KÉRDEZD: SZERETLEK-E
Kérdezd: szeretlek-e? s megmondom én, hogy
Szeretlek, mert ezt mondhatom;
De oh ne kérdezd: mennyire szeretlek?
Mert én azt magam sem tudom!
Azt tudni csak, hogy mély a tengerszem,
De milyen mély? nem tudja senki sem.
Mondhatnék esküt, hosszu és nagy esküt,
Az ég felé tartván kezem,
Hogy szívem minden dobbanása érted
És egyedűl érted leszen,
Hogy öröklámpa benne a hüség,
Mely még ott lenn a föld alatt is ég.
S mondhatnék átkot, hosszu és nagy átkot,
Mely, mint a villám, érjen el,
S égesse, tépje lelkemet legmélyebb
Pokolba mártott körmivel,
Ha elfeledlek téged, kedvesem,
Sőt ha rólad csak megfeledkezem.
Nem mondok esküt és átkot. Jaj annak,
Jaj, akit ez tart vissza csak.
Én eskü s átok nélkül is örökre
Lelkem lelkében tartalak,
Ott fogsz te állni magas-fényesen,
Mint a tejút a legmagasb egen.
S örök hűségem, oh ez a hüség is
Még a te érdemed csupán;
Hogy szerethetne mást többé, akit te
Megszeretél, dicső leány?
Ki egyszer már a mennybe szállt vala,
Nem látja azt a föld többé soha!
/Petőfi Sándor/
Kérdezd: szeretlek-e? s megmondom én, hogy
Szeretlek, mert ezt mondhatom;
De oh ne kérdezd: mennyire szeretlek?
Mert én azt magam sem tudom!
Azt tudni csak, hogy mély a tengerszem,
De milyen mély? nem tudja senki sem.
Mondhatnék esküt, hosszu és nagy esküt,
Az ég felé tartván kezem,
Hogy szívem minden dobbanása érted
És egyedűl érted leszen,
Hogy öröklámpa benne a hüség,
Mely még ott lenn a föld alatt is ég.
S mondhatnék átkot, hosszu és nagy átkot,
Mely, mint a villám, érjen el,
S égesse, tépje lelkemet legmélyebb
Pokolba mártott körmivel,
Ha elfeledlek téged, kedvesem,
Sőt ha rólad csak megfeledkezem.
Nem mondok esküt és átkot. Jaj annak,
Jaj, akit ez tart vissza csak.
Én eskü s átok nélkül is örökre
Lelkem lelkében tartalak,
Ott fogsz te állni magas-fényesen,
Mint a tejút a legmagasb egen.
S örök hűségem, oh ez a hüség is
Még a te érdemed csupán;
Hogy szerethetne mást többé, akit te
Megszeretél, dicső leány?
Ki egyszer már a mennybe szállt vala,
Nem látja azt a föld többé soha!
/Petőfi Sándor/
Jevgenyij Jevtusenkó
Bűvölő
Tavaszi éjszakán gondolj reám
és nyári éjszakán gondolj reám.
És őszi éjszakán gondolj reám
és téli éjszakán gondolj reám.
Ha lennék tőled oly távol talán,
mint ha más ország volna a hazám,
ágyad hűs lepedőjén, vánkosán,
hanyattfeküdve, mintha óceán
habja himbálna lágyan és puhán,
add át magad ott is nekem csupán.
Nappal ne is gondolj rám, úgy becsülj.
Nappal minden fonákjára kerül;
imádjanak, lengjen tömjén körül,
gondolj nappal - búdul vagy élvedül -
elméd mire gondolni kényszerül;
de éjszaka rám gondolj egyedül.
Bűvölő
Tavaszi éjszakán gondolj reám
és nyári éjszakán gondolj reám.
És őszi éjszakán gondolj reám
és téli éjszakán gondolj reám.
Ha lennék tőled oly távol talán,
mint ha más ország volna a hazám,
ágyad hűs lepedőjén, vánkosán,
hanyattfeküdve, mintha óceán
habja himbálna lágyan és puhán,
add át magad ott is nekem csupán.
Nappal ne is gondolj rám, úgy becsülj.
Nappal minden fonákjára kerül;
imádjanak, lengjen tömjén körül,
gondolj nappal - búdul vagy élvedül -
elméd mire gondolni kényszerül;
de éjszaka rám gondolj egyedül.
Egyszer véget ér a lázas ifjúság,
Egyszer elmúlnak a színes éjszakák,
Egyszer véget ér az álom, egyszer véget ér a nyár,
Ami elmúlt, soha nem jön vissza már.
Egyszer véget ér a lázas ifjúság,
Egyszer nélkülünk megy a vonat tovább,
És az állomáson állunk, ahol integetni kell,
De a búcsúra csak pár ember figyel.
Egyszer véget ér a lázas ifjúság,
Egyszer elmúlnak a színes éjszakák,
Sajnos véget ér az álom, sajnos véget ér a nyár,
De a szívünk addig új csodára vár.
Ezért ne féljünk az újtól, mert az jót hozhat nekünk,
Talán abban van az utolsó remény.
Létünk ingoványra épült, mely a sötét mélybe húz,
De ha akarjuk, még tűzhet ránk a fény!
Egyszer véget érnek múló napjaink,
Egyszer elbúcsúznak túlzó vágyaink,
Tudjuk azt, hogy egyszer végleg, sajnos végleg elmegyünk,
De még addig mindent újra kezdhetünk!
Ezért ne féljünk az újtól, mert az jót hozhat nekünk,
Talán abban van az utolsó remény.
Létünk ingoványra épült, mely a sötét mélybe húz,
De ha akarjuk, még tűzhet ránk a fény!
Egyszer véget érnek múló napjaink,
Egyszer elbúcsúznak túlzó vágyaink,
Tudjuk azt, hogy egyszer végleg, sajnos végleg elmegyünk,
De még addig mindent újra kezdhetünk!
Máté Péter
Egyszer elmúlnak a színes éjszakák,
Egyszer véget ér az álom, egyszer véget ér a nyár,
Ami elmúlt, soha nem jön vissza már.
Egyszer véget ér a lázas ifjúság,
Egyszer nélkülünk megy a vonat tovább,
És az állomáson állunk, ahol integetni kell,
De a búcsúra csak pár ember figyel.
Egyszer véget ér a lázas ifjúság,
Egyszer elmúlnak a színes éjszakák,
Sajnos véget ér az álom, sajnos véget ér a nyár,
De a szívünk addig új csodára vár.
Ezért ne féljünk az újtól, mert az jót hozhat nekünk,
Talán abban van az utolsó remény.
Létünk ingoványra épült, mely a sötét mélybe húz,
De ha akarjuk, még tűzhet ránk a fény!
Egyszer véget érnek múló napjaink,
Egyszer elbúcsúznak túlzó vágyaink,
Tudjuk azt, hogy egyszer végleg, sajnos végleg elmegyünk,
De még addig mindent újra kezdhetünk!
Ezért ne féljünk az újtól, mert az jót hozhat nekünk,
Talán abban van az utolsó remény.
Létünk ingoványra épült, mely a sötét mélybe húz,
De ha akarjuk, még tűzhet ránk a fény!
Egyszer véget érnek múló napjaink,
Egyszer elbúcsúznak túlzó vágyaink,
Tudjuk azt, hogy egyszer végleg, sajnos végleg elmegyünk,
De még addig mindent újra kezdhetünk!
Máté Péter
Őrizem a szemed
Már vénülő kezemmel
Fogom meg a kezedet,
Már vénülő szememmel
Őrizem a szemedet.
Világok pusztulásán
Ősi vad, kit rettenet
Űz, érkeztem meg hozzád
S várok riadtan veled.
Már vénülő kezemmel
Fogom meg a kezedet,
Már vénülő szememmel
Őrizem a szemedet.
Nem tudom, miért, meddig
Maradok meg még neked,
De a kezedet fogom
S őrizem a szemedet.
/Ady Endre/
Már vénülő kezemmel
Fogom meg a kezedet,
Már vénülő szememmel
Őrizem a szemedet.
Világok pusztulásán
Ősi vad, kit rettenet
Űz, érkeztem meg hozzád
S várok riadtan veled.
Már vénülő kezemmel
Fogom meg a kezedet,
Már vénülő szememmel
Őrizem a szemedet.
Nem tudom, miért, meddig
Maradok meg még neked,
De a kezedet fogom
S őrizem a szemedet.
/Ady Endre/
2010. 08. 28. szombat 09:49
pici matek: 20+10=30
30:2= 15 tehát a 16 átlagon felüli.....
ja, és bocs....
30:2= 15 tehát a 16 átlagon felüli.....
ja, és bocs....
Váci Mihály: Százezer út
Én mindig másként gondolom,
amit elém kínál a lét.
Ha rádnézek is - álmodom
egy velünk történő mesét.
Ha azt mondanám: - Jó, igen.
Ne vedd komolyan, el ne hidd:
- másodpercenként a szívem
igent biccent és nemet int.
Mert én magam is szüntelen
más vagyok, mint aki vagyok,
- sem az, akinek képzelem
sem az, ami én akarok
maradni, lenni: egyre más,
és mire elfognám, megint
új arc, szédület, kusza láz,
arcom rám soha nem tekint.
Bármely tükörben nézzem is:
- Megvagy! Idenézz! - sír, nevet,
de már is más, ahogy a víz
ragyogtat minden új eget.
Míg alszom tán ébren vagyok,
s ébren meg mélyen álmodom.
Hiszed - ölelsz, mint hű rabod,
s szíved tán épp elárulom,
és ha ellened vétkezem,
akkor hű sírásom keres,
s míg téged simít két kezem,
talán haragtól kék eres.
Mikor hozzád szegez a kín,
talán máshol feltámadok,
s ha hívnak csavargásaim,
mindig feléd vándorolok.
Rádnézek: - s hol vagy, nem tudom.
S bármit nézzek, az mind te vagy.
Elhagylak százezer uton,
hogy megleljem kapuidat.
És mindig másra vágyom,
mint amit szívből akarok.
Szomorún érzem fájón,
azt, ha boldog vagyok,
mikor a legforróbban élek,
legjobban gyilkolom magam,
s a legéltetőbb szenvedélyek
átölelnek halálosan.
Mert nincs határa semminek,
a van, nincs fojtva ölelik
egymást; ha dobban a szíved,
mindig meg is hal egy kicsit.
A van, a nincs két végű hinta,
és lengő hinta minden itt:
- ez mélybe dönt, szállni tanítva,
az zuhantat, míg felröpít.
Ha öröm hív - már vár a kín,
- a hinta egyre fel le száll,
ha égben vagy, lenn pokol int,
s ha mélyben - fentről fénysugár.
Ne kérj válaszokat, szívem.
Az igazságból is csak azt
tudom csupán, hogy elhiszem,
de nem azt tudom, hogy igaz.
Már másképp hiszem a világot
s régóta másképpen tudom.
De nem igaz, jó egy se - látod,
hát hagyd - majd újra álmodom.
Én mindig másként gondolom,
amit elém kínál a lét.
Ha rádnézek is - álmodom
egy velünk történő mesét.
Ha azt mondanám: - Jó, igen.
Ne vedd komolyan, el ne hidd:
- másodpercenként a szívem
igent biccent és nemet int.
Mert én magam is szüntelen
más vagyok, mint aki vagyok,
- sem az, akinek képzelem
sem az, ami én akarok
maradni, lenni: egyre más,
és mire elfognám, megint
új arc, szédület, kusza láz,
arcom rám soha nem tekint.
Bármely tükörben nézzem is:
- Megvagy! Idenézz! - sír, nevet,
de már is más, ahogy a víz
ragyogtat minden új eget.
Míg alszom tán ébren vagyok,
s ébren meg mélyen álmodom.
Hiszed - ölelsz, mint hű rabod,
s szíved tán épp elárulom,
és ha ellened vétkezem,
akkor hű sírásom keres,
s míg téged simít két kezem,
talán haragtól kék eres.
Mikor hozzád szegez a kín,
talán máshol feltámadok,
s ha hívnak csavargásaim,
mindig feléd vándorolok.
Rádnézek: - s hol vagy, nem tudom.
S bármit nézzek, az mind te vagy.
Elhagylak százezer uton,
hogy megleljem kapuidat.
És mindig másra vágyom,
mint amit szívből akarok.
Szomorún érzem fájón,
azt, ha boldog vagyok,
mikor a legforróbban élek,
legjobban gyilkolom magam,
s a legéltetőbb szenvedélyek
átölelnek halálosan.
Mert nincs határa semminek,
a van, nincs fojtva ölelik
egymást; ha dobban a szíved,
mindig meg is hal egy kicsit.
A van, a nincs két végű hinta,
és lengő hinta minden itt:
- ez mélybe dönt, szállni tanítva,
az zuhantat, míg felröpít.
Ha öröm hív - már vár a kín,
- a hinta egyre fel le száll,
ha égben vagy, lenn pokol int,
s ha mélyben - fentről fénysugár.
Ne kérj válaszokat, szívem.
Az igazságból is csak azt
tudom csupán, hogy elhiszem,
de nem azt tudom, hogy igaz.
Már másképp hiszem a világot
s régóta másképpen tudom.
De nem igaz, jó egy se - látod,
hát hagyd - majd újra álmodom.
Heinrich Heine - Bánat
Tudod mi a bánat?
Várni valakit ki nem jön el többé.
Eljönni onnan, hol boldog voltál,
S otthagyni szívedet örökké!
Szeretni valakit, ki nem szeret téged,
Könnyeket tagadni, mik szemedben égnek.
Kergetni egy álmot,soha el nem érni,
Csalódott szívvel mindig csak remélni!
Megalázva írni egy könyörgő levelet,
Szívdobogva várni, s nem jön rá felelet.
Szavakat idézni, mik lelekedre hulltak,
Rózsákat őrizni, mik elfakultak.
Hideg búcsúzásnál egy csókot koldulni,
Mással látni meg őt és utána fordulni.
Kacagni hamis lemondással,
Hazamenni,sírni könnyes zokogással.
Otthon átkönnyezni hosszú éjszakákat,
S imádkozni,
Hogy sose tudja meg
Mi is az a bánat.
A szív gyorsan elárulja önnmagát,
De mást lát a két szemem,
Messze túl a könnyeken,
Hogy még mindig te vagy a mindenem.
Ha az kérdezné tőlem most valaki,
Mondjam meg mit jelentesz nekem?
Tán büszkeségből azt felelném,
Semmit, csak múló szerelem.
Elmegyünk majd egymás mellett,
S a két szemed rám nevet.
Kacagva köszöntelek én is,
De hangom kissé megremeg.
Mosolygok az utcasarokig.
Aztán, hogy elfordulok,
Fáradt szememhez nyúlok,
S egy könnycseppet elmorzsolok.
A válás mindig nehéz,
De rosszul itélsz,
Nem bántam meg
Bárhogy is volt, nem bántam meg.
Szívemben mindig lesz egy hely emlékednek.
Elfelejtem azt, hogy rossz vége lett
És csak az maradsz,
Ki engem boldoggá tett.
Elmentél tőlem kedves,
S én hagytam, hogy menj csak el.
Hiába lett volna minden,
Ki menni akar, engedni kell.
Mosolygott hozzá az arcom,
De mögé, már senki sem néz.
Játszani a közönyös embert,
Most látom csak míly nehéz.
Ha azt kérdezné most tőlem valaki
Mondjam meg, mit jelentesz nekem?!
Egy pillanatra zavarba jönnék,
S nem tudnék szólni hirtelen!
S nagysokára mondanám halkan
Semmiség, csupán az életem.
S nem venné észre rajtam senki sem,
Hogy könnyes lett a szemem!
Tudod mi a bánat?
Várni valakit ki nem jön el többé.
Eljönni onnan, hol boldog voltál,
S otthagyni szívedet örökké!
Szeretni valakit, ki nem szeret téged,
Könnyeket tagadni, mik szemedben égnek.
Kergetni egy álmot,soha el nem érni,
Csalódott szívvel mindig csak remélni!
