Ebbe a topicba kizárólag a veletek megtörént igaz-őszinte szerelemről írjatok, vagy magáról az érzésről, ill. ki - és mit ért SZERELEM alatt!

Szerelem... mennyi jelző, emlékkép, amit ez a szó eszünkbe juttat. Mennyi öröm, fájdalom, boldogság, amit felidéz bennünk. Mindannyian átéltük már (aki úgy érzi, még nem, bizonyára nagyon várja) a szerelem csodáját. Merthogy csoda, afelől semmi kétségem. Nincs még egy olyan emberi érzés, amitől úgy éreznénk, ébren álmodunk, lebegünk a föld felett, egyik pillanatban a mennyekben, a másikban pedig a pokolban érezzük magunkat. Nem tudunk aludni, enni, és csak arra a legtökéletesebb lényre gondolunk, akibe szerelmesek vagyunk. Minden gondolatunk és cselekedetünk arra irányul, hogy láthassuk, hallhassuk, érezhessük őt, pardon, ŐT!

"Örök rejtélyű érzés, szerelem!
Te nagy folyó, mely egyszer szemetet,
Máskor virágot hordasz vizeden,
S mind egy helyről: az emberek szívéből.
Óh szerelem, te végtelen óceán,
Melynek határát még nem látta senki,
S melynek le nem szállt fenekére senki.
Ott állsz te, óriások óriása,
Mesés nagyságban... hogyha nyugoszol,
Meglátja széles tükrödben magát a
Határtalan menny minden csillaga;
S ha háborogsz; fölszíneden csatáznak
Az alvilágnak minden szörnyei.
Mindenható erő vagy, szerelem!
Mindenható vagy... angyallá az embert,
Az angyalt ördöggé, az ördögöt
Emberré könnyen átváltoztatod..."

Én már nagyon vágyok rá, hogy így érezek.Volt már benne részem. Sajnos ezért, hosszabb volt a felejtés. (Ez egy válasz tom1019 üzenetére (2007. 05. 15. kedd 18:39), amit ide kattintva olvashatsz)

(Ez egy válasz Szimi07 üzenetére (2007. 05. 15. kedd 19:12), amit ide kattintva olvashatsz)

Én is hasonló cipőben járok, nagyon rossz tud lenni amikor valaki akit megszoktál nincs melletted, hogy átöleld/átöleljen.

"Mióta készülök, hogy elmondjam neked
szerelmem rejtett csillagrendszerét;
egy képben csak talán, s csupán a lényeget.
De nyüzsgő s áradó vagy bennem, mint a lét,
és néha meg olyan, oly biztos és örök,
mint kőben a megkövesült csigaház.
A holdtól cirmos éj mozdul fejem fölött
s zizzenve röppenő kis álmokat vadász.
S még mindig nem tudom elmondani neked,
mit is jelent az nékem, hogy ha dolgozom,
óvó tekinteted érzem kezem felett.
Hasonlat mit sem ér. Felötlik s eldobom.
És holnap az egészet ujra kezdem,
mert annyit érek én, amennyit ér a szó
versemben s mert ez addig izgat engem,
míg csont marad belőlem s néhány hajcsomó.
Fáradt vagy s én is érzem, hosszú volt a nap, -
mit mondjak még? a tárgyak összenéznek
s téged dicsérnek, zeng egy fél cukordarab
az asztalon és csöppje hull a méznek
s mint színarany golyó ragyog a teritőn,
s magától csendül egy üres vizespohár.
Boldog, mert véled él. S talán lesz még időm,
hogy elmondjam milyen, mikor jöttödre vár.
Az álom hullongó sötétje meg-megérint,
elszáll, majd visszatér a homlokodra,
álmos szemed búcsúzva még felémint,
hajad kibomlik, szétterül lobogva,
s elalszol." (Ez egy válasz Szimi07 üzenetére (2007. 05. 15. kedd 19:12), amit ide kattintva olvashatsz)

(Ez egy válasz X üzenetére (2007. 05. 15. kedd 19:49), amit ide kattintva olvashatsz)

Szerelem? Az micsoda?
Valami rémlik még messziről...
Aztán közelről is, de nem olyan közelről, hogy bennem legyen, ellenben egy két lányban aki ismerősöm. Olyan butaság miatt omolttak össze, hogy "otthagyta őket a barátjuk"...
Nem értem én...
Vágyom én is erre az érzésre, keresem a szépet, de ha ilyen, mint náluk, akkor kell a francnak.

