Szeretet...
Mi is a szeretet? Érzelem...? De valóban érzelem? Ennél több... A szeretet nem érzelem, hanem cselekvés. A szeretet mindig a másik emberért létezik. Nem azért szereti a másik embert, mert "viszont szeretetet" vár. Örül a viszontszeretetnek, de nem azért szeret, hogy őt szeressék. A valódi szeretet nem vár a másik szeretetére, már akkor is szeret, amikor a másik ember még nem szeret, és azután is szeret, amikor a másik már nem szeret. Szeretni annyit jelent: adok, nem pedig kapok.
Adom önmagamat, adom örömöm, bánatom, érdeklődésem, együttérzésem, barátságom, hálám, értelmem...
A szeretet lényege a másik-centrikus gondolkodás és cselekvés.
A szeretet törődő és felelősségteljes. Figyel a másik ember kimondott és kimondatlan igényeire. Szükséges hozzá a másik ember tisztelete. Akit szeretek, annak tisztába vagyok egyéniségével. Őt szeretem, nem egy illúziót, egy képet, és nem azt, akinek szerintem lennie kéne. Ehhez pedig ismernem kell őt.
Szent Ágoston mondta, nem lehet valakit szeretni, akit nem ismerek, és nem lehet megismerni valakit, akit nem szeretek. A szeretet lényege, hogy nem függ semmitől. A szeretet elfogadás. A szeretet elfogadja a másikat, ahogy a másik van. Nem akarja megváltoztatni.
Megváltoztatni csak önmagunkat lehet. Lehetetlen mások szeretete önmagunk szeretete nélkül. Szeretni azt jelenti, fény és melegség vagyunk a másik számára. Minél inkább szeretünk és odaajándékozzuk magunkat, annál értékesebb lesz életünk.
(Hermann Hesse)

Mi a különbség a börtön és a munkahely között? Ha jobban belegondolsz:
A börtönben az időd nagy részét egy 2.5 x 3 méteres cellában töltöd.
A munkahelyen időd nagy részét egy 2 x 2.5 méteres irodában töltöd.
A börtönben naponta háromszor kapsz ételt.
A munkahelyen egyszer ehetsz délben, akkor is neked kell fizetned érte.
A börtönben enyhítik a büntetésedet, ha jól viselkedsz.
A munkahelyen ha jól viselkedsz, még több munkát kapsz.
A börtönben az őr nyitja, zárja az ajtót neked.
A munkahelyen mindenféle kulcsokat meg kódkártyákat kell magaddal vinned, az ajtókat is nyithatod egyedül.
A börtönben nézheted a tévét és játszhatsz másokkal.
A munkahelyen megszidnak, ha tévét nézel vagy másokkal játszol.
A börtönben saját WC-d van.
A munkahelyen meg kell osztanod másokkal.
A börtönben meglátogathat a családod és az ismerőseid.
A munkahelyen rosszallva néznek rád, ha a családdal vagy ismerőseiddel beszélsz.
A börtönben az ellátásodat az adófizetők fizetik, míg neked dolgoznod sem kell.
A munkahelyen mindenért fizetned kell, míg az általad befizetett adóból tartják el a börtöntöltelékeket.
A börtönben a börtönigazgató egy szadista idióta.
A munkahelyen az a különbség, hogy ott az ilyet főnöknek hívják.

Francois Villon:
Apró képek balladája

Tudom, mi a tejben a légy,
tudom, ruha teszi az embert,
tudom, az új tavasz mi szép,
tudom, mely gyümölcs merre termett,
tudom, mely fán mily gyanta serked,
tudom, hogy minden egy dolog,
tudom a munkát, lusta kedvet;
csak azt nem tudom, kivagyok.

Tudom az urak nyakdíszét,
tudom, melyik ruha mi szerzet,
tudom, ki gazdag, ki cseléd,
tudom, mily fátyolt kik viselnek,
tudom a tolvaj- s kártyanyelvet,
tudom, tortán él sok piszok,
tudom mely csap mily bort ereszthet,
csak azt nem tudom, kivagyok.

Tudom ló s öszvér erejét,
tudom, mit érnek, mit cipelnek,
tudom, pénz szava szép beszéd,
tudom, hol mérik a szerelmet,
tudom, mit higgyek a szememnek,
tudom, Róma mit alkotott,
tudom, a cseh mért eretnek,
csak azt nem tudom, kivagyok.

AJÁNLÁS

Mindent tudok hát, drága herceg,
tudom, mi sápadt, s mi ragyog,
tudom, hogy a férgek megesznek,
csak azt nem tudom, ki vagyok.

Mindenkinek az életében van szomorúság meg fájdalom, de időnként jön egy fénysugár, ami elolvasztja a magányt a szívben, és vigaszt nyújt, mint a forró leves meg a puha ágy.
Hubert Selby
.........
Ez az emberi arc, amelyben nincs harag, sem vágy, minden kiégett ebből az arcból, mindent tud és semmit sem akar, bosszút sem, megbocsátani sem, semmit, semmit... ilyennek kellene lenni. Ez a végső emberi tökéletesség, ez a szent közöny, ez a teljes magány és siketség, az örömmel és a fájdalommal szemben.
Márai Sándor

.............


Tudod, az életben nem csak szép dolgok vannak, látod, a csapat sem mindig nyer, hanem előfordul, hogy néha kikap. Tehát az öröm és a fájdalom sokszor együtt jár, és mindkettővel tudni kell jól bánni.
Csernus Imre


...............
Manapság nincs türelem, tolerancia. Az emberi érzelmek gyanúsak, avíttak, kicsúfoltak. Ha ezt elvettük magunktól, mi maradt? Nem beszélünk egymás nyelvén. Mindenki a magáét fújja, gettóba zárva másokat.
Vavyan Fable

Férfi és nő, hogyan is érthetnék meg egymást amikor mind a kettő mást akar; a férfi a nőt, a nő a férfit."
Karinthy Frigyes


.............

