Születni kell újra, meg újra
Indulni kell a háborúba
és harcolni kell
Meghalni és szeretni még, nem elég
Születni kell minden nappal újra
Álmodni azt ami nem válhat valóra
és harcolni kell
Meghalni és szeretni még, nem elég

Ég és föld között repülj velem
Vezess át az életen
Napot fess a szürke holdra.
Ég és föld között repülj velem
Vezess át az életen
Vigyél át a túlsó partra
Igen,
Csak körbe-körbe
Forog velem, ami egyszer volt, s újra lesz,
Csak körbe-körbe, forog velem,
Te álmodj tovább Kedvesem.

Itt élni kell születni mindig újra,
Indulni kell a háborúba, és harcolni kell,
meghalni és szeretni még, nem elég
Születni kell midnen nappal újra,
álmodni azt, ami nem válhat valóra,és
harcolni kell, meghalni és szeretni még, nem elég...

Ég és és föld között repülj velem
Vezess át az életen
Napot fess a szürke holdra.
Ég és föld között repülj velem
Vezess át az életen
Vigyél át a túlsó partra
Igen,Csak körbe-körbe
Forog velem, ami egyszer volt, s újra lesz,
Csak körbe-körbe, forog velem,
Te álmodj tovább Kedvesem.

Keresem a hajnali szélben
Vakító nap tüzében
Te vagy az a csillag az égen
Virágom el ne hervadj
Lehet, hogy megtalállak
Ég és és föld között repülj velem
Vezess át az életen
Napot fess a szürke holdra.

Ég és föld között repülj velem
Vezess át az életen
Vigyél át a túlsó partra
Igen,Csak körbe-körbe
Forog velem, ami egyszer volt, s újra lesz,
Csak körbe-körbe, forog velem,
Te álmodj tovább Kedvesem.....

Ugyanúgy élek, rohanok, mint a világ,
Mégis, ha kérded, gyakran érint a magány.
Kijelölt utamon, ahol járok, rám kiáltják: Neked jó!

Lehet, ez így van, de már éjjel eshet hó,
És ha félek, nem a gyengeség,
De hogy felejtsek, ne kérd, hisz bennem élsz!

Ref.:
Álom ez a nap, mint mikor megláttalak,
Mint az első ölelés, olyan őrült remegés.
Ma csak égni akarok, ma még hozzád tartozom,
Ma még minden gyönyörű, érzed, milyen egyszerű?

A csillogásnak igen súlyos ára van,
Egy gyönyörű álommal becsaptam önmagam,
Kijelölt utamon, ahol járok, rám kiáltják: Neked jó!

Csábítás és a hűség gyakran egymásba mar.
Akit én eljegyeztem, az a dal, a dal, a dal, a dal, a dal.

Bár, hogy is mindig az a vége,
Töröm a fejem és nem tudom, miért
Hittem azt, hogy más is számít.
Pedig csak két dolog ami segít.
Mondhatnak mások bármit,
Én nem tagadom amit gondolok.
A meló, a kocsi, a ház meg a többi,
Nekem semmi csak ennyit mondhatok

A zene meg a szerelem,
Ami könyíthet a szívemen.
Csak a zene meg a szerelem,
Ami könnyíthet a szívemen.
Ó-óu-óóóóóó

Hiszek a szóban, hiszek a vágyban,
Hiszek egy szebb világban,
Hiszek a nap mint nap megélt apró szép csodákban.
Valami itt bent engem arra késztet mindent higgyek el,
Hogy miért van így senki nem felel.

De azt még had mondjam el

A zene meg a szerelem,
Ami könnyíthet a szívemen.
Csak a zene meg szerelem,
Ami könnyíthet a szívemen.

Ó-óu-óóóóóó

(Valami könnyíthet a szívemen)
A zene meg a szerelem
(Valami könnyíthet a szívemen)
A zene meg a szerelem
(Valami könnyíthet a szívemen)
Csak a zene meg a szerelem
Ami könnyíthet a szívemen.

