az a rövid véleményem, hogy olyan témát feszegetsz, ami túlságosan az elfogultságodat tükrözi a témával kapcsolatban!

ez a indító hsz-ed (a téma különben elég életszerű és nem rossz) mintha valami bajt sugallna a lelkedből! de remélem nem erről van szó! de akkor hogyan jutott most eszedbe erről vitát indítani? talán veled történt valami problem, vagy csak spontán olvastál a témáról és kíváncsi vagy a fórumozók véleményére!

szerintem a sok igazság mellett, amiről írsz, sok téves elképzelésed van két ember, a nő és ffi kapcsolatáról!

minden kapcsolat két emberen múlik, annak a szex és az érzelmi oldala is!

ergo a dolog, amivel kapcsolatban a témát felvetetted az bármikor kölcsönös probléma lehet!

de akkor mi itt a kérdés lényege?

a tapasztalat beszél belőlem, és nem kekeckedni, vagy vitatkozni akarok veled, de ha egy férfi a nőt igazán NŐ-nek tekinti, és úgy is bánik vele mind érzelmileg, mind testileg, akkor a nő is hálás lesz érte, és nem fog közömbösen viselkedni sem az életben, sem az ágyban!
egy normális nő hamar felismeri az úriembert, az igaz társat, a jó szeretőt, a potenciálisan férjnek és gyerekei apjának való pasit!
ezeket a jelzőket lehetne tovább boncolgatni:
- úriember: minden esetben úgy viselkedik, és gondoskodik a társáról, hogy mellette ne kelljen szégyenkeznie, legyen gondoskodó, figyelmes, meg tudja védeni bármilyen helyzetben...stb
- igaz társ: mindenben tartson ki mellette, legyen őszinte, jóban és rosszban kövesse a kiszámíthatatlan világunkban...stb.
- jó szerető: itt is sokat számít a figyelmesség, ápoltság, higiénia, a társra való ráhangolódás, összhang a szexben, a kívánságok kölcsönös kielégítése az ágyban (tabuk nélkül)...stb.
- férj, apa jelölt: szeresse a gyerekeket, a kötöttségeket, legyen rugalmas, el tudja tartani a családját, legyen motivációja és célja az élet minden területén...stb.

de ehhez egy intelligens, okos és tanult NŐ is kell, különben tévedhet és szenvedhet egy olyan ember mellett, aki kihasználja az érzelmeit és a testét egyaránt!

hozzáteszem fordítva is igaz!
egy férfit is ki lehet használni, ha buta módon nem veszi észre, hogy nem a hozzá mindenben illő partnerrel kötötte össze az életét!

gondold át esetleg még egyszer a felvetésedet, szerintem közelítsd meg tárgyszerűen, és a rá fogsz jönni, hogy a topic nem is biztos, hogy szükséges, mert sok egyéb témában külön és külön is megjelennek a felvetett témád, ha nem is ennyire kisarkítva! (Ez egy válasz DrAnthony üzenetére (2008. 10. 13. hétfő 18:00), amit ide kattintva olvashatsz)

Elég nehezen tudtam címet adni ennek a témának, mert egy olyan összetett kérdést kívánok megvitatni az érdeklődökkel, mely egyeteln sorban talán nem is foglalható össze.

Lássuk, miről is lenne szó:

Gondolom mindannyian hallottunk/olvastunk már az ágyban, a szexben figyelmetlen, közömbös, csak önmagával törődő férfiakról.

Sőt, ha kinyitunk egy-egy női magazint, biztosan találunk egy cikket erről, egy olvasói levelet, melyben figyelmetlen, az ágyban, aszexben szinte közömbös férfiról, férfiakról olvashatunk. Sok nő panaszkodik arra, hogy a párja nem ismeri, mi az az előjáték, szinte "szárazan" berakja, toszakodik egy párat, majd hörögve elélvez, nem érdekli, hogy párjának jó-e, elélvez-e.

Manapság szinte "elvárás" szintjére emelkedett, hogy a férfi ne csak önmaga élvezetével törődjön, hanem megfelelő előjátékkal, a partnerére figyelemmel szexeljen.

De itt jön a kérdés: Nem vetettük el ezügyben a sulykot? Nem estünk át (úgy társadalmilag) a ló túlsó oldalára?

Ma már egyre kevesebb ilyen férfi van, sőt, a férfiak egyre inkább törekszenek arra, hogy partnerüknek minél nagyobb élvezetet okozzanak (valószínűleg azért, mert az okos férfi hamar rájön: ha a nő is élvezi a szexet, az az ő élvezeti értékét is nagyban növeli), viszont egyre több férfi panaszkodik partnere figyelmetlenségére, közömbösségére.

Sok nő úgy gondolja, hogy a férfinak az is elég inger, amit neki nyújt, a férfi számára már nincs szükség plusz izgatásra, előjátékra.

Ugyanez igaz a szexre is. Sok nő megelékszik azzal, ha a férfi "tevékenykedik", és nem érzi szükségét, hogy többet nyújtson, beletörődik, hogy a féfinak "úgyis jó", elfogadja ezt, és nem foglalkozik vele, hogy valóban jó-e a férfinak.

Jó ez így? Az nyilvánvaló, hogy a nőnek az ágyban több figyelemre, előjátékra, izgatásra van szüksége. De esetleg nem volna erre szüksége a férfiaknak is? Vagy az az "elvárás", hogy a férfi ne legyen figyelmetlen a partnerével, a nőkre nem igaz? A nők lehetnek figyelmetlenek, közömbösek a parnerükkel, mondván, hogy a férfi tud "gondoskodni" önmagáról etéren?

Kinek mi a véleménye erről?