"A fiatalság mércéje nem az életkor, hanem a szellem és a lélek állapota: az akarat- és képzelőerő, az érzelmek intenzitása, a jókedv és a kalandvágy győzelme a lustaságon. Csak az öregszik meg, aki lemond eszményeiről. Az évek múlásával ráncossá lesz az arcod, de ha kialszik benned a lelkesedés, akkor lelked ráncosodik meg. Gondok, kétségek, az önbizalom hiánya, reménytelenség: mind hosszú évek, melyek nemcsak a testet húzzák le a föld porába, hanem a lelket is. Az ember – akár tizenhat éves, akár hatvanhat – csodára szomjazik, elámul a csillagok örökkévalóságán, a gondolatok és a dolgok szépségén: nem fél a kockázattól: gyermeki kíváncsisággal várja: mi lesz holnap: szabadon örül mindennek. Olyan fiatal vagy, mint a reményeid, olyan öreg, mint a kétségeid. Olyan fiatal, mint önbizalmad, olyan öreg, mint a félelmed. Fiatal, mint a hited, öreg, mint a csüggedésed. Fiatal vagy, amíg befogadod a szépség, az öröm, a merészség, a nagyság – az ember, a Föld, a végtelenség hírnökeit. Csak akkor öregszel meg, ha már nem szárnyalsz, és hagyod, hogy a pesszimizmus és a cinizmus megdermessze a szívedet."
Albert Schweitzer


........
"Az állatok ismerik egymást, az ember nem. [...]
Az embernek csak az arca ismerhetõ, de az arca nem õ.
Õ az arca mögött van. Láthatatlan."
(Gárdonyi Géza)

Az ember olykor csendkúráztatja magában a folyvást lepcselő énjeit, és az így beállt csendben meghall másokat.
Vavyan Fable
.......
Ne követelőzz velem! Ne állíts elém teljesíthetetlen feltételeket! Ne hidd magadról, hogy te vagy a Magasságos, mert azzá csak a szerelmem tett. Nélküle éppen olyan szürke flótás vagy, mint bárki más. Nem érdekel, hogy féltesz, és féltésből ne taposs rám!
Vavyan Fable

.....
Az ember csak azt ismeri meg igazán, amit megszelídít.
Antoine de Saint-Exupéry

Már megtanultam

Már megtanultam nem beszélni,
egy ágyba hálni a közönnyel,
dermedten, élet nélkül élni,
nevetni két szemembe könnyel.

Tudok köszönni ostobáknak,
bókolni is, őrjöngve dúltan,
hajrázni, ha fejemre hágnak.
Az életet én megtanultam.

Csak oly unott ne volna minden,
a jó, a rossz, amit a sors hoz.
Ennen-sebem is úgy tekintem,
akár egy esetét az orvos.

Mindazt, mi fáj és van, megértem.
Nekem jutalmat hát ki adhat?
Nem zöld kölyök vagyok. Megértem:
Halál, fogadj el a fiadnak.

Kosztolányi Dezső


.....
Lélektől léleklig


Állok az ablak mellett éjszaka,
S a mérhetetlen messzeségen át
Szemembe gyűjtöm össze egy szelíd
Távol csillag remegő sugarát.

Billió mérföldekről jött e fény,
Jött a jeges, fekete és kopár
Terek sötétjén lankadatlanul,
S ki tudja, mennyi ezredéve már.

Egy égi üzenet, mely végre most
Hozzám talált, s szememben célhoz ért,
S boldogan hal meg, amíg rácsukom
Fáradt pillám koporsófödelét.

Tanultam én, hogy általszűrve a
Tudósok finom kristályműszerén,
Bús földünkkel s bús testemmel rokon
Elemekről ád hírt az égi fény.

Magamba zárom, véremmé iszom,
És csöndben és tűnődve figyelem,
Mily ős bút zokog a vérnek a fény,
Földnek az ég, elemnek az elem?

Tán fáj a csillagoknak a magány,
A térbe szétszórt milljom árvaság?
S hogy össze nem találunk már soha
A jégen, éjen s messziségen át?

Ó, csillag, mit sírsz! Messzebb te se vagy,
Mint egymástól itt a földi szivek!
A Sziriusz van tőlem távolabb
Vagy egy-egy társam, jaj, ki mondja meg?

Ó, jaj, barátság, és jaj, szerelem!
Ó, jaj, az út lélektől lélekig!
Küldözzük a szem csüggedt sugarát,
S köztünk a roppant, jeges űr lakik!

Tóth Árpád

Szerelmespár megy fel a fiú lakására. A fiú már nyitná az ajtót, amikor a lány megszólal:
- Tudod, én mindig figyelem, ki hogyan nyitja ki az ajtót. Vannak, akik gyorsan megforgatják a kulcsot, aztán hirtelen kinyitják az ajtót. Ők a szexben is ilyenek, az erőszakosságot pedig nem szeretem.
A fiú nagyot néz, de a lány folytatja:
- Aztán vannak akik órákig keresik a kulcslyukat. Ők a tapasztalatlanok, őket sem bírom. Te hogyan szoktad kinyitni az ajtót?
A fiú büszkén:
- Elsőször is megnyálazom a kulcslyukat...

Kohn a hitvesi ágyban fekszik asszonyával. Bekopog az ablakon barátja, Grün:
- Te Kohn, nem veszed észre, hogy kefélik a feleséged?
- Ne hülyéskedj, itt fekszem mellette!
- Gyere ki, ha nem hiszed, és győződj meg róla!
Kohn nagy nehezen kikászálódik az ágyból, és az utcára kimenve benéz az ablakon. Barátja ezalatt begrik az ablakon, és azonnal "munkába" kezd: magáévá teszi az asszonyt. Kohn felkiált:
- Az anyját, innen tényleg úgy látszik...

.............
Egy idősödő úr meséli a barátainak:
- Be kell vallanom, én bizony megizzadok két szeretkezés között!
- Hogyhogy?
- Tudjátok, mindig közte van a nyár...

............
A tanító néni a gyerekeknek arról beszél, hogy mi a jó cselekedet és mi a rossz:
- Például, ha én benyúlok, egy férfi zsebébe és kiveszem a pénztárcáját, akkor mi vagyok én?
Az egyik gyerek rávágja:
- A felesége!

.............
Az anyós nem bízik vejéiben, ezért úgy gondolja, próbára teszi őket.
Először megy a legnagyobbhoz, beleveti magát a kútba, a vej gondolkodás nélkül kimenti.
Holnap reggel a férfi ablaka alatt ott áll egy vadonatúj Suzuki, rajta egy kis cédulával:
"Sok szeretettel, Anyósod".
Most megy az anyós a második vejéhez, beleveti magyát a kútba. A férfi kimenti, de előtte azért tétovázik kicsit.
Holnap reggel a férfi ablaka alatt ott áll egy használt Trabant, rajta a cédula:
"Szeretettel, anyósod".
Aztán megy az anyós a harmadik, és egyben legkisebb vejéhez.
Beveti magát e kútba, de a veje nem menti meg, ezért belefullad.
Holnap reggel a férfi ablaka előtt ott ál egy vadonatúj Porsche, rajta a címzés:
"Köszönettel, szerető apósod."
................

Az én anyósom olyan, mint egy jó pohár sör!
- Miért, olyan finom?
- Nem. Jéghideg, és amikor elém kerül, habzik a szája.

............

Nővérke! Hagy adjak egy csókot magának!
- Nem lehet!
- De nővérke! Hagy adjak egy csókot!
- Nem lehet! Már az is szabályellenes, hogy meztelenül fekszünk egymáson az ágyban!

................

