Sose haragudj meg arra,
Ki durva szóval megsebez.
Tudom jól, hogy fáj a sértés,
Valld be, a fontos mégsem ez.
Hidd el nekem, senki nem rossz,
Hidd el, jók az emberek,
Valakiért mindenki harcol,
Valakit mindenki szeret.
Victor Hugo

Kinai bölcsességek:


Két év elég ahhoz, hogy megtanulj beszélni, de egy egész élet kell, hogy megtanulj hallgatni.
...........
A barát egy út, az ellenség egy fal.
........
Könnyebb elterelni egy folyót, mint változtatni jellemünkön.
....................
Hogy ember légy az könnyen megy. A nehéz az, hogy EMBER légy.
...............

Csoda napok járnak, változik a szél:
öröm dala árad, költözik a tél.
Szabadul a folyó, megölel a fény-,
Olvad a gond a szívemről, minden az enyém!

Velünk jön a Szerelem, túl az utakon-,
ha lemarad az Idő, fel nem kutatom...
Mosolyog a világ, mért' ne tegyem én?
Olvad a gond a szívemről, minden az enyém!

Refrén:
Szeretem az élet hajnali dalát,
Szeretem a fények nappali szavát,
Szeretem az est otthon-melegét -,
Szeretem a csókod éjjeli tüzét!

Szeretem az álmok rejtett aranyát,
Szeretem a táncok tiszta tavaszát,
Szeretem a csönd égi örömét-,
Szeretem a csókod éjjeli tüzét!

Csoda napok járnak, változik a dér:
Mutatja magát a csillagszemű éj.
Napot kap a virág, hitet a remény-,
Olvad a gond a szívemről, minden az enyém!

Velünk jön a szerelem boldog-szabadon-,
Vége sose legyen, kérem, akarom!
Szorítom a kezed, élem a mesém
Olvad a gond a szívemről, minden az enyém!

Refrén:
Szeretem az élet hajnali dalát,
Szeretem a fények nappali szavát,
Szeretem az est otthon-melegét-,
Szeretem a csókod éjjeli tüzét!

Szeretem az álmok rejtett aranyát,
Szeretem a táncok tiszta tavaszát,
Szeretem a csönd égi örörmét-,
Szeretem a csókod éjjeli tüzét!

Refrén:
Nézz rám, érints meg szóval!
Nézz rám, számíthatsz rám!
Némán szólj hozzám csókkal!
Nézz rám, számíthatsz rám!

Refrén:
Szeretem az élet hajnali dalát
Szeretem a fények nappali szavát,
Szeretem az est otthon-melegét-,
Szeretem a csókod éjjeli tüzét!

Szeretem az álmok rejtett aranyát,
Szeretem a táncok tiszta tavaszát,
Szeretem a csönd égi örömét-
Szeretem a csókod éjjeli tüzét!


NOX : Szeretem

“Mindenik embernek a lelkében dal van,
És a saját lelkét hallja minden dalban,
És akinek szép a lelkében az ének,
Az hallja a mások énekét is szépnek.”
(Babits Mihály: Második ének)

.........
“Az olyan helyekre vezető utakat, ahová érdemes eljutni, nem lehet lerövidíteni.” (Helen Keller)
...........
“Könnyebb száz világi vágyat meghódítani, mint egyről lemondani.” (Buddha)

E. Isenhour:
Add tovább!

Ha van valamid, ami jó,
Ami barátaiddal megosztható,
Legyen bár csak egy apróság:
Hozhatja Isten áldását.
Add tovább!

Lehet, hogy csak egy dal, mely vidám,
De segít megharcolni egy-egy csatát.
Lehet, hogy egy könyv, mely érdekes,
Egy kép vagy pillantás, mely kellemes.
Add tovább!

Ne feledd a másik fájdalmát!
Te kell, hogy segítsd az úton tovább.
Egy kedves szó vagy egy mosoly
Áldás lehet a másikon.
Add tovább!

Ha tudsz egy kedves történetet,
Vagy hallottál az utcán jó híreket,
Vagy jó könyvet rejt a szobád,
Mely segít elűzni a másik bánatát,
Add tovább!

Ne légy önző a szívedben,
De viselkedj a legnemesebben.
Tedd a közösbe kenyered,
Hogy társaid is egyenek.
Add tovább!

Ha Isten meghallgatta imád,
S az égből áldást küldött le rád,
Ne tartsd meg csak magadnak,
Míg mások sírnak, jajgatnak.
Add tovább!

A szeretet lángjaiban a legkeményebb vasnak is meg kell olvadnia.
/Mahatma Gandhi/

...............
Az igaz barát a kezedet fogja és a szívedet simítja.
/Gabriel García Marquez/

Az árvaság vak rémület,büntetés a felnőtt élet.
A sorsomat most,hogy vonszoljam én-egymagam.
Egy láthatatlan villanás,nem vezet már kézen fogva.
Az éj sötét és félelmes ölén,most hogy nőljek fel én?
A kérdés csak az.

Refr. Az árnyékom,hogy lépjem át,a sorsom ellen mit tegyek.
Hogy törjek szét egy glóriát,és felnőtt máris,hogy legyek?
Kérdezni, hogy kell?
Van aki sejti önmagát,és hogy lesz szabad,ha a saját árnyát
sosem lépi át.

A szép üveggömb összetört,nem véd többé gyermek álom.
És száz cserép közt, sebzett szívvel állsz.
Ha rád zuhant egy zord világ,hogy bírnád el gyönge vállal?
És átkozóthatsz senki nem felel,de érzed menni kell!
A kérdés csak az.

Refr. Az árnyékot,hogy lépjem át,a múltol búcsút,hogy vegyek?
Hogy törjek szét egy glóriát,miért bánt a lelkiismeret?
Hogy száll az ember?
A földbe rántja önmagát,és,hogy lesz szabad ha a saját árnyát
sosem lépi át.

Adagio : Árnyék

Esti Kornél éneke


Indulj dalom,
bátor dalom,
sápadva nézze röptöd,
aki nyomodba köpköd:
a fájdalom.

Az életen, a szinten,
a fénybe kell kerengni,
légy mint a minden,
te semmi.

Ne mondd te ezt se, azt se,
hamist se és igazt se,
ne mondd, mi fáj tenéked,
ne kérj vigaszt se.
Légy mint a fű-fa, élő,
csoda és megcsodáló,
titkát ki-nem-beszélő,
röpülő, meg-nem-álló.

Légy az, ami a bölcs kéj
fölhámja, a gyümölcshéj
remek ruhája, zöld szín
fán, tengeren a fölszín:
mélységek látszata.