Köszönöm, hogy mikor királynak hittem magam
Nem szóltál és hagytál egy ideig az udvarodba' kóborolni
Hogy az alattvalóid is beavattad és ők is hódoltak nekem
Jó móka lehetett, de én is megtaláltam a számításom

Csak még egyszer
Még egyszer
Még egyszer
Még egyszer
Kapudon kopogtatok, aztán meg dörömbölök,
Hogy engedj be éjjel
Ma éjjel, ma éjjel, ma éjjel, ma éjjel

Köszönöm, hogy hagytál engem a félelmes nagy kertben eltévedni
És ott könnyű titkoknak járni a végére.
Már régóta azt játszom, hogy az is van, amit akkor láttam,
Mikor még a kertedben éltem, hogy menjen a többi
Köszönöm, hogy megy

Csak még egyszer
Még egyszer
Még egyszer
Még egyszer
Kapudon kopogtatok, aztán meg dörömbölök,
Hogy engedj be éjjel
Ma éjjel, ma éjjel, ma éjjel, ma éjjel

Már régóta azt játszom, hogy az is van, amit akkor láttam,
Mikor még a kertedben éltem, hogy menjen a többi
Menjen a többi, menjen a többi

Még egyszer
Még egyszer
Még egyszer
Még egyszer
Kapudon kopogtatok, aztán meg dörömbölök,
Hogy engedj be éjjel
Ma éjjel

Még egyszer, (ma) éjjel

Minden út, a szíveden át vezet
Maradnék, de tudom, hogy nem lehet
Egy örök vándor lakik bolond szívemben....

Refr.: Mégegyszer, most ölelj át, s engedj el,
Valami mélyen a szívemben, azt súgja mennem kell
Ölelj át mégegyszer

Ne küldj el, soha ne felejts el, ne felejts el....
Hadd legyek egy szép emlék neked
Egy örök vándor lakik,
Bolond szívemben

Refr.:(2x).....
ölelj át mégegyszer!
Egy örök vándor lakik, bolond szívemben,
Mégegyszer, most ölelj át, s engedj el,
Valami mélyen a szívemben, azt súgja mennem kell
Ölelj át mégegyszer

Refr.:(3x)....
Ölelj át mégegyszer!

Egyszer véget ér a lázas ifjúság,
Egyszer elmúlnak a színes éjszakák,
Egyszer véget ér az álom, egyszer véget ér a nyár,
Ami elmúlt, soha nem jön vissza már.
Egyszer véget ér a lázas ifjúság,
Egyszer nélkülünk megy a vonat tovább,
És az állomáson állunk, ahol integetni kell,
De a búcsúra csak pár ember figyel.

Egyszer véget ér a lázas ifjúság,
Egyszer elmúlnak a színes éjszakák,
Sajnos véget ér az álom, sajnos véget ér a nyár,
De a szívünk addig új csodára vár.

Ezért ne féljünk az újtól, mert az jót hozhat nekünk,
Talán abban van az utolsó remény.
Létünk ingoványra épült, mely a sötét mélybe húz,
De ha akarjuk, még tűzhet ránk a fény!

Egyszer véget érnek múló napjaink,
Egyszer elbúcsúznak túlzó vágyaink,
Tudjuk azt, hogy egyszer végleg, sajnos végleg elmegyünk,
De még addig mindent újra kezdhetünk!

Ezért ne féljünk az újtól, mert az jót hozhat nekünk,
Talán abban van az utolsó remény.
Létünk ingoványra épült, mely a sötét mélybe húz,
De ha akarjuk, még tűzhet ránk a fény!

Egyszer véget érnek múló napjaink,
Egyszer elbúcsúznak túlzó vágyaink,
Tudjuk azt, hogy egyszer végleg, sajnos végleg elmegyünk,
De még addig mindent újra kezdhetünk!

