Van ráció abban, amit mondasz, bár, itt valószínűleg másról van szó.
A leányzó túlságosan kezd belelkesedni, már szerelmeslevelek tucatjai érkeznek tőle. Az látható, hogy kezd egyre több érzelmet vinni ebbe a dologba, miközben inkább onnét indult a kapcsolat, hogy de jó lenne kipróbálni, de szó sincs szerelemről, csak kölcsönös szimpátiáról.
És ez a rámenőség most már így egy kicsit ijesztő is talán. (Ez egy válasz BigJoe23 üzenetére (2010. 06. 10. csütörtök 18:45), amit ide kattintva olvashatsz)

Egyetértek.
Ha nem sikerült e topikban elejtett több hozzászólásodban és a szövegértésben sem érdemit alkotni, már ne is erőltesd tovább. Hidd el, a hiba nem az "én készülékemben" van.
Feltettem pár kérdést, azt gondolom, nem véletlenül felejtettél el reájuk válaszolni.
Feleségemnek felolvastam eddigi hozzászólásokat a témához, végig egyetért hozzászólásaimmal.

MINDENKINEK:
Természetesen továbbra is érdekel mindenkinek a véleménye. Csak annyit had kérjek, hogy az lehet akár szubjektív vélemény, lehet akár saját tapasztalat vagy élmény, avagy akár ismerős által átélt eset, mondjátok el.
Köszönöm. (Ez egy válasz Zsuzsi_ üzenetére (2010. 06. 10. csütörtök 21:09), amit ide kattintva olvashatsz)

Azt hiszem, hogy nem sikerült jól megfogalmaznom a gondlalataim a témával kapcsolatban, vagy csak nem akarod érteni!
De az a lélyeg, hogy semmit se egymás háta mögött csináljatok. És akkor működik.
Nem fogom továbbiakban magyarázni saját soraim vagy a Tiedre reagálni.
De azért remélem van aki megértette a mondanivalóm! (Ez egy válasz X üzenetére (2010. 06. 10. csütörtök 16:26), amit ide kattintva olvashatsz)

Az elbizonytalanodáson ne csodálkozz, egy nőnél ez általában mindíg akkor jön, amikor valami régi álmát majdnem megkapja, de megijed attól, hogy csalódik benne.... (Ez egy válasz X üzenetére (2010. 06. 10. csütörtök 16:35), amit ide kattintva olvashatsz)

Pár évvel ezelőtt én sem hittem volna, hogy vannak ilyen vágyai, aztán csak felszínre kerültek. Bár most, hogy kezdenek konkretizálódni a dolgok, már látom rajta az elbizonytalanodást. (Ez egy válasz BigJoe23 üzenetére (2010. 06. 10. csütörtök 14:13), amit ide kattintva olvashatsz)

Szó sem volt ugrásról, csak rávilágítottam pár olyan apróságra, ami felett elsiklottál, amit nem vettél figyelembe hozzászólásomban.
Van különbség abban, hogy egy férfi csak úgy engedi el a feleségét „barátnőjével”, hogy ugyan már, nem is érdekli, mi fog ott történni, avagy úgy engedi el, hogy az oldala kilukad a kíváncsiságtól, lelkében belül tipródik a féltéstől, és talán még a féltékenységtől is egy kicsit. Természetes, hogy a férfiak többsége, ha szereti a feleségét, ha új élményben van része, akkor ott akar lenni a közelében. Természetesen több okból is…
Magamra véve, mindez még nem jelenti azt, hogy kijelentem, csak velem, vagy sehogy. Természetesen ha jön a kérés, hogy a leánnyal kettesben szeretnék eltölteni az éjszakát, hagynám azt, én meg lelépnék valamerre, ne zavarjak.
Az már más kérdés, hogy azokat cseppet sem tudom megérteni, akik feleségüket lazán elengedik idegen férfi vagy férfiak karjaiba, hogy persze, menj csak ahova akarsz. Ilyenre sohasem lennék képes. Ha kaland, akkor az közös kaland legyen. Ezt mindketten így gondoljuk. Hogy érdekesebb legyen, szerintem ha a másik háta mögött, külön kalandozik férfi és nő, azt megcsalásnak tartom.
Mégis, mily fura dolog az, hogy egy harmadikként belépő nőre valahogy másképpen gondolok, nem tudom megcsalásnak tekinteni a köztük lévő a játszadozást, inkább csak vágyak átélésének, bár, mint írtam, nem tudom, milyen érzelmek tombolnának bensőmben akkor, ha partvonalra lennék utasítva. Na jó egy-két alkalommal egészen biztosan, három-négy-öt alkalommal már csak talán fogadnám el ezt a dolgot.

