kéred,
A világgal is harcolok, csakis érted.
De tudod jól, hogy örület, amit érzek.
Ő fogva tart, s ezt akarom..."
/DJ Szatmári/
Szívem bársonyos partján,
Te maradj, s te voltál
Érted szívem úgy kalapál.
Súgj egy titkot még,
Mitől féltékeny az ég!
Míg tart az örökké, én csak veled lennék!
Én neked adom mindenem, hogyha kéred,
A világgal is harcolok, csakis érted.
De tudod jól, hogy örület, amit érzek.
Ő fogva tart, s ezt akarom.
Csak a vágy dala szállt,
Képzelettel táncot járt.
Mikor ő érintett,
Lábam mindig úgy remegett.
Súgj egy titkot még,
Mitől féltékeny az ég!
Míg tart az örökké, én csak veled lennék!
Én neked adom mindenem, hogyha kéred,
A világgal is harcolok, csakis érted.
De tudod jól, hogy örület, amit érzek.
Ő fogva tart, s ezt akarom..."
/DJ Szatmári/
2006. 05. 23. kedd 06:44
Jó reggelt! Bekukk... fáradtan, nyűgösen... 
Te csajszi... azért mi sem kapnánk csak úúúúúgy feloldozást 
Én csak melletted vagyok hajlandó aludni
Most akkor Ti már beiszogattatok mire ideértem? Vagy tán már úton vagytok távoli vidékekre?
"Szeretni semmi.
Ha szeretnek, az már valami.
Ha szeretsz és szeretnek, az a minden."
/T. Tolis/
Ha szeretnek, az már valami.
Ha szeretsz és szeretnek, az a minden."
/T. Tolis/
"A szerelem olyan, mint a fa: magától növekszik, mély gyökereket ereszt egész valónkba,
és gyakran tovább zöldül a szív romjain."
/Victor Hugo/
"Ha van valakiben eredetiség, mendenekelőtt azt kell kibonatnia. Ha nincs, akkor valamiképpen meg kell szereznie. A tehetség sok sok türelem."
/Maupassant/
/Maupassant/
"A tény olyan, mint a zsák: üresen nem áll meg. Hogy megálljon, előbb bele kell öntenünk azt az okot és azt az érzést, mely meghatározza a tényt!"
/Pirandello/
/Pirandello/
"Most kell hogy élj, az élet minden ízét érezd,
amíg felkel a nap, amíg hívogat új remény.
Most kell hogy élj, az élet minden ízét érezd,
amíg felkel a nap, amíg hívogat új remény.
Most kell hogy élj, az élet minden ízét érezd,
amíg felkel a nap, amíg hívogat új remény.
Most kell hogy élj, az élet minden ízét érezd,
amíg felkel a nap, amíg hívogat új remény.
Amikor nem számít semmi hogy itt legyél,
csak olyan érzés kell mikor a szél visz a fellegeken,
amikor miénk a végtelen.
Ne feledd el soha hogy csodák már nincsenek,
de hogy ha kell akkor még vágyaid szárnyain megpihenünk,
és ketten akármit kérhetünk...."
/Erős vs. Spigiboy/
amíg felkel a nap, amíg hívogat új remény.
Most kell hogy élj, az élet minden ízét érezd,
amíg felkel a nap, amíg hívogat új remény.
Most kell hogy élj, az élet minden ízét érezd,
amíg felkel a nap, amíg hívogat új remény.
Most kell hogy élj, az élet minden ízét érezd,
amíg felkel a nap, amíg hívogat új remény.
Amikor nem számít semmi hogy itt legyél,
csak olyan érzés kell mikor a szél visz a fellegeken,
amikor miénk a végtelen.
Ne feledd el soha hogy csodák már nincsenek,
de hogy ha kell akkor még vágyaid szárnyain megpihenünk,
és ketten akármit kérhetünk...."
/Erős vs. Spigiboy/
"Álom vár,hogy rám találsz,
itt várok én,a szív remél,
az álom él és szállok én,
ha kéred még,érted meghalok.
Egy könnycseppen át más a világ
félek,hogy többé nem találsz,
szívem úgy fáj örökké vár,
egyszer majd újra rátalálj......"
(Erős vs. Spigiboy/
itt várok én,a szív remél,
az álom él és szállok én,
ha kéred még,érted meghalok.
Egy könnycseppen át más a világ
félek,hogy többé nem találsz,
szívem úgy fáj örökké vár,
egyszer majd újra rátalálj......"
(Erős vs. Spigiboy/
"Olvad az idő, mint a halvány jégvirág,
és a tűnő boldogság majd véget ér.
Ott állsz egyedül, falevél a dombtetőn,
álmos holdfény rád köszön, s elfúj a szél.
De addig van remény, minden perc ünnepel,
hisz mindig van remény, hinni kell, ó hidd hát el!
Most élsz, most vigyázz, hogy jól csináld,
mert a legapróbb hibád megbosszulja önmagát.
Most élsz, most örülj, hogy szép a nyár,
most örülj, hogy van ki vár, és a két karjába zár.
Múló örömök sivár létünk színpadán,
mikor egy szó hallatán dobban a szív.
Sajnos vége lesz, tudjuk már a kezdetén,
túl az álmaink ködén a semmi hív.
De addig van remény, minden perc ünnepel,
hisz mindig van remény, hinni kell, ó hidd hát el!
Most élsz, most vigyázz, hogy jól csináld,
mert a legapróbb hibád megbosszulja önmagát.
Most élsz, most örülj, hogy szép a nyár,
most örülj, hogy van ki vár, és a két karjába zár. ..."
/Máté Péter/
és a tűnő boldogság majd véget ér.
Ott állsz egyedül, falevél a dombtetőn,
álmos holdfény rád köszön, s elfúj a szél.
De addig van remény, minden perc ünnepel,
hisz mindig van remény, hinni kell, ó hidd hát el!