Máté Péter

Azt játszd, hogy élsz,
Csak szállsz nem félsz,
Játszd, hogy minden áron,
Bárhogy fájjon, élsz,
Éjl úgyhogy játssz,
Kincset találsz,
Érezz és láss,
Mert élsz, amíg csodálsz.

Csak álmot jársz a Földön,
Ez nem örök tánc csak kölcsön,
De van szép szó, és dallam
Az ég is szól, csak halkan,
Bátran élj, ne sírj, ne félj

Azt játszd, hogy élsz,
Lánc nélkül élsz,
Csak játszd, hogy szél repít,
És bárhová elérsz
Élj úgyhogy játssz,
Jár még a tánc,
Érezz és láss,
Mert élsz amíg csodálsz


Csak álmot jársz a Földön,
Ez nem örök tánc, csak kölcsön,
De van szép szó, és dallam,
Az ég is szól, csak halkan,
Bátran élj,
Csak jót remélj

Csak álmot jársz a Földön,
Ez nem örök tánc csak kölcsön,
De van szép szó, és dallam,
Az ég is szól, csak halkan,
Bátran élj,
Ne sírj, ne félj

Amikor melletted vagyok
A szívem gyorsabban dobog
És minden perc az álmok perce
Amikor hozzád bújhatok
Az arcom megsimogatod
A hajam összekócolod.
És mintha természetes lenne
Ma este nálad maradok

Melletted szélesebb a láthatár
Melletted örökös a fény
Te vagy kit szívem olyan várva vár
Melletted minden az enyém.

Amikor melletted vagyok
Főleg csak egyre gondolok.
És az a leges-legszebb benne
Hogy te is éppúgy akarod
Amikor melletted vagyok
A világ gyorsabban forog
A lábam csakis oda menne
Ahová Te is akarod.
Ma mindent megengedek én
Ma nem lesz ellenvélemény
A szíved akármit is tenne
Előre megbocsájtanék.

Az éjszaka csendje lágyan hívogat
Belülről gyengéden simogat
Égő testén eltökéltség
Kulcslyukon át bekúszó sötétség

Lassan múlik ez a fájó gondolat
Mit porcelán szám remegve mondogat
Ez a válasz nélküli kérdés
Furcsa és kegyetlen érzés

Ha csak az enyém ez az ölelő tekintet
Ha nem számít hány sebből vérzel

Akkor már
Nem kell, hogy tovább várj
Nem kell, hogy tovább várj

Nézd! A vágy csendben elsírja magát
Némán döngeti saját csontfalát
Láttam belül a gonoszt meghalni
Itt van a jövő a múltat felfalni

Messze a part, körülöttem örvény
Viharfelhők magasodnak körém
Ha elmegyek, bízol-e még bennem
Hidd el nekem, ezt kell tennem

Ha csak az enyém ez az ölelő tekintet
Ha nem számít hány sebből vérzel

Akkor már
Nem kell, hogy tovább várj
Nem kell, hogy tovább várj

Ha vége van már minden bűnnek
A könnyek mind eltűnnek
Jut enni minden szájnak
Nincs több seb, mi fájna

Az értelmetlen harcnak éke
Az örökké tartó béke
Az álom valóra válhat
Ha kell, éld át a vágyat

Ha van
Tökéletes pillanat
Az ugyanúgy
Elillan egy szemvillanás alatt
Hiába tudod
Hogy ez egy
Tökéletes pillanat
Ha nem figyelsz, észrevétlen marad

Lehetsz teljesen védtelen
Túlélni képtelen
Sorsodban mégis ott van
De akarnod kell jobban

Szemed tiszta ragyogása
Nem néz senki másra
Az nekem pár órára
A világ átfordulása

Ez egy
Tökéletes pillanat
Ha nem figyelsz, észrevétlenül marad

Nézz fel az esti égre
Ha a nehéz napnak vége
És rád mosolyog egy csillag
Örül neked, hogy itt vagy

Szíved ajtaján dörömböl
Meríts te is az erőmből
Gondtalan most csak így lehetsz
Tiéd minden, amint szeretsz

Minden egyes napunk csak egyszeri csoda
Használd ki minden percét
Többé át nem élheted soha

Becsüld meg napjaid
Nyisd ki bezárt ajtait
Engedj be minden érzést
Érezd a pillanat-féltést

Nézz fel az esti égre
Ha a nehéz napnak vége
És rád mosolyog egy csillag
Örül neked, hogy itt vagy

Ülj le, velem szembe
Magadban olyat látsz-e
Mit az ember szégyell
Ha a tükörbe nézel?

