Csak a jók mennek el, ők hagynak el,
Mit ők hoztak el, ők el.
Ez nem tűnik fel, míg együtt vagyunk,
Csak a jók ünnepén ha az égben vagyunk.

A jók mennek el, s ránk száll az éj,
Ők hagynak el, az álmunk övék.
Ez nem tűnik fel míg együtt vagyunk,
De a jók ünnepén találkozunk.
Szívük megpihenni tér lent a mélyben,
Lelkükre angyalok vigyáznak fent az égben.
Legyen békesség velük a hosszú úton,
És áldd meg őket Istenem!

Miért múlik el az élet?
Miért van az, hogy nincsen visszaút?
Mert mindent, amit ők hoztak el nekünk,
Bennünk él tovább majd ugyanúgy.

Szívük megpihenni tér ott lent a mélyben,
Lelkükre angyalok vigyáznak fent az égben.
Legyen békesség velük a hosszú úton,
És áldd meg őket Istenem!

Miért múlik el az élet?
Miért van az, hogy nincsen visszaút?
Mert mindent amit ők hoztak el nekünk,
Bennünk él tovább majd ugyanúgy. :(((((((((
Zámbó Jimmy - Csak a jók mennek el

Itt állunk mind, úgy hallgatunk.
Mit mondhatnánk? Nincs szavunk.
Szíved nem él, hová lettél?
Egyedül mentél.

Már csak emlék, kedves a kép,
Úgy nevettünk nem oly rég.
Tiéd sok tárgy, velünk maradt,
Itt voltál, igaz.

Most búcsúzunk, most sírhatunk,
Nem ölel (a) két karunk.
Fagyott a föld, a mély bezár,
Bennünk élsz tovább.
Fagyott a föüld, a mély bezár,
Bennünk élsz tovább.

Megrendülten gondolunk rád,
Nen hisszük el, hiogy nincs tovább.
Lehunyt szemed nem látja már:
Mindenütt virág.

Kint alszol majd a hideg télben,
Eszünkbe jutsz néha éjjel.
Nem vagy többé, nincs ilyen más,
Egyetlen voltál.

Itt állunk mind, úgy hallgatunk.
Mit mondhatnánk? Nincs szavunk.
Szíved nem él, hová lettél?
Egyedül mentél.

Már csak emlék, kedves a kép,
Úgy nevettünk nem oly rég.
Tiéd sok tárgy, velünk maradt,
Itt voltál, igaz.

Most búcsúzunk, most sírhatunk,
Nem ölel (a) két karunk.
Fagyott a föld, a mély bezár,
Bennünk élsz tovább.
Fagyott a föüld, a mély bezár,
Bennünk élsz tovább.

Megrendülten gondolunk rád,
Nen hisszük el, hiogy nincs tovább.
Lehunyt szemed nem látja már:
Mindenütt virág.

Kint alszol majd a hideg télben,
Eszünkbe jutsz néha éjjel.
Nem vagy többé, nincs ilyen más,
Egyetlen voltál.

Most búcsúzunk...
Alex Tamás-Sztankay István: Búcsúdal

Ismerős Arcok : Mennyit ér?

Mikor nem látsz már színeket
Fáradtan induló reggelen
Hidd el, hogy én is érzem
S nekem te nem vagy idegen

Mikor nem látod már a célt
S tán a hited sem töretlen
Húzódj csak félre, és úgy gondold végig
Mitől jó élni és mitől nem

Refr.:

Mennyit ér, aki nem tud, csak tudni vél?
Mennyit ér, aki korlátok nélkül él?
Mennyit ér, aki úgy fordul, mint a szél?
Mennyit ér, aki kér csak, de adni fél?

Mikor győztesként veszítesz
S a "miért" könnyeit látom a szemedben
A válasz itt van, csak nem vetted észre
Vénülő fákban s porladó kövekben

Magad választod a nehezebb sorsot
És megbecsülöd az őszinte szót
Attól vagy ember, hogy különb tudsz lenni
És felismered a rosszat s a jót.

Kell még egy szó,
mielőtt mennél.
Kell még egy ölelés,
ami végig elkísér.
Az úton majd néha,
gondolj reám -
ez a föld a tiéd,
ha elmész visszavár!
Nézz rám és lásd
csillagokra lépsz,
nézz rám tovatűnt
a régi szenvedés,
hol a fák az égig érnek
ott megérint a fény.
Tudod jól, hova mész -
de végül hazatérsz!

