OSSIÁN:Hosszú álom

Közel a föld, oly végtelen a nyugalom
Álomtalan a leghosszabb álom
Elmerülve csak a súlytalan lebegés
Szárnyatlanul az utolsó repülés

Szép arcát gyengéd nap csókolja
Hozzáhajol az erdő lombja
Szél szelíd szava búcsúztatja
Felkészítí az útra...
...ahonnan senki soha nem küld jelet, nem tér vissza
Hiába várom
Tudom, örök a hosszú álom

Nincs többé düh és nincs már többé fájdalom
Porszemmé válik bármilyen hatalom
Lezárt szemét az esti lágy eső mossa
Béke és csend, harmónia

Szép arcát gyengéd nap csókolja
Hozzáhajol az erdő lombja
Szél szelíd szava búcsúztatja
Felkészítí az útra...
...ahonnan senki soha nem küld jelet, nem tér vissza
Hiába várom
Tudom, örök a hosszú álom !

Kimnowak - Gyémánt

Éj lettem, csend a hangom,
A napot akartam, s elégett minden.
Éj lettem, álom, árnyék,
Csak te ragyogsz még,
Gyönyörű kincsem.

Vak lettem, világtalan,
Tudom, hiába vezet kezed.
Vak lettem, szemem nem ébred,
Hagyd hát gyémánt, hogy elveszítselek!

Ékszer a lelked,
Gyermek, hova rejtselek?
Ékszer a lelked,
Félek, eltöröm fényedet.

Vad lettem, bujdosó,
Veszett vérem megmérgezett.
Vad lettem, szívem nem ébred,
Hagyd hát gyémánt, hogy elveszítselek!

Ékszer a lelked,
Gyermek, hova rejtselek?
Ékszer a lelked,
Félek, eltöröm fényedet.

Ékszer a lelked,
Gyermek, hova rejtselek?
Ékszer a lelked,
Félek, eltöröm fényedet.

Ékszer a lelked,
Gyermek, hova rejtselek?
Ékszer a lelked,
Félek, eltöröm fényedet.

Hova rejtselek el?
Hova rejtselek, gyémánt?

Foo Fightres: Times like these

Ilyen idők

Én vagyok az egyirányú autópálya
Én vagyok az egyetlen aki csak hajt rajta
És hazáig követ téged
Ragyogó utcai fény vagyok
Vakító fényesen lobogó vad tűz
Amely egyedül, magától alszik ki

Ezek ilyen idők, amikor újra tanulsz élni
Ezek ilyen idők, amikor újra csak adsz és adsz
Ezek ilyen idők, amikor megtanulsz szeretni újra
Ezek ilyen idők, időről időre újra...

Én vagyok egy új nap kezdete
Én vagyok a vadonatúj égbolt
amely megtartja a csillagokat ma éjjel
Egy kissé kettészakadt vagyok
Maradjak vagy meneküljek
És hagyjak itt mindent magam mögött?

Ezek ilyen idők, amikor újra tanulsz élni
Ezek ilyen idők, amikor újra csak adsz és adsz
Ezek ilyen idők, amikor megtanulsz szeretni újra
Ezek ilyen idők, időről időre újra...
(saját fordítás)

Szirmai Móni : Tűz és Jég

Amikor elveszítesz mindent mi szép
Álmok nélkül könnyed is ég,
Nem segít más csak az a szó,
Bárcsak Tőle hallanám.

Néha összetörve állsz
És a remény messze jár,
Amikor nem is mondod el
Neki úgyis látni kell.

Tűz és Jég
Gyönyörű két szemedben ég
Engedj túl közel ne félj,
Ma érzem én a szerelem hív!

Tűz és Jég
Éget minden érintés,
Érted bármit megtennék,
Csak ölelj át, úgy kérem én!

Amikor nem kell más egy szó amit vársz,
El nem rontott percek után,
Úgy érzem a csendre vigyázz,
Tudod el nem mondanám.