Látod valós tested
Arcod mosolyát fested
A valódi képre
Ha nem sikerült elég szépre

Kérlek, jól figyelj
Kell minden apró jel

Nézz a tükörbe
A múltból most
A jövőbe
Nézz a szemembe
Olvass most belőle..
..A tükröd vagyok

Ne a tükröt törd szét
Ha bánt az önarckép
Ha dühöt és bánatot érzel
Ha a tükörbe nézel

Tudni talán nem kell
Mitől jó egy ember
Álarcok nélkül
A világ tőled is szépül

Unique

Üdvözlöm érintem nem mutatom
Nem emlékeztetem nem kutatom
Nem zavarom zavarom csak figyelem
Belefeledkezem vele utazom

Nem sürgetem nem várom
Nem bántom nem sajnálom
Nem sajnáltatom magam magam adom
Neki megadom neki megadom magam

Felkavarom felkavarodom
Megálmodom belelátom
Megkövetem megkövetelem
Megszelídítem megbánom

Meggyújtom eloltom meggyújtom eloltom

Megoltalmazom elragadom
Elragadtatom magam magam adom

Megadom megadom neki megadom magam

Nem suttogom elkántálom
Megkóstolom megkínálom
Keveredek belehabarodom
Belefeledkezem vele utazom

Felismerem feltüzelem
Megszállom megbabonázom
Megbabonáztatom magam magam adom
Megadom megadom neki megadom magam

Quimby ))

Zolee:
Csak az erőszak az, ami erőt ad,
Bassz oda, mutatsd meg ki vagy öcsi,
és ne szégyelld magad!
Ha nem teszed le elég korán a névjegyed,
Nincs alsóágy, kiskutya se les meg.
Na mi van gyerekek veletek,hogy tetszik a műsor,
Úgy akartok élni mint én, tiszta sor.
Agresszív a világ, én is odaverek neked,
Én megtörlek, de te is ugyanezt teszed.
Az erősebb kutya baszik te is tudod,
Hogy ez a szabály, mert jön a dagály,
És elragad az ár.
Én se vagyok teljesen biztos magamban,
Az egész életemet végig hazudtam.
És azt sem tudom eldönteni,
Hogy melyik Baby Sistert akarom megdönteni.
De van olyan amiben biztos vagyok,
A pofon az, amit jobb ha adok, nem kapok!

Refr. 4x
Nem hall,nem lát,nem beszél,
A szeretet lófasz, az erőszak él!

Zolee:
Látom, hogy az ördög az Isten kezére csókot ad,
És látom, hogy az ördög Jézus kezébe harap,
És kibaszottul tudom, hogy a Sátán is olyan,
Amit az Isten, aki bármit megadott neked,
Amit a csók és a szeretet sosem adott meg,
Mint a Shit nagyúr Darth Bane,az átoklord,
Úgy baszom neked öcsém a szemedbe a port!
Ne láss, ne hallj, csak érezd a rosszat,
Úgyis behódolsz te is a gonosznak.
A pokol érdeke, elvihetlek oda,
De onnan nagyon hosszú az út vissza,
És nem hiszem, hogy jönni akarsz velem,
Ha átléped a határt, nincs többé kegyelem!
Ne játsz a tűzzel, csak maradj a valagadon,
Mert nagyon nagy az ár és rövid a hatalom!