Ref.:

Szállj, szállj sólyom szárnyán
három hegyen túl;
Szállj, szállj ott/én várok rád,
ahol véget ér az út...


Úgy kell, hogy te is értsd -
nem éltél hiába.
Az a hely, ahol élsz -
világnak világa.
Az égig érő fának
ha nem nő újra ága,
úgy élj, te legyél -
virágnak virága!

Ref.:
...

Nézz rám, s ne ígérj;
Nézz rám sose félj -
ha nincs hely, ahol élj -
indulj hazafelé!

Demjén Ferenc : Honfoglalás

Kendőbe zárta ősz haját
Ahogy a régi nagymamák
S ha látta, apánk nem figyel
Esténként súgva kezdte el

Tedd össze így a két kezed
Így teszi minden jó
S szomorú szemmel végigmért
S nevettünk - Isten tudja, miért

Nézz csak fel, az ég magas
Bár azt mondják, hogy nem igaz
Ott jártak ők, a repülők
És nem látták sehol

Kell ott fenn egy ország
Mely talán ránk is vár
Kell ott fenn egy ország
Amit senki nem talál
Kell ott fenn egy ország
Mely bárkit átölel
Kell ott fenn egy ország
Amit sosem rontunk el


Felnőtt az ember, s mindent lát
Szobánkban ott a nagyvilág
Melyből egy mit sem ért
Egy kőre hajtja kis fejét

Az arca szép, nem álmodó
Nem kelti fel már ágyúszó
Csak egy hang szól, halk és fáradt
Mint egy régi altató

Nézz csak fel, az ég magas
Csak hadd mondják, hogy nem igaz
Mit tudnak ők, a repülők
A szívük jég, csak jég

Kell ott fenn egy ország
Mely talán ránk is vár
Kell ott fenn egy ország
Amit senki nem talál
Kell ott fenn egy ország
Mely bárkit átölel
Kell ott fenn egy ország
Amit sosem rontunk el
Zorán : Kell ott fenn egy ország

Annyi mindent kéne még elmondanom
S ha nem teszem, talán már nem is lesz rá alkalom
Hogy elmeséljem, milyen jó, hogy itt vagyunk
S mint a régi jó barátok egyet mondunk s egyet gondolunk

Mint a villám tépte magányos fenyő
Mint a vízét vesztett patak, mint az odébb rúgott kő
Mint a fáradt vándor, ki némán enni kér
Otthont, házat, Hazát, nyugalmat már többé nem remél

S bár a lényeget még nem értheted
Amíg nem éltél nehéz éveket
Hogy történjen bármi, amíg élünk s meghalunk
Mi egy vérből valók vagyunk

Mint a leszakított haldokló virág
Mint az öt millió magyar, akit nem hall a nagyvilág
Mint porba hullott mag, mi többé nem ered
Ha nem vigyázol ránk olyanok leszünk mi is, nélküled.

S bár a lényeget még nem érthetted
Amíg nem éltél nehéz éveket
Hogy történjen bármi, amíg élünk s meghalunk
Mi egy vérből valók vagyunk!

Ismerős Arcok : Nélküled

-"Shalom alehem malkhe a shalom,malakhe elion!
mimelekh mamakhe ha melakhim a kadosh barukhu!-"
kb,; 3000 eves liturgikus dal,a Szombat eloestejen torteno gyertyagyujtas elott,amit a haz Asszonya enekel!

Te Baby! Te Baby! Te Baby! Jár nekü nk a boldogság!
Oh annana...
Baby! Te Baby! Te Baby! (Hát) rúzsozd ki a szád!

Mit ér egy nő, mondd?!
Áldozat a léte.
Miért a férfi
térdre?
S mit ér egy férfi,
(ha) nélkülünk senki?
Elég volt, Baby
az elnyomásból ennyi!

Kevés vagy, Ádám!
Nálam van az alma.
Mit ér a kígyód,
(ha) nulla a hatalma?!
Ma éjjel végre
győzni fog a nőnem.
Beléphet bárki
a party-ra csak ők nem.

RÉG EZT A KÖNNYED ÉRZÉST VÁROD!
TUDOM, HOGY VISSZATART A
FÉK, HOGY ELHAGY A PÁROD.
TUDOM, HOGY,
TUDOM, HOGY VISSZAFOG A
LUBADUBA-LABADABA
JAJ ISTENEM SOK A RIZSA!

