Neoton: 220 felett

Cirkuszt a pénzért, a pálya ma is megtelt teljesen,
Élő plakátok hirdetik a versenyt.
Valaki kiszáll, valaki elszáll,
Valaki a pálya szélén hot dogot és hideg sört kínál.

Kétszázhúsz felett észre sem veszed, és elhagyod a valóságot,
Kétszázhúsz felett átértékeled magadban a világot.
Kétszázhúsz felett senki nincs veled, közelbe kerül a távol,
Kétszázhúsz felett több már nem lehet a kerékbe zárt magányból.

Cirkuszt a pénzért, a néző nem veszíthet,
Hajtűkanyarban minden kiderülhet.
Valaki kiszáll, valaki elszáll,
És az este bármilyen kíváncsi, már csak szétszórt álmokat talál.


Valaki kiszáll, valaki elszáll,
És az este bármilyen kíváncsi, már csak szétszórt álmokat talál.

))))) ez sem kevésbé veszélyes, de a tiéd....

Na, kinek is küldöm ezt a számot?? Hááát..Neked!!! :P

Te nem látsz s
én nem látlak téged
Olyan ez mint, tánc
mit most pár nélkül jársz
tán milliószor elmentünk
már egymás mellett tudom
azt, hogy holnap újból

Visz az út rohanok
szívem úgy zakatol,
mert tudom azt, hogy
te vársz még rám valahol

Visz az út rohanok s
egy új zene szól, mert
tudom azt, hogy te
vársz még rám valahol

Nekem nem kell többé
nem kell más hogyha
így nézel rám
Másnak láthatatlan voltam
mégis látsz
Nekem nem kell többé
boldog dal hogyha nem
rólunk szól, mert a
láthatatlant csak te
láttad jól

Te nem látsz s én
nem látlak téged
érzem, hogy a végzet,
mint fal köztünk áll
tán milliószor elmentünk
már egymás mellett
tudom azt, hogy holnap
újból

Visz az út rohanok
szívem úgy zakatol,
mert tudom azt, hogy
te vársz még rám valahol

Visz az út rohanok s egy
új zene szól, mert
tudom azt, hogy te
vársz még rám valahol

Te nem látsz s én
nem látlak téged
olyan ez mint tánc
mit most pár nélkül jársz
tán milliószor elmentünk
már egymás mellett
tudom azt, hogy holnap
újból

Visz az út rohanok
szívem úgy zakatol,
mert tudom azt, hogy
te vársz rám még valahol

Visz az út rohanok
s egy új zene szól, mert
tudom azt, hogy te
vársz még rám valahol

V -Tech: Ha megtehetném....

Egy titokban lopott csókodnál nincs is édesebb.
Várnak ránk és mégis jó most elbújni veled.
Miért, mondd, miért van még egy másik életünk?
Miért, mondd, miért tiltják meg, hogy együtt legyünk?

Tudjuk azt hogy vétkezünk, mégis itt vagyunk.
Annyi mindent mondhatnánk és mégis hallgatunk.
Viszont megfogadtuk, hogy többé nem lehet,
De kell csak még egy percnyi tiltott élvezet.

És ha megtehetném még egyszer, hát megtenném,
Mert karjaidba bújva újra érezném,
Több már, soha nem is kell talán,
Ha a kezed körbe zár a bolond szívem csak téged kíván.

És ha megtehetném még egyszer, hát megtenném,
Csak hazudj még és én is újra elhinném,
Hogy vársz, soha nem lesz búcsúzás,
Holnap újra rám találsz, csak mondd nekem, hogy
Örökre a két karodba zársz!

Titokban kell lássalak, ez így meddig mehet?
Ez a gondolat itt legbelül úgy nyomja lelkemet.
Mondd miért van, hogy neked ennyi is elég?
Mondd, amit én szeretnék te miért nem szeretnéd?

De ha megtörtént, hát megtörtént, és tisztán kell hogy láss,
Felébredtünk és az álmunk ébren sem lett más.
Azt, mi eddig történt mégsem szégyellem,
Csak fáj, de nem bántam meg tényleg semmit sem!

Nagy Adri - Rohanó szerelem

Menj messzebb vagy jöjj közel
Hagyj menni vagy most ölelj
Ölelj még

Hogy mondjam, hogy megérezd
Minden mondat kevés lesz
Túl kevés

Hogy a szívemhez érj
Nem is kell hozzá kéz
Mire jó az egész
Mitől félsz

Rohanó szerelem
A küszöbön egy percet vár
Visszanéz hidegen
És elköszön azután
Monoton napokon
Egyedül talál az éj
Az ölelésem majd megvár
Mit a karjaimban itt hagytál

Tudtam jól már nem vagy ott
De a pillanat már rám fagyott
De szép volt

Ha egy érzés messze hív
Mert kihűl benned már a szív
De nem szólsz

De ha nem maradt más
Csak az elbúcsúzás
Csak az integetés
Miért vársz

Rohanó szerelem...

Lord-Ördög és Angyal

Pokolba készülsz,
de a mennybe érsz.
Mennyekbe nézel,
sátánoktól félsz.
Mennyeken, poklokon át
kegyelmet kérsz.

Bármerre nézel:
minden elvakít.
Sötétben, fények között
mindenki eltaszít,
gyöngéden, erőszakkal
nincs, ki megjavít.

ördög és angyal:
mindketten megaláznak,
éjjel és nappal
várnak rám,
s megtalálnak.

Lenéznek sokszor,
ne törődj velük.
Emberek állnak,
bánt a közönyük.
Nincs, ki helyetted
néha visszaüt.

ördög és angyal:
mindketten megaláznak,
éjjel és nappal
várnak rám,
s megtalálnak.

Bródy János - Maszkabál

Szép társaság, feszülten oldott hangulat
festett mosoly fedi a sápadt arcokat
Régóta tart a maszkabál
Házmesterlegény a választott király

Vén róka hajszol dörzsölt másnapos csibét
Kóbor kalóz lesi a táncparkett vizét
Mindenkié a maszkabál
A plasztik-taktik banda rivaldafényben áll

Éjfél után kedvesem, csendben lelépünk
Éjfél után magunkhoz térünk
Levesszük álarcunk, úgy ölelkezünk
Talán ma éjjel még boldogok leszünk

Páncélt visel szívén a bús képű lovag
A csúf boszorkány üdén s lelkesen kacag
Ez ám a bál, a maszkabál
Az ördöggel az angyal halálos táncot jár

A csillagjós kezében kötött életek
Szemérmes cafka stoppol szakadt lelkeket
Szédült világ a maszkabál
A bohóc bánatában saját fejére áll

Éjfél után, kedvesem, csendben lelépünk
Éjfél után magunkhoz térünk
Levesszük álarcunk, úgy ölelkezünk
S hajnalban foltozzuk gyűrött jelmezünk- mert :

Belépni csak előírt álarcban lehet
S boldogtalan, ki végül mégis kint reked
Véget nem ér a maszkabál
Az udvarmester int, s papírkonfetti száll

Sok sima duma, sok- sima- subi- dubi
És én se tudom be- be- be- be- befejezni
(Maximum így, hogy…)

Roxx 69 - A jel

Nézz rám, fegyver, ami vagyok
Húzz fel a kezeddel!
Árnyék, fénykép
Ma éjjel én leszek a tükörkép.

Jel, amit adok,
Gátlásokat romboló rózsaszín felhő
Jel, most már a tiéd,
Rádtetováltam, a hátad alján ég

Nekem már te vagy a vágy
Ami többé nem űz tovább
Viharoddal harcolok életeken át
A szíved vérvörös jég
De tüzem felhevít még
Mikor olvad a bíbor az neked is szép

Még fáj a sebhely
Még belém karmoltad ezerszer
Rád vár a fegyver
Töltsd még újra 69-szer

Jel, amit adok,
Gátlásokat romboló rózsaszín felhő
Jel, most már a tiéd,
Rád tetováltam, a hátad alján ég

NIGHTWISH-MÍG AJKAID VÖRÖSEK...

A becéző szavak csendre valók
S nem beszédre
A fiatal szív szerelemért dobog
S nem fájdalomért
A sötét haj a szélben lobog
S nem burkolja fátyolba a világot

Csókolj, míg ajkaid vörösek
Amíg senki nem szólal meg
Pihenj, míg kebled érintetlen
Fogd a társad kezét, amíg üres
Merülj el a szemében, amíg vak
Szeress, amíg az éj elrejti a hervasztó hajnalt

A szerelem első napja sosem tér vissza
Sosem elvesztegetett idő a szenvedély órája
Minden hegedű, a költő keze
Minden megenyhülő kéz féltő gonddal játssza dalodat

Csókolj, míg ajkaid vörösek
Amíg senki nem szólal meg
Pihenj, míg kebled érintetlen
Fogd a társ kezét, amíg üres
Merülj el a szemében, amíg vak
Szeress, amíg az éj elrejti a hervasztó hajnalt

Sid - Hello


Nézek egy gyűrött képet
Mit először téptünk el
Elmosott betűk összetarthatnák
De nem olvassuk el

Én a világot adnám a szóért
Mit csak neked mondanék
De megőrizném minden hangját
Ha magam maradnék

Add, hogy lássam még
Hello, hello
Hozzám szóljon még
Hello, hello

Várom a szótlan csendet
Az érzéketlen ürességet
Hogy újra békét adjon nekem
Hogy tovább keressem

A zajos utcákat járom
Csak faltól falig jutok el
Ha az emberek közt követnélek
Te szemben futnál el

Add, hogy lássam még
Hello, hello
Hozzám szóljon még
Hello, hello

Ha majd tévedésnek érzed
S végül megérintenél
Hogy tisztán lássunk mindent
Hogy álmodhassak még

Add, hogy lássam még
Hello, hello
Hozzám szóljon még
Hello, hello

Ha majd tévedésnek érzed
S végül megérintenél
Hogy tisztán lássunk mindent
Hogy álmodhassak még

Add, hogy lássam még
Hello, hello
Hozzám szóljon még
Hello, hello

A bolond levele a kisfiúnak

1984 Vadászat

Kisfiam, azt hittem: ember vagyok.
De azt már nem, hogy az is maradok.
Fogadd hát úgy majd ezt a levelet,
Mint egy még emberi üzenetet.
Kérlek, ne ítélj könnyelműn felettem,
És őrizz meg gyönyörű szívedben!

Lehettem volna vadász, vagy hajtó
Én, a kiátkozott, megrögzött csavargó,
Ki azt hitte, ha úton van, szabad.
Eltapos a világ, ha útjában vagy!
Így lettem bolond. Élni kell és lehet.
Bocsáss meg nekem, Isten Veled!

Bródy János - Légy hű magadhoz

Ne kérdezd, merre visz az út,
A válasz biztonságot úgysem nyújt,
Nem tudja senki, hogy hová érkezel,
Magadtól indulj egyszer el!
Magadtól indulj egyszer el!

Ne kérdezd, honnan fúj a szél,
Figyeld meg jól, miről beszél,
S ha érted már az összegyűjtött hangokat,
||: Találd meg köztük önmagad! :||

Ne kérdezd, hol kel fel a Nap,
Gondold, hogy ott, ahol te vagy,
És hogyha úgy érzed, hogy elborult az ég,
||: A szíved őrizze a fényt! :||

Ne kérdezd, hány napod van még,
Nyugodj meg, lesz még épp elég.
De addig is, míg egyszer minden véget ér,
||: Magadhoz hűséges legyél! :||

A titkos lány

Van egy lány, kinek melegét máig bőrömön érzem
Oda tette magát mellém... pedig nem is kértem.
Tetovált volt a válla
Gerjedtem keményen tőle
Elvarázsolta lelkem, súlyos időkre.
Jöttek nehéz évek
Váratlan filmszakadás.
Helyére állt valaki,
Lett sírva szakítás.
De ahogy odabújt hozzám,
Azt soha nem felejtem
Testének tüze éget,
Parázslik szívemben.


(Ő volt a lány)
Ó, Ő volt a lány (a titkos lány)
Ó, ki emberré tett engem
Ő volt a lány
A titkos lány
Kivel a szerelmet megismertem.

(Ő volt a lány)
Ó, Ő volt a lány (a titkos lány)
Ki mellett férfivá lettem
Ő volt a lány
A tetovált lány
Kit valaha titkon szerettem


Egy-egy kocsmába benézek,
Hol függöny van az ablakon.
Ott indulhat egy könnycsepp,
Nem látják arcomon.
De a múlt akkor is ott táncol,
Vigyorog vállamon,
Valahol én rontottam el,
Néha nevetek magamon.
Kiénekeltem magamból 20 év bánatom,
Jöttek új dalok,
Kicsordult a fájdalom
Csókolnám a testét izzadt ágyamon,
Ahová titkon kijárok csupán egy sírhalom.