Most élsz, most vigyázz, hogy jól csináld,
mert a legapróbb hibád megbosszulja önmagát.
Most élsz, most örülj, hogy szép a nyár,
most örülj, hogy van ki vár, és a két karjába zár.
Múló örömök sivár létünk színpadán,
mikor egy szó hallatán dobban a szív.
Sajnos vége lesz, tudjuk már a kezdetén,
túl az álmaink ködén a semmi hív.
De addig van remény, minden perc ünnepel,
hisz mindig van remény, hinni kell, ó hidd hát el!
Most élsz, most vigyázz, hogy jól csináld,
mert a legapróbb hibád megbosszulja önmagát.
Most élsz, most örülj, hogy szép a nyár,
most örülj, hogy van ki vár, és a két karjába zár. ..."
/Máté Péter/
Tegnap este... furcsa érdekes állapotban voltam... nagyon nagyon nagyon gyorsan telik az idő. Úgy eltelt egy év hogy szinte észre sem lehet venni! Éljük meg a mát...
akkor ritka.... 
"A szerelem az élet nagy ajándéka, és aki nem nyújtja ki utánna a kezét, az sohasem élte az életet a maga teljes módján!"
/Erskine/
/Erskine/
"Nem ritka eset, hogy a hosszú tévelygés alkalmatlanná teszi az embert a további útra, és mi haszna akkor a tapaszatalatoknak? "
/Hardy/
/Hardy/
"Nem olyannak kell ábrázolni az életet, amilyen, nem is olyannak amilyennek lennie kellene, hanem olyannak,ahogy álmainkban megjelenik!"
/Csehov/
/Csehov/
"Egy idő után megismered
Az apró különbséget
Egy kézfogás
És a bilincs szorítása között.
És megismered,
Hogy a szerelem nem vonzalom
És egy társ nem biztonság.
És megismered,
Hogy a csók nem szerződés
És az ajándék nem ígéret.
És elfogadod kudarcaid
Emelt fővel és előre tekintő szemekkel,
Asszonyi bájjal, férfias erővel
S nem gyermeki bánattal
És megismered, hogyan építsd a jelen útját,
Mert a holnapé túl bizonytalan,
Hiszen a tervek és jövők útja
Félúton mindig megszakad.
Egy idő után megismered,
Még a nap is megéget, ha túl sokat kérsz.
Így virágoztasd csak fel saját kertedet
Díszítsd csak fel saját lelkedet
És ne várd, hogy valaki más
Hozzon virágot Neked.
És tanuld meg, hogy tudsz szívós lenni,
Hogy igenis erős vagy
És igenis vannak értékeid.
És tanulj, csak tanulj, minden búcsúval
Csak tanulj..."
Az apró különbséget
Egy kézfogás
És a bilincs szorítása között.
És megismered,
Hogy a szerelem nem vonzalom
És egy társ nem biztonság.
És megismered,
Hogy a csók nem szerződés
És az ajándék nem ígéret.
És elfogadod kudarcaid
Emelt fővel és előre tekintő szemekkel,
Asszonyi bájjal, férfias erővel
S nem gyermeki bánattal
És megismered, hogyan építsd a jelen útját,
Mert a holnapé túl bizonytalan,
Hiszen a tervek és jövők útja
Félúton mindig megszakad.
Egy idő után megismered,
Még a nap is megéget, ha túl sokat kérsz.
Így virágoztasd csak fel saját kertedet
Díszítsd csak fel saját lelkedet
És ne várd, hogy valaki más
Hozzon virágot Neked.
És tanuld meg, hogy tudsz szívós lenni,
Hogy igenis erős vagy
És igenis vannak értékeid.
És tanulj, csak tanulj, minden búcsúval
Csak tanulj..."
"A szív a legfurcsább csavargó,
Vigyázzatok reá nagyon!
A megszokás halála néki,
De mindig kész van útra kelni,
Ha nyílik rája alkalom.
A szív a legfurcsább csavargó,
A tolvaj-utat kedveli,
Hiába tiltja tilalomfa,
Nem hajt veszélyre, tilalomra,
Még vakmerőbben megy neki.
A szív a legfurcsább csavargó,
Minden lépése új talány:
Onnan szalad, hol rája várnak,
S hivatlanul oson be másnap
Pár ragyogó szem ablakán.
A szív a legfurcsább csavargó,
Ne bánjatok durván vele!
Mert ahonnan elűzték egyszer,
Hivhatják vissza bár ezerszer,
Nem látják többet sohase.
A szív a legfurcsább csavargó-
Dölyfös kacajjal elszalad,
Hogy megalázva, elgyötörve
Visszalopóddzék a küszöbre,
Hol csupa dacból megszakad."
/Móra Ferenc/
Vigyázzatok reá nagyon!
A megszokás halála néki,
De mindig kész van útra kelni,
Ha nyílik rája alkalom.
A szív a legfurcsább csavargó,
A tolvaj-utat kedveli,
Hiába tiltja tilalomfa,
Nem hajt veszélyre, tilalomra,
Még vakmerőbben megy neki.
A szív a legfurcsább csavargó,
Minden lépése új talány:
Onnan szalad, hol rája várnak,
S hivatlanul oson be másnap
Pár ragyogó szem ablakán.
A szív a legfurcsább csavargó,
Ne bánjatok durván vele!
Mert ahonnan elűzték egyszer,
Hivhatják vissza bár ezerszer,
Nem látják többet sohase.
A szív a legfurcsább csavargó-
Dölyfös kacajjal elszalad,
Hogy megalázva, elgyötörve
Visszalopóddzék a küszöbre,
Hol csupa dacból megszakad."
/Móra Ferenc/
"Ez itt a magányosság erdeje.
Itt én vagyok csak; én és valaki,
valaki, akit nem is ismerek.
És aki mégis, mégis elkísér
akármeddig megyek.
Valaki, akit mégsem ismerek.
