Sok-sok éve történt ez, amikor teljesen bezárkózott életmódot folytattam, s nem mertem nyitni senki felé sem. Utólag már bánom, hogy így elszerencsétlenkedtem ezt a lehetőséget. Ha ez ma történik meg velem, Gabit ott helyben azonnal felnyársaltam volna az íróasztalán.
Utólag már nagyon bánom, hogy így alakult. Tanuljatok belőle, s használjatok ki minden adandó alkalmat, lehetőséget, mert egyszer élünk, s ne szalasszatok el egyetlen sanszot sem, ahogyan én tettem. Ha egy nő ennyire látványosan, ennyire egyértelműen "játszik", akkor az a nő bizony szexelni akar. Ne kövessétek el ezt az elbalf*szkodott hibát, amit én elkövettem.
Utólag már nagyon bánom, hogy így alakult. Tanuljatok belőle, s használjatok ki minden adandó alkalmat, lehetőséget, mert egyszer élünk, s ne szalasszatok el egyetlen sanszot sem, ahogyan én tettem. Ha egy nő ennyire látványosan, ennyire egyértelműen "játszik", akkor az a nő bizony szexelni akar. Ne kövessétek el ezt az elbalf*szkodott hibát, amit én elkövettem.
Nagyon tetszett neki, hogy egy idegen pasas simogatja a csuklóját, a tenyerét, az ujjacskáit. Arra gondoltam, hogy szerencsétlen csajszival mennyire nem törődhetnek otthon, ha ilyen teljesen jelentéktelen szitu ennyire felvillanyozza. Ahogy végeztünk, a csípőjével kicsit még meg is koccoltatta a hátsómat. Ejha, gondoltam magamban, nem éppen szemérmes a csaj, eléggé bevállalósnak tűnik. Szóval általában jól éreztük magunkat együtt munkaidőben, néhányszor még meg is illegette magát előttem. Csinos volt, feszes sztreccs farmer és általában fehér színű, ujjatlan női felső volt a dresszkódja, amiben szépen domborodott a kerek feneke és a mellei. Bár sosem kérdeztem rá, de valószínűleg szolizott, mert mindig szép selymes napbarnítottnak tűnt a bőre. Olykor-olykor intimebb témák is elcsattantak közöttünk, például, hogy nagyon szégyelli, hogy striás a hasikája és a combjainak a belső része. Persze nyugtatgattam, hogy ettől ő még bizony nagyon jó nő, s adott esetben még szexi is, ha valakin striacsíkok vannak. Sőt, komoly párkapcsolatban és szerelemben, vagy legalábbis fizikai vonzalomban ezek egyáltalán nem számítanak. Hanem pár nappal később egyedül ücsörögtem az irodámban, amikor bekopogott hozzám, hogy tudnék-e neki segíteni. Ő is egyedül volt az ő irodájában, s tudta, hogy én is, mert a munkavédelmis kollégámnak valami távolabbi, külső munkaterületre kellett elutaznia, az ő irodatársai meg szabadságon voltak. Szóval két iroda, az egyikben ő, a másikban én. Háttal ültem az ajtónak, nem is néztem rá, de mondtam neki, hogy öt perc és megyek, csak befejezem az anyagvizsgálat dokumentálását. Gyorsan elvégeztem a munkát, majd átkopogtam hozzá. Furcsa volt, hogy az irodában nem volt feloltva a villany, miközben mindig villanyfényben úszott az irodájuk, de most csupán a számítógépének a monitora töltötte be némi sejtelmes fénnyel a helyiséget. Hát itt vagyok, miben segíthetek. Egy hófehér spagetti tank topot viselt, s nagy meglepetésemre nem viselt alatta melltartót, a hófehér ujjatlan felsőjének jobboldali vállpántja el volt szakadva, s tehetetlenül lógott hátrafelé a lapockájára, s előre a mellére. Gabi megkért, hogy meg tudnám-e neki kötni valami kulturált módon, mert így nem akar lemenni a melósok közé. Hát mondom persze, szívesen. Szóval a karcsú vállát finoman meg-megérintettem az ujjaimmal, alig néhány centire a formás, kerek melleitől. Közben gügyögtünk, nevetgéltünk, néztük egymás tekintetét, a fejét is oldalra hajtotta, s közben mélyeket sóhajtozott, ahogy a bőréhez hozzáértem. Közben meg láttam, hogy a mellbimbói egyre feszesebben kezdik átszúrni a textilt, huh, elképesztő látvány volt. Egy néhány másodperces csomózás helyett hosszú-hosszú percekig babráltam sejtelmesen a vállán. Egyébként furcsállottam, mert a vállpánt nem volt elszakadva, hanem konkrétan el lett vágva. Elkészült, megcsomóztam, s odalöktem neki, hogy na így már biztosan nem fog lefordulni a cicijéről a felsője. Elpirulva jót nevetett és megköszönte, majd visszamentem az irodámba.