(Ő volt a lány)
Ó, Ő volt a lány (a titkos lány)
ki emberré tett engem
(Ő volt a lány)
Ő volt a lány
Kivel a szerelmet megismertem.

(Ő volt a lány)
Ó, Ő volt a lány (a titkos lány)
Ki mellett férfivá lettem
Ő volt a lány
A tetovált lány
Kit valaha titkon szerettem

Ó, Ő volt a lány
ki emberré tett engem
Ő volt a lány
Ő volt a lány
Kivel a szerelmet megismertem.

Ő volt a lány
A titkos lány

Sok őrült éj, színes pillanat.
Örök emlék szívemben megmarad.
Lángoló érzés,mind untalan kitölt.
Elhagyott hosszú úton jártunk
Együtt mindent kipróbáltunk,
Vége már!
Mégis úgy érzem, hogy fáj!

Repülj tovább, nélkülem,
Nekem már más az életem,
Nem fáj, nem fáj semmi sem;
Hidd el, jobb ez így nekem.

Repülj tovább, nélkülem,
Nekem már más az életem,
Nem fáj, nem fáj semmi sem;
Hidd el, jobb ez így nekem.

Nem bánok semmit, újrakezdem.
Mi rossz volt elfelejtem,
Csak a szépet őrzöm, szívem mélyén.
Tőled többet úgysem vártam,
Most már szárnyalhatnál bátran,
Szabad vagy! Hát menj!
S ne nézz vissza már!

Repülj tovább, nélkülem,
Nekem már más az életem,
Nem fáj, nem fáj semmi sem;
Hidd el, jobb ez így nekem.

Repülj tovább, nélkülem,
Nekem már más az életem,
Nem fáj, nem fáj semmi sem;
Hidd el, jobb ez így nekem.

Koncz Zsuzsa- Itt van az ősz,....

Itt van az ősz, itt van ujra,
S szép, mint mindig, énnekem.
Tudja isten, hogy mi okból
Szeretem? de szeretem.

Kiülök a dombtetőre,
Innen nézek szerteszét,
S hallgatom a fák lehulló
Levelének lágy neszét.

Mosolyogva néz a földre
A szelíd nap sugara,
Mint elalvó gyermekére
Néz a szerető anya.

És valóban ősszel a föld
Csak elalszik, nem hal meg;
Szeméből is látszik, hogy csak
Álmos ő, de nem beteg.

Levetette szép ruháit,
Csendesen levetkezett;
Majd felöltözik, ha virrad
Reggele, a kikelet.

Aludjál hát, szép természet,
Csak aludjál reggelig,
S álmodj olyakat, amikben
Legnagyobb kedved telik.

Én ujjam hegyével halkan
Lantomat megpenditem,
Altató dalod gyanánt zeng
Méla csendes énekem.

Kedvesem, te űlj le mellém,
Űlj itt addig szótlanúl,
Míg dalom, mint tó fölött a
Suttogó szél, elvonúl.

Ha megcsókolsz, ajkaimra
Ajkadat szép lassan tedd,
Föl ne keltsük álmából a
Szendergő természetet. /Petőfi Sándor/

Mester Tamás - Kis herceg

Éltél túl az Óperencián,
És sohasem féltél, mindig jó voltál.

Lassan felnőttél, mégis mások döntik el,
Hogy úgy kell majd élned mint ők,
s így pont olyan leszel.