Néha összetörve állsz
És minden arra vár,
Ha nem is mondod el
Neki úgyis látni kell.

Tűz és Jég
Gyönyörű két szemedben ég
Engedj túl közel ne félj,
Ma érzem én a szerelem hív!

Tűz és Jég
Éget minden érintés,
Érted bármit megtennék,
Csak ölelj át, úgy kérem én!

Amikor nem kell más egy szó amit vársz,
El nem rontott percek után,
Úgy érzem a csendre vigyázz,
Tudod el nem mondanám.

Néha összetörve állsz
És minden arra vár,
Ha nem is mondod el
Neki úgyis látni kell.

Mester Tamás: Szabadítsd fel <--itt tudod meghallgatni

Te visszamennél szívesen
De már nem tudod hová
Minden emlék idegen
Sok régi kép, ami nem hasonlít rád
Egy álmos szerető
Egy majdnem szenvedély
S te nem hiszed már,lehet elég időd
Hogy a pillanatnak élj
Az ami volt, egy szomorú emlék

Hát szabadítsd fel a szíved és szállj
Érezd, hogy újra égni kell
A szavakon túl más szemmel látsz
Hogy nem gyengít félelem
Mert benned még ég az a tűz
De ha nincs miért meghalnod úgy, miért élsz
Engedd el, ami nem kell

Néha visszatér még ugyanúgy
Egy régi félelem
Semmi nem hajt igazán
Ha elhiszed, hogy túl vagy mindenen
Rég nem volt szélvihar a néma tengeren
Mert összetörhet, s te félsz nem élnéd túl
Ha a szíved védtelen
De félig él, az aki nem mer (nem mer, nem mer)

Hát szabadítsd fel a szíved és szállj
Érezd, hogy újra égni kell
A szavakon túl más szemmel látsz
Hogy nem gyengít félelem
Mert benned még ég az a tűz
De ha nincs miért meghalnod úgy, miért élsz
Engedd el, ami nem kell, nem kell, nem kell

Én sem látom, hogy mit tennék másként, ha újra kezdhetném
Eltévedtem párszor, de nem bánom már, lehet, újra megtenném
Ami volt, marad a múlt, egy régi emlék

A szívedben érzed
Hogy van még mért élned
A tűz újra éled
És újból megéget
De nem kell, hogy félj
Nem kell, több szó
Engedd, hogy fájjon
Engedd, így jó
A szíved újra érzed, hogy szabadon száll

Baby Gabi: Aki ott maradt neki jobban fáj

Aki ott maradt neki jobban fáj
ő nem választhat már
Valaki elrabolta az életét
ma már másik úton jár.

Aki ott maradt neki jobban fáj
ő nem választhat már
Valaki elrabolta az életemből,
de még néha visszajár.

Elmúlt vagy csak úgy érzed
kihűlt a vágy
az ujdonság varázsa vár
talán új csókra vársz.

Sok év csak ennyi volt
várhat már rád
vissza már nem nézel
még el sem búcsúztál.

Aki ott maradt neki jobban fáj
ő nem választhat már
Valaki elrabolta az életét
ma már másik úton jár.

Aki ott maradt neki jobban fáj
ő nem választhat már
Valaki elrabolta az életemből,
de még néha visszajár.

Oly könnyen elmentél
elrohantál.
Oh bárcsak éreznéd,
hogy mennyire fáj.

Nehéz volt minden perc
vigaszra várt.
De te nem, nem jöttél,
hiányod fáj.

Sokáig vártam rád
csak sodort az ár
köszönöm már jól vagyok
hazudnom kár.

Ma már csak emlék vagy nekem
nem több talán
mosolygós pillanat
ha gondolnék rád.

Aki ott maradt neki jobban fáj
ő nem választhat már
Valaki elrabolta az életét
ma már másik úton jár.

Aki ott maradt neki jobban fáj
ő nem választhat már
Valaki elrabolta az életemből,
de még néha visszajár.