Évekkel ezelőtt, körülbelül egy jó 10-12 éve már ennek, hogy egyedülállóként éldegéltem. Senkit nem akartam magamhoz közel engedni és a lehetséges sanszokat is általában rögtön szikrájában elfojtottam, hogy még csak véletlenül se történhessen semmi. Jól éreztem magam egyedül, senkihez nem kellett alkalmazkodnom, s élveztem, hogy azt csinálok, amit akarok, amihez kedvem van. Gondoltam egyet, szabadnapon autóba ültem és csak úgy elgurultam kirándulgatni, vagy éppen otthon fejlesztettem magam, tanultam, főzőcskéztem stb. Az akkori munkahelyemen elég jó pozícióban dolgoztam, kényelmes volt, sok-sok papírmunkával járt és szerettem csinálni, mert egy komplett terület volt teljes egészében rám bízva. A munkavédelmi vezető és én osztozkodtunk az irodánkon, teljesen jól megfértünk egymás mellett, egy igazi kis mini zen birodalmat rendeztünk ott be magunknak, más-más területekről imádtak bejárni hozzánk a kollégák, sőt, még a cégvezető is teljesen el volt ájulva attól, hogy mennyire otthonosra berendeztük a helyiséget. Két irodahelyiség volt egymás mellett, a másik irodában dolgozott egy szép arcú, mosolygós, magas, vékony, szőke lány, aki néhány évvel volt csak fiatalabb nálam. Legyen a neve Gabi. Gabinak volt egy eléggé zűrös életvitelű élettársa, s két gyermeke. Sokszor panaszkodott az urára, hogy se vele, se a gyerekekkel nem foglalkozik, csak iszik, koncertekre jár, kocsmázik, munka után otthon is elvonul és bömbölteti zavaró hangerősséggel a zenéit, s mindent Gabinak kell megoldania a ház körül. Sokat beszélgettünk, s érdeklődtem, hogy ha ennyire rossz otthon, miért nem lép le a gyerekekkel. Azt mondta, hogy sajnos ezt nem teheti meg, mert elég jó anyagi körülmények között élnek, biztos fedél van a fejük fölött, s a gyerekekkel nem igazán akar albérletről albérletre költözni. Tény és való, igaza volt. Aztán ahogy egyre többet beszélgettünk, s egymás társaságában töltöttük a munkaidő jelentős részét, észrevettem, mintha fizikálisan közeledni próbálna a lány. Nem vettem róla tudomást, különben sem tartozott akkoriban az értékrendembe az, hogy egy párkapcsolatban élő nővel kölcsönösen megkörnyékezzük egymást. Egy napon éppen összekoccantunk a mellékhelyiség mosdójában, mint ahogyan korábban néhányszor "véletlenül" pont előfordult hasonló eset is. Fülig ért a szája, hogy már megint itt "randizunk". Éppen végeztem a pisiléssel, s szerintem kifülelte, hogy a vécén vagyok, s utánam jött be a mosdóba azzal, hogy csak kezet mosni jött be. Na mondom én is pont kezet mosni készülök, szóval kinyomtam egy jó adag kézmosót a kezemre, s magam mellé invitáltam, hogy akkor végezzük el ezt a jelentéktelen rutinműveletet. Nyújtotta a kis vékony kezeit, határozottan megfogtam, s szépen elkezdtem a kezeit beszappanozni. Teljesen zavarba jött, de úgy láttam rajta, hogy élvezi az érintést, s még közelebb is húzódott hozzám. Finoman szappanoztam a kis törékeny kacsóját, s közben elpirulva, nevetgélve forgatta a csuklóját, s közben tréfálkoztunk, kuncogtunk kettesben.




Leskelődő






Lara