Fiatal lány az első randira készül. Elmegy a fiúval moziba, utána pedig a srác hazakíséri. Amikor a fiú egy búcsúcsókot akar neki adni, a lány kiugrik az autóból és beszalad a házukba. Este még ezt írja a naplójába:
"Józsival ma moziban voltunk, utána pedig meg akart csókolni. Ezt én nem engedtem és hazaszaladtam. Hiába, az ember legjobb barátai a lábai."
A legközelebbi alkalommal a fiú a blúzába is be akar nyúlni, de a lány ezt sem hagyja, megint elszalad. Bekerül a naplóba a bejegyzés:
"Józsi ma be akart nyúlni a blúzomba, de én elszaladtam. Mint már azt korábban megállapítottam, egy lány legjobb barátai a lábai."
A harmadik találka után is beírás a naplóba:
"Hja, egyszer még a legjobb barátok is eltávolodnak egymástól..."

.....

Én én vagyok.

Nincs a világon még egy ugyanilyen ember. Egyes részleteket tekintve sokan hasonlítanak hozzám, de egészében véve senki. Ennélfogva bármit teszek, azt magamnak tulajdoníthatom, hiszen én magam választottam.

Én rendelkezem mindenemmel –

a testemmel és annak minden mozdulatával;

az elmémmel, valamennyi gondolatommal és ötletemmel;

a szememmel és a képekkel, melyeket észrevesz;

az érzéseimmel, legyen bár az harag, öröm, csüggedés, szeretet, csalódottság, vagy izgalom;

a számmal és minden szóval, ami elhagyja, akár udvarias, akár durva, kedves, helyénvaló vagy sem;

a hangommal, legyen az hangos vagy kellemes;

minden cselekedetemmel, függetlenül attól, hogy saját magamra vagy másokra irányul.

Magam birtoklom a képzeletemet, az álmaimat, reményeimet és félelmeimet. Az enyémek győzelmeim és sikereim, kudarcaim és balfogásaim.

Mivel a magam ura vagyok, tökéletesen megismerhetem magamat. Ezáltal minden részemhez bensőséges szeretet és barátság fűzhet. Minden porcikámat érdekeimnek megfelelően használhatom. Tudom, hogy akadnak bennem érthetetlen vagy számomra még ismeretlen vonások, de amíg barátsággal és szeretettel viszonyulok magamhoz, addig bátran és bizakodva kereshetem a rejtélyek megoldását és önmagam jobb megértésének lehetőségeit.

Akármilyennek tűnök, bármit mondok vagy teszek, gondolok vagy érzek egy adott pillanatban, az mind-mind én vagyok. Bármely időpontban hitelesen képviselem saját magamat. Ha később visszagondolok arra, milyennek mutatkoztam, szavaimra, cselekedeteimre, eszméimre és indulataimra, talán ez vagy az tőlem idegennek tetszik majd. Akkor elvethetem azt, ami nem hozzám való, megtarthatom azt, amit lényemhez megfelelőnek bizonyult, és kitalálhatok valami újat ahelyett, amitől elfordultam.

Érzékeim és képességeim segítségével megállhatom a helyemet, közel kerülhetek másokhoz, eredményeket érhetek el, értelmet és rendszert vihetek az engem körülvevő személyek és dolgok tömegébe.

Bírok magammal, tehát irányíthatom magamat.

Én én vagyok, és így vagyok jó.

(Virginia Satir)

Kalkuttai Teréz anya

Az élet himnusza


Az élet az egyetlen esély, vedd komolyan!
Az élet szépség, csodáld meg!
Az élet boldogság, ízleld!
Az élet álom, tedd valósággá!
Az élet kihívás, fogadd el!
Az élet kötelesség, teljesítsd!
Az élet játék, játszd!
Az élet vagyon, használd fel!
Az élet szeretet, add át magad!
Az élet titok, fejtsd meg!
Az élet ígéret, teljesítsd!
Az élet szomorúság, győzd le!
Az élet dal, énekeld!
Az élet küzdelem, harcold meg!
Az élet kaland, vállald!
Az élet jutalom érdemeld ki!
Az élet élet - éljed!

...............

ÚJ STRUCCPOLITIKA

Egy strucc úgy vélte, hogy különb társainál,
Eltökélte tehát, hogy karriert csinál.
Hogy ezt gyorsan vigye véghez,
Úgy döntött, hogy ellenzék lesz,
És mint egyszemélyes tábor
Elszakad a gyáva struccpolitikától.
Szembe is fordult a többivel dohogva.
És onnét fúrta be fejét a homokba.

/Romhányi József/

......
Rab Zsuzsa

Kötés

Mert kell valaki, akihez beszélsz.
Mert kell egy másik: mások ellen.
Ne álltasd magad!
Ennyi az egész.
De ez - eltéphetetlen.
............

"Igazi mondanivaló nélkül beszélni, igazi szomjúság nélkül inni, és igazi vágy nélkül lefeküdni valakivel - ez a három alapvető bűn, amit a mai európai ember leggyakrabban elkövet."

"Akiben zűrzavar van, zűrzavart hoz létre környezetében. Akiben rend van - rendet teremt maga körül."

/Popper Péter - A belső utak könyve/

Kosztolányi Dezső


Akarsz-e játszani


A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni,
akarsz-e mindig, mindig játszani,
akarsz-e együtt a sötétbe menni,
gyerekszívvel fontosanak látszani,
nagykomolyan az asztalfőre ülni,
borból-vízből mértékkel tölteni,
gyöngyöt dobálni, semminek örülni,
sóhajtva rossz ruhákat ölteni?
Akarsz-e játszani mindent, mi élet,
havas telet és hosszú-hosszú őszt,
lehet-e némán teát inni véled,
rubin-teát és sárga páragőzt?
Akarsz-e teljes, tiszta szívvel élni,
hallgatni hosszan, néha-néha félni,
hogy a körúton járkál a november,
ez utcaseprő, szegény, beteg ember,
ki fütyürész az ablakunk alatt?
Akarsz játszani kígyót, madarat,
hosszú utazást, vonatot, hajót,
karácsonyt, álmot, mindenféle jót?
Akarsz játszani boldog szeretőt,
színlelni sírást, cifra temetőt?
Akarsz-e élni, élni mindörökkön,
játékban élni, mely valóra vált?
Virágok közt feküdni lenn a földön,
s akarsz, akarsz-e játszani halált?
...............

József Attila

Tedd a kezed

Tedd a kezed
homlokomra,
mintha kezed
kezem volna.

Úgy őrizz, mint
ki gyilkolna,
mintha éltem
élted volna.

Úgy szeress, mint
ha jó volna,
mintha szívem
szíved volna.


..........

Szabó Lőrinc

Szél hozott, szél visz el

Köd előttem, köd mögöttem,
isten tudja, honnan jöttem,
szél hozott, szél visz el,
minek kérdjem: mért visz el?