Bárhol élsz, ott te csak egy nő vagy.
Bármit kérsz,
az ára az túl nagy.
Okosnak, szépnek,
szajhának kell lenni.
Elég volt, Baby
az elnyomásból ennyi!


Kevés vagy, Ádám!
Nálam van az alma.
Mit ér a kígyód,
(ha) nulla a hatalma?!
Ma éjjel végre
győzni fog a nőnem.
Beléphet bárki
a party-ra csak ők nem.

RÉG
EZT A KÖNNYED ÉRZÉST VÁROD!
TUDOM, HOGY VISSZATART A
FÉK,
HOGY ELHAGY A PÁROD.
TUDOM, HOGY,
TUDOM, HOGY VISSZAFOG A...

Tudom, hogy visszafog a társadalmi morál.
Elég, egy görbe est, a város máris subi-dumál.
Nekik meg bármit szabad, kis etye-petye.
Viszont egy rendes nőnek otthon van a helye!

Vokál: Szééép!
Nekik meg bármit szabad, bulik meg etye-petye.
Viszont egy rendes nőnek otthon van a helye!
Nekik meg bármit szabad, bulik meg etye-petye.
Viszont egy rendes nőnek otthon van a helye!

RÉG
EZT A KÖNNYED ÉRZÉST VÁROD!
TUDOM, HOGY VISSZATART A
FÉK,
HOGY ELHAGY A PÁROD.
TUDOM, HOGY,
TUDOM, HOGY VISSZAFOG A

Élj csak így,
ha neked ez jó!
Viszont az én szerelmem
nem eladó!
A Nő az Nő,
és így az egál,
ami egy hímnek,
az nekem is jár.

Hát táncolj, tombolj
ruhát kigombolj!
Táncolj,
ameddig úgy jó!

Táncolj, tombolj!
Magadra gondolj!
Táncolj!
Egy nő nem eladó!

RÉG
EZT A KÖNNYED ÉRZÉST VÁROD!
TUDOM, HOGY VISSZATART A
FÉK,
HOGY ELHAGY A PÁROD.
TUDOM, HOGY,
TUDOM, HOGY VISSZAFOG A

Tudom, hogy visszafog a társadalmi morál.
Elég, egy görbe est, a város máris subi-dumál.
Nekik meg bármit szabad, kis etye-petye.
Viszont egy rendes nőnek otthon van a helye!

Vokál: Szééép!
Nekik meg bármit szabad, bulik meg etye-petye.
Viszont egy rendes nőnek otthon van a helye!
Oláh Ibolya : Baby

Hóban ébred majd az ünnep,
minden percben nevet ránk.
Tud-e bármi szebbet adni,
mint a békés nagyvilág?

Körbenézel, s látsz egy arcot
amin némán gond pihen.
Reményt adhatsz pár mosollyal,
hogy a holnap más legyen.

Jut még bárkinek
a tiszta fényből egy cseppnyi láng!
Jókedv könny helyett..
Ha másod nincs is, ezt add tovább!

Hóban ébred majd az ünnep,
minden percben nevet ránk.
Tud-e bármi szebbet adni,
mint a békés nagyvilág?

Körbenézel, s látsz egy házat
mit a napfény elkerül,
kopogj csendben, meleg szívvel,
úgy már nem lesz egyedül.

Jut még bárkinek
a tiszta fényből egy cseppnyi láng!
Jókedv könny helyett..
Ha másod nincs is, csak add tovább.

Van még gondolat,
mi átadható.
S van száz pillanat,
mi szétosztható.
Csondor Kata : Add tovább!

Refrén:
Minden ünnep legszebb fénye,
Szép Karácsony eljött végre!
Ilyenkor szebb lesz a világ,
Minden ember mosolyt vár.
Havas tájon a messzeségben,
Száncsengő szól hóesésben.
Az ablakon egy jégvirág
Huncut szemmel kacsint rád.
Mire vársz?

Josh:
Kint hófehér már a táj, bent kandalló éltet.
Fenyő illata vár színes gömbbel és dísszel.
Béke és csend honol, lelkedben érzed.
Tárd ki szíved jól! Át kell, hogy érezd!