Néha visszajááááááár!

Mester Tamás : Kis herceg

Éltél túl az Óperencián,
És sohasem féltél, mindig jó voltál.

Lassan felnőttél, mégis mások döntik el,
Hogy úgy kell majd élned mint ők,
s így pont olyan leszel.

De soha ne légy, ki a sorba beáll,
Mások után, ameddig élsz.
Soha ne szégyeld, ha máshogy élsz,
Amíg érzed, hogy így többet érsz.
Soha ne szégyeld, legyél önmagad,
Ne félj, álmaid nem kell, hogy megtagadd.
És hogyha döntöttél, mondd hogy tévedtél

S kezdd újra el, úgy hogy önmagad leszel
Álmunkban mindig kis hercegek vagyunk,
És amikor ébredünk, mindig megfagyunk.
Ha nincs többé, senki akit megszelídítenél,
Ne hidd, hogy így van jól, csak azért mert felnőttél.
te soha ne légy, ki a sorba beáll mások után,
Ameddig élsz

Soha ne szégyeld, ha máshogy élsz,
Amíg érzed, hogy így többet érsz.
Soha ne szégyeld, legyél önmagad,
Ne félj, álmaid nem kell, hogy megtagadd.
És hogyha döntöttél, mondd hogy tévedtél
S kezd újra el, úgy, hogy önmagad leszel

Soha ne szégyeld, ha máshogy élsz,
Amíg érzed, hogy így többet érsz.
Soha ne szégyeld, legyél önmagad,
Ne félj, álmaid nem kell, hogy megtagadd.
És hogyha döntöttél, mondd hogy tévedtél
S kezd újra el, úgy hogy magadban hiszel

Soha ne szégyeld, ha máshogy élsz,
Amíg érzed, hogy így többet érsz.
Soha ne szégyeld, legyél önmagad,
Ne félj, álmaid nem kell, hogy megtagadd.
És hogyha döntöttél, mondd hogy tévedtél
S kezd újra el, így önmagad leszel

Szulák A: A világ tetején (TopGun)
::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::


Felnézek az égre, merre repülsz merre szállsz?

Mit keresel ott fent ezüst színű kis madár?

Törékeny a szárnyad, nem vihet el bárhová

Nálam hagytad szíved, gyere vissza érte már

A világ tetején, még számítok-e én

Lenézel a földre, gondolatban integetsz

Elmúlik egy emlék, képzeletben már ölelsz

Fejre állsz a géppel, hogy most én legyek felül

Idelenn és ott fent játszva szerelmeskedünk

drágám... a világ tetején

Nem tudnálak megkötözni, nem rabnak születtél

Feláldozol úgyis mindent a két szerelmedért

Kell a repülés, és kellek én

A világ tetején, a világ tetején

Felnézek az égre, előhívom arcodat

milyen ézrés lehet elhagyni a hangodat

Hány karátos arany arrafelé most a nap

Kivel bújhatsz össze felhő takaró alatt...

drágám....a világ tetején

drágám...hogy számítok-e én

drágám számítok-e én?

Zséda - Létray Ákos : Valahol


Ne kérdezd, mellém ülsz-e, ha egyedül ér, ami bánt
Kegyetlen perc már rám is várt.
Mesélj, mondd el benned merre tart a világ
Mi az mi fűt, mi hajt tovább?

Segíts, ha elfeledném, nemcsak ünnep vár,
Hogy nem mindig szép, de nem mindig fáj,
Hát követem, bárhová hív már.

Valahol egy álmos éj mélyén
A dallamokba bújt szavak végén
Éreztük, hogy nincs is szebb bolygó,
hogy minden, minden épp így jó.
Mert minden árny próbál,
És minden fény formál,
Hát nem mindig szép, de nem mindig fáj
Szeretem minden percét már.

Kerestem mindenhol és rám talált ami kell,
Azért nincs út, hogy tévedj el.