Némileg részrehajló vagyok, mert hogy nem igazán érdekel az, hogy mi a leány véleménye az ottlétemről. Csak a feleségem véleménye, kívánsága, vágya érdekel. Ha a feleségem azt szeretné, hogy a közelében legyek, mert az biztonságot ad neki, akkor nem fogom neki azt mondani, hogy edd meg amit főztél, hallgass a leányra. De természetesen ebben nekik kettőjüknek kell kompromisszumra jutniuk.
Ha párszor csak sofőr, testőr és gardedám szerep jut nekem, azt is elfogadom, de közelről sem biztos, hogy a például ötödik alkalom után tapsikolnék örömömben.

Hivatkozol arra, hogy mi jár nekem, és mit kapok ajándékként.
Egy valami jár nekem, a feleségem, mint ahogyan Ő is kijelentheti azt, hogy én járok őneki.
Az ajándék az lenne, ha végig nézhetném a két nő játszadozását, esetleg valami módon hármas jöhetne létre (akár csak úgy, hogy a leány is, és én is a feleségemet kényeztetjük, egymást azonban nem). De ha figyelmesen olvasol, láthatod, eddig sem akartam ráerőltetni magam egyszerre a két nőre, csak rajtuk múlik, hogy ők ketten mit, meddig és hogyan. Ha nem kérnek egész éjszakát, akkor a természetesnek azt tartom, hogy reggel egymást átölelve ébredünk fel!

Egy kérdést had tegyek fel neked. Te voltál hasonló helyzetben? És esetleg ismerősöd?
Voltál-e már nővel? Voltál e már többesben? Mennyi ideje vagy házas? (Ez egy válasz Zsuzsi_ üzenetére (2010. 06. 10. csütörtök 08:56), amit ide kattintva olvashatsz)

Én őszintén szólva örülnék, ha a páromnak egy kis hajlama lenne effélére is... de nem úgy tünik...

Tudtam hogy rá fogsz erre ugrani..

Az hogy légy férfi úgy értettem hogy ne akarj kompromisszumot kötni előre vele, hogy Te mikor léphess színre . 22 év nagy idő és biztos hogy most is szeretitek egymást. Hidd el, hogy jobb az az első alkalom úgy, hogy csak az újra kell figyelnie, nem pedig arra hogy te is ott vagy akár testközelben, akár csak vizuális távolságban. És ha a dolog működik, akkor úgy is a következő alkalmakkor már igényt fog tartani Rád. De engedd neki megtapasztalni az újat.
De azért azt se feledd, hogy azt Te nem tudhatod hogy a lánynak, aki a pároddal lesz szüksége van-e a Te jelenlétedre! Ez is benne van ám a pakliban.
Amúgy azt írod, hogy neked is jár? Ne már! ....... nem jobb valamit megkapni, jutalomként mint úgy hogy az "alanyi jogon jár" neked? Húzd ki magad, és add nekik ezt az estét önzetlenül. Úgy is vissza fogod kapni.
Na nem kutyulom a szót tovább ebben a témában, de én úgy érzem hogy engedd őket kettesben lenni és ha a dolog él, akkor úgy is a jövőben lesz módod látni, érezni, tapasztalni az ilyen dolgokat. (Ez egy válasz X üzenetére (2010. 06. 10. csütörtök 08:42), amit ide kattintva olvashatsz)

