pár óra??
)))
)))
Ernest Hemingway: Soha ne légy szomorú
Soha ne légy szomorú, ha a valóság túl rideg,
s ne keseredj el, ha nem találod helyed.
A valós élet olyan, mint a csörgedező patak,
előfordul néha, hogy nehezebben halad.
Soha ne légy szomorú, ha a valóság túl rideg,
s ne keseredj el, ha nem találod helyed.
A valós élet olyan, mint a csörgedező patak,
előfordul néha, hogy nehezebben halad.
SEX
Kéz a kézben,
kéz a szájban,
kéz a másban,
más a szájban,
más a másban
Kéz a kézben,
kéz a szájban,
kéz a másban,
más a szájban,
más a másban
Az egyiknek sikerül a másiknak nem
A sors olykor nem tudja mit akar.
Az egyiknek kiderül s a nap fénylik fenn,
a másiknak nem jut csak zivatar.
Az én szivem nem sejti, mi a csók s napsugár,
mert nékem nincs senkim, ki szivdobogva hazavár.
Az egyiknek sikerül a másiknak nem
A sors olykor nem tudja mit akar.
Az egyiknek sikerül a másiknak nem
A sors olykor nem tudja mit akar.
Az egyiknek kiderül s a nap fénylik fenn,
a másiknak nem jut csak zivatar.
Az én szivem nem sejti, mi a csók s napsugár,
mert nékem nincs senkim, ki szivdobogva hazavár.
Az egyiknek sikerül a másiknak nem
A sors olykor nem tudja mit akar.
A sors olykor nem tudja mit akar.
Az egyiknek kiderül s a nap fénylik fenn,
a másiknak nem jut csak zivatar.
Az én szivem nem sejti, mi a csók s napsugár,
mert nékem nincs senkim, ki szivdobogva hazavár.
Az egyiknek sikerül a másiknak nem
A sors olykor nem tudja mit akar.
Az egyiknek sikerül a másiknak nem
A sors olykor nem tudja mit akar.
Az egyiknek kiderül s a nap fénylik fenn,
a másiknak nem jut csak zivatar.
Az én szivem nem sejti, mi a csók s napsugár,
mert nékem nincs senkim, ki szivdobogva hazavár.
Az egyiknek sikerül a másiknak nem
A sors olykor nem tudja mit akar.
Én mindig másként gondolom,
amit elém kínál a lét.
Ha rádnézek is - álmodom
egy velünk történő mesét.
Ha azt mondanám: - Jó, igen.
Ne vedd komolyan, el ne hidd:
- másodpercenként a szívem
igent biccent és nemet int.
/Váci Mihály/
amit elém kínál a lét.
Ha rádnézek is - álmodom
egy velünk történő mesét.
Ha azt mondanám: - Jó, igen.
Ne vedd komolyan, el ne hidd:
- másodpercenként a szívem
igent biccent és nemet int.
/Váci Mihály/
Juhász Gyula: Szerelem
Én nem tudom mi ez, de jó
nagyon.
Elrévedezni némely szavadon,
Mint alkony ég felhőjén, mely
ragyog,
És rajta dúl derngő csillagok.
Én nem tudom, mi ez, de édes ez,
Egy pillantásod, hogyha megkeres,
Mint napsugár, ha villan a tetőn,
Holott borongós, már az este jön.
Én nem tudom mi ez, de érzem,
Hogy megszépült megint az életem,
Szavaid selyme szíven simogat,
Mint márciusi szél a sírokat.
Én nem tudom mi ez, de jó nagyon.
Fájása édes, hadd fájjon hagyom.
Ha balgaság,ha tévedés, legyen,
Ha szerelem, bocsásd ezt meg nekem.
......................
Posts:
Joined: 2008-07-21
OfflineRadnóti Miklós: Két
Radnóti Miklós: Két karodban
Két karodban ringatózom
csöndesen.
Két karomban ringatózol
csöndesen.
Két karodban gyermek vagyok,
hallgatag.
Két karomban gyermek vagy te,
hallgatlak.
Két karoddal átölelsz te
ha félek.
Két karommal átölellek
s nem félek.
Két karodban nem ijeszt majd
a halál nagy
csöndje sem.
Két karodban a halálon,
mint egy álmon
átesem.
.................
Reményik Sándor: Egymás helyett
Van egy barátom, végzetesen más,
És végzetesen mégis egy velem.