Három bika áll a hegy tetején,
Apa, fia na és az öreg, vén csibész.
Lenn a völgyben él a sok csinos tehén,
Most kell megmutatni, azt hogy ki a kőkemény
Nagylegény.

Megszólal a marha, fiatal szíve hajtja,
Na gyerünk rajta, rajta, ha-ha-ha.
Megszólal a marha, fiatal szíve hajtja,
Na gyerünk rajta, rajta, ha-ha-ha.

Fiatal legény, ami tény az tény,
Anyává tehetné a sok csinos tehént.
Lassan a testel, ide hideg fej kell,
Büszkén lemegyünk, és végzünk az összessel,
Ahogy kell.

Azt mondja az apja, igen jámbor fajta,
Csak mindent szépen sorba, ha-ha-ha.
Azt mondja az apja, igen jámbor fajta,
Csak mindent szépen sorba, ha-ha-ha.

Öreg, vén csibészen már látszik a kor,
Hatalmas szerszámát rég belepte a por.
Én már megtettem amit én tehettem,
Most már ti jöttök, igen így szólt csendesen,
Szerényen.

De amikor látja, hogy minden hiába,
Feléjük tart a csorda, ha-ha-ha.
De amikor látja, hogy minden hiába,
Feléjük tart a csorda, ha-ha-ha.
/Kárpátia/

Egyszer véget ér a lázas ifjúság,
Egyszer elmúlnak a színes éjszakák,
Egyszer véget ér az álom, egyszer véget ér a nyár,
Ami elmúlt, soha nem jön vissza már.
Egyszer véget ér a lázas ifjúság,
Egyszer nélkülünk megy a vonat tovább,
És az állomáson állunk, ahol integetni kell,
De a búcsúra csak pár ember figyel.

Egyszer véget ér a lázas ifjúság,
Egyszer elmúlnak a színes éjszakák,
Sajnos véget ér az álom, sajnos véget ér a nyár,
De a szívünk addig új csodára vár.

Ezért ne féljünk az újtól, mert az jót hozhat nekünk,
Talán abban van az utolsó remény.
Létünk ingoványra épült, mely a sötét mélybe húz,
De ha akarjuk, még tűzhet ránk a fény!

Egyszer véget érnek múló napjaink,
Egyszer elbúcsúznak túlzó vágyaink,
Tudjuk azt, hogy egyszer végleg, sajnos végleg elmegyünk,
De még addig mindent újra kezdhetünk!

Ezért ne féljünk az újtól, mert az jót hozhat nekünk,
Talán abban van az utolsó remény.
Létünk ingoványra épült, mely a sötét mélybe húz,
De ha akarjuk, még tűzhet ránk a fény!

Egyszer véget érnek múló napjaink,
Egyszer elbúcsúznak túlzó vágyaink,
Tudjuk azt, hogy egyszer végleg, sajnos végleg elmegyünk,
De még addig mindent újra kezdhetünk.
Máté Péter

. Tél volt, hó esett és jöttek az ünnepek
Gondolkodtam, mit is adhatnék neked.
Amit csak én adhatok, amiről te is tudod,
hogy igazán én vagyok.

2. Minden gazdagságom hangok és szavak,
Néhány általuk kimondott gondolat.
Egyet elmondtam neked, hogyha igaznak hiszed,
Mondd el mindenkinek!

R. Kívánj a szónak nyílt utat,
És a dalnak tiszta hangokat,
Kívánd, hogy mindig úgy szeresselek,
Ahogy szeretnéd, hogy szeressenek.

