Aranyhal(nak)

Úsztam az óceán vizében
Kukacra vadászva merészen
Nem figyeltem fel a botodra
S ráharaptam a horogra

Bárhogy is nézed, serpenyõben végzed
Végy 2 tojást és süss majd ki mást
Nem úszod meg, ha mondom, megsütlek roston
Elrontom a gyomrod
De ez már nem a Te gondod

Engedd, had menjek, engedj el végre
Csak fuldokolnál a víz alatt,
Vagy meghalnék érte
Engedd, had menjek, a mélység hív csábít
Ha visszadoblak, mit kapok, mondd
Kívánhatsz bármit.
Kívánhatsz bármit.
Kívánhatsz bármit.


Kezedbe adtam az életem
Hordozz ezentúl a tenyereden
Ne búsulj, hogy éhen maradtál
Áruld el, mit kívánnál

Kérek egy ágyat,
Majd hárem hölgyet, 100-at, 1 új hajóval
Van-e más óhaj
Tengernyi kincs, sok rum, egyéb nincs
Gazdaggá teszlek
De ha nem, hát megeszlek

2x:
Engedd, had menjek, engedj el végre
Csak fuldokolnál a víz alatt,
Vagy meghalnék érte
Engedd, had menjek, a mélység hív csábít
Ha visszadoblak, mit kapok, mondd
Kívánhatsz bármit.
Kívánhatsz bármit.
Kívánhatsz bármit.

Junkies - Könnyű Dal

Milyen jó nekem, süt a nap és langyos a levegő,
Igen, jó nekem, ez a hangulat a megfelelő,
Hogy nézzem, ne csak lássam, merre tévedek el,
Hozhat bármit az élet,engem nem érdekel.

Refr:
Mert fekszem hanyatt a padlón,
Senkire nem haragszom,
Fekszem hanyatt a padlón,
Nem hagyom, hogy felkavarjon.

Kapcsold ki most a tévét, halkítsd le a rádiót,
Nem érdekelnek a hírek, a botrányok a háborúk,
Amit a hatalmasok ugyanúgy játszanak, ahogy én ezt a könnyű dalt,
Ami ártatlannak látszik, de volt már aki belehalt.


Én nem kértem csak kaptam,amit a nyakamba varrt a világ,
A megismerés mocskát, így a tudatlan tisztaság,
Már örökre elveszett, de én most csendre cserélem a zajt,
Lebegek légüres térben, messzire űzöm a bajt.

.Nagy magányomban álmodoztam
Álmodoztam Rólad
Hogy egy napon majd visszajössz hozzám
Képek amiket itt hagytál nekem
Egy emlék már amely még
Mindig él.
A rossz perceim vissza-vissza térnek
Ha véletlenül megtalállak Téged
Nézlek és én már semmit nem értek
Hogy búcsúzóul mért mondtad nekem:

Mielőtt végleg elmegyek
Kapsz egy képet rólam
Ha hiányzom ezt mindig nézheted
Szét is tépheted.

.Mint szürkefal
A rádió egy asztal
Egy nagy trikó
Ezt még Tőled kaptam
Képek és én már semmit nem értek
Hogy búcsúzóul mért mondtad nekem:

Mielőtt végleg elmegyek
Kapsz egy képet rólam
Ha hiányzom ezt mindig nézheted
Szét is tépheted.

Nightwish-Éva

6:30 egy téli reggelen
Hull a hó, csendes hajnal
Egy rózsa, nevezzük bárhogy, rózsa marad
Éva elhagyja swanbrook-i otthonát
Egy a legjóságosabb szívek közül, mely miatt
mindig szégyennel telve gondolok sajátomra
Egyedül indul útnak, de neve elkíséri

Éva messze száll
Megálmodja a messzi világot
Ebben a kegyetlen gyermekjátékban
Nincs, ki a nevét mondja
Éva elhajózik
Megálmodja a messzi világot
Jósága lesz napraforgóföldem

A szégyen mélységéig gúnyolták az emberek
Kicsi lány, előtte az egész élet
Egyetlen kedves szó emlékéért
Ott maradna a szörnyetegek között
Ideje még egy merészet álmodni
Mielőtt megszökik, a paradicsom fénysugara
Saját szerető szívével öljük meg

Éva messze száll
Megálmodja a messzi világot
Ebben a kegyetlen gyermekjátékban
Nincs barátja, ki a nevét mondja
Éva elhajózik
Megálmodja a messzi világot
Jósága lesz napraforgóföldem

Neoton Familia - Vadvirág :(((((
Soha nem voltam még rosszban senkivel
Soha nem bántottam senkit semmivel
És ha rózsaszínnek tűnik, amit magamról mondok én
Az az igazság, hogy mégsincs szerencsém

Soha nem álmodtam túl nagy álmokat
Minden álom mélyén volt egy gondolat
Néhány igaznak hitt gondolattól felnőtt lettem én
Az az igazság, hogy mégsincs szerencsém

Ha megérint majd a világ,
el ne tévedj vadvirág!
Mert ha messze mennél,
félnél egyre jobban félnél,
hogy nem gondolnak rád.

