"Hússzal ezelőtt érkeztem,
és azt mondták, hogy ez az a hely,
ahol mindent sikerült megnéznem,
köszi, de sajnos nem mehetek,
mert a főnököm az az isten,
kinek szárnya van, de ereje nincsen,
hogy egy kicsikét legalább megverne,
vagy lassan utánad engedne,
mert hirtelen kinyílt a föld alattam,
te eltűntél, én meg itt maradtam,
hát evezz a part felé még párat,
ha a világ fordít neked hátat.

És ha utad egyszer a végéhez ér,
ne felejtsd el, hogy honnan jöttél.

Na na na na na na...

Egy föld alatti mozgalomból
nem jutott ki nekem a jóból,
kellett, hogy már elinduljak,
az úthengerek itt gurulnak,
én meg harapok egyet a lángosba,
a szekérháton a városba',
de láttatok-e már oly gyönyörű bájt,
mit nem okozhat öt gigabájt,
neked öt gigabájt, nekem öt libamáj,
jaj a szívem úgy nagyon fáj,
de én sem próbálhattam kétszer,
te megteheted, ha visszanézel.

És ha utad egyszer a végéhez ér,
ne felejtsd el, hogy honnan jöttél..."

/Magna Cum Laude/

"Eljöttem könnyű szívvel én
Velem jött árnyékként a remény
Nem hittem, hogy tényleg mindez jár
Mégis fáj, ahogy elmúlt, s nem jön vissza már

Emlékezz rám, hisz nem volt rég
Küzdöttem érted és magamért
Egyszer csak minden jéggé hűlt
Szivemből az a csend nap egy percnyi néma űr

Ami rég volt elmúlt, és már nem is fáj
Lehet, várnom kéne, de nem bírom már
Mondd, mit vársz, mondd, mit kérsz
Ugye nem csak ennyit érsz
Az őrült vágy, az érintés
Ami mindig elkisér
Bújj hozzám egyszer még
Gyere, mondd, hogy van remény
Veled együtt újrakezdeném

Melletted minden másképp szólt
Nem látott minket más, csak a hold
Éreztem mégis máshol jársz
Áruld el, mit akarsz most tőlem, mit kívánsz

Ami rég volt elmúlt, és már nem is fáj
Meddig kell még várnom, én nem bírom már
Mondd, mit vársz, mondd, mit kérsz
Ugye nem csak ennyit érsz
Az őrült vágy, az érintés
Ami mindig elkisér
Bújj hozzám egyszer még
Gyere, mondd, hogy van remény

Mondd, mit vársz, mondd, mit kérsz
Ugye nem csak ennyit érsz
Az őrült vágy, az érintés
Ami mindig elkisér
Bújj hozzám egyszer még
Gyere, mondd, hogy van remény
Veled együtt újrakezdeném..."

/Pál Tamás/

Remélem nem csak és kizárólag magyar zeneművészeti remekek kerülhetnek ide.


Két érzelmesebb dal(szöveg):


HammerFall - Always Will Be

Our sun is set, our day is done, I'm left here wondering
Is this the end, my final words to you
Day turned to night and now you're gone, I'm left here pondering
Can this be true, are we really through

You were the wind beneath my wings, taught me how to fly
With you I lived among the kings, how could this ever die

So I say farewell, I'm yours forever,
and I Always Will Be

We were one, we were all, we were the only
Future full of hope, nothing could stand in our way
But dreams can change, visions fall, I feel so lonely
I would walk through fire for just one more day

You were the angel of my life, taught me to be free
Now I'm a stranger in your eyes, walls are closing in on me

So I say farewell, I'm yours forever
And I Always Will Be
Missing you, in my heart you are The One
And you Always Will Be

When I turn to the east, I see no dawn,
but after darkness comes the light
And when I turn to the west, the silent night hides all
Where is the light that shines so bright

So I say farewell, I'm yours forever
And I Always Will Be
Missing you, in my heart you are The One
And you Always Will Be

... and you Always Will Be
... and you Always Will Be
And you Always Will Be
my Little One you are
And you Always Will Be


Nevermore - Sell My Heart For Stones

Did you ever wonder why the wind blows cold?
Did you ever realize your face is painted on my soul?