No fuss a kerge széllel,
cikázva, szerteszéjjel,
ki és be, nappal-éjjel,
s mindent, mi villan és van,
érj el.
Tárgyalj bolond szeszéllyel,
komázz halál-veszéllyel,
s kacagd ki azt a buzgót,
kinek a mély kell.

Mit hoz neked a búvár,
ha fölbukik a habból?
Kezében szomorú sár,
ezt hozza néked abból.

Semmit se lát, ha táncol
fényes vizek varázsa,
lenn nyög, botol a lánctól,
kesztyűje, mint a mázsa,
fontoskodó-komoly fagy
dagadt üvegszemébe.
Minden búvárnak oly nagy
a képe.

Jaj, mily sekély a mélység
és mily mély a sekélység
és mily tömör a hígság
és mily komor a vígság.
Tudjuk mi rég, mily könnyű
mit mondanak nehéznek,
és mily nehéz a könnyű,
mit a medvék lenéznek.
Ó szent bohóc-üresség,
szíven a hetyke festék,
hogy a sebet nevessék,
mikor vérző-heges még
ó hős, kit a halál-arc
rémétől elföd egy víg
álarc,
ó jó zene a hörgő
kínokra egy kalandor
csörgő,
mely zsongít, úgy csitít el,
tréfázva mímel,
s a jajra csap a legszebb
rímmel.

A céda életet fesd,
azt, ami vagy te, tettesd,
királyi ösztönöddel
ismersz-e még felettest?
Az únt anyag meredt-rest
súlyát nevetve lökd el,
s a béna, megvetett test
bukásait a szellem
tornáival feledtesd.

Hát légy üres te s könnyű,
könnyű, örökre-játszó,
látó, de messze-látszó,
tarkán lobogva száz szó
selymével, mint a zászló,
vagy szappanbuborék fenn,
szelek között, az égben,
s élj addig, míg a lélek,
szépség, vagy a szeszélyek,
mert - isten engem - én is,
én is csak addig élek.

Menj mély fölé derengni,
burkolva, játszi színben,
légy mint a semmi,
te minden.

/Kosztolányi Dezső/

Mert hát, légy bölcs, légy balga, pap,
Laikus, gazdag vagy szegény,
Fösvény, tékozló, kicsi, nagy,
Úr, paraszt, szép, rút, bűn s erény,
Bármily rangú földi szirén,
Csupa nyakék, dísz, kincs, sugár,
Hiába: e föld kerekén
Mindenkit elvisz a halál.
Francois Villon
.........................

Életed útját magad választod,
Válassz hát úgy, ha egyszer
Elindulsz, nincs már visszaút.
Kodály Zoltán
..................

Soha ne ígérj többet, mint amennyit képes vagy teljesíteni, de mindig nyújts többet,
mint amennyit megígérsz.

Lou Holtz

.......................................
Jó, ha az embert emlékeztetik rá, hogy a legerősebb is elgyöngülhet,
és a legbölcsebb is tévedhet.

Mahatma Gandhi

............................

Halottak

Volt emberek.
Ha nincsenek is, vannak még. Csodák.
Nem téve semmit, nem akarva semmit,
hatnak tovább.
Futók között titokzatos megállók.
A mély sötét vizekbe néma, lassú
hálók.
Képek,
már megmeredtek és örökre
szépek.
Nem-élők,
mindent felejtő, mindent porba ejtő
henyélők,
kiknek kezéből a haraszt alatt
lassan kihullt a dús tapasztalat.
/Kosztolányi Dezső/

HALOTTAK NAPJÁN

Halottja van mindannyiunknak,
Hisz percről-percre temetünk,
Vesztett remény mindenik percünk
És gyászmenet az életünk.
Sírhantolunk, gyászolunk mindig,
Temetkező szolgák vagyunk!
-- Dobjuk el a tettető álcát:
Ma gyásznap van, ma sírhatunk!

Annyi nyomor, annyi szenny, vétek
Undorít meg e sárgolyón...
Hulló levélt hányszor feledtet
A megváltó, a gyilkos ón!...
Óh, hányszor kell a sírra néznünk,
Hogy vigasztaljuk önmagunk --
-- Dobjuk el a tettető álcát:
Ma ünnep van, ma sírhatunk!...

/Ady Endre/

Nem annak a hangját fogják meghallani, aki nagyobbat ordít, hanem aki igazabbat szól. És az nem lesz a legokosabb ember, aki a gyűlöletet tudja, hanem az, aki a szeretetet és a megértést.
Wass Albert
................

Szeretem a disznókat. A kutyák felnéznek ránk. A macskák lenéznek bennünket. A disznók egyenrangúnak kezelnek.
Winston Churchill
..................
A szeretetet nem lehet megvenni, azt ki kell érdemelni.
Carol Bigley
............................
Ha emberi szeretettel szeretünk, a szeretetből könnyen átcsapunk a gyűlöletbe; de az isteni szeretet nem változhat meg. Semmi sem olthatja ki, még a halál sem. Ez a lélek lényege.
Lev Tolsztoj

“Nagyra becsülöm azt a barátom, aki időt talál számomra a naptárában, de még jobban szeretem azt, aki elő sem veszi a naptárát, ha rólam van szó.”
(Robert Brault)
.....................
“A barátság oka nem lehet véletlen, sem az egymásra utaltság. Még kevésbé az azonos világnézeti beállítottság vagy politikai célkitűzés. A barátság oka egyedül a barátság maga.” (Wass Albert)
.................
“A barátság legnagyobb próbája nem az, ha a magunk hibáit tárjuk fel barátunknak, hanem ha neki tárjuk fel az övéit.” (La Rochefoucauld)
..................
“Barát az, aki akkor is velünk tart, amikor az egész világ ellenünk fordul.”
(Alban Goodier)
.....................
“A barátom sem tökéletes és én sem vagyok az – így aztán tökéletesen összeilllünk.” (Alexander Pope)
.................
“Az élet olyan, mint egy kártyajáték. A kiosztott lapok adottak, de ahogy játszod őket, az szabad akarat.” (Jawaharlal Nehru)

1. Szólj, ha vesztes körben élsz,
Szólj, ha vigaszt nem is kérsz.
Van az úgy, hogy a jó válasz sehol sincs már.
Van úgy, hogy az élet kicsit fáj.

R1. Mindig lesz egy szó,
Mindig lesz egy jel,
Lesz egy dal, amit felér egy vigasszal talán...

2. Volt, hogy a játék felborult,
S volt, hogy nem csak rajtunk múlt.
Ahol élsz, ez a hely már csak így a tiéd,
Nézd el neki, ha néha egy kicsit se jó, se szép.