Sose néztem, merre jártam,
a felhőknek kiabáltam,
erdő jött: jaj, be szép!
- megcibáltam üstökét.

Jött az erdő: nekivágtam,
a bozótban őzet láttam,
kergettem, ott maradt,
cirógattam, elszaladt.

Ha elszaladt, hadd szaladjon,
csak szeretőm megmaradjon,
szeretőm: a titok,
ő se tudja, ki vagyok.

Isten tudja, honnan jöttem,
köd előttem, köd mögöttem,
szél hozott, szél visz el,
bolond kérdi, mért visz el?

...........

Frederico García Lorca

Találkozás


Se neked, se nekem
egymás felé nem szabad
lépni sem, nézni sem.
Tudod, tudod már, miért?
Oly nagy a szerelem.
Megy az ösvény, menj tovább!
Kezemen
szögek sebe
élesen
Nem látod, hogy
vérzem?
Ne nézz hátra, lépegess
csöndesen.
S imádkozz, akár csak én,
hogy legyen kegyelem,
mert se neked, se nekem
egymás felé nem szabad
lépni sem, nézni sem.

Ha jó ügyet védesz, mitől is félhetsz? Mi is történhetik veled? Letepernek, megrágalmaznak kirabolnak, meggyaláznak? Vádakkal fordulnak ellened, hamisan ítélnek?
Mindez nem változtat azon, hogy az ügy, melyet védtél, jó volt, és ezért jó volt az is amit csináltál, mikor a jó ügy védelmére szegődtél. Ilyenkor ne törődj senkivel és semmivel, csak az üggyel. Az ügy igazával, mert meg kell védened. Végül is tehetetlenek az igazsággal szemben. Letiporhatnak, de meg nem győzhetnek. Vádolhatnak, de meg nem hazudtolhatnak. Elvehetik életed, de nem vehetik el igazságod. Csak akkor nem vagy magányos az életben, ha jó ügyet szolgálsz. Nincs fizetség és jutalom az ilyen perben. De nincs alku sem. Ezért soha ne félj kimondani azt, amiről egész lelkeddel tudod, hogy igaz
/Márai Sándor/
.............
Minden ember, minden apró mozzanat életedbe úgy került, hogy magad vontad oda.
Az pedig, hogy most mit kezdesz velük, rajtad áll.
/Bach/

...........Nemcsak mások, hanem önmagunk számára is rejtélyeseknek kell lennünk.
/Kierkegaard/

Ügyelj gondolataidra, mert azok szabják meg szavaidat!
Ügyelj szavaidra, mert azok szabják meg a tetteidet!
Ügyelj a tetteidre, mert azok szabják meg szokásaidat!
Ügyelj szokásaidra, mert azok szabják meg jellemedet!
Ügyelj jellemedre, mert az szabja meg sorsodat!”

(Charles Reade)

Az élet azokat szereti, akik az utcasarkon virággal a kezükben várnak rá. Lehet, hogy térdre kényszerít, hogy meghurcol, hogy összevérez. Ám legyen! Attól még nem dől össze a világ. Az embernek ez a sorsa. Mindig eljön a te időd, amikor talpra állhatsz. Csak a szobrok nem hajolnak.
Alkyoni Papadaki

....................

Meglehet, túl sokat éltem a fejemben-szívemben, és jóval kevesebbet a külvilágban, mai felfogással mérve nem voltam eléggé racionális. De tudod, épp ez a titka: nyugodtan képzelegj, álmodozz!
Vavyan Fable


.....


Az előző mesterem megtanított arra, hogy elfogadjam a születést és a halált.
- Akkor miért jöttél hozzám? - kérdezte a Mester.
- Hogy megtanuljam elfogadni azt, ami a kettő közt van.
Anthony de Mello
...............
Erőt kérek a fegyelmezettséghez és mértéktartáshoz, hogy ne csak átfussak az életen, de értelmesen osszam be napjaimat, észleljem a váratlan örömöket és magaslatokat! Őrizz meg attól a naiv hittől, hogy az életben mindennek simán kell mennie! Ajándékozz meg azzal a józan felismeréssel, hogy a nehézségek, kudarcok, sikertelenségek, visszaesések az élet magától adódó ráadásai, amelyek révén növekedünk és érlelődünk! Küldd el hozzám a kellő pillanatban azt, akinek van elegendő bátorsága és szeretete az igazság kimondásához!
Antoine de Saint-Exupéry
............
Színház ez az egész világ, s merő
Szereplő mind a férfi, nő: mindenki
Föl és lelép; jut több szerep is egy
Személyre...
William Shakespeare

Egy férfi napozik a tengerparton. Este nézi magát a tükörben és látja, hogy mindenhol szépen lebarnult, csak a farka maradt fehér. Másnap kimegy a tengerpartra és beássa magát a homokba, csak a farkát hagyja kinn a napon, hogy az is barna legyen. Arra sétál két idős hölgy, megállnak a dákó előtt és nézik hosszasan. Az egyik megpiszkálja a napernyőjével, majd bánatosan mondja a barátnőjének:
- Látod drágám, ez a dolog engem 20 évesen nagyon izgatott, 30 évesen megőrültem érte, 40 évesen könyörögtem érte, 50 évesen a lelkemet odaadtam volna érte, 60 évesen imádkoztam érte. Itt vagyok 70 évesen, a krva életbe vadon terem és én nem tudok lehajolni érte!


..........
mama kioktatja kislányát:
- Nem bánom, bemehettek a szobádba a fiúval, mi majd addig itt nézzük a tévét. De ha szemtelenkedni kezd veled, jelezd valahogy!
- Jó, anyuci, de hogyan?
- Figyelj nagyon... Ha meg akar csókolni, kiáltsd azt, hogy ribizli! Ha meg akarja fogni a melled, kiabálj, hogy alma! Ha lejjebb tévedne a keze, kiáltsd azt, hogy őszibarack!
Bezárkóznak a fiatalok a másik szobába, a szülők pedig a hangot lehalkítva nézik a tévét. Egyszer csak elkezd a lány kiabálni:
- Gyümölcssaláta...! Gyümölcssaláta...!

......
Egy fickó elmegy AIDS szűrésre. 2 hét múlva jelentkezik az eredményért:
- Uram, Ön homoszexuális? - kérdi az orvos.
- Igen, az vagyok...
- Nos, ebben az esetben várható volt: sajnos pozitív lett a teszt.
Az ürge nagyon berezel:
- Doktor úr, meg fogok halni? Nincs semmi orvosság?
A doki gondolkodik, majd így szól:
- Hát, létezik egy új gyógymód, még nem hozták nyilvánosságra, de
biztos a gyógyulás. A következőket kell tennie:
tegyen ki 1 liter tejet 4 napra a napsütésre, azután igya meg, egyen hozzá 5 romlott nyers tojást és fél kiló rothadt savanyú káposztát, rengeteg cseresznyepaprikával. Ezt csinálja 20 napon keresztül, és meggyógyul. Miután a pasas hálálkodva elmegy, a nővérke odafordul a dokihoz:
- Na de doktor úr, miért csinálta ezt, miért nem mondta meg neki, hogy negatív lett a tesztje?
- Most legalább megtanulja a kis buzi, hogy mire való a segge...