Bárcsak ilyen egyszerű lenne...
és kevésbbé mázos (más szót használtam először, de nem akarok senkibe sem belegyalogolni) (Ez egy válasz Szimi07 üzenetére (2007. 05. 15. kedd 20:22), amit ide kattintva olvashatsz)

szerintem mindenkinek szüksége van a szerelemre, csak még nem tudja vagy nem érzi, a két barátnődnek elég rossz lehet most, persze attól is függ ki hagyta ott őket, nem mindenkiért kár..., bocs,
ezt a topicot ne rontsuk el légyszi, kell ilyen is! (Ez egy válasz X üzenetére (2007. 05. 15. kedd 20:33), amit ide kattintva olvashatsz)

Amit szívedbe rejtesz,
szemednek tárd ki azt;
amit szemeddel sejtesz,
szíveddel várd ki azt.
A szerelembe -- mondják --
belehal, aki él.
De úgy kell a boldogság,
mint egy falat kenyér.

ki mondta, hogy el akarom rontani?
Csak nem értem, hogy minek annyira beleélnünk magunkat a fájdalomba.
Persze, rossz lehet, ha otthagyták, de ilyenek, hogy nem eszik utána napokig, és hány, meg minden...

Volt barátnőm is ilyeneket játszott, aztán mikor rájött, hogy igazam volt abban, hogy nem reális a kapcsolatunk, akkor meg talált magának más fájdalmat. (Ez egy válasz X üzenetére (2007. 05. 15. kedd 21:18), amit ide kattintva olvashatsz)

"Olyan rossz mindig egyedül lenni,
Valakit mindig,hiába keresni ,
Valakit várni ,ki nem jön többé,
valakit szeretni titokban örökké."

Ja...
?
Akkor ez csak ilyen csöpögős topic lesz? :(
azt hittem, hogy a szerelmet fogjátok megvitatni... (de hivatalosan fogalmaztam)

Nem, nem provokálok, nem ironizálok, nem vagyok cinikus, csak komolyan nem erre számítottam.

hűt, úgy néz ki

A szerelem sokak szerint elcsépelt szó. Szerintem inkább az mondja ezt aki nem szerelmes abba akivel van.
" Mi a szerelem?
A szerelem olyan mint egy tavaszi napon amikor a szél meglibbenti a függönyt.
Nem a szél,
nem a függöny,
a libbenés"

én majd minden szerelembe, majd beleőrültem és majd beledöglöttem! ennyit a szerelemről!
ettől még nem ellenzem és nem is beszélnék le róla senkit!
a téma lehet csöpögős is, de valóban a topic indítójának eredetileg más volt a célja, ezt nagyon is jól látod!:

a mottója: SZERELEMRŐL CSAK NAGYON ŐSZÍNTÉN!
(egy-egy szép vers, idézet, vagy kép belefér, de ne ez legyen a túlsúlyban!) (Ez egy válasz X üzenetére (2007. 05. 15. kedd 22:11), amit ide kattintva olvashatsz)

Hajlamosak vagyunk inkább azokat szeretni, akik nem szeretnek bennünket, mint azokat, akik jobban szeretnek annál, ahogy nekünk tetszene.
Akkor a legelviselhetetlenebb valaki hiánya-mikor melletted ül és tudot sosem lehet a tied.
(átmásoltam a másik hszből:mmeprune)

Ok, megnyugodtam
(és köszönöm) (Ez egy válasz tom1019 üzenetére (2007. 05. 16. szerda 08:44), amit ide kattintva olvashatsz)

szerintem meg nincs is szerelem mitől az? mert nem tudsz enni vagy aludni, ha nincs melletted? áhhh...csak ideges vagy, hogy nehogy átvágja a fejedet, és ne legyen partnered az életben
az meg, hogy jó vele lenni, az meg csak unaloműzés, ha nincs melletted, akkor lehet, hogy halálra unod magadat...szeretet van, amikor elviselsz a másiktól sok hülyeséget, szerelem nincs