Retró discó:

tessék itt van Bambi:




(Ez egy válasz tom1019 üzenetére (2007. 10. 19. péntek 19:06), amit ide kattintva olvashatsz)

Bambit akarok!!!!!!!!!



Csokit is:




Atyagatya! Még ez is jött!
Szerintem aki ezt a borzalmat meg tudja enni, az minden más gazságra képest !
/Topiklakók kivételek !/

Szomorú vasárnap


Szomorú vasárnap
száz fehér virággal
vártalak kedvesem
templomi imával.
Álmokat kergető
vasárnap délelőtt,
bánatom hintaja
nélküled visszajött.
Azóta szomorú
mindig a vasárnap,
könny csak az italom,
kenyerem a bánat.

Szomorú vasárnap.

"Iluska a patakban


Ragyog a napsugár, tüzes a nap,
Oly szép a természet, hogy hívogat,
De most a szívemben vágy tüze gyúl,
mivel a patakban szép leány virul.


Gyere ki hozzám, gyere ki most,
adj csókot édes, addig ne moss!
Itt fekszem subámon, hív a patak,
bemegyek ha nem jössz mihamarabb.

stb."

...és persze a kacsintós pénztárca

Görögdinnyevásár a szegedi híd alatt (1920-as évek)

görögdinnye (lat. Colocynthis lanatus)

Üdítő gyümölcsnövény. Őshazája India, ahonnan különféle népek közvetítésével több évezreddel ezelőtt terjedt el Afrika, Ázsia, majd D-Európa országaiban. Mo.-ra a középkor végén balkáni közvetítéssel jutott. Erre utal nevének előtagja is. Írásos források csak a 16. sz.-tól említik termesztését. Valószínűleg az oszmán-török hódoltság is hozzájárult elterjedéséhez és népszerűsödéséhez. - A 18. sz.-ban már eladásra is termesztettek görögdinnyét a bihari erdőirtásokon (Bagamér, Sáránd). Legjelentősebb mo.-i görögdinnyetermő vidék a Mátrától délre, annak éghajlati kiegyenlítő hatásának védelmében, a Heves megyei Csányon jött létre. Itt a dinnyetermesztés gyökerei a 18. sz.-ig nyúlnak vissza. Az első dinnyetermesztők zsellérek voltak, akik a dinnyeföldnek legalkalmasabb gyeptöréseket bérelték. A jobbágyfelszabadítás után a kereskedelmi és közlekedési viszonyok javulásával a dinnyetermesztés is megnövekedett. Túlnyomórészt részes művelésben folyt, de földigényét helyben hamarosan már nem lehetett kielégíteni. Ezért az 1880-as évektől szórványosan, majd a századfordulótól nagyobb rajokban keltek útra az ország minden tájára a csányi dinnyetermesztők. Telephelyeiken uradalmakból vagy parasztbirtokokból feles-szerződéses alapon földet béreltek (gyakran 10-15 holdat is), és több mint fél évig otthonuktól távol tartózkodva keresték meg az egész évi megélhetésüket. A két világháború közt már külföldre (Ausztria, Csehszlovákia, Németo.) is elszegődtek. Keresett szakemberek voltak, és ezért lassan a legtöbb dinnyekertész család viszonylagos gazdasági stabilitásra és módra tett szert. A birtokos parasztoktól elkülönülő társadalmi csoporttá alakultak. A gazdatársadalomból való kirekesztettség endogám tendenciákat és társadalmi zárkózottságot eredményezett, ugyanakkor gyorsabban polgárosodtak, mint a hagyományos gazdálkodást folytatók. Kezükön formálódtak ki a paraszti dinnyetermesztés magas fokú termelési tapasztalatai és speciális eszközei. Az 1890-es évektől jött gyakorlatba a gyepkockákat fölhasználó melegágyi palántanevelés: a palántákat sorhúzó nyomába, trágyázott földbe ültetik ki. Növekedésük idején többször kapálják. Az 1930-as évektől → ekekapával művelik. A zsendülő görögdinnyét különböző -jelek vagy betűk beütésével (ill. karcolással) megjelölik. Nevezetesebb mo.-i termesztő vidékek még: Kecskemét környéke, Békés-Csanád-Csongrád megyék, a Nyírség, valamint Fejér megyében Cece és Fehérvárcsurgó községek. A mo.-i termesztés a fajtaminőség elhanyagolása miatt az 1940-es években válságba juttott és erősen visszaesett, a korábbi mennyiségi termelést máig nem tudta ismét elérni.

kerestem volna a miú miújásgot /zeneszám/ a neten, de nem találtam! Neked nincs meg csak a szám?
helyette ezt találtam, ez + pont jó ide!

én is imádom!

-et értünk!
"-Ó, mi történt Safranek?
-Borotválkoztam, uram.
-Na de a keze!
-Abban volt a borotva, uram..." (Ez egy válasz tom1019 üzenetére (2007. 07. 05. csütörtök 13:45), amit ide kattintva olvashatsz)