Zséda: Mennem kell tovább

Minden nappal jobban
vágytam rád,
minden szóval elvarázsoltál.
Soha senki nem volt
fontosabb még,
mint te voltál.
Úgy szerettél, bármi történt
nem felejtem már
De még...

...bárhogy kérsz,
mennem kell tovább.
Ne hidd, hogy úgyse fáj
így is túl nehéz a választás.
Nem kérek mást,
ha tényleg véget ér,
csakhogy adj majd új esélyt.
Mondd, hogy: látlak még ne félj!

Percek óta csendben nézel rám
nem hiszem, hogy visszatarthatnál.
Vajon mért nem vettük
könnyedebben az életet?
Mért akartad mindenáron
azt, hogy más legyek?
Mert így

...bárhogy kérsz...

És ha zápor hull le rám
a szívem is enyhül tán.
És a napsugár
majd hoz még száz csodát.

...bárhogy kérsz...

Milyen szép a világ

Ha zöldebb a fű
Ragyog a fény,
S a könnyű szél
Arcomhoz ér,
Akkor hadd mondjam el,
Milyen szép a világ...

Ha leszáll az est
A Hold vigyáz rám,
S barátként kíván jó éjszakát
Neked hadd mondjam el,
Milyen szép a világ...

A szivárvány színét
Az égre festheted,
A felhők bánatát
Messzi űzheted,
Nincsen már semmi baj,
Ne bánts másokat!
Örülj, hogy élsz,
Hisz ember vagy!

Ha szomjas a szív,
Akkor se félj.
Szerelmet olthat új szenvedély.
Neked hadd mondjam el
Milyen szép a világ....

Ó, hát hidd te is el,
Milyen szép a világ...

Jó reggelt Vietnam című filmből- (Jakab György)

Crystal - Volt egy lány <-- itt tudod meghallgatni

Volt egy lány, aki csillagok közt álmodozva járt
Aki hitte még, hogy minden csak rá várt
Mint szirmát bontó apró kis virág
Dúdolta dallamát

Volt egy lány, aki megtanulta, nem baj, hogyha fáj
S hitte, hogy egy napon majd ő is rátalál
Aki jóban-rosszban majd mellette áll
És többé nincs határ

A sűrű éjben fény leszek
Mi távolból hozzám vezet
És többé nem félek, ha karjaidban ébredek
Ha szomjazol, én víz leszek
S ha átölel majd két kezed
Bármi lesz, bármi vár
Tudom, nincs, mi tőlem elválaszt már

Volt egy lány, aki börtönébe zárta önmagát
Kit ma nem tart vissza már egy fél világ
Hogy mint szirmát bontó apró kis virág
Dúdolja dallamát

A sűrű éjben...

S ha útvesztőben lépkedek
S tőlem félhomály még rejteget
És a félelem szorít magához majd
Akkor téged hív a képzelet
Mert érted mindent megteszek
Csak jöjj! Várok rád!

A sűrű éjben...

Bármi lesz, bármi vár
Bármi lesz, bármi vár
Bármi lesz, bármi vár
Tudom, nincs, mi tőlem elválaszt már.

Lazán csúszik el de mégis
Olyan gyorsan múlik el hogy észre sem vesszük
Csak szélnek eresztjük mint egy papírsárkányt
Pedig meghatározó volt egy életen keresztül
Mindenkinek meg van a saját keresztje
Azt hogy cipeli-e még vagy ez a vég hogy lesz-e
Folytatás vagy törik a tükörkép
És a darabokat a könnycseppek mossák majd össze
Port hint a múltra és a jövőt le fújja
Remeg minden ujja ha megpendül a gitár húrja
Most újra fülét egy új dallam túrja
Feltöltődik egyből hogyha lemerült az akkuja
Már indul is tiszta lappal rálép a gázra
Nekilendül vadul ez tabula rasa
Felnyitja szemeit a semmi most szünetel
Ha beforrtak sebei érettebbet szüretel

Refrén(2x)
Kezdjük újra tiszta lappal
Csak ne lennék körbe véve falakkal
És ha nem érzem azt amit régen
Csak bele kell néznem ott van a szemében