Segíts, ha elfeledném, nemcsak mámor vár,
Hát nem mindig szép, de nem mindig fáj
Viselem minden arcát már.

Valahol egy álmos éj mélyén
A dallamokba bújt szavak végén
Éreztük, hogy nincs is szebb bolygó
Hogy minden, minden épp így jó
Mert minden árny próbál
És minden fény formál
Hát nem mindig szép, de nem mindig fáj
Szeretem minden percét már.

Zséda : Valahol egy férfi vár <--itt tudod meghallgatni

Rám valahol egy férfi vár,
aki többet ér egy álomnál.
Nem te vagy, aki rám talál,
amit nem kerestél, másé már.
Rám valahol egy férfi vár,
amit összetörtél messze száll,
elhiszem, hogy nálad jobb is jár.

Hol volt, hol nem volt, nincs tovább.
Könnyen jött és ment, nem talált.

Emlékszem, nem volt régen
hogy álompor hullott rám,
mi évekre elbuvölt
egy furcsa éjszakán.

De rájöttem, bármit mondasz,
csak játék és ámítás,
egy szép reggel nem több mint
egy újabb felvonás.

Szebben nem is mondhatnám,
hidd el, nem vagy méltó rám.
S tudom, lesz olyan, ki tényleg jó hozzám.

Rám valahol egy férfi vár...

Hol volt, hol nem volt...

A fátyolköd felszállt lassan,
s feltunt egy másik arc,
egy olcsó és huvös szív,
mit mosollyal takarsz.

Minden, mit kaptam tőled,
csak pár hazug szó,
e szétfoszlott álomban már nincsen semmi jó.

Szebben nem is mondhatnám...
Rám valahol egy férfi vár...

Venus:::::::: Kockahas

Egy hete, hogy együtt járok veled,
nem tudom, miért.
Te nem beszélsz, mert azt hiszed,
a sármod többet ér.
nem igaz, hogy ilyen hévvel,
lángolva imádod.
A tested, a lelked, a mindened...
a személyes varázsod.
Szűrt narancs, kefír, edzés.
fő az egészség!
Meggyőző, ahogy súlyt emelsz,
Csak ne lennél ily szép!

Szép váll, csinos láb, csupasz mell, bronzos bőr és kék szemek.
nálam nincsen szerencséd!
Izmos kockahas, üres fej, te is csak kirakatbábu vagy.
túl szép, hogy igaz légy!

Egy hétig bírtam együtt veled, ez nagy teljesítmény!
szeresd hát tovább magad, ehhez miért kellek én?
A csomagom a lift előtt vár, itt nincs már folytatás.
Ha mást nem is, csak ezt értsd meg:
én nem bírtam tovább!

Szép váll, csinos láb, csupasz mell, bronzos bőr és kék szemek.
nálam nincsen szerencséd!
Izmos kockahas, üres fej, te is csak kirakatbábu vagy.
túl szép, hogy igaz légy!

Mi jók leszünk, ó Istenem,
Csak ne legyen több félelem,
Az nem lehet!
Valami átok száll a földeken
Most halált hoz a szerelem
Nem életet!

Elveszünk, ha szeretünk
Pedig a szerelem az életünk
Mi lesz nélküle?
Mi jók leszünk, ó Istenem
Csak ne legyen több félelem a szíveken!

Refr.: Gyógyítsd meg újra
A világ minden szerelmes gyermekét!
Gyógyítsd meg végleg,
Tudod az életért, a holnapért,
A legszentebb dolgokért!

Átfutunk az életen
És eltűnik a szerelem.
Mi lesz nélküle?
Mi jók leszünk, ó Istenem
Csak ne legyen több félelem a szíveken.

Elveszünk ha szeretünk...

Mi jók leszünk, ó Istenem
Csak ne legyen több félelem az életen.