Két ügyvezető igazgató beszélget:
- Te fizetsz az embereidnek?
- Én nem.
- Én sem. És bejárnak?
- Be.
- Az enyémek is. Te, nem kéne ezektől belépődíjat szedni ...?


....


-

Sík Sándor A LEGSZEBB MŰVÉSZET


A legszebb művészet tudod mi,
Derült szívvel megöregedni.
Pihenni, hol tenni vágyol,
Szó nélkül tűrni, ha van, ki vádol.

Nem lenni bús, reményevesztett,
Csendben viselni el a keresztet,
Irigység nélkül nézni végig
Mások erős, tevékeny éltit.

Kezed letenni ölbe
S hagyni, hogy gondod más viselje.
Ahol segíteni tudtál régen,
Bevallani nyugodtan, szépen,
Hogy erre most már nincs erőd.
Nem vagy olyan, mint azelőtt.

Köszönöm szépen.

A BAGOLY KÖLTÖZÉSE

A bagoly találkozott a gerlével.

- Hová mégy? - kérdezte a gerle.

- Keletre tartok.

- És miért?

- Itt senki sem szereti a huhogásomat. Keletre költözöm.

- Ha a hangodat megváltoztatod - mondta a gerle -, akkor semmi baj. De ha nem tudod megváltoztatni, keleten éppen úgy félnek majd tőle, mint itt.

Az anekdoták kertje (Shou Yuan)

Túrmezei Erzsébet - Pünkösd után

Pünkösd előtt - sóvárgás titkos mélye.
Pünkösd előtt - ígéretek zenéje.
Pünkösd előtt - esedezés, esengés.
Pünkösd előtt - halk hajnali derengés.
Pünkösd előtt - szent vágyak mozdulása.
Pünkösd előtt - koldusszív tárulása.
Csendesen várni - várni, hinni, kérni!
Aztán - boldog pünkösd utánba érni!
S pünkösd után - szent égi erőt-vetten,
pünkösd után - Lélekkel telítetten.
pünkösd után - bátor tanúvá lenni,
pünkösd után - régit kárnak ítélni.
Krisztusnak élni és másoknak élni,
minden mennyei kincset elfogadni,
és pünkösd után - adni, adni, adni!

Uram!

Tégy engem a Te békéd eszközévé,
Hogy ahol gyűlölet van, oda szeretetet vigyek,
Ahol sérelem, oda megbocsájtást,
Ahol széthúzás, oda egyetértést,
Ahol tévedés, oda igazságot,
Ahol kétség, oda hitet,
Ahol kétségbeesés, oda reményt,
Ahol sötétség, oda világosságot,
Ahol szomorúság, oda örömet.

Hogy ne vigaszt keressek,
Hanem vigasztaljak,
Hogy ne megértést keressek,
Hanem másokat értsek meg,
Hogy ne engem szeressenek,
Hanem szeretetet nyújtsak.

Mert amikor adunk, akkor kapunk,
mikor megbocsájtunk, nyerünk bocsánatot,
mikor meghalunk, születünk meg az örökkévalóságra! Ámen.

(Assisi Szent Ferenc)

“Elvárni a világtól, hogy igazságos legyen veled, mert jó vagy, ugyanolyan, mintha azt várod egy bikától, hogy ne támadjon meg, mert vegetáriánus vagy.” (Dennis Wholey)
...................
Egy bölcs ember mindig beismeri a hibáit – hogy a barátait megnyugtassa.” (Benjamin Franklin)

....
“Ha ki akarod zárni a bajt, csukd be a szádat.” (kínai közmondás)

.....................

“Az igazság nem létező fogalom. Mert ugye „nem létezik”, hogy másnak legyen igaza.” (ismeretlen)
..................

“Jobb csendben maradni, és hagyni, hogy azt gondolják buták vagyunk; mint megszólalni, és minden kétséget elolszlatni e felől.” (Abraham Lincoln)
...................

“A humor pihentet, a tréfa felajz; a humor báj, jóindulat és nagylelkűség forrása, a tréfa a kötekedésé, a rosszindulaté, a lenézésé; a humor lefegyverzi, a tréfa felfegyverzi az elmét; a humor intimitásra, a tréfa indiszkrécióra vágyik; a humor alázatossá tesz, a tréfa pimasszá; a humortól türelmesebb leszel, a tréfától türelmetlenebb és szemtelenebb; a humor kedvessé tesz, a tréfa gyakran támadóvá.” (Branko Bokun)

Holnapi munka a mai jutalma.
Argensola
.............
Az egyenlő szabadság és az egyenlő jogok teszik a forrást, melybül mindenki egyaránt meríthet jólétet, boldogságot, áldást.
Táncsics

..............
Angliában hatvan vallási szekta van, de csak egyféle mártás.
Caraccioli
.............
Ó, bár ráhagyhatnám valakire a fejemet!
Mirabeau

............
...Aligha van a földön olyan nyomorúságos állapot, melyben ne adódnék valami negatív vagy pozitív, amiért az ember hálával tartozik...
Defoe

...........
Az ember csak keveset kíván, s e keveset sem sokáig.
Young
.................
Ne te légy az első, aki kipróbálja az újat, sem az utolsó, aki félre teszi azt, ami régi.
Pope
............
Az érdem helyettesíti a legnemesebb ősöket.
Destouches

................
Akik fegyvert fognak, fegyverrel kell veszniök.
Újtestamentum

..............
A természet rejtezkedni szeret.
Hérakleitosz

Kőfalként zuhan rád
A kortalan gonoszság
Örökké veled marad
Amíg a világ a világ

Értsd meg a lényeget
Szépség és Szörnyeteg
Egyformán él benned
Nem tudod ki erősebb

A lángot kiolthatják
A tüzet eltaposhatják
Mégis szállnak a szélben
Szívünkhöz a szikrák

Ég most a tűz
Lángol az ég
Jelet hagyunk
Jelen vagyunk
Űz most a vágy
Álmunk a tűz
Szikrát hozunk
Tüzet adunk

Könnyen jönnek a könnyek
Nem tanítják a könyvek
Hogy annak sosem lesz könyebb
Aki a föld fölé görnyed

Totális lesz ez a harc
Ne hidd, hogy van hátraarc
Elnyel a szakadék
Nem lesz se hang, se kép

A lángot kiolthatják
A tüzet eltaposhatják
Mégis szállnak a szélben
Szívünkhöz a szikrák

Ég most a tűz
Lángol az ég
Jelet hagyunk
Jelen vagyunk
Űz most a vágy
Álmunk a tűz
Szikrát hozunk
Tüzet adunk

/Ossian/

Igaz barátom az, aki azért szeret engem, ami belül vagyok,
nem pedig azért, amim kívül van.