R2. Tudod jól: mindig lesz egy dal.
Tudod jól: mindig lesz egy dal.
Egy dal, mi csak szólni akar.

3. Volt, hogy a győztes te voltál,
S bánt, hogy az érem másnak jár,
Az is volt, hogy a barátok árultak el,
Néhány hang tudom nem lehet csoda, de szól, de kell.

R3. Tudod jól: mindig lesz egy dal.
Tudod jól: mindig lesz egy dal.
Tudod jól: mindig lesz egy dal.
Tudod jól: mindig lesz egy dal,
Ami csak neked szól.

Gerendás Péter : Mindig lesz egy dal

ÁPRILY LAJOS

OKTÓBERI SÉTA


Ez itt a hervadás tündér-világa.
Akartál látni szép halált velem?
A Bükkös-erdő bús elégiája
szép, mint a halál és a szerelem.


Fától fához remegve száll a sóhaj,
közöttük láthatatlan kéz kaszál.
Az ágakról a fölrebbent rigóraj
tengődni még a holt irtásba száll.

Lombját a gally, nézd, mily kimélve ejti,
holnap szél indul, döntő támadás,
holnaputánra minden elfelejti,
milyen volt itt a végső lázadás.

Mint gyertya-csonkok roppant ravatalnál,
tönkök merednek dúltan szerteszét,
s a nyár, ez a kilobbant forradalmár,
vérpadra hajtja szőke, szép fejét.

A partot fűzek testőrsége óvja,
a tollforgójuk ritkítottan ing.
Halkan himbál a horgom úsztatója,
nagyot csobbant a játékos balint.

Fény-pászma hull most messze, holt mezőig,
s a víz egy percre hullámos határ:
innen mosolygó partja tükröződik,
itt egy utolsót lobban még a nyár.

De túl, gyepén a ritkuló bereknek
ijedt lombok rebbennek szerteszét,
a szél felettük pókszálat lebegtet,
ezüst pókszálat és ezüst zenét.

Az ősz hárfás tündére jár a réten,
az ő húrjáról szól a halk zene.
Most át fog jönni: árnyékát sötéten
pallónak átveti a jegenye.

Uram, hányszor lehet az én atyámfiának ellenem vétkezni, és néki megbocsátanom? még hétszer is? Monda néki Jézus: Nem mondom néked, hogy még hétszer is, hanem még hetvenhétszer is.
Biblia
........................
Szeretném felverni lelkem dalával
A szomorúk szívét, a világot.
Most megbocsátok annak is,
Aki bántott.
József Attila
....................
Az ember nem azt szereti, akit akar, hanem akit tud.
Móra Ferenc
............................
Aki a zenét szereti, soha nem lehet igazán boldogtalan.
Franz Schubert
.....................
Az élet keresztjei olyanok, mint a kotta keresztjei: felemelnek.
Ludwig van Beethoven
....................
Hogy állandóan boldog lehess, folyton változnod kell.
Konfuciusz

Szóljak bár emberek vagy angyalok nyelvén,
Ha szeretet nincs bennem,
Csak zeng érc vagyok o vagy pengo cimbalom.
Legyen bár prófétáló tehetségem,
Ismerjem bár az összes titkokat és minden tudományt,
Legyen akkora hitem, hogy hegyeket mozgassak,
Ha szeretet nincs bennem,
Mit sem érek.
Osszam el bár egész vagyonomat a szegényeknek,
S vessem oda testemet, hogy elégessenek,
Ha szeretet nincs bennem,
Mit sem használ nekem.
A szeretet türelmes, a szeretet jóságos,
A szeretet nem féltékeny,
Nem kérkedik, nem gogösködik,
Nem tapintatlan, nem keresi a magáét,
Haragra nem gerjed, a rosszat föl nem rója,
Nem örül a gonoszságnak,
De együtt örül az igazsággal.
Mindent eltur, mindent elhisz,
Mindent remél, mindent elvisel.
A szeretet soha el nem múlik.
A prófétálás megszunik,
A nyelvek elhallgatnak,
A tudomány elenyészik.
Tudásunk csak töredékes,
Töredékes prófétálásunk is.
Mikor azonban eljön a beteljesedés,
Véget ér az, ami töredékes.
Amikor még gyermek voltam, úgy beszéltem, mint a gyermek,
Úgy gondolkodtam, mint a gyermek, úgy ítéltem, mint a gyermek.
E amikor felnottem, elhagytam a gyermek szokásait.
Ma még csak tükörben, homályosan látunk,
Akkor majd színrol színre.
Most csak töredékes a tudásom,
Akkor majd úgy ismerek,
Ahogy én is ismert vagyok.
Most megmarad a hit, remény, szeretet,
Ez a három,
De köztük legnagyobb a szeretet.
Törekedjetek a szeretetre!


A szeretet himnusza
(1 Kor 13,1 - 14,1)

Szétlövik az agyad
Talán elvágják a nyakad
Talán túladagolnak, vagy megzsarolnak
Arcodba szakad az erõszak
Beléd mar egy véreb
És a földre hull a véred
Talán kötél vár téged, vagy méreg
Arcodba szakad az erõszak

Védd magad
Tudom, erõs vagy
Bármi lesz, talpra állsz
Semmi vész
A józan ész
Segít, hogy tisztán láss

Ízekre szednek
És szanaszét tépnek
Megégetnek, vagy hidegre tesznek
Arcodba szakad az erõszak
Kilopják a szemed
Talán elveszik a hited
Talán kirabolnak, talán elrabolnak
Arcodba szakad az erõszak

Védd magad
Tudom, erõs vagy
Bármi lesz, talpra állsz
Semmi vész
A józan ész
Segít, hogy tisztán láss

Védd magad
Tudom, erõs vagy
Bármi lesz, talpra állsz
Semmi vész
A józan ész
Segít, hogy tisztán láss

Ossian : Védd magad

"Jaj, mily sekély a mélység
és mily mély a sekélység
és mily tömör a hígság
és mily komor a vígság.
Tudjuk mi rég, mily könnyű
mit mondanak nehéznek,
és mily nehéz a könnyű,
mit a medvék lenéznek."

Kosztolányi Dezső: Esti Kornél éneke

KÁNYÁDI SÁNDOR: VALAMI KÉSZÜL


Elszállt a fecske,
üres a fészke,
de mintha most is
itt ficserészne,
úgy kél a nap, és
úgy jön az este,
mintha még nálunk
volna a fecske.
Még egyelőre
minden a régi,
bár a szúnyog már
bőrét nem félti,
és a szellő is
be-beáll szélnek,
fákon a lombok
remegnek, félnek.
Valami titkon,
valami készül:
itt-ott a dombon
már egy-egy csősz ül:

Nézd csak a tájat,
de szépen őszül.

