konyhatündér roza módra:

Hoztam nektek ebédet!

Mai reggelim:

mai desszert a kertből:




és a vendégeknek a vacsorához:

szabadtéri nyali-fali
edzünk a bulira!

málna
A bogyós gyümölcseink, így a málna is rendkívüli hatással vannak szervezetünkre, mert sok ásványi anyagot tartalmaznak, valamint C vitamint.

A málna közkedvelt gyümölcsünk. Kiskertekben, főleg kellemes aromájú szörpjéért termelik, de lekvárt is főznek belőle. Gyerekeknek kedvenc itala. Ez nagyon jó, mert betegség esetén a gyerek igen csak kellemes gyógyszerhez jut, s észre sem veszi máris kilábalt a náthából. Használhatjuk szörpnek magában vagy más gyümölccsel keverve. A málnalekvárral készült sütemények szintén kedveltek.

Gyógyító hatása:

A málnalevél teát cukorbajra, vese és hólyagbántalmak ellen alkalmazzák, Izzasztó hatása is van, valamint számos teakeverék összetevő része. De meghűléses betegségre használható a szárított málnalevél és bogyó főzet is.
Vértisztító:

A málnaszörp és a gyümölcs frissen fogyasztva is jótékony hatású az egészségre. Vértisztító hatásai közé tartozik, a vércukorszint csökkentése, a magas vérnyomás csökkentése, a vér körforgásának serkentése, a menstruációs zavarok megszüntetése, a szívműködés szabályozása stb.

az eper, cseresznye, meggy, málna szezon után jön a dinnye:


















A görögdinnye (Citrullus lanatus) a kabakosok (Cucurbitaceae) családjába tartozó, Afrika déli részéről származó növényfaj, illetve annak gyümölcsének neve.

Formája gömbölyű vagy hosszúkás, héjának színe sötétzöld vagy világos zöld csíkos, húsának színe piros vagy sárga.

Elsősorban kitűnő íze és cukortartalma miatt kedveljük, mert a benne lévő vitaminok nem jelentősek. Víztartalma 90-95%, így fogyasztásával a szervezetbe jutó víz a veseműködést előnyösen befolyásolja. Régebben vizelethajtó tulajdonsága miatt gyógynövényként is emlegették.

Magyarország egész területén megfelelő az éghajlati és talajadottságok a termesztés feltételeinek. Az időjárás elemei közül a fény ugyan elegendő a növény számára, de az elégtelen hőmérséklet veszélyezteti a csírázás és a kelés folyamatát. Kelés után a magas hőmérséklet a szik alatti szár megnyúlásával jár. Később, a hajtásnövekedés, majd a virágzás idején, a növényen jól észlelhető a számára kedvező vagy kedvezőtlen hőmérséklet hatása.

A sok csapadék és az alacsony hőmérséklet késlelteti az érést, ilyenkor a termés héja megvastagszik, színe tompul, íze kevésbé élvezhető. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a dinnyét nem szabad öntözni. Az elégtelen vízellátás szintén terméscsökkentő és minőségrontó tényező.

Évszázadokkal ezelőtt kialakult a sajátos magyar igény a kiváló minőségű, vékony héjú, vérvörös hússzínű, apró magvú fajták iránt. Sokat vitatott kérdés a termés nagysága. Korábban a nagy termésű fajták (Hevesi, Csányi, Marsowszky stb.) voltak divatosak. Az 1960-as évektől a kisebb terméseket fejlesztő fajtatípusok kerültek előtérbe (Szigetcsépi 51 F1, Hevesi FUTO F1 stb.) A jelenleg termesztésben lévő fajták választéka általában megfelel a különböző termesztéstechnológiai változatok diktálta igényeknek. Hiányoznak az egészen kis testű (1–2 kg/db), hajtatható fajták. (Ez egy válasz MmePrune üzenetére (2008. 06. 23. hétfő 06:57), amit ide kattintva olvashatsz)

Ő pedig a konyha istennője:

Azt en is szeretem !


(Ez egy válasz tom1019 üzenetére (2008. 06. 25. szerda 15:26), amit ide kattintva olvashatsz)

Konyhai robot

Tudtátok????