Szia Zsuzsi!
Valószínűleg félreérthető voltam. Nincs bennem egy szikrányi bizalmatlanság sem a feleségem irányában. Sőt, teljesen megbízom benne így, 22 év után. Ha nem bíznék meg, akkor lehetősége sem lenne meg semmi ilyesminek, mint aminek most meg van.
De úgy vélem, hogy a lánnyal eltöltött akárhányórás, akár félnapos első együttlétüket követően nekem is jár az, hogy a feleségemet ölelhessem, szerethessem. Hozzátenném, az is tetszene, ha láthatnám őt a lánnyal közösen játszadozni, akár még csak szemlélődőként is.
Mondod, legyek férfi. Annak érzem magam, és pont ezért igencsak érdekel a „téma” bármely aspektusa. 

Ha azonban szólna, hogy azt szeretné, csak az övék legyen az egész éjszaka, akkor természetesen nem erősködnék azzal, hogy márpedig nem, mert csak öt óra, három, vagy akármennyi, hanem inkább elfogadnám ezt a kérést, legfeljebb kivennék egy szomszédos szobát, vagy elmennék egy tópartra és végig horgásznám az éjszakát, igazából oda sem figyelve, a felajzottságtól, vágytól és kíváncsiságtól tipródva. (Ez egy válasz Zsuzsi_ üzenetére (2010. 06. 10. csütörtök 07:35), amit ide kattintva olvashatsz)

Én nem vagyok leszbikus. Maradian a férfiakhoz ragaszkodom. Ettől függetlenül nem ítélem el az ilyen típusú dolgot, családon belüli megegyezés esetén pedig pláne nem. Mindegy melyik oldalra hajlanak el.
Amit írni akartam ezzel kapcsolatban azt Zsuzsi lényegében leírta. Ha csatlakozoni szeretnél is, és ők ebben belemennek, az lehetőség szerint ne az első alkalommal legyen és ne is a másodikon.

Ez valóban érdekes kérdés. Mi nemrégiben voltunk egy szórakozóhelyen, ahol két 16 forma lányka odacsapódott mellénk táncolni és egyre inkább odasimultak a feleségemhez. Nekem tetszett mint látvány, bár a nejemet eleinte kissé frusztrálta a dolog, de én biztattam . Kicsit hátrább is léptem a táncból hogy nézzem őket, ahogy a lányok elég simulósat táncoltak vele. Az, hogy nem lett nyílt szini csókolózás belőle csak annak köszönhető, hogy a nejemben (sajnos) semmiféle leszbikus érdeklődés sincsen. Én biztos, hogy nem lettem volna kerékkötője, ha ilyen irányban is el akarna indulni. Ezt abszolút nem érezném megcsalásnak. Részt venni sem szeretnék benne, maximum esetleg megnézni őket, de azt sem első alkalommal.

Csak pár apró dolgot szeretnék megjegyezni. Írták itt előttem, hogy „ezen az oldalon csak nagyon kevés dolog az, ami nem normális, és ami nem elfogadható. Szinte elenyésző.” Azt azért tegyük hozzá, hogy a fórumozók igen komoly százaléka férfi, és így egészen más aspektusból lát egy külső szemlélő egy-egy témát. Sőt nem egyszer futottam bele olyan dologba amiben volt egy adag „férfi sovinizmus” az a klasszikus nekem mert férfi vagyok sok mindent szabad, de az asszonynak nem.
De nem erről szeretnék pár gondolatot leírni. Tribal, én arra lennék kíváncsi, hogyha évek óta együtt vagytok, - írod hogy 15 házasság, 7 ég együtt járás – akkor részedről miért nem fér bele annyi hogy a kedvesed azt az estét együtt töltse el azzal a lánnyal? Ha elviszed a megbeszélt randevúra, és ők ketten jól érzik magukat, hidd el, nagyon rossz érzés az mikor ketyeg lefelé az óra, azzal a tudattal hogy mindjárt megjelensz. Ha a párod nem érzi jól magát, úgy is tudni fogod, ha pedig jól érzi magát másnap annyit fog Neked mesélni hogy beleszédülsz. Nagyon harmonikus életetek lehet, és okosan csináljátok a swingert is hogy csak semmi észnélküliség. Viszont szerintem a Kedvesed megérdemel annyi bizalmat, hogy ott merd hagyni egyedül azon az estén. Tisztában vagyok vele hogy kíváncsi vagy, meg hogy boldogan ott lennél, melyik pasi nem? Viszont légy férfi. Azt hiszem érted a különbséget!
Végszónak én úgy gondolom hogy mind a kevesed, mind Te sokkal gazdagabb élményekkel térnétek haza, ha magukra hagynád őket. Na persze itt jön az hogy meg kéne hallgatni a másik oldalt is, bár nem hiszem hogy ellentmondana Neked! (Ez egy válasz X üzenetére (2010. 06. 09. szerda 09:52), amit ide kattintva olvashatsz)