Megalázva írni egy könyörgő levelet,
Szívdobogva várni, s nem jön rá felelet.
Szavakat idézni, mik lelekedre hulltak,
Rózsákat őrizni, mik elfakultak.
Hideg búcsúzásnál egy csókot koldulni,
Mással látni meg őt és utána fordulni.
Kacagni hamis lemondással,
Hazamenni,sírni könnyes zokogással.
Otthon átkönnyezni hosszú éjszakákat,
S imádkozni,
Hogy sose tudja meg
Mi is az a bánat.
A szív gyorsan elárulja önnmagát,
De mást lát a két szemem,
Messze túl a könnyeken,
Hogy még mindig te vagy a mindenem.
Ha az kérdezné tőlem most valaki,
Mondjam meg mit jelentesz nekem?
Tán büszkeségből azt felelném,
Semmit, csak múló szerelem.
Elmegyünk majd egymás mellett,
S a két szemed rám nevet.
Kacagva köszöntelek én is,
De hangom kissé megremeg.
Mosolygok az utcasarokig.
Aztán, hogy elfordulok,
Fáradt szememhez nyúlok,
S egy könnycseppet elmorzsolok.
A válás mindig nehéz,
De rosszul itélsz,
Nem bántam meg
Bárhogy is volt, nem bántam meg.
Szívemben mindig lesz egy hely emlékednek.
Elfelejtem azt, hogy rossz vége lett
És csak az maradsz,
Ki engem boldoggá tett.
Elmentél tőlem kedves,
S én hagytam, hogy menj csak el.
Hiába lett volna minden,
Ki menni akar, engedni kell.
Mosolygott hozzá az arcom,
De mögé, már senki sem néz.
Játszani a közönyös embert,
Most látom csak míly nehéz.
Ha azt kérdezné most tőlem valaki
Mondjam meg, mit jelentesz nekem?!
Egy pillanatra zavarba jönnék,
S nem tudnék szólni hirtelen!
S nagysokára mondanám halkan
Semmiség, csupán az életem.
S nem venné észre rajtam senki sem,
Hogy könnyes lett a szemem!
Élet
Reggel mikor felébredek
Életem előveszem
Megnézem, hogy foltos-e már
Van-e rajta hiba Ma már
Kimentem Én az utcára
Sok embernek bánatára
Mindegyikkel ott az élet
Vele mégsem úgy ítélnek
Tovább menvén ott egy Koldus
Kalapjába Pénzt gyűjt, szorgos
Szólni nem bír olyan gyenge
Életét már elengedte
Ott a sarkon áll egy Kislány
Minden bája kitárul Rám
Ő is csak a pénzt halásza
Életét már elbaltázta
Felértem Én már a dombra
Felértem a Rózsadombra
Körül nézve, itt van élet!
Összeloptak minden szépet
Van itt minden, Kocsi, Villa
Szédelgőek Kis kunyhója
Nincsen Koldus, nincsen Kislány
Látom Én már mi vár itt Rám
Visszafelé Én is látom
Cudar világ, cudar álom
Csüggedni Én mégsem fogok
Segítek, Én ahol tudok
Lopok Én is! Hát, ha jobb lesz
Adok Én a koldusoknak
Kislány báját eltakarom
Rózsadombot megtagadom
Este mikor lefekszem
Életemet leteszem
Hagy aludjon Ő is kicsit
Holnap újra megmérkőzik
/Kovács Péter/
Reggel mikor felébredek
Életem előveszem
Megnézem, hogy foltos-e már
Van-e rajta hiba Ma már
Kimentem Én az utcára
Sok embernek bánatára
Mindegyikkel ott az élet
Vele mégsem úgy ítélnek
Tovább menvén ott egy Koldus
Kalapjába Pénzt gyűjt, szorgos
Szólni nem bír olyan gyenge
Életét már elengedte
Ott a sarkon áll egy Kislány
Minden bája kitárul Rám
Ő is csak a pénzt halásza
Életét már elbaltázta
Felértem Én már a dombra
Felértem a Rózsadombra
Körül nézve, itt van élet!
Összeloptak minden szépet
Van itt minden, Kocsi, Villa
Szédelgőek Kis kunyhója
Nincsen Koldus, nincsen Kislány
Látom Én már mi vár itt Rám
Visszafelé Én is látom
Cudar világ, cudar álom
Csüggedni Én mégsem fogok
Segítek, Én ahol tudok
Lopok Én is! Hát, ha jobb lesz
Adok Én a koldusoknak
Kislány báját eltakarom
Rózsadombot megtagadom
Este mikor lefekszem
Életemet leteszem
Hagy aludjon Ő is kicsit
Holnap újra megmérkőzik
/Kovács Péter/
Büszke Magyar!
Büszke vagyok, mert Magyar vagyok!
Magyar vagyok, hát Büszke vagyok!
Büszke vagyok a Nemzetre!
A Nemzetre, mely bennem él!
Büszke vagyok a Hazámra!
Vele együtt minden tájára!
Büszke vagyok a Folyókra!
Mind Hazámat táplálta!
Büszke vagyok az Ősökre!
Kik gyökeret vertek a Katlanba!
Büszke vagyok Istvánra!
Helyettem a csatát megvívta!
Büszke vagyok Mátyásra!
Ki Keresztemet megóvta!
Büszke vagyok, a Világban!
Elmondhatom, a Hazám van!
Büszke vagyok Magamra!
Itt élhetek a Javakban!
Büszke vagyok, mert nincs szégyen!
Magyarnak lenni nem szégyen!
Mégis Félek, Félek! Nagyon Félek!
Büszke leszek a Jövőre?
Büszke vagyok, mert Magyar vagyok!
Magyar vagyok, hát Büszke vagyok!
/Kovács Péter/
Büszke vagyok, mert Magyar vagyok!
Magyar vagyok, hát Büszke vagyok!
Büszke vagyok a Nemzetre!
A Nemzetre, mely bennem él!
Büszke vagyok a Hazámra!
Vele együtt minden tájára!
Büszke vagyok a Folyókra!
Mind Hazámat táplálta!
Büszke vagyok az Ősökre!
Kik gyökeret vertek a Katlanba!
Büszke vagyok Istvánra!
Helyettem a csatát megvívta!
Büszke vagyok Mátyásra!
Ki Keresztemet megóvta!
Büszke vagyok, a Világban!
Elmondhatom, a Hazám van!
Büszke vagyok Magamra!
Itt élhetek a Javakban!
Büszke vagyok, mert nincs szégyen!
Magyarnak lenni nem szégyen!
Mégis Félek, Félek! Nagyon Félek!
Büszke leszek a Jövőre?
Büszke vagyok, mert Magyar vagyok!
Magyar vagyok, hát Büszke vagyok!
/Kovács Péter/
Zolee:
Csak az erőszak az, ami erőt ad,
Bassz oda, mutatsd meg ki vagy öcsi,
és ne szégyelld magad!
Ha nem teszed le elég korán a névjegyed,
Nincs alsóágy, kiskutya se les meg.
Na mi van gyerekek veletek,hogy tetszik a műsor,
Úgy akartok élni mint én, tiszta sor.
Agresszív a világ, én is odaverek neked,
Én megtörlek, de te is ugyanezt teszed.
Az erősebb kutya baszik te is tudod,
Hogy ez a szabály, mert jön a dagály,
És elragad az ár.
Én se vagyok teljesen biztos magamban,
Az egész életemet végig hazudtam.
És azt sem tudom eldönteni,
Hogy melyik Baby Sistert akarom megdönteni.
De van olyan amiben biztos vagyok,
A pofon az, amit jobb ha adok, nem kapok!
Refr. 4x
Nem hall,nem lát,nem beszél,
A szeretet lófasz, az erőszak él!
Zolee:
Látom, hogy az ördög az Isten kezére csókot ad,
És látom, hogy az ördög Jézus kezébe harap,
És kibaszottul tudom, hogy a Sátán is olyan,
Amit az Isten, aki bármit megadott neked,
Amit a csók és a szeretet sosem adott meg,
Mint a Shit nagyúr Darth Bane,az átoklord,
Úgy baszom neked öcsém a szemedbe a port!
Ne láss, ne hallj, csak érezd a rosszat,
Úgyis behódolsz te is a gonosznak.
A pokol érdeke, elvihetlek oda,
De onnan nagyon hosszú az út vissza,
És nem hiszem, hogy jönni akarsz velem,
Ha átléped a határt, nincs többé kegyelem!
Ne játsz a tűzzel, csak maradj a valagadon,
Mert nagyon nagy az ár és rövid a hatalom!
Csak az erőszak az, ami erőt ad,
Bassz oda, mutatsd meg ki vagy öcsi,
és ne szégyelld magad!
Ha nem teszed le elég korán a névjegyed,
Nincs alsóágy, kiskutya se les meg.
Na mi van gyerekek veletek,hogy tetszik a műsor,
Úgy akartok élni mint én, tiszta sor.
Agresszív a világ, én is odaverek neked,
Én megtörlek, de te is ugyanezt teszed.
Az erősebb kutya baszik te is tudod,
Hogy ez a szabály, mert jön a dagály,
És elragad az ár.
Én se vagyok teljesen biztos magamban,
Az egész életemet végig hazudtam.
És azt sem tudom eldönteni,
Hogy melyik Baby Sistert akarom megdönteni.
De van olyan amiben biztos vagyok,
A pofon az, amit jobb ha adok, nem kapok!
Refr. 4x
Nem hall,nem lát,nem beszél,
A szeretet lófasz, az erőszak él!
Zolee:
Látom, hogy az ördög az Isten kezére csókot ad,
És látom, hogy az ördög Jézus kezébe harap,
És kibaszottul tudom, hogy a Sátán is olyan,
Amit az Isten, aki bármit megadott neked,
Amit a csók és a szeretet sosem adott meg,
Mint a Shit nagyúr Darth Bane,az átoklord,
Úgy baszom neked öcsém a szemedbe a port!
Ne láss, ne hallj, csak érezd a rosszat,
Úgyis behódolsz te is a gonosznak.
A pokol érdeke, elvihetlek oda,
De onnan nagyon hosszú az út vissza,
És nem hiszem, hogy jönni akarsz velem,
Ha átléped a határt, nincs többé kegyelem!
Ne játsz a tűzzel, csak maradj a valagadon,
Mert nagyon nagy az ár és rövid a hatalom!
Neked játék, nekem szerelem (Benkő Péter)
Neked játék, neked szerelem, neked a fény és a végtelen.
Nekem a hiány, nekem a küzdelem, nekem a bűn és a félelem.
Arcul csapott magányunkra rászáradt illúziókkal, kétsornyi hír lett az életem.
S ami szép, azt csak képzelem.
Neked eső, neked havazás, neked maradt a tisztaság, fehér lepedőn.
De záporverte homlokodra jeleket karcolt az idő,
mert nagyon fáj, mert üvölteni kéne, mert nem lehet,
mert nem lehet,
mert amit nem lehet, az az élet, mert lehetetlen az élet, mert nincs igaz.
Széttépett imakönyveink között a megtalált nyomornak sohasem lesz vége.
Neked játék, neked szerelem, neked a fény és a végtelen.
Nekem a hiány, nekem a küzdelem, nekem a bűn és a félelem.
Csak tovább roncsol a vágy, az eltévedt boldogság.
Kit fáradt vándorként engedtünk be hozzánk, s ránk gyújtotta házunk.
De nem, nekem szép így is, nekem szép a volt, s a lesz is,
még ha a bűnnel házasságot kötsz is.
Hajnali házak csendjét ma még titokban zárjuk,
a kulcs halott fémtestként postaládánkba koppan,
mint startpisztoly dörren a meneküléshez,
mert futni kell, magam, magad ellen,
mert a világ máglyát rak egymást ölelő testeink alá,
s a gyönyör nedvei a kozmoszba áradnak szét.
De itt ez csak per, itt ez csak büntetés.
Neked játék, neked szerelem, neked fény, nekem a végtelen
A közös bűn, a hiányzó értelem.
Mi neked küzdelem, nekem a félelem.
Talán egy más korban, egy más létben vége lesz a láznak.
De most ami volt, s ami lesz odaadod másnak.
Ez most a búcsú és a kezdet is.
Ez most fájni fog, még ha tudjuk is.
Neked játék, neked szerelem, neked a fény és a végtelen.
Nekem a hiány, nekem a küzdelem, nekem a bűn és a félelem.
Arcul csapott magányunkra rászáradt illúziókkal, kétsornyi hír lett az életem.
S ami szép, azt csak képzelem.
Neked eső, neked havazás, neked maradt a tisztaság, fehér lepedőn.
De záporverte homlokodra jeleket karcolt az idő,
mert nagyon fáj, mert üvölteni kéne, mert nem lehet,
mert nem lehet,
mert amit nem lehet, az az élet, mert lehetetlen az élet, mert nincs igaz.
Széttépett imakönyveink között a megtalált nyomornak sohasem lesz vége.
Neked játék, neked szerelem, neked a fény és a végtelen.
Nekem a hiány, nekem a küzdelem, nekem a bűn és a félelem.
Csak tovább roncsol a vágy, az eltévedt boldogság.
Kit fáradt vándorként engedtünk be hozzánk, s ránk gyújtotta házunk.
De nem, nekem szép így is, nekem szép a volt, s a lesz is,
még ha a bűnnel házasságot kötsz is.
Hajnali házak csendjét ma még titokban zárjuk,
a kulcs halott fémtestként postaládánkba koppan,
mint startpisztoly dörren a meneküléshez,
mert futni kell, magam, magad ellen,
mert a világ máglyát rak egymást ölelő testeink alá,
s a gyönyör nedvei a kozmoszba áradnak szét.
De itt ez csak per, itt ez csak büntetés.
Neked játék, neked szerelem, neked fény, nekem a végtelen
A közös bűn, a hiányzó értelem.
Mi neked küzdelem, nekem a félelem.
Talán egy más korban, egy más létben vége lesz a láznak.
De most ami volt, s ami lesz odaadod másnak.
Ez most a búcsú és a kezdet is.
Ez most fájni fog, még ha tudjuk is.
Az ember sokkal könnyebben alkot magának rossz véleményt arról, akit megbántott vagy akinek szándéktalanul is ártott, mint arról, akivel jót tett.
Ottlik Géza
....
Valóban igaz lenne, hogy az ember azokat ítéli el leginkább, akiket a legjobban irigyel?
Hans Habe
...........
Nem csoda, hogy annyi baj van a világon, mert az emberek gonoszságánál csak az ostobaságuk nagyobb.
Fekete István
Ottlik Géza
....
Valóban igaz lenne, hogy az ember azokat ítéli el leginkább, akiket a legjobban irigyel?
Hans Habe
...........
Nem csoda, hogy annyi baj van a világon, mert az emberek gonoszságánál csak az ostobaságuk nagyobb.
Fekete István
A KÉT NEM
A nő: tetőtől talpig élet.
A férfi: nagyképű kisértet.
A nőé: mind, mely élő és halott,
úgy, amint két-kézzel megfoghatod;
a férfié: minderről egy csomó
kétes bölcsesség, nagy könyv, zagyva szó.
A férfi -- akár bölcs, vagy csizmavarga --
a világot dolgokká széthabarja
s míg zúg körötte az egy-örök áram,
címkék közt jár, mint egy patikában.
Hiába száll be földet és eget,
mindég a semmiségen át üget,
mert hol egység van, részeket teremt,
és névvel illeti a végtelent.
Lehet kis-ember, lehet nagy-vezér,
alkot s rombol, de igazán nem él
s csak akkor él -- vagy tán csak élni látszik --
ha nők szeméből rá élet sugárzik.
A nő: mindennel pajtás, eleven,
csak az aprózó észnek idegen.
A tétlen vizsgálótól összefagy;
mozogj és mozgasd s már királya vagy:
ő lágy sóvárgás, helyzeti erő,
oly férfit vár, kitől mozgásba jő.
Alakja, bőre hívást énekel,
minden hajlása életet lehel,
mint menny a záport, bőven osztogatva;
de hogyha bárki kétkedőn fogadja,
tovább-libeg s a legény vérig-sértve
letottyan címkéinek bűvkörébe.
