pavarotti

A mester emlékére egy operaária, Puccini: Tosca című operájából. (Cavaradossi áriája)

E lucevan le stelle.....

Nincs ilyen csillaga a magas égnek,
ilyen szép szem nincs a világon!
E bűvös fekete szemből
Fénylik rám az én boldogságom.
Bennök a szerelem csillog, harag villámi égnek,
Nincs ilyen csillaga a magas égnek,
Ily szép szem nincs a világon!

Nyugodj békében maestro! (Ez egy válasz tom1019 üzenetére (2007. 09. 06. csütörtök 11:11), amit ide kattintva olvashatsz)

és többé nincs 3Tenors sem! :-( (Ez egy válasz tom1019 üzenetére (2007. 09. 06. csütörtök 11:11), amit ide kattintva olvashatsz)

És akkor szóljon az
O sole Mio (Ez egy válasz tom1019 üzenetére (2007. 09. 06. csütörtök 11:11), amit ide kattintva olvashatsz)

ave maria

Nyugodjon Békében!

(Ez egy válasz tom1019 üzenetére (2007. 09. 06. csütörtök 11:11), amit ide kattintva olvashatsz)

Luciano Pavarotti emlékére


Nyugodjék békében ez a csodás tenor,
Hogy hangját hallhatta, boldog lehet e kor.
Dallamos olasz nyelv, s Itália ege,
Áldás volt ő rajta, ismert lett a neve.


Ismert lett a neve, az egész világon,
Hisz hangját hallani, olyan mint egy álom.
Olyan mint egy álom, az érző füleknek,
Kik a hangok szárnyán, világba merengnek.


A Milánoi Scálán oly vastapsot kapott,
Művész még nem kapott soha olyan nagyot.
Hangja szinte szárnyal, futkos hideg rajtam,
Mikor énekét várom, türelmetlen, halljam!


Született tehetség, zseni, mester, minden.
Ilyet ritkán teremt minékünk az Isten.
Magához fogadta, visszament az égbe,
Ott énekel most már, a mennyei létbe'...


Hallgatják a szentek, hallgatják angyalok,
Csodálják odafönn, kicsik és a nagyok.
Ímé, itt e földön, feledhetetlen névvel,
Luciano Pavarotti, nyugodjék békével...!


Köszönjük hogy voltál, oh grazie molto,
Hogy hagyatékodban a sok felvétel porto.
Mienk marad e kincs, hallhatjuk hangodat.
Köszönjük tenéked emberi voltodat...!


Sole mio vagy te a tenorok egén,
Hangodnak hallatán, felébred a remény,
Hogy fennköltség az élet, s nem szürke lét csupán,
Látod, mi szép maradt Pavarotti után?

I Drove All Night - Roy Orbison

Roy

Mikor letértem az útról, pontosan tudtam,
hogy ahova lépek, ott nem nő virág.
Néztem jobbra, balra, és a lidércfény kicsalta
szememből a lámpavilág-romantikát.

Tök sötét lett minden.
Szakadt ingem gallérját felhajtom,
megrázom magam, megyek tovább
senki sincsen
viharon túl, szélcsenden innen.

Aztán nekiláttam újra, pokoli zsákmánnyal a zsebemben
átgondoltam, hogy lesz folytatás.
A koboldok dögkútja és a szentlélek koszorúja között
van itt egy szimpatikus nyúlcsapás.

Igy hát elindulok rajta,
nem nézek se jobbra se balra,
csak hazafelé, egyenesen,
kaland a karma,
Kicsi kincsem
viharon túl, szélcsenden innen.

Na szóval szeretlek én élet,
mert te olyan jó vagy hozzám.
Ha néha el is vettél,
később mindent bepótoltál,
Lenn a sliccem
viharon túl, szélcsenden innen.

Igen mozgó lábakkal ébredezem...

hm..

Találtam a rajongóinak még egy páratlanul érdekes Pavarotti-portrét:

Szóval egy dal, annak, akit most illet...