Idős átgondolt emberként megszületni
Ha lenne ilyenre lehetőség elölről kezdeni
Vagyis a végétől kíváncsi lennék rá
Mire mondanám azt hogy jó és mire hogy kár
Úgy gondolom hogy ilyenkor letisztul a kép
Máshogy gondolsz a rosszra és máshogy arra ami szép
De biztos az lenne bennem utána hogy még
Nem lenne semmi sem elég ahogy fiatalodnék
Ez így szokott lenni egyre többet szeretnék
Ha tehetném az egész univerzumot zsebre tenném
20-30 között biztos nem változatnék
Én szeretem ezt most létezni örök lázadóként
Gyerekkorban átélni mindent amit megéltem már
Tele élményekkel körülöttem álomvár
Ha választhatnék újra a fiatalodásom peremén
A kívánságom szülessek újra de most gyerekként

Megint mennyi levelet lehullatott nyissunk egy új lapot
Húzzunk egy vonalat mert a régit kicsit unhatod
Tél volt ősz volt a téboly szürke szomorú
Bevackolta mindenki magát a négy fal közé halkan kopogunk
Kívánjuk ébredjen a természet
Fedezd fel a tied menj ki hazaér ki eltéved
Érted a szavát Veled lélegzik az erdő
Madárcsicsergés a felhő ott egy lejtő
A napjaidban mint egy hullámvasút robog
Siker után kudarc holnap változtatni fogok
Mondja a belső hang a tavasz illata andalít
A forró nyári éjszakákat ízig-vérig hajnalig
Pezsgés értelmet a létnek higgyünk benne
Fejben dőlnek el a dolgok rendre infó mentve
Kiegyenlít az élet előbb elvesz aztán ad
Kezdjük újra nagy levegő meg egy tiszta lap

Refrén(4x)
Kezdjük újra tiszta lappal
Csak ne lennék körbe véve falakkal
És ha nem érzem azt amit régen
Csak bele kell néznem ott van a szemében

/Hősök/

Bródy János: Mindannyian mások vagyunk <-- meghallgatás

Úgy érkeztünk mindannyian, hogy nem volt szavunk
Egyikünk sem kérte, mégis mind itt vagyunk
Piciny magból kikeltünk, mint nyíló virág
Ahány ember annyiféle csodálatos világ

Kisgyermekként tükörbe nézve magunkra ismerünk
De gyakran felnőttként se tudjuk, mit miért teszünk
Megpróbáljuk megérteni a természet szavát
De ahány ember annyiféle csodálatos világ

Mindannyian mások vagyunk
Bár egyben-másban hasonlítunk
Mindannyian mások vagyunk
Még jó, hogy van néhány közös dalunk

Mindannyian vágyakozunk, hogy boldogok legyünk
De nem tudjuk, hogy honnan jöttünk, s hová érkezünk
A lelkünk mélyén őrzi titkát a kék virág
Ahány ember annyiféle csodálatos világ

Mindannyian mások vagyunk
Bár egyben-másban hasonlítunk
Mindannyian mások vagyunk
De jó, hogy van néhány közös dalunk

Ezen a földön mindannyian látogatók vagyunk
Ha elmegyünk magunk után, ki tudja, mit hagyunk
Tanítsuk meg gyermekeinknek a szeretet dalát
Ahány ember annyiféle csodálatos világ

Mindannyian mások vagyunk
Bár egyben-másban hasonlítunk
Mindannyian mások vagyunk
Jó, hogy van néhány közös dalunk

Bereczki Zoltán: Elvarázsoltál

Olyan jó amikor hozzám érsz
És én úgy nézek rád
Nem kell más
Csak hogy velem légy
Csak ez az érintés
Ez a szótlan beszéd
Ami elmond mindent

Sok év magányba fojtott bánatát
Minden átvirrasztott
Éjszakám panaszát
Úgy mint a napsugár
Mely áttör minden felhőn
A pillantásod átjár
Mindent látsz

Érzem elvarázsoltál
Félek túl sokat tudsz már
És én elfelejtve minden mást
Csak az érzésnek élek
Mert elvarázsoltál
És ezt bárhogy titkolnám
Érzem sokkal több vagy már
Mindenkinél
És csak rád vártam én