Vendég vagy a világban, és a világ, szép vendégfogadó. Van napsugara, vize, pillangója, madara. Van virága, rengeteg sok. Tanulj meg örvendeni nekik. Embere is van. Igyekezz kevesebbet törődni velük és többet azzal, ami még a világ szépségéből csodálatosképpen megmaradt, az emberiség minden pusztításai mellett is. Nem győzöm eleget mondani: tanulj meg örvendeni. Annak hogy élsz. S mert élsz: gazdag lehetsz" Wass Albert

Reményik Sándor: Béke

Valami furcsa összehangolódás,
Valami ritka rend –
Széthúzó erők erős egyensúlya,
Mély belső bizonyosság idebent –
Bizonyosság arról, hogy élni jó,
Szenvedni elkerülhetetlen,
Szeretni tisztán: megistenülés,
Meghalni szép –
S a Kifejezést meglelni mindezekhez,
Megtalálni a felséges Igét:
Az Igét mindezekhez:
A Béke ez.
Orkán ordíthat aztán odakünt,
Robbanhat ezer bomba: kárbament,
De kárt nem okozott.
Bent:
Csend.
A Béke itt kezdődik.
Bent:
Csend.
Isten hozott.

Magáé ez az autó?
- Igen is meg nem is.
- Hogy-hogy?
- Tudja, ha vásárolni kell, akkor a feleségemé, ha diszkóba kell menni, akkor a lányomé, ha csajozni, akkor a fiamé, ha tankolni, akkor az enyém.

Kevés vagy, mint zsákbamacskában a dorombolás.

A véleményed olyan mint egy segglyuk. Mindenkinek van, de senki sem kiváncsi a másikéra.

Én nem tudom, hogy hol ronthattam el
De nekem mindig tűrni kellett
Ha a vágyam nekem rontott

És akinél bárki másnak mindig szabad a pálya
A mindenki babája, ki a csípejét riszálja
Nekem bezzeg nemet mondott
Nevette a gondot

Nem gondolni rád
Én már nem bírok tovább
Tőlem hiába tiltanád
Tested selymes ritmusát
Én már megtanultam rég
Van, aki csak távolabbról szép
De tőlem senki meg nem véd
Belőled ennyi nem elég

Tudom, hogy mindenhová hordasz magaddal
Én csak írom, de te magad vagy a dallam
Ami mindkettőnkben lüktet

Ágyat vetsz nekem, igazán értesz a nyelvemen
Szerelmed dolga, hogy körülvegyen, velem legyen mindig
Ha a sorsom büntet
Ez ment meg minket

Nem gondolni rád
Én már nem bírok tovább
Tőlem hiába tiltanád
Tested selymes ritmusát
Én már megtanultam rég
Van, aki csak távolabbról szép
De tőlem senki meg nem véd
Belőled ennyi nem elég

Nem gondolni rád
Én már nem bírok tovább
Tőlem hiába tiltanád
Tested selymes ritmusát
Én már megtanultam rég
Van, aki csak távolabbról szép
De tőlem senki meg nem véd
Belőled ennyi nem elég

Az arcodon árnyék suhan át
Minden porcikád
Hívja az éjszakát

Szeretőd és társad más nem is lehet
Csak az, aki ismer és mégis szeretne hozzád érni
Akit nem kell kétszer kérni
Hogy segítsen élni

Nem gondolni rád
Én már nem bírok tovább
Tőlem hiába tiltanád
Tested selymes ritmusát
Én már megtanultam rég
Van, aki csak távolabbról szép
De tőlem senki meg nem véd
Belőled ennyi nem elég

Nem gondolni rád
Én már nem bírok tovább
Tőlem hiába tiltanád
Tested selymes ritmusát
Én már megtanultam rég
Van, aki csak távolabbról szép
De tőlem senki meg nem véd
Belőled ennyi nem elég

/Ákos/

Három kis törpe lakik egy erdei, egyszobás lakban. Egyik este megszólal a legidősebb:
- Fiúk, nem tudnátok elmenni itthonról? Várok estére egy nőt.
A többiek elmennek, majd reggel kérdezik az otthon maradót:
- Na, hogy sikerült a randi?
- Én elmentem egyszer a nő meg kétszer.
Este a középső jelenti be, hogy vár egy nőt. Reggel kérdezik a többiek, hogy mi volt.
- Én elmentem egyszer, a nő is egyszer.
Este a legkisebb:
- Fiúk ma én várok egy nőt.
Többiek el, reggel kérdezik a kicsit, hogy mi történt.
- Én elmentem kétszer, de a nő az el se jött.

/ Wass Albert /

"Vendég vagy a világban, és a világ, szép vendégfogadó. Van napsugara, vize, pillangója, madara. Van virága, rengeteg sok. Tanulj meg örvendeni nekik. Embere is van. Igyekezz kevesebbet törődni velük és többet azzal, ami még a világ szépségéből csodálatosképpen megmaradt, az emberiség minden pusztításai mellett is. Nem győzöm eleget mondani: tanulj meg örvendeni. Annak hogy élsz. S mert élsz: gazdag lehetsz"

Kiss László György
Teszem amit tudok


Egyszerűen, ember vagyok.
Nem méregetem magam
mással, a nagyok szavával.
Csak teszem a dolgomat,
hogy rendben álljon
köröttem minden pillanat.
Nem kívánok utánozni,
lelkendezni, sem
behódolni másnak, és
nem hiszek semmiféle
életemelő varázsnak.
Csak megyek előre,
végére a mának.
Teszem amit tudok. -
S ha néha elbukok,
saját káromból okulok.
Egyszerűen ember vagyok! -
tudásom legjavát életem
kútjából merítem,
és megértem a nagyok
szavát, még ha nem is
mérem magam mással,
mint az emberi méltósággal!

Ne a rosszat lásd meg; lásd meg a jót.
Ne gondolj gonoszat; gondolj jóra.
Ne halld meg a rosszat; halld meg ami jó.
Ne beszélj gonoszat; beszélj jóról.
Ne cselekedj gonoszat; tedd azt, ami jó.

Sathya Sai Baba

"Ami könnyen elérhető, az a felszínen csillog. Ami érték, olykor fénytelen, és a mélyre kell ásni érte! Amiben a sokaság élvezetét leli, sivár és illanó gyönyörűséget kínál. Amiről én beszélek, az a felszínről nem látható, és bensődben derül."

Seneca

Lukáts Márta:
A gyertya

Egyenesen, szilárdan áll,
Fénylő szemmel fölfelé néz,
Bár légköre olykor ködös,
Sötét s nyomasztóan nehéz.