Sokféleképpen lehet nemszeretni is. Még emberségesen is.
Galgóczi Erzsébet 16

................
Az ember sokkal könnyebben alkot magának rossz véleményt arról, akit megbántott vagy akinek szándéktalanul is ártott, mint arról, akivel jót tett.
Ottlik Géza
.................
Ha valaki utálni akar, akkor a fejed tetejére is állhatsz, akkor is utálni fog.
Laurell Kaye Hamilton
.........................
Minden baj ebből származik közöttünk ezen a földön, hogy nem értjük meg egymás szavát.

Wass Albert
...................
Nem én vagyok bonyolult, hanem a dolog, amiről beszélek.
Karinthy Frigyes
....................
Nincsen más, csak a hit és a dac,
A tiéd csak az marad, amit másoknak adsz.
Ákos
.......................
Senki sem kerül a környezetünkbe véletlenül! Lényünk sajátos összetétele idézte meg.
Szepes Mária
.....................
Ha nem beszélsz azzal, akivel pedig szót lehetne érteni, veszni hagytál egy embert. Ha pedig beszélsz azzal, akivel nem lehet szót érteni, elvesztegetted szavaidat. Az okos ember sem az embereket nem hagyja veszni, sem a szavait nem vesztegeti el.
Konfuciusz
..................................

Nem annak a hangját fogják meghallani, aki nagyobbat ordít, hanem aki igazabbat szól. És az nem lesz a legokosabb ember, aki a gyűlöletet tudja, hanem az, aki a szeretetet és a megértést.
Wass Albert
................

Hányszor és hányan mondták: "nem sikerül"
Célom és összes álmom a semmibe merül
Mégis elindultam, a semmiből kezdtem el
Határt, mit mások szabtak, nem fogadhattam el

Megyek, míg mehetek én
Míg rámköszön a Fény

Túl a sok-sok álmon
Lázadó, könyörtelen harcon
Sorsom tisztán látom
Amíg létezem, a magam útját járom

Túl a sok-sok álmon
Lázadó, könyörtelen harcon
Sorsom tisztán látom
Amíg létezem, a magam útját járom

Hibáim, vétkem, bűnöm: meggyóntam rég
Mentségem nincs más semmi, csak az őszinteség
Ne várd, hogy megváltozzam, túl késő már
Porból a porba tartok, de pár boldog nap még jár

Megyek, míg mehetek én
Míg rámköszön a Fény

Túl a sok-sok álmon
Lázadó, könyörtelen harcon
Sorsom tisztán látom
Amíg létezem, a magam útját járom

Túl a sok-sok álmon
Lázadó, könyörtelen harcon
Sorsom tisztán látom
Amíg létezem, a magam útját járom

Az utca volt az én iskolám
Szöges ostor a Bibliám
A fizetségem, hogy élhetek
És még remélhetek
A mostoha idő tanított
Hogy legfőbb jog az Ököljog
S ha elárulnak, majd megszokod
Nem nagy dolog

Túl a sok-sok álmon
Lázadó, könyörtelen harcon
Sorsom tisztán látom
Amíg létezem, a magam útját járom

Túl a sok-sok álmon
Lázadó, könyörtelen harcon
Sorsom tisztán látom
Amíg létezem, a magam útját járom

Ossian : A magam útját járom

Márai Sándor: Mennyből az angyal

MENNYBŐL AZ ANGYAL - MENJ SIETVE
Az üszkös, fagyos Budapestre.
Oda, ahol az orosz tankok
Között hallgatnak a harangok.
Ahol nem csillog a karácsony.
Nincsen aranydió a fákon,
Nincs más, csak fagy, didergés, éhség.
Mondd el nekik, úgy, hogy megértsék.
Szólj hangosan az éjszakából:
Angyal, vigyél hírt a csodáról.

Csattogtasd szaporán a szárnyad,
Repülj, suhogj, mert nagyon várnak.
Ne beszélj nekik a világról,
Ahol most gyertyafény világol,
Meleg házakban terül asztal,
A pap ékes szóval vigasztal,
Selyempapír zizeg, ajándék,
Bölcs szó fontolgat, okos szándék.
Csillagszóró villog a fákról:
Angyal, te beszélj a csodáról.

Mondd el, mert ez világ csodája:
Egy szegény nép karácsonyfája
A Csendes Éjben égni kezdett -
És sokan vetnek most keresztet.
Földrészek népe nézi, nézi,
Egyik érti, másik nem érti.
Fejük csóválják, sok ez, soknak.
Imádkoznak vagy iszonyodnak,
Mert más lóg a fán, nem cukorkák:
Népek Krisztusa, Magyarország.

És elmegy sok ember előtte:
A Katona, ki szíven döfte,
A Farizeus, ki eladta,
Aki háromszor megtagadta.
Vele mártott kezet a tálba,
Harminc ezüstpénzért kínálta
S amíg gyalázta, verte, szidta:
Testét ette és vérét itta -
Most áll és bámul a sok ember,
De szólni Hozzá senki nem mer.

Mert Ő sem szól már, nem is vádol,
Néz, mint Krisztus a keresztfáról.
Különös ez a karácsonyfa,
Ördög hozta, vagy Angyal hozta -
Kik köntösére kockát vetnek,
Nem tudják, mit is cselekesznek,
Csak orrontják, nyínak, gyanítják
Ennek az éjszakának a titkát,
Mert ez nagyon furcsa karácsony:
A magyar nép lóg most a fákon.

És a világ beszél csodáról,
Papok papolnak bátorságról.
Az államférfi parentálja,
Megáldja a szentséges pápa.
És minden rendű népek, rendek
Kérdik, hogy ez mivégre kellett.
Mért nem pusztult ki, ahogy kérték?
Mért nem várta csendben a végét?
Miért, hogy meghasadt az égbolt,
Mert egy nép azt mondta: ,,Elég volt.'

Nem érti ezt az a sok ember,
Mi áradt itt meg, mint a tenger?
Miért remegtek világrendek?
Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.
De most sokan kérdik: mi történt?
Ki tett itt csontból, húsból törvényt?
És kérdik, egyre többen kérdik,
Hebegve, mert végképp nem értik -
Ők, akik örökségbe kapták -:
Ilyen nagy dolog a Szabadság?

