Az egy dolog, hogy szívesen megnézném ahogy szétdugja valaki a feleségemet, de utána én még szét is nyalnám mindenhol, ahol járt benne idegen répa!!
Mesteri. Minden benne van.
(Ez egy válasz Dottore üzenetére (2009. 08. 04. kedd 11:40), amit ide kattintva olvashatsz)
2009. 08. 04. kedd 11:40

Volt egyszer egy madár. Két tökéletes szárnnyal és gyönyörű, fénylő, színes tollakkal áldotta meg a sors. Az olyan állat, amely szabadon repülhet az égen, boldoggá teszi azt is, aki nézi.
Egy napon megpillantotta ezt a madarat egy nő, és beleszeretett. Az ámulattól tátott szájjal figyelte a repülését, a szíve hevesebben vert, a szeme szerelmesen csillogott. Egyszer megkérte, hogy hadd repüljön vele, és átszelték az egész égboltot, teljes harmóniában. A nő csodálta, tisztelte, rajongva szerette a madarat.
De egy napon arra gondolt: mi lesz, ha a madár egyszer majd távolabbi hegyeket is meg akar ismerni? És megijedt.
Félt, hogy más madárral nem fogja ugyanezt érezni. És irigykedett, irigyelte a madarat, amiért tud repülni.
És egyedül érezte magát.
És azt gondolta: „Csapdát állítok neki. Ha megint jön, többé nem repülhet el tőlem."
A madár szintén szerelmes volt belé, és másnap megjelent, ahogy szokott, de beleesett a csapdába, és fogoly lett.
A nő kalitkába zárta, és egész nap nézte. Most már mindig vele volt szenvedélyének tárgya, és mutogathatta a barátnőinek, akik azt mondták: „Neked aztán mindened megvan." De szép lassan különös átalakuláson ment át: most, hogy teljesen övé volt a madár, és nem kellett állandóan meghódítania, kezdte elveszíteni a lelkesedését. Mivel a madár nem repülhetett, nem tudta kifejezni létének értelmét, és lassan elhervadt, elveszítette tollai ragyogását, és megcsúnyult. A nőt már nem is érdekelte többé, s csak annyira törődött vele, hogy enni adjon neki, és tisztán tartsa a kalitkáját.
Egyik nap elpusztult a madár. A nőt elfogta a bánat, és éjjel-nappal rá gondolt. De nem a kalitkára emlékezett, hanem arra a napra, amikor először meglátta boldogan repülni a felhők között.
Ha elgondolkodna, rájönne, hogy ami annak idején rabul ejtette a szívét, az éppen a madár szabadsága volt, szárnyainak dinamikus mozgása, és nem a külseje.
A madár nélkül az ő élete is elvesztette az értelmét, és a halál hamarosan bekopogtatott hozzá. „Miért jöttél?" - kérdezte a halált.
„Hogy újra együtt repülhess a madaraddal" -felelte a halál. „Ha hagytad volna, hogy mindig elrepüljön és visszajöjjön hozzád, csak még jobban szeretted volna és csodáltad volna, most viszont még ahhoz is rám van szükséged, hogy újra találkozhass vele."
(Paulo Coelho: Tizenegy perc)
Egy napon megpillantotta ezt a madarat egy nő, és beleszeretett. Az ámulattól tátott szájjal figyelte a repülését, a szíve hevesebben vert, a szeme szerelmesen csillogott. Egyszer megkérte, hogy hadd repüljön vele, és átszelték az egész égboltot, teljes harmóniában. A nő csodálta, tisztelte, rajongva szerette a madarat.
De egy napon arra gondolt: mi lesz, ha a madár egyszer majd távolabbi hegyeket is meg akar ismerni? És megijedt.