Refrén:
Minden ünnep legszebb fénye,
Szép Karácsony eljött végre!
Ilyenkor szebb lesz a világ,
Minden ember mosolyt vár.
Havas tájon a messzeségben,
Száncsengő szól hóesésben.
Az ablakon egy jégvirág
Huncut szemmel kacsint rád.
Mire vársz?

Jutta:
Az ágon hó pihen, csillog a fénye.
Házakból szólni kezd halkan egy ének.
Béke és csend honol, lelkedben érzed.
Tárd ki szíved jól! Át kell, hogy érezd!

Refrén (2x):
Minden ünnep legszebb fénye,
Szép Karácsony eljött végre!
Ilyenkor szebb lesz a világ,
Minden ember mosolyt vár.
Havas tájon a messzeségben,
Száncsengő szól hóesésben.
Az ablakon egy jégvirág
Huncut szemmel kacsint rád.
Mire vársz?
Josh feat. Jutta : Szép karácsony


Egyedül vagy, kinézel az ablakon
A havas fákon át, a rideg házakon
Gyújtasz egy gyertyát, halvány lángja ég
És gondolsz valakire, aki nincs veled, már nagyon rég

Mert nincs veled Õ
Távol ünnepel nagyon
A gyertya még ég
Lángjában talán Õt látom
És ott áll a fa, feldíszítve miértünk ragyog
Hiányzol, hiányzol nagyon
Ez egy szomorú alkalom

Karácsony a szeretet ünnepe
Nélküled, mi értelme?
Ajándékok, és mosoly az arcokon
Csak a Te szemed könnyes, s hogy ne lássák
Kinézel az ablakon...
DESPERÁDÓ: SZOMORÚ ALKALOM

Hull a hó és térdig ér már
Hóból épül hó fehér vár
Abban lakik a hó ember
Ki hógolyózni velünk nem mer

Gondoltam egy igazán jót
Vegyük elő a kis szánkót
Egyik húzza másik tolja
Csússzunk le a dombról rajta

Barátaimnak szeretettel....

Nézem, ahogy az est leszáll az ablakom előtt,
Ezüstbe és fehérbe öltözik a Föld.
Álmaink és bűneink, jó és rossz tetteink
Ma hó takarja.

A világ bármely részén élsz és bárki vagy,
Szeretném, hogy légy ma este egy kicsit boldogabb,
Kívánj igazi ünnepet, kívánj igazabb életet,
Ahogyan én neked.

Kívánj a szónak nyílt utat,
És a dalnak tiszta hangokat,
Kívánd, hogy mindig úgy szeresselek,
Ahogy szeretnéd hogy szeressenek!

Kívánd, hogy mindaz, amit ma éjjel gondoltál,
Ugyanúgy igaz legyen holnap s holnapután,
Kívánj igazi ünnepet, kívánj igazabb életet,
Békés karácsonyt mindenkinek!

Szeresd a Napot, szeresd a Holdat,
Szeresd a Földet, és szeresd a tengert,
Szeresd a férfit, férfi szeresd az asszonyt,
Szeresd a , és szeresd a fényt!
A fényt, a fényt, a fényt.

Szeresd a tüzet, és szeresd a vizet,
Szeresd a világot, és szeresd az Istent,
Szeresd az Istent, még egyszer szeresd az Istent,
És szeresd Őt és csak szeress, szeress, szeress!

Szeresd az Istent, szeresd a könyvet
Szeresd a világot, és szeress mindent!
Békés karácsonyt mindenkinek!
Békés új évet mindenkinek!
Szeress!
/Piramis/
....................

Ó, gyönyörüszép, titokzatos éj!
Ég szemű , csöpp rózsalevél.
Kisdedként az édes Úr
Jászolában megsimul
Szent Karácsony éjjel!

Ó, fogyhatatlan, csodálatos ér!
Hópehely, ostya, csöpp búzakenyér.
Benne, lásd, az édes Úr
Téged szomjaz, ráborul,
Egy világgal ér fel!

................

Csendes éj!Szentséges éj!
Mindenek nyugta mély
Nincs fent más csak a szent szülőpár,
Drága kisdedük álmainál:
Szent Fiú aludjál! Szent Fiú aludjál!

Csendes éj! Szentséges éj!
Angyalok hangja kél,
Halld a mennyei halleluját,
Szerte zengi e drága szavát:
Krisztus megszabadít! Krisztus megszabadít!