Valóság, eszme, álom és mese
úgy fér hozzá, ha az ő köntöse;
mindent, mit párja bölcsességbe ránt,
ő úgy visel, mint cinkos pongyolát.
A világot, mely észnek idegenség,
bármeddig hántod: mind őnéki fátyla;
és végső, királynői díszruhája
a meztelenség.
/Weöres Sándor/
A nő: tetőtől talpig élet.
A férfi: nagyképű kisértet.
A nőé: mind, mely élő és halott,
úgy, amint két-kézzel megfoghatod;
a férfié: minderről egy csomó
kétes bölcsesség, nagy könyv, zagyva szó.
A férfi -- akár bölcs, vagy csizmavarga --
a világot dolgokká széthabarja
s míg zúg körötte az egy-örök áram,
címkék közt jár, mint egy patikában.
Hiába száll be földet és eget,
mindég a semmiségen át üget,
mert hol egység van, részeket teremt,
és névvel illeti a végtelent.
Lehet kis-ember, lehet nagy-vezér,
alkot s rombol, de igazán nem él
s csak akkor él -- vagy tán csak élni látszik --
ha nők szeméből rá élet sugárzik.
A nő: mindennel pajtás, eleven,
csak az aprózó észnek idegen.
A tétlen vizsgálótól összefagy;
mozogj és mozgasd s már királya vagy:
ő lágy sóvárgás, helyzeti erő,
oly férfit vár, kitől mozgásba jő.
Alakja, bőre hívást énekel,
minden hajlása életet lehel,
mint menny a záport, bőven osztogatva;
de hogyha bárki kétkedőn fogadja,
tovább-libeg s a legény vérig-sértve
letottyan címkéinek bűvkörébe.
Valóság, eszme, álom és mese
úgy fér hozzá, ha az ő köntöse;
mindent, mit párja bölcsességbe ránt,
ő úgy visel, mint cinkos pongyolát.
A világot, mely észnek idegenség,
bármeddig hántod: mind őnéki fátyla;
és végső, királynői díszruhája
a meztelenség.
/Weöres Sándor/
l Hazudj Értem
Ó Drága egyetlen Múzsám
Csak Te vagy Nékem
Szörnyű álmomban elveszítlek Téged
Tudom, hogy fáj, amit teszek Érted
Kérlek, hazudd, hogy szeretsz úgy, mint régen
Sokszor nyomaszt mért nem érted
Hazudd azt, hogy még oda vagy értem
És ha este lefekszem Véled
Hazudd azt, hogy velem oly szép az élet
Ha reggel ébredsz és Én már nem élek
Hazudd azt, hogy csodás az élet
Csodás az élet drága Múzsám Véled
Csak Te vagy Nékem
Hazudd azt, hogy ugyanazt Érzed
/Kovács Péter/
Ó Drága egyetlen Múzsám
Csak Te vagy Nékem
Szörnyű álmomban elveszítlek Téged
Tudom, hogy fáj, amit teszek Érted
Kérlek, hazudd, hogy szeretsz úgy, mint régen
Sokszor nyomaszt mért nem érted
Hazudd azt, hogy még oda vagy értem
És ha este lefekszem Véled
Hazudd azt, hogy velem oly szép az élet
Ha reggel ébredsz és Én már nem élek
Hazudd azt, hogy csodás az élet
Csodás az élet drága Múzsám Véled
Csak Te vagy Nékem
Hazudd azt, hogy ugyanazt Érzed
/Kovács Péter/
VIRÁGÉNEK
Radnóti Miklós
Fölötted egy almafa ága,
szirmok hullanak a szádra,
s külön egy-egy késve pereg le,
ráhull a hajadra, szemedre.
Nézem egész nap a szádat,
szemedre hajolnak az ágak,
fényén futkos a fény,
csókra tünő tünemény.
Tűnik, lehunyod szemedet,
árny játszik a pilla felett,
játszik a gyenge szirommal,
s hull már a sötét valahonnan.
Hull a sötét, de ne félj,
megszólal a néma, ezüst éj;
kivirágzik az égi fa ága,
hold bámul a béna világra.
Radnóti Miklós
Fölötted egy almafa ága,
szirmok hullanak a szádra,
s külön egy-egy késve pereg le,
ráhull a hajadra, szemedre.
Nézem egész nap a szádat,
szemedre hajolnak az ágak,
fényén futkos a fény,
csókra tünő tünemény.
Tűnik, lehunyod szemedet,
árny játszik a pilla felett,
játszik a gyenge szirommal,
s hull már a sötét valahonnan.
Hull a sötét, de ne félj,
megszólal a néma, ezüst éj;
kivirágzik az égi fa ága,
hold bámul a béna világra.
Ha a kacsa nem tud úszni, nem a víz a hülye.
................
A csönd és a nyugalom nem fejleszti a jellemet. Csak a szenvedés és a megpróbáltatás nyomán erősödik a lélek, tisztul az éleslátás, támad fel az ambíció és jön el a siker.
Helen Keller
..............
Egy nehéz feladatot csak akkor lehet jól megoldani, ha az ember biztosra teszi a sikert. Ha azonban kétségei vannak, akkor szinte biztos lehet a kudarcban.
Peter Freund
...............
A büszkeséget rendszeresen összekeverik a nagyképűséggel. (...) A büszkeség az én szememben egy olyan tulajdonság, amit valaki akkor tud elérni, ha szívvel-lélekkel megéli az életét, mind racionális, mind érzelmi szempontból. A büszkeség a gerinc tudata.
Csernus Imre
...............
Nem tartom sokra a testi bátorságot; az élet megtanított arra, mi az igazi bátorság: ellenállni a környezet lesújtó ítéleteinek.
Antoine de Saint-Exupéry
........
A boldogság emléke már nem boldogság, de a fájdalom emléke még fájdalom.
George Gordon Noel Byron
................
A csönd és a nyugalom nem fejleszti a jellemet. Csak a szenvedés és a megpróbáltatás nyomán erősödik a lélek, tisztul az éleslátás, támad fel az ambíció és jön el a siker.
Helen Keller
..............
Egy nehéz feladatot csak akkor lehet jól megoldani, ha az ember biztosra teszi a sikert. Ha azonban kétségei vannak, akkor szinte biztos lehet a kudarcban.
Peter Freund
...............
A büszkeséget rendszeresen összekeverik a nagyképűséggel. (...) A büszkeség az én szememben egy olyan tulajdonság, amit valaki akkor tud elérni, ha szívvel-lélekkel megéli az életét, mind racionális, mind érzelmi szempontból. A büszkeség a gerinc tudata.
Csernus Imre
...............
Nem tartom sokra a testi bátorságot; az élet megtanított arra, mi az igazi bátorság: ellenállni a környezet lesújtó ítéleteinek.
Antoine de Saint-Exupéry
........
A boldogság emléke már nem boldogság, de a fájdalom emléke még fájdalom.
George Gordon Noel Byron
ADD A KEZED
Szép Ernő
Add a kezed mert beborúlt,
Add a kezed mert fú a szél,
Add a kezed mert este lesz.
Add a kezed mert reszketek,
Add a kezed mert szédülök,
Add a kezed összerogyok.
Add a kezed mert álmodok,
Add a kezed mert itt vagyok,
Add a kezed mert meghalok.
Szép Ernő
Add a kezed mert beborúlt,
Add a kezed mert fú a szél,
Add a kezed mert este lesz.
Add a kezed mert reszketek,
Add a kezed mert szédülök,
Add a kezed összerogyok.
Add a kezed mert álmodok,
Add a kezed mert itt vagyok,
Add a kezed mert meghalok.
Buda Ferenc
Ne rejtőzz el...
Ne rejtőzz el, úgyis látlak!
Rádcsukom a szempillámat.
Benn zörömbölsz a szívemben,
s elsimulsz a tenyeremben,
s elsimulsz az arcom bőrén,
mint vadvizen a verőfény.
Nagyon jó vagy, jó meleg vagy,
nagyon jó így, hogy velem vagy.
Mindenekben megtalállak,
s öröm markol meg, ha látlak.
Nézz rám, szólok a szemednek,
ne fuss el, nagyon szeretlek!
.....................
Szabó Lőrinc: Élet
Érdemes lesz? érdemes volt?
Görbe, ami egyenes volt.
Hol van erő és szerencse?
Mi taszít ki? Ki vezet be?
Tőle, hozzá, benne, érte,
nála, néki, mégse, mért ne,
ide, onnan, ott is, itt se
majd ha, már most, úgy is, így se,
mindig, egyszer, érthetetlen,
jaj, tovább, nem, az se, nem, nem,
néha mégis, soha többé,
véle, oda, mindörökké:
mennyi megnyílt s elveszett út,
mennyi csapda, mennyi zegzug,
halni lassan, ölni gyorsan,
bent a szívben, kint a sorsban,
s úgy hinni, hogy győztes - vesztes,
eljutunk az egyeneshez:
érdemes volt? érdemes lesz?
.....................
Ne rejtőzz el...
Ne rejtőzz el, úgyis látlak!
Rádcsukom a szempillámat.
Benn zörömbölsz a szívemben,
s elsimulsz a tenyeremben,
s elsimulsz az arcom bőrén,
mint vadvizen a verőfény.
Nagyon jó vagy, jó meleg vagy,
nagyon jó így, hogy velem vagy.
Mindenekben megtalállak,
s öröm markol meg, ha látlak.
Nézz rám, szólok a szemednek,
ne fuss el, nagyon szeretlek!
.....................
Szabó Lőrinc: Élet
Érdemes lesz? érdemes volt?
Görbe, ami egyenes volt.
Hol van erő és szerencse?
Mi taszít ki? Ki vezet be?
Tőle, hozzá, benne, érte,
nála, néki, mégse, mért ne,
ide, onnan, ott is, itt se
majd ha, már most, úgy is, így se,
mindig, egyszer, érthetetlen,
jaj, tovább, nem, az se, nem, nem,
néha mégis, soha többé,
véle, oda, mindörökké:
mennyi megnyílt s elveszett út,
mennyi csapda, mennyi zegzug,
halni lassan, ölni gyorsan,
bent a szívben, kint a sorsban,
s úgy hinni, hogy győztes - vesztes,
eljutunk az egyeneshez:
érdemes volt? érdemes lesz?
.....................
A szerelem először gyönyört ad, de végül csak fájdalmat a szívnek.
Publius Naso Ovidius
................
Képzelt képzeleteddel képzelem,
- mint valaha - hogy együtt vagy velem;
de szörnyeteg játék ez, kedvesem:
vacog a "Van-Nincs", hisz gúny, jéghideg-zord,
tűz a "Ha lenne", lángpallosu mennybolt
a "Lehetett volna", s pokol a "Megvolt!"
Szabó Lőrinc
..............
A szex az egyik legszemélyesebb vonulata az életünknek. Ha valaki puszta szeretetből ebben is korlátoz bennünket, ha az ágyban is szabályok közé szorítanak, akkor vége mindennek. Az a lélek halála.
Laurell Kaye Hamilton
...............
A vágy nem intellektuális tényező, ez köztudott. Sőt, kifejezetten alkalmas arra, hogy bárkinek eszét vegye.
Vavyan Fable
....................
Ha nem kapod meg, amit akarsz, szenvedsz; ha megkapod, amit nem akarsz, szenvedsz; sőt ha pontosan azt kapod meg, amit akarsz, akkor is szenvedsz, mert nem tarthatod meg örökké.
Dan Millman
............
Ha nem szeret az ember, elég lehet a csók, a gyönyör. Ha szeret: nem elég.
Paul Géraldy
...........................
Sokkal könnyebb elfojtani az első vágyat, mint kielégíteni mindazokat, amelyek követik.
Francois de La Rochefoucauld
..........
Az idő (...)
túl lassú azoknak, akik várnak,
túl gyors azoknak, akik félnek,
túl hosszú azoknak, akik gyászolnak,
túl rövid azoknak, akik örvendnek.
Ám azoknak, akik szeretnek,
az idő nem számít.
Henry Van Dyke
Publius Naso Ovidius
................
Képzelt képzeleteddel képzelem,
- mint valaha - hogy együtt vagy velem;
de szörnyeteg játék ez, kedvesem:
vacog a "Van-Nincs", hisz gúny, jéghideg-zord,
tűz a "Ha lenne", lángpallosu mennybolt
a "Lehetett volna", s pokol a "Megvolt!"
Szabó Lőrinc
..............
A szex az egyik legszemélyesebb vonulata az életünknek. Ha valaki puszta szeretetből ebben is korlátoz bennünket, ha az ágyban is szabályok közé szorítanak, akkor vége mindennek. Az a lélek halála.
Laurell Kaye Hamilton
...............
A vágy nem intellektuális tényező, ez köztudott. Sőt, kifejezetten alkalmas arra, hogy bárkinek eszét vegye.
Vavyan Fable
....................
Ha nem kapod meg, amit akarsz, szenvedsz; ha megkapod, amit nem akarsz, szenvedsz; sőt ha pontosan azt kapod meg, amit akarsz, akkor is szenvedsz, mert nem tarthatod meg örökké.
Dan Millman
............
Ha nem szeret az ember, elég lehet a csók, a gyönyör. Ha szeret: nem elég.
Paul Géraldy
...........................
Sokkal könnyebb elfojtani az első vágyat, mint kielégíteni mindazokat, amelyek követik.
Francois de La Rochefoucauld
..........
Az idő (...)
túl lassú azoknak, akik várnak,
túl gyors azoknak, akik félnek,
túl hosszú azoknak, akik gyászolnak,
túl rövid azoknak, akik örvendnek.
Ám azoknak, akik szeretnek,
az idő nem számít.
Henry Van Dyke
Egy macsó felmegy egy nő lakására, ahol csodálkozva látja, hogy a hálószoba falán van három polc. A legfelsőn szép nagy plüss állatok, a középsőn kisebb plüss állatok, az alsón meg apróság: cipőkanál, dugóhúzó, stb. Mikor megvannak a macsó kihúzza magát:
- Na milyen voltam?
Mire a lány:
-Választhatsz valamit az alsó polcról!
.....
Mi a különbség az UFO és a rendes pasi között?
UFO-t már láttak.
..............
Miben hasonlítanak egymáshoz a férfiak és a WC?
Szabadok, foglaltak, vagy szar az egész.
..............
- Tíz évvel fiatalabbnak érzem magam, amikor reggelente megborotválkozom.
Mire a feleség:
- Nem borotválkoznál meg néha inkább lefekvés előtt?
.........
- Na milyen voltam?
Mire a lány:
-Választhatsz valamit az alsó polcról!
.....
Mi a különbség az UFO és a rendes pasi között?
UFO-t már láttak.
..............
Miben hasonlítanak egymáshoz a férfiak és a WC?
Szabadok, foglaltak, vagy szar az egész.
..............
- Tíz évvel fiatalabbnak érzem magam, amikor reggelente megborotválkozom.
Mire a feleség:
- Nem borotválkoznál meg néha inkább lefekvés előtt?
.........
PIROS KIS HÚSBARLANG A SZÁD
Szabó Lőrinc
Piros kis húsbarlang a szád,
piros a csókod, pirosak
tested mély titkai, piros
szikrák lepik el agyamat.
Piros, vérpiros remegés
húsod a fehér bőr alatt,
egymásbanyíló ereink
folyama pirosan szakad.
Piros vakságba merülök,
piros melegbe, megdagadt,
édes selymekbe, eleven
kapcsok közt, melyeknek harap
piros és puha ajka, jaj,
megfúlnak számon a szavak
s piros halálba temet egy
megsüketítő pillanat.
................
MÉG EGYSZER
Szabó Lőrinc
Piros kis húsbarlang a szád,
nézlek és nézel, elakad
a szivem s érzem: már nem én
akarom akaratomat.
Piros, vérpiros remegés
tested a fehér bőr alatt,
idegen húsod rokoni
hangon szólítja húsomat.
Ha mi szólnánk, részegen is
azt mondanánk, hogy nem szabad.