Angyal, vidd meg a hírt az égből,
Mindig új élet lesz a vérből.
Találkoztak ők már néhányszor
- A költő, a szamár, s a pásztor -
Az alomban, a jászol mellett,
Ha az Élet elevent ellett,
A Csodát most is ők vigyázzák,
Leheletükkel állnak strázsát,
Mert Csillag ég, hasad a hajnal,
Mondd meg nekik, -
mennyből az angyal


New York, 1956.

“A csönd és a nyugalom nem fejleszti a jellemet. Csak a szenvedés és a megpróbáltatás nyomán erősödik a lélek, tisztul az éleslátás, támad fel az ambíció és jön el a siker.” (Helen Keller)
...................
“A barátság oka nem lehet véletlen, sem az egymásra utaltság. Még kevésbé az azonos világnézeti beállítottság vagy politikai célkitűzés. A barátság oka egyedül a barátság maga.” (Wass Albert)

“Az igazi szeretet ajándék: nem kérheted és nem is követelheted, ahogyan ő sem kér, és nem követel semmit. Van, ha életre hívod; és nincs, ha elvárod, hogy legyen. Földi eszköznek semmi hatalma felette.” (Tatiosz: Életbölcsességek)
..................

"A nagy szavak nem érnek semmit, Elszállnak, mint az őszi szél De a szeretet, ha tiszta szívből fakad, Elkíséri az embert, amíg él."
József Attila

..............................
Adni, adni jót, hitet, bátorítást, de mindenekfelett szeretetetet.
Johann Wolfgang Goethe

József Attila: Amit szívedbe rejtesz


Amit szívedbe rejtesz,
szemednek tárd ki azt;
amit szemeddel sejtesz,
szíveddel várd ki azt.

A szerelembe -- mondják --
belehal, aki él.
De úgy kell a boldogság,
mint egy falat kenyér.

S aki él, mind-mind gyermek
és anyaölbe vágy.
Ölnek, ha nem ölelnek --
a harctér nászi ágy.

Légy, mint a Nyolcvan Éves,
akit pusztítanak
a növekvők s míg vérez,
nemz millió fiat.

Már nincs benned a régen
talpadba tört tövis.
És most szívedből szépen
kihull halálod is.

Amit szemeddel sejtesz,
kezeddel fogd meg azt.
Akit szívedbe rejtesz,
öld, vagy csókold meg azt!

Az ész a főnököd
Nem jóbarát
Nem tűri a tréfát
A fantáziát

Alul a szíved
Szegény rokon
Robotolt érted
De nem vette zokon

Szív és az Ész
Egy józan, egy merész
A kettő párharcából
Dől el, merre mész
Láncra vert kéz
Sorsod most nehéz
Fellázadt a szíved
Végre harcra kész

Az ész egy zsarnok
Szívedbe lát
Tűrnöd kell hát
A logikád szavát
Szíved már unja
Lázadna már
Nem várja tovább
A megváltó csodát

Szív és az Ész
Egy józan, egy merész
A kettő párharcából
Dől el, merre mész
Láncra vert kéz
Sorsod most nehéz
Fellázadt a szíved
Végre harcra kész
/Ossian: A szív és az ész../

(Qka Mc
Tudod az élet szép és az élet yo
Yol teszed ha azt hiszed hogy nekem való
De már jöhetne más változás
És nem ez az egyhangú unalmas várakozás
Amiben élek én a Föld e féltekén
Lógó nyelvvel loholok a pénzemért
És az is meglehet, hogy amit elteszek
Azon épp csak egy kifli amit megveszek

(Richie- P
Lógó nyelvvel loholok a pénzemér'
Amiben élek én a Föld e féltekén
De már jöhetne más változás
És nem ez az egyhangú unalmas várakozás
Tudod az élet szép és az élet yo
Yol teszed ha azt hiszed hogy nekem való
És az is meglehet, hogy amit elteszek
Azon épp csak egy kifli amit megveszek

Animal Cannibals : Tudod az élet szép

Bármid van, amire azt mondod, enyém, ne feledd hozzágondolni: kölcsön kaptam. Mert mindenedet az élettől kaptad, s mindenedet vissza kell adnod.
Gárdonyi Géza
...................
Ha tiszta lapokkal akarunk játszani az életben, akkor a fájdalmas dolgokat is végre kell hajtani. Az életnek velejárója a fájdalom.
Csernus Imre

................................
Minden napnak van valamilyen öröme. Neveld rá a szemedet, hogy meglássa azt.
Wass Albert

Mielőtt megszólalsz, gondold meg, hogy amit mondani akarsz szebb-e, mint a csend, amit meg akarsz törni.

Hölderin
...............
Ne sírj, mert vége lett! Mosolyogj, mert megtörtént.

Gabriel García Márquez
.................
Egyetlen értelmes ember barátsága többet ér, mint az összes balgáé.

Démokritosz
........................
Bocsáss meg az ellenségeidnek, de jegyezd meg a nevüket.

J. F. Kennedy, amerikai politikus
.....................
Akinek látszunk, arról mindenki ítélhet, amilyenek valójában vagyunk, arról senki sem.

Voltaire

Nem vagyok biztos abban, milyen lesz a mennyben, de egyet biztosan tudok. Ha meghalunk és eljön az idő, hogy az Úr ítéljen fölöttünk, nem azt kérdezi majd: mennyi jót tettünk életünkben, hanem mennyi szeretettel tettük.
Teréz anya 22

..................
Könnyű azt szeretni, aki viszontszeret. De nem ez kunszt, hanem hogy azt kedveld, aki utál téged!
Vavyan Fable
........................
A szeretet mindennél több, és mindennél erősebb. Még a törvénynél is, amit könyvekbe írva őriznek.
Wass Albert

PÁRISBAN JÁRT AZ ŐSZ


Párisba tegnap beszökött az Ősz.
Szent Mihály útján suhant nesztelen,
Kánikulában, halk lombok alatt
S találkozott velem.

Ballagtam éppen a Szajna felé
S égtek lelkemben kis rőzse-dalok:
Füstösek, furcsák, búsak, bíborak,
Arról, hogy meghalok.

Elért az Ősz és súgott valamit,
Szent Mihály útja beleremegett,
Züm, züm: röpködtek végig az uton
Tréfás falevelek.

Egy perc: a Nyár meg sem hőkölt belé
S Párisból az Ősz kacagva szaladt.
Itt járt, s hogy itt járt, én tudom csupán
Nyögő lombok alatt.