Refr.: 2x Gyógyítsd meg újra...
Tudod az életért
A holnapért
A gyermekért, kit megálmodtunk félve!
KÖNYÖRGéS A SZERELEMéRT:((((((

Koncz Zsuzsa - Gerendás Péter : Kegyetlen játék

Ki tudja már, hogy hová megyünk
és tudunk-e szeretni még
ha megérkezünk

Ki őrzi majd a szívünk dalát
és a filléres emlékeink
hangulatát

Gyűlöllek téged, hazug igéret
de ha őszinte lennél talán
szerethetnélek
Kegyetlen játék, gyűlöllek téged
pedig ezzel az erővel már
szerethetnélek

Csöpög a méz és hazug a dal
és csak illúziókat ad el
a reklámipar

Nem érdekel, hogy ki mit igér
hiszen elszáll a szó, és az írás
semmit sem ér

Gyűlöllek téged hazug igéret
de ha őszinte lennél talán
szerethetnélek
Kegyetlen játék, gyűlöllek téged
pedig ezzel az erővel már
szerethetnélek

Hiszen tudom, hogy tudod, hogy minden most bizonytalan
és annak, ki elszántan hazudik, előnye van
De ha úgy érzed te is, hogy még lehetne más
talán szívünkhöz szólhatna még egy vallomás

Szerethetnélek, és mégis félek
hogy bármit mondsz, részedről minden
csak hazug igéret
Kegyetlen játék, ilyen az élet
de ha őszinte lennél, talán
szerethetnélek
de ha őszinte lennél, talán
szerethetnélek

Szomor György - Szerelemisten

Rég várt a szívem!
Mondd miért fáj a szívem?!!! Rég várt a szívem.

Volt már néhány állomás,
De egysem jobb mint más.
Amig nem találtam rád,
Nem volt itt semmi, csak vadság!
Taníts meg hát, milyen a jó,
Igaz rád is az a szó,
Senkit nem szeretem még,
Nincs bennem semmi szép emlék!

Baby fáj nagyon a szívem, ha szerelem nincsen
Itt szomorú minden.
Baby légy nekem a kincsem, egy szerelemisten, mondd el, hogy kell szeretnem.

A hűtlen szív megjavul,
Ha velem leszel ezentúl.
Ha minden éjjel ölelnél,
Az én nagy Ő-m lehetnél.

Baby fáj nagyon a szívem, ha szerelem nincsen
Itt szomorú minden.
Baby légy nekem a kincsem, egy szerelemisten, mondd el, hogy kell szeretnem.

Farkasinszky Edit: Légy csak úgy szerelmem.. <--itt tudod meghallgatni

Légy csak úgy:
szerelmem,
ahogy napfény csillan a hallgatag tavon
szikrázón és változón.
Boríts el fényeddel forrón és vallatón
Légy olyan, mint a hullám,
mely felemel, ölel
majd mélybe ránt
és légy meleg fészek
megbújva lombok hajlatán
Légy nekem árnyas hely a pusztán
hosszú út után
vagy messze látszó torony
fagyott szirtek fokán.
Légy illatos kávé
egy fáradt reggelen,
légy őrjítő vágy
s az értelem
Adj magadból többet,
add egész önmagad
Kívánom önzőn:
ne ölelj többé másokat

Légy most már vak,
hisz láttál mezítelen,
agyad hátsó zugában is
csak nekem legyen helyem.
Úgy nézz rám,
hogy magadat lássad
Légy árnyékom,
s én leszek hűen követő társad.
Légy apám, s szeretőm,
Légy férjem, s fiam
Enyém légy egészen,
engedd, hogy lehessek
Te és Önmagam
Légy Te, mint Én lennék
s én leszek TE MAGAD!

Érzem nincs mit mondanom,
ennyi nincs több alkalom,
a percet számolom.
Bárcsak egyszer értenéd,
mennyi felhő gyűlt köréd,
úgy rohannék feléd.
Csak félni, nem szólni,
hogy széthulltunk rég,
de jó volna hinni,
hogy érintesz még.
Egy ösztönben őrzöm,
az emléked véd,
hogy együtt kell szállnunk,
ez a Földön tart még.