Félt, hogy más madárral nem fogja ugyanezt érezni. És irigykedett, irigyelte a madarat, amiért tud repülni.
És egyedül érezte magát.
És azt gondolta: „Csapdát állítok neki. Ha megint jön, többé nem repülhet el tőlem."
A madár szintén szerelmes volt belé, és másnap megjelent, ahogy szokott, de beleesett a csapdába, és fogoly lett.
A nő kalitkába zárta, és egész nap nézte. Most már mindig vele volt szenvedélyének tárgya, és mutogathatta a barátnőinek, akik azt mondták: „Neked aztán mindened megvan." De szép lassan különös átalakuláson ment át: most, hogy teljesen övé volt a madár, és nem kellett állandóan meghódítania, kezdte elveszíteni a lelkesedését. Mivel a madár nem repülhetett, nem tudta kifejezni létének értelmét, és lassan elhervadt, elveszítette tollai ragyogását, és megcsúnyult. A nőt már nem is érdekelte többé, s csak annyira törődött vele, hogy enni adjon neki, és tisztán tartsa a kalitkáját.
Egyik nap elpusztult a madár. A nőt elfogta a bánat, és éjjel-nappal rá gondolt. De nem a kalitkára emlékezett, hanem arra a napra, amikor először meglátta boldogan repülni a felhők között.
Ha elgondolkodna, rájönne, hogy ami annak idején rabul ejtette a szívét, az éppen a madár szabadsága volt, szárnyainak dinamikus mozgása, és nem a külseje.
A madár nélkül az ő élete is elvesztette az értelmét, és a halál hamarosan bekopogtatott hozzá. „Miért jöttél?" - kérdezte a halált.
„Hogy újra együtt repülhess a madaraddal" -felelte a halál. „Ha hagytad volna, hogy mindig elrepüljön és visszajöjjön hozzád, csak még jobban szeretted volna és csodáltad volna, most viszont még ahhoz is rám van szükséged, hogy újra találkozhass vele."
(Paulo Coelho: Tizenegy perc)
Volt egyszer egy madár. Két tökéletes szárnnyal és gyönyörű, fénylő, színes tollakkal áldotta meg a sors. Az olyan állat, amely szabadon repülhet az égen, boldoggá teszi azt is, aki nézi.
Egy napon megpillantotta ezt a madarat egy nő, és beleszeretett. Az ámulattól tátott szájjal figyelte a repülését, a szíve hevesebben vert, a szeme szerelmesen csillogott. Egyszer megkérte, hogy hadd repüljön vele, és átszelték az egész égboltot, teljes harmóniában. A nő csodálta, tisztelte, rajongva szerette a madarat.
De egy napon arra gondolt: mi lesz, ha a madár egyszer majd távolabbi hegyeket is meg akar ismerni? És megijedt.
Félt, hogy más madárral nem fogja ugyanezt érezni. És irigykedett, irigyelte a madarat, amiért tud repülni.
És egyedül érezte magát.
És azt gondolta: „Csapdát állítok neki. Ha megint jön, többé nem repülhet el tőlem."
A madár szintén szerelmes volt belé, és másnap megjelent, ahogy szokott, de beleesett a csapdába, és fogoly lett.
A nő kalitkába zárta, és egész nap nézte. Most már mindig vele volt szenvedélyének tárgya, és mutogathatta a barátnőinek, akik azt mondták: „Neked aztán mindened megvan." De szép lassan különös átalakuláson ment át: most, hogy teljesen övé volt a madár, és nem kellett állandóan meghódítania, kezdte elveszíteni a lelkesedését. Mivel a madár nem repülhetett, nem tudta kifejezni létének értelmét, és lassan elhervadt, elveszítette tollai ragyogását, és megcsúnyult. A nőt már nem is érdekelte többé, s csak annyira törődött vele, hogy enni adjon neki, és tisztán tartsa a kalitkáját.