Rám néztél ez volt az első jel
Furcsa tűz öntött el
Rólunk szólt
És én éreztem
Csak ez az érintés
Ez a szótlan beszéd
Ami elmond mindent

Sok év magányba fojtott bánatát
Minden átvirrasztott
Éjszakám panaszát
Úgy mint a napsugár
Mely áttör minden felhőn
A pillantásod átjár
Mindent látsz

Érzem elvarázsoltál
Félek túl sokat tudsz már
És én elfelejtve minden mást
Csak az érzésnek élek
Mert elvarázsoltál
És ezt bárhogy titkolnám
Érzem sokkal több vagy már
Mindenkinél
És csak rád vártam én

Félek hogyha véget ér
Soha vissza nem találnék
Ha nem volnál
Én végleg elvesznék

Érzem elvarázsoltál
Félek túl sokat tudsz már
És én elfelejtve minden mást
Csak az érzésnek élek
Mert elvarázsoltál
És ezt bárhogy titkolnám
Érzem sokkal több vagy már
Mindenkinél
És csak rád vártam én

Neoton Família - Egy kis nyugalmat...

Egy kis nyugalmat kívánok én, egyetlen mosolyt kínálok én
Halvány színével a nyári éj nekünk is békét igér
Aki ha bántom, mégis szeret, akit az úton a bárány vezet
Zsákjában puha kenyérszelet, hívom, hogy jöjjön velem.

A világ hidd el a jóra éhes
Az ember mindig a széptől ékes
Tudom, hogy másnak túl lágy e dallam,
De néha csendes a tűzvonal

Velünk a bárány de él a farkas
Kicsik vagyunk, míg a sors hatalmas
Tudom, hogy máshol kemény a dallam
Világ megváltás nincs e dalban.

Egy kis nyugalmat kívánok én, egyetlen mosolyt kínálok én
Halvány színével a nyári éj nekünk is békét igér

II: A világ hidd el a jóra éhes
Az ember mindig a széptől ékes
Tudom, hogy másnak túl lágy e dallam,
De néha csendes a tűzvonal

Velünk a bárány de él a farkas
Kicsik vagyunk, míg a sors hatalmas
Tudom, hogy máshol kemény a dallam
Világ megváltás nincs e dalban :II

Hívlak én, hát jöjj velem
Várni rád oly jó nekem.

Csézy - Általad vagyok

Gondtalan, az az élet melyben társra várok
Súlytalan, nincs mi megzavar, ha nem vigyázok
Nem gyötör kín és vágy
Ez könnyű út, te álmos világ
Hirtelen, jön egy változás, és szívem máris védtelen
Nagy a félelem, hisz elvehetnéd mindenem
S ha ez vár ránk,
Mi most vagyok azt el nem dobnám.

Refr.:

Dér, voltam csak téli éjszakán,
Tőled ez a csepp ma óceán,
Voltam én a Föld, ma szárnyalok,
Jobb az, aki általad vagyok,
Ez bármit megér.

Végtelen, ami bennem él,
S ki így szeret, az nincstelen,
Soha nem lehet, hisz elvihetnéd mindenem,
Ha elmennél, mi lettem én, az több mindennél.

Refr.
Dér, voltam csak téli éjszakán,
Tőled ez a csepp ma óceán,
Voltam én a Föld, ma szárnyalok,
Jobb az, aki általad vagyok,
Ez bármit megér.

Hiba volt,
És ami fájt,
Ami voltunk régen égett.
Még sose volt,
És sose várt nagyobb tűz,
Mi tőled éltet,
Így kell láss,
Hogy minden percem tőled más
hm .hm. hm.hm............
Refr.

Dér, voltam csak téli éjszakán,
És Tőled ez a csepp ma óceán,
Voltam én a jég, ha lángolok,
Százszor jobb, mi általad vagyok
Ez bármit megér.

Süt a nap élvezd, pezseg az élet,
Ragyog az ég és sodor a vágy.
Égkék a tenger, boldog az ember,
Az időt úgy megállítanám!

A parton egy karton jéghideg ital,
Hűtöm a testem, a lelkemet, karaj,
Péntek, szombat maratoni ramazuri téged vár - ugye, érzed már!
Sütteted magad, nézed a csajokat,
A ringó seggek kelletik magukat,
Ez az az érzés, ami nekem betalál,
Jobban áll nekik ez, mint a fakanál!