Refrén:
Baby felhős fenn az ég,
képünk lassan téped szét,
érzem mégis megtennéd,
látom hűvös arcodon,
tudom fáj, de nem hagyom.

Hát, baby-baby, én hagylak menni,
nem segít a fájdalom,
egy könnycsepp sincs az arcomon.
Kérve kérni, összenézni,
vesztes volnék jól tudom,
legördülni nem hagyom.

Napfény játszik arcomon,
lassan égnek fordítom,
hiányzol nagyon.
Megrémít a messzeség,
onnan nem tért vissza még,
ami köztünk volt szép.
Csak álmokban élni,
nincs értelme rég.
De kár volna kérni,
nem őrizhetnéd,
a lelkemben őrzöm az érzést, mi véd,
hogy együtt kell szállnunk,
ez a Földön tart még.

Baby felhős fenn az ég,
képünk lassan téped szét,
érzem mégis megtennéd,
látom hűvös arcodon,
tudom fáj, de nem hagyom.

Hát baby-baby, én hagylak menni,
nem segít a fájdalom,
egy könnycsepp sincs az arcomon.
Kérve kérni, összenézni,
vesztes volnék jól tudom,
legördülni nem hagyom.

Hát, baby-baby, én hagylak menni,
nem segít a fájdalom,
egy könnycsepp sincs az arcomon.
Kérve kérni, összenézni,
vesztes volnék jól tudom,
legördülni nem hagyom.
Tolvai Renáta-Hagylak menni


Törékeny érzelem,fut át a szívemen, szerelmünk minden reggelén...
Van úgy hogy átölel, olyankor más nem kell, de mégis félek tőle én.
Mondd mi ez az érzés?
Oly keserű, édes íze van
Gyötör a kérdés.

Én szeretem őt!
De a szerelem fáj.
Mert szívemet összetörte más ezerszer már.
Én akarom őt ki soha sem bánt.
De idebent százegy ajtót a múlt bezárt...
A szerelem fáj (adj időt)
A szerelem ég (várj ne kérdezz)
Idekint tűz borítja testem, ott belül a jég (hogy újra érezz)

Ooooh

Mit ér az értelem?
Ha lelkem védtelen...
Szívemben érzem még a tőrt. Hiába rejtem ezt, közel van még a perc, mikor még száz darabra tört.

Ouooooh

Mondd mi ez az érzés? (mi ez az érzés?)
Oly keserű édes íze van...
Gyötör a kérdés.
Én szeretem Őt!
De a szerelem fáj!
Mert szívemet össze törte más ezerszer már..
Én akarom Őt, ki sohasem bánt.
De idebent százegy ajtót a múlt bezárt.

Várj rám!
Veled érzem új nap vár!
Várj még, amíg a tegnap messzire száll!

Adj időt! (Adj időt!)
Várj ne kérdezz! (Ne kérdezz!)
Adj időt! (Ouoooh)
Hogy újra érezz... (Hogy újra éjlen)
Adj időt! (újra éljen a szívem)

Adj időt, hogy újra érezz
Adj időt, várj, ne kérdezz
Adj időt! -A szerelem fáj!-
Balogh Brigi-szerelem fáj

Ten Sharp - You (Te) <--itt tudod meghallgatni

Én, megvagyok jól,
csak örökké
mellettem légy.

Szólj, vagy szótlan maradj;
őszintén
tekintsz Te mindig rám.

És látom nagyon jól,
rólad szól,
mi életemet elkerülte,
a rég, oly rég várt megnyugvásom,
igen,
azt tőled kaptam én.