Én végigálmodom az álmait,
Ő végigéli az én életem.
Ő helyettem is él, szenved, szeret,
Lángol, lendül, hevül, harcol, nevet,
Gyermek is, bajnok is, ember is a gáton.
Én benne eltemetett vágyaim
Hazajáró lobogását látom.
De néha őt kísérti egy - egy álom:
Mennybe törő és földbe temetett,
Álom, amelynek folytatása
Csak bennem, az én lelkemben lehet.
Azt én nevelem, azt a gyökeret.
Titkos virágként világra hozom,
Nap felé fordítom a szirmait,
S égre festem egy halvány hajnalon.
Van egy barátom, végzetesen más,
És végzetesen mégis egy velem,
Barátságunkban épp ez a varázs.
Én benne élem égig magamat,
Ő bennem álmodja magát az égig.
Ha találkozunk egy más csillagon:
Szerepeinket talán kicserélik.
Én nem tudom mi ez, de jó
nagyon.
Elrévedezni némely szavadon,
Mint alkony ég felhőjén, mely
ragyog,
És rajta dúl derngő csillagok.
Én nem tudom, mi ez, de édes ez,
Egy pillantásod, hogyha megkeres,
Mint napsugár, ha villan a tetőn,
Holott borongós, már az este jön.
Én nem tudom mi ez, de érzem,
Hogy megszépült megint az életem,
Szavaid selyme szíven simogat,
Mint márciusi szél a sírokat.
Én nem tudom mi ez, de jó nagyon.
Fájása édes, hadd fájjon hagyom.
Ha balgaság,ha tévedés, legyen,
Ha szerelem, bocsásd ezt meg nekem.
......................
Posts:
Joined: 2008-07-21
OfflineRadnóti Miklós: Két
Radnóti Miklós: Két karodban
Két karodban ringatózom
csöndesen.
Két karomban ringatózol
csöndesen.
Két karodban gyermek vagyok,
hallgatag.
Két karomban gyermek vagy te,
hallgatlak.
Két karoddal átölelsz te
ha félek.
Két karommal átölellek
s nem félek.
Két karodban nem ijeszt majd
a halál nagy
csöndje sem.
Két karodban a halálon,
mint egy álmon
átesem.
.................
Reményik Sándor: Egymás helyett
Van egy barátom, végzetesen más,
És végzetesen mégis egy velem.
Én végigálmodom az álmait,
Ő végigéli az én életem.
Ő helyettem is él, szenved, szeret,
Lángol, lendül, hevül, harcol, nevet,
Gyermek is, bajnok is, ember is a gáton.
Én benne eltemetett vágyaim
Hazajáró lobogását látom.
De néha őt kísérti egy - egy álom:
Mennybe törő és földbe temetett,
Álom, amelynek folytatása
Csak bennem, az én lelkemben lehet.
Azt én nevelem, azt a gyökeret.
Titkos virágként világra hozom,
Nap felé fordítom a szirmait,
S égre festem egy halvány hajnalon.
Van egy barátom, végzetesen más,
És végzetesen mégis egy velem,
Barátságunkban épp ez a varázs.
Én benne élem égig magamat,
Ő bennem álmodja magát az égig.
Ha találkozunk egy más csillagon:
Szerepeinket talán kicserélik.
Az ifjú kor nem szégyen, miként az öregség nem érdem.
/Alan O 'Connor6
..........................
Ha valakinek nincs tűje, mit kezdjen a cérnával.
............................
Teljesen ártatlan nincs a földön semmi,
A vízzel is lehet, jót vagy rosszat tenni.
/Vajda János/
.........................
Ne fedd meg a csúfolót,hogy ne gyűlöljön téged; fedd meg a bölcset, és szeret téged.
/Biblia/
...............................
/Alan O 'Connor6
..........................
Ha valakinek nincs tűje, mit kezdjen a cérnával.
............................
Teljesen ártatlan nincs a földön semmi,
A vízzel is lehet, jót vagy rosszat tenni.
/Vajda János/
.........................
Ne fedd meg a csúfolót,hogy ne gyűlöljön téged; fedd meg a bölcset, és szeret téged.
/Biblia/
...............................
Ady Endre: Az Úr érkezése
Mikor elhagytak,
Mikor a lelkem roskadozva vittem.
Csöndesen és váratlanul átkarolt az Isten.