S van itt egy álmom: különösen szép,
és különösen mégis fáj nekem:
Valaki egyszer majd elémbe lép,
és megfogja két tévelygő kezem,
lecsókolja két könnyező szemem...
Valaki majd az életembe lép,
aki százszor több, mint az életem.
Van itt egy álmom: különösen szép,
és különösen, mégis fáj nekem...
Ez itt a magányosság erdeje.
Itt én vagyok csak, én és valaki,
Valaki, akit nem ismerek,
és akiről még tudnom sem szabad:
Bár jobban szeretem, mint magamat..."
Itt én vagyok csak; én és valaki,
valaki, akit nem is ismerek.
És aki mégis, mégis elkísér
akármeddig megyek.
Valaki, akit mégsem ismerek.
S van itt egy álmom: különösen szép,
és különösen mégis fáj nekem:
Valaki egyszer majd elémbe lép,
és megfogja két tévelygő kezem,
lecsókolja két könnyező szemem...
Valaki majd az életembe lép,
aki százszor több, mint az életem.
Van itt egy álmom: különösen szép,
és különösen, mégis fáj nekem...
Ez itt a magányosság erdeje.
Itt én vagyok csak, én és valaki,
Valaki, akit nem ismerek,
és akiről még tudnom sem szabad:
Bár jobban szeretem, mint magamat..."
2006. 05. 19. péntek 05:54
Jó reggelt!
Ma kicsit korai vagyok....
Ma kicsit korai vagyok....
Ez már nem amnézia hanem többszörös tudathasadás... Először Józsi a Józsi aztán kiderül h. Richárd... holnap már tuti megint más lesz....
2006. 05. 16. kedd 18:26
na most azért 150 kg-os maci csak nem jó...
Nos már megint chat felületté vált e topic... 
"Soha ne kérj bocsánatot érzelmeid kimutatásáért, mert ha azt teszed, akkor az igazságért kérsz elnézést!"
/Benjamin Disraeli/
/Benjamin Disraeli/
Na most ha valami rendszeres akkor az már nem ritka, viszont ha valami ritka akkor az messze van a rendszerességtől.. vagy most akkor hogy is van ez? 
"Az embernek érzelmekre szüksége van, mert gyengédség és szeretet nélkül az élet csupán afféle lélektelen gépezet."
/Victor Hugo/
/Victor Hugo/
"Lesz, volt, van! Mindig egy nő
Akit rám bíz majd az ég
De elhajtják a démonok mellőlem
(bizony van ott)
Mindig egy lány,aki annál többet ér
Hogy rám hagyná az ég megint
Úgy érzem (megint ez van, mindíg az hogy)
Száll a hírem én meg messzebb nem megyek (nem is tudok)
Egyre többször van az, hogy rajtam múlik (csak, hogy a)
A jó megoldást most már bennem keresse (csak benned)
De ott a kígyó lakik még bent
És addig lesz nő akit rám bíz majd az ég
De elhajtják a démonok mellőlem
(bizony van ott)
Mindig egy lány, aki annál többet ér
Hogy rám hagyná az ég megint úgy érzem
(megint ez van, mindig az, hogy)
Lökni bátran könnyű azt, hogy mit merek (jól megy ez, Sőt!)
Nagyon jól megy
Már csak szusszal győzzem
Pedig én, nem remélek soha
Még is össze jön
Itt a kígyó és addig nem lesz jó
Amíg van egy nő
Akit rám bíz majd az ég
De elhajtják a démonok mellőlem (bizony van ott)
Mindig egy lány, aki sokkal többet ér
Hogy rám hagyná az ég megint
Úgy érzem (megint ez van, mindig)
Mitől kevés, mitől ilyen a hitem
Mitől kevés, mitől ilyen-ilyen
Mindig lesz nő, akit rám bíz majd az ég..."
/Belmondo/
Akit rám bíz majd az ég
De elhajtják a démonok mellőlem
(bizony van ott)
Mindig egy lány,aki annál többet ér
Hogy rám hagyná az ég megint
Úgy érzem (megint ez van, mindíg az hogy)
Száll a hírem én meg messzebb nem megyek (nem is tudok)
Egyre többször van az, hogy rajtam múlik (csak, hogy a)
A jó megoldást most már bennem keresse (csak benned)
De ott a kígyó lakik még bent
És addig lesz nő akit rám bíz majd az ég
De elhajtják a démonok mellőlem
(bizony van ott)
Mindig egy lány, aki annál többet ér
Hogy rám hagyná az ég megint úgy érzem
(megint ez van, mindig az, hogy)
Lökni bátran könnyű azt, hogy mit merek (jól megy ez, Sőt!)
Nagyon jól megy
Már csak szusszal győzzem
Pedig én, nem remélek soha
Még is össze jön
Itt a kígyó és addig nem lesz jó
Amíg van egy nő
Akit rám bíz majd az ég
De elhajtják a démonok mellőlem (bizony van ott)
Mindig egy lány, aki sokkal többet ér
Hogy rám hagyná az ég megint
Úgy érzem (megint ez van, mindig)
Mitől kevés, mitől ilyen a hitem
Mitől kevés, mitől ilyen-ilyen
Mindig lesz nő, akit rám bíz majd az ég..."
/Belmondo/
"Ne nézz igy rám ha vétkeznék,
Segíts úgy jóvátennék mindent rég
Ha nem volnál hogy élhetnék, veled
Enyém lett minden föld és ég
Keresem a helyem én is régen
Nem akarom tudni holnap éppen
Hova megyek hova tartozom
Mégis van ahova vissza vágyom
Te vagy aki miatt van miért élnem
Veled tudom melyik útra léptem
Érted fizetek a bűnökért
Nekem te vagy csak a menedék hisz más nem ért
Ne nézz igy rám ha vétkeznék,
Segíts úgy jóvátennék mindent rég
Ha nem volnál hogy élhetnék, veled
Enyém lett minden föld és ég
Nekem ne mond mi a rossz én láttam
Kicsi gyerekeket porban sárban
Bárhogy tagadod az mit sem ér
Sose feledheted honnan jöttél
Téged kerestelek mindig másban
Hosszú utamon akárhol jártam
Újra tudom azt hogy van remény
Csak a szíved legyen az enyém én más leszek ne félj
Ne nézz igy rám ha vétkeznék,
Segíts úgy jóvátennék mindent rég
Ha nem volnál hogy élhetnék
Veled enyém lett minden föld és ég..."