De soha ne légy, ki a sorba beáll,
Mások után, ameddig élsz.
Soha ne szégyelld, ha máshogy élsz,
Amíg érzed, hogy így többet érsz.
Soha ne szégyelld, legyél önmagad,
Ne félj, álmaid nem kell, hogy megtagadd.
És hogyha döntöttél, mondd hogy tévedtél

S kezdd újra el, úgy hogy önmagad leszel
Álmunkban mindig kis hercegek vagyunk,
És amikor ébredünk, mindig megfagyunk.
Ha nincs többé, senki akit megszelídítenél,
Ne hidd, hogy így van jól, csak azért mert felnőttél.
te soha ne légy, ki a sorba beáll mások után,
Ameddig élsz

Soha ne szégyelld, ha máshogy élsz,
Amíg érzed, hogy így többet érsz.
Soha ne szégyelld, legyél önmagad,
Ne félj, álmaid nem kell, hogy megtagadd.
És hogyha döntöttél, mondd hogy tévedtél
S kezd újra el, úgy, hogy önmagad leszel

Soha ne szégyelld, ha máshogy élsz,
Amíg érzed, hogy így többet érsz.
Soha ne szégyelld, legyél önmagad,
Ne félj, álmaid nem kell, hogy megtagadd.
És hogyha döntöttél, mondd hogy tévedtél
S kezd újra el, úgy hogy magadban hiszel

Soha ne szégyelld, ha máshogy élsz,
Amíg érzed, hogy így többet érsz.
Soha ne szégyelld, legyél önmagad,
Ne félj, álmaid nem kell, hogy megtagadd.
És hogyha döntöttél, mondd hogy tévedtél
S kezd újra el, így önmagad leszel

Rég várok valakire

Elrepülnék vele, elrepülnék vele.

Leszek én malaszttal teljes,
Ha ez Néked nem lenne terhes,
De ezt minek is motyogom, ha nincs kinek,
Nem is lesz és nem is volt,
Olyan FÉRFI, akit én akarok,
Lelkem vérvörös piheként - száll, s kavarog

Elrepülnék vele, elrepülnék vele. hmm

Szerelem, Én büszkén őrzöm,
Emlékképeim közt szöszmötöl,
Dölyfös szenvedély neki , mindig bedől

Rég várok valakire, aki csak ennyit mond: he,
Akinek nem vagyok más, Én, csak a szíve csücske
Rég várok valakire, aki olyan mint Te,
Akinél nem érzek mást épp csak egy villámcsapást,

Tudom ,hogy láttam már valahol:
Talán egy japán teaházban,
Egy filmben vagy egy villamoson, úúúú
Tudom, hogy láttam már valahol,
És ha létezik úgy végre, írja meg pontosan hol.

Rég várok valakire, aki csak annyit mond: he,
Akinek nem vagyok más épp csak a szíve csücske
Rég várok valakire, aki olyan mint Te,
Aki nem löki el kezemet jó messzire.

Áááááá, ááááááá hmm

Rég várok valakire, aki csak ennyit mond: he,
Akinek nem vagyok más én, csak a szíve csücske
Rég várok valakire, aki olyan mint te,
Akinél nem érzek mást épp csak egy villámcsapást,

áááááá I love you honey ááááááá rég várok valakire.

Nem célzás...

Tegnap egy másik lánnyal láttam,
épp a szívét törte össze.
Neki nincs szüksége másra,
csak az érzést kereste.
Azt mondta, hogy nála jobban senki sem szerethet,
de a megtört szívek országútján búcsút integet.

Refr:
Úgy játszik a szívekkel,
mintha minden élet egy percben éghetne el.
De valami kell még, hogy elhiggyem:
ez az érzés nincs még közel.

Egy percet várj!
Valamit nem tanultál meg: egy nőnek nem ilyen Férfi kell,
nem egy rossz szerető,
aki csak akkor jön, ha éppen arra jár.

Egy percet várj még!
Valamit elfelejtettél: egy nőnek mindig Férfi kell,
nem egy rossz szerető,
aki csak akkor hív ha éppen arra jár.

Tegnap egy másik lánnyal látták,
az álmait törte össze.
Neki nem számít, ha megbánt,
ő csak az érzést kereste.

Azt súgta, hogy nála jobban senki sem szerethet,
de a megtört szívek éjszakáján, egy csókkal elenged.

Refr:
Úgy játszik a szívekkel,
mintha minden élet egy percben éghetne el.
De valami kell még, hogy elhiggyem:
ez az érzés nincs még közel.

Egy percet várj!
Valamit nem tanultál meg: egy nőnek nem ilyen Férfi kell,
nem egy rossz szerető,
aki csak akkor jön, ha éppen arra jár.

Egy percet várj még!
Valamit elfelejtettél: egy nőnek mindig Férfi kell,
nem egy rossz szerető,
aki csak akkor hív ha éppen arra jár.