Az én álláspontom nem lesz ennek akadálya.
Lájtos hármas, négyes kalandunk volt már nekünk is, de ez a mostani helyzet egy kicsit mégis más dimenziót jelent.
A nők többsége elvileg hamarabb elfogadja a több férfi kényeztetését, míg a nőitől már inkább tart. Talán vagy a hajlam hiánya, vagy a félelem. (Ez egy válasz kandurmarci üzenetére (2010. 06. 09. szerda 17:23), amit ide kattintva olvashatsz)

Szia!

Ismerem én is azt a filmet.
El is ejtettem egy megjegyzést itthon, hogy csak játszadozás megengedett, szerelem NO.
Szerencsére jó és változatos a szexuális életünk, elég gyakran vagyunk együtt, és nem szokásunk elkapkodni a dolgot.

Talán plusz információként azt is érdemes hozzáfűznöm a témához, hogy néha-néha elnézünk swinger klubba is, ahol bár nagyon jól szoktuk magunkat érezni, ám, semmi előre nem megbeszélt dologba nem vetjük bele magunkat eszement módon. Tehát betartjuk azokat a határokat, amiket meghúzunk, hogy eddig és nem tovább.
A házasságunk teljesen jól működik, 15 éve és az előtte való 7 év járás alatt egyikünk sem csalta meg a másikat. Tudunk beszélgetni, ki tudjuk tárgyalni a vágyainkat, őszintén merünk beszélni a másik előtt igényeinkről, fantáziáinkról. Ami egyszerűen megvalósítható, nem veszélyezteti házasságunkat, lelki békénket, testi épségünket, azt a teljesség igénye nélkül megvalósíthatjuk.

Hát, hogy mi erkölcsös, és mi nem a jelenlegi társadalmi konvenciók szerint, arra nehéz egyértelmű választ adni. Mennyire erkölcsös kurvához járni, a háta mögött lépten nyomon csalni a másikat? Szerintem ezek az erkölcstelen dolgok, nem az, ha egy házaspár közösen, egymást támogatva él át új és még újabb élményeket.
Vagy ha vesszük a keresztyén világ elmúlt kétezer év működését, és végig gondoljuk azt, hogy mi minden gaztettet követtek el az erkölcs, a kereszténység, Isten, Jézus nevében (pl Szt István a fél magyarságot kiirtotta, hány százezer embert ölt meg az inkvizíció ártatlanul, égetett el élve, még a különféle keresztény felekezetek is irtották egymást, a keresztes szentföldi háborúban népcsoportokat irtottak ki, vagy hogy mily hosszú évszázadokon keresztül megvásárolgatták az egyházi címeket, vagy hogy a pénzre utazva kitalálták a „gyorsgyónást” a bűnbocsánat cédulákkal, vagy mikor kitalálták, hogy csak a keresztyén az ember, a megcsalás, a félrelépés bocsánatos bűn ha meggyónják stb), akkor jobb, ha a keresztény erkölcsről inkább nem beszélünk.