Egyik nap elpusztult a madár. A nőt elfogta a bánat, és éjjel-nappal rá gondolt. De nem a kalitkára emlékezett, hanem arra a napra, amikor először meglátta boldogan repülni a felhők között.
Ha elgondolkodna, rájönne, hogy ami annak idején rabul ejtette a szívét, az éppen a madár szabadsága volt, szárnyainak dinamikus mozgása, és nem a külseje.
A madár nélkül az ő élete is elvesztette az értelmét, és a halál hamarosan bekopogtatott hozzá. „Miért jöttél?" - kérdezte a halált.
„Hogy újra együtt repülhess a madaraddal" -felelte a halál. „Ha hagytad volna, hogy mindig elrepüljön és visszajöjjön hozzád, csak még jobban szeretted volna és csodáltad volna, most viszont még ahhoz is rám van szükséged, hogy újra találkozhass vele."
(Paulo Coelho: Tizenegy perc)
Egy napon megpillantotta ezt a madarat egy nő, és beleszeretett. Az ámulattól tátott szájjal figyelte a repülését, a szíve hevesebben vert, a szeme szerelmesen csillogott. Egyszer megkérte, hogy hadd repüljön vele, és átszelték az egész égboltot, teljes harmóniában. A nő csodálta, tisztelte, rajongva szerette a madarat.
De egy napon arra gondolt: mi lesz, ha a madár egyszer majd távolabbi hegyeket is meg akar ismerni? És megijedt.
Félt, hogy más madárral nem fogja ugyanezt érezni. És irigykedett, irigyelte a madarat, amiért tud repülni.
És egyedül érezte magát.
És azt gondolta: „Csapdát állítok neki. Ha megint jön, többé nem repülhet el tőlem."
A madár szintén szerelmes volt belé, és másnap megjelent, ahogy szokott, de beleesett a csapdába, és fogoly lett.
A nő kalitkába zárta, és egész nap nézte. Most már mindig vele volt szenvedélyének tárgya, és mutogathatta a barátnőinek, akik azt mondták: „Neked aztán mindened megvan." De szép lassan különös átalakuláson ment át: most, hogy teljesen övé volt a madár, és nem kellett állandóan meghódítania, kezdte elveszíteni a lelkesedését. Mivel a madár nem repülhetett, nem tudta kifejezni létének értelmét, és lassan elhervadt, elveszítette tollai ragyogását, és megcsúnyult. A nőt már nem is érdekelte többé, s csak annyira törődött vele, hogy enni adjon neki, és tisztán tartsa a kalitkáját.
Egyik nap elpusztult a madár. A nőt elfogta a bánat, és éjjel-nappal rá gondolt. De nem a kalitkára emlékezett, hanem arra a napra, amikor először meglátta boldogan repülni a felhők között.
Ha elgondolkodna, rájönne, hogy ami annak idején rabul ejtette a szívét, az éppen a madár szabadsága volt, szárnyainak dinamikus mozgása, és nem a külseje.
A madár nélkül az ő élete is elvesztette az értelmét, és a halál hamarosan bekopogtatott hozzá. „Miért jöttél?" - kérdezte a halált.
„Hogy újra együtt repülhess a madaraddal" -felelte a halál. „Ha hagytad volna, hogy mindig elrepüljön és visszajöjjön hozzád, csak még jobban szeretted volna és csodáltad volna, most viszont még ahhoz is rám van szükséged, hogy újra találkozhass vele."
(Paulo Coelho: Tizenegy perc)
Már régóta szerettem volna, ha valaki ilyen szépen megfogalmazza a lényeget.