Két néma tolmács dönti el,
hogy ki vagyok és hogy ki vagy.
A két néma őrült beszél,
egyik érti a másikat,
és merülünk, és elborít
egy rettenetes pillanat.
Szabó Lőrinc
Piros kis húsbarlang a szád,
piros a csókod, pirosak
tested mély titkai, piros
szikrák lepik el agyamat.
Piros, vérpiros remegés
húsod a fehér bőr alatt,
egymásbanyíló ereink
folyama pirosan szakad.
Piros vakságba merülök,
piros melegbe, megdagadt,
édes selymekbe, eleven
kapcsok közt, melyeknek harap
piros és puha ajka, jaj,
megfúlnak számon a szavak
s piros halálba temet egy
megsüketítő pillanat.
................
MÉG EGYSZER
Szabó Lőrinc
Piros kis húsbarlang a szád,
nézlek és nézel, elakad
a szivem s érzem: már nem én
akarom akaratomat.
Piros, vérpiros remegés
tested a fehér bőr alatt,
idegen húsod rokoni
hangon szólítja húsomat.
Ha mi szólnánk, részegen is
azt mondanánk, hogy nem szabad.
Két néma tolmács dönti el,
hogy ki vagyok és hogy ki vagy.
A két néma őrült beszél,
egyik érti a másikat,
és merülünk, és elborít
egy rettenetes pillanat.
Nagy bátorság kell ahhoz, hogy egy ember fenntartás nélkül engedje szeretni magát. Bátorság, csaknem hősiesség. A legtöbb ember nem tud szeretetet adni és kapni, mert gyáva és hiú, fél a bukástól. Szégyelli, hogy odaadja, s még sokkal inkább szégyelli, hogy kiadja magát a másiknak, elárulja titkát. Azt a szomorú, emberi titkot, hogy szüksége van gyengédségre, nem tud meglenni nélküle.
Márai Sándor
Márai Sándor
Három bika áll a hegy tetején,
Apa, fia na és az öreg, vén csibész.
Lenn a völgyben él a sok csinos tehén,
Most kell megmutatni, azt hogy ki a kőkemény
Nagylegény.
Megszólal a marha, fiatal szíve hajtja,
Na gyerünk rajta, rajta, ha-ha-ha.
Megszólal a marha, fiatal szíve hajtja,
Na gyerünk rajta, rajta, ha-ha-ha.
Fiatal legény, ami tény az tény,
Anyává tehetné a sok csinos tehént.
Lassan a testel, ide hideg fej kell,
Büszkén lemegyünk, és végzünk az összessel,
Ahogy kell.
Azt mondja az apja, igen jámbor fajta,
Csak mindent szépen sorba, ha-ha-ha.
Azt mondja az apja, igen jámbor fajta,
Csak mindent szépen sorba, ha-ha-ha.
Öreg, vén csibészen már látszik a kor,
Hatalmas szerszámát rég belepte a por.
Én már megtettem amit én tehettem,
Most már ti jöttök, igen így szólt csendesen,
Szerényen.
De amikor látja, hogy minden hiába,
Feléjük tart a csorda, ha-ha-ha.
De amikor látja, hogy minden hiába,
Feléjük tart a csorda, ha-ha-ha.
/Kárpátia/
Apa, fia na és az öreg, vén csibész.
Lenn a völgyben él a sok csinos tehén,
Most kell megmutatni, azt hogy ki a kőkemény
Nagylegény.
Megszólal a marha, fiatal szíve hajtja,
Na gyerünk rajta, rajta, ha-ha-ha.
Megszólal a marha, fiatal szíve hajtja,
Na gyerünk rajta, rajta, ha-ha-ha.
Fiatal legény, ami tény az tény,
Anyává tehetné a sok csinos tehént.
Lassan a testel, ide hideg fej kell,
Büszkén lemegyünk, és végzünk az összessel,
Ahogy kell.
Azt mondja az apja, igen jámbor fajta,
Csak mindent szépen sorba, ha-ha-ha.
Azt mondja az apja, igen jámbor fajta,
Csak mindent szépen sorba, ha-ha-ha.
Öreg, vén csibészen már látszik a kor,
Hatalmas szerszámát rég belepte a por.
Én már megtettem amit én tehettem,
Most már ti jöttök, igen így szólt csendesen,
Szerényen.
De amikor látja, hogy minden hiába,
Feléjük tart a csorda, ha-ha-ha.
De amikor látja, hogy minden hiába,
Feléjük tart a csorda, ha-ha-ha.
/Kárpátia/
William Shakespeare
XCI szonett
Ennek gőgje a rang, annak az ész,
Sokaknak erős teste, vagy birtoka,
Vagy cifra köntös, korcs divatmű, és
Másoknak agár, sólyom, paripa;
S minden szeszély azt a kéjt hozza, melyben
A lélek legjobban gyönyörködik…
De nem ilyet mér az én mérlegem, nem:
Mindent egyetlen fő-jóvá javít…
Szerelmed jobb nekem, mint ősi vér,
Ruhánál gazdagabb, kincsnél nagyobb,
Sólymoknál és lovaknál többet ér:
Veled mindenkinél büszkébb vagyok:
Csak egyben koldus: mindent elvehetsz,
S ezzel a legkoldusabbá tehetsz.
.............
Szabó Lőrinc - Szél hozott, szél visz el
Köd előttem, köd mögöttem,
isten tudja honnan jöttem,
szél hozott, szél visz el,
minek kérdjem: mért visz el?
Sose néztem, merre jártam,
a felhőknek kiabáltam,
erdő jött: jaj, be szép!
megcibáltam üstökét.
Jött az erdő: nekivágtam,
a bozótban őzet láttam,
kergettem, ott maradt,
cirógattam, elszaladt.
Ha elszaladt, hadd szaladjon,
csak szeretőm megmaradjon,
szeretőm: a titok,
ő se tudja, ki vagyok.
Isten tudja, honnan jöttem,
köd előttem, köd mögöttem,
szél hozott, szél visz el,
bolond kérdi, mért visz el?
.....
Szabó Lőrinc: Élet
Érdemes lesz? érdemes volt?
Görbe ami egyenes volt
Hol van erő és szerencse?
Mi taszit ki? mi vezet be?
Tőle, hozzá, benne, érte,
nála, neki, mégse, mért ne,
ide, onnan, ott is, itt se
majd ha, már most, ugy is, igy se
mindig, egyszer, érthetetlen,
jaj tovább, nem az se, nem nem
néha mégis, soha többé,
véle, oda, mindörökké:
mennyi megnyilt elveszett ut,
mennyi csapda, mennyi zegzug,
halni lassan., ölni gyorsan,
bent a szivben , kint a sorsban,
s ugy hinni, hogy győztes- vesztes,
eljutunk az egyeneshez:
érdemes volt? érdemes lesz?
XCI szonett
Ennek gőgje a rang, annak az ész,
Sokaknak erős teste, vagy birtoka,
Vagy cifra köntös, korcs divatmű, és
Másoknak agár, sólyom, paripa;
S minden szeszély azt a kéjt hozza, melyben
A lélek legjobban gyönyörködik…
De nem ilyet mér az én mérlegem, nem:
Mindent egyetlen fő-jóvá javít…
Szerelmed jobb nekem, mint ősi vér,
Ruhánál gazdagabb, kincsnél nagyobb,
Sólymoknál és lovaknál többet ér:
Veled mindenkinél büszkébb vagyok:
Csak egyben koldus: mindent elvehetsz,
S ezzel a legkoldusabbá tehetsz.
.............
Szabó Lőrinc - Szél hozott, szél visz el
Köd előttem, köd mögöttem,
isten tudja honnan jöttem,
szél hozott, szél visz el,
minek kérdjem: mért visz el?
Sose néztem, merre jártam,
a felhőknek kiabáltam,
erdő jött: jaj, be szép!
megcibáltam üstökét.
Jött az erdő: nekivágtam,
a bozótban őzet láttam,
kergettem, ott maradt,
cirógattam, elszaladt.
Ha elszaladt, hadd szaladjon,
csak szeretőm megmaradjon,
szeretőm: a titok,
ő se tudja, ki vagyok.
Isten tudja, honnan jöttem,
köd előttem, köd mögöttem,
szél hozott, szél visz el,
bolond kérdi, mért visz el?
.....
Szabó Lőrinc: Élet
Érdemes lesz? érdemes volt?
Görbe ami egyenes volt
Hol van erő és szerencse?
Mi taszit ki? mi vezet be?
Tőle, hozzá, benne, érte,
nála, neki, mégse, mért ne,
ide, onnan, ott is, itt se
majd ha, már most, ugy is, igy se
mindig, egyszer, érthetetlen,
jaj tovább, nem az se, nem nem
néha mégis, soha többé,
véle, oda, mindörökké:
mennyi megnyilt elveszett ut,
mennyi csapda, mennyi zegzug,
halni lassan., ölni gyorsan,
bent a szivben , kint a sorsban,
s ugy hinni, hogy győztes- vesztes,
eljutunk az egyeneshez:
érdemes volt? érdemes lesz?
2010. 07. 23. péntek 09:29
Kicsit néha eltértek a címtől. (én is). Szomorú látni, hogy mennyi megunt társ van. Egyszer hallottam még a legjobb nőt is unja valaki. Talán természetes a kiváncsiság, az új izgalom, de vannak akik sportot űznek belőle.
Jó duma: otthon nem kapom meg... persze mindjárt segíteni akarunk... Kérdésem: minden nő megkapja? Meghát... vagy mégse?? Ha igaz lenne amennyit beletesz, annyit kap, akkor nem lenne probléma. Eltérő igények, eltérő vágyak, sose lesz ebben igazságosság. Teljesítés: nem vagyok én abban biztos, hogy minden nős pasi jó az ágyban. Bár akiket ismertem, ismerek mind azt mondja magáról. Azért megkérdezném a feleségeket is.
. A kipróbálással óvatos vagyok, leszek. Kifogást az a nő keres, akinek valami és valamiért nem jó. (eltérő ízlés, igény). Így szerintem mindig kettőn áll a vásár. Sok alkalmazkodás, lemondás. Csak hogy ez nem a boldogság. Így aztán marad a keresés... nős pasi, férjes csajszi,szinglik. De hogy ki mit és milyet (mit) talál? Mindenki boldogságot, sexszet, kielégülés izgalmat, változatosságot, megértést..stb. Hmm.... Vagy ki és mit keres? Hm.. Az sem mellékes ki mit tud adni, bár erről esik legkevesebb szó. A többség kapni és elvenni akar.
Részemről mellőzöm a nős pasikat, saját védelmemben.
Jó duma: otthon nem kapom meg... persze mindjárt segíteni akarunk... Kérdésem: minden nő megkapja? Meghát... vagy mégse?? Ha igaz lenne amennyit beletesz, annyit kap, akkor nem lenne probléma. Eltérő igények, eltérő vágyak, sose lesz ebben igazságosság. Teljesítés: nem vagyok én abban biztos, hogy minden nős pasi jó az ágyban. Bár akiket ismertem, ismerek mind azt mondja magáról. Azért megkérdezném a feleségeket is.
. A kipróbálással óvatos vagyok, leszek. Kifogást az a nő keres, akinek valami és valamiért nem jó. (eltérő ízlés, igény). Így szerintem mindig kettőn áll a vásár. Sok alkalmazkodás, lemondás. Csak hogy ez nem a boldogság. Így aztán marad a keresés... nős pasi, férjes csajszi,szinglik. De hogy ki mit és milyet (mit) talál? Mindenki boldogságot, sexszet, kielégülés izgalmat, változatosságot, megértést..stb. Hmm.... Vagy ki és mit keres? Hm.. Az sem mellékes ki mit tud adni, bár erről esik legkevesebb szó. A többség kapni és elvenni akar. Részemről mellőzöm a nős pasikat, saját védelmemben.
2010. 07. 22. csütörtök 10:26
Szex... érzelmek nélkül... Akinek ez kell, úgy sem lehet meggyőzni az ellenkezőjéről. "Ne szeress bele" mert ezt tudatosan lehet... vagy mégse? De aki nős pasit választ... az mindig csak második. Nekem ez a hely nem tetszik. Bár az még dobogós helyezés .
Szerintem szenvedéssel jár... magányos ünnepek, mert a feleség és a gyerek az első... Nyilvános helyen véletlenül se, ismerős jöhet, kész a lebukás. (Bár izgalmas lehet.) Marad a bújkálás, várakozás, az örökös készenlét. Néhány kóbor numera... csak végszükséglet esetén.
Tuti van független pasi, aki figyelmes és tapasztalt.
Ha nincs... hát marad a vibri.
. Szerintem szenvedéssel jár... magányos ünnepek, mert a feleség és a gyerek az első... Nyilvános helyen véletlenül se, ismerős jöhet, kész a lebukás. (Bár izgalmas lehet.) Marad a bújkálás, várakozás, az örökös készenlét. Néhány kóbor numera... csak végszükséglet esetén.
Tuti van független pasi, aki figyelmes és tapasztalt.
Ha nincs... hát marad a vibri.
idézetek Buddhától:
„Az élet értelme túlmutat minden emberi szenvedésen. Aki ezt felismeri, az jár a helyes úton.”
„Ez a szenvedés okának nemes igazsága: az ok a Szomj [vágy], amely újjászületéshez vezet, élvezet és szenvedély kíséri, örömet talál különböző dolgokban. Ez a következő: gyönyörök szomja, lét szomja, birtok szomja.”
„Az élvezetek rövid gyönyörűséget nyújtanak, sok szenvedést, sok gyötrelmet okoznak, túlteng bennük a nyomorúság"
„Az emberi vágyak végtelenek. Olyanok, mint annak az embernek a szomjúsága, aki sós vizet iszik.”
„Az élet értelme túlmutat minden emberi szenvedésen. Aki ezt felismeri, az jár a helyes úton.”
„Ez a szenvedés okának nemes igazsága: az ok a Szomj [vágy], amely újjászületéshez vezet, élvezet és szenvedély kíséri, örömet talál különböző dolgokban. Ez a következő: gyönyörök szomja, lét szomja, birtok szomja.”
„Az élvezetek rövid gyönyörűséget nyújtanak, sok szenvedést, sok gyötrelmet okoznak, túlteng bennük a nyomorúság"
„Az emberi vágyak végtelenek. Olyanok, mint annak az embernek a szomjúsága, aki sós vizet iszik.”
A szeretet himnusza
(1 Kor 13,1 - 14,1)
Szóljak bár emberek vagy angyalok nyelvén,
Ha szeretet nincs bennem,
Csak zeng érc vagyok o vagy pengo cimbalom.
Legyen bár prófétáló tehetségem,
Ismerjem bár az összes titkokat és minden tudományt,
Legyen akkora hitem, hogy hegyeket mozgassak,
Ha szeretet nincs bennem,
Mit sem érek.
Osszam el bár egész vagyonomat a szegényeknek,
S vessem oda testemet, hogy elégessenek,
Ha szeretet nincs bennem,
Mit sem használ nekem.
A szeretet türelmes, a szeretet jóságos,
A szeretet nem féltékeny,
Nem kérkedik, nem gogösködik,
Nem tapintatlan, nem keresi a magáét,
Haragra nem gerjed, a rosszat föl nem rója,
Nem örül a gonoszságnak,
De együtt örül az igazsággal.
Mindent eltur, mindent elhisz,
Mindent remél, mindent elvisel.
A szeretet soha el nem múlik.
A prófétálás megszunik,
A nyelvek elhallgatnak,
A tudomány elenyészik.
Tudásunk csak töredékes,
Töredékes prófétálásunk is.
Mikor azonban eljön a beteljesedés,
Véget ér az, ami töredékes.
Amikor még gyermek voltam, úgy beszéltem, mint a gyermek,
Úgy gondolkodtam, mint a gyermek, úgy ítéltem, mint a gyermek.
E amikor felnottem, elhagytam a gyermek szokásait.
Ma még csak tükörben, homályosan látunk,
Akkor majd színrol színre.
Most csak töredékes a tudásom,
Akkor majd úgy ismerek,
Ahogy én is ismert vagyok.