Még mindig vannak emberek, akik a szexuális aktust inkább nyűgnek, egy elkerülhetetlen „piszkos” dolognak tartják, nem egy gyönyörforrásnak.
Csak hát ha jobban végig gondoljuk, láthatjuk, hogy a szexualitás egy kicsit sokszínűbb annál, sokkal többféle örömöt képes nyújtani az arra fogékonyaknak mint amit az átlag-erkölcsi és átlag konvenciók rabságában vergődő ember el képes gondolni, netán fogadni.
Jobb-e annak, aki a párjával még egy nem túl perverz dolognak számító orális szexről sem tud elbeszélgetni, vagy ha párja meghalja vágyát, hogy vegyenek egy vibrátort, próbálják ki a hátsó kaput, akkor kiborul. És akkor még hol vannak azok a vágyak és fantáziálgatások, amik miatt leizzad az ember, izgalomtól mereven/nedvesen ébred fel. De el már nem tudja mondani párjának, mert az perverznek gondolja, netán még a válás is szóba jöhetne, ha nem hagyja abba.

Abban biztos vagyok, hogy sokan szeretnének hasonló helyzetben lenni, mint én, és amiről a véleményeket kikértem : (Ez egy válasz bios02 üzenetére (2010. 06. 09. szerda 17:02), amit ide kattintva olvashatsz)

A film címe azt hiszem " A szexi Szörny" (Ez egy válasz bios02 üzenetére (2010. 06. 09. szerda 17:02), amit ide kattintva olvashatsz)

Ha ezt szeretné a nejed, egyedül a te álláspontod lehet(ne) az akadálya. Persze, ha úgy fognád fel. Próbálja ki nyugodtan, akár előtted, veled együtt, akár nélküled. Ennyi idő után már nem hinném, hogy veszélyeztetné a házasságotokat. Egyszer régen nekem is volt egy barátnőm, valójában egy baráti házaspár nő tagja. A férje elutazott, ő pedig felhívott telefonon, hogy átjönne hozzánk. Megegyeztünk, hogy nem mondom meg előre a nejemnek, legyen meglepetés. De amikor arra került a sor és egy kis beszélgetés, némi kis borozgatás után elkezdtünk csókolózni és intettünk a nejemnek, hogy jöjjön, ő ott hagyott bennünket. Szó nélkül átment a másik szobába. Mi pedig annyira benne voltunk, ill. lettünk volna, hogy egy idő után felkerekedtünk és elmentünk a barátnőmhöz. Ott voltam másnap délutánig. Aztán hazamentem, nem beszéltünk róla soha, a mai napig sem.. Viszont előtte és utána is voltunk négyes (2+2) és hármas (2f+1n) felállásban, abba miért volt benne, s ebbe miért nem, nem tudom. Igaz, a hármasban és a négyesben is ő csak a férfiakkal foglalkozott, úgy látszik, nincs benne semmi bi hajlam. Kár.

Szia!
Hogy nagyon lényegre törő legyek: itt, ezen az oldalon csak nagyon kevés dolog az, ami nem normális, és ami nem elfogadható. Szinte elenyésző...
Így tehát az, amit leirtál, az teljesen rendben van. Vannak az embernek vágyaik, amiket szeretne megélni, és saját (vagy esetleg párjával közös) döntése, hogy megéli-e őket, tesz-e lépéseket, felemeli-e a telefont, utazik-e, stb., vagy csak álmodozik róla, mert nem teheti, vagy nem meri megtenni a lépéseket.

Ha a kérdést társadalmi oldalról nézem, akkor már nem annyira elfogadható és normális kedves nejed vágya, jobban mondva az, hogy azokat meg is akarja élni. Azért a társadalom ezt nemigen nézi jószemmel, pláne egy többgyermekes, jólszituált, egzisztenciával rendelkező hölgy esetében nem. DE még mindíg toleránsabbak az emberek, mintha arról lenne szó, hogy te akarnád kiélni vágyaidat egy másik pasival, mert az maga a fertő, és az undor! (Pedig mi is a különbség? Talán esztétikai...)

