


ez nagyon szép és igaz bölcsességek voltak!
(sajnálom, és sajnálhatod, hogy tegnap nem tudtál tovább maradni, de remélhetőleg legközelebb jobban megszervezed a részvételed idővallumát, mert mi mindig és mindenkit szeretettel látunk a baráti társaságunkban!)
Az indulaton, az önzésen túl élt ez a törvény az emberi szívekben, a barátság törvénye. S erősebb volt, mint a szenvedély, mely a férfiakat és nőket reménytelen indulattal egymás felé hajtja, a barátságot nem érhette csalódás, mert nem akart a másiktól semmit, a barátot meg lehetett ölni, de a barátságot, mely a gyermekkorban szövődött két ember között, talán még a halál sem öli meg: emléke tovább él az emberek öntudatában, mint egy néma hőstett emléke. S csakugyan, az is, hőstett, a szó végzetes és csendes értelmében, tehát szablyák és tőrök csattogása nélkül, hőstett, mint minden emberi magatartás, mely önzetlen. Ez a barátság élt közöttünk, s ezt tudtad jól.
Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek
(Ez egy válasz Sonkás üzenetére (2007. 10. 07. vasárnap 13:30), amit ide kattintva olvashatsz)
(sajnálom, és sajnálhatod, hogy tegnap nem tudtál tovább maradni, de remélhetőleg legközelebb jobban megszervezed a részvételed idővallumát, mert mi mindig és mindenkit szeretettel látunk a baráti társaságunkban!)
Az indulaton, az önzésen túl élt ez a törvény az emberi szívekben, a barátság törvénye. S erősebb volt, mint a szenvedély, mely a férfiakat és nőket reménytelen indulattal egymás felé hajtja, a barátságot nem érhette csalódás, mert nem akart a másiktól semmit, a barátot meg lehetett ölni, de a barátságot, mely a gyermekkorban szövődött két ember között, talán még a halál sem öli meg: emléke tovább él az emberek öntudatában, mint egy néma hőstett emléke. S csakugyan, az is, hőstett, a szó végzetes és csendes értelmében, tehát szablyák és tőrök csattogása nélkül, hőstett, mint minden emberi magatartás, mely önzetlen. Ez a barátság élt közöttünk, s ezt tudtad jól.
Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek




(egyik legertekesebb fotom az 5 közül...a müveszeti het zarorajara,,,)






Oly jó volna ma messze menni,
s elenyészni a semmiségbe,
ha értem jönne most a párom,
s egy őszi útra elkísérne...
Egymást szép halkan átölelnénk,
úgy mennénk át egy furcsa hídon...
s a hídon megcsókolnánk egymást,
nagyon halkan és nagyon titkon.







