Én vagyok az ébredésed
Én leszek a végzeted
Hagyd hogy megmutassam neked
Aki vagy ismerd meg

Rajtam keresztül majd megtalálod
Amit régen keresel
Csak hagyd hogy megmutassam neked
Aki vagy ismerd meg

Veled leszek a túlvilágban is
Mindenütt ott leszek veled
Én leszek a tűz ami egyre jobban éget
Én leszek a kísértés, ami sohasem múlik el
Sohasem múlik el

Ó hagyd hogy megmutassam neked
Hogy ki vagy, ismerd, ismerd meg
Ismerd meg, ismerd meg
Én leszek a tűz, ami egyre jobban éget
Én leszek a kísértés, ami sohasem múlik el
Ami sohasem múlik el
Ami sohasem múlik el
Sohasem múlik el.

/Replika/

Kerestelek megtaláltalak
Üres voltam nélküled
Eljöttél mert hívtalak
A szívembe zártalak

Azóta csak rád gondolok
Mindenben téged látlak
Nélküled elmerülnék
Ebben a világban

Nekem te vagy a Föld és az Ég
Te vagy a kezdet és a vég
A te ragyogásod minden csillag
Nélküled nem lesz holnap

Én csak azért harcolok
Amit igaznak hiszek
Tovább megyek azon az úton
Amit kijelöltél nekem

Te vagy az eszköz és a cél
Te vagy a kezdet és a vég
Te vagy a ma te vagy a tegnap
Nélküled nem lesz holnap
Te vagy a kezdet és a vég.

/Replika/

Ó, uram csak kérdezem
Van-e még esélyem, hogy elérjelek téged
Vagy lekéstelek már
Bár most úgy érzem, nincs előttem akadály
Hallom a szót, a szívem beszél
Megteszem, amit kér
Nem baj, ha fáj, akkor is szép
Ha semmit nem ígér

Én bevallom, sokszor küzdök ellened
Nem hallgatok a szívre
Mert elvakít a kép és eltűnik a cél
Felébred bennem az ösztönlény
De másnap ébredek és meghasad a szívem
Hogy nem voltál velem
Adj nekem erőt és még több időt
Hogy szerethesselek

Szólj hozzám még, érints meg kérlek
Nagyon fáj, hogy így kell éljek
Szólj hozzám még, érints meg kérlek
Vagy engedj el, engedj el végleg

Szólj hozzám, érints meg
Adj erőt, hogy szerethesselek!

/Replika/

Egyszer réges régen, lent a mélyben ült az ördög
Hosszú idő óta semmi dolga, s körülötte lézeng
Sok ördögi szolga.

Sürgés - forgás s jő a hírnök.
S arany trónusán hallgatja őt az ördög,
Térdreborul a hírnök: Felség!

Fenn a Földön az emberek boldogok,
Szántanak, vetnek, s aratnak.
A lányok szendék
az asszonyok hűek, és gyermekeket szülnek.

Felugrik az ördög arany trónusáról! Én ezt nem tűrhetem,
felborítja őket ördögi ötletem.
Aranyat küldök a Földre, mit vágyakozva néznek,
és elnevezem, elnevezem a mindenható pénznek.
Megindult az arany a rettenetes útján, először félvenézték kissé furcsán, de csillogó színe tetszett nekik.

Mint a gyermekek a csörgőt a kezükbe vették, szagolgatták
S bár érezték vesztét a boldogságnak és a békességnek
ha belül megszólalt a bizonyos hang hát pát mondtak a szépnek,
mert változott a érték és más lett a mérték,az ízeket,az illatokat számokban mérték,
de valami megmaradt annak ahogy az Úr hagyta itt, és sokan zengik gondolatait.

Ha egyszer vége lesz a Földön a rossznak, az arany elveszíti régi hatalmát, és az ördög is elveszti Földön lévő uralmát...

/Black to Black/

Minden állat be szeretne jönni,
Hiába, télnek is kell lenni.
Nagy pelyhekben hull a hó,
Nagy pelyhekben hull a hó.

Jó szándékkal mind be tudtok férni,
A gonosznak kell csak kint maradni.
Szelídnek áll a házikó,
Szelídnek áll a házikó.

Az ágy alatt van a balta,
Vigyázok rátok.
Nem jöhet be a farkas,
Távolodjon az átok.
Majd egyszer süt a nap rátok,
Ne féljetek barátok.
Majd egyszer itt nem találtok,
Majd egyszer itt nem találtok.

Rókák, szarvasok és őzek lettünk,
Félelmet érezni születtünk.
Ha tél van, hulljon ránk a hó,
Ha tél van, hulljon ránk a hó.

Bűn nélkül volna már jó lenni,
Tisztító napfényben heverni,
Mezítláb lenni volna jó,
Mezítláb lenni volna jó.

Az ágy alatt van a balta,
Vigyázok rátok.
Nem jöhet be a farkas,
Távolodjon az átok.
Majd egyszer süt a nap rátok,
Ne féljetek barátok.
Majd egyszer itt nem találtok,
Majd egyszer itt nem találtok.

Az ágy alatt van a balta,
Vigyázok rátok.
Nem jöhet be a farkas,
Távolodjon az átok.
Majd egyszer süt a nap rátok,
Ne féljetek kis barátok.
Majd egyszer itt nem találtok,
Majd egyszer itt nem találtok.

/Republic/

Ne felejtsd el, voltam hullócsillag a szívedben!
Soha ne felejts el!

Ne felejtsd el, voltam fénylő könnycsepp a szemedben!
Soha ne felejts el!


Nem tudom miért fáj, ha szeretem,
Nincs jövőm, se múltam, se jelenem!
Csak ez a szerelem!
Nem tudom, miért fáj, ha szeretem,
Nincs jövőm, se múltam, se jelenem!
Csak ez a szerelem!
Csak ez a szerelem!

Ne felejtsd el, tested a testem bilincse!
Soha ne felejts el!

Ne felejtsd el, szíved a szívem kilincse!
Soha ne felejtsd el!


Nem tudom miért fáj, ha szeretem,
Nincs jövőm, se múltam, se jelenem!
Csak ez a szerelem!
Nem tudom, miért fáj, ha szeretem,
Nincs jövőm, se múltam, se jelenem!
Csak ez a szerelem!
Csak ez a szerelem!

Ne felejtsd el, ha szól egy múló dallam a füledben!
Soha ne felejtsd el!

/Club 54/

sztem ezért hiába gebedtél... tiltanak de még amit össze harácsoltál is megvonják Tőled

Nem volt erőm mindig várni,
Néhány perc és minden a máé
Végre itt leszel és átölelsz.
Könyörögsz néha, de csak egy szándék
Megtörténjen amire vársz még
Hidd el végre, nem csak ennyi kell.


Add nekem a szíved éjjel
Add nekem a lelked ha kérem
Az életem a tét
Ó bárcsak éreznéd.
Add nekem a lelked éjjel
Átölel a szívem ma téged
Minden a tiéd
Ó bárcsak éreznéd.


Ártatlan volt minden érzés
Kínoz, éget, gyötör a féltés
Bármi áron csak veled létezem.
Mitől számít és meddig tarthat
Csak úgy érzek, ahogy akartad
Csak úgy látok, ahogy jó neked...

/Szirmai Móni/

Tudom fáj még neked, de nem segíthetek,
Én elhittem, csak én vagyok neked.
Élünk tovább, de visszahúz a vágy,
Egy őrült percet kíván mindenem,
Úgy hív mindenem,
Forró csókod ma kell, ha átölelsz...


Csak a szíved kell nekem
Átkarolva jó veled,
És ha enyém lesz, nem engedem,
Többé el sosem,
Tudod régen várok rád,
Csak egy érzés jönne már,
Ami felvidítja szívemet, ha fáj.


Minden óra egy perc,
Ha álmodom veled,
A végtelenbe zárja szívemet,
Ha ébredni kell,
Könnyes két szemem,
Még sír a dal, ha nem vagy itt velem.
Úgy hív mindenem,
Forró csókod ma kell, ha átölelsz...


Csak a szíved kell nekem
Csak a szíved kell nekem
Csak a szíved kell nekem...


/Szirmai Móni/

Hello, jó reggelt, hát ez volna a világ
hello ébredj itt már nem igazak a csodák
De akár kereslek majd , akár megtalálsz
itt a legjobb helyen jársz.

Mondd mit adjak még?
ha nincs más csak a holnapom,
Egy nagyon nagy világ én már régen itt vagyok.
De semmit sem tudok csak szeretni úgy,
hogy majd te is szeretni tudj!

Helló jó reggelt, nem lesz semmi baj
de igen látom addig még jön egy pár vihar
Még nem is sejted, hogy hibázni is fogok,
de akkor is ez lesz a legszebb dolog.

Mondd mit adjak még?
ha nincs más csak a holnapom,
Egy nagyon nagy világ én már régen itt vagyok.
De semmit sem tudok csak szeretni úgy,
hogy majd te is szeretni tudj!

Tudom, te nem tehetsz még sokat
Csak írd át az égi szabályokat
Soha ne halljunk meg másokat
És ha újraszületne
Veled majd a világ
Gyerek válna, mindenkiből, aki bánt
Amit most hallanod kell, te soha nem hallanád

Mondd mit adjak még?
ha nincs más csak a holnapom,
Egy nagyon nagy világ én már régen itt vagyok.
De semmit sem tudok csak szeretni úgy,
hogy majd te is szeretni tudj!

/Szabó Eszter/

Tél volt, gyönyörű tél volt,
amikor megtörtént velem
és szép volt, csak a miénk volt,
de valami eltűnt hirtelen
ahogy csepp eső folyóba ér,
hogy majd tenger nyelje el
Túl szép volt, csak a miénk volt,
de mégis véget ért,
hogy egy új kezdődjön el


Nekem te vagy a jel,
amikor senki nem felel
égig emel, hogy te vagy a jel,
Hogy minden most kezdődik el!
Amikor senki nem felel
égig emel, nekem te vagy a jel
Hogy minden most kezdődik el!

Tél volt gyönyörű tél volt,
még ma is épp úgy elhiszem
oly szép volt, csak a miénk volt,
de valami elmúlt kedvesem
ahogy csepp eső folyóba ér,
hogy majd tenger nyelje el
Túl szép volt, csak a miénk volt,
de valami véget ért,
hogy egy új kezdődjön el


Nekem te vagy a jel,
amikor senki nem felel
égig emel, hogy te vagy a jel
Hogy minden most kezdődik el!
Amikor senki nem felel
égig emel, nekem te vagy a jel
Hogy minden most kezdődik el!


Nekem te vagy a jel,
amikor senki nem felel
égig emel, hogy te vagy a jel
Hogy minden most kezdődik el!
Amikor senki nem felel
égig emel, nekem te vagy a jel
Hogy minden most kezdődik el!


Amikor senki nem felel
égig emel, hogy te vagy a jel
Hogy minden most kezdődik el!
Amikor senki nem felel
égig emel, nekem te vagy a jel
Hogy minden most kezdődik el!

/Crystal/

Csak most fogom fel úgy hiszem
mikor életem már én viszem
és nem fogod rég két kezem
hogy nélküled nem létezem
nekem te voltál a példakép
de a gyerek látod félre lép
s mikor elkövet már száz hibát
megint téged hív és rád kiált


Nagy a Föld nagy az ég
és nem vagy itt velem
csak a szó nem elég
gyere fogd a két kezem
kicsi pont vagyok még ki gyermeked már rég
s akit várt a világ

Bár úgy hiszem hogy én vagyok
akit óvnak égi angyalok
de ha bánat ér vagy támadás
már csak árnyékod véd semmi más
van olyan hogy sebzett ló leszek
s vágtám sűrű erdőn át vezet
ahol nincs se út se fény se híd
akkor hangom újra téged hív


Nagy a Föld nagy az ég
és nem vagy itt velem
csak a szó nem elég
gyere fogd a két kezem
kicsi pont vagyok még ki gyermeked már rég
s akit várt a világ

Mikor úgy érzem hogy hős vagyok
és az élet engem várt hóó
megint rám köszönnek hajnalok
s megint szükségem van újra rád


Nagy a Föld nagy az ég
és nem vagy itt velem
csak a szó nem elég
gyere fogd a két kezem
kicsi pont vagyok még ki gyermeked már rég
s akit várt a világ...

/Sugarloaf/

TÁNC A HÓBAN
Édesem, csak lélegezz,
Mint a túlvilág.
Táncba csalt s most így szuszog,
Szép, de fáj a tánc.
Gyorsul úgyis mindenem,
Mint az ölelés,
Épp a vége egy rövid
Görcsberepülés.

És ezért most tánc -
És ezért most táncolunk,
És ezért most ránc -
És ezért most ráncolunk
Cipőt, szemet - ahogy nevet, s időt.

Jobbra lassan, balra lassan,
Ritmus halkan ring a hajban,
Újra kavarog a -
Végre csikorog a -
Mégis mosolyog a -
Napra hunyorog a -

Tánc a ködben, tánc a jégen,
Tánc a hóban, tánc a fagyban,
Tánc a ködben, tánc a jégen,
Tánc a hóban, tánc a fagyban,
Tánc a ködben, tánc a jégen,
Tánc a hóban, tánc a fagyban.
Tánc.

Édesem, csak lélegezz,
Mint a túlvilág.
Táncba csalt s most így szuszog,
Szép, de fáj a tánc.

Gyorsul úgyis mindenem,
Mint az ölelés,
Épp a vége egy rövid
Görcsberepülés.

És ezért most tánc -
És ezért most táncolunk,
És ezért most ránc -
És ezért most ráncolunk
Cipőt, szemet - ahogy nevet, s időt.

Jobbra lassan, balra lassan,
Ritmus halkan ring a hajban,
Újra kavarog a -
Végre csikorog a -
Mégis mosolyog a -
Napra hunyorog a -

Tánc a ködben, tánc a jégen,
Tánc a hóban, tánc a fagyban,
Tánc a ködben, tánc a jégen,
Tánc a hóban, tánc a fagyban,
Tánc a ködben, tánc a jégen,
Tánc a hóban, tánc a fagyban.
Tánc.

Miss Maggie M'Gill

Zene és szöveg: Jim Morrison
Fordította: Földes László

Miss Maggie M'Gill fenn a dombon élt,
Az apja berúgott, és ement odébb
Lement hát, a város várt reá,
Az emeberek ott szeretik, ha megy a dolog.

Lent vagy nagyon és nincs több erőd,
Menj, és vegyél egy pár új cipőt,
Indulj hát, a város reád vár.
Az emeberek ott szeretik, ha negy a dolog.

Zabigyerek, apád egy rock and roll sztár,
Zabigyerek, apád egy rock and roll sztár,
Egyszer látta anyádat, ennyi köze van Hozzád.

Most egy vén blues kell,
Amit egy férfi énekel.
Játszom a bluest, a világ nem érdekel.

Elfáradtam, sziklák ülnek testemen.
Láncuk visszafog, nehéz tovább mennem.
Azt se bánom, hogy most egyedül vagyok,
Engem ne sajnáljatok!

Azért vádolnak, és tépik lelkemet,
Mert feláldoztam életemből éveket.
Nehéz elhinnem, hogy mind elhagytatok.
Engem ne sajnáljatok!

A szobám falát nézem, itt feküdtem én.
Nagyon hiányzott a város és a fény.
A tiszta égre néztem előbújt napom.
Bármi jön, én vállalom.

És most itt vagyok, a szívem vad madár.
Végre elhagyott a tébolyult magány.
Társakat találtam, nem egyedül vagyok.
Többé ne sajnáljatok!

Ez a szent hely, ez az én világom.
Mindennél jobban ezt imádom.
A világon nincs szebb, nincs szebb nekem.
Ez életem, halálom.

Ez a szent hely, ez az én világom.
Mindennél jobban ezt imádom.
Ha egyszer elmegyek, már végleg elmegyek.
Hát itt legyen halálom.

Van-e még? Van-e még?
Van-e még? Van-e még?
Aki megmutatja, merre menjek én,
Sorsa olyan mint enyém?
Aki megmutatja, merre menjek én,
Sorsa olyan mint enyém?


Dinamit

Jazz+Az : Lusta szerető
1. Kettő, négy, hat, nyolc,
Tíz, tucat, tizennégy,
Tizenhat, tizennyolc, húsz,
Huszonkét foga van, és tudod, hogy mit zár.
A ketrec neve, hogy cipzár. - Ó bébi, bébi.
Egy dolog kéne csak, amid nincs már,
Kis türelem, de az mindjárt.
Az ég a földre fekszik,
A völgyre fex a hegy.
Az ember úgy igyekszik,
Ha néha mégsem megy.
De ne siesd el!
Ne siesd el!

2. Mimi-mimi-mimi mi volna mondjuk, hogyha néznék a tévét,
Valami sorozatfélét,
És megfognánk a szappanopera alatt opera-pera-pera
A dolog lényegi végét?
Na nyugi, semmi dráma,
Az elején prológ,
De van idő még hátra,
És fokozódni fog.
Csak ne siesd el!

R. A mutató ha mutat is fél hatot,
Ketyeg azért a biovekker.
Hát ki ne dobd, még lehet egy szép napod,
Te vagy a kulcs, na gyere húzd fel!
A lusta szeretőt,
A lusta szeretőt!
Lusta szerető!
Ne siesd el! - Bébi, bébi, bébi!

4. Valahogy átmenetileg se piszkos a fantáziám,
Csak egy valami van, ami még egész biztos, vagy végleges talán.
Ha egyedül csinálod,
Csak magányos leszel.
A szexológusoktól csak tudomást veszel,
De egyebet nem.
Hát ne siesd el!

R. A mutató ha mutat is fél hatot,
Ketyeg azért a biovekker.
Hát ki ne dobd, még lehet egy szép napod,
Te vagy a kulcs, csak ne siesd el!

R., R., R.
A lusta szeretőt!

Jazz+Az : Tíz kicsi bűnjel
Minden utcasarkon csak Terólad hallok
Azt beszélik van néhány gyereked
Ha veszekedsz berekedsz
És még azt is hallom, minden utcasarkon
Nős vagy és az asszony nagyon szeret
És azt mondják, hogy érte Te is odavagy
Márpedig a múlt éjszaka egész másnak mutattad magad
Elmúlt az az éjszaka, de tíz ujjad tűznyoma
Apró bíbor bűnjelek tanúk rá, hogy létezett

Minden utcasarkon csak T rólad hallok
Hogy körbe hordasz apró bűnjeleket
És még azt is hallom, hogy az tíz kis ujjnyom
És hogy éjjel pont én voltam veled
Lehet mondtam ilyet
És ami főképp meglep, hogy ezért oda vagy
Márpedig Te előzőleg zárkózottnak mutattad magad
Kiáltozva emlegetsz kis tíz bíbor bűnjelet
És felléptél már mérgesen vagy száz nyilvános helyen

Másként kéne, lármát csapsz, így iszony a viszony
Másként kéne, másképpen ez iszony nem viszony

Ha Te jobbra akkor én balra, ha Te széna akkor én szalma
Fel-le fordulok egyre gyorsulok merre van az arra,
Kibe keveredtem bele hazafele, hogy kerülök ide
Ez ugyanaz az emelet a ház ami más ki hibás csakis a panel
Az érzéki csalódás itt kap el

Én ezentúl vallom, minden háztömb sarkon
Hadd tudja az egész lakótelep
No meg a közület a kerület
Mától én a blúzom a vállamról lehúzom
Hadd lássák az összes bűnjeleket
És teszem én ezt addig, míg egy éjszaka
Vállam fehér bőrére majd újra rásüt tíz ujjad nyoma
Új és újabb tűznyomok, erre bizton számítok
Mit feltárhatok mérgesen vagy száz nyilvános helyen

Gallérom felhajtom, minden háztömb sarkon
Mert rám bámul mind a lakótelep
Na látod ez jár neked
Hátam mögött hallom minden háztömb sarkon
Itt megy az, kit egy nő nagyon szeret
Csak azért mert éjjel ittam valamit
És valaki magányos volt hát gondoltam segítek kicsit
Az sem jó, ha emleget, az sem jó, ha elfelejt
Az sem jó, ha nincs nekem, senkin sehol bűnjelem

Másként kéne, lármát csapsz, így iszony a viszony
Másként kéne, másképpen ez iszony nem viszony

Jazz+Az : Hello Édes

Üdvözöljük!
Az Ön postafiókja megtelt.
A rögzítés időpontja nyolc óra
tizennégy perc.

Megint nem itt ébredtél,
És én nem számolom már, hidd el,
Hogy hány est maradt álmatlan,
De ma a harmadik nap telt el céltalan!

Hello "édes"!
Hogy vagy képes más nővel járni a helyünkre?
Mondd, hogy képzeled?!
Na ég veled!A szeretőd én már nem leszek!

Apám szólt.Anyám szólt.
Bevágódtál itt egy szónál,
Ahogy a rendszert szidtad,
Kívántam a szádat,
Csak nekem add!

Ott vagyok, ahol a part szakad,
És minden ölelés a szívbe késdöfés.
Besokalok, mint egy vandál
Dán Juan a svéd asztalnál.

A kaput most sem zárom,
Pasitól nincs mit várnom.
Te vagy a legszebb álmom,
Lépni kell míg meg nem bánom.
A helyed vár az ágyon,
Szeretőt meddig játszom?
A sok a kedvenc számom,
Tudod, ugye egy nő több mint három?!

Ma kicsit hozzád bújtam (ye, ye!)
Ma kicsit megmozdultam
Ma kicsit maradtam még volna... (ye, ye!)
És nagyon jó lett volna,
De milyen jó lett volna... (ye, ye!)
Na szia!Mára ennyi volna!

Üdvözöljük!
Ön a nap póstását hívta.
Kérjük adja meg kódszámát,
Majd nyomja meg a kettes nyomógombot!
Önnek három új üzenete van.
A rögzítés időpontja...

Hahaha hazajönnél,
Még tudnánk miről beszélgetni,
Én nem haragszom rád.
Csak azért hívlak újra,
Tudom durva a "ki vagy rúgva",
de nagyon fájt...

Ó,ó hova rohantál?
Éjszaka azt mondtad maradnál.

Dönteni kell, dönteni hiába.
Három nő nem dőlhet egyetlen dugába!

A kaput most sem zárom...


Ma kicsit hozzád bújtam, (ye, ye!)
Ma kicsit nem mozdultam,
Ma kicsit úgy maradtam volna. (ye, ye!)
És nagyon jó lett volna!
De milyen jó lett volna! (ye, ye!)
Csak az a volna,
Ne lett volna!


A tönk meg a széle, és csönd.
A szív pedig döng és kisebesedik,
Ahogy a se-ki-se-be-figura végzetesedik.
Lélekszakadok,bujdokolok,
De nincs mit tenni ellenem.
Aki nincs velem én mindig azt szeretem.
Egy, két, há!
Ismertek engem!Küldjetek el,
Csak nekem ne kelljen!

3×
Ma kicsit hozzád bújtam, (ye, ye!)
Ma kicsit nem mozdultam,
Ma kicsit úgy maradtam volna (ye, ye!)
És nagyon jó lett volna!
De milyen jó lett volna! (ye, ye!)
Csak az a volna,
Ne lett volna!

Na gyere! Na gyere! Na gyere!
Jó lett volna!
Lépni kell míg meg nem bánom!
Na hello, hello édes!

ha kerdezned hogy mit nem mondtam meg el neked
hogy az eletembol mit titkoltam el
sokat toprengenek azon vajon miert kerdezed
s hogy egy oszinte ember mit felel

hogy az oszinteseg, ez a mindig szep ereny
csak anyit er mint viz alatt a feny


ez a dal nem mondd semmit el
ez a dal epp hogy megfelel
ez egy oszinte dal
ez a dal tudom senkit senkit nem zavar
milyen erdekes hogy megis vigsztal...