Olvasgatom egy ideje ezt a topicot, de csak mint külső szemlélődő ebben a témában. Egy ideje viszont gondolkodom azon írjak-e vagy sem..mert bántani semmiképp sem szeretnék senkit, de én egy kicsit másként látom a dolgokat..de ez egy más történet. Ami viszont a szeretetnyelvről hangzott el nagyon igaz. Ezért borzasztó nehéz megtalálni az ideális párt, főleg ha nem kommunikálunk a szeretetforma igényünkről egymással. Van amikor tényleg a simi kell, az ölelés, de van hogy a bugyiletépős feeling a nyerő Hangulat és érzés függő az egész. De az hogy valaki sohasem ölel, sohasem mond semmi szeret telit, az nem tudom milyen érzelmi kapocs a másik felé. Én az ilyen szitukat hagyni szoktam (persze nekem is kell idő míg megérik bennem), képtelen vagyok "sorban állni" az érzésekért, gesztusokért. Ha nem érzi meg a párom ami nekem fontos, ami engem boldoggá tesz, akkor nem lát engem, nem kíváncsi rám, és egyre halványabban fogom megélni magam mellette. Egy idő után már adni sem tudok, hisz nincs mit..mert ezek az érzések egymást építik..adok-kapok-érzek. Corinna az érzelmi életed egy vívódás, nem véletlen a kifelé kacsintgatási szándék sem...Néha elég csak gondolatban eljátszadozni dolgokkal, de van hogy meg kell élni a testünk a vágyunk ahhoz, hogy tudjuk létezünk. Az életünk a mienk, amit nem kell alárendelni senkinek, megosztani szabad akartból azt persze természetes, de semmiképp sem függni a másik érzelmi szegénységétől.
Ha már olvasunk, és egy ilyen topikban erről még írni is lehet, akkor én A.J.Christian Mit keresett Isten a hálószobában c. könyvére hívnám fel a figyelmed. Olvasd el, és gondolkozz..."Az embernek az érzelmi táplálékra éppúgy szüksége van, mint arra a finom ebédre amit épp eszünk..Az élethez energia kell: a fizikai testednek materiális, az érzelmi és gondolati testednek pedig asztrális, ill. mentális. Igen ám, de ahogy a fizikai tested által felfogható energiát is megválogatod - (valamelyik ételt meg tudod emészteni van amelyiket nem) - úgy az asztrális-mentális élményeket is szortírozod. Bizonyos érzelmek és gondolatok energiát adnak neked, bizonyosak nem, sőt egyesek el is vesznek.Ahogy a táplálék megemésztése is civilizációd és a környezeted függvénye -(a legtöbb európai belehal abba az ivóvízbe, amelyet egy bennszülött könnyedén elfogyaszt )- úgy az érzelmi-gondolati energiaszűrőd is a Társadalmad, a Neveltetésed terméke. Úgyhogy a túléléshez meg kell kapnod a szükséges energiamennyiséget. S ahogy a tested is a világból jövő táplálékot, az egód is csak a másoktól kapott energiát képes megemészteni. A külvilágból pedig egyetlen módon a RÁD IRÁNYULÓ FIGYELEM által kapsz energiát." Ha figyelmet kapnál, akkor ölelést is, hisz neked ez a hiányzó szeretetenergiát! Nehéz erre a másikat "rákényszeríteni" ha ő nem e szerint a kódrendszer szerint működik... Ő nem lát Téged, szerintem...és ez semmiképp sem bántón mondom...csak szomorú... Reméljük ez megváltozik!! de ha eddig sem?? akkor???... mikor??? (Ez egy válasz corinna üzenetére (2011. 03. 03. csütörtök 21:56), amit ide kattintva olvashatsz)

Nagyon jól látod a dolgokat, látszik hogy tényleg komolyan vetted ezt a témát....gratulálok. (Ez egy válasz harmadik üzenetére (2011. 03. 03. csütörtök 21:10), amit ide kattintva olvashatsz)

Hát tudod ez annyira, de annyira hangulat kérdése. Nyilván van, hogy egy hajsimire vágyik, de van olyan is, hogy épp a bugyit kell letépni...

