lehet inkább swinger club lesz a dologból, csak abban sincs tapasztalatunk

Igazán nincs mit!
Jelentkezők azok lesznek dögivel,két,három szavas levelekkel,ritka a normális,értelmes bemutatkozás,de azok sem potenciális partnerkeresők,a java a találkozás előtt eltűnik szőrén szálán,csupáncsak kíváncsiskodnak,érdeklődnek,képet kéregetnek. (Ez egy válasz joesi1121 üzenetére (2015. 09. 03. csütörtök 14:00), amit ide kattintva olvashatsz)

Igen észre vettük két nap alatt 28 levél érkezett, de a legtöbb egy egy szavas, aki meg több szavas levelet írt a farkáról rakott ki képet az oldalán, nekünk ez így kevés (Ez egy válasz X üzenetére (2015. 09. 03. csütörtök 14:05), amit ide kattintva olvashatsz)

Ismerős,mi is rengeteg levelet kapunk,sokat utaztunk feleslegesen,de eddig nem sok sikerrel jártunk,jó pár kósza kaland és semmi több,mármint a szóló férfiak terén.
Strandokon,szaunákban több sikerrel jártok. (Ez egy válasz joesi1121 üzenetére (2015. 09. 03. csütörtök 14:11), amit ide kattintva olvashatsz)

Ne keseredjetek el vannak itt azért normális fiuk is! Azok nem keresnek!
És csak ritkán érnek rá! De ha meg ígérik ott vannak! De megéri várni rájuk! (Ez egy válasz joesi1121 üzenetére (2015. 09. 03. csütörtök 14:11), amit ide kattintva olvashatsz)

Ritka,mint a lottó ötös,mármint Somogyban vagy Baranyában! (Ez egy válasz Nyalka üzenetére (2015. 09. 03. csütörtök 14:20), amit ide kattintva olvashatsz)

(Ez egy válasz X üzenetére (2015. 09. 03. csütörtök 14:25), amit ide kattintva olvashatsz)

nem egyszerű...főleg ITT (Ez egy válasz X üzenetére (2015. 09. 03. csütörtök 14:25), amit ide kattintva olvashatsz)

Sehol sem egyszerű!
Egyezzünk ki annyiban (Ez egy válasz Keserű Méz üzenetére (2015. 09. 03. csütörtök 15:52), amit ide kattintva olvashatsz)

Az a baj,hogy ha keres az ember valamikor mg arra sem méltatják,hogy egy bocs nem vagy az esetem/esetünk. levelet írnának. Pedig az semmiből nem áll szerintem...

Mi anno sok-sok éve (természetesen más nicknéven), amikor még sokkal nagyobb volt a GG látogatottsága, elég részletes keresési feltételeket adtunk meg harmadik keresésére, és többszörös szűrést alkalmaztunk. Először is GG-s belső levelezésben egy normális bemutatkozást vártunk el, valamint jeleztük azt, hogy aki öt normális, értelmes mondatot sem tud leírni magáról, a vágyairól és elképzeléseiről, az választ sem fog kapni. Leírtuk azt, hogy nagyjából miféle kinézetű, korú, adottságokkal bíró partnerre szeretnénk rátalálni.
Aki átcsúszott az első rostán, annak adtunk egy emailcímet, s többek közt arcképes fotót vártunk, ami remélhetőleg nem 20 éves…
Nagyon sok levél érkezett. Száz felett. A jelentkezők kétharmada még az ötmondatos kérésnek sem tudott megfelelni. Mások a fizikai-szellemi kvalitásokkal kapcsolatos viszonylag tág feltételeket nem tudták megugorni. Kábé 4-5 olyan használható levél érkezett, akivel levelezésbe illetve fényképkérési fázisba kerülhettünk.

Amúgy a bemutatkozó lapotok alapján kell még érkeznie jó pár érdeklődő levélnek a részetekre, hiszen nagyon szimpatikus párnak tűntök! (Ez egy válasz joesi1121 üzenetére (2015. 09. 03. csütörtök 14:11), amit ide kattintva olvashatsz)

Először figyelmesen el kellene olvasni a hirdetést, utána megnézni a hirdető adatlapját, és ha a jelentkező megfelel a kért feltételeknek, na akkor írni bemutatkozó levelet. Mivel rengeteg a bepróbálkozás, sokszor ezért nincs válasz!

Köszönjük a hozzászólásodat kb. már 50 levelet kaptunk, annak . a 90 százaléka nincs egy mondat se. és vagy van fent fénykép vagy csak egy nemi szerv látható.
tehát egy levél volt amely eddig talán megfogott minket neki vissza is írtunk, de még nem nézte meg a levelünket. Bár sajnos az adatlapján vékony párt csaj t keres, mi nem vagyunk vékonyak, igaz kövérek sem. Feleségem nőiesen telt és gyönyörű. (Ez egy válasz Nyúlmedve üzenetére (2015. 09. 03. csütörtök 17:37), amit ide kattintva olvashatsz)

Nehéz összehozni az biztos. Én szóló pasiként nagyon régóta vágyok egy ilyen többesre. Sok párral beszélgettem már,de közöttük is sok a "beszélgetős".

Nem lehet hogy egy tartalmas adatlap meg néhány fotó rólad hozhatna valamit? Vagy csak mi vagyunk úgy összerakva hogy törekszünk egy normális tartalmas adatlap összeállítására, képekkel? (Ez egy válasz X üzenetére (2015. 09. 04. péntek 08:47), amit ide kattintva olvashatsz)

Még valami! Anno mi nagyon fontosnak tartottuk azt, hogy nős legyen az a férfi, aki csatlakozhat majd.
Ennek több szubjektív és objektív oka volt. De megérte válogatósnak és körülményes keresgélőnek lenni, mert aki keres, az talál, és rátaláltunk arra, akivel olyan éjszakát töltöttünk el, hogy ha csak rágondolunk, mosoly varázsolódik az arcunkra.

„Feleségem nőiesen telt és gyönyörű.”

Egyre kíváncsibbá és vágyakozóbbá tettél, hallod-e! (Ez egy válasz joesi1121 üzenetére (2015. 09. 03. csütörtök 18:47), amit ide kattintva olvashatsz)

Sziasztok,
Jó pár évvel ezelőtt aktívan kerestünk mi is férfit harmadiknak, több szabadidőnk volt és kevesebb gyerek
Ugyanúgy próbáltunk válogatni,ahogy Ti is. Szerencsénk volt,mert találtunk olyan partnert,akikkel évekig tartó barátság és minden jó kialakult. DE, az a több tíz-száz akire nem is tudunk jelzőt. Adatlapon felsőfokú végzettség, a levélben pedig olyan hibák, hogy én égtem a gép előtt. Képcserénél 4 oldalról farok kép és róla egy ezer éves családi, mindenki kitakarva, csak ő félig.... Sajnos szánalmas. Ők persze azok, akik giga mennyiségű önérzettel rendelkeznek és 2 óra múlva ha nem állunk valahol a szolgálatára, mi vagyunk a kamusok (Ez egy válasz Nyúlmedve üzenetére (2015. 09. 03. csütörtök 17:37), amit ide kattintva olvashatsz)

Szervusztok!Erről a jelenségről írtam egy kommentet egy másik topikban.Sok a nárcisztikus tesztoszteron fűtötte primitív potyapunci leső,aki magát felsőbbrendűnek érezve még dominálni is akarna az otthonotokban.Igazatok van,ha ezeket a bunkókat elkülditek "melegebb éghajlatra",vagy egyszerűen szóba sem álltok velük!Erotikus örömökben gazdag szép napot kívánok!! (Ez egy válasz X üzenetére (2015. 09. 05. szombat 18:28), amit ide kattintva olvashatsz)

Írta: FF, átírta: NNM.

1. rész

Ülök a nappaliban, ahogy évek óta mindig. Ugyanazok a bútorok, ugyanaz a kilátás a Várhegyre, ugyanazok a poharak az asztalon, és mégis, minden más. Minden idegen, szinte ellenséges, közönyös. Az óra ketyegését csak a poharakban csilingelő jégkockák zaja töri meg. Csend van, kicsit kínos, kicsit feszült, kicsit izgatott. Valamit mondani kéne, mindhárman ezt érezzük, de valahogy elfogytak a szavak. Az elején még könnyen ment minden. A vendégváró rutin átsegített a kezdeti sutaságokon. Kézfogás, puszi az asszonynak, bemutatkozás, foglalj helyet, mit iszol? - ez megy. De ami ez után jön, az nekünk új. Nekem már az is furcsa, hogy megpuszilja a feleségemet. Nem mintha tíz év házasság alatt nem lett volna rá példa, hogy más férfi üdvözlésképpen megpuszilja. De ez, most meg akarja dugni a nejemet, s még puszilgatja is, mit képzel magáról? Mi a frásznak puszilgatja, nem fél, hogy hasba rúgom? Persze Anna visszapuszilja, mosolyog, el is pirul s miközben összeér az arcuk, jobb kezét a pasas vállára teszi. Hirtelen nem is tűnik olyan jó ötletnek ez az egész. Más dolog, ha spontán módon kialakul valami, és más, amikor megtervezzük, hogy mint egy idióta ülök az ágy szélén, míg ez a másik Annával… hú de hülyén érzem magam.
Szerencsére a pasinak nem új ez az egész. Mert neki már rutin. Talán ezért is tartok az egésztől valamennyire. Az én kicsi feleségem egy az ő listáján, nekünk viszont ő Az Első. Basszus, nagy felelősség van rajta, és ő ezt túlzottan is könnyedén veszi. Bár, gondolom, talán így a jobb, hogy nem veszi komolyan. Csak lazán, semmi stressz, ez nem az érettségi, itt sima kuffantás van kibontakozóban, én vagyok az ünnepelt, én vagyok a bíró. Mindenki azt teszi, amit én megengedek, mindenki azt lesi, hogy én mit engedek meg. Én vagyok a néző, a saját feleségem a szeretőm, kedvesem, pornósztárom és szexrabszolgám. Értem fog élvezni, s magáért is biztosan, de a helyes megfogalmazás azt hiszem, az értünk. Igen, értünk, ebbe kapaszkodom, én akartam, nincs visszaút, nincs visszaút, menni kell.
-No és, meséljetek magatokról! szól, és Anna mellé telepszik. Gyomrom görcsbe rándul. Hiába, na, az ezeréves rutin: új kakas a szemétdombon. De most más a helyzet, nagyon más. A kakas, a feleségem másik kakasa, szemmel láthatóan bevetésre kész, cseppnyi kétely nincs a szívében. Ez meg fogja dugni, ezek dugni fognak, tudatosul bennem, és nem tudom, melyik az erősebb érzelem, a félelem, vagy a vágy, hogy megtegyék.
Nézem Anna arcát, szemeit, figyelem a száját, ahogy formálja a szavakat, figyelem a gesztusait, a kacéran csintalan hajtincseit. Hatalmába kerít újra és újra a felismerés, hogy egy órán belül megtörténik, s már nem vagyok ura a helyzetnek, csak sodródom kettejük násztáncának örvényében.

Írta: FF, átírta: NNM.

2. rész

És nem, mégsem. Hála istennek, nincs násztánc, nincs örvény, csak hallucinálok az izgalomtól: a rutinos választottunk nem udvarol Annának. Nem szédíti, nem incselkedik vele, messzemenően figyelembe veszi azt, hogy mi még kezdők vagyunk, és minden bizonnyal érzékenyek minden vélt vagy valós „betámadásra”. Udvarias, figyelmes, hozzám is épp annyit beszél, mint a feleségemhez. Érezteti, hogy tetszik a neki felajánlott nő, de nem tolakodó, igyekszik természetesen viselkedni, mint egy régi közös ismerős.
Évek óta álmodoztam a mai napról, és most itt vagyunk. Ezerszer átrágtuk magunkat rajta. Számításba vettünk mindent, amit számításba vehettünk, és mindig oda jutottunk, hogy ki kéne próbálni, de sosem alakult úgy, hogy meg is tegyük. És most itt vagyunk, igen, itt vagyunk. Megtörténik. Kimegyek a konyhába, odateszek főni egy kávét. Hallom, a feleségem felnevet, hallom, ahogy összekoccan két pohár, vajon mit mondott neki a másik. Sosem gondoltam volna, hogy idáig eljutunk…

…mígnem egyszer csak megtört a jég, mégha nem is úgy, ahogyan azt elgondoltuk. Egy forró nyári éjszakán, mikor egy haveri társasággal voltunk az egyik lány szüleinek nyaralójában, kicsit elegem lett a cigifüstből és kimentem a szabadba. Gondoltam lazulok egy kicsit a közeli vízparton, szeretem a holdvilágos éjszakákat. Magányra vágytam.
A tó vize sötét volt, a hold fénye mozdulatlanul feküdt rajta. A tó körül fák, csend, megmagyarázhatatlan lassúság a levegőben. Leheveredtem a fövenyre a partmenti bokrok mellé, és elaludtam.
Arra eszméltem, hogy hangokat hallok. Egy nő suttogott pár méterre tőlem. Egy fának dőlt, kezeit az őt ölelő férfi nyaka köré fonta. A férfi a nő nyakát csókolgatta, harapdálta, az meg félig-meddig tiltakozva, félig-meddig incselkedve próbálta eltolni magától. Nem sikerült, nem is akarta, hogy sikerüljön, minden próbálkozással közelebb engedte magához, csípőjük már összeért, megbabonázva néztem, világított a sötétben egy meztelen láb, ahogy fogást keres a fa törzsén, mindhiába, egyre meg-megcsusszanva, de újra felemelkedve, kaparva a fa kérgét, mint egy meztelen, fehér, forró és remegő állat.
-Hányadik vagyok a sorban?
-Nemmondommeg.
-De tényleg –suttogta a nő, mert addigra elakadt a hangja. -Hányan dőlünk be ennek az ősi trükknek???
A férfi nem felelt, csak újra megcsókolta a nyakát, egyik kezével határozott mozdulattal benyúlt a nő szoknyája alá. Az felszisszent, és a mozgásuk valahogy olyanná vált, mintha táncolnának, arra a ritmusra, amit a szoknya alatt mozgó kéz irányított.
…és hirtelen rám tört a felismerés. A hangja. A formája. A mozgása. A fojtott kuncogása. A torkomban dübörgő szívem. A görcs a gyomromban. A hirtelen hőhullám, ami elöntötte a testemet. A remegés, ahogy elindul az ujjaimból, és végig halad a kezemen, egészen a tüdőmbe, hogy zihálok és alig kapok levegőt, amint igyekszem csendben maradni: Ő volt. A nő az én feleségem volt.