Ha megérint majd a világ,
el ne tévedj vadvirág!
Mert ha messze mennél,
félnél egyre jobban félnél,
hogy nem gondolnak rád.

Soha nem mondtam, hogy mindent megteszek
Soha nem kérdeztem, kit szerethetek
De az időtálló kapcsolathoz kevés voltam én
Az az igazság, hogy mégsincs szerencsém

Ha megérint majd a világ,
el ne tévedj vadvirág!
Mert ha messze mennél,
félnél egyre jobban félnél,
hogy nem gondolnak rád.

Ha megérint majd a világ,
el ne tévedj vadvirág!
Mert ha messze mennél,
félnél egyre jobban félnél,
hogy nem gondolnak rád.

Boldog Névnapot Arkamgyalunk!

Reggel szólt a rádió,várta minden hallgató,mit mond a hírolvasó
Azt,hogy tart a tűzszünet,meg,hogy az ár emelkedett,de lesz még új rendelet
Egy kicsit később,az egyik hír után,valaki rólad is beszélt.
De az álmod félig átölelt s nem figyeltél még.
Aztán jött a délelőtt, a gyönyör beléd költözött,a szomszéd úgy rád köszönt
Aztán jött a sok barát, s velük beszélgetted át,az érkező délutánt
Hogy a névnapod milyen jó dolog és hogy miért feletted el.
Hisz az ünnepek nagyon fontosak és emlékezni kell.
Refrén: Boldog névnapot,Neked csak jót kívánhatók
Az ünnep,úgy szép ahogy ránk talált,hisz együtt éljük át
Hát boldog névnapot,ma boldog mind aki adhatott
Ki hozzád eljött,mit is mondana,boldog névnapot.
Hát kívánok Neked,az ablakodba fényeket,a fénybe szép csendeket
A csendhez tiszta vágyakat,s a vágyhoz mindig társakat,mindig jó társakat
Mindig új hitet,múló bánatok után,ugye nem felejted el
S,ha kérhetünk,ugye lesz nekünk,a szívedben hely.
Refrén Boldog névnapot,Neked csak jót kívánhatók
Az ünnep,úgy szép ahogy ránk talált,hisz együtt éljük át
Hát boldog névnapot,ma boldog mind aki adhatott
Ki hozzád eljött,mit is mondana,boldog névnapot.

Csézy . ez az otthonunk.....gyönyörű......
Volt itt mindig, aki bátran szólt,
mindig voltak nagyot álmodók,
a nincsből is várat építők,
az el nem csüggedők.

Hány nagy gondolat és mennyi szív,
ami századok múltán is tenni hív.
Most is új erőt ad és lelkesít,
hogy naggyá légy megint!

Bárcsak értenénk a múlt intő szavát,
az égre vésett jelzést, mit csak szívünk lát!

Jöhet bármi, te mindig tudd, hogy
áldott itt e föld, a hömpölygő folyók,
az erdők és mezők.

Ez az otthonunk itt kell élnünk,
múltunk és jövőnk, minden hozzá fűz,
álma bennünk testet ölt.

Így lesz ez örökké.

Mennyi érzelem és szenvedély,
Mely a téli fagyban is visszatér,
mindig új tavaszt vár és jót remél,
hogy fel ne add, hogy élj.
Nem a gyűlölet a gyávaság,
csak a szeretet az, ami visz tovább,
hogy szebb napokban is mindig lásd
mások fájdalmát.

Bárcsak értenénk a múlt intő szavát,
az égre vésett jelzést, mit csak szívünk lát!

Jöhet bármi, te mindig tudd, hogy
áldott itt e föld, a hömpölygő folyók,
az erdők és mezők.

Ez az otthonunk itt kell élnünk,
múltunk és jövőnk, minden hozzá fűz,
álma bennünk testet ölt.

És ha gyermeked azt kérdezné:
Mért vagy büszke rá?
Hogy mért szebb e táj bárminél?
Tanítsd meg neki holt költőink énekét,
hogy mért él bennünk a hűség
a síron túl is még!

Jöhet bármi, te mindig tudd, hogy
áldott itt e föld, a hömpölygő folyók,
az erdők és mezők.

Ez az otthonunk itt kell élnünk,
múltunk és jövőnk, minden hozzá fűz,
álma bennünk testet ölt.

Jöhet ezer új barát,
sose keress új hazát.

Szűcs Judith - Születésnap
Boldog Születésnapot Zsadi !!!!!

Az első nap oly régen volt.
Néhány év messze sodort.
Születésnap épp hogy elköszön, hívatlanul máris újra jön.

Gyertyák állnak az asztalon,
Évek ülnek a válladon,
És életről mesél egy árny az arcodon
Megint eggyel több gyertya ég
Megint elment egy szürke év
Lassad megtanultad, az ünnep mennyit ér.

Ó, csak még azt nem érted, vajon miért süt rád a Nap
Hisz estére úgyis elmegy, talán az egész egy pillanat.
És szétgurulnak a percek.
Hiába nézed a könyveket.
Kérded a bölcseket.
Titkok sűrű függönyét senki se tépi szét, ki a földön él.

Születésnap úgy nyomja szívedet, ha az asztalnál látsz egy üres helyet.
Már távol jársz, éled az életet.
Gondolsz-e rá, kinek köszönheted?

Egyre gyakrabban kérdezel
Egyre több az, mit elhiszel.
Talán többre vártál, már beéred ennyivel.
Láttál nehéz éveket,
Éltél könnyű perceket,
Közben megtanultál néhány képletet.

Ó, csak még azt nem érted, vajon miért süt rád a Nap
Hisz estére úgyis elmegy, talán az egész egy pillanat.
És szétgurulnak a percek. Hiába nézed a könyveket.
Kérded a bölcseket. Titkok sűrű függönyét
senki se tépi szét, ki a földön él.

Csend, mi körül ölel most
Könny....mi végig fut arcomon,
Szűnni már képtelen,
érzem én, ez a végzetem!

Húz, az örvény az ár,
Én menekülnél előre, de nincs erőm, hogy megtegyem.
Hisz jól tudom, az életem csak gyötrelem ezután!


De nézd!. Odafönn egy felhőn szállunk, angyal vigyáz Ránk, és őrzik álmunk.
Erőt ad Nekünk, hogy érezhessük, mit úgy féltettünk.
Ne engedjük még el!.


Refr.: Nem! Nem adhatjuk fel, ezért a szerelemért harcolnunk kell,
Éreznünk kell még egymás igaz szerelmét!

Nem! Nem adhatjuk fel, ezért a szerelemért harcolnunk kell,
Éreznünk kell még egymás igaz szerelmét!


Fáj a kétség a magány.
Elfogadni túl nehéz,
De vállalom, hisz jól tudom,
Hogy Én voltam a hibás.
De még, ha adnál esélyt,
Hogy újra érezd, hogy mennyire szép
Egy érintés, egy pillantás, talán újra égne a láz!.


De nézd. Odafönn egy felhőn szállunk, angyal vigyáz Ránk, és őrzik álmunk.
Erőt ad Nekünk, hogy érezhessük, mit úgy féltettünk.
Ne engedjük még el!.


Refr.: Nem! Nem adhatjuk fel, ezért a szerelemért harcolnunk kell,
Éreznünk kell még egymás igaz szerelmét!


Egymás igaz szerelmét SOHA ne tépjük szééét!!

Gino-Nem adhatjuk fel.....

Szíveddel láss.....

Ha bármi bánt, ha bármi fáj,
mond, kiálts, ha tényleg elég,
ha megsebez, ha bánt a fény.

Várd ki a jéghideg szív tavaszát,
tárd ki az ablakod engedd be a fényt,
számíthatsz rám őszintén.

Fel kell állj, veled vagyok
várj még ránk százezer év,
de hátra mész.

Hisz lelkünk rég összeér, ha szól a dal,
s már köddé vált, a zűrzavar.
Jöhet a tűz vagy jöhet a jég, hisz valaki megvéd már,
csak ne menekülj, ne félj, szemünkben a vágy, a szív az mindent lát.

Már minden út összeér, a sors a társ,
aki elkísér,
most indulunk az álmokért.

Hisz harcol a szívűnk egy életen át,
az éjen a csendben a vágyad hullik szét,
ha menni muszáj, ne váljunk szét.

Fel kell állj, veled vagyok
várj még ránk százezer év,
de hátra mész.

Hisz lelkünk rég összeér, ha szól a dal,
s már köddé vált, a zűrzavar.
Hisz lelkünk rég összeér, ha szól a dal,
s már köddé vált, a zűrzavar.
Jöhet a tűz vagy jöhet a jég, hisz valaki megvéd már,
csak ne menekülj, ne félj, szemünkben a vágy, a szív az mindent lát.

A szív az mindent lát.

Hogy legyek én igazán gyengéd,
Amikor a feneked az én igazi gyengém?
(4x)

Szeretem a szemedet,
Mint Winehouse a szereket,
De inkább gyorsan hajolj le egy sütiért egy szeletet,
Egy darabot kiharapok, hogy meglegyen a vacsora,
Kicsi kenyér, kicsi sonka, meg is van a katona.
Két menekült,
Aki egymás testébe települt,
Csicsereg a madár és az ablakon is berepült.
Holnap, hogyha dolgozol, hát gondolj inkább erre,
Blúzodat már nem találod, kidobtam a kertbe.
A rádióban megszólal, valami szexi blues,
Én is egyből kombinálok, ahogy hozzám nyúlsz.
Győrött spiné kombinéban, egy nyert nyert játszma,
Megígérem, az összes kártyám ki lesz ma még játszva.
Bőröd, mint a konyakmeggy,
A Dávid igen jó gyerek,
Moziba én nem megyek, mert van itt elég látnivaló,
Ha kiposztolnád önmagad, ma lefagyna az internet,
Boltba már nem megyek, van itt elég ennivaló.

Hogy legyek én igazán gyengéd,
Amikor a feneked az én igazi gyengém?
(4x)

Eszed is van jó az ass, spanyolul csak culo,
A tested így már wireless, csúszik mint az ouzo.
Mások előtt rejtve van, csak legenda, mint Loch Ness,
Ha rajtam múlik ma mondat végén igen pont lesz.
Átlépjük a határokat, nincs is itt egy átkelő,
Nézünk, mint a moziban, de sehol már egy jegyszedő.
A pillantásod megmarad, a pillanat elrepül,
Olyan ez az érzés, mint a chicananak legbelül.
Mond meg, hogyha kellek, igen itt vagyok ha kell ez,
Csak tettetem, hogy felnőttem, hadd legyek egy kisfiú,
Csókolgass és takarj be, de felejtsd el a takarót,
Szürcsölgetve fogyassz el, úgy ahogy egy kakaót.
De ne várj tőlem Mercedest, se BMW-t, se Pepsit,
Ha nem tetszik a tényállás, arra van az exit.
Az elején már kamuzol, hát milyen lesz a vége?
Döntsd el végre, a felszín, vagy őszinteség kéne.

Hogy legyek én igazán gyengéd,
Amikor a feneked az én igazi gyengém?
Halott pénz

Kerozin-Halhatatlanok..

A múlt köddé válik
semmi nem tart örökké
valami megváltozik bennünk
egy élet is rövid
hát legalább reggelig
most maradjunk még együtt

Álmunkban egy felhőről
összebújva néztük a Holdat
Boldogan míg a napfénytől
a szárnyunk el nem olvadt

Lehúz az örvény és csak süllyedek feléd

Ma éjjel kössünk békét
zárjuk le a harcot
Ma éjjel legyünk együtt halhatatlanok
Senki nem bánthat, semmi nem fájhat
amíg összetartozunk

A percek múlnak
a szívek dobognak
míg az óránk ketyeg bennünk
hogy hol hibáztunk
néha rájövünk
és van mit jóvá tennünk

Aki járt már lent a pokolban
az látja tisztán az eget
hogy megtaláld a fényt
az út a sötéten át vezet

Lehúz az örvény én meg süllyedek beléd

Ma éjjel kössünk békét
zárjuk le a harcot
Ma éjjel legyünk együtt halhatatlanok
Senki nem bánthat, semmi nem fájhat
amíg egyek vagyunk

Halhatatlanok
Halhatatlanok

Holdviola-Tavaszi szél...

Tavaszi szél vizet áraszt virágom, virágom.
Minden madár társat választ.

Tavaszi szél vizet áraszt virágom, virágom.
Minden madár társat választ virágom, virágom.