Igazad van sok mindenben. Én úgy hiszem, hogy sok okos gondolatot tartalmaz az a könyv, de nagyon sarkos és egyoldalú. Egyetlen nagy jótéteménye, hogy fölhívja a figyelmet arra, hogy lehet ilyen hogy elkommunikálunk egymás mellett ennyire ösztönös szinten is.

Amúgy pedig szerintem bízzuk rá mindenkire, hogy saját maga eldöntse, hogy neki mi hiányzik, mi jó stb. Nem hinném, hogy bárki helyett ki kellene találnunk a kanálban a mélyedést. Majd Corinna is elgondolkodik és biztos jut valamire. (Ez egy válasz harmadik üzenetére (2011. 03. 03. csütörtök 21:10), amit ide kattintva olvashatsz)

ezt szoktam mondani a férjemnek: "a bugyimba nyúlni soha nem felejtesz el"

Én nem szoktam ennyire cseszegetni inkább magamban gondolkodom, hogy miért nem ölel meg, aztán szuggerálom: Ölelj meg.... ölelj meg.....ölelj meg, és igen.......... )))))))))))))))))))))))))))

Ez érdekes amit írtál, és azt hiszem rátapintottál a lényegre, ezt átgondolom, ne haragudj de teljesen letablóztál.... most már végre többen is értik a problémámat, és nem csak bántást hanem normális szavakat és segítséget is kapok! De jó .... te kis piszok ezt miért nem osztottad meg velem előbb, miért hagytál vívódni. Holnap még írok.... összeszedem a gondolataimat, mert most kész vagyok (Ez egy válasz harmadik üzenetére (2011. 03. 03. csütörtök 21:10), amit ide kattintva olvashatsz)

Jó ez a könyv, amiben az 5 szeretetnyelvet elemzi a szerző! (Gary Chapman: Egymásra hangolva)
Olvasom régóta corinna vívódását, és azt kell mondjam, ismerős a helyzet! A párommal hasonlót éltünk át a házasság után. A feleségem panaszkodott, hogy én már nem is szeretem. Én meg nem értettem, sőt néha még támadásnak is vettem a "nyomulását". Aztán rájöttem, hogy neki a minőségi idő a szeretetnyelve, és már házasként teljesen másképp voltunk együtt, mint amikor csak udvaroltam neki. Akkor csak ő volt meg én. Amikor összeházasodtunk, akkor már ő volt meg én, meg a tévé, meg az újság, meg a telefon, meg a számítógép...
Én meg tök jól éreztem magam mellette, mert nekem a szívességek a szeretetnyelvem, és abból éreztem a szeretetét, hogy mosott, főzött, takarított, segített, ahol tudott. Persze főleg azért, hogy végre VELE legyek. Amikor a könyvet elolvastam, rájöttem, hogy igaza lehet.... nem támad, hanem engem szeretne!
Corinna! Nem lehet, hogy te arra vágysz, hogy megdícsérjen a párod? Elismerje a hétköznapi munkád? Hogy bókokkal halmozzon el? hogy biztasson? Talán azért kezdtél a tanárod felé is "kacsintgatni", mert a csoportban te vagy a legaktívabb, legokosabb, és ezzel a tanárod figyelmét (elismerését) kivívtad? Nem ez hiányzik a párodtól?
Persze az ölelés sem rossz, sőt kell! Meg mind a 4 másik szeretetnyelvet használni kell, de mit sem ér, ha naponta száz rózsát visz neked a párod, de a számodra legfontosabb szertetkommunikáció nem működik.
nekem tényleg az az érzésem, hogy neked alapvetően nem az érintések hiányoznak. Az én feleségem is panaszkodott erre, de kiderült hogy nem is ez a legfontosabb hiányzó dolog... (Ez egy válasz X üzenetére (2011. 03. 03. csütörtök 14:18), amit ide kattintva olvashatsz)

Elolvastad azt a cikket, amit az üziben küldtem?