Most megmarad a hit, remény, szeretet,
Ez a három,
De köztük legnagyobb a szeretet.
Törekedjetek a szeretetre!
(1 Kor 13,1 - 14,1)
Szóljak bár emberek vagy angyalok nyelvén,
Ha szeretet nincs bennem,
Csak zeng érc vagyok o vagy pengo cimbalom.
Legyen bár prófétáló tehetségem,
Ismerjem bár az összes titkokat és minden tudományt,
Legyen akkora hitem, hogy hegyeket mozgassak,
Ha szeretet nincs bennem,
Mit sem érek.
Osszam el bár egész vagyonomat a szegényeknek,
S vessem oda testemet, hogy elégessenek,
Ha szeretet nincs bennem,
Mit sem használ nekem.
A szeretet türelmes, a szeretet jóságos,
A szeretet nem féltékeny,
Nem kérkedik, nem gogösködik,
Nem tapintatlan, nem keresi a magáét,
Haragra nem gerjed, a rosszat föl nem rója,
Nem örül a gonoszságnak,
De együtt örül az igazsággal.
Mindent eltur, mindent elhisz,
Mindent remél, mindent elvisel.
A szeretet soha el nem múlik.
A prófétálás megszunik,
A nyelvek elhallgatnak,
A tudomány elenyészik.
Tudásunk csak töredékes,
Töredékes prófétálásunk is.
Mikor azonban eljön a beteljesedés,
Véget ér az, ami töredékes.
Amikor még gyermek voltam, úgy beszéltem, mint a gyermek,
Úgy gondolkodtam, mint a gyermek, úgy ítéltem, mint a gyermek.
E amikor felnottem, elhagytam a gyermek szokásait.
Ma még csak tükörben, homályosan látunk,
Akkor majd színrol színre.
Most csak töredékes a tudásom,
Akkor majd úgy ismerek,
Ahogy én is ismert vagyok.
Most megmarad a hit, remény, szeretet,
Ez a három,
De köztük legnagyobb a szeretet.
Törekedjetek a szeretetre!
MAGAM VAGYOK
Christine de Pisan
Magam vagyok és csak magányra vágyom,
magamra hagyott társam és szerelmem,
magam vagyok, nincs hű uram-barátom,
magam vagyok, haragvón, csendesedten,
magam vagyok gyötrő nehéz hevemben,
magam vagyok, hogy nálam senki jobban,
magam vagyok hívemtől elhagyottan.
Magam vagyok, ha ablakom kitárom,
magam vagyok szobámba rejtezetten,
magam vagyok hallgatni nagy sírásom,
magam vagyok, letörve, ernyedetten,
magam vagyok, bár mind keservesebben,
magam vagyok kuporgón a sarokban,
magam vagyok hívemtől elhagyottan.
Magam vagyok mindenütt a világon,
magam vagyok jártomban s megpihenten,
magam vagyok, hogy nincs ebben se párom,
magam vagyok mindentől elfeledten,
magam vagyok, ha sértést kell viselnem,
magam vagyok, ha könnyem elzokogtam,
magam vagyok hívemtől elhagyottan.
Herceg, most gyűl a bánat csak felettem,
magam vagyok gyásztól fenyegetetten,
magam vagyok sziromnál hervadóbban,
magam vagyok hívemtől elhagyottan.
(Illyés Gyula)
...................
Christine de Pisan
Magam vagyok és csak magányra vágyom,
magamra hagyott társam és szerelmem,
magam vagyok, nincs hű uram-barátom,
magam vagyok, haragvón, csendesedten,
magam vagyok gyötrő nehéz hevemben,
magam vagyok, hogy nálam senki jobban,
magam vagyok hívemtől elhagyottan.
Magam vagyok, ha ablakom kitárom,
magam vagyok szobámba rejtezetten,
magam vagyok hallgatni nagy sírásom,
magam vagyok, letörve, ernyedetten,
magam vagyok, bár mind keservesebben,
magam vagyok kuporgón a sarokban,
magam vagyok hívemtől elhagyottan.
Magam vagyok mindenütt a világon,
magam vagyok jártomban s megpihenten,
magam vagyok, hogy nincs ebben se párom,
magam vagyok mindentől elfeledten,
magam vagyok, ha sértést kell viselnem,
magam vagyok, ha könnyem elzokogtam,
magam vagyok hívemtől elhagyottan.
Herceg, most gyűl a bánat csak felettem,
magam vagyok gyásztól fenyegetetten,
magam vagyok sziromnál hervadóbban,
magam vagyok hívemtől elhagyottan.
(Illyés Gyula)
...................
Nyuszika füvezik a folyó partján, odamegy hozzá a vidra:
- Mit csinálsz, nyuszika?
- Füvezek, vidra!
- Megmutatod, hogy kell?
- Szívj egy jó nagyot, s vedd le.
Szippant egyet a vidra s kifújja.
- Nem úgy! Tartsd magadban, majd utána fújd ki!
Sehogy sem megy a vidrának.
- Na tudod mit, szívj egyet s merülj le a víz alá!
Lemerül a vidra, magában tartja a füstöt s átúszik a másik partra. Kiemelkedik a vízből, kifújja a füstöt, szuper el van szállva. Ott áll a viziló s látja hogy a vidra milyen jól érzi magát.
- Menj át a nyuszihoz, hogy tanítson meg téged is! Átmegy a viziló, kiemelkedik a vízből. A nyuszika megrémülve:
- Baszki vidra, fújd ki, fújd má ki!!!
.......................
Matekórán a tanárnő feltesz az osztálynak egy kérdést:
- Gyerekek, mi történik, ha ül 3 galamb a fán és lelövünk onnan egyet?
Pistike majd kiesik a padból úgy jelentkezik, tanárnő fel is szólítja:
- Természetesen egy sem - mondja Pistike.
- Hogy-hogy egy sem?
- Mert lelövünk egyet és a többi megijed a durranástól és elszáll.
- Nagyon tetszik a gondolatmeneted Pistike, de én nem erre gondoltam. Matematikailag szerintem 2 marad ott.
Megy tovább az óra, a vége felé Pistike ismét jelentkezik:
- Tanárnő én is kérdezhetnék valamit?
- Persze, kérdezz nyugodtan.
- Megy 3 nő az utcán, mind a három fagyit eszik: az egyik nyalja, a másik harapja, a harmadik szopja. Tanárnő szerint melyik a férjezett?
Tanárnő irul-pirul, de mégis válaszol:
- Szerintem amelyik szopja.
- Szerintem meg az, amelyiken jeggyűrű van, de nagyon tetszik a tanárnő gondolkodásmódja!
----------------
Kiskacsa úszik a tavon és sír. Odamegy hozzá a krokodil és megkérdi:
- Miért sírsz kiskacsa?
- Mert nem tudom ki vagyok és mi vagyok...
- Ó, hát ez egyszerű: sárga csőr, sárga tollak, úszóhártya - kacsa vagy!
- Szupi! Kacsa vagyok! - örül a kiskacsa.
- És te mi vagy?
- Találd ki! - monja a krokodil.
- Hmm, hosszú farok, rövid lábak, nagy száj, bőrdzseki ... olasz vagy!?
- Mit csinálsz, nyuszika?
- Füvezek, vidra!
- Megmutatod, hogy kell?
- Szívj egy jó nagyot, s vedd le.
Szippant egyet a vidra s kifújja.
- Nem úgy! Tartsd magadban, majd utána fújd ki!
Sehogy sem megy a vidrának.
- Na tudod mit, szívj egyet s merülj le a víz alá!
Lemerül a vidra, magában tartja a füstöt s átúszik a másik partra. Kiemelkedik a vízből, kifújja a füstöt, szuper el van szállva. Ott áll a viziló s látja hogy a vidra milyen jól érzi magát.
- Menj át a nyuszihoz, hogy tanítson meg téged is! Átmegy a viziló, kiemelkedik a vízből. A nyuszika megrémülve:
- Baszki vidra, fújd ki, fújd má ki!!!
.......................
Matekórán a tanárnő feltesz az osztálynak egy kérdést:
- Gyerekek, mi történik, ha ül 3 galamb a fán és lelövünk onnan egyet?
Pistike majd kiesik a padból úgy jelentkezik, tanárnő fel is szólítja:
- Természetesen egy sem - mondja Pistike.
- Hogy-hogy egy sem?
- Mert lelövünk egyet és a többi megijed a durranástól és elszáll.
- Nagyon tetszik a gondolatmeneted Pistike, de én nem erre gondoltam. Matematikailag szerintem 2 marad ott.
Megy tovább az óra, a vége felé Pistike ismét jelentkezik:
- Tanárnő én is kérdezhetnék valamit?
- Persze, kérdezz nyugodtan.
- Megy 3 nő az utcán, mind a három fagyit eszik: az egyik nyalja, a másik harapja, a harmadik szopja. Tanárnő szerint melyik a férjezett?
Tanárnő irul-pirul, de mégis válaszol:
- Szerintem amelyik szopja.
- Szerintem meg az, amelyiken jeggyűrű van, de nagyon tetszik a tanárnő gondolkodásmódja!
----------------
Kiskacsa úszik a tavon és sír. Odamegy hozzá a krokodil és megkérdi:
- Miért sírsz kiskacsa?
- Mert nem tudom ki vagyok és mi vagyok...
- Ó, hát ez egyszerű: sárga csőr, sárga tollak, úszóhártya - kacsa vagy!
- Szupi! Kacsa vagyok! - örül a kiskacsa.
- És te mi vagy?
- Találd ki! - monja a krokodil.
- Hmm, hosszú farok, rövid lábak, nagy száj, bőrdzseki ... olasz vagy!?
Sík Sándor - Ments meg Uram
A virágtalan, gyümölcstelen ágtól
a meddőségtől, lanyhaságtól
a naptalan és esőtlen égtől:
ments meg Uram a szürkeségtől!
Édes az ifjak mentás koszorúja
fehér öregek aranyos borúja
virága van tavasznak, télnek:
ne engedj Uram koravénnek!
Csak attól ments meg, keresők Barátja,
hogy ne nézzek se előre, se hátra.
Tartsd rajtam szent nyugtalan ujjad
ne tűrd Uram, hogy bezáruljak!
Ne hagyj Uram megülepednem
sem eszmében, sem kényelemben.
Ne tűrj megállni az ostoba van-nál
s nem vágyni többre ki mai magamnál.
Ha jönni talál olyan óra,
hogy megzökkenne vágyam mutatója
kezem kezedben ha kezdene hűlni
más örömén ha nem tudnék örülni
ha elapadna könnyem a más bűnén
a minden mozgást érezni ha szűnném
az a nap Uram legyen a végső:
szabadíts meg a szürkeségtől!
A virágtalan, gyümölcstelen ágtól
a meddőségtől, lanyhaságtól
a naptalan és esőtlen égtől:
ments meg Uram a szürkeségtől!
Édes az ifjak mentás koszorúja
fehér öregek aranyos borúja
virága van tavasznak, télnek:
ne engedj Uram koravénnek!
Csak attól ments meg, keresők Barátja,
hogy ne nézzek se előre, se hátra.
Tartsd rajtam szent nyugtalan ujjad
ne tűrd Uram, hogy bezáruljak!
Ne hagyj Uram megülepednem
sem eszmében, sem kényelemben.
Ne tűrj megállni az ostoba van-nál
s nem vágyni többre ki mai magamnál.
Ha jönni talál olyan óra,
hogy megzökkenne vágyam mutatója
kezem kezedben ha kezdene hűlni
más örömén ha nem tudnék örülni
ha elapadna könnyem a más bűnén
a minden mozgást érezni ha szűnném
az a nap Uram legyen a végső:
szabadíts meg a szürkeségtől!
Emlékezz mindenre, aminek örültél, ami jó volt, emlékezz arra, amit érted tettek, a nehéz órákra, amelyek szerencsésen elmúltak, és azokra, akik segítettek abban, hogy elmúljanak. Emlékezz arra, hogy segíteni kell azokon, akik rászorulnak. Emlékezz arra, hogy önzetlen légy, fáradhatatlan, becsületes, igazmondó és önfeláldozó. Felejtsd el, ha félsz! Felejtsd el, ha gonosz indulataid vannak! Emlékezz arra, hogy mi a jó, és sose felejtsd el, hogy csak jót szabad tenned, ártanod soha.
Szabó Magda
..............
Sötét az, ami tudattalan.
Sötét az, ami gonosz.
A kettő elválaszthatatlan.
Emberre is mondjuk: sötétség van benne. Az ilyen lehet ostoba is, gonosz is. Nem tudja, mit tesz, s amit az ember nem tudva tesz, jó nem lehet. Mert sötét. Ha tudná, nem tenné. Ha fény lenne benne, nem tenné.
Müller Péter
..............
Ifjú szivekben élek s mindig tovább,
Hiába törnek életemre
Vén huncutok és gonosz ostobák,
Mert életem millió gyökerű.
Ady Endre
.................
Óh Istenem, segíts rajtunk,
Nyújts vigaszt a szenvedőknek!
Tartsd a gonoszt távol tőlünk,
Bocsáss meg a vétkezőknek!
István a király
.............
A világ szép és különös. Csak sok benne nagyon a beteg ember. Az izgága, az irigy, a gyűlölködő. A gonosztevő és a diktátor, az őrült és a hős. Fertőzik és rontják a világot, amennyire adottságaiktól kitelik. De egészen elrontani nem tudták mégsem, ha ezerszer is azt hirdeti a látszat. Miért nem? Mert a Világ anyja a Természet, s a természetben az ember nem egyéb, mint egy kis pajkos tréfa. Vigyázz tehát, hogy vidám tréfa maradj. Mert a gonosz tréfából tövis nő csupán, mely véresre sebez Téged s elcsúfítja a világot.
Wass Albert
Szabó Magda
..............
Sötét az, ami tudattalan.
Sötét az, ami gonosz.
A kettő elválaszthatatlan.
Emberre is mondjuk: sötétség van benne. Az ilyen lehet ostoba is, gonosz is. Nem tudja, mit tesz, s amit az ember nem tudva tesz, jó nem lehet. Mert sötét. Ha tudná, nem tenné. Ha fény lenne benne, nem tenné.
Müller Péter
..............
Ifjú szivekben élek s mindig tovább,
Hiába törnek életemre
Vén huncutok és gonosz ostobák,
Mert életem millió gyökerű.
Ady Endre
.................
Óh Istenem, segíts rajtunk,
Nyújts vigaszt a szenvedőknek!
Tartsd a gonoszt távol tőlünk,
Bocsáss meg a vétkezőknek!
István a király
.............
A világ szép és különös. Csak sok benne nagyon a beteg ember. Az izgága, az irigy, a gyűlölködő. A gonosztevő és a diktátor, az őrült és a hős. Fertőzik és rontják a világot, amennyire adottságaiktól kitelik. De egészen elrontani nem tudták mégsem, ha ezerszer is azt hirdeti a látszat. Miért nem? Mert a Világ anyja a Természet, s a természetben az ember nem egyéb, mint egy kis pajkos tréfa. Vigyázz tehát, hogy vidám tréfa maradj. Mert a gonosz tréfából tövis nő csupán, mely véresre sebez Téged s elcsúfítja a világot.
Wass Albert
Az a szomorú tény - tapasztalataim alapján mondom -, hogy nincs olyan asszony manapság, akinek a női önérzetét ne sértettük volna meg. Észre sem vesszük, mert a két nem közötti alaphelyzet eleve sértő a nőkre nézve: ha nem látok az asszonyomban többet, mint amit az emberiség évezredek óta lát benne: sértő. Ha rálegyintek, ha nem hallgatom meg, ha nem méltatom arra, hogy életem nagy kérdéseit megbeszéljem vele: sértő. Ha nem fedezem fel értelmét, méltóságát: sértő. És legyen az a nő egy kóbor utcalány, egy áruházi pénztárosnő vagy éppen az angol királyi családhoz tartozó Diana hercegnő - életét a női lényének sérelme nélkül megúszni nem tudja.
Müller Péter
......................