Refr:
Úgy játszik a szívekkel,
mintha minden élet egy percben éghetne el.
De valami kell még, hogy elhiggyem:
ez az érzés nincs még közel.

Egy percet várj!
Valamit nem tanultál meg: egy nőnek nem ilyen Férfi kell,
nem egy rossz szerető,
aki csak akkor jön, ha éppen arra jár.

Egy percet várj még!
Valamit elfelejtettél: egy nőnek mindig Férfi kell,
nem egy rossz szerető,
aki csak akkor hív ha éppen arra jár.

Dina - Egy férfi kell

Janicsák Veca - Maradj kicsit még ~♥~

Nézd, hogy ragyog az ég, egyszerűen így szép (így szép)
Álmunk életre kelt, mennyi vágyat ölelt
Átéltük a csodát, nem tudtuk az okát: mitől szép?
Alig múlik a dél, máris itt van az éj (miért?)

Maradj kicsit még
Egy pillantás elég
Nem lehet még vége
Még nem engedlek el
Mért van, hogy menni kell?
A fényből a sötétbe

Most hideg az éj, néha egy csillag kigyúl (kigyúl)
Várok álmatlanul, míg a hang elcsitul

Várok végtelenül
Ne hagyj egyedül
Úgy félek
Gyertyám csonkig elég
Ennyit adott az ég
(miért?mért?)

Még maradj kicsit még
Egy pillantás elég
Nem lehet még vége
Még nem engedlek el
Mért van, hogy menni kell?
A fényből a sötétbe

Még maradj kicsit még
Az álmunk mást ígért
Minden perc megérte
Még nem engedlek el
Mért van, hogy menni kell?
A sötétből a fényre


Még maradj kicsit még
Az álmunk mást ígért
Minden perc megérte
Még nem engedlek el
Mért van, hogy menni kell?
A sötétből a fényre

SID - Szabad vagyok!

Az egérnek lakásom palota
A lónak a kutyaól kalap
A gyufának börtön a skatulya
Nem kérnek szappant a halak
A légynek a légyfogó vacsora
A sasnak a távcső is kancsal
A macskának nyávogás muzsika
A patkánynak denevér angyal


A róka, ha hülye is ravasz
A sakál még nappal is álnok
A fecskékre fütyül a tavasz
Ha felébredsz, röhög az álmod
Kés nélkül villa is árva
Nem vágyik vonóra hárfa
A ráknak az előre hátra
A gyógyszertől beteg a nátha

Szabad vagyok! - mondta a majom a rácsnak.
Én nem! – mondta a rács - Engem majmok köré zártak.


A cső lényege a lyuka
A kerékpár egyedül eldől
Igazság fulladt a borba
Az erdésztől nem látni erdőt
A butának zseni a fia
A nagy hősök rokona bátor
A törtető hátán a hasizma
Nem látszik holnap a mától

Szabad vagyok! - mondta a majom a rácsnak.
Én nem! – mondta a rács - Engem majmok köré zártak.

Crystal - Volt egy lány

Volt egy lány, aki csillagok közt álmodozva járt
Aki hitte még, hogy minden csak rá várt
Mint szirmát bontó apró kis virág
Dúdolta dallamát

Volt egy lány, aki megtanulta, nem baj, hogyha fáj
S hitte, hogy egy napon majd ő is rátalál
Aki jóban-rosszban majd mellette áll
És többé nincs határ

A sűrű éjben fény leszek
Mi távolból hozzám vezet
És többé nem félek, ha karjaidban ébredek
Ha szomjazol, én víz leszek
S ha átölel majd két kezed
Bármi lesz, bármi vár
Tudom, nincs, mi tőlem elválaszt már

Volt egy lány, aki börtönébe zárta önmagát
Kit ma nem tart vissza már egy fél világ
Hogy mint szirmát bontó apró kis virág
Dúdolja dallamát

A sűrű éjben...

S ha útvesztőben lépkedek
S tőlem félhomály még rejteget
És a félelem szorít magához majd
Akkor téged hív a képzelet
Mert érted mindent megteszek
Csak jöjj! Várok rád!

A sűrű éjben...

Bármi lesz, bármi vár
Bármi lesz, bármi vár
Bármi lesz, bármi vár
Tudom, nincs, mi tőlem elválaszt már.