/Ady Endre/

1. Csak a jók mennek el,
ők hagynak el
s mit ők hoztak el,
ők viszik el.
2. Ez nem tűnik fel
míg együtt vagyunk,
csak a jók ünnepén,
hol az égben vagyunk.
3. Mért mentél el,
miért hagytál el?
Szerettünk téged
távol vagy közel.
4. Csak a jók mennek el,
ő teljesít,
és a szívünk úgy fáj
s a szánk visszahív.
5. Uram fogadd be őt,
a jók közül volt,
csak értünk élt,
a mindenünk volt!"
/Zámbó Jimmy/

Ha jó ügyet védesz, mitől is félhetsz? Mi is történhetik veled? Letepernek, megrágalmaznak kirabolnak, meggyaláznak? Vádakkal fordulnak ellened, hamisan ítélnek?
Mindez nem változtat azon, hogy az ügy, melyet védtél, jó volt, és ezért jó volt az is amit csináltál, mikor a jó ügy védelmére szegődtél. Ilyenkor ne törődj senkivel és semmivel, csak az üggyel. Az ügy igazával, mert meg kell védened. Végül is tehetetlenek az igazsággal szemben. Letiporhatnak, de meg nem győzhetnek. Vádolhatnak, de meg nem hazudtolhatnak. Elvehetik életed, de nem vehetik el igazságod. Csak akkor nem vagy magányos az életben, ha jó ügyet szolgálsz. Nincs fizetség és jutalom az ilyen perben. De nincs alku sem. Ezért soha ne félj kimondani azt, amiről egész lelkeddel tudod, hogy igaz
/Márai Sándor/

Egy idő után megtanulod a finom különbségtételt
a kézfogás és az önfeladás között.
És megtanulod, hogy a vonzalom nem azonos
a szerelemmel és a társaság a biztonsággal.
És kezded megérteni, hogy a csók nem pecsét
és a bók nem esküszó.

És hozzászoksz, hogy emelt fővel és nyitott szemmel fogadd a vereséget, a felnőtt méltóságával,
nem pedig a gyermek kétségbeesésével.
És belejössz, hogy minden tervedet a mára alapozd,
mert a holnap talaja túl ingatag ehhez.
Egy idő után kitapasztalod, hogy még a
napsugár is éget, ha túl sokáig ér.

Műveld hát saját kertecskédet,
magad ékesítsd fel a lelked,
ne mástól várd, hogy virágot hozzon neked.
És tanuld meg, hogy valóban nagyon sokat kibírsz.
Hogy valóban erős vagy.
És valóban értékes.
/Veronica A.Schoffstall/

A szeretet türelmes, minden más türelmetlen. És amint egyszer megérted, hogy türelmesnek lenni annyi, mint szeretni, és türelmesnek lenni annyi, mint imádságban lenni, akkor mindent megértettél. Meg kell tanulnod várni.
Osho
...........
Ha úgy érkezel a világra, hogy tudod, hogy szeretnek, és így is távozol, mindennel meg tudsz birkózni, ami a kettő között történik.
Michael Jackson
.................
Ne szánd a holtakat [...]. Az élőket sajnáld, s legfőképp azokat, akik szeretet nélkül élnek.
Joanne Kathleen Rowling

“Játékaidat elvehetik, ruháidat, pénzedet is elvehetik mások. De nincsen olyan hatalma a földnek, amelyik elvehetné tőled azt, hogy a pillangónak tarka szárnya van, s hogy a rigófütty olyan az erdőn, mintha egy nagy kék virág nyílna ki benned. Nem veheti el senki tőled azt, hogy a tavaszi szellőnek édes nyírfaillata van, és selymes puha keze, mint a jó tündéreknek.” (Wass Albert
.............
„Ügyelj gondolataidra, mert azok szabják meg szavaidat!
Ügyelj szavaidra, mert azok szabják meg a tetteidet!
Ügyelj a tetteidre, mert azok szabják meg szokásaidat!
Ügyelj szokásaidra, mert azok szabják meg jellemedet!
Ügyelj jellemedre, mert az szabja meg sorsodat!”

(Charles Reade)
.....................

“Mindig az az erősebb, aki nem tombol, hanem mosolyog.” (japán közmondás
..............
“A béke nem a konfliktus hiánya, hanem a konfliktus kezelésének képessége.”
(Dan Millman)

...................
“Az emberek szívesebben viselik el a megszokott körülményeket, mint a kockázatvállalást és a jutalmazást. Érdemes felvállalni a kényelmetlen – kellemetlen helyzeteket, mert akkor fejlődik az ember, és azokból tanul. Ha tudatosan hozod magadat kellemetlen helyzetbe, idővel cserébe nagy kényelmet fogsz tudni magadnak biztosítani.” (T. Harv Eker)
..................
“Milyen közel állnak egymáshoz: adni – kapni, ajándékozni – elvenni, tisztelni – megalázni, odafigyelni – elvárni, elengedni – kényszeríteni, megbocsátani – haragudni, megbízni – gyanakodni, együttérezni – közönybe burkolózni, hinni – kételkedni…

A választani tudás az igazi tudás. A jó ember ritkán téved.”

(Tatiosz)

Váci Mihály: Még nem elég

Nem elég megborzongni,
De lelkesedni kell!
Nem elég fellobogni,
De mindig égni kell!
És nem elég csak égni:
Fagyot is bírni kell,
Ki acél akar lenni,
Suhogni élivel.

Nem elég álmodozni!
Egy nagy-nagy álom kell!
Nem elég megérezni,
de felismerni kell,
Nem elég sejteni,
hogy milyen kor jön el,
Jövőnket – tudni kell!

Nem elég a célt látni,
járható útja kell!
Nem elég útra lelni,
az úton menni kell!
Egyedül is! – Elsőnek,
elől indulni el!
Nem elég elindulni,
de mást is hívni kell!
S csak az hívjon magával,
aki vezetni mer.

Nem elég a jóra vágyni,
a jót akarni kell!
És nem elég akarni,
De tenni, tenni kell:
A jószándék kevés!
Több kell – az értelem!
Mit ér a hűvös ész?!
Több kell – az érzelem!
Ám nem csak holmi érzés,
de seb és szenvedély
keresni, hogy miért élj,
szeress, szenvedj, remélj!

Nem elég – a Világért!
Több kell – a nemzetért!
Nem elég – a Hazáért!
Több kell most – a népedért!
Nem elég – Igazságért!
Küzdj azok igazáért,
kiké a szabadság rég,
csak nem látják még,
hogy nem elég!
Még nem elég!

Szemben a széllel..