Ha szeretünk valakit, elgyengülünk. Kiszolgáltatottak leszünk. Megalázhatóak. Gyakran vesztesek is. Egy szerelemben mindig az veszít többet, aki jobban szeret. A közönyös, akinek egy kapcsolat nem "vérre megy", erősebbnek tűnik... Azért is félünk szeretni, mert odaadóvá válunk, kiszolgáltatottá. Mondjuk ki: gyengévé... És, mivel a szerelem ritkán izzik mindkettőnkben egyenlő hőfokon, mindig annak a nehezebb, aki jobban szeret. Még akkor is, ha intenzívebb boldogságot él át, mint a másik. Mert utána ő lesz a boldogtalanabb.
Müller Péter
Müller Péter
......................
Ha szeretünk valakit, elgyengülünk. Kiszolgáltatottak leszünk. Megalázhatóak. Gyakran vesztesek is. Egy szerelemben mindig az veszít többet, aki jobban szeret. A közönyös, akinek egy kapcsolat nem "vérre megy", erősebbnek tűnik... Azért is félünk szeretni, mert odaadóvá válunk, kiszolgáltatottá. Mondjuk ki: gyengévé... És, mivel a szerelem ritkán izzik mindkettőnkben egyenlő hőfokon, mindig annak a nehezebb, aki jobban szeret. Még akkor is, ha intenzívebb boldogságot él át, mint a másik. Mert utána ő lesz a boldogtalanabb.
Müller Péter
- Jönnek? - kérdezi az egyik horgász a másikat.
- Állandóan!
- Remek! Akkor melléd ülök.
- Jó, de én a szúnyogokról beszéltem......
....
Egy fickó egy televízióhoz megy munkát keresni mint bemondó. A munkainterjún azonban rögtön észreveszik, hogy erős szemrángása van, ezt rögtön szóvá is teszik:
- De uram, hogy gondolja, hogy ilyen erős szemrángással fel tudjuk önt venni?
- Nem, nem! Ezért egy csöppet se aggódjanak! Beveszek egy szem aszpirint és már el is múlik. Van is itt a táskámban belőle, figyeljék csak meg!
Azzal elkezd túrkálni a táskájában, de véletlenül kiborul a táska tartalma az asztalra, többek között rengeteg 10-es, 15-ös, 20-as csomag gumióvszer. Minden márkából, a legkülönbözőbb tipusokból.
- Uram, de hát ez meg mit jelentsen? Ezt is meg tudja magyarázni???
- Hát persze, próbált ön már egyszer is bemenni a patikába és kacsingatva kérni egy doboz aszpirint?
....................
Pistike játszik otthon, egyszer csak megkérdi anyukáját:
- Anyúúúúúúú! Mért van az, hogy az egyik néninek nagy a cicije, a másiknak meg kicsi?
- Tudod kisfiam a gazdag néniknek nagy a cicijük, a szegényeknek pedig kicsi.
Játszik tovább a gyerek, kis idő múlva megkérdi újra az anyját:
- Anyúúúú! És az mért van, hogy az egyik bácsinak nagy a kukija, a másiknak meg kicsi?
- Az azért van, mert a buta bácsiknak nagy a kukijuk, az okosaknak pedig kicsi.
Játszik tovább a gyerek, majd kis idő múlva kinéz az ablakon és elkiáltja magát:
- Anyúúúúúú! Apu beszélget egy nagyon-nagyon gazdag nénivel és egyre butul!
- Állandóan!
- Remek! Akkor melléd ülök.
- Jó, de én a szúnyogokról beszéltem......
....
Egy fickó egy televízióhoz megy munkát keresni mint bemondó. A munkainterjún azonban rögtön észreveszik, hogy erős szemrángása van, ezt rögtön szóvá is teszik:
- De uram, hogy gondolja, hogy ilyen erős szemrángással fel tudjuk önt venni?
- Nem, nem! Ezért egy csöppet se aggódjanak! Beveszek egy szem aszpirint és már el is múlik. Van is itt a táskámban belőle, figyeljék csak meg!
Azzal elkezd túrkálni a táskájában, de véletlenül kiborul a táska tartalma az asztalra, többek között rengeteg 10-es, 15-ös, 20-as csomag gumióvszer. Minden márkából, a legkülönbözőbb tipusokból.
- Uram, de hát ez meg mit jelentsen? Ezt is meg tudja magyarázni???
- Hát persze, próbált ön már egyszer is bemenni a patikába és kacsingatva kérni egy doboz aszpirint?
....................
Pistike játszik otthon, egyszer csak megkérdi anyukáját:
- Anyúúúúúúú! Mért van az, hogy az egyik néninek nagy a cicije, a másiknak meg kicsi?
- Tudod kisfiam a gazdag néniknek nagy a cicijük, a szegényeknek pedig kicsi.
Játszik tovább a gyerek, kis idő múlva megkérdi újra az anyját:
- Anyúúúú! És az mért van, hogy az egyik bácsinak nagy a kukija, a másiknak meg kicsi?
- Az azért van, mert a buta bácsiknak nagy a kukijuk, az okosaknak pedig kicsi.
Játszik tovább a gyerek, majd kis idő múlva kinéz az ablakon és elkiáltja magát:
- Anyúúúúúú! Apu beszélget egy nagyon-nagyon gazdag nénivel és egyre butul!
Változnak az emberek. Még azok is, akikről úgy gondolod, önmagadnál is jobban ismered őket.
Jodi Lynn Picoult
...............
Tévedni emberi dolog, de azért velem is előfordulhat.
Rejtő Jenő
.............
Jóllakott ember nem érti a koplalót.
Mihail Solohov
......
Az ember olyan csimpánz, aki seggrészeg lesz a hatalomtól.
Kurt Vonnegut
....
Az állatok közül egyedül az ember kegyetlen. Egyedül ő az, aki azért okoz fájdalmat, mert örömét leli benne.
Mark Twain
....
Csak azt lökhetik félre, aki magától amúgy is félrelépne.
Tyson
........
Azért, mert valaki nem sírja el magát lépten-nyomon, sőt, megpróbálja fonákjáról nézni a dolgokat, még nem lelketlen, szívtelen, cinikus, satöbbi! Sőt, ha néha átmossa magát humorral, még használ is az emberiségnek. Eggyel csökkenti a potenciális ámokfutók számát.
Vavyan Fable
Jodi Lynn Picoult
...............
Tévedni emberi dolog, de azért velem is előfordulhat.
Rejtő Jenő
.............
Jóllakott ember nem érti a koplalót.
Mihail Solohov
......
Az ember olyan csimpánz, aki seggrészeg lesz a hatalomtól.
Kurt Vonnegut
....
Az állatok közül egyedül az ember kegyetlen. Egyedül ő az, aki azért okoz fájdalmat, mert örömét leli benne.
Mark Twain
....
Csak azt lökhetik félre, aki magától amúgy is félrelépne.
Tyson
........
Azért, mert valaki nem sírja el magát lépten-nyomon, sőt, megpróbálja fonákjáról nézni a dolgokat, még nem lelketlen, szívtelen, cinikus, satöbbi! Sőt, ha néha átmossa magát humorral, még használ is az emberiségnek. Eggyel csökkenti a potenciális ámokfutók számát.
Vavyan Fable
Egyszer véget ér a lázas ifjúság,
Egyszer elmúlnak a színes éjszakák,
Egyszer véget ér az álom, egyszer véget ér a nyár,
Ami elmúlt, soha nem jön vissza már.
Egyszer véget ér a lázas ifjúság,
Egyszer nélkülünk megy a vonat tovább,
És az állomáson állunk, ahol integetni kell,
De a búcsúra csak pár ember figyel.
Egyszer véget ér a lázas ifjúság,
Egyszer elmúlnak a színes éjszakák,
Sajnos véget ér az álom, sajnos véget ér a nyár,
De a szívünk addig új csodára vár.
Ezért ne féljünk az újtól, mert az jót hozhat nekünk,
Talán abban van az utolsó remény.
Létünk ingoványra épült, mely a sötét mélybe húz,
De ha akarjuk, még tűzhet ránk a fény!
Egyszer véget érnek múló napjaink,
Egyszer elbúcsúznak túlzó vágyaink,
Tudjuk azt, hogy egyszer végleg, sajnos végleg elmegyünk,
De még addig mindent újra kezdhetünk!
Ezért ne féljünk az újtól, mert az jót hozhat nekünk,
Talán abban van az utolsó remény.
Létünk ingoványra épült, mely a sötét mélybe húz,
De ha akarjuk, még tűzhet ránk a fény!
Egyszer véget érnek múló napjaink,
Egyszer elbúcsúznak túlzó vágyaink,
Tudjuk azt, hogy egyszer végleg, sajnos végleg elmegyünk,
De még addig mindent újra kezdhetünk.
Máté Péter
Egyszer elmúlnak a színes éjszakák,
Egyszer véget ér az álom, egyszer véget ér a nyár,
Ami elmúlt, soha nem jön vissza már.
Egyszer véget ér a lázas ifjúság,
Egyszer nélkülünk megy a vonat tovább,
És az állomáson állunk, ahol integetni kell,
De a búcsúra csak pár ember figyel.
Egyszer véget ér a lázas ifjúság,
Egyszer elmúlnak a színes éjszakák,
Sajnos véget ér az álom, sajnos véget ér a nyár,
De a szívünk addig új csodára vár.
Ezért ne féljünk az újtól, mert az jót hozhat nekünk,
Talán abban van az utolsó remény.
Létünk ingoványra épült, mely a sötét mélybe húz,
De ha akarjuk, még tűzhet ránk a fény!
Egyszer véget érnek múló napjaink,
Egyszer elbúcsúznak túlzó vágyaink,
Tudjuk azt, hogy egyszer végleg, sajnos végleg elmegyünk,
De még addig mindent újra kezdhetünk!
Ezért ne féljünk az újtól, mert az jót hozhat nekünk,
Talán abban van az utolsó remény.
Létünk ingoványra épült, mely a sötét mélybe húz,
De ha akarjuk, még tűzhet ránk a fény!
Egyszer véget érnek múló napjaink,
Egyszer elbúcsúznak túlzó vágyaink,
Tudjuk azt, hogy egyszer végleg, sajnos végleg elmegyünk,
De még addig mindent újra kezdhetünk.
Máté Péter
Két férfi üldögél a kocsmában. Az egyik odaszól a másiknak:
- Te komám, mikor születtél?
- 1962 március 12.-én.
- Érdekes, én is. Hol születtél?
- New Yorkban.
- Ez furcsa, én is ott. Iskolába hova jártál?
- A Lincoln középiskolába.
- Hihetetlen, én is!
Arra megy a pincér, az első fickó odaszól neki:
- Figyeljen csak, ilyet még nem hallott! Én és ez a fickó ugyanakkor születtünk, ugyanott, sőt még iskolába is egy helyre jártunk!
A pincér bólogat majd visszamegy a pult mögé. Kérdi a csapos:
- Mi újság?
- Á, semmi különös, csak a Johnson ikrek már megint tökrészegek
.................
Egy férfi egy hotel bárjában megismerkedik egy idősebb, de elég csinos
nővel. Iszogatnak, beszélgetnek, kiderül, hogy a nő már 55 is elmúlt. Úgy 3-4 pohár ital után közelebb hajol a nő a férfihoz, és a fülébe súgja:
- Próbáltad már hármasban? Mit szólnál egy anya-lánya pároshoz?
- Még soha, de nem volna ellenemre a dolog! - feleli izgatottan a férfi.
- Nos, akkor ma este szerencséd van. Gyere velem!
Felmennek a nő szobájába. Belépnek az előszobába, a nő felkapcsolja a villanyt és beszól:
- Mama, nézd csak, kit hoztam!
....
Az apuka megpróbálja finoman elmagyarázni a kisfiának, hogy nemsokára testvére születik.
- Kisfiam, képzeld nemsokára meglátogat minket a gólya!
- Papa, a mama egy csinos fiatal nő. Miért nem inkább őt dugod a gólya helyett?
- Te komám, mikor születtél?
- 1962 március 12.-én.
- Érdekes, én is. Hol születtél?
- New Yorkban.
- Ez furcsa, én is ott. Iskolába hova jártál?
- A Lincoln középiskolába.
- Hihetetlen, én is!
Arra megy a pincér, az első fickó odaszól neki:
- Figyeljen csak, ilyet még nem hallott! Én és ez a fickó ugyanakkor születtünk, ugyanott, sőt még iskolába is egy helyre jártunk!
A pincér bólogat majd visszamegy a pult mögé. Kérdi a csapos:
- Mi újság?
- Á, semmi különös, csak a Johnson ikrek már megint tökrészegek
.................
Egy férfi egy hotel bárjában megismerkedik egy idősebb, de elég csinos
nővel. Iszogatnak, beszélgetnek, kiderül, hogy a nő már 55 is elmúlt. Úgy 3-4 pohár ital után közelebb hajol a nő a férfihoz, és a fülébe súgja:
- Próbáltad már hármasban? Mit szólnál egy anya-lánya pároshoz?
- Még soha, de nem volna ellenemre a dolog! - feleli izgatottan a férfi.
- Nos, akkor ma este szerencséd van. Gyere velem!
Felmennek a nő szobájába. Belépnek az előszobába, a nő felkapcsolja a villanyt és beszól:
- Mama, nézd csak, kit hoztam!
....
Az apuka megpróbálja finoman elmagyarázni a kisfiának, hogy nemsokára testvére születik.
- Kisfiam, képzeld nemsokára meglátogat minket a gólya!
- Papa, a mama egy csinos fiatal nő. Miért nem inkább őt dugod a gólya helyett?
Két szomszédasszony összefut a folyosón, az egyik kissé rosszmájúan megjegyzi:
- Képzelje szomszédasszony, tegnap lent voltunk a Balatonon, és a strandon a maga férjét láttam egy feltűnően csinos fiatal lánnyal.
- Nézze szomszédasszony, a férjem már elmúlt 35 éves, hát csak nem mászkálhat a strandon kislapáttal meg vödörrel?
.................
Anyósa temetéséről érkezik haza a férj, amikor hatalmas vihar támad. Dörög az ég, villámlik, és a szél egy cserepet is a fejére sodor a ház tetejéről. A férj felnéz, jól megszemléli viharos égboltot és igy szól:
- Na, úgy látszik felért!
..............
Képzeld, a Feri el akar válni tőlem! - szipogja a fiatal feleség.
- És miért? - kérdezi az anyja.
- Miattad! - feleli a lány.
- És miből gondolja ez a bunkó, hogy én hozzámennék?
.....................................
Két bolha találkozik. Az egyik rettenetesen meg van fázva, köhög, tüsszög, folyik az orra, teljesen padlón van. Kérdezi az első bolha tőle:
- Hát veled meg mi történt?
- Jaj, ne is kérdezd, egész éjszaka egy motoros bajuszán voltam, süvített a szél, úgy megfáztam, hogy alig élek.
- Nem tudod te, mi a jó. Legközelebb keress egy jó meleg puncit, és oda fészkeld be magad éjszakára.
Másnap megint találkoznak, a beteg bolha most még ramatyabbul néz ki, még jobban köhög, sokkal rosszabb az állapota, mint az előző nap. Kérdezi a bolha haverja:
- Hát veled már megint mi történt? Nem fogadtad meg a tanácsomat?
- Jaj, dehogynem. Addig keresgéltem, míg találtam is egy jó meleg puncit, belefészkeltem magam, és olyan jó volt, hogy azonnal mélyen elaludtam. Hát reggel nem arra ébredtem, hogy megint egy motoros bajuszán ülök?
- Képzelje szomszédasszony, tegnap lent voltunk a Balatonon, és a strandon a maga férjét láttam egy feltűnően csinos fiatal lánnyal.
- Nézze szomszédasszony, a férjem már elmúlt 35 éves, hát csak nem mászkálhat a strandon kislapáttal meg vödörrel?
.................
Anyósa temetéséről érkezik haza a férj, amikor hatalmas vihar támad. Dörög az ég, villámlik, és a szél egy cserepet is a fejére sodor a ház tetejéről. A férj felnéz, jól megszemléli viharos égboltot és igy szól:
- Na, úgy látszik felért!