Lásd, sokszor nehéz szólni
és mikor én
szívem legmélyét félnék elbeszélni,
Te, úgyis tudsz mindent,
rejteni
se tudnám talán

És én látom nagyon jól,
rólad szól,
mi életemet elkerülte,
a rég, rég várt megnyugvásom,
azt hoztad el, igen,

Refrain: Te
Te már mindig bennem élsz,
Te
Teérted meg is halnék én,
Te
Te vagy a mindig égő lángom
Ó-ó (A mindig fényes csillag, Te vagy mindig)

Az éj
jó barát mindig,
egy pohár bor
és a halvány fény

és Te
mellettem fekszel;
olyan csodás
érzés és remény

Refr.

Ismerős Arcok:


Tényleg csak engem zavar
Hogy bármerre indulok
Északnak, nyugatnak, délnek
Vagy keletnek fordulok
Által a "gúnyhatáron"
Ugyanúgy otthon vagyok
Csak halkabban kéne mondjam
Nehogy meghallják "azok"

Kiknek a lelki nyugalma fontos
- mert érzékenyek ám nagyon!
Azt mondják, tartsam a pofám
Jobb lesz, ha annyiban hagyom
De hogyan lehetne hagyni
Hogy magyar ne magyarként éljen?!
Te, ott a Kárpátok alján
Bácskába' lenn, vagy épp Felvidéken

Erdélyben, Küküllő partján
Vagy ahol csak magyarok élnek
Együtt vagyunk a bajban
Hát együtt szóljunk a szélnek
Hogy gyűjtsön erőt tavaszra
S ki nem ide való, azt mindet
Söpörje ki e hazából
Ne hagyjon mást itt, csak minket!

Én mennék veled, de nem akarod,
csak nézek utánad az ablakon.
ahogy egy kisfiú, ha nem hiszi el,
hogy most már menni kell.

A mesének vége és álmodom,
hogy virág nyílik a domboldalon
a felhők fölött ragyog a nap,
ha itt lennél velem.

Én letörölném a könnyeid,
és elmondanám, hogy szép lehet
a holnap, hogy ha elhiszed,
ha itt lennél velem.

Ha itt lennél velem,
és fognád a két kezem
én nem engedném el
többé már sosem.

Ha itt lennél velem,
és fognád a két kezem.
én nem engedném el,
többé már sosem.
Kedvesem.

A mesének vége és álmodom,
hogy reggel újra fel kel a nap,
igazat mond és megsimogat,
ha itt lennél velem.

Én mennék veled, de nem akarod,
csak nézek utánad az ablakon.
ahogy egy kisfiú, ha nem hiszi el,
hogy most már menni kell.

Ha itt lennél velem,
és fognád a két kezem.
én nem engedném el
többé már sosem.

Ha itt lennél velem,
és fognád a két kezem,
én azt kérném megint,
hogy hazudj még nekem,
Kedvesem.

Ha itt lennél velem,
és fognád a két kezem
én nem engedném el,
többé már sosem.

Ha itt lennél velem,
és fognád a két kezem,
én nem engedném el.

Ha én rózsa volnék, nem csak egyszer nyílnék,
Minden évben négyszer virágba borulnék,
Nyílnék a fiúnak, nyílnék én a lánynak
Az igaz szerelemnek és az elmúlásnak.

Ha én kapu volnék, mindig nyitva állnék,
Akárhonnan jönne, bárkit beengednék,
Nem kérdezném tőle;hát téged ki küldött,
Akkor lennék boldog, ha mindenki eljött.

Ha én ablak volnék, akkora nagy lennék,
Hogy az egész világ láthatóvá váljék,
Megértő szemekkel átnéznének rajtam,
Akkor lennék boldog, ha már mindent megmutattam.

Ha én utca volnék, mindig tiszta lennék,
Minden áldott este fényben megfürödnék,
És ha egyszer rajtam lánckerék taposna,
Alattam a föld is sírva beomolna.

Ha én zászló volnék, sohasem lobognék,
Mindenféle szélnek haragosa volnék,
Akkor lennék boldog, ha kifeszítenének,
S nem lennék játéka mindenféle szélnek.
Illés együttes:Ha én rózsa volnék