/Pápai Joci/
Segíts úgy jóvátennék mindent rég
Ha nem volnál hogy élhetnék, veled
Enyém lett minden föld és ég
Keresem a helyem én is régen
Nem akarom tudni holnap éppen
Hova megyek hova tartozom
Mégis van ahova vissza vágyom
Te vagy aki miatt van miért élnem
Veled tudom melyik útra léptem
Érted fizetek a bűnökért
Nekem te vagy csak a menedék hisz más nem ért
Ne nézz igy rám ha vétkeznék,
Segíts úgy jóvátennék mindent rég
Ha nem volnál hogy élhetnék, veled
Enyém lett minden föld és ég
Nekem ne mond mi a rossz én láttam
Kicsi gyerekeket porban sárban
Bárhogy tagadod az mit sem ér
Sose feledheted honnan jöttél
Téged kerestelek mindig másban
Hosszú utamon akárhol jártam
Újra tudom azt hogy van remény
Csak a szíved legyen az enyém én más leszek ne félj
Ne nézz igy rám ha vétkeznék,
Segíts úgy jóvátennék mindent rég
Ha nem volnál hogy élhetnék
Veled enyém lett minden föld és ég..."
/Pápai Joci/
A jó: A feleséged terhes.
A rossz: Ikrek lesznek.
A csúnya: Már két éve nem szeretkeztél vele.
A jó: A feleséged nem beszél hozzád.
A rossz: El akar válni.
A csúnya: Ő ügyvédnő.
A jó: Végre a fiad érett ember.
A rossz: Úgy gondolod viszonya van a szomszédasszonnyal.
A csúnya: Neked is.
A jó: A fiad sokat tanul a szobájában.
A rossz: Találtál a szobájában pornó filmeket.
A csúnya: Te vagy az egyik szereplő.
A jó: Végül megegyeztél a férjeddel, hogy nem lesz több gyerek.
A rossz: Nem találod a pirulákat.
A csúnya: A lányodnal vannak.
A jó: A férjed nagy női divat szakértő.
A rossz: Szeret nőnek öltözködni.
A csúnya: Jobban néz ki mint te.
A jó: Elmagyarázod a lányodnak a szex milétét, a méhecske és a virág példájával.
A rossz: Nagyon sűrűn megszakítja a magyarázatodat.
A csúnya: Hogy kijavítson.
A jó: A fiadnak van egy új hódítása.
A rossz: Egy férfiról van szó.
A csúnya: A legjobb barátod.
A jó: A lányodnak új munkahelye van.
A rossz: Egy piroslámpás házban.
A csúnya: A munkatársaid a legjobb kuncsaftjai.
A legcsúnyább: Többet keres mint te.
A rossz: Ikrek lesznek.
A csúnya: Már két éve nem szeretkeztél vele.
A jó: A feleséged nem beszél hozzád.
A rossz: El akar válni.
A csúnya: Ő ügyvédnő.
A jó: Végre a fiad érett ember.
A rossz: Úgy gondolod viszonya van a szomszédasszonnyal.
A csúnya: Neked is.
A jó: A fiad sokat tanul a szobájában.
A rossz: Találtál a szobájában pornó filmeket.
A csúnya: Te vagy az egyik szereplő.
A jó: Végül megegyeztél a férjeddel, hogy nem lesz több gyerek.
A rossz: Nem találod a pirulákat.
A csúnya: A lányodnal vannak.
A jó: A férjed nagy női divat szakértő.
A rossz: Szeret nőnek öltözködni.
A csúnya: Jobban néz ki mint te.
A jó: Elmagyarázod a lányodnak a szex milétét, a méhecske és a virág példájával.
A rossz: Nagyon sűrűn megszakítja a magyarázatodat.
A csúnya: Hogy kijavítson.
A jó: A fiadnak van egy új hódítása.
A rossz: Egy férfiról van szó.
A csúnya: A legjobb barátod.
A jó: A lányodnak új munkahelye van.
A rossz: Egy piroslámpás házban.
A csúnya: A munkatársaid a legjobb kuncsaftjai.
A legcsúnyább: Többet keres mint te.
Nem tudom az előadót viszont a szövege teljesen igaz!!!
"Szürke felhőn üldögél egy alak
Nem tudja mi ez az érzés benne
Így kellett lennie vagy véletlen,
Hogy teljesen más, mint a többiek
Nézi őket néha sajnálva,
Néha megvetően, de mindig látja,
Tudja, hogy erre nincsen válasz,
Ami őket tartja neki sose lesz támasz
Kívánj mást, és megteheted,
Hisz a lelked az isteniből vétetett,
Válassz mást, de soha ne feledd,
Az árát meg kell majd fizetned.
Szürke felhőn üldögél egy alak,
Esővel áztatja trónja a földet,
Kitárja karját, hogy megírja sorsát,
Zuhanjon le, le a mélybe
Nézi magát néha sajnálva,
Néha megvetően, de mindig látja,
Tudja, hogy végre ugrani kell,
Hogy megkapja, amit megérdemel.
Kívánj mást, és megteheted,
Hisz a lelked az isteniből vétetett,
Válassz mást, de soha ne feledd,
Az árát meg kell majd fizetned..."