Óooh, óooh, óooooh - Rázd meg a tested, kérlek bébi, gyönyör a négyzeten!
Óooh, óooh, óooooh - Kapd el a ritmust, így kell élni, ilyen az életem!

Süt a nap élvezd, pezseg az élet,
Ragyog az ég és sodor a vágy.
Égkék a tenger, boldog az ember,
Az időt úgy megállítanám!

Süt a nap élvezd, pezseg az élet,
Ragyog az ég és sodor a vágy.
Égkék a tenger, boldog az ember,
Az időt úgy megállítanám!

Nulla felhő van most az égen,
Élvezd az életet, itt az éden!
Zakatol a buliban a jókedv végre, senki nem gondol most a télre...
Bömböl a Delta a hangfalakból,
A nap sugara a testeden táncol,
Szeresd az életet, egyszer élünk,
Az unokáknak is lesz mit mesélnünk!

Óooh, óooh, óooooh - Rázd meg a tested, kérlek bébi, gyönyör a négyzeten!
Óooh, óooh, óooooh - Kapd el a ritmust, így kell élni, ilyen az életem!

Süt a nap élvezd, pezseg az élet,
Ragyog az ég és sodor a vágy.
Égkék a tenger, boldog az ember,
Az időt úgy megállítanám!

Süt a nap élvezd, pezseg az élet,
Ragyog az ég és sodor a vágy.
Égkék a tenger, boldog az ember,
Az időt úgy megállítanám!

Süt a nap élvezd, pezseg az élet,
Ragyog az ég és sodor a vágy.
Magyar a tenger, boldog az ember,
Az időt úgy megállítanám!

Süt a nap élvezd, pezseg az élet,
Ragyog az ég és sodor a vágy.
Magyar a tenger, boldog az ember,
Az időt úgy megállítanám!
Delta - Süt a nap

Bery - Ébredj velem

Ébredj velem, ébredj velem!
Egy nyári este, mindent felejtve, arcom a szélbe tartanám.
Semmi sincs veszve, szívembe rejtve a hangodat újra hallanám,
Egy nyári este ezer titokba rejtenék mindent ami fáj,
Mindent felejtve, hozzád sietve csak annyit mondanék talán:
Ébredj velem, eljött a reggel, szép nyári nap,
Úgy érzem minden más lesz új szerelem, ami bennem is él valahol.
Ébredj velem, hidd el csak ez kell, szép nyári nap,
Meglátod új csodát tesz, van szerelem, ami benned is él valahol.

A lámpák fénye távolodik. Mögöttem az értelmetlen szürkeségnek vége.
Az ajtók sorban összezárnak, Veled vagyok,
Minden mondat neked szólhat végre, minden mondat neked szólhat végre!

Ébredj velem, eljött a reggel, szép nyári nap,
Úgy érzem minden más lesz új szerelem, ami bennem is él valahol.
Ébredj velem, hidd el csak ez kell, szép nyári nap,
Meglátod új csodát tesz, van szerelem,ami benned is él valahol.

Egy nyári este ezer titokba rejtenék mindent ami fáj,
Mindent felejtve, hozzád sietve csak annyit mondanék talán:
Ébredj velem, eljött a reggel, szép nyári nap,
Úgy érzem minden más lesz, új szerelem, ami bennem is él valahol.
Ébredj velem, hidd el csak ez kell, szép nyári nap,
Meglátod új csodát tesz, van szerelem,ami benned is él valahol.
Ébredj velem... ébredj velem... bennem is él valahol... bennem is él valahol... bennem is él valahol... bennem is él valahol... valahol...

Unique: Képzeld el!

Hunyd le most a szemed, de engem még úgy is láss
Egyedül mi vagyunk, nincs senki más

Nem tudod mi még az összetartozás
Amikor úgy tűnik nem kell semmi más

Képzeld el, képzeld el, hogy nincsen valóság
Képzeld el, képzeld el
Képzeld el, képzeld el, hogy nincsen külvilág
Képzeld el, képzeld el

Gondold azt, hogy nincsen menekvés
Ketten maradni édes büntetés

Saját világban minden látomás
Saját szabályként saját alkotás

Képzeld el, képzeld el, hogy nincsen valóság
Képzeld el, képzeld el
Képzeld el, képzeld el, hogy nincsen külvilág
Képzeld el, képzeld el

Mennyi elfojtott érzés, mennyi türelem kéne még?
Mennyi elpazarolt érték volna elég?
Mennyi kárba veszett tehetség tunik el nyomtalan,
S meddig érzem még, hogy sötét fölöttem az ég?

Hogyan kéne úgy menekülni, hogy a huségem is megmarad,
Csak olyan dolgokról írni, amirol szabad?
Hogy ne kelljen úgy éreznem, -megint egy baráttal kevesebb-
S ez a keseru íz, mi a legtovább itt ragad.

Építsünk hidat tiszta szavakból határok fölé,
S elindulhatunk egymás felé!
Építsünk hidat, ha nem megy másképp hát így kezdjük el,
Míg magyar szóra magyar szó felel!

Mondd csak, nyugodtan átaludni csaknem száz évet, hogy lehet?
Hogy nem üvölt benned a lelkiismeret?
Mert én szégyent érzek már attól, hogy mást én sem teszek,
Mint, hogy írom a dalt és éneklem neked.

/Ismerős Arcok/

Peat Jr & Fernando : Szerelem száll

Forró vágy, vad éjszakák
Édes csóktól égett a szánk,
De hűvös lett, jéghideg
Öledhez bújva is didergek.

S az ablakon át nézek egy fát
Tán éppen napfényért kiált
És földet ér egy kis levél
Már nincs remény

Bridge:

Közeleg a tél, a hűvös tél
Így múlik el bennünk a szenvedély.
A színes virág is megfakul,
Ez történt kimondatlanul

Refr:

De vége, tavasz jön újra színesek a fák
Álmából lassan éled a világ.
Szerelem száll a fák lombja felett
A füledbe súgja, hogy itt vagyok veled

Elmúlt a tél most integet a nyár,
A jégvirág szirma rég elolvadt már.
Szerelem száll a fák lombja felett
Ha eljön az ősz én ott leszek veled

Szabó Zsófi - Hol a nagy Ő?

Közeledben nő lettem, csak a perc volt éretlen,
Körülöttem jégország, egyedül nincs boldogság.

menekülök, (maradok, menekülök) ki vagyok? (menekülök..)

Engedj el képzelt világ, hadd lássak én is csodát.
Úgy lennék színtiszta nő, de súgd meg hol a nagy Ő?
Bár tudnám, hol a nagy Ő? Bár tudnám, hol a nagy Ő?

Üzenem, hogy rájöttem, ki hiányzik mellőlem,
Sok a dolgom, jó mentség, de a szív nem ellenség.

menekülök, (maradok, menekülök) ki vagyok? (menekülök..)

Engedj el képzelt világ, hadd lássak én is csodát.
Úgy lennék színtiszta nő, de súgd meg hol a nagy ő?
Bár tudnám, hol a nagy Ő? Bár tudnám, hol a nagy Ő?

Oldozz el súlyos magány,
Csak magadba olvasztanál.
Elfoglalsz, fogy az idő,
de nem kell második, csak Ő!
Tudnom kell, hol a nagy Ő?
Hol a nagy Ő?

3x
Engedj el képzelt világ, hadd lássak én is csodát.
Úgy lennék színtiszta nő, de súgd meg hol a nagy Ő?
Bár tudnám, hol a nagy Ő? Bár tudnám, hol a nagy Ő?

Engedj el képzelt világ, hadd lássak én is csodát.
Úgy lennék színtiszta nő, de súgd meg hol a nagy Ő?
Bár tudnám, hol a nagy Ő?

Egyszer véget ér a lázas ifjúság,
Egyszer elmúlnak a színes éjszakák,
Egyszer véget ér az álom, egyszer véget ér a nyár,
Ami elmúlt, soha nem jön vissza már.
Egyszer véget ér a lázas ifjúság,
Egyszer nélkülünk megy a vonat tovább,
És az állomáson állunk, ahol integetni kell,
De a búcsúra csak pár ember figyel.

Egyszer véget ér a lázas ifjúság,
Egyszer elmúlnak a színes éjszakák,
Sajnos véget ér az álom, sajnos véget ér a nyár,
De a szívünk addig új csodára vár.

Ezért ne féljünk az újtól, mert az jót hozhat nekünk,
Talán abban van az utolsó remény.
Létünk ingoványra épült, mely a sötét mélybe húz,
De ha akarjuk, még tűzhet ránk a fény!

Egyszer véget érnek múló napjaink,
Egyszer elbúcsúznak túlzó vágyaink,
Tudjuk azt, hogy egyszer végleg, sajnos végleg elmegyünk,
De még addig mindent újra kezdhetünk!

Ezért ne féljünk az újtól, mert az jót hozhat nekünk,
Talán abban van az utolsó remény.
Létünk ingoványra épült, mely a sötét mélybe húz,
De ha akarjuk, még tűzhet ránk a fény!

Egyszer véget érnek múló napjaink,
Egyszer elbúcsúznak túlzó vágyaink,
Tudjuk azt, hogy egyszer végleg, sajnos végleg elmegyünk,
De még addig mindent újra kezdhetünk!

/Máté Péter/

Nimfomániás vagy meleg
Szabad nőnek született!
Nem csak két mell és vagina
Üres fejű buta liba!

Hanem önálló személy
Liberális tünemény
Mint a jégcsap, oly rideg
Ha nincs orgazmusa nem liheg

Két dolog, amiben hisz
Vibrátor és műpénisz!
Egyenjog - csak ennyi kell
S hancúrozhat bárkivel!

Sehol egy strici, egy futtató
Mert az neki nem való
Se társ, se férj, se gyerek
Mert a függetlenek ilyenek

Sehol egy strici, egy futtató
Mert az neki nem való
Se társ, se férj, se gyerek
Mert a függetlenek ilyenek

Kis feminista tudom, egyszer
A kedvemért is hanyattfekszel
Ne aggódj, nem kérdezem
Hol marad az érzelem

Kis feminista, nem szeretlek
De előbb utóbb megszerezlek
Ne adj kegyelmet, de ne is kérj
Ha alám kerülsz, vesztettél

Előadó: HétköznaPICSAlódások

Katinka - Bárcsak lennék

Szétfoszlott a színes köd,
Szépíthetjük, mindegy,
Bárhogy küzdök
Nem én vagyok a lány,
Akit szíved várt már rég
Pedig tudod, hogy bármit megtennék,
Hogy megint lángra gyúljon a vágy.

Refrén: Bárcsak lennék
Több mint emlék,
Több mint állomás
Az út során,
Mint egyik a másik után.
Bárcsak volnék
Társ a bajban
Színes csend a szürke zajban én,
A szívednek nyeremény

Volt pár édes éjszakánk
De többé leplét nem teríti már ránk
Fent a csillagos ég.
Nem elég, mit bennem látsz
De keresed, ahol éghet mindig a láz
Hát elengedlek, mert szeretlek még.

Refrén (2x): Bárcsak lennék
Több mint emlék,
Több mint állomás
Az út során,
Mint egyik a másik után.
Bárcsak volnék
Társ a bajban
Színes csend a szürke zajban én,
A szívednek nyeremény

Sugarloaf - Fogd a két kezem

Csak most fogom fel úgy hiszem
mikor életem már én viszem
és nem fogod rég két kezem
hogy nélküled nem létezem
nekem te voltál a példakép
de a gyerek látod félre lép
s mikor elkövet már száz hibát
megint téged hív és rád kiált

ref:
Nagy a Föld nagy az ég
és nem vagy itt velem
csak a szó nem elég
gyere fogd a két kezem
kicsi pont vagyok még ki gyermeked már rég
s akit várt a világ

Bár úgy hiszem hogy én vagyok
akit óvnak égi angyalok
de ha bánat ér vagy támadás
már csak árnyékod véd semmi más
van olyan hogy sebzett ló leszek
s vágtám sűrű erdőn át vezet
ahol nincs se út se fény se híd
akkor hangom újra téged hív

ref:Nagy a Föld nagy az ég
és nem vagy itt velem
csak a szó nem elég
gyere fogd a két kezem
kicsi pont vagyok még ki gyermeked már rég
s akit várt a világ


Mikor úgy érzem hogy hős vagyok
és az élet engem várt hóó
megint rám köszönnek hajnalok
s megint szükségem van újra rád

ref:
Nagy a Föld nagy az ég
és nem vagy itt velem
csak a szó nem elég
gyere fogd a két kezem
kicsi pont vagyok még ki gyermeked már rég
s akit várt a világ

ref:
Nagy a Föld nagy az ég
és nem vagy itt velem
csak a szó nem elég
gyere fogd a két kezem
kicsi pont vagyok még ki gyermeked már rég
s akit várt a világ.

Mindig kell egy barát, mindig kell egy barát,
aki sokszor elkísér.
Mindig kell egy barát, mindig kell egy barát,
aki mindent elmesél.

Mindig kell egy barát, mindig kell egy barát,
aki bátorít hogyha félsz.
Mindig kell egy barát, mindig kell egy barát,
kinek mindent elmesélsz.

Mindig kell egy barát, mindig kell egy barát,
ki a mélyből felrepít.
Mindig kell egy barát, mindig kell egy barát,
ki a bajban megsegít.

Csodát látni, jobbá válni,
barát nélkül, nem lehet.
Emlékezni, tervet szőni,
barát nélkül, nem lehet.

Mindig kell egy barát, mindig kell egy barát,
aki vigaszt nyújt neked
Mindig kell egy barát, mindig kell egy barát,
ki csak érted van veled.


/Zalatnay Sarolta/

Maroon 5 – Misery (Szenvedés)

Óh igen,
Óh igen.
Félek hogy vége lesz,
De te nem engedsz el.
Írtam már kétszáz levelet,
Sosem küldöm el.

Néha ezek a vágások sokkal mélyebbek,
Mint amilyennek tűnnek.
Te inkább fedd be,
Én inkább hagyom vérezni.
Tehát engedd, hogy az legyek,
Szabadon foglak engedni.

Nagyon szenvedek,
Senki sincs, aki megvigasztalhatna.
Óh igen,
Miért nem fogsz válaszolni nekem?
A csend lassan megöl engem.
Csajszi elrontasz engem,
Te igazán elrontasz.
Ezt vissza fogom Neked adni,
Ezt vissza fogom Neked adni.

A Te sós bőröd és
Ahogy összekeveredik az enyémmel,
Amilyen érzés ez,
Teljesen egybefonódva.
Nem az van, hogy nem érdekelt,
Hanem, hogy nem tudtam,
Nem az, amit nem éreztem,
Hanem, amit nem mutattam ki.
Tehát engedd, hogy az legyek,
Szabadon foglak engedni.

Nagyon szenvedek,
Senki sincs, aki megvigasztalhatna.
Óh igen,
Miért nem fogsz válaszolni nekem?
A csend lassan megöl engem.
Csajszi elrontasz engem,
Te igazán elrontasz.
Ezt vissza fogom Neked adni,
Ezt vissza fogom Neked adni.

Azt mondod a bizalmad megrendült,
Talán tévedtél.
Teljesen ébren tartasz és
Várakozol a Napra.
Kétségbeestem és összezavarodtam,
Nagyon messze vagyok Tőled.
Közelebb kerülök,
Nem érdekel, hová kell futnom.

Miért csinálod azt, amit csinálsz velem?
Miért nem fogsz válaszolni nekem?
Miért csinálod azt, amit csinálsz velem?
Miért nem fogsz válaszolni nekem?

Nagyon szenvedek,
Senki sincs, aki megvigasztalhatna.
Óh igen,
Miért nem fogsz válaszolni nekem?
A csend lassan megöl engem.
Csajszi elrontasz engem,
Te igazán elrontasz.
Ezt vissza fogom Neked adni,
Ezt vissza fogom Neked adni.

Csajszi elrontasz engem,
Te igazán elrontasz.
Ezt vissza fogom Neked adni,
Ezt vissza fogom Neked adni.

Csajszi elrontasz engem,
Te igazán elrontasz.
Ezt vissza fogom Neked adni,
Ezt vissza fogom Neked adni.