Hát én immár kit válasszak virágom, virágom.
Te engemet, én tégedet virágom, virágom.

Bújjunk egymás árnyékába virágom, virágom.
Bújjunk egymás árnyékába virágom, virágom.

A zöld pántlika könnyű gúnya virágom, virágom.
Mert azt a szél könnyen fújja virágom, virágom.

Ref.:
Szemedben keresem a végtelen óceánt.
Bársony hullámaiban szíved dallamát.
Távoli vizeken, távoli hegyeken.
Tengernyi szerelem szomorú szivemen.

De a fátyol nehéz gúnya virágom, virágom.
Mert azt a bú leszaggatja virágom, virágom.

Ref.
Szomorú szívemen.
Távoli hegyeken.

Minden nap ugyanúgy, mintha hallanám.
Minden hajnalon madár dallamát.

Tavaszi szél vizet áraszt.
Minen madár társat választ.

R-GO: Tavasztündér

Már megint tavasz, de hányadik,
És semmi fontos nem történik,
Csak a bánat, csak ő fut utánam.
De ő lerázhatatlanul jön velem,
És oldalba bök, mi van testvér?
Mi van veled? Na felejts el!
Sok tél után az első délután,
Belehelted a gyöngyvirág illatát,
Az ablakomon át.
Sikoltva felugrottam boldogan,
Hogy a macskáim az ágy alá szaladtak,
Érzem te vagy, gyere ülj le, és maradj!

Refr:
Tavasztündér ne csapj be,
Te látod azt, amit én még nem,
Tavasztündér olyan vagy,
Mint egy rossz vicc,
A poén mindig elmarad,
Tavasztündér ne csapj be,
Mindent ígértél és semmi nem jött be,
Tavasztündér egy csaló vagy,
Az orrom előtt az ajtót becsaptad.
Tavasztündér!

Én a királynőmmé fogadtam,
De ő a kanálisok felé elszaladt,
Legyen így,te akartad.
Pedig kígyóztak velem a vágyaim,
De csak kívánságműsor maradt,
Kettőtől sokig, de sokig.

Hooligans - Ringass el!

Ez egy átkozott nap volt,
ma is durva út sodort.
Csupa láncra fűzött arc,
meg a végtelen, vad harc.

Ma is torz erő diktált:
buta, bégető birkák...
Ez is fájdalomról szólt,
ma is félelem tombolt.

Nem ez a vágyam,
veszem a szárnyam,
van egy holtig rejtett hely...
Nem ez az álmom,
nem a világom,
ez csak egy mérgezett selejt.

Remeg a föld,
reped az ég,
de, ha te ringatsz, jöhet a vég!
Borul a Föld,
szakad az ég,
de, ha te rám ragyogsz, maradok még...
Jöhet a tűz,
jöhet a jég,
más halál vár ránk, ó, de szép!

Kérlek, ringass el!
Ami kint marad, nem kell...
Karod könnyű álmot nyújt,
csak egy angyal érint úgy...

Sehol az árnyak,
nem ide járnak,
ez egy áldott, új bolygó!

Csak ide vágyom,
ez a világom,
nem a régi sárgolyó...

Remeg a föld,
reped az ég,
de, ha te ringatsz, jöhet a vég!
Borul a Föld,
szakad az ég,
de, ha te rám ragyogsz, maradok még...
Jöhet a tűz,
jöhet a jég,
más halál vár ránk, ó, de szép!

Remeg a föld,
reped az ég,
de, ha te ringatsz, jöhet a vég!
Borul a Föld,
szakad az ég,
de, ha te rám ragyogsz, maradok még...

Remeg a föld,
reped az ég,
de, ha te ringatsz, jöhet a vég!
Borul a Föld,
szakad az ég,
de, ha te rám ragyogsz, maradok még...
Jöhet a tűz,
jöhet a jég,
más halál vár ránk, ó, de szép!

Más halál vár ránk, más halál vár ránk, más halál vár ránk, ó, de szép!

Roy és Ádám - Az otthon "itt" van

Egy szívhez szalad sok kis ér,
sok szivet hajt egy cseppnyi vér
S ha messze lennél... Oh Oh
Elég lesz mindig négy liter,
hazáig elmész ennyivel,
ha menni kell, de most jönnöd kell...

Az otthon ott van ameddig ellát
vak sötétben két szemünk.
Vak lovak vagyunk az éjben
nincsen út és nincs kötél sem,
de mi el mégsem tévedünk.