"Szürke felhőn üldögél egy alak
Nem tudja mi ez az érzés benne
Így kellett lennie vagy véletlen,
Hogy teljesen más, mint a többiek
Nézi őket néha sajnálva,
Néha megvetően, de mindig látja,
Tudja, hogy erre nincsen válasz,
Ami őket tartja neki sose lesz támasz
Kívánj mást, és megteheted,
Hisz a lelked az isteniből vétetett,
Válassz mást, de soha ne feledd,
Az árát meg kell majd fizetned.
Szürke felhőn üldögél egy alak,
Esővel áztatja trónja a földet,
Kitárja karját, hogy megírja sorsát,
Zuhanjon le, le a mélybe
Nézi magát néha sajnálva,
Néha megvetően, de mindig látja,
Tudja, hogy végre ugrani kell,
Hogy megkapja, amit megérdemel.
Kívánj mást, és megteheted,
Hisz a lelked az isteniből vétetett,
Válassz mást, de soha ne feledd,
Az árát meg kell majd fizetned..."
"A szemembe néz, édes a méz,
a teste, mint a tűz.
Mikor hozzám ér, elönti a vér,
pedig ártatlan még és szűz
Hogyha leszáll az éj, annyira kér,
legyek vele, szédítő,
Ahogy vad táncot jár,
a mennyekbe' vár,ez az ördögi bomba nő.
Neked a szerelem kell,
tudom, egy éjszaka nem elég.
Olyan férfi kell,amilyen eddig nem volt még,
eddig, soha-soha még.
Tudom, hogy ez az ami számít,
kérhetek bármit,nekem mindent megteszel.
Az álmodnak vége, azt hitted végre,
hogy rendes lány leszel.
Az angyali szárnyak, az ördögi vágyak,
elolvad mint a hó.
Ahogy az izzó lángok nyalnak körbe,
megvadít minden szó.
Neked a szerelem kell,
tudom, egy éjszaka nem elég.
Olyan férfi kell,amilyen eddig nem volt még,
neked a szerelem kell,
nekem, egy éjszaka nem elég,
Olyan Bébi kell,amilyen eddig nem volt még,
eddig, soha-soha még..."
/Sex Action/
a teste, mint a tűz.
Mikor hozzám ér, elönti a vér,
pedig ártatlan még és szűz
Hogyha leszáll az éj, annyira kér,
legyek vele, szédítő,
Ahogy vad táncot jár,
a mennyekbe' vár,ez az ördögi bomba nő.
Neked a szerelem kell,
tudom, egy éjszaka nem elég.
Olyan férfi kell,amilyen eddig nem volt még,
eddig, soha-soha még.
Tudom, hogy ez az ami számít,
kérhetek bármit,nekem mindent megteszel.
Az álmodnak vége, azt hitted végre,
hogy rendes lány leszel.
Az angyali szárnyak, az ördögi vágyak,
elolvad mint a hó.
Ahogy az izzó lángok nyalnak körbe,
megvadít minden szó.
Neked a szerelem kell,
tudom, egy éjszaka nem elég.
Olyan férfi kell,amilyen eddig nem volt még,
neked a szerelem kell,
nekem, egy éjszaka nem elég,
Olyan Bébi kell,amilyen eddig nem volt még,
eddig, soha-soha még..."
/Sex Action/
"Kéz, ami most megérint,
De félsz, hogy pórulj jársz megint.
A véred, nem hagy nyugodni majd,
Érzed késő, úgyis már benne vagy!
Éget a vágy, hogy felhívjad,
Percek tünnek óráknak,
Attól félsz, hogy most is csak,
Megégeted, magad!
Egy jel, amit most Tőle vársz,
Róla álmodsz, és az álmokban nincs határ.
Szárnyal, a képzeleted megint,
Az ágyban, ha egyedül vagy,
Ez mindig segít!
Éget a vágy, hogy felhívjad,
Percek tünnek óráknak,
Attól félsz, hogy most is csak,
Megégeted, megégeted magad!..."
/Machine Mouse/
"Hússzal ezelőtt érkeztem,
és azt mondták, hogy ez az a hely,
ahol mindent sikerült megnéznem,
köszi, de sajnos nem mehetek,
mert a főnököm az az isten,
kinek szárnya van, de ereje nincsen,
hogy egy kicsikét legalább megverne,
vagy lassan utánad engedne,
mert hirtelen kinyílt a föld alattam,
te eltűntél, én meg itt maradtam,
hát evezz a part felé még párat,
ha a világ fordít neked hátat.
És ha utad egyszer a végéhez ér,
ne felejtsd el, hogy honnan jöttél.
Na na na na na na...
Egy föld alatti mozgalomból
nem jutott ki nekem a jóból,
kellett, hogy már elinduljak,
az úthengerek itt gurulnak,
én meg harapok egyet a lángosba,
a szekérháton a városba',
de láttatok-e már oly gyönyörű bájt,
mit nem okozhat öt gigabájt,
neked öt gigabájt, nekem öt libamáj,
jaj a szívem úgy nagyon fáj,
de én sem próbálhattam kétszer,
te megteheted, ha visszanézel.
És ha utad egyszer a végéhez ér,
ne felejtsd el, hogy honnan jöttél..."
/Magna Cum Laude/
és azt mondták, hogy ez az a hely,
ahol mindent sikerült megnéznem,
köszi, de sajnos nem mehetek,
mert a főnököm az az isten,
kinek szárnya van, de ereje nincsen,
hogy egy kicsikét legalább megverne,
vagy lassan utánad engedne,
mert hirtelen kinyílt a föld alattam,
te eltűntél, én meg itt maradtam,
hát evezz a part felé még párat,
ha a világ fordít neked hátat.
És ha utad egyszer a végéhez ér,
ne felejtsd el, hogy honnan jöttél.
Na na na na na na...
Egy föld alatti mozgalomból
nem jutott ki nekem a jóból,
kellett, hogy már elinduljak,
az úthengerek itt gurulnak,
én meg harapok egyet a lángosba,
a szekérháton a városba',
de láttatok-e már oly gyönyörű bájt,
mit nem okozhat öt gigabájt,
neked öt gigabájt, nekem öt libamáj,
jaj a szívem úgy nagyon fáj,
de én sem próbálhattam kétszer,
te megteheted, ha visszanézel.
És ha utad egyszer a végéhez ér,
ne felejtsd el, hogy honnan jöttél..."
/Magna Cum Laude/
"Eljöttem könnyű szívvel én
Velem jött árnyékként a remény
Nem hittem, hogy tényleg mindez jár
Mégis fáj, ahogy elmúlt, s nem jön vissza már
Emlékezz rám, hisz nem volt rég
Küzdöttem érted és magamért
Egyszer csak minden jéggé hűlt
Szivemből az a csend nap egy percnyi néma űr
Ami rég volt elmúlt, és már nem is fáj
Lehet, várnom kéne, de nem bírom már
Mondd, mit vársz, mondd, mit kérsz
Ugye nem csak ennyit érsz
Az őrült vágy, az érintés
Ami mindig elkisér
Bújj hozzám egyszer még
Gyere, mondd, hogy van remény
Veled együtt újrakezdeném
Melletted minden másképp szólt
Nem látott minket más, csak a hold
Éreztem mégis máshol jársz
Áruld el, mit akarsz most tőlem, mit kívánsz
Ami rég volt elmúlt, és már nem is fáj
Meddig kell még várnom, én nem bírom már
Mondd, mit vársz, mondd, mit kérsz
Ugye nem csak ennyit érsz
Az őrült vágy, az érintés
Ami mindig elkisér
Bújj hozzám egyszer még
Gyere, mondd, hogy van remény
Mondd, mit vársz, mondd, mit kérsz
Ugye nem csak ennyit érsz
Az őrült vágy, az érintés
Ami mindig elkisér
Bújj hozzám egyszer még
Gyere, mondd, hogy van remény
Veled együtt újrakezdeném..."
/Pál Tamás/
Velem jött árnyékként a remény
Nem hittem, hogy tényleg mindez jár
Mégis fáj, ahogy elmúlt, s nem jön vissza már
Emlékezz rám, hisz nem volt rég
Küzdöttem érted és magamért
Egyszer csak minden jéggé hűlt
Szivemből az a csend nap egy percnyi néma űr
Ami rég volt elmúlt, és már nem is fáj
Lehet, várnom kéne, de nem bírom már
Mondd, mit vársz, mondd, mit kérsz
Ugye nem csak ennyit érsz
Az őrült vágy, az érintés
Ami mindig elkisér
Bújj hozzám egyszer még
Gyere, mondd, hogy van remény
Veled együtt újrakezdeném
Melletted minden másképp szólt
Nem látott minket más, csak a hold
Éreztem mégis máshol jársz
Áruld el, mit akarsz most tőlem, mit kívánsz
Ami rég volt elmúlt, és már nem is fáj
Meddig kell még várnom, én nem bírom már
Mondd, mit vársz, mondd, mit kérsz
Ugye nem csak ennyit érsz
Az őrült vágy, az érintés
Ami mindig elkisér
Bújj hozzám egyszer még
Gyere, mondd, hogy van remény
Mondd, mit vársz, mondd, mit kérsz
Ugye nem csak ennyit érsz
Az őrült vágy, az érintés
Ami mindig elkisér
Bújj hozzám egyszer még
Gyere, mondd, hogy van remény
Veled együtt újrakezdeném..."
/Pál Tamás/
2006. 05. 10. szerda 19:42
Az elmúlt 10 percben egy tucat topicba írtál csak negatív dolgot.. sztem ebből lehet ejnye-bejnye lesz... ajánlom szíves figyelmedbe az alábbi idézetet:
"Ha nem érzel magadban szeretetet embertársaid iránt, akkor ülj csendesen, foglalkozzál a magad dolgával, amivel akarsz, csak az emberekkel ne!"
"Ha nem érzel magadban szeretetet embertársaid iránt, akkor ülj csendesen, foglalkozzál a magad dolgával, amivel akarsz, csak az emberekkel ne!"
"Ne sírj kedves, ne nézz hátra,
Ölelj engem utoljára.
Ölelj engem két karodba úgy, mint régen,
Minden könnycsepp egy-egy csillag az égen.
Ne sírj kedves, el kell mennem,
Bánatvirág nyílt a kertben.
Bánatvirág kihajlott a széles útra,
Széles az út mégsem vezet hozzád vissza.
Ne sírj kedves, nézz szemembe,
Hajtsd a fejed két kezembe.
Had legyek még utoljára boldog veled,
És mindhalálig őrzöm majd az emlékedet.
Ne sírj kedves, ne nézz hátra,
Ölelj engem utoljára..."
/Varga Miklós: Ne sírj kedves.../
Ölelj engem utoljára.
Ölelj engem két karodba úgy, mint régen,
Minden könnycsepp egy-egy csillag az égen.
Ne sírj kedves, el kell mennem,
Bánatvirág nyílt a kertben.
Bánatvirág kihajlott a széles útra,
Széles az út mégsem vezet hozzád vissza.
Ne sírj kedves, nézz szemembe,
Hajtsd a fejed két kezembe.
Had legyek még utoljára boldog veled,
És mindhalálig őrzöm majd az emlékedet.
Ne sírj kedves, ne nézz hátra,
Ölelj engem utoljára..."
/Varga Miklós: Ne sírj kedves.../
Úgy gondoltam inkább külön veszem a dalszövegeket nem a versekbe írom be...
Rem. adminok engeditek h. a költészetet nem keverem a zenével.
Rem. adminok engeditek h. a költészetet nem keverem a zenével.
"Egy keserű csók ég ajkaimon,
és belehal a szívem, mégis visszaadom, s akarom,
hogy a hajnal fénye késsen még,
pár óráért egy évet megadnék,
minek álom, mondd ha ébren alszol.