Zorán : Mária volt

Ajánló - minden zeneszöveg olvasónak!
Mária volt, csak egy szép női név
Ez másnak csak ennyit jelenthet
Mária volt, s nekem több ennyinél
Mert számomra ő volt a kezdet

A szó: szerelem furcsa világot rejt
S én sejtettem csupán, e világ milyen lehet
Ő eloszlatta minden kételyemet
Mária volt az, ki oda elvezetett

Mária volt, hosszú selymes haján
A nap szőkén játszott a széllel
Mária volt, arca emlék csupán
Mely dacol a múló idővel

Nem tudhatom, a jövő mit hoz elém
Tán sok boldog évet, tán magányt, szürkeséget
Bármi is lesz, mindig megőrzöm én
Az emlékek között a nevét s haja színét
A nevét s haja színét

REPUBLIC:A 67-es út (Bódi László)

Nagy esők jönnek és elindulok, elmegyek innen messze.
A hatvanhetes úton várhatsz rám dideregve.
Nyár éjszakán, ha nem jövök,
esik az eső és mennydörög.
A csillagokkal, ha szédülök,
esik az eső és nem találsz rám

Csillagok, csillagok, mondjátok el nekem,
merre jár, hol lehet most a kedvesem!
Veszélyes út, amin jársz,
veszélyes út, amin járok.
Egyszer Te is hazatalálsz,
egyszer én is hazatalálok.

Nagy esők jönnek és itt maradok,
itt maradok örökre,
a 67-es úton, az árokparton ülve.
Esik az eső és mennydörög,
a csillagokkal, ha szédülök,
esik az eső és nem találsz rám.

Csillagok, csillagok, mondjátok el nekem,
merre jár, hol lehet most a kedvesem!
Veszélyes út, amin jársz,
veszélyes út, amin járok.
Egyszer Te is hazatalálsz,
egyszer én is hazatalálok.

Nagy esők jönnek és elindulok, elmegyek innen messze.
A hatvanhetes úton várhatsz rám dideregve.
Nyár éjszakán, ha nem jövök,
esik az eső és mennydörög.
A csillagokkal, ha szédülök,
esik az eső és nem találsz rám

Csillagok, csillagok, mondjátok el nekem,
merre jár, hol lehet most a kedvesem!
Veszélyes út, amin jársz,
veszélyes út, amin járok.
Egyszer Te is hazatalálsz,
egyszer én is hazatalálok.

Ui.: Te vagy az utolsó gondolat
A szó, ami engem megtalál
Igazat mond és megsimogat
Te vagy az utolsó nyár.

Republic : Születni kell...(Ég és föld között)

Születni kell újra, meg újra
Indulni kell a háborúba
és harcolni kell
Meghalni és szeretni még nem elég
Születni kell minden nappal újra
Álmodni azt, ami nem válhat valóra
és harcolni kell
Meghalni és szeretni még nem elég

Ég és föld között repülj velem
Vezess át az életen
Napot fess a szürke holdra
Ég és föld között repülj velem
Vezess át az életen
Vigyél át a túlsó partra
Igen,
Csak körbe-körbe
Forog velem, ami egyszer volt, s újra lesz,
Csak körbe-körbe, forog velem,
Te álmodj tovább Kedvesem.

Itt élni kell, születni mindig újra,
Indulni kell a háborúba, és harcolni kell,
meghalni és szeretni még nem elég
Születni kell minden nappal újra,
álmodni azt, ami nem válhat valóra, és
harcolni kell, meghalni és szeretni még nem elég...

Ég és és föld között repülj velem
Vezess át az életen
Napot fess a szürke holdra
Ég és föld között repülj velem
Vezess át az életen
Vigyél át a túlsó partra
Igen,
Csak körbe-körbe
Forog velem, ami egyszer volt, s újra lesz,
Csak körbe-körbe, forog velem,
Te álmodj tovább Kedvesem

Keresem a hajnali szélben
Vakító nap tüzében
Te vagy az a csillag az égen
Virágom el ne hervadj
Lehet, hogy megtalállak
Ég és és föld között repülj velem
Vezess át az életen
Napot fess a szürke holdra

Ég és föld között repülj velem
Vezess át az életen
Vigyél át a túlsó partra
Igen,
Csak körbe-körbe
Forog velem, ami egyszer volt, s újra lesz,
Csak körbe-körbe, forog velem,


Te álmodj tovább Kedvesem.....