A csajom megmondta h én voltam életében a legjobb az ágyban... és sokat is változott mert az én tapasztalataim közelébe se ért eddig....az évek folyamán nagyon sok mindent kipróbáltunk, bevezettem a liberalizációt az ágyban
És az h már itt 3asokról beszélünk az úgy jött, hogy én kezdtem mondani h az egyik bnője milyne jó lenne ha itt lenne, eleinte még meg is sértődött aztán érdekli a dolog meg persze mondta h akkor neki is mert nehogy csak ő nézzen végig de az is érdekelné h egy csajjal vagyok én. Ettől meg én idegenkedtem de már engem is izgat...szóval csak h nyissunk ezért mind a kettőnket érdekel h látja a párját mással
(Ez egy válasz tengerentul üzenetére (2009. 08. 03. hétfő 18:17), amit ide kattintva olvashatsz)
2009. 08. 03. hétfő 18:17


Az ember majd megvesz érte hogy más is megdugja a párját mert ezt élvezi az ember, érezni és látni hogy más nyomja odaj jut be ahova - jobb esetben - csak neked van bejárásod és ezt teszi akár a lakásodon. Ez baromi izgató, igen, talán az is ha ezt a párod elmeséli. Sokakban felmerül ez a kérdés és érdekes, a leirtak alapján a nők (nagy részében) nem, de a párja mégis rábeszéli mert igy a jó. Izgató mint a(z első) vibri használata sex közben. De kérdés ha tényleg olyan jó vagy az ágyban, miért kell a párodnak egy másik farok? Talán nem kéne de mégis enged az urának, aki úgy érzi még nagyobb a tulajdona, hogy másnak is felkinálja a csaját mégis övé marad. Bár lehet hogy a párja megcsalná ha nem tartaná ezt bűnnek, de kérdés az ha legálissá válik hogy szabadon kefélhet, otthon fog maradni a párjánál? És mi van ha egyszer ugy dönt hogy folytatja ezt a kellemes szokását annak ellenére ha fiucskája egyszer mégis ugydönt hogy abba kéne hagyni ezt a szabadelvüséget? Szerintetek? Más kérdés ami a válaszokból kitünik, hogy hu de jó van is partner, de ó 3-asban nem akarja mert félénk a férj előtt, de jó azért eldugdosni rendszeresen a csajszival, és bár beszámol neked a párod ez a szememben mégis megcsalás, és csalogat igy akár az egész életben. De akkor ebbe mi az élvezet (nektek)? Nem vagyok prud, azt én is osztom hogy izgató lenne ha más is megdugná a feleségem, ez nyilván öt is izgatná /bár ez nem történt meg/. Vajon izgatná a csajokat az is ha a férjecske dugna egy csajjal a párja mellett? Ez talán kevésbé, és a párom na erről hallani se bir. Önző? Önbizalomhiányos /pedig oka nem lenne rá/. Mit gondolsz? Más válasza is érdekelne, főleg a csajoké!
Az ember majd megvesz érte hogy más is megdugja a párját mert ezt élvezi az ember, érezni és látni hogy más nyomja odaj jut be ahova - jobb esetben - csak neked van bejárásod és ezt teszi akár a lakásodon. Ez baromi izgató, igen, talán az is ha ezt a párod elmeséli. Sokakban felmerül ez a kérdés és érdekes, a leirtak alapján a nők (nagy részében) nem, de a párja mégis rábeszéli mert igy a jó. Izgató mint a(z első) vibri használata sex közben. De kérdés ha tényleg olyan jó vagy az ágyban, miért kell a párodnak egy másik farok? Talán nem kéne de mégis enged az urának, aki úgy érzi még nagyobb a tulajdona, hogy másnak is felkinálja a csaját mégis övé marad. Bár lehet hogy a párja megcsalná ha nem tartaná ezt bűnnek, de kérdés az ha legálissá válik hogy szabadon kefélhet, otthon fog maradni a párjánál? És mi van ha egyszer ugy dönt hogy folytatja ezt a kellemes szokását annak ellenére ha fiucskája egyszer mégis ugydönt hogy abba kéne hagyni ezt a szabadelvüséget? Szerintetek? Más kérdés ami a válaszokból kitünik, hogy hu de jó van is partner, de ó 3-asban nem akarja mert félénk a férj előtt, de jó azért eldugdosni rendszeresen a csajszival, és bár beszámol neked a párod ez a szememben mégis megcsalás, és csalogat igy akár az egész életben. De akkor ebbe mi az élvezet (nektek)? Nem vagyok prud, azt én is osztom hogy izgató lenne ha más is megdugná a feleségem, ez nyilván öt is izgatná /bár ez nem történt meg/. Vajon izgatná a csajokat az is ha a férjecske dugna egy csajjal a párja mellett? Ez talán kevésbé, és a párom na erről hallani se bir. Önző? Önbizalomhiányos /pedig oka nem lenne rá/. Mit gondolsz? Más válasza is érdekelne, főleg a csajoké!
(Ez egy válasz familyguy üzenetére (2009. 08. 01. szombat 20:43), amit ide kattintva olvashatsz)
2009. 08. 01. szombat 20:43

ja hát még bizonyítás..... namármost tudom h soha nem csalt meg eddig az évek alatt...... de nemtudom vitánál szeretek belekötni h nem bízom benne
És ez azért igaz is kicsit mert az elöttem lévő kapcsoaltokban amit megtett..... de azóta ellenőrzötten tudom h nem csinálta.
Már csak azt kéne kitalálni hogy hogy legyen meg ki. Meg persze beszéltünk arról is h valami csaj...de az másik topic

Már csak azt kéne kitalálni hogy hogy legyen meg ki. Meg persze beszéltünk arról is h valami csaj...de az másik topic

Köszi az elismerést! Szerintem ne hagyd ezt a dolgot annyiban, biztos vagyok benne, hogyha felajánlja a párod a szexet a kiszemelt srácnak biztosan nem utasítja vissza. Kevés ilyen férfit ismerek. Én azon a véleményen vagyok, csak így működhet biztonságosan és diszkréten. A másik előnye, hogy az elhatározásom után gyorsan kivitelezhető volt a szex, és nem kellett várni rá hónapokat, éveket. A mi esetünkben is tudtam, hogy nős, hiszen ismerjük egymást évek óta, és közel áll hozzám. Azonban a kezdet kezdetén tisztáztuk, hogy ez csak szex, arról nem is beszélve, hogy olyan dolgokat kap meg tőlem amit a párjától nem (nagy mell, szájjal kényeztetés és más extrém dolgok) Ez a hármas "felállás" jól működik, az idő múlásával egyre nagyobbakat élvezünk. Mi inkább újabban azon dolgozunk, hogy olyan partnert találjunk aki hajlandó csatlakozni hozzánk, ezért továbbra is az ismeretségi körben keresgélek és vannak is tippjeim. Róluk tudom, hogy ki a szimpatikus, ismerem a háttérét, vagy akár azt is,hogyan áll a szexhez. Így viszonylag gyorsan és biztonságosan kaphatom meg azt amire vágyom, egy jó kemény dugást a férjem szeme láttára.
szivesen végigolvasnám az egész herce hurcát mint valami tanórát
(Ez egy válasz király_fi üzenetére (2009. 08. 02. vasárnap 23:14), amit ide kattintva olvashatsz)
2009. 08. 02. vasárnap 23:14


Mert olyasmi is szóba jöhet, amit itt a moderálási elvek nem engednek. (Pl. másik oldal címe.stb.) Persze azért ezt-azt így is el lehet mondani. Szerintünk igenis van létjogosultsága a netes keresésnek. Kell hozzá szerencse is, de leginkább kitartás. Rengeteg jelentkezőt kell kiszűrni, mire ráakadunk arra, akit keresünk. Nem szabad néhány hónap után feladni. A társkereső oldalak tele vannak potenciális jelöltekkel. Nekünk is volt félresikerült próbálkozásunk, de végül sikerült megtalálni a minden szempontból megfelelő partnert. Az élmény átadása is fokozatos volt. Először élménybeszámoló a nejem részéről, majd video készítés. A keresés tapasztalatai azonban megérnek egy misét.

Mert olyasmi is szóba jöhet, amit itt a moderálási elvek nem engednek. (Pl. másik oldal címe.stb.) Persze azért ezt-azt így is el lehet mondani. Szerintünk igenis van létjogosultsága a netes keresésnek. Kell hozzá szerencse is, de leginkább kitartás. Rengeteg jelentkezőt kell kiszűrni, mire ráakadunk arra, akit keresünk. Nem szabad néhány hónap után feladni. A társkereső oldalak tele vannak potenciális jelöltekkel. Nekünk is volt félresikerült próbálkozásunk, de végül sikerült megtalálni a minden szempontból megfelelő partnert. Az élmény átadása is fokozatos volt. Először élménybeszámoló a nejem részéről, majd video készítés. A keresés tapasztalatai azonban megérnek egy misét.
(Ez egy válasz familyguy üzenetére (2009. 08. 02. vasárnap 22:29), amit ide kattintva olvashatsz)

miért nem jó itt? pont itt kéne
(Ez egy válasz király_fi üzenetére (2009. 08. 02. vasárnap 22:06), amit ide kattintva olvashatsz)
2009. 08. 02. vasárnap 22:06


Szívesen megosztjuk a tapasztalatokat, de szerintem nem itt kellene.

Szívesen megosztjuk a tapasztalatokat, de szerintem nem itt kellene.

Szia! Bár nem minket szólítottál meg, nekünk igen sokrétű tapasztalataink vannak a netes keresésben. Szívesen megosztjuk.
Elöljáróban annyit, hogy a neten találtunk harmadikat.

de gondolkozunk rajta csak h így egyből bele a nagyjába.... én bátor vagyok de ettől picit még idegenkedek

Haveri körben is előfordulhat őszinte barát, akire számíthatsz, de vannak más lehetőségek is.
(Ez egy válasz familyguy üzenetére (2009. 08. 01. szombat 22:41), amit ide kattintva olvashatsz)
2009. 08. 01. szombat 22:41

Már buzdítottam de erre azt mondta h nem tudja..... :S merre keresgéljen haveri körben?
Már buzdítottam de erre azt mondta h nem tudja..... :S merre keresgéljen haveri körben?
ok már beszéltünk róla ital melett meg nélkül e is (perzse italnál mind a ketten engedékenyebbek vagyunk) csak nem tudom hogy szerezzünk 3adikat. meg hozzájuk se hozzám nem tudnánk vinni .... netenmeg itt is olvastam menyni kamu van, saját barátot nem engedek azért rá szóval nemtom :S
(Ez egy válasz Peter_xx üzenetére (2009. 08. 01. szombat 21:29), amit ide kattintva olvashatsz)
2009. 08. 01. szombat 21:29

Beszéljétek meg őszintén, esetleg egy pohár ital segítségével. Biztos lehetsz benne, hogy még közelebb kerültök majd egymáshoz és sok boldog pillanattal lesztek mindketten gazdagabbak.
Beszéljétek meg őszintén, esetleg egy pohár ital segítségével. Biztos lehetsz benne, hogy még közelebb kerültök majd egymáshoz és sok boldog pillanattal lesztek mindketten gazdagabbak.
(Ez egy válasz familyguy üzenetére (2009. 08. 01. szombat 21:16), amit ide kattintva olvashatsz)
2009. 08. 01. szombat 21:16

Félig egyetértek, bár az önbizalmammal nincs baj. Csak a multja miatt van meg h a kapcsolatunk elején egyszer megütöttem a bokám. De mondom azért változik bennem persze hisz ilyenen töröm az agyam

Félig egyetértek, bár az önbizalmammal nincs baj. Csak a multja miatt van meg h a kapcsolatunk elején egyszer megütöttem a bokám. De mondom azért változik bennem persze hisz ilyenen töröm az agyam

ja hát még bizonyítás..... namármost tudom h soha nem csalt meg eddig az évek alatt...... de nemtudom vitánál szeretek belekötni h nem bízom benne
És ez azért igaz is kicsit mert az elöttem lévő kapcsoaltokban amit megtett..... de azóta ellenőrzötten tudom h nem csinálta.
Már csak azt kéne kitalálni hogy hogy legyen meg ki. Meg persze beszéltünk arról is h valami csaj...de az másik topic
(Ez egy válasz Peter_xx üzenetére (2009. 08. 01. szombat 19:38), amit ide kattintva olvashatsz)
2009. 08. 01. szombat 19:38

Már csak azt kéne kitalálni hogy hogy legyen meg ki. Meg persze beszéltünk arról is h valami csaj...de az másik topic


Fiatalon, még nálam is voltak ilyen féltékeny gondolatok. Ha az ember azonban már bizonyított, és nem akar már versenyezni senkivel, akkor szerintem az a normális, hogy kölcsönösen élvezzük egymás játékát.
Fiatalon, még nálam is voltak ilyen féltékeny gondolatok. Ha az ember azonban már bizonyított, és nem akar már versenyezni senkivel, akkor szerintem az a normális, hogy kölcsönösen élvezzük egymás játékát.
(Ez egy válasz familyguy üzenetére (2009. 08. 01. szombat 19:01), amit ide kattintva olvashatsz)
2009. 08. 01. szombat 19:01

Mostanában én is gondolkozom ezen, hogy a barátnőmet ketten foglalkoztassuk valakivel. Amikor szexelünk és beszélünk róla érdekel de nem tudom élőben milyen lenne, vagy miután vége nem zavarna-e a jelenléte a harmadiknak. Mármint ha pasi