Csendes éj! Szentséges éj!
Szív örülj, higgy,remélj,
Isten Szent Fia hinti reád,
Ajka vigaszadó mosolyát:
Krisztus megszületett!Krisztus megszületett!

Zámbó Jimmy : A szeretet ünnepén

1. Eljött végre a karácsony
béke van most a világon,
és minden ház ablakában
gyertyafény világít lágyan.
2. Harang zúg messze hallkan,
felcsendül egy régi dallam,
és szívünk már újra várja,
Jézus jön el a nagy világra!
Refr.: Karácsony ünnepén
eltölt a hit, és remény.
A fenyőág illatával békesség vár majd ránk,
békesség vár majd ránk.
3. Eljött végre a karácsony,
angyal repül ezüst szárnon,
hirdeti, hogy Betlehemben
égi tűz ég, akár a mennyben.
4. A Szent családot körül állják,
mind a kis Jézust csodálják,
kit Mária tart ölében,
mosolyog rá, ringatja szépen.
Refr.: Karácsony ünnepén
eltölt a fény, és a remény.
A fenyőág illatával békesség száll majd ránk,
békesség vár majd ránk.
Refr.: Karácsony ünnepén
eltölt a hit, és remény.
A fenyőág illatával békesség vár majd ránk,
békesség vár majd ránk.
.............

Zámbó Jimmy : Szent Karácsony éjjel


- Borulj a földre téli álom,
ölelj át minden .
És mindenütt a nagyvilágon,
örüljenek az emberek.
Harangok tiszta zengő
hangja kísérjen minden éneket.
Csituljon el a szíved haragja.
S várjuk a legszebb ünnepet.-

Harang szól a kis faludban
szent Karácsony éjjel,
együtt van az egész család,
siess hát, ne késs el!
Havas úton cseng a kis szán,
a kéményekből füst száll,
végre te is megpihenhetsz,
a karácsonyfa ott áll.

Gyújtsál egy gyertyát,
ha leszáll a csendes éj,
mondj el egy imát
a sok szegény emberért!
A szeretet ünnepe,
hidd el, csak így lesz szép!
Áldását szórja rád majd az éj.

Gyújtsál egy gyertyát,
ha leszáll a csendes éj,
mondj el egy imát
a sok szegény emberért!
A szeretet ünnepe,
hidd el, csak így lesz szép!
Béke hull rád Karácsony éjjelén.

Harang szól a kis faludban
szent Karácsony éjjel,
az ablakokban öröm csillan
arany, ezüst fénnyel.
Havas úton cseng a kis szán,
a kéményekből füst száll,
végre te is megpihenhetsz,
a karácsonyfa ott áll.

Gyújtsál egy gyertyát,
ha leszáll a csendes éj,
mondj el egy imát
a sok szegény emberért!
A szeretet ünnepe,
hidd el, csak így lesz szép!
Áldását szórja rád majd az éj.

Gyújtsál egy gyertyát,
ha leszáll a csendes éj,
mondj el egy imát
a sok szegény emberért!
A szeretet ünnepe,
hidd el, csak így lesz szép!
Béke hull rád Karácsony éjjelén.

A kenyér hangját hallom én,
Az apám szavát vallom én.
Bárki vessen követ rám:
Ez itt az én hazám.

A mezők útját járom én,
A gyárak súlyát hordom én.
Bárki vessen követ rám:
Ez itt az én hazám.

Széles a Föld, magas az ég,
Mérföldes csizma sem elég.
De egy csepp föld vár mindig rám:
Ez itt az én hazám.

Az utcák ívfény gyöngysorát,
A mezők szorgos illatát,
A jövő szabad, szép szavát
Jelented, ó, hazám.

A múltam bölcső melegét
A létem ezer fűszerét
A vigaszt a száz kudarc után
Te nyújtod, ó, hazám.

A hitem a szerény büszkeség
Békétlen békés nemzedék
Múlt, jelen s jövő szól hozzám
Ez itt az én hazám.

Ez itt az én hazám
Oláh Ibolya : Hazám

Élj vele boldogan, áldásom rád,
Ő talán elvisel minden vitát.
Én már távozom, ezt megúsztam szárazon,
S bárhogy is számolom, egy cseppet se bánt...

Most élek majd, végre szabadon,
Gond nélkül járok utamon,
Morcoskám, nem szólhatsz rám!
Idáig szenvedtem éppen eleget,
Holnaptól én is nevetek,
úgy, mint más, ez jobb szokás.
Száz évig
Élj vele boldogan...