Szécsi Pál : Szeretni Bolondulásig


Szeretni bolondulásig, de finom lenne,
Csak az a másik észrevenne, s benne lenne.
Tudom, ha egyszer átölel, utána úgysem enged el,
Magasba repülni volna jó valakivel.
Szeretni bolondulásig, elolvadásig
Elég, ha csókol márciustól februárig.
Fantáziám kalandozó, te vagy talán a nekem való.
Valakit bolondulásig szeretni volna jó...

Megint egy új kis dal a szerelemről,
Megint egy új kis dal és megint erről.
Ez a kis tolvaj dallam,
Idelopózik halkan,
És elcseni még, a csepp maradék nyugalmam.

Szeretni bolondulásig, de finom lenne,
Csak az a másik észrevenne, s benne lenne.
Tudom, ha egyszer átölel, utána úgysem enged el,
Magasba repülni volna jó valakivel.
Szeretni bolondulásig, elolvadásig
Elég, ha csókol márciustól februárig.
Fantáziám kalandozó, te vagy talán a nekem való
Valakit bolondulásig szeretni volna jó...

Valakit bolondulásig szeretni jaj de jó...

szomorú egy hír!

jól tudom, h hónapokig volt kómában?

sajnos igen :(

kis vigasznak őket találtam nektek:

Micsoda álompár lennének, legalábbis hangilag !
(Ez egy válasz surdapapa üzenetére (2007. 09. 24. hétfő 13:56), amit ide kattintva olvashatsz)

Koós János : Kislány a zongoránál

Hallom ma is egyre a zenét
Látom, szinte látom a szemét
Elmúlt, s ami elmúlt sose szép
Rágondolni mégis gyönyörűség.

Kislány a zongoránál
Fehérebb az orgonánál
Jaj, de szépen játszotta a Liszt-rapszódiát
Kislány kit úgy szerettem
Akit soha nem feledtem
Rabja voltam, mint egy kisdiák.

Csókja maga volt a szerelem
Lángolt, mint a hajnal keleten
Napfény tűnik így el nyugaton
Elfeledni én őt nem akarom.

Kislány a zongoránál
Fehérebb az orgonánál
Jaj, de szépen játszotta a Liszt-rapszódiát
Kislány kit úgy szerettem
Akit soha nem feledtem
Rabja voltam, mint egy kisdiák.

Láttam néhány nappal ezelőtt
Bizony, ő rajta is fogtak az idők
Kócos fejű srácot vezetett
Rám nézett és gyorsan elsietett.

Kislány a zongoránál?
Ki fehérebb az orgonánál?
Aki szépen játszotta a Liszt-rapszódiát?
Kislány kit én úgy szerettem?
Akit soha nem feledtem?
S rabja voltam, mint egy kisdiák?

Rosszkedvűen mentem az úton
Jobb lett volna nem látni, tudom
Nem tört volna össze az a kép,
Mely összetörten is oly gyönyörűszép

Kislány a zongoránál
Fehérebb az orgonánál
Jaj, de szépen játszotta a Liszt-rapszódiát
Kislány kit úgy szerettem
Akit soha nem feledtem
Rabja voltam, mint egy kisdiák.

Lállá-lá, lálállálálá, lállálállálállálálá, lállalállá lállállállá lállállállállááááááááááááá, lá lá lál lá lá lá lá lá lá lá lá lá lá lá lá lá lá lá lá lá lá lá láááááááááááááááááááááááááááá, huhh, de kifulladtam!!!!!!!!!!!!!




Máté Péter : Minden szónál többet ér egy dal


Nekem elég egy szál gitár
és néhány jó akkord,
hogy elfeledjem minden rossz napom.
Nekem elég egy szál gitár
és néhány gondolat,
hogy messze szálljon minden bánatom.

Nekem elég egy szál gitár
hogy ne unjam magam
és megpróbáljak tehozzád is szólni.
Nekem elég egy szál gitár
hogy szülessen egy dal,
mit egyre többen tudunk énekelni.


Minden szónál többet ér egy dal,
megvigasztal minket oly hamar,
néhány percig messze száll velünk,
addig jó míg énekelhetünk.

Minden szónál többet ér egy dal,
hogyha hallod nincsen semmi baj,
nem kell hozzá száz ének-tanár,
mi kellünk csak és egy szál gitár.

Nekem elég egy szál gitár
hogy vígasztaljalak,
ha úgy érzed, hogy bántottak talán.
Nekem elég egy szál gitár, hogy
elmondjam neked,
én ott állok a vesztes oldalán.

Nekem elég egy szál gitár,
hogy ne unjam magam,
és megpróbáljak tehozzád is szólni.
Nekem elég egy szál gitár,
hogy szülessen egy dal
mit egyre többen tudunk énekelni.

Minden szónál többet ér egy dal,
megvígasztal minket oly hamar,
néhány percig messze száll velünk,
addig jó, míg énekelhetünk.

Minden szónál többet ér egy dal,
hogyha hallod, nincsen semmi baj,
nem kell hozzá száz ének-tanár,
mi kellünk csak és egy szál gitár!

Fonográf : Hunyd le a szemed!


1. Oly gyönyörű vagy, fényes a hajad,
Engedd, hogy érezzelek téged.
Csillog a szemed, bontsd ki az öved,
Nem kell most semmitől se félned.

2. Mondd el ami bánt, vesd le a ruhád,
Nem bűn ma már az, amit kérek.
Hunyd le a szemed, tárd ki a szíved,
Hallod, hogy hív, hív az ének.

R. ||: Jöjj, ölelj úgy, kedvesem,
Ölelj úgy, hogy jó legyen.
Hunyd le a szemed, tárd ki a szíved,
Úgy szeretlek, úgy szeretnélek. :||

3. Jöjj, gyere velem, jöjj kedvesem,
Ne mondd, hogy nem, ha mélyen érzed,
Hunyd le a szemed, tárd ki a szíved,
Szoríts meg jól, hogyha kérlek.

R.

R'. Jöjj, ölelj úgy, kedvesem,
Ölelj úgy, hogy jó legyen.
||: Hunyd le a szemed, tárd ki a szíved! :||


Hunyd le a szemed

Szécsi Pál : Kósza szél


Az égen ezüst gépek szántják fel a kéket,
és a mélyben milliók félnek,
messzi földeken otthonok leégnek;
kegyetlen az élet,

Fényes utcák, éhező népek,
ártatlan gyerekek keresik a szépet,
a világ könyörtelen hozzánk, mégse félek,
milyen jó, hogy veled élek.

Kósza szél a felhők lágy ölén, szállj-repülj velünk egy más világ felé!
Kis hajó az álmok tengerén, benne ül egy lány és én.

A parkban halvány rózsák, illatukat ontják,
nekünk nyílnak, mégis lopják,
mennyi durvaság, könyörtelen hordák,
hol marad a jóság,
mennyi szép lány árulja a csókját,
céltalan eltöltött, értelmetlen órák.

A holnap virágának ki viseli gondját, - milyen jó, hogy megyek hozzád!

||: Kósza szél a felhők lágy ölén, szállj-repülj velünk egy új világ felé,
Kis hajó az álmok tengerén, benne ül egy lány és én.
Kósza szél az álmok tengerén. Vezess kis hajó egy új világ felé.
Senki mást, csak engem és egy lányt, boldog élet vár ott ránk. :||




Lemaradt a Fonográf-nóta!

Ha felépül végül a házunk

Ha felépül végül a házunk
Bármikor vendégül látunk
Ha este jössz, megvacsorázunk
S nyugodtan elalhatsz nálunk

Őrizzük álmodat
Álmodj szép álmokat
Álmunkban álmaink
Valóra válnak

Rendes kis ház lesz a házunk
Ha társaság jön össze nálunk
Érzelmes dalokat játszunk
Ha felépül végül a házunk