Egy keserű csók ég ajkaimon,
mert veled vagyok tiltott bűnös hajnalokon, s hazudom,
hogy a másiknak ez úgysem fáj,
hogy benned s bennem ébredt egy új vágy,
s veled élem át egy másik arcom.
Megöl a szerelem!
Hajnalig még van idő, hajnalig még van idő,
húzz magadhoz kérlek százszor még,
légy nekem a levegő, légy nekem a levegő,
úgysem élek rég!
Hajnalig még van idő, hajnalig még van idő,
eltakarja addig kinn a sötét,
két szerelmes szerető, két szerelmes szerető
bűnét!
És hazudok újra éjeken át,
mert tudom, hogy a bűnünk így is égbekiált, de ne bándd,
mivel így hozta az élet már,
hát hadd tomboljon köztünk az új nyár,
idebenn ma éjjel senki sem lát.
Megöl a szerelem!
Hajnalig még...."
/Sugarloaf:Hajnalig még van idő.../
és belehal a szívem, mégis visszaadom, s akarom,
hogy a hajnal fénye késsen még,
pár óráért egy évet megadnék,
minek álom, mondd ha ébren alszol.
Egy keserű csók ég ajkaimon,
mert veled vagyok tiltott bűnös hajnalokon, s hazudom,
hogy a másiknak ez úgysem fáj,
hogy benned s bennem ébredt egy új vágy,
s veled élem át egy másik arcom.
Megöl a szerelem!
Hajnalig még van idő, hajnalig még van idő,
húzz magadhoz kérlek százszor még,
légy nekem a levegő, légy nekem a levegő,
úgysem élek rég!
Hajnalig még van idő, hajnalig még van idő,
eltakarja addig kinn a sötét,
két szerelmes szerető, két szerelmes szerető
bűnét!
És hazudok újra éjeken át,
mert tudom, hogy a bűnünk így is égbekiált, de ne bándd,
mivel így hozta az élet már,
hát hadd tomboljon köztünk az új nyár,
idebenn ma éjjel senki sem lát.
Megöl a szerelem!
Hajnalig még...."
/Sugarloaf:Hajnalig még van idő.../
"Néha átölelném de nem teszem
Néha hozzá bújni fáj
Néha keresném a pillantott de, te rég máshol jársz
Ami érzem én is, fontos a szó
És a gyönyör járja át
Veled minden forró éjszakát
Hát addig égjen a vágy
Nem voltam én soha talán
Egy igazi hős ki nem fél, nem ám
De tudnod kell hogy pici e szív
De öröké mindig csak téged hív
Amikor nem kérem és átölelsz
Hidd el minden olyan jó
Soha nem adnám a pillantott
Veled a túl sok nagyon jó
Minden kósza gondolat téged vár
Csak egy perc és itt vagy már
Csak egy perc és végre hallom már
Hogy a szó ma értem száll
Nem voltam én soha talán
Egy igazi hős ki nem fél, nem ám
De tudnod kell hogy pici e szív
De öröké mindig csak téged hív..."
/Szirmai Móni: Nem voltam én.../
Néha hozzá bújni fáj
Néha keresném a pillantott de, te rég máshol jársz
Ami érzem én is, fontos a szó
És a gyönyör járja át
Veled minden forró éjszakát
Hát addig égjen a vágy
Nem voltam én soha talán
Egy igazi hős ki nem fél, nem ám
De tudnod kell hogy pici e szív
De öröké mindig csak téged hív
Amikor nem kérem és átölelsz
Hidd el minden olyan jó
Soha nem adnám a pillantott
Veled a túl sok nagyon jó
Minden kósza gondolat téged vár
Csak egy perc és itt vagy már
Csak egy perc és végre hallom már
Hogy a szó ma értem száll
Nem voltam én soha talán
Egy igazi hős ki nem fél, nem ám
De tudnod kell hogy pici e szív
De öröké mindig csak téged hív..."
/Szirmai Móni: Nem voltam én.../
Még ez a jobbik eset...
A mai két aktualitás az érettségizőknek:
Vajda János: Húsz év múlva...
"Mint a Montblanc csúcsán a jég,
Minek nem árt se nap, se szél,
Csöndes szívem, többé nem ég;
Nem bántja újabb szenvedély.
Körültem csillagmiriád
Versenyt kacérkodik, ragyog,
Fejemre szórja sugarát;
Azért még föl nem olvadok.
De néha csöndes éjszakán
Elálmodozva, egyedül
Múlt ifjúság tündér taván
Hattyúi képed fölmerül.
És ekkor még szívem kigyúl,
Mint hosszú téli éjjelen
Montblanc örök hava, ha túl
A fölkelő nap megjelen.."
Juhász Gyula: Anna örök...
"Az évek jöttek, mentek, elmaradtál
Emlékeimből lassan, elfakult
Arcképed a szívemben, elmosódott
A vállaidnak íve, elsuhant
A hangod és én nem mentem utánad
Az élet egyre mélyebb erdejében.
Ma már nyugodtan ejtem a neved ki,
Ma már nem reszketek tekintetedre,
Ma már tudom, hogy egy voltál a sokból,
Hogy ifjúság bolondság, ó de mégis
Ne hidd szívem, hogy ez hiába volt
És hogy egészen elmúlt, ó ne hidd!
Mert benne élsz te minden félrecsúszott
Nyakkendőmben és elvétett szavamban
És minden eltévesztett köszönésben
És minden összetépett levelemben
És egész elhibázott életemben
Élsz és uralkodol örökkön, Amen"
Vajda János: Húsz év múlva...
"Mint a Montblanc csúcsán a jég,
Minek nem árt se nap, se szél,
Csöndes szívem, többé nem ég;
Nem bántja újabb szenvedély.
Körültem csillagmiriád
Versenyt kacérkodik, ragyog,
Fejemre szórja sugarát;
Azért még föl nem olvadok.