Ruhája tiszta és fehér,
Nincs rajta semmi szenny, mocsok,
S ha ráfröcskölnek is ilyet,
Simaságáról lecsorog.

Meghittséget, szeretetet
Serceg lágy-szelíden hangja,
Akkor is, ha körülötte
Ezt senki, senki sem tudja.

Önzetlenül ég, melegít,
A sötétnek nincs itt helye,
Hiszen, mint az igaz ember,
Ő is fényre van teremtve.

Olykor küzd az áramlattal,
És titokban sír talán,
Mert néha sűrű cseppekben
Folynak a könnyek oldalán.

Aztán ismét bíztat, hitre
Serkent, szinte megnő lángja,
Hogy rohamosan csökken, fogy,
Sőt csonkig ég, nem is bánja.

Küldetését befejezte:
Ő eltűnt, s csak azért égett,
Hogy a kereső szívébe
Fényt vigyen és melegséget.

Ahogy most nézem a gyertyát,
Amint serkentően lobog,
Vágy ébred bennem, s most én is
Fényleni, égni akarok.

Hinteni a szeretetet
Önzetlenül jónak, rossznak,
Hogy méltó hirdetője legyek
A közénk jött Megváltónak.

Mese a négy emberről

Ez a mese négy emberről szól. Úgy hívták őket: Mindenki, Akárki, Valaki és Senki.

Történt egyszer, hogy egy nagyon fontos feladattal kerültek szembe. Kéréssel fordultak hát Mindenkihez: ugyan, végezné már el! Mivel Mindenki biztos volt abban, hogy Valaki majd csak meg fogja csinálni, ezért - noha Akárki is képes lett volna rá - jó ideig Senki sem fogott hozzá.

Egyszer csak Valaki méregbe gurult: hiszen ez Mindenki dolga! Azonban Mindenki titokban arra gondolt, hogy majd bolond lesz éppen ő bajlódni egy olyan munkával, amit Akárki el tud végezni. Eközben Senkinek nem tűnt fel, hogy Mindenki ügyesen kibújt a feladat alól . . .

A vége az lett, hogy Mindenki megorrolt Valakire, mert Senki nem volt hajlandó arra, amit Akárki megtehetett volna.

Nagy bátorság kell ahhoz, hogy egy ember fenntartás nélkül engedje szeretni magát. Bátorság, csaknem hősiesség. A legtöbb ember nem tud szeretetet adni és kapni, mert gyáva és hiú, fél a bukástól. Szégyelli, hogy odaadja, s még sokkal inkább szégyelli, hogy kiadja magát a másiknak, elárulja titkát. Azt a szomorú, emberi titkot, hogy szüksége van gyengédségre, nem tud meglenni nélküle.
Márai Sándor

Cso Gi Cson :

A patakkal beszélgetek



Fehér sziklán ülök a völgy felett,


s a patakkal beszélgetek.


A víz úgy suhan a köveken át,


selymesen, puhán, mint a fellegek,


s oly súlytalan, hogy szinte már lebeg...


Fodroz, iramlik, árad cseppre csepp,


a völgy hosszán, lejtős sziklákon át,


nappal meg éjjel, tovább és tovább...


Az útja még nehéz és meredek,



de ő csak mesél, csacsog és nevet,


s vígan, fürgén szeli át a hegyet...


Ó, te tiszta, áttetsző, kis patak,


hadd nézzelek még, hadd csodáljalak!


Tovasuhansz a fehér falakon,


s ezer szilánkokra osztod önmagad,


ezer tükör-szilánkra, mint a nap!


Dalolsz, dalolsz, tündöklőn, szabadon,


s dalomba ömlik a te éneked...


Egyek vagyunk, s nincs bennem semmi más,


csak árnytalan, nem-szűnő ragyogás!


Fehér sziklán ülök a völgy felett,


s a patakkal beszélgetek...

.............................
Már megtanultam
Már megtanultam nem beszélni,
egy ágyba hálni a közönnyel,
dermedten, élet nélkül élni,
nevetni két szemembe könnyel.

Tudok köszönni ostobáknak,
bókolni is, őrjöngve dúltan,
hajrázni, ha fejemre hágnak.
Az életet én megtanultam.

Csak oly unott ne volna minden,
a jó, a rossz, amit a sors hoz.
Ennen-sebem is úgy tekintem,
akár egy esetét az orvos.

Mindazt, mi fáj és van, megértem.
Nekem jutalmat hát ki adhat?
Nem zöld kölyök vagyok. Megértem:
Halál, fogadj el a fiadnak.


/Kosztolányi Dezső/

Nemcsak mások, hanem önmagunk számára is rejtélyeseknek kell lennünk.
/Kierkegaard/
--------------

A vita nem mindenki számára jelenti ugyanazt.
A kiművelt, higgadt elmék számára izgalmas játék, melynek célja az igazság feltárása, a kusza és fegyelmezetlen elmék számára csata, amit meg kell nyerni, még ha az igazság bele is pusztul.
/Frank Crane /


.............

A legfontosabb amit egy apa tehet a gyermekeiért, hogy szereti az anyjukat. (Theodore M. Hesburg)

-----------
A boldogság emléke már nem boldogság, de a fájdalom emléke még fájdalom.
/George Gordon Noel Byron/

--------------

Weöres Sándor: A jóságról
Ne kívánd senki szeretetét. Ne utasítsd el senki szeretetét. Úgy áradjon szereteted, mint a tűz fénye-melege: mindenre egyformán. Akik közel jönnek hozzád, azokra több essék fényedből és melegedből, mint akiknek nincs szükségük terád. Családtagjaid, mindennapi társaid s a hozzád fordulók olyanok legyenek számodra, mint a kályhának a szoba, melynek melegítésére rendelik.

Szilágyi Domokos - Most


Most, amikor éjfélekig
kell dolgozom gönyedt-hajolva,
hogy nincsen percnyi pihenés:
most van szükségem mosolyodra.

Most, amikor zúgó fülem
szavak olvadt érceit issza:
most van szükségem nagyon
simogató-lágy szavaidra.

Most, amikor fáradt kezem
törött szárnyú madárként rebben:
most kell, ha csak egy percre is,
hogy megpihenjen a kezedben.

Az átvirrasztott éjszakákat
enyhítse egy-egy pillanat;
hisz ezerévnyi pihenést ad
mosolyod, kezed és szavad...

Reményik Sándor – Kegyelem


Először sírsz.
Azután átkozódsz.
Aztán imádkozol.
Aztán megfeszíted
körömszakadtig maradék-erőd.
Akarsz, egetostromló akarattal –
s a lehetetlenség konok falán
zúzod véresre koponyád.
Azután elalélsz.
S ha újra eszmélsz, mindent újra kezdesz.
Utoljára is tompa kábulattal,
szótalanul, gondolattalanul
mondod magadnak: mindegy, mindhiába
a bűn, a betegség, a nyomorúság,
a mindennapi szörnyű szürkeség
tömlöcéből nincsen, nincsen menekvés!
S akkor – magától – megnyílik az ég,
mely nem tárult ki átokra, imára,
erő, akarat, kétségbeesés, bűnbánat
– hasztalanul ostromolták.