Nem harsonával,
Hanem jött néma igaz öleléssel,
Nem jött szép tüzes nappalon, de háborús éjjel.
És megvakultak
Hiú szemeim: Meghalt ifjúságom,
De Őt a fényes nagyszerűt,
Mindörökre látom.
Mikor elhagytak,
Mikor a lelkem roskadozva vittem.
Csöndesen és váratlanul átkarolt az Isten.
Nem harsonával,
Hanem jött néma igaz öleléssel,
Nem jött szép tüzes nappalon, de háborús éjjel.
És megvakultak
Hiú szemeim: Meghalt ifjúságom,
De Őt a fényes nagyszerűt,
Mindörökre látom.
"Ügyelj gondolataidra, mert azok szabják meg szavaidat!
Ügyelj szavaidra, mert azok szabják meg tetteidet!
Ügyelj a tetteidre, mert azok szabják meg szokásaidat!
Ügyelj a szokásaidra, mert azok szabják meg jellemedet!
Ügyelj a jellemedre, mert az szabja meg sorsodat!
/Charles Reade/
Ügyelj szavaidra, mert azok szabják meg tetteidet!
Ügyelj a tetteidre, mert azok szabják meg szokásaidat!
Ügyelj a szokásaidra, mert azok szabják meg jellemedet!
Ügyelj a jellemedre, mert az szabja meg sorsodat!
/Charles Reade/
Seress Rezső
Szomorú vasárnap
Szomorú vasárnap
száz fehér virággal
vártalak kedvesem
templomi imával.
Álmokat kergető
vasárnap délelött,
bánatom hintaja
nélküled visszajött.
Azóta szomorú
mindig a vasárnap,
Könny csak az italom,
kenyerem a bánat. Szomorú vasárnap.
Utolsó vasárnap
kedvesem gyere el,
pap is lesz, koporsó,
ravatal, gyászlepel.
Akkor is virág vár,
virág és -koporsó,
Virágos fák alatt
utam az utolsó.
Nyitva lesz szemem,hogy
még egyszer lássalak.
Ne félj a szememtől,
holtan is áldalak...
Utolsó vasárnap.
Szomorú vasárnap
Szomorú vasárnap
száz fehér virággal
vártalak kedvesem
templomi imával.
Álmokat kergető
vasárnap délelött,
bánatom hintaja
nélküled visszajött.
Azóta szomorú
mindig a vasárnap,
Könny csak az italom,
kenyerem a bánat. Szomorú vasárnap.
Utolsó vasárnap
kedvesem gyere el,
pap is lesz, koporsó,
ravatal, gyászlepel.
Akkor is virág vár,
virág és -koporsó,
Virágos fák alatt
utam az utolsó.
Nyitva lesz szemem,hogy
még egyszer lássalak.
Ne félj a szememtől,
holtan is áldalak...
Utolsó vasárnap.
Gámentzy Eduárd: Legyél te!
Legyél te sóhaj....
S én vigasz...!
Vagy görcsberándult...torz grimasz!
Hogy én lehessek majd a kéz,
Ki érintésével becéz...
Legyél Te mosoly,
Én a könny...!
S ha jönne öngyilkos közöny,
Keress a szívembe helyet!
Ne hagyd, hogy elveszítselek!
Legyél te gyertya...
Én a tűz...!
Kit olthatatlan vágya űz...
Két végén égő...szörnyű... tánc...
-Kegyetlen...gyönyörű románc...
Legyél te sóhaj....
S én vigasz...!
Vagy görcsberándult...torz grimasz!
Hogy én lehessek majd a kéz,
Ki érintésével becéz...
Legyél Te mosoly,
Én a könny...!
S ha jönne öngyilkos közöny,
Keress a szívembe helyet!
Ne hagyd, hogy elveszítselek!
Legyél te gyertya...
Én a tűz...!
Kit olthatatlan vágya űz...
Két végén égő...szörnyű... tánc...
-Kegyetlen...gyönyörű románc...
Somlyó György: Mese arról ki hogyan szeret
Va, aki azt hiszi, tehet amit akar,
hisz szeretik.
Van, aki azt hiszi, tehet amit akar,
hiszen szeret.
Van, aki úgy érzi, minden tettére vigyáznia
kell, éppen mert szeret.
Van, aki úgy érzi, minden tettére vigyáznia
kell, éppen mert szeretik.