De néha csöndes éjszakán
Elálmodozva, egyedül
Múlt ifjúság tündér taván
Hattyúi képed fölmerül.
És ekkor még szívem kigyúl,
Mint hosszú téli éjjelen
Montblanc örök hava, ha túl
A fölkelő nap megjelen.."
Juhász Gyula: Anna örök...
"Az évek jöttek, mentek, elmaradtál
Emlékeimből lassan, elfakult
Arcképed a szívemben, elmosódott
A vállaidnak íve, elsuhant
A hangod és én nem mentem utánad
Az élet egyre mélyebb erdejében.
Ma már nyugodtan ejtem a neved ki,
Ma már nem reszketek tekintetedre,
Ma már tudom, hogy egy voltál a sokból,
Hogy ifjúság bolondság, ó de mégis
Ne hidd szívem, hogy ez hiába volt
És hogy egészen elmúlt, ó ne hidd!
Mert benne élsz te minden félrecsúszott
Nyakkendőmben és elvétett szavamban
És minden eltévesztett köszönésben
És minden összetépett levelemben
És egész elhibázott életemben
Élsz és uralkodol örökkön, Amen"
Lehet ma megint platinán ébredtem de tleg nem tudom miről beszélsz...
"Ha nem érzel magadban szeretetet embertársaid iránt, akkor ülj csendesen, foglalkozzál a magad dolgával, amivel akarsz, csak az emberekkel ne!"
/Lev Tolsztoj/
/Lev Tolsztoj/
"A NŐ azt akarja, hogy ok nélkül, miért nélkül szeressék, nem azért mert szép, vagy jó, vagy kedves, vagy művelt, hanem azért, mert olyan amilyen."
/Henri-Fréderic Amiel/
/Henri-Fréderic Amiel/
Melyik? 
Mit csinál a kaméleon a mikrósütőben?
-Beleolvad a környezetébe...
-Beleolvad a környezetébe...
"Ha anya vagy, sohasem maradsz igazán egyedül a gondolataidban. Egy anya mindig kétszer gondolkodik: egyszer önmagáért, másodszor a gyermekéért.
(Sophia Loren)
(Sophia Loren)
"Nem tud úgy szeretni a világon senki
Mint az édesanyám tud engem szeretni.
Akármit kivántam megtette egy szóra,
Még a csillagot is reám rakta volna.
Mikor a faluban iskolába jártam,
Rendesebb egy gyerek nemigen volt nálam.
El nem tűrte volna ő azt semmi áron,
Hogy valaki nálam szebb ruhába járjon.
Éjjel - nappal őrzött mikor beteg voltam,
Magát nem kimélte, csak értem aggódott.
Mikor felgyógyultam, fáradt két szemében
Öröm könnynek égtek, s csókolva becézett.
Én Istenem áldd meg, őrizd az anyámat,
Viszonozhassam én ezt a nagy jóságot.
Lássak a szemében boldog örömkönnyet,
Ne lássam én soha búsnak, szenvedőnek."
/József Attila/
Mint az édesanyám tud engem szeretni.
Akármit kivántam megtette egy szóra,
Még a csillagot is reám rakta volna.
Mikor a faluban iskolába jártam,
Rendesebb egy gyerek nemigen volt nálam.
El nem tűrte volna ő azt semmi áron,
Hogy valaki nálam szebb ruhába járjon.
Éjjel - nappal őrzött mikor beteg voltam,
Magát nem kimélte, csak értem aggódott.
Mikor felgyógyultam, fáradt két szemében
Öröm könnynek égtek, s csókolva becézett.
Én Istenem áldd meg, őrizd az anyámat,
Viszonozhassam én ezt a nagy jóságot.
Lássak a szemében boldog örömkönnyet,
Ne lássam én soha búsnak, szenvedőnek."
/József Attila/
"Mesélj anya,milyen voltam,
amikor még kicsi voltam?
Az öledbe hogyan bújtam?
és tehozzád hogyan szóltam,
amikor még nem volt beszédem?
Honnan tudtad mit kívánok?
Megmutattam a kezemmel?
Mesélj rólam!Hogy szerettél?
Engem is karodba vettél,
meleg tejeddel etettél,
akárcsak a testvéremet?
Gyönyörködtél akkor bennem?
Úgy neveztél: kicsi lelkem?
És amikor még nem voltam,
a hasadban rugdalóztam,
tudtad-e, hogy milyen leszek,
milyen szépen énekelek?
Sejtetted, hogy kislány leszek?
Mesélj anya,
mesélj rólam!
Milyen lettem,
amikor már megszülettem?
Sokat sírtam vagy nevettem?
Tényleg nem volt egy fogam sem?
Ha én nem én lettem volna,
akkor is szerettél volna?"
/Csorba Piroska:Mesélj Rólam!/
amikor még kicsi voltam?
Az öledbe hogyan bújtam?
és tehozzád hogyan szóltam,
amikor még nem volt beszédem?
Honnan tudtad mit kívánok?
Megmutattam a kezemmel?
Mesélj rólam!Hogy szerettél?
Engem is karodba vettél,
meleg tejeddel etettél,
akárcsak a testvéremet?
Gyönyörködtél akkor bennem?
Úgy neveztél: kicsi lelkem?
És amikor még nem voltam,
a hasadban rugdalóztam,
tudtad-e, hogy milyen leszek,
milyen szépen énekelek?
Sejtetted, hogy kislány leszek?
Mesélj anya,
mesélj rólam!
Milyen lettem,
amikor már megszülettem?
Sokat sírtam vagy nevettem?
Tényleg nem volt egy fogam sem?
Ha én nem én lettem volna,
akkor is szerettél volna?"
/Csorba Piroska:Mesélj Rólam!/
Magyarország
Amanda Black
Sex Clowns 2
Ass to mouth 9
Lesbian College Coeds 13
A pesti spriccparty klub 14 - A doktornő is bedobja magát
Sex Village Idiot