Hazajár minden emlék haza száll...
Hazavág mindent ez a laza szám...
Hazajár, minden emlék haza száll...
Hazavág mindent ez a laza szám...

Egy szívhez szalad sok kis ér,
sok szívet hajt egy cseppnyi vér,
S ha messze lennél... Oh Oh
Elég lesz mindig négy liter,
hazáig elmész ennyivel,
ha menni kell, de most jönnöd kell,
hazaértünk hidd el.

Polyák Lilla-Itt és most


Meddig él a régen várt csodám veled?
Gyönyörű még, amíg csend van benned.
Hát menj, ha hív a szó, mi szívedig hatol
S ereje így, kilök a pillanatból.

Nem az arc, nem a hang, nem a kéz
Mi fáj, ha holnap nincs itt már.
Ez a perc, ez a nap, ez az év,
Mit elszalasztottál.

Van-e olyan szép a messzeség,
Hogy ne legyen az túl nagy veszteség,
Mit ellopsz, amit eldobsz,
Ami itt és most még benned él.
Van-e olyan kín, mit át nem élsz,
Ha valamire várva elcserélsz,
Nincs máshol, nincs máskor,
Mert csak itt és most van jól.

Nem a csend, nem a zaj, nem a fény,
Mi fáj, ha másról szól.
Ez a perc, ez a nap, ez az év,
Mi nincs tovább, mert itt és most van jól.

Várni rád nem nagy áldozat nekem,
Egy életen át köti a vágy a lelkem.
Csak az fogy el, mit együtt végig élhetnénk,
És sose leszünk, akik együtt lennénk.

Nem az arc, nem a hang, nem a kéz
Mi fáj, ha holnap nincs itt már.
Ez a perc, ez a nap, ez az év,
Mit elszalasztottál.

Van-e olyan szép a messzeség,
Hogy ne legyen az túl nagy veszteség,
Amit ellopsz, amit eldobsz,
Ami itt és most még benned él.
Van-e olyan kín, mit át nem élsz,
Ha valamire várva elcserélsz,
Nincs máshol, nincs máskor,
Mert csak itt és most van jól.

Van erőd, hogy eltaszítsd?
S örök vágy, hogy újra hívd.
Mi marad, ha távol járok
Minden álmunktól, mi itt és most van jól.
Éld tovább! Rólunk szól!
De csak itt és most van jól!

V......

Révész Sándor - Én szeretlek

Te könnyezel a költők bánatán
És eltűnődsz a szónok mondatán
Te érzelmekben élsz, még mindent elhiszel
Csak azt nem, ami egyszerűen szól
Én szeretlek

Te elmerengsz a végtelen zaján
És képzelődsz az álmok jóslatán
Te mindig arra vágysz, mi fényévekre áll
De nem hiszed, ha egyszerűen szól
Én szeretlek

Demjén Ferenc: Árnyék és fény

Árnyék és fény egybe kel.
S egy lesz egy kép színeivel.
Úgy lennék az árnyék,
ellenem légy a fény.
Néha összeölelkeznénk,
s még szebb lesz a kép.

refr.:
Én rég nem félek a sorstól.
Nekem a szívem jósol.
És annyi év után most rád talált.

Épp így hiszek
árnyékban s a fényben.
Elférnek mindig egy képen.
Mért is törnénk szét
egy álmodott kép szép keretét?

Árnyék és fény életünk.
Döntsük el hát kik is leszünk.
Lennék én az árnyék,
s ellenem légy a fény.
Néha összeölelkeznénk,
akkor lenne szép

refr.

Fénnyel lelkemet még megmentheted.
A boldogság egy árnyékot fénnyé is tehet.

refr.

Elférnénk mindig egy képen,
Összeölelkeznénk,
s egy képben él:
Árnyék s a fény

Belmondo - Mikor

Most is szeretni vágyott
ez a szív, csak megrepedt.
Mert mindig arra várt,
hogy a másik lépje meg.

MIKOR
Érhetek hozzád?
MIKOR
Térsz be úgy hozzám,
MIKOR
van, hogy nem félsz már?
MIKOR
Úgy várlak!
MIKOR
Nézhetek majd Rád?
MIKOR
Képzeled tovább?
MIKOR
Jössz, hogy eggyé válj?

Egy életet kibírtam,
pár hét már mit nekem.
Mert visszatért az álom,
mit sosem hittem el.

MIKOR…

Minden nap úgy kelek fel,
hogy most a vége jön.
Épp cserélném a lelkem,
de újra rám köszön.

MIKOR…