És elárulom, hogy nekem az érintés az anyanyelvem! És imádok szexelni is, nekem az egy formája a szeretetnek, két ember egymáshoz közelkerülésének, lehet ezért nem is hiszek a CSAK szexben. (Ez egy válasz corinna üzenetére (2011. 03. 03. csütörtök 14:10), amit ide kattintva olvashatsz)

Nézd öt nyelvjárás van:

1.: A dicséretek
2.: A minőségi idő
3.: Az ajándékok
4.: A szivességek
5.: A testi érintés

Több nyelvjárás lehet, amit értsz, de igazából egyik az anyanyelved. Ha két embernek nem ugyanaz az anyanyelve, akkor mindig lesz köztük egy feszültség, amit csak a probléma tudatos szintre való emelésével lehetséges valamennyire orvosolni. Pl. ha tudod, hogy a párodnak az érintés a mindene, akkor ha eszedbe jut, hogy szereted öleld meg, tapizd le, nyúlj be a bugyijába stb. Ha ő tudja hogy neked mi kell akkor ő meg azt adja meg. Aztán lehet, hogy annyira kitanulod a nyelvjárást, hogy megszeretsz rajta beszélni.

Hú felpezsdültünk...... de kérlek titeket ne veszekedjünk, szeressük egymást!
Számodra az érintés, ölelés fejezi ki azt, hogy szeretnek? Akit te szeretsz azt ölelgeted?
Nem csak az, de mint ahogy 3aslehet is mondta (bocs nem tudom a keresztneved) vannak emberek akiknek fontos. Nagyon fontos, hiszen érző emberek vagyunk, nekem kell, hogy vki így is szeressen. Miért te hogy szexelsz? Csak betolod és kész, nem érsz hozzá? Ez most pont olyan kedves hímbivaly. Mint írtam sok mindenben segít, ma például ő főzött, mert én orvosnál voltam, és még sorolhatnál és nyilván az is a szeretet egy formája, hogy sokszor kérnem se kell, és ő már visz-hoz, segít, mint ahogy én is neki.... nyilván nekem se kín vasalni a ruháit, érted? Csak könyörgöm az ölelés szerintem nagyon fontos. Többet ér egy ölelés, mint egy szó, hogy szeretlek. Amikor megölel, és én is őt, akkor olyan érzés kerít hatalmába ami elmondhatatlan, védtelen vagyok...... sajnálom, ha másnak ez nem számít...... nekem igen.... És szeretek adni, ez az ölelésre is igaz, akit igazán szeretek megölelem. Anyukámat is ha meglátom mindig megölelem.....
Régebben sokkal bújósabb voltam az igaz, és nyilván azért ölelgetem kevesebbszer mert nem akar, hogy neki "terhes" legyen, hogy kellemetlen legyen, mint ahogy 3aslehet írta.
Ellenben megteszek neki mindent tudja -érzi ,hogy szeretem de ez hiányzik neki,hogy több ,szeretgetést kapjon ! TE A FÉRJEM VAGY, NEM LEHETSZ MÁS......
Azért örülök neki, hogy páran megértették, hogy igazán mi a "bajom".....
Macilacy- mindenki rád kíváncsi, mondd csak!!!

Jelentem van.Én...
Talán holnap lesz időm bővebben is kifejteni...
Rám is mindig az volt a panasz,hogy nem tanitottak meg szeretni...
A mi kapcsolatunk tönkre is ment. (Ez egy válasz corinna üzenetére (2011. 03. 02. szerda 17:43), amit ide kattintva olvashatsz)

Pontosan így van!!
Szívemből szólsz!! (Ez egy válasz X üzenetére (2011. 03. 02. szerda 20:49), amit ide kattintva olvashatsz)

Nézd ennek egyetlen jó megoldása van. Beszélned kell a férjeddel mire vágysz. Ha nem adja meg, sőt meg se próbálja, no akkor épp itt az ideje tényleg elgondolkodnod.

Számodra az érintés, ölelés fejezi ki azt, hogy szeretnek? Akit te szeretsz azt ölelgeted? (Ez egy válasz corinna üzenetére (2011. 03. 02. szerda 18:51), amit ide kattintva olvashatsz)

Jajj most olvastam a leveledet amit írtál. Csodálatos.Le vagyok nyűgözve.
Az előző hozzászólásomat nem tudom már törölni,ugyhogy tekintsd tárgytalannak.
Bár nem másolható be privát levél,de azért leírom hogy meglepő undormány stílusban íródott.
Ugyhogy akkor én is:na te pöttyedt faszú hülye pacák.
Ha voltál olyan hülye balfasz hogy hagytad hogy a nőd seggbe kúrjon,miközben neked az nem jó,meg is érdemled.
Az meg hogy mással csinálta annak az lehetett az oka hogy észrevette rajtad hogy neked nem jó,és ezért csinálta inkább mással,hogy téged kíméljen.
Normális gondolkodású ember ,ha nem jó neki,azt mondja:NEM! Az egy kijárat,ha annyira vágysz erre, mással csinálhatod!
Amúgy rettentően csalódott vagyok a levél miatt,azt hittem egy intelligens emberrel beszélek.
Tévedtem.

A 21 a koromat jelenti,tudom nem sok és ezért elnézést is kérek hogy ennyi semmi kis élet tapasztalattal okoskodom,de nap mint nap látni az emberek kapcsolatában hogy mennyire szélsőségesek,földhöz ragadtak,és ez ellen emelem fel a hangomat.
Akkor te tudtál az asszonyod buja vágyairól,és nyilván beszéltél is vele erről.
Ki is próbáltál ezt-azt a kedvéért,mint látjuk nem nagyon volt kedvedre való.
Miért nem hagytad hogy ezeket a neked már sok-dolgokat kiélje valakivel?
Ezt -ezeket leszámítva jó volt a házasság?
Az ivás-meccsnézés-pecázás dolgokat nem rád értettem,hanem úgy általában.
És még egyszer bocsánatot kérnék,ha megbántottalak.

Nem te vagy a férjem???? Mintha őt olvasnám. 100%-osan ilyen ő is, komolyan mondom, mintha az ő szavai lennének.... döbbenet!!!!!!!!!

Egy cérnaszálba kapaszkodsz,de nem hibáztatlak.Az élet ennél többet kell hogy tartogasson.
Apró figyelmesség?!Ezt egy boltban is megkapom egy idegentől,vagy a szomszédomtól.
Tudom még nagyon fiatal vagyok hogy osztom itt az eszet,de akkor sem tudom megemészteni.
Majd X év múlva jusson eszedbe az az idegen nagypofáju fiatal lány aki a GG-n azt mondta hogy ez egy idözített bomba!Így soha nem fogsz 100% élni,csak 50%.
És tudod is,és írod is hogy nem elég,és azt látom hogy nem mersz tenni érte semmit,csak vágyakozni.
Le lehet így élni egy életet ? 2011-et írunk,ébresztő.! (Ez egy válasz corinna üzenetére (2011. 03. 02. szerda 17:43), amit ide kattintva olvashatsz)

Ha egy kicsit több figyelmet szánsz neki,és a kapcsolatban létezik bizalom,akkor nem játrál volna így...
Persze könnyen vádaskodsz hogy megcsalt,de egy út vezetett eddig,és te addig mit csináltál míg a jeleket kellett volna levenned?
Inkább azon gondolkodjatok hogy mi miért történik.
Arról nem is beszélve hogy a sört,a focimeccseket meg a pecázást elöbbre helyezni az asszonyod boldogságánál..hát...én nem csodálkoznék a helyetekben ha így jártok.
Csak túl sok tehetetlen és gyenge nő él még szolgasorban mindíg.

Igen, pontosan ilyen, mint amit írtok!!!!! És én ezt értékelem is, hogy sok apró dologban segít nekem.
Sok mindenben segít, ő is ezt hozta fel, és azt mondta, hogy ezt szeretetből teszi és szerelemből.
Nah, akkor férj kielemezve és kiismerve mindenki számára. Van itt vki aki hasonló "gondolkodású" férfi??

nem neked szántam azt a részt, amibe azt írtam hogy sokan elítélnek. Ne haragudj nem volt egyértelmű!!! (Ez egy válasz Kori1981 üzenetére (2011. 03. 01. kedd 22:31), amit ide kattintva olvashatsz)