/részlet a Csinibaba című film zenéjéből/

Varga Feri & Balassy Betty/

Egy férfi kell és semmi más,
de kinek kell egy hasonmás
Ha becsaphat a valóság
és elvarázsol már.
Úgy félek

Az életem lecserélném,
ha ettől jobban szeretnél,
de néha kell a hazug szó,
szemtelen de olyan jó.
érezd

Bár lenne minden félig igaz,
nem érdekelne hogy mitől jó,
csak lenne mindig ennyire izgató.
Veled

Egy bolond százat csinál,
fordítva forog ez a nagy világ.
Szédíthetsz mást,
de hamis álarcod porba hull talán
Egy bolond százat csinál,
Bábeli zűrzavar mi körbe zár
hát ölelj most át
egy bolond is szerethet úgy mint bárki más.
Egy bolond százat csinál

Egyre hajt a kalandvágy,
az élet úgyis visszavág,
de jöhetne egy új esély,
az élettől már.
Úgy érzem

Nem kell ez a hazugság,
mert cserben hagy a valóság
de csalódni még nem muszáj,
a végső állomás.
Oly távol

Bár lenne minden félig igaz
nem érdekelne hogy mitől jó
csak lenne mindig ennyire izgató
Veled

Egy bolond százat csinál,
fordítva forog ez a nagy világ.
Szédíthetsz mást,
de hamis álarcod porba hull talán
Egy bolond százat csinál,
Bábeli zűrzavar mi körbe zár
hát ölelj most át
egy bolond is szerethet úgy mint bárki más.
Egy bolond százat csinál

Bár lenne minden félig igaz,
nem érdekelne, hogy mitől jó
csak lenne mindig ennyire izgató

Egy bolond százat csinál,
fordítva forog ez a nagy világ.
Szédíthetsz mást,
de hamis álarcod porba hull talán
Egy bolond százat csinál,
Bábeli zűrzavar mi körbe zár
hát ölelj most át
egy bolond is szerethet úgy mint bárki más.

Kívánok és sok minden jót az új esztendőre,
Földig lógjon Januárban le a tehén tőgye.

Ki ne fogyjon kolbászból a kamra Februárra,
Minden asszony kerekedjen Március havára.

Sej-haj, szebbet, mint tavaly!
Ürítem a poharamat, nem teszek én fogadalmat,
Az ördöggel cimborál, ki nekem prédikál.

Sej-haj, jobbat, mint tavaly!
Ürítem a poharamat, nem teszek én fogadalmat,
Az ördöggel cimborál, ki nekem prédikál.

Isten tartsa meg Kendteknek minden jó szokását,
Férfiember Áprilisra nyomjon vagy egy mázsát.

Vasvilla űzze ki a rossz nyavalyát, a rontást,
Májustól Júniusig eső mossa a szántást.

Sej-haj, szebbet, mint tavaly!
Ürítem a poharamat, nem teszek én fogadalmat,
Az ördöggel cimborál, ki nekem prédikál.

Sej-haj, jobbat, mint tavaly!
Ürítem a poharamat, nem teszek én fogadalmat,
Az ördöggel cimborál, ki nekem prédikál.

Adjon az ég annyi áldást, mint levél az ágon,
Júliusban a sok gyümölcs váljon.

Hegedűszó mellett teljen el a vén Augusztus,
Szeptemberben a tojásból keljen ki a tyúkhús.

Sej-haj, szebbet, mint tavaly!
Ürítem a poharamat, nem teszek én fogadalmat,
Az ördöggel cimborál, ki nekem prédikál.

Sej-haj, jobbat, mint tavaly!
Ürítem a poharamat, nem teszek én fogadalmat,
Az ördöggel cimborál, ki nekem prédikál.

Kívánok még bőséget, és tengerhosszú éltet,
Édes szőlőt szüreteljen, mit Október érlelt.

Novemberben sonka lógjon az akácfa füstön,
Decemberben még a jégcsapból is bor csöpögjön.

Sej-haj, szebbet, mint tavaly!
Ürítem a poharamat, nem teszek én fogadalmat,
Az ördöggel cimborál, ki nekem prédikál.

Sej-haj, jobbat, mint tavaly!
Ürítem a poharamat, nem teszek én fogadalmat,
Az ördöggel cimborál, ki nekem prédikál.