Igen, büszkeség is kell ahhoz, hogy teljes életet élhess,
De túl nagy sebességgel, egy kanyarban, ami éles
Elszállsz hamar pláne, ha a kezed nincs a kormányon
Talán taszít a kompromisszum, de az élet majd hozzá nyom

A pofont néha állni kell, ha van, ha nincs kedved
De a szamár is bír annyi ésszel, hogy enged ha már szenved
Én nem megyek le kutyába senkinek sem
És persze neked sem kell, de ne hidd, hogy vicceltem

Mert Miss Mázli nem lehet
Mindig a csajod, ezt ne feledd!
A fejed az egyetlen, amitől nem szabadulsz, ha elveszted

Mindig szemben a széllel
Őrült büszkeséggel,
De akkor mondd mit érzel,
Ha a célodhoz nem érsz el?

Mindig szemben a széllel
Őrült büszkeséggel,
De akkor mondd mit érzel,
Ha a célodhoz nem érsz el?

Akinek lé határozza meg a tudatát az csak törtet,
De, ha szívből élsz is jól vigyázz, mert az meg összetörhet
Harcolj, hogyha fontos! A Félelmedet küzd le!
De, ha fehéren és feketén látsz csak, az élet neked szürke

Mert Miss Mázli nem lehet
Mindig a csajod, ezt ne feledd!
A fejed az egyetlen, amitől nem szabadulsz, ha elveszted

Mindig szemben a széllel
Őrült büszkeséggel,
De akkor mondd mit érzel,
Ha a célodhoz nem érsz el?

Mindig szemben a széllel
Őrült büszkeséggel,
De akkor mondd mit érzel,
Ha a célodhoz nem érsz el?


Mindig szemben a széllel
Őrült büszkeséggel,
De akkor mondd mit érzel,
Ha a célodhoz nem érsz el?

Szemben a széllel
Igen szemben a széllel
De akkor mit érzel
Ha a célodhoz nem érsz soha már el?

/Depresszió/

Igaz leszek, mert vannak, akik bíznak bennem;
Tiszta leszek, mert vannak, akik törődnek velem;
Erős leszek, mert olyan sok a szenvedés;
Merész leszek, mert annak kell lennem;
Barátja leszek mindenkinek - ellenségnek, társtalannak;
Ajándékozom, s elfeledem az ajándékot;
Alázatos leszek, mert ismerem a gyengéimet;
Felnézek, és nevetek, és szeretek, és magasba emelek.
Howard Arnold Walter
............
Nem az a fontos, hogy velünk mit tesznek, hanem az, hogy mi mit teszünk.
Marcus Aurelius
...............


Isten majd megbocsát nekem, az a mestersége.
Heinrich Heine
.............
Uram, hányszor lehet az én atyámfiának ellenem vétkezni, és néki megbocsátanom? még hétszer is? Monda néki Jézus: Nem mondom néked, hogy még hétszer is, hanem még hetvenhétszer is.
Biblia
.......................
Embernek születtél, s ezért nem kívánom tőled, hogy megbocsáss az embereknek. Értsd meg őket, és hallgass.
Márai Sándor
........................
Szeretném felverni lelkem dalával
A szomorúk szívét, a világot.
Most megbocsátok annak is,
Aki bántott.
József Attila
....................
És üzenem volt barátaimnak,
kik megtagadják ma nevemet:
ha fordul egyet újra a kerék,
én akkor is barátjok leszek
és nem lesz bosszú, gyűlölet, harag.
Kezet nyújtunk egymásnak és megyünk
és leszünk Egy Cél és Egy Akarat.
Wass Albert
...............
A jó vezető pontosan olyan, mint egy kertész: felelősséget kell vállalnia azért, amit elültetett. Néha ki kell kapálnia a vadhajtásokat, de a jövőért dolgozik, azokért a gyümölcsökért, amelyek majd később fognak megérni.
Nelson Mandela
.............
Soha ne vitatkozz idiótákkal! Lesüllyedsz az ő szintjükre és legyőznek a rutinjukkal.
Woody Allen
.......................

Wass Albert: Rózsaszírmok

Leszállt az alkony s egy lenge szellő
Tündér rózsát hintett az égre,
Fülembe suttogott egy bús mesét,
S tova libbent a messzeségbe...
Egyszer, régen, mikor még volt öröm,
Egy tündér élt nyíló rózsák között,
Alatta vígan csillogott a tó
S a zord szikla bíborba öltözött...
Ha jött az est, ott dalolt a szellő,
A bércen harsogott a vadpatak,
S a szellő halk suttogása mellett
Táncolt a köd, s ezüst hold sugarak...
Hanem egyszer, zúgó fergetegben
A Szélkirály orkán csapatja jött,
És elragadva a tündérleányt
Eltűnt a sötét fellegek mögött...
Azóta mindig, mikor jön az est,
S bíborban úsznak a hegyoldalak,
A szellő halkan az égre szórja
A fonnyadt tündér-rózsa szirmokat...
Én is olyan bús szellő vagyok,
Verseim picinyke rózsaszirmok,
Mi őket most, hogy alkonyom leszállt,
Haloványkék végtelenbe szórok...

Tánc

Lüktető lágy dallam,
Halk zeneszó.
Hangja füledbe mászik,
Mily ringató.

Egy dob, egy cin, s hegedű,
Arcodra kiül a derű.
Mozdul a derék, s vele a kéz,
Szemed partner után néz.

Keresed, ki kedves neked,
S táncba vezeted.
Lágyan kezeddel át karolod,
Lelkedet reá hangolod.

Egyszerre léptek a zene szól,
Testetek szinte összeforr.
Szemébe nézel és ő vissza rád,
Reád bízza hát magát.

Táncotok könnyed, meg nem áll,
Maga a románc.
Mert a szavak nélküli vallomás
Maga a tánc.

/Borni74/

Vihar

Még süt a nap, a szellő még lengedez,
De már érzed ennek hamar vége lesz.
Nő meleg, a levegő párával teli,
De tested már a lehűlést észleli.

Hallásod kitisztul, érzéked tompa,
Eláll a szél, s csend is lesz nyomba.
A csend, mely feszültséggel teli,
A változást, a rosszat hirdeti.

És máris az égen a felhők gyűlnek,
A látóhatáron összetömörülnek.
A feszültség nő, csak nő egyre,
S te csak nézel a sötét fellegekre.

Várod a pillanatot mely már oly közel,
De mégis mintha sosem jönne el.
Még egy pillanat, és a csend robban,
A levegő nekiiramodik azon nyomban.

És fúj, tombol, a fák lombjait tépi,
S őt a fellegek hada büszkén kíséri.
Villám lobban, s hangja dörren,
A kövön esőcsepp széjjelfröccsen.