Van, aki számára a szerelem
határos a gyűlölettel.
Van, akinek a szerelem
határos a szeretettel.
De van olyan is, aki a szerelmet összetéveszti
a szeretettel,
s nem érti, hogy mások feleletül a
gyűlölettel tévesztik össze a szerelmet.
Van, aki úgy szeret, mint az országútra
tévedt nyúl,
amely a fénycsóvák csapdájába esett.
Van, aki úgy, mint az oroszlán, amely széttépi
azt, amit szeret.
Van, aki úgy szeret, mint pilóta a várost,
amelyre bombáit ledobja.
Van, aki úgy, mint radar, amely a repülők
útját vezeti a levegőben.
Van, aki békésen szeret, mint a kecske, amely hagyja,
hogy megszopja az éhező kisgyerek.
Van, aki vakon, mint a másikat alaktalanságba
nyelő amőba.
Van, aki eszetlenül, mint az éjszakai lepke
a lángot.
Van, aki bölcsen, mint medve a téli álmot.
Van, aki önmagát szereti másban,
s van, aki önmagában azt a másikat,
akivé maga is válik általa.
Va, aki azt hiszi, tehet amit akar,
hisz szeretik.
Van, aki azt hiszi, tehet amit akar,
hiszen szeret.
Van, aki úgy érzi, minden tettére vigyáznia
kell, éppen mert szeret.
Van, aki úgy érzi, minden tettére vigyáznia
kell, éppen mert szeretik.
Van, aki számára a szerelem
határos a gyűlölettel.
Van, akinek a szerelem
határos a szeretettel.
De van olyan is, aki a szerelmet összetéveszti
a szeretettel,
s nem érti, hogy mások feleletül a
gyűlölettel tévesztik össze a szerelmet.
Van, aki úgy szeret, mint az országútra
tévedt nyúl,
amely a fénycsóvák csapdájába esett.
Van, aki úgy, mint az oroszlán, amely széttépi
azt, amit szeret.
Van, aki úgy szeret, mint pilóta a várost,
amelyre bombáit ledobja.
Van, aki úgy, mint radar, amely a repülők
útját vezeti a levegőben.
Van, aki békésen szeret, mint a kecske, amely hagyja,
hogy megszopja az éhező kisgyerek.
Van, aki vakon, mint a másikat alaktalanságba
nyelő amőba.
Van, aki eszetlenül, mint az éjszakai lepke
a lángot.
Van, aki bölcsen, mint medve a téli álmot.
Van, aki önmagát szereti másban,
s van, aki önmagában azt a másikat,
akivé maga is válik általa.
Az anya
Hiába gyönge, fáradt asszony, vézna
Belőle nőtt testünk acélos izma.
Hiába félénk, reszkető a lelke,
A pompás lángot belénk ő lehelte.
Ő is volt láng, keringó víg madárka.
Ábrándmezőket dallal ő is járta.
S talán csöndes estén szívedbe dobban,
Hogy arany faja lángolt víg dalokban.
Hiába félénk reszkető már lelke,
Költőbe, szentbe új emberbe,
A pompás, gazdag lelket Ő lehelt.
/?/
Hiába gyönge, fáradt asszony, vézna
Belőle nőtt testünk acélos izma.
Hiába félénk, reszkető a lelke,
A pompás lángot belénk ő lehelte.
Ő is volt láng, keringó víg madárka.
Ábrándmezőket dallal ő is járta.
S talán csöndes estén szívedbe dobban,
Hogy arany faja lángolt víg dalokban.
Hiába félénk reszkető már lelke,
Költőbe, szentbe új emberbe,
A pompás, gazdag lelket Ő lehelt.
/?/
"Én nem leszek a szürkék hegedőse,
Hajtson Szentlélek vagy a korcsma gőze:
Röpülj, hajóm,
Én nem leszek a szürkék hegedőse."
/Ady/
Hajtson Szentlélek vagy a korcsma gőze:
Röpülj, hajóm,
Én nem leszek a szürkék hegedőse."
/Ady/
Uram!
Adj erőt, hogy türelemmel viseljem azt,
amin nem tudok változtatni.
Adj erőt, hogy változtatni tudjak azon,
amin változtathatok.
És adj bölcsességet,
hogy ezt a kettőt valóban meg tudjam
különböztetni egymástól!
/?/
Adj erőt, hogy türelemmel viseljem azt,
amin nem tudok változtatni.