Ha azt a társadalmat nézzük, amilyennek lennie kellene, illetve, amilyent a többség hirdet, vagyis egy családcentrikus, erkölcsös, a keresztény értékeket (legalábbis felszinesen) valló, nos, akkor természetsen elfogadhatatlan, erkölcstelen, és bűnös mindaz, amit leírtál.

Egyébként irigyellek Tribal.... én a magam párját sosem tudnám rávenni hasonlóra, mert teljesen hiányzik belőle ez a hajlam. Mert azért megnézném egy másik hölgy karjaiban, gondolhatod!
Volt egyszer egy film, sajnos a címe nem jut eszembe. Az volt a lényege, hogy asszonyka leszbi lett, és a férje pártolta is, sőt... gondolhatod, miért...a vége az lett, hogy a férjuramat az asszonyka kidobta az ágyából, és gyakorlatilag kizárólag a csajjal élt nemi életet és szórakozott.

Na nehogy így járj... (Ez egy válasz X üzenetére (2010. 06. 09. szerda 09:52), amit ide kattintva olvashatsz)

Sziasztok!

Remélem, a moderátorok legalább pár hétig meghagyják ezt a topikot. Azért hoztam létre, mert kíváncsi vagyok a véleményetekre, hogy Ti mennyire tartjátok normálisnak a dolgot. Természetesen én annak tartom…
Feleségemnek világ életében voltak leszbikus jellegű álmai, fantáziái. Éppen ezért e témában nézeget ilyen jellegű oldalakat, fórumozgat, hozzászól ehhez-ahhoz. Pár hete van egy elég komoly udvarlója egy messzebb lakó húszonpáréves leány személyében, aki nagyon aranyos, kinézetre és stílusra is, de oly dolgokat ír, hogy húúúú…. Izgalmas. Rajong feleségemért. A leány, bár neki is van jó pár éve barátja, szintúgy nagyon szeretné a női szerelmet kipróbálni. A barátja támogatja ebben.
A feleségem tízenpár évvel idősebb a leánynál, nőiesebb, asszonyosabb alakja van (szerintem csodásan buja), ezért komplexusai vannak, fél attól, hogy mi lesz találkozást követően mégsem tetszik... De nagyon kíváncsi. Nagyon érdekli a dolog. A 15 éve tartó házasságunk nagyon jó, a szex gyakori és szuper, mindent meg tudunk beszélni, sok mindenre nyitottak vagyunk, abszolút nem titkolózunk egymás előtt.

Kitaláltuk, hogy ha már úgyis szeretnénk kettesben elmenni kirándulni egy hét végére valamikor, valahova, így összekötjük a kellemeset a hasznossal, és meglátogatjuk a leányt, vagy valahol találkozunk vele. Majd a találkozást követően magukra hagyom őket, had beszélgessenek, vagy a hotelben tegyenek azt, amit csak szeretnének. Ahhoz azért ragaszkodnék, hogy az éjszaka második felében már én szeretném szeretgetni a feleségemet. Ha a leány marad, marad, ha lelép akkor lelép. Számomra feleségem a vágyaim epicentruma. Ha marad éjszakára, nekem nincs ellenemre sem az, hogy együtt a leánnyal közösen kényeztessük tovább feleségemet (sőt, ez így nagyon tetszene), sem az, hogy egy „érdekesebb” hármas felállás kialakuljon. Bár nem ez utóbbi a cél, hanem az, hogy feleségem megtapasztalja a női együttlét örömeit, és minél nagyobb gyönyörben részesüljön. Ha már évtizedek óta fantáziál ilyesmiről, akkor végre átélhesse a valóságban is azt.

A kérdés csak annyi, hogy:
Ti elfogadható, normális dolognak tartjátok azt, hogy egy többgyerekes anya ilyet kipróbáljon, ezért utazzon, és hogy ráadásul férje vigye le több száz kilométerre a „nőcis” randevúra?
Volt valakinek hasonló tapasztalata, hasonló élménye?