S követi őt tengernyi másik,
Fa, rét, ember mind-mind elázik.
De ezzel még nincs ám vége,
A hideg víznek a széltől lesz éle.

A szél levelet sodor, cserepet tép,
A csendes utcán szomorú a kép.
Koszos víz törmeléket hordoz,
Majd leteszi eléd, elázott lábadhoz.

A vihar a végén messze elvonul,
Merre megy, tör, zúz megállíthatatlanul.
A szél elül, a nap is újra kisüt,
De a rombolás nyomai ott vannak mindenütt.

/Borni74/

“A hatalom birtokának az a hatása, hogy az emberek süketekké és vakokká válnak. Nem látják többé azt, ami az orruk előtt van, és nem hallják, ami a fülükbe harsog.”

Tiszavirág


Egy forró nyári szellő átsuhan a réten,
Pont ott ahol Én a folyó partot nézem,
A vízen a napfény meg-meg csillan,
S felette az idei kérész ide-oda illan.

Hajtja, űzi sorsát, mely nem nyúlik messze,
Röpke életében csak, hogy párját megszerezze.
Vízben él, és nő fel a kicsiny kis lárva,
Majd a partra kúszik, hol kinő csodálatos szárnya.

Ágról ágra szökken, suhan a széllel,
Boldogan repül sok testvérével,
Szinte forrni látszik a víznek tükre,
Ahogy rátalálnak egy-egy szerelmükre.

Násztáncukat is szárnyalva teszik,
Az emberi szem csak meredezik,
De estére már sajna mind a vízen úszik,
Az élettől lassan elbúcsúzik.

Ilyen hát szegény kérész élete,
Szerelemmel teli, mégis picinyke.
Reggel még tini, de éjjel már halott,
A vízben mégis sok utódot hagyott.

/Borni74/

Álomvilág!

Egy világ, mely otthont teremt,
Hol csak Te tudod mi mit jelent,
Neked ott minden sikerül,
Még az is mi az életben elkerül.
Világ, melyet Te teremtesz magad,
S eldöntheted ki jöhet, s ki az ki kinn marad.

A létet itt magad írod, s rendezed,
Akiket szeretsz, mind ott lehetnek veled.
Teremtesz fát, virágot, s réteket,
Házat, utat, s boldog életet.
Hol megoldod, mit máshol nem lehet,
Mert itt szabadon szárnyal a képzelet.

Itt nincs szabály mely utadba áll,
Mindent szabad, mit lelked kitalál.
A rosszból a végén jót faragsz,
S vágyod, hogy végleg itt maradsz.
Mert jó lenne, ha ez lenne a való,
És a túl oldal mind, ami hátra hagyható.

De jön a hajnal, a fény, az ébredés,
Jön az ébrenlét, és a nappali szenvedés.
Hol szabályok kötnek, s mindig van hiány,
Mert nem érheted el, mit szíved annyira kíván.
S mikor felébredsz, látsz egy más életet,
Mi álmodban történt azt részben elfeleded.

/ Borni74/

John Suckling

Szerelemben a szerelem

Ámor, fehérré s vörössé ne tedd
a gyönyöreimet
és hölgyemnek ne adj
fekete szemeket, ritka bájakat.
Csak őrültséget adj, mely összehord
sok szerelmet nekem.
Igazi sport
szerelemben a szerelem.

Amit szépségnek érzünk, semmi más,
csak puszta ámítás.
És ha most szeretek
ilyen fürtöket, olyan szemeket holnapra
jöhet újabb keverék.
A szerelem lehet
Fekete, kék,
mi adja szépségét? a képzelet.

Étvágyunk adja meg, nem ételünk,
a kéjes ízt nekünk.
Bármely fogás lehet
Olykor a fácánnál is ízesebb.
Magunkban minden a mi fonalunk,
egekig, poklokig
azon jutunk,
mindegy milyen kéz gombolyít.

A tisztánlátás az élet olyan ajándéka, amely gyakran megkésve érkezik.
Wass Albert
.................

Három dolog van, amit nem lehet sokáig rejtegetni: a nap, a hold és az igazság.
Buddha

...................

Milyen nagy dolog egy ember és mégis milyen semmi.
Mikszáth Kálmán

............
Minél primitívebb az ember, annál jobbnak tartja magát.
Erich Maria Remarque

.............

És árulás sujt minden szent Hitet
és Becsületet rút gyanu aláz.
William Shakespeare
................
Gyűlöllek, mert gyűlölsz engem,
hasonlítunk voltaképpen,
A különbség annyi, hogy engem éppen
Sose köp szembe a tükörképem!
Téveszme
.....................

Ha valaki utálni akar, akkor a fejed tetejére is állhatsz, akkor is utálni fog.
Laurell Kaye Hamilton
...............
Az ember lelke olyan, mint a gyémánt, amit csiszolni kell hosszú időn keresztül, míg teljes fénye és szépsége kitisztul. Kinek ami hibája van, annak a hibának a kijavítása miatt vissza kell jönnie a földre újra meg újra.
Wass Albert

Háború

Szégyentelen Hazug „Nagy”Emberek
Kik Háborúról, Életekről döntenek
Helyettem viszik, vására bőrömet
Mert Nekik kicsi ezen Gyönyörű tájék
Kik Mohók, Galád Gyáva Férgek…
Kik csak a héttérből ítélnek

Helyettük Életeket Én tiporjak el?
Én nézzek Galád módjára szembe azzal…
Ki Hazájáért harcol, tűzzel, vassal
Kinek gyermeke, gyermekemmel játszhatna
Ontsam vérét annak, ki különb, mint ezen Férgek
Csak azért mert másnak kell a földed

Nem, nem Én ezt nem teszem!
Inkább feláldozom Életem!
De ha Én nem teszem, majd jön valaki…
Ki helyettem megteszi, megteszi azt…
Mi a Világ pusztulását, romlását hozza el!
Inkább fogjak fegyvert és mentsem a menthetőt?

Mentsem meg a Világot saját fajtámtól?
A korhadt fában lakó Férgektől
Kik úgy pusztítják az elgyengült fatörzsét
Mint ezen Galádok a Haza jövőjét
Minden sors az Én kezembe kerüljön?
Én ítélkezzek, ki éljen, ki haljon?

És ha egy napon azt veszem észre…
Olyan vagyok, mint ezen Galádok népe
Elvakít és megőrjít, ezen nagyhatalom része
És majd nem tudok ki a Jó és ki a Férge
Kérlek titeket „Nagy” Emberek térjetek észhez!
Ne ontsuk a vért, inkább szánjuk meg a Népet!
/Kovács Péter/