"Hétfő után a kedd jöjjön,
Aki fáradt, székre üljön.

Kerge-birka hadd szaladjon,
Ami megvolt, megmaradjon.

Bolond ember egyen meszet,
Pénzért vegyen aranyeret.

Irigyekbe ménkű üssön,
Aki nem tud, ne repüljön.

Borvilágos jó szerencse,
Megmaradjon mindörökre!"

/Kárpátia/

Elmesélem egy napom
Egész nap csak dolgozom
Hosszú esték éjszakák
Várnak csak rám

Egyre vágyom szüntelen
Téged látni kedvesem
Az, hogy itt lehetsz közel
Sose múljon el

Egy dal szól a kedvesért
Csak egy dalt adhatok mindenért
Mégis minden benne van
S ez a dal a köszönet mindezért

Jönnek, mennek nappalok
Éjszakák és hajnalok
De az, hogy itt lehetsz közel
Sose múljon el

Egy dal szól a kedvesért
Csak egy dalt adhatok mindenért
Mégis minden benne van
S ez a dal a köszönet mindezért

/Piramis/

NOX-Túl a varázshegyen

Csak a Hold, Csak az éj-,
Sír a táj, alig él.
Csak a hó csak a szél-,
Nem lesz nyár, nincs több fény.

Hol a csók, hol a vágy?
Hova bújt a világ?
Hol a tűz, kinek ég?
Hova tűnt, aki véd?

Ref:
Dúdolnám a szívem legszebb dalát,
Hogy "Nélküled nem létezem" de nem hallanád.
Dúdolnám a szívem bús énekét,
De túl vagy a Varázshegyen, nem értenéd...

Hol a dal, hol a szó?
Csak a csönd, csak a hó...
Ahol élsz, oda vágysz-,
Visszatérsz, hazaszállsz...

Ref:
Dúdolnám a szívem legszebb dalát,
Hogy "Nélküled nem létezem" de nem hallanád.
Dúdolnám a szívem bús énekét,
De túl vagy a Varázshegyen, nem értenéd...
(2x)

Neoton: Ugye arra gondoltál..


Ugye arra gondoltál, mikor az úton elhagynál,
hogy semmit el nem érek nélküled.
Arra nem gondolhattál, amit annyira imádtál,
hogy a hétköznap szürke is lehet.

Elmúlt a nyár, csak pislákol a Nap,
borzonganak a reggelek.
Váratlanul, szabad vagyok,
ha kedvem van, tovább megyek.

Ugye arra gondoltál, mikor az úton elhagytál,
hogy éjjel-nappal várlak könnyesen.
Arra nem gondolhattál, hogy te inkább sírhatnál,
mert a szürkeségben nem leszek veled.

Elmúlt a nyár, csak pislákol a Nap,
borzonganak a reggelek.
Váratlanul, szabad vagyok,
ha kedvem van, tovább megyek.

Ugye arra gondoltál, mikor az úton elhagytál,
hogy az életünk már nem szép költemény.
Arra nem gondolhattál, hogy megváltoztattál,
és az istennőből ember lettem én.

Nox-Nem lesz több tánc

Meddig tart egy mesés nyár,
meddig szép egy csodás táj?
Amíg rágja a rozsda a fegyvert,
amíg látja az ember az embert-,
de van bennünk egy gonosz báj...

Féled már a hatalmát,
érezted már haragját-,
mikor támad a tűz, te is karmolsz:
talán megmenekülsz, ha harcolsz-,
de így végzed be parancsát...

Refr.:
Várt már ránk, ártó láng-,
egy őrült vágy: kard és lánc.
Aki bújt, aki nem, jön az árnyék,
vele véget is ér, ami játék-,
ó, nem lesz több tánc!

Várt már ránk, vért kívánt-,
de ha bosszút állsz, fényt nem látsz!
Aki bújt, aki nem, jön az árnyék,
mert a tegnapi seb ma is fáj még-,
ó, így nem lesz több tánc!

Meddig véd a szelíd szó,
meddig maradsz álmodó?
Amíg őrzöd a fényt, amit érzel,
amíg más mosolya neked ékszer-,
'míg él benned a varázsló!

De mindig volt egy sötét vágy-,
szenvedtél, ha föléd szállt.
Hiszen semmibe vette az álmod,
hogy az életed játszva lejátszod-,
és mindig lesz egy sötét vágy...