Adj erőt, hogy változtatni tudjak azon,
amin változtathatok.
És adj bölcsességet,
hogy ezt a kettőt valóban meg tudjam
különböztetni egymástól!
/?/
Mert jogában áll minden féregnek és dögnek, védekezni, ha életére törnek.
A kutya vonít, a kígyó sziszeg, a farkas üvölt, s ebben a hideg tetves ketrecben,
ahová bezártak: csak én fogjam be a pofámat?
/Villon/
A kutya vonít, a kígyó sziszeg, a farkas üvölt, s ebben a hideg tetves ketrecben,
ahová bezártak: csak én fogjam be a pofámat?
/Villon/
Oh, remélj,remélj egy jobb hazát!
S benne az erény diadalát....
Arany János
S benne az erény diadalát....
Arany János
Pénzt, egészséget és sikert
Másoknak, Uram többet adtál,
Nem kezdek érte mégse pert,
És nem mondom, hogy adósom maradtál.
Nem én vagyok az első mostohád;
Bordáim közt próbáid éles kését
Megáldom, s mosolygom az ostobák
Dühödt jaját és hiú mellverését.
Tudom és érzem, hogy szeretsz:
Próbáid áldott oltó-kése bennem
Téged szolgál, mert míg szívembe metsz,
Új szépséget teremni sebez engem.
Összeszorítom ajkam, ha nehéz
A kín, mert tudom, tiéd az én harcom
És győztes távlatokba néz
Könnyekkel szépült, orcád-fényű arcom.
Tóth Árpád
Másoknak, Uram többet adtál,
Nem kezdek érte mégse pert,
És nem mondom, hogy adósom maradtál.
Nem én vagyok az első mostohád;
Bordáim közt próbáid éles kését
Megáldom, s mosolygom az ostobák
Dühödt jaját és hiú mellverését.
Tudom és érzem, hogy szeretsz:
Próbáid áldott oltó-kése bennem
Téged szolgál, mert míg szívembe metsz,
Új szépséget teremni sebez engem.
Összeszorítom ajkam, ha nehéz
A kín, mert tudom, tiéd az én harcom
És győztes távlatokba néz
Könnyekkel szépült, orcád-fényű arcom.
Tóth Árpád
Mosolyod nem kerül pénzbe,
mégis sokat ér testvéred szemébe'.
Gazdagítja azt aki kapja,
s nem lesz szegényebb az sem, aki adja.
Mosolyod: nyugalom a megfáradtnak,
bátorság a csüggedőnek,
vigasztalás a szomorkodónak.
Mosolyod értékes, nagyon nagy jó,
de semmiért meg nem vásárolható,
kölcsönözni nem lehet, ellopni sem,
mert csak abban a percben van értéke,
amelyben arcodon megjelen.
Federico Faber
mégis sokat ér testvéred szemébe'.
Gazdagítja azt aki kapja,
s nem lesz szegényebb az sem, aki adja.
Mosolyod: nyugalom a megfáradtnak,
bátorság a csüggedőnek,
vigasztalás a szomorkodónak.
Mosolyod értékes, nagyon nagy jó,
de semmiért meg nem vásárolható,
kölcsönözni nem lehet, ellopni sem,
mert csak abban a percben van értéke,
amelyben arcodon megjelen.
Federico Faber
Tudom, mi tejben a légy,
Tudom, ruha teszi az embert,
Tudom,az uj tavasz mi szép,
Tudom, mely gyümölcs merre termett,
Tudom, mely fán mily gyanta serked,
Tudom, hogy minden egy dolog,
Tudom a munkát, lusta kedvet;
Csak azt nem tudom, ki vagyok.
(Villon)
Tudom, ruha teszi az embert,
Tudom,az uj tavasz mi szép,
Tudom, mely gyümölcs merre termett,
Tudom, mely fán mily gyanta serked,
Tudom, hogy minden egy dolog,
Tudom a munkát, lusta kedvet;
Csak azt nem tudom, ki vagyok.
(Villon)
öregSam: köszönöm
Kedves Adminok! Remélem jó helyen kérem.... A kérésemre felkerült 1 kép... meggondoltam magam, Légyszi töröljétek... Köszi.
(megtörtént
öregSam)
(megtörtént
öregSam)






Magyarország




Poppy