In between your whispers so sincere
I'll catch you when you fall
Through the eyes of broken innocence
I'd sell my heart for stones
Leave it all behind and fade away
To feel your purest blue
I can feel your purest blue, for you I must be strong
For I don't know right from wrong

Did you ever wonder why they all have gone away?
Did you ever realize that nothing changes, everything stays the same?

In between your whispers so sincere
I'll catch you when you fall
Through the eyes of broken innocence
I'd sell my heart for stones
Leave it all behind and fade away
To feel your purest blue
I can feel your purest blue, for you I must be strong
For I don't know right from wrong

I will lay in the gentle hands of your controlling gaze
I will be your servant through your darkest days
I will make the sacrifice and change just for you
I will dive into the essence of your purest blue

In between your whispers so sincere
I'll catch you when you fall
Through the eyes of broken innocence
I'd sell my heart for stones
Leave it all behind and fade away
To feel your purest blue
I can feel your purest blue, for you I must be strong
For I don't know right from wrong

"Ne sírj kedves, ne nézz hátra,
Ölelj engem utoljára.
Ölelj engem két karodba úgy, mint régen,
Minden könnycsepp egy-egy csillag az égen.

Ne sírj kedves, el kell mennem,
Bánatvirág nyílt a kertben.
Bánatvirág kihajlott a széles útra,
Széles az út mégsem vezet hozzád vissza.

Ne sírj kedves, nézz szemembe,
Hajtsd a fejed két kezembe.
Had legyek még utoljára boldog veled,
És mindhalálig őrzöm majd az emlékedet.

Ne sírj kedves, ne nézz hátra,
Ölelj engem utoljára..."

/Varga Miklós: Ne sírj kedves.../

Úgy gondoltam inkább külön veszem a dalszövegeket nem a versekbe írom be...
Rem. adminok engeditek h. a költészetet nem keverem a zenével.

"Egy keserű csók ég ajkaimon,
és belehal a szívem, mégis visszaadom, s akarom,
hogy a hajnal fénye késsen még,
pár óráért egy évet megadnék,
minek álom, mondd ha ébren alszol.

Egy keserű csók ég ajkaimon,
mert veled vagyok tiltott bűnös hajnalokon, s hazudom,
hogy a másiknak ez úgysem fáj,
hogy benned s bennem ébredt egy új vágy,
s veled élem át egy másik arcom.
Megöl a szerelem!

Hajnalig még van idő, hajnalig még van idő,
húzz magadhoz kérlek százszor még,
légy nekem a levegő, légy nekem a levegő,
úgysem élek rég!
Hajnalig még van idő, hajnalig még van idő,
eltakarja addig kinn a sötét,
két szerelmes szerető, két szerelmes szerető
bűnét!

És hazudok újra éjeken át,
mert tudom, hogy a bűnünk így is égbekiált, de ne bándd,
mivel így hozta az élet már,
hát hadd tomboljon köztünk az új nyár,
idebenn ma éjjel senki sem lát.
Megöl a szerelem!

Hajnalig még...."

/Sugarloaf:Hajnalig még van idő.../

"Néha átölelném de nem teszem
Néha hozzá bújni fáj
Néha keresném a pillantott de, te rég máshol jársz
Ami érzem én is, fontos a szó
És a gyönyör járja át
Veled minden forró éjszakát
Hát addig égjen a vágy

Nem voltam én soha talán
Egy igazi hős ki nem fél, nem ám
De tudnod kell hogy pici e szív
De öröké mindig csak téged hív

Amikor nem kérem és átölelsz
Hidd el minden olyan jó
Soha nem adnám a pillantott
Veled a túl sok nagyon jó
Minden kósza gondolat téged vár
Csak egy perc és itt vagy már
Csak egy perc és végre hallom már
Hogy a szó ma értem száll

Nem voltam én soha talán
Egy igazi hős ki nem fél, nem ám
De tudnod kell hogy pici e szív
De öröké mindig csak téged hív..."

/Szirmai Móni: Nem voltam én.../