3. Csak arról énekelek, amit igaznak hiszek,
S csak akkor szól neked, ha te is úgy hiszed,
Hisz te is úgy élsz, ahogy én,
Te is azt álmodod, amit én,
Legalábbis úgy szeretném.
(Piramis)

Kőfalként zuhan rád
A kortalan gonoszság
Örökké veled marad
Amíg a világ a világ

Értsd meg a lényeget
Szépség és Szörnyeteg
Egyformán él benned
Nem tudod ki erősebb

A lángot kiolthatják
A tüzet eltaposhatják
Mégis szállnak a szélben
Szívünkhöz a szikrák

Ég most a tűz
Lángol az ég
Jelet hagyunk
Jelen vagyunk
Űz most a vágy
Álmunk a tűz
Szikrát hozunk
Tüzet adunk

Könnyen jönnek a könnyek
Nem tanítják a könyvek
Hogy annak sosem lesz könyebb
Aki a föld fölé görnyed

Totális lesz ez a harc
Ne hidd, hogy van hátraarc
Elnyel a szakadék
Nem lesz se hang, se kép

A lángot kiolthatják
A tüzet eltaposhatják
Mégis szállnak a szélben
Szívünkhöz a szikrák

Ég most a tűz
Lángol az ég
Jelet hagyunk
Jelen vagyunk
Űz most a vágy
Álmunk a tűz
Szikrát hozunk
Tüzet adunk

/Ossian/

Én nem tudom, hogy hol ronthattam el
De nekem mindig tűrni kellett
Ha a vágyam nekem rontott

És akinél bárki másnak mindig szabad a pálya
A mindenki babája, ki a csípejét riszálja
Nekem bezzeg nemet mondott
Nevette a gondot

Nem gondolni rád
Én már nem bírok tovább
Tőlem hiába tiltanád
Tested selymes ritmusát
Én már megtanultam rég
Van, aki csak távolabbról szép
De tőlem senki meg nem véd
Belőled ennyi nem elég

Tudom, hogy mindenhová hordasz magaddal
Én csak írom, de te magad vagy a dallam
Ami mindkettőnkben lüktet

Ágyat vetsz nekem, igazán értesz a nyelvemen
Szerelmed dolga, hogy körülvegyen, velem legyen mindig
Ha a sorsom büntet
Ez ment meg minket

Nem gondolni rád
Én már nem bírok tovább
Tőlem hiába tiltanád
Tested selymes ritmusát
Én már megtanultam rég
Van, aki csak távolabbról szép
De tőlem senki meg nem véd
Belőled ennyi nem elég

Nem gondolni rád
Én már nem bírok tovább
Tőlem hiába tiltanád
Tested selymes ritmusát
Én már megtanultam rég
Van, aki csak távolabbról szép
De tőlem senki meg nem véd
Belőled ennyi nem elég

Az arcodon árnyék suhan át
Minden porcikád
Hívja az éjszakát

Szeretőd és társad más nem is lehet
Csak az, aki ismer és mégis szeretne hozzád érni
Akit nem kell kétszer kérni
Hogy segítsen élni

Nem gondolni rád
Én már nem bírok tovább
Tőlem hiába tiltanád
Tested selymes ritmusát
Én már megtanultam rég
Van, aki csak távolabbról szép
De tőlem senki meg nem véd
Belőled ennyi nem elég

Nem gondolni rád
Én már nem bírok tovább
Tőlem hiába tiltanád
Tested selymes ritmusát
Én már megtanultam rég
Van, aki csak távolabbról szép
De tőlem senki meg nem véd
Belőled ennyi nem elég

/Ákos/

Ossian: A tigris könnyei

Ne mondd azt, hogy Te sosem féltél
Nem tévedtél és nem vétkeztél
Ne mondd azt, hogy soha nem tettél rosszat
Nem hiszem, hogy hibátlan vagy

Zuhanva szállsz, sírva örülsz
Látszatvilágban létezel
Hit nélkül hiszel, amit csak teszel
Úgy valódi, mint a tigris könnyei

Ne mondd azt, hogy soha nem utáltad
A tükörben reggel önnmagad
Hogy a sötét oldalt nem próbáltad
Én nem hiszem hogy őszinte vagy

Zuhanva szállsz, sírva örülsz
Látszatvilágban létezel
Hit nélkül hiszel, amit csak teszel
Úgy valódi, mint a tigris könnyei