Azt hiszem, jobbára veled értek egyet.
A párommal, akivel már bizony elég régóta élünk házasságban, a házasságunk első 2-3 évében elég nagy filmfogyasztók voltunk. Ahogy múltak az évek, valamiért elmaradt vagy abbamaradt, és csak arra lettem figyelmes, hogy már egyáltalán nem nézünk ilyen filmeket. A házasságunk kb.: felénél jutottunk el arra a pontra, hogy megpróbáltunk beszélni róla, kicsit talán felidézni a "a szép múltunkat", ami szinte 1-2 nap alatt végetért. Míóta internethasználó vagyok, elég sok filmet sikerült beszereznem s CD-re kiírnom, amit elég hamar szóvátett - hova ez a nagy gyűjtögetés-? Hozzáteszem, csak "Klasszikus" kategóriájú filmeket gyűjtöttem, mint utólag már tudom ez neki is nagyon bejön.
Na azóta tudom hogy ő is nézi, több erre utaló konkrét tény bizonyítja. Soha nem tettem szóvá, soha nem kérdeztem rá, soha nem hántorgattam fel neki. Úgy gondolom ez a saját magánszférája, megpróbálom maximálisan tiszteletben tartani.
Volt néhány hónapos időszak a házasságunk közepe táján, mikor szereztünk be néhány aprócska segédezközt. Akkoriban hébe-hóba előfordult hogy elmondta vagy meglepett egy SMS-el hogy pl.: "nagyon jó volt, 2x elmentem".
Ekkor sem firtattam hogy nézte-e vagy nem, már biztosan tudom, ha egyedül van és van rá ideje, bizony nézi ő is.
Végül abban is biztos vagyok, hogy évek alatt a vágyak, az érzések, a szükségletek nem múlnak el. Ezt azért írom mert a házasságunk előtt ő elég nagy hódolatot mutatott a szex iránt. Talán mint minden egészséges ember, csak nem titkolta, nem szégyellte.