..............
Képzeld, a Feri el akar válni tőlem! - szipogja a fiatal feleség.
- És miért? - kérdezi az anyja.
- Miattad! - feleli a lány.
- És miből gondolja ez a bunkó, hogy én hozzámennék?
.....................................
Két bolha találkozik. Az egyik rettenetesen meg van fázva, köhög, tüsszög, folyik az orra, teljesen padlón van. Kérdezi az első bolha tőle:
- Hát veled meg mi történt?
- Jaj, ne is kérdezd, egész éjszaka egy motoros bajuszán voltam, süvített a szél, úgy megfáztam, hogy alig élek.
- Nem tudod te, mi a jó. Legközelebb keress egy jó meleg puncit, és oda fészkeld be magad éjszakára.
Másnap megint találkoznak, a beteg bolha most még ramatyabbul néz ki, még jobban köhög, sokkal rosszabb az állapota, mint az előző nap. Kérdezi a bolha haverja:
- Hát veled már megint mi történt? Nem fogadtad meg a tanácsomat?
- Jaj, dehogynem. Addig keresgéltem, míg találtam is egy jó meleg puncit, belefészkeltem magam, és olyan jó volt, hogy azonnal mélyen elaludtam. Hát reggel nem arra ébredtem, hogy megint egy motoros bajuszán ülök?
CHANSON A PÁRIZSI SZÉPASSZONYOKRÓL
Szeress brit dámát: régi lordok
utódját, szeplőst, kékruhást:
vagy norvég lánnyal lesd a fjordok
fölött az őszi szélzúgást:
szeress szír asszonyt: lassú tánctól
vonagló, lomha kéjű nőt,
sápadt, görög szajhát Bizáncból,
arany-termekben vénülőt:
szeress nagymellű, lágy flamandot,
ki untan s lagymatag mozog:
nem csókol asszony úgy a földön,
mint a párizsi asszonyok.
Keresd szláv hitvesed szemében
alkony táján a nagy talányt:
ölelj cigánylotyót a réten,
szeress arab nőt, perzsa lányt,
borulj sudár, fehér hasára,
mely hűs, akár a gyík hasa:
hágj fel Madonnád ablakára
lajtorján május éjszaka:
hajolj mór rabnőd íriszére,
hol zöldessárga fény lobog:
nem csókol asszony úgy a földön,
mint a párizsi asszonyok.
Utazz s hajózd be mind a tengert,
kutass fel messze népeket,
imádj kígyójárású berbert,
kívánj nagylábú németet:
várd hölgyedet brokátruhában
Toledó őszi lombja közt,
vagy kurtizán a Szuburában
forgasson tejszín combja közt:
szeress zsidólányt, búst és édest,
mint május éji ó-borok:
nem csókol asszony úgy a földön,
mint a párizsi asszonyok.
JEGYZET:
Tudom, hogy vannak még ezerszám,
örmények, lappok, négerek,
sárgák, oly aprók, mint az öklöm,
s mindig csak csókra éhesek,
hinduk, litvánok, svédek, írek,
bretonok, szerbek, angolok:
de egy sem csókol úgy e földön,
mint a párizsi asszonyok.
/Villon/
Szeress brit dámát: régi lordok
utódját, szeplőst, kékruhást:
vagy norvég lánnyal lesd a fjordok
fölött az őszi szélzúgást:
szeress szír asszonyt: lassú tánctól
vonagló, lomha kéjű nőt,
sápadt, görög szajhát Bizáncból,
arany-termekben vénülőt:
szeress nagymellű, lágy flamandot,
ki untan s lagymatag mozog:
nem csókol asszony úgy a földön,
mint a párizsi asszonyok.
Keresd szláv hitvesed szemében
alkony táján a nagy talányt:
ölelj cigánylotyót a réten,
szeress arab nőt, perzsa lányt,
borulj sudár, fehér hasára,
mely hűs, akár a gyík hasa:
hágj fel Madonnád ablakára
lajtorján május éjszaka:
hajolj mór rabnőd íriszére,
hol zöldessárga fény lobog:
nem csókol asszony úgy a földön,
mint a párizsi asszonyok.
Utazz s hajózd be mind a tengert,
kutass fel messze népeket,
imádj kígyójárású berbert,
kívánj nagylábú németet:
várd hölgyedet brokátruhában
Toledó őszi lombja közt,
vagy kurtizán a Szuburában
forgasson tejszín combja közt:
szeress zsidólányt, búst és édest,
mint május éji ó-borok:
nem csókol asszony úgy a földön,
mint a párizsi asszonyok.
JEGYZET:
Tudom, hogy vannak még ezerszám,
örmények, lappok, négerek,
sárgák, oly aprók, mint az öklöm,
s mindig csak csókra éhesek,
hinduk, litvánok, svédek, írek,
bretonok, szerbek, angolok:
de egy sem csókol úgy e földön,
mint a párizsi asszonyok.
/Villon/
Kéz a kézben,
Száj a szájban,
Más a kézben,
Kéz a másban,
Más a szájban,
Száj a másban,
Más a másban
Ez a szex!
Száj a szájban,
Más a kézben,
Kéz a másban,
Más a szájban,
Száj a másban,
Más a másban
Ez a szex!
„A szeretet nem adó, nem követelés,
mely mögött áll végrehajtó.
A szeretet úgy árad, mint a napfény:
csöndesen és állandóan – egyedül
a maga csodatévő hevétől.”
(Hekler Antal)
....................................
"Talán semmi sincs szebb a világon, mint találni egy embert, akinek lelkébe nyugodtan letehetjük szívünk titkait, akiben megbízunk, akinek kedves az arca, elűzi lelkünk bánatát, akinek egyszerű jelenléte elég, hogy vidámak és nagyon boldogok legyünk."
(Hemingway)
mely mögött áll végrehajtó.
A szeretet úgy árad, mint a napfény:
csöndesen és állandóan – egyedül
a maga csodatévő hevétől.”
(Hekler Antal)
....................................
"Talán semmi sincs szebb a világon, mint találni egy embert, akinek lelkébe nyugodtan letehetjük szívünk titkait, akiben megbízunk, akinek kedves az arca, elűzi lelkünk bánatát, akinek egyszerű jelenléte elég, hogy vidámak és nagyon boldogok legyünk."
(Hemingway)
Szép szó sok jó barátot szerez, és megengeszteli az ellenségeket; nyájas beszéd jó embernél bőven adódik. Sok emberrel élj egyetértésben, de bizalmasod ezerből csak egy legyen! Ha barátot szerzel próba árán szerezd, és ne bízzál meg benne túl hamar; mert van, aki jó barát a maga idejében, de nem áll helyt a szorongatás napján. Van barát, aki ellenséggé válik, olyan barát, aki piacra visz gyűlölséget, viszályt és szitkot. Van barát, aki asztaltárs, de nem áll helyt a szükség napján. A barát, aki bejáratos, egyenlőnek tartja magát veled, és adja az urat házad népével szemben; amelyik azonban szerény előtted és színedet kerüli, azzal egyetértő, jó viszonyban lehetsz. Tartsd magadat távol ellenségeidtől, és légy résen barátaiddal szemben! A hűséges barát erős menedék, aki ilyenre akad, kincset talál! Az igaz barátnak nincsen mása, az igaz értékét nem lehet arannyal, ezüsttel mérni! A hűséges barát élet és halhatatlanság írja; azok találják meg, akik félik az Urat. Aki féli Istent jó barátnak is, mert amilyen ő maga, olyan a barátja is.
Biblia
................
A barát dolga az is, hogy szemére vesse barátjának, ha ostobaságot akar elkövetni.
John Ronald Reuel Tolkien
....................
És üzenem volt barátaimnak,
kik megtagadják ma nevemet:
ha fordul egyet újra a kerék,
én akkor is barátjok leszek
és nem lesz bosszú, gyűlölet, harag.
Kezet nyújtunk egymásnak és megyünk
és leszünk Egy Cél és Egy Akarat.
Wass Albert
.................
Nem kevés kurázsi kell hozzá, hogy szembeszálljunk az ellenségeinkkel, de ahhoz sem kell kevesebb, hogy a sarkunkra álljunk a barátainkkal szemben.
Joanne Kathleen Rowling
Biblia
................
A barát dolga az is, hogy szemére vesse barátjának, ha ostobaságot akar elkövetni.
John Ronald Reuel Tolkien
....................
És üzenem volt barátaimnak,
kik megtagadják ma nevemet:
ha fordul egyet újra a kerék,
én akkor is barátjok leszek
és nem lesz bosszú, gyűlölet, harag.
Kezet nyújtunk egymásnak és megyünk
és leszünk Egy Cél és Egy Akarat.
Wass Albert
.................
Nem kevés kurázsi kell hozzá, hogy szembeszálljunk az ellenségeinkkel, de ahhoz sem kell kevesebb, hogy a sarkunkra álljunk a barátainkkal szemben.
Joanne Kathleen Rowling
. Tél volt, hó esett és jöttek az ünnepek
Gondolkodtam, mit is adhatnék neked.
Amit csak én adhatok, amiről te is tudod,
hogy igazán én vagyok.
2. Minden gazdagságom hangok és szavak,
Néhány általuk kimondott gondolat.
Egyet elmondtam neked, hogyha igaznak hiszed,
Mondd el mindenkinek!
R. Kívánj a szónak nyílt utat,
És a dalnak tiszta hangokat,
Kívánd, hogy mindig úgy szeresselek,
Ahogy szeretnéd, hogy szeressenek.
3. Csak arról énekelek, amit igaznak hiszek,
S csak akkor szól neked, ha te is úgy hiszed,
Hisz te is úgy élsz, ahogy én,
Te is azt álmodod, amit én,
Legalábbis úgy szeretném.
(Piramis)
Gondolkodtam, mit is adhatnék neked.
Amit csak én adhatok, amiről te is tudod,
hogy igazán én vagyok.
2. Minden gazdagságom hangok és szavak,
Néhány általuk kimondott gondolat.
Egyet elmondtam neked, hogyha igaznak hiszed,
Mondd el mindenkinek!
R. Kívánj a szónak nyílt utat,
És a dalnak tiszta hangokat,
Kívánd, hogy mindig úgy szeresselek,
Ahogy szeretnéd, hogy szeressenek.
3. Csak arról énekelek, amit igaznak hiszek,
S csak akkor szól neked, ha te is úgy hiszed,
Hisz te is úgy élsz, ahogy én,
Te is azt álmodod, amit én,
Legalábbis úgy szeretném.
(Piramis)
Előszó
Nem mondhatom el senkinek,
Elmondom hát mindenkinek
Próbáltam súgni, szájon és fülön,
Mindnyájatoknak, egyenként, külön.
A titkot, ami úgyis egyremegy
S amit nem tudhat más, csak egy meg egy.
A titkot, amiért egykor titokban
Világrajöttem vérben és mocsokban,
A szót, a titkot, a piciny csodát,
Hogy megkeressem azt a másikat
S fülébe súgjam: add tovább.
Nem mondhatom el senkinek,
Elmondom hát mindenkinek.
Mert félig már ki is bukott, tudom
De mindig megrekedt a féluton.
Az egyik forró és piros lett tőle,
Ő is súgni akart: csók lett belőle.
A másik jéggé dermedt, megfagyott,
Elment a sírba, itthagyott.
Nem mondhatom el senkinek,
Elmondom hát mindenkinek.
A harmadik csak rámnézett hitetlen,
Nevetni kezdett és én is nevettem.
Gyermekkoromban elszántam magam,
Hogy szólok istennek, ha van.
De nékem ő égő csipkefenyérben
Meg nem jelent, se borban és kenyérben,
Hiába vártam sóvár-irigyen,
Nem méltatott reá, hogy őt higgyem.
Nem mondhatom el senkinek,
Elmondom hát mindenkinek.
Hogy fájt, mikor csúfoltak és kínoztak
És sokszor jobb lett volna lenni rossznak,
Mert álom a bűn és álom a jóság,
De minden álomnál több a valóság,
Hogy itt vagyok már és még itt vagyok
S tanuskodom a napról, hogy ragyog.
Én isten nem vagyok s nem egy világ,
Se északfény, se áloévirág.
Nem voltam jobb, se rosszabb senkinél,
Mégis a legtöbb: ember, aki él,
Mindenkinek rokona, ismerőse,
Mindenkinek utódja, őse,
Nem mondhatom el senkinek,
Elmondom hát mindenkinek.
Elmondom én, elmondanám,
De béna a kezem s dadog a szám.
Elmondanám, az út hová vezet,
Segítsetek hát, nyujtsatok kezet.
Emeljetek fel, szólni, látni, élni,
Itt lent a porban nem tudok beszélni.
A csörgőt eldobtam és nincs harangom,
Itt lent a porban rossz a hangom.
Egy láb mellemre lépett, eltaposta,
Emeljetek fel a magosba.
Egy szószéket a sok közül kibérlek,
Engedjetek fel lépcsőjére, kérlek.
Még nem tudom, mit mondok majd, nem én,
De úgy sejtem, örömhírt hoztam én.
Örömhírt, jó hírt, titkot és szivárványt
Nektek, kiket szerettem,
Állván tátott szemmel, csodára várván.
Amit nem mondhatok el senkinek,
Amit majd elmondok mindenkinek.
Karinthy Frigyes
Nem mondhatom el senkinek,
Elmondom hát mindenkinek
Próbáltam súgni, szájon és fülön,
Mindnyájatoknak, egyenként, külön.
A titkot, ami úgyis egyremegy
S amit nem tudhat más, csak egy meg egy.
A titkot, amiért egykor titokban
Világrajöttem vérben és mocsokban,
A szót, a titkot, a piciny csodát,
Hogy megkeressem azt a másikat
S fülébe súgjam: add tovább.
Nem mondhatom el senkinek,
Elmondom hát mindenkinek.
Mert félig már ki is bukott, tudom
De mindig megrekedt a féluton.
Az egyik forró és piros lett tőle,
Ő is súgni akart: csók lett belőle.
A másik jéggé dermedt, megfagyott,
Elment a sírba, itthagyott.
Nem mondhatom el senkinek,
Elmondom hát mindenkinek.
A harmadik csak rámnézett hitetlen,
Nevetni kezdett és én is nevettem.
Gyermekkoromban elszántam magam,
Hogy szólok istennek, ha van.
De nékem ő égő csipkefenyérben
Meg nem jelent, se borban és kenyérben,
Hiába vártam sóvár-irigyen,
Nem méltatott reá, hogy őt higgyem.
Nem mondhatom el senkinek,
Elmondom hát mindenkinek.
Hogy fájt, mikor csúfoltak és kínoztak
És sokszor jobb lett volna lenni rossznak,
Mert álom a bűn és álom a jóság,
De minden álomnál több a valóság,
Hogy itt vagyok már és még itt vagyok
S tanuskodom a napról, hogy ragyog.
Én isten nem vagyok s nem egy világ,
Se északfény, se áloévirág.
Nem voltam jobb, se rosszabb senkinél,
Mégis a legtöbb: ember, aki él,
Mindenkinek rokona, ismerőse,
Mindenkinek utódja, őse,
Nem mondhatom el senkinek,
Elmondom hát mindenkinek.
Elmondom én, elmondanám,
De béna a kezem s dadog a szám.
Elmondanám, az út hová vezet,
Segítsetek hát, nyujtsatok kezet.
Emeljetek fel, szólni, látni, élni,
Itt lent a porban nem tudok beszélni.
A csörgőt eldobtam és nincs harangom,
Itt lent a porban rossz a hangom.
Egy láb mellemre lépett, eltaposta,
Emeljetek fel a magosba.
Egy szószéket a sok közül kibérlek,
Engedjetek fel lépcsőjére, kérlek.
Még nem tudom, mit mondok majd, nem én,
De úgy sejtem, örömhírt hoztam én.
Örömhírt, jó hírt, titkot és szivárványt
Nektek, kiket szerettem,
Állván tátott szemmel, csodára várván.