Jeges ínyencség nyárra

Gondolta volna, hogy a fagylalt a kínaiak találmánya? Már időszámításunk előtt 200 évvel készítettek jeges édességet hóból, tejből és gyümölcsökből. Története a későbbiek folyamán is érdekesen alakult: érdemes megismerkedni vele!

Az ókori görögök mézzel, gyümölcslével és borral ízesítették az Olimposzról származó, istenek eledelének tartott havat, így készítettek fagylaltot. Hippokratész orvosságként ajánlotta betegeinek. Nagy Sándor élénkítőszerként kínáltatta körül katonái között a csaták előtt. Néró császár számára az albán hegyekből hozta havat, amit barlangokban gyűjtöttek össze, majd mézzel, fahéjjal és rózsavízzel ízesítették, mandulával, datolyával díszítették. A Római Birodalom bukásával a fagylalt is feledésbe merült. Marco Polo hozta újra divatba, amikor a 13. században ősrégi receptúrákkal tért haza Ázsiából, és a fagylaltkészítéssel kapcsolatos ismeretek Velencéből egész Európát elárasztották. Ekkor jöttek rá arra is, hogy a fagylaltkészítő edényt le kell hűteni, és így nem kell jeget keverni a masszához.

A 16. századi Olaszországban a fagylaltkészítésben forradalmi felfedezést jelentett az a megfigyelés, hogy a salétromsó hűsítő hatású. Ettől kezdve nyáron is lehetett fagylaltot fogyasztani. A hideg édesség mesterséges előállítása független lett az évszaktól és a földrajzi elhelyezkedéstől. Mindemellett a találmány főként a tehetős udvari körökre korlátozódott. A Medici Katalin és a későbbi francia király, II. Henrik esküvőjére érkező vendégek desszertként málnás, narancsos, citromos, hűs édességet kaptak. A recepteket államtitokként kezelték.

Az olaszok készítették az első fagylaltgépet 1660-ban, majd körülbelül 12 évvel később a párizsi Procope kávéház fagylaltspecialitással állt elő, így a fagylalt élvezete megszűnt az előkelőség privilégiumaként tetszelegni.

Magyarországon a reformkorban terjedt el a fagylaltozás. Sissi királyné legjobban az ibolyafagylaltot kedvelte.

Variációk fagylaltra

- Jégkrém: legalább 10%, soványabb változata legalább 3% tejzsírt tartalmaz. Különlegessége az előállítás módjában áll: a jégmasszát a homogenizálás és a pasztörizálás után rövid ideig hűtőtartályokban tartják.
- Tejes fagylalt: legalább 70% tej van benne.
- Parfé: 60%-a tejszín, vagyis magas a zsírtartalma.
- Krémfagylalt: 50%-a tejből áll, készítéséhez tojást vagy tojássárgáját használnak. 1 liter tejhez legalább 270 g tojás vagy 90 g tojássárgája szükséges.
- Gyümölcsfagylalt: legalább 20%-a gyümölcs - citrusból 15% -, ahhoz adják hozzá a vizet, a szőlő- és a gyümölcscukrot. Az egész gyümölcsökön kívül tartalmazhat még gyümölcshúst, gyümölcslevet vagy természetes aromákat is.
- Gyümölcsszorbet: jégkása - a fagylalt őse -, gyümölcsből és jégdarából készül. A gyümölcsarány minimum 25% - citrusfélék esetén 15%. Kalóriaszegény, ezért diétázáshoz is alkalmas.

Itt a hétvégi piaci körkép:
krumpli 120-200,-/kila, cukkini 180,- zöldbab 350-400,- fejes kápuszta 250,- paradicsom 300-400,- paprika 200-450,- gomba 350-600,- málna 600,- meggy 300,- őszibarack 250-350,- sóska 400-450,- uborka 200-300,- sárgarépa (csomó) 100-150,- csemegekukorica 120,-/cső, tojás 25-30,- csirke 850,-/kiló.
Nos semmi olcsóság nincs...

Velencei piacos: (bár sajnos nem itt voltam ma...)