Refr.:... (ism.)
Mért' kell harc, mért' nem élsz?
Hisz' az álmod más: ott fényt remélsz.
Mért' kell harc, ha a könnyében félsz?
Csak bánat vár rád, ha az örvénybe lépsz.

Refr.:
Várt már ránk, ártó láng-,
egy őrült vágy: kard és lánc.
Aki bújt, aki nem, jön az árnyék,
vele véget is ér, ami játék-,
ó, nem lesz több tánc!

Várt már ránk, vért kívánt-,
de ha bosszút állsz, fényt nem látsz!
Aki bújt, aki nem, jön az árnyék,
mert a tegnapi seb ma is fáj még-,
ó, így nem lesz több tánc!

Agnes Vanilla: Ugyanaz a szív

Túl szép, hogy megvolt mindenem
Túl szép, de így is jó nekem
Az a lány messze már
Ne keresd, ne is várd
De hogyha eljön az idő
Te kit választanál?

Ugyanaz a szív legbelül
Ma merre hajt észrevétlenül?
Ugyanolyan szép az a csillogás
Te kinek hazudtál valami mást?
Ne sírj majd, ha nem leszek
Lesz majd más, aki rád nevet
Ugyanaz a fény, az a csillogás
Csak az nem én vagyok, hanem valaki más
(Csak az nem én vagyok, hanem valaki más)

Túl szép, hogy megvolt mindenem
Túl messzire mentem, azt hiszem
Az a vágy messze már
Ne keresd, ne is várd
De hogyha eljön az idő
Te kit választanál?

Ugyanaz a szív legbelül
Ma merre hajt észrevétlenül?
Ugyanolyan szép az a csillogás
Te kinek hazudtál valami mást?
Ne sírj majd, ha nem leszek
Lesz majd más, aki rád nevet
Ugyanaz a fény, az a csillogás
Csak az nem én vagyok, hanem valaki más

Ugyanaz a szív legbelül
Ma merre hajt észrevétlenül?
Ugyanolyan szép az a csillogás
Te kinek hazudtál valami mást?
Ne sírj majd, ha nem leszek
Lesz majd más, aki rád nevet
Ugyanaz a fény, az a csillogás
Csak az nem én vagyok, hanem valaki más
(Nem én vagyok, hanem valaki más)

Ugyanaz a szív legbelül
Ma merre hajt észrevétlenül?
Ugyanolyan szép az a csillogás
De Te kinek hazudtál valami mást?
Ne sírj majd, ha már nem leszek
Lesz majd más, aki rád nevet
Ugyanaz a fény, az a csillogás
Csak az nem én vagyok, hanem valaki más
Ne sírj majd, ha már nem leszek
Lesz majd más, aki rád nevet
Ugyanaz a fény, az a csillogás
Csak az nem én vagyok, valaki más
Az már nem én vagyok, hanem valaki más

V-tech-Álmodoztam...

Egy itt maradt képed hever az asztalon
Nagyon régen már
Ezerszer olvasott levél,ez minden
Mit itthagytál

Tudod álmodoztam sokszor róla
Hogy hová tűnt az a sok szép óra
Mit régen együtt töltöttünk
/régen együtt töltöttünk/
Te meg én
Te vagy aki átölel
Te vagy akiért még sírok néha
Te vagy akiért a szívem dobban újra meg újra
Te vagy aki átölel
Te vagy akiért még sírok néha
Te vagy akiért a szívem dobban újra meg újra

Minden nap arra ébredek régen már
Csak várom,hogy múljon oly sok emlék
Amit itthagytál

Álmodoztam sokszor róla
Hogy hová tűnt az a sok szép óra
Mit régen együtt töltöttünk
/régen együtt töltöttünk/
Te meg én
Te vagy aki átölel
Te vagy akiért még sírok néha
Te vagy akiért a szívem dobban újra meg újra
Te vagy aki átölel
Te vagy akiért még sírok néha
Te vagy akiért a szívem dobban újra meg újra

Ha tudnám,hogy újra látlak még
Küzdenék azért a percért mit Veled együtt tölthetnék
Ha szeretnél nem fájna semmi sem többé

Te vagy aki átölel
Te vagy akiért még sírok néha
Te vagy akiért a szívem dobban újra meg újra
Te vagy aki átölel
Te vagy akiért még sírok néha
Te vagy akiért a szívem dobban újra meg újra