Amit nem mondhatok el senkinek,
Amit majd elmondok mindenkinek.
Karinthy Frigyes
Dal
A szívem nem tud muzsikálni
vidám könnyű kis dalokat.
Hiába, mindig meg kell állni,
s meghalni hagyni vágyakat.
A vidám drága kis nótáknak
olyan hamar végük szakad.
Fagyos ködre s pianóra válnak
s halk zümmögés, ami marad.
A lelkemben sok melódia
csak felhangoló kézre vár.
Mennyi színes szép szimfónia,
eljátszatlanul hagyni kár.
A dalok álomba alusznak
az óra halkan csak halad.
A nóták csendben haldokolnak
s feszülő húrjuk megszakad.
Dsida Jenő
...
KÖNNYŰ VÁGY ÉS KÖNNYŰ ÉLET
Könnyű vágy és könnyű élet,
tisztaság, tisztaság.
Könnyű szavunk játékosan
visszavág, visszavág,
pattog, mint a gumilabda,
ide is, oda is,
s holnapután eltűnőben
híre is, pora is.
Isten arca odafent a
kékes ég, kékes ég –
Ezentúl csak igy köszönök:
Békesség! Békesség!
Ezentúl a komolyságot
kivetem, kivetem,
könnyelműség táncoljon a
szívemen, szívemen:
aranyalmák, kismadarak
mosolyok, mosolyok.
Odakünt is szép aranyköd
gomolyog, gomolyog.
Csúf hazugság a halál is,
babona, babona,
élet van csak, tele csűrben
gabona, gabona,
leánycsók van, karácsonyfa,
kicsi szán, kicsi szán…
Megszületett a Kisjézus
igazán, igazán.
Hagyhattok már a sötétben
egyedűl, egyedűl:
Piros szivem piros versbe
menekűl, menekűl.
Dsida Jenő
A szívem nem tud muzsikálni
vidám könnyű kis dalokat.
Hiába, mindig meg kell állni,
s meghalni hagyni vágyakat.
A vidám drága kis nótáknak
olyan hamar végük szakad.
Fagyos ködre s pianóra válnak
s halk zümmögés, ami marad.
A lelkemben sok melódia
csak felhangoló kézre vár.
Mennyi színes szép szimfónia,
eljátszatlanul hagyni kár.
A dalok álomba alusznak
az óra halkan csak halad.
A nóták csendben haldokolnak
s feszülő húrjuk megszakad.
Dsida Jenő
...
KÖNNYŰ VÁGY ÉS KÖNNYŰ ÉLET
Könnyű vágy és könnyű élet,
tisztaság, tisztaság.
Könnyű szavunk játékosan
visszavág, visszavág,
pattog, mint a gumilabda,
ide is, oda is,
s holnapután eltűnőben
híre is, pora is.
Isten arca odafent a
kékes ég, kékes ég –
Ezentúl csak igy köszönök:
Békesség! Békesség!
Ezentúl a komolyságot
kivetem, kivetem,
könnyelműség táncoljon a
szívemen, szívemen:
aranyalmák, kismadarak
mosolyok, mosolyok.
Odakünt is szép aranyköd
gomolyog, gomolyog.
Csúf hazugság a halál is,
babona, babona,
élet van csak, tele csűrben
gabona, gabona,
leánycsók van, karácsonyfa,
kicsi szán, kicsi szán…
Megszületett a Kisjézus
igazán, igazán.
Hagyhattok már a sötétben
egyedűl, egyedűl:
Piros szivem piros versbe
menekűl, menekűl.
Dsida Jenő
Az önuralom hiánya olyan jellemgyengeség, amelyért egy nap nagy árat kell majd fizetned. (...) Ha valaki nem képes parancsolni a szenvedélyének, nem csak maga a szenvedély lanyhul, hanem az egyén is elveszíti az erejét. Az önuralom és az akaraterő viszont nem csak erősíti az egyént, hanem az étvágyát is fokozza. (...) Az önuralom gyakorlása révén elegendő időnk jut arra, hogy elmélyedjünk vágyainkban, és ezáltal lehetőségünk nyílik elképzelni e vágyak beteljesülésének aprólékosan kidolgozott forgatókönyveit. Ráadásul arra is elég időnk marad, hogy úgy alakítsuk a körülményeket, hogy a szívünknek legkedvesebb forgatókönyvet valósíthassuk meg.
Charlie Huston
.......
Biztos lehetsz benne, hogy mindig lesz tavasz, s a folyó újra folyni fog, amikor felenged a fagy.
Ernest Hemingway
.................
Az emberek egymásért születtek. Vagy tanítsd, vagy tűrd hát őket.
Marcus Aurelius
..................
Sok olyan dolgot megtanultam, amit tapasztalat nélkül megtanulni lehetetlen lett volna. Egyik a türelem becses tudománya, ami arra tanított, hogy a tanulást is úgy kell venni, mint egy sétát a mezőn, könnyedén. (...) Az így szerzett ismeret észrevétlenül elárasztja a lelket a gondolatnak mélyre szálló áradataival.
Helen Keller
....
A bölcs nem vitatkozik. Hallgat, és csendben halad az útján.
White Eagle
.....
A szeretet türelmes, minden más türelmetlen. És amint egyszer megérted, hogy türelmesnek lenni annyi, mint szeretni, és türelmesnek lenni annyi, mint imádságban lenni, akkor mindent megértettél. Meg kell tanulnod várni.
Osho
....
Szívbeli nagyságra vall és derekas türelemre, ha sohasem sietsz és háborogsz. Légy előbb önmagad ura, aztán másoknak is ura leszel. Az alkalom központjába az idő hosszú ösvényén át visz az út. Bölcs önmegtartóztatás fűszerezi a sikert és érleli meg a titkos elhatározást. Az idő többre képes Herkules ércbuzogányánál. Isten sem bottal ver, hanem idővel. Nagy mondás: Az idő és én, együttes erővel. Maga Fortuna is busásan jutalmazza a várakozást.
Baltasar Gracián
Charlie Huston
.......
Biztos lehetsz benne, hogy mindig lesz tavasz, s a folyó újra folyni fog, amikor felenged a fagy.
Ernest Hemingway
.................
Az emberek egymásért születtek. Vagy tanítsd, vagy tűrd hát őket.
Marcus Aurelius
..................
Sok olyan dolgot megtanultam, amit tapasztalat nélkül megtanulni lehetetlen lett volna. Egyik a türelem becses tudománya, ami arra tanított, hogy a tanulást is úgy kell venni, mint egy sétát a mezőn, könnyedén. (...) Az így szerzett ismeret észrevétlenül elárasztja a lelket a gondolatnak mélyre szálló áradataival.
Helen Keller
....
A bölcs nem vitatkozik. Hallgat, és csendben halad az útján.
White Eagle
.....
A szeretet türelmes, minden más türelmetlen. És amint egyszer megérted, hogy türelmesnek lenni annyi, mint szeretni, és türelmesnek lenni annyi, mint imádságban lenni, akkor mindent megértettél. Meg kell tanulnod várni.
Osho
....
Szívbeli nagyságra vall és derekas türelemre, ha sohasem sietsz és háborogsz. Légy előbb önmagad ura, aztán másoknak is ura leszel. Az alkalom központjába az idő hosszú ösvényén át visz az út. Bölcs önmegtartóztatás fűszerezi a sikert és érleli meg a titkos elhatározást. Az idő többre képes Herkules ércbuzogányánál. Isten sem bottal ver, hanem idővel. Nagy mondás: Az idő és én, együttes erővel. Maga Fortuna is busásan jutalmazza a várakozást.
Baltasar Gracián
Egy lényeges dologra felhívom a figyelmedet. Szeretni csak fölfelé lehet. Nem lefelé, csakis fölfelé.
Senkit sem szeretünk azért, mert buta, gonosz, aljas, csúnya, büdös, kellemetlen, gyenge, gyáva - hanem azért, mert okos, jó, szép, kellemes, erős, bátor. Még akkor is, ha nem ilyen - ha szeretjük, belelátjuk vagy beleképzeljük mindezeket az értékeket. Ha azt mondod: "olyannak szeretlek, amilyen vagy", nem igaz! Mert ha valóban szeretsz, többnek látsz, mint amilyen vagyok. Ha szeretsz valakit, fölfelé nézel rá, minőségileg többnek látod. Mai kifejezéssel azt mondhatnánk, hogy a szeretet nem objektíven lát. Aki szeret, az nem a szemével, hanem a szívével lát.
Müller Péter
....
Ha azt mondom, szeretlek, de nem ismerlek, akkor nem téged szeretlek, hiszen azt se tudom, ki vagy. Valakit beléd vetítek, aki nem te vagy, hanem csakis az én ábránd- és vágyvilágomban él. Rávetítem az arcodra, belelátom a lelkedbe, és azt hiszem, hogy
te vagy. Valakivel összetévesztettelek.
Müller Péter
......
Barát az, akire figyelsz, mert fontos számodra a sorsa. És figyel rád, mert fontos számára a te sorsod. Barát az, aki megért - s akit mélységesen megértesz. Nem tudtok egymásnak hazudni. Túl közel van. Mintha magaddal beszélnél.
Müller Péter
Senkit sem szeretünk azért, mert buta, gonosz, aljas, csúnya, büdös, kellemetlen, gyenge, gyáva - hanem azért, mert okos, jó, szép, kellemes, erős, bátor. Még akkor is, ha nem ilyen - ha szeretjük, belelátjuk vagy beleképzeljük mindezeket az értékeket. Ha azt mondod: "olyannak szeretlek, amilyen vagy", nem igaz! Mert ha valóban szeretsz, többnek látsz, mint amilyen vagyok. Ha szeretsz valakit, fölfelé nézel rá, minőségileg többnek látod. Mai kifejezéssel azt mondhatnánk, hogy a szeretet nem objektíven lát. Aki szeret, az nem a szemével, hanem a szívével lát.
Müller Péter
....
Ha azt mondom, szeretlek, de nem ismerlek, akkor nem téged szeretlek, hiszen azt se tudom, ki vagy. Valakit beléd vetítek, aki nem te vagy, hanem csakis az én ábránd- és vágyvilágomban él. Rávetítem az arcodra, belelátom a lelkedbe, és azt hiszem, hogy
te vagy. Valakivel összetévesztettelek.
Müller Péter
......
Barát az, akire figyelsz, mert fontos számodra a sorsa. És figyel rád, mert fontos számára a te sorsod. Barát az, aki megért - s akit mélységesen megértesz. Nem tudtok egymásnak hazudni. Túl közel van. Mintha magaddal beszélnél.
Müller Péter
“A legjobb orvosok: dr. Elégedettség, dr. Higgadtság és dr. Jókedély.”
(C.H. Spurgeon)
.........
“Gyógyszerekre nincs mindig szükség, de a gyógyulásba vetett hitre igen.” (Norman Cousins
.....................
“A legnagyobb hiba, amit az orvosok elkövetnek, hogy a testet anélkül próbálják meggyógyítani, hogy az elmét is gyógyítani próbálnák. Pedig az elme és a test egy, és nem szabadna külön kezelni.” (Platón)
.......................
“A szeretet két embert gyógyít meg: azt, aki adja, és azt, aki kapja.”
(Karl Menninger)
........................
“A szerelem egy átmeneti elmebaj: házassággal gyógyítható.”
(Ambrose Bierce)
....................
“Azt kérded, mi az igazság, a gyógyulás, az örömre való képesség módja? Megmondom, fiam. Megmondom, két szóval. Alázat és önismeret. Ennyi a titok.
Alázat, talán túlságosan nagy szó. Ehhez már kegyelem kell, kivételes lelkiállapot. Hétköznap beérhetjük azzal, hogy szerények vagyunk és iparkodunk megismerni igazi vágyainkat és hajlamainkat. S azokat szégyenérzés nélkül bevalljuk magunknak. S iparkodunk megegyezni vágyainkkal és a világ lehetőségeivel.” (Márai Sándor: Az igazi)
................
Ímé, boldog ember az, a kit Isten megdorgál; azért a Mindenhatónak büntetését meg ne utáljad! Mert ő megsebez, de be is kötöz, összezúz, de kezei meg is gyógyítanak.” (Jób 5: 17-18 )
(C.H. Spurgeon)
.........
“Gyógyszerekre nincs mindig szükség, de a gyógyulásba vetett hitre igen.” (Norman Cousins
.....................
“A legnagyobb hiba, amit az orvosok elkövetnek, hogy a testet anélkül próbálják meggyógyítani, hogy az elmét is gyógyítani próbálnák. Pedig az elme és a test egy, és nem szabadna külön kezelni.” (Platón)
.......................
“A szeretet két embert gyógyít meg: azt, aki adja, és azt, aki kapja.”
(Karl Menninger)
........................
“A szerelem egy átmeneti elmebaj: házassággal gyógyítható.”
(Ambrose Bierce)
....................
“Azt kérded, mi az igazság, a gyógyulás, az örömre való képesség módja? Megmondom, fiam. Megmondom, két szóval. Alázat és önismeret. Ennyi a titok.
Alázat, talán túlságosan nagy szó. Ehhez már kegyelem kell, kivételes lelkiállapot. Hétköznap beérhetjük azzal, hogy szerények vagyunk és iparkodunk megismerni igazi vágyainkat és hajlamainkat. S azokat szégyenérzés nélkül bevalljuk magunknak. S iparkodunk megegyezni vágyainkkal és a világ lehetőségeivel.” (Márai Sándor: Az igazi)
................
Ímé, boldog ember az, a kit Isten megdorgál; azért a Mindenhatónak büntetését meg ne utáljad! Mert ő megsebez, de be is kötöz, összezúz, de kezei meg is gyógyítanak.” (Jób 5: 17-18 )
HOLDARC
Az arcod, mintha holdfény volna,
a Hold fönn, mintha lámpa volna,
a lámpa, mintha serleg volna,
a serleg, mintha ezüst volna,
az ezüst, mintha tóba hullna,
a tóvíz, mitha tükör volna,
a tükör, mintha arcod volna,
az arcod, mintha márvány volna,
a márvány, mintha lelked volna,
a lelked, mintha szemed volna,
a szemed, mintha gyöngyszem volna,
a gyöngyöd, mintha cérnán lógna,
a cérna, mintha selyem volna,
a selyem, mintha hajad volna,
a hajad, mintha tenger volna,
a tenger, mintha kagylót hozna,
a kagyló, mintha füled volna,
a füled, mintha hangod volna,
a hangod, mintha ajkad volna,
az ajkad, mintha megcsókolna,
az arcod, mintha arany volna.
(Nagy Bandó András)
Az arcod, mintha holdfény volna,
a Hold fönn, mintha lámpa volna,
a lámpa, mintha serleg volna,
a serleg, mintha ezüst volna,
az ezüst, mintha tóba hullna,
a tóvíz, mitha tükör volna,
a tükör, mintha arcod volna,
az arcod, mintha márvány volna,
a márvány, mintha lelked volna,
a lelked, mintha szemed volna,
a szemed, mintha gyöngyszem volna,
a gyöngyöd, mintha cérnán lógna,
a cérna, mintha selyem volna,
a selyem, mintha hajad volna,
a hajad, mintha tenger volna,
a tenger, mintha kagylót hozna,
a kagyló, mintha füled volna,
a füled, mintha hangod volna,
a hangod, mintha ajkad volna,
az ajkad, mintha megcsókolna,
az arcod, mintha arany volna.
(Nagy Bandó András)
A házasság egy életre szóló szövetség. Életszövetség. Arra szövetkeztek, hogy nagyszerű életetek lesz, együtt egyszerűbben megoldjátok a gondokat, együtt nagyobb eredményeket értek el, együtt nagyszerűbb élményetek lesz, kölcsönösen támogatjátok egymást, hogy megvalósítsátok a céljaitokat.
Marie Clarence
Marie Clarence
Magyarország
Sex Clowns 2
Ass to mouth 9
Lesbian College Coeds 13
A pesti spriccparty klub 14 - A doktornő is bedobja magát
Sex Village Idiot