Akkor megnyílik magától az ég,
s egy pici csillag sétál szembe véled,
s olyan közel jön, szépen mosolyogva,
hogy azt hiszed: a tenyeredbe hull.

Akkor – magától – szűnik a vihar,
akkor – magától – minden elcsitul,
akkor – magától – éled a remény.
Álomfáidnak minden aranyágán
csak úgy, magától – friss gyümölcs terem.

Ez a magától: ez a Kegyelem.

Nem tudom mi történt velem
Mondd mért kellett más nekem!?
Olyan jó volt minden perc
Amit Veled tölthettem el.

Mondd el mit tegyek
Mondd el
Mondd mit szeretnél
szeretnél
Hogy újra enyém legyél
Azt szeretném adj még egy esélyt!
Mindent újrakezdhetnénk.


Ref.:
Nem szabad sírni ha fáj
Nem szabad sírni
Minden jó lesz majd ezután
Ó-ó-ó-ó
Ígérem mindent megteszek.
És mindig itt leszek Veled.
De most már felejtsd el végre
Azt ami fáj!

El kellett mennem éreztem.
Meg kellett tudnod,hogy vétkeztem,
De Te vagy aki kell nekem
Hisz Nélküled nincs semmi a szívemben

Mondd el mit tegyek
Mondd el
Mondd mit szeretnél
szeretnél
Hogy újra enyém legyél
Azt szeretném adj még egy esélyt!
Mindent újrakezdhetnénk

Rap:
Felejtsd el azt,ami rossz volt mostmár
Minden titkot megtudhattál
Mert nem vagyok az aki meg tudja tartani
Inkább szeretnék Veled maradni
Engedd meg kérlek,hogy újra jó legyen
Amit csak akarsz,most megtegyem
Minden percben amikor nem voltál velem
Hidd el őrülten hiányoztál nekem

Melletted minden reggel
Vidáman ébredek fel,
S könnyűnek érzem mindenem.
De néha egy hang a szívemben
Új útra szólít engem,
Talán nem érted meg sohasem, hogy

Nem tudom, mit tegyek, nem tudom, hogy legyen.
Miért is nem lehetek egyszerre két helyen,
Óóó Istenem, miért nincs két életem?

Mennyivel könyebb volna,
Hogyha két életem volna.
Egyet örökre odaadnék neked,
A másik szabad lenne,
Minden nap szárnyra kelne,
S mindenkit szeretne, akit lehet.

Ha volna két életem, tudnám, amit ma nem.
Bár volna két életem, hinnék mindenkiben!
Óóó Istenem, miért nincs két életem?

Hogyha két életem volna,
Az egyik gyengéd volna,
Magadhoz láncolhatnád.
De a másik örök volna,
S ha a világ elpusztulna,
Akkor is tovább lobogna.

Ha volna két életem, nem fájna semmi sem.
Bár volna két életem, nevetnék mindenen!
Óóó Istenem, miért nincs két életem?

Úgy fáj, hogy nincs két életem.

/Piramis/

Mondd a folyónak
Mondd a folyónak
Ne folyjon
Mondd meg a nyelvnek


Jagos István Róbert
Ne szóljon.
Mondd meg a Napnak
Ne süssön
A harcosnak meg
Ne küzdjön
Mondd az esőnek
Ne essen
Síró embernek
Nevessen
Mondd a madárnak
Ne szálljon
Mondd meg a szívnek
Ne fájjon
Mondd a gyermeknek
Ne féljen
Mondd a koldusnak
Ne kérjen
Mondd meg a vaknak
Vezessen
S nekem azt
Ne szeressem

Szabó Lőrinc: Semmiért egészen


Hogy rettenetes, elhiszem,
De így igaz.
Ha szeretsz, életed legyen
Öngyilkosság, vagy majdnem az.
Mit bánom én, hogy a modernek
Vagy a törvény mit követelnek;
Bent maga ura, aki rab
Volt odakint,
Én nem tudok örülni csak
A magam törvénye szerint.

Nem vagy enyém, míg magadé vagy:
Még nem szeretsz.
Míg cserébe a magadénak
Szeretnél, teher is lehetsz.
Alku, ha szent is, alku; nékem
Más kell már: Semmiért Egészen!
Két önzés titkos párbaja
Minden egyéb;
Én többet kérek: azt, hogy a
Sorsomnak alkatrésze légy.

Félek mindenkitől, beteg
S fáradt vagyok;
Kívánlak így is, meglehet,
De a hitem rég elhagyott.
Hogy minden irtózó gyanakvást
Elcsitíthass, már nem tudok mást:
Mutasd meg a teljes alázat
És áldozat
Örömét és hogy a világnak
Kedvemért ellentéte vagy.

Mert míg kell csak egy árva perc,
Külön; neked,
Míg magadra gondolni mersz,
Míg sajnálod az életed,
Míg nem vagy, mint egy tárgy, olyan
Halott és akarattalan:
Addig nem vagy a többieknél
Se jobb, se több,
Addig idegen is lehetnél,
Addig énhozzám nincs közöd.

Kit törvény véd, felebarátnak
Még jó lehet;
Törvényen kívül, mint az állat,
Olyan légy, hogy szeresselek.
Mint lámpa, ha lecsavarom,
Ne élj, mikor nem akarom;
Ne szólj, ne sírj, e bonthatatlan
Börtönt ne lásd;
És én majd elvégzem magamban,
Hogy zsarnokságom megbocsásd.

Buda Ferenc:


Ne rejtőzz el...


Ne rejtőzz el, úgyis látlak!
Rád csukom a szempillámat.
Benn zörömbölsz a szívemben,
s elsimulsz a tenyeremben,
s elsimulsz az arcom bőrén,
mint vadvízen a verőfény.
Nagyon jó vagy, jó meleg vagy,
nagyon jó így, hogy velem vagy.
Mindenekben megtalállak,
s öröm markol meg, ha látlak.
Nézz rám, szólok a szemednek,
ne fuss el, nagyon szeretlek!

Szeretném, ha egyszer az lehetnék,
Ami leginkább lenni akarok.
Ha egyszer azt mondaná valaki:
Megsajnáltam a bánatodat,
Hitetlenségedet, háborgásodat,
S neked adom, mi legdrágább neked:
A sorsodat, az önéletedet.
Neked adom a teremtésedet.

Wass Albert

"Hinni a szépet,
lehetetlent,
hogy egyszer valóra válik.
Hinni a vágyban,
akaratunkban,
ha kell, hát bízni halálig."
/Szabó Lőrinc/