Révész Sándor - Vágyakozás ~♥~

Neked megteszem, másnak sohasem,
Hogy várok rád, akár hosszú éveken át.
Ezt én választottam, ezt én így akarom,
Ez nekem oly nagyon kedves, ezt neked is kívánom.
Hogy érezd, ami ott van, valahol mélyen legbelül,
És akkor szabadul ki, hogyha igazán érzed azt,
Hogy most szeretned kell és az életem leszel!

R.Távol vagy, de a hangom hozzád jut átölel
Tudom a szíved vágyát
Érzem a tested hevét
Eljut a dalom hozzád
Sok vágy és szenvedély!

Tele van a szívem érzéssel
Tele van a szívem veled
Tele van a szívem érzéssel
Tele van a szívem veled

Tankcsapda:


Ahogy az oroszlán a rácsok mögül
Az idomárjára néz, talán
Fél az ostortól, de a
Húsdarabokat is tőle várja.
De ha kiszabadulna a porondról,
Tudod, a nézők beszarnának, mert
Hiába rács, hiába korbács,
Ő akkor is minden állatok királya,
Az állatok királya.

Ha ez a szerelem az élet,
A halál a harc,
Én leteszem eléd a fegyvert.
Mind a ketten vesztenénk,
Ilyen háborút még
Soha senki nem nyert.
De a küzdelem, ami
Kettőnk között tart,
Még nem ért véget.
Te vagy az örömöm,
Te vagy a bánatom,
Te vagy az életem,
Nekem te vagy az állatom,
Te vagy az állatom.

Úgy szeress,
Ahogy a vadak és én
Adok neked enni.
Csak úgy szeress,
Ahogy a vadállatok,
Ha tényleg az
Enyém akarsz lenni.

Nekem
Te vagy az Állatom.
Gyere harapj meg!
Te vagy az állatom,
Én szeretlek.

Karmolj belém!
Feküdj ide elém!
Gyere, megetetlek.
Nagyon szeretlek!
Te! Igen,
Te vagy az állatom.

Áldott, boldog és békés karácsonyt kívánok Mindenkinek:

1. Tél volt, hó esett és jöttek az ünnepek
Gondolkodtam, mit is adhatnék neked.
Amit csak én adhatok, amiről te is tudod,
hogy igazán én vagyok.

2. Minden gazdagságom hangok és szavak,
Néhány általuk kimondott gondolat.
Egyet elmondtam neked, hogyha igaznak hiszed,
Mondd el mindenkinek!

R. Kívánj a szónak nyílt utat,
És a dalnak tiszta hangokat,
Kívánd, hogy mindig úgy szeresselek,
Ahogy szeretnéd, hogy szeressenek.

3. Csak arról énekelek, amit igaznak hiszek,
S csak akkor szól neked, ha te is úgy hiszed,
Hisz te is úgy élsz, ahogy én,
Te is azt álmodod, amit én,
Legalábbis úgy szeretném.

(Piramis)


*************

Fölöttünk új csillag ég
Jöttét vártuk, vártuk rég.
És a fényes éjszakában a csend le száll
Hó szűz fehér és a szó az égig ér
Egy éjszakányi béke,
végre adassék nekünk
Gyere ünneplej velünk!

Refr.: Karácsony éjjel jöjj hozzánk
Karácsony éjjel nézz le ránk
Ezredszer is tégy velünk csodát!
A leghosszabbik éjszakán
elindulunk a fény után,
s karácsony lesz egész éven át!

Ne nézd a bőr színét,
Se a zászló jelét.
És a szót csak szó kövesse, ez így legyen
Hulljon hát a hó. Igen, hinni volna jó
Hogy mégis győz a bárány
s béke adatik nekünk
Gyere ünnepelj velünk!

Refr.

Ma a föld köré vonjunk emberláncot,
Ezen az egy napon szeressük együtt őt!
S ha egy kéz kezedhez ér,
jól szorítsd, az élet ennyit ér!
Szoríts az életért!
Karácsony éjjel jöjj hozzánk…
Karácsony éjjel nézz le ránk …

(Vaega Miklós)

Dobrády Ákos : Meg van írva (NEKED)

Olyan remekül meg vagyok én egyedül, de van olyan nap amikor kiderül,
Egy különös érzés kínoz szüntelen, hogy az a kis mámor is majd tova száll,
Az a kis boldogság mi veled jár, mit elhoztál egy nap, de már nincs velem.
Biztos szerelem, az lesz az ilyen, rég nem keresem, de jó de ismerem.

Ahogy meg van írva pont úgy, úgy lettem bolondod én, ahogy meg van írva pont úgy,
hogy aztán könnyedén belépj az életembe, fordulsz, már hiába felejteném.
Tudod nincs ami visszatart ma minden csak hozzád hajt…

Lehet van olyan nap mikor még tagadom, de tudom, hogy mindenedet akarom,
ahogy szeretsz, ahogy nevetsz, vagy épp csak hozzám bújsz.
És van olyan nap elfog a félelem, ha nem dobom végre régi életem,
félek nem vársz rám, s így elfordulsz.
Ez biztos szerelem, az lesz az ilyen, rég nem keresem, de jó de ismerem.

Ahogy meg van írva pont úgy, úgy lettem bolondod én, ahogy meg van írva pont úgy,
hogy aztán könnyedén belépj az életembe, fordulsz, már hiába felejteném.
Tudod nincs ami visszatart ma minden csak hozzád hajt…

Ahogy meg van írva pont úgy,lettem bolondod én, ahogy meg van írva pont úgy,
hogy aztán könnyedén belépj az életembe, fordulsz, már hiába felejteném.
Tudod nincs ami visszatart ma minden csak hozzád hajt… ahogy meg van írva pont úgy!

B.Ú.É.K. Mindenkinek


Szilveszter éjjel
Ülünk egy széken
Kettesben, úgy, mint rég
A szemedet nézem
S hirtelen érzem
Felszáll velünk a szék
Kirepül az ablakon
Átsuhan a városon
Vigyázok, hogy el ne szédülj, s átölel karom
Részegek a csillagok
Pezsgőt iszik fenn a Hold
Álmos, öreg felhők között furcsán imbolyog...

Különös szilveszter
Köszön egy hóember
Utánunk néz, míg száll velünk a bűvös szék
Különös szilveszter
Köszön a hóember
Akár egy filmben, felvillan sok furcsa kép

Egy rozoga házban
Rózsaszín kádban
Kék asszony énekel
Százéves kútnál
Vidéki kislány
Kéri, hogy vegyük fel
Keresztül a városon
Benézünk sok ablakon
Vigyázok, hogy el ne szédülj, átölel karom
Részegek a csillagok
Pezsgőt iszik fenn a Hold
Álmos, öreg felhők között furcsán imbolyog...

Különös szilveszter
Köszön egy hóember
Utánunk néz, míg száll velünk a bűvös szék
Különös szilveszter
Táncol a hóember
Akár egy filmben, felvillan sok furcsa kép

(Cserháti Zsuzs)

Ágnes Vanilla - Valaki más ( bye bye.. )

Túl szép, hogy megvolt mindenem
Túl szép, de így is jó nekem
Az a lány messze már
Ne keresd, ne is várd
De hogyha eljön az idő
Te kit választanál?

Ugyanaz a szív legbelül
Ma merre hajt észrevétlenül?
Ugyanolyan szép az a csillogás
Te kinek hazudtál valami mást?
Ne sírj majd, ha nem leszek
Lesz majd más, aki rád nevet
Ugyanaz a fény, az a csillogás
Csak az nem én vagyok, hanem valaki más
(Csak az nem én vagyok, hanem valaki más)

Túl szép, hogy megvolt mindenem
Túl messzire mentem, azt hiszem
Az a vágy messze már
Ne keresd, ne is várd
De hogyha eljön az idő
Te kit választanál?

Ugyanaz a szív legbelül
Ma merre hajt észrevétlenül?
Ugyanolyan szép az a csillogás
Te kinek hazudtál valami mást?
Ne sírj majd, ha nem leszek
Lesz majd más, aki rád nevet
Ugyanaz a fény, az a csillogás
Csak az nem én vagyok, hanem valaki más

Ugyanaz a szív legbelül
Ma merre hajt észrevétlenül?
Ugyanolyan szép az a csillogás
Te kinek hazudtál valami mást?
Ne sírj majd, ha nem leszek
Lesz majd más, aki rád nevet
Ugyanaz a fény, az a csillogás
Csak az nem én vagyok, hanem valaki más
(Nem én vagyok, hanem valaki más)

Ugyanaz a szív legbelül
Ma merre hajt észrevétlenül?
Ugyanolyan szép az a csillogás
De Te kinek hazudtál valami mást?
Ne sírj majd, ha már nem leszek
Lesz majd más, aki rád nevet
Ugyanaz a fény, az a csillogás
Csak az nem én vagyok, hanem valaki más
Ne sírj majd, ha már nem leszek
Lesz majd más, aki rád nevet
Ugyanaz a fény, az a csillogás
Csak az nem én vagyok, valaki más
Az már nem én vagyok, hanem valaki más

September - Cry for you

Soha nem kellett még elköszönnöm
Tudnod kellett volna, hogy nem maradhatok
Amig az életünket tervezgetted
A ma szépségeit ölted meg.

Mindörökké és tovább
Élj most vagy soha
A mindörökké soha nem jön el
(az emberek szeretnek majd elmennek)
Mindörökké és tovább
Mindörökké és tovább
Élj most vagy soha
A mindörökké vágya csak visszaránt

(2x)
Nem fogsz látni soha tőbbé
Ki fog majd érted sirni?
Nem fogsz látni soha tőbbé
Bármit is teszel

Én soha nem törtem össze a szivedet
Nem Te keltel fel amikor meghaltunk
Maganyos voltam a kezdettől fogva
Nekem is kell ezt befejeznem

Mindörökké és tovább
Élj most vagy soha
A mindörökké soha nem jön el
(az emberek szeretnek majd elmennek)
Mindörökké és tovább
Mindörökké és tovább
Élj most vagy soha
A mindörökké vágya csak visszaránt

(2x)
Nem fogsz látni soha tőbbé
Ki fog majd érted sirni?
Nem fogsz látni soha tőbbé
Bármit is teszel

Mindörökké és tovább
Élj most vagy soha
A mindörökké soha nem jön el
(az emberek szeretnek majd elmennek)
Mindörökké és tovább
Mindörökké és tovább
Élj most vagy soha
A mindörökké vágya csak visszaránt

(2x)
Nem fogsz látni soha tőbbé
Ki fog majd érted sirni?
Nem fogsz látni soha tőbbé
Bármit is teszel

Mindörökké és tovább
Élj most vagy soha
A mindörökké soha nem jön el

Bródy János - A szavak ~♥~

A szavak furcsak teremtmények, ezt jól tudja minden gyerek.
Kicsúsznak a szájunkon, és fegyelmezetlenek.
Hiába bízunk rájuk nagyon fontos üzenetet,
Elrejtik az igazságot, és mást jelentenek.

Csak nézz rám, egy szót se szólj, én így is megértelek.
Ha van valami, ami nem hazudik, az leginkább a szemed.

A szavak néha szövetkeznek, hogy félrevezessenek,
Szépen hangzó mondatokban vonulnak ellened.
Félve, kimondott félszavakból van, aki ért, és van, aki nem,
De elmondani nagyon nehéz, mit nem ért meg senki sem.

A gondolat, míg önmagába zárul, sajnos nincs jelen,
Szavak nélkül nem működik a mindenható értelem.
De a kimondott szavak sorsa néha furcsán alakul,
A lényeg sokszor bennük marad kimondhatatlanul.

Aljas Kúszóbab:Azt akarom, hogy sikítsál

a hold fenn az égen
a csöveken át a benzin folyik a gépbe
és a hűtőrácson az ezüst musztáng rohan a sötétben
nekem mutatja az utat a lámpám fénye
a végtelen éjszakában
közben sikítasz mellettem,
ahogy a gázt a padlóig nyomja a lábam

a kezedet érzem a combomra csúsztatod
nézem a szádat
a fülembe lihegsz
a bőrödet karmolod
tudom ezt vártad
azt akarom hogy sikítsál
azt akarom hogy szorítsál
azt akarom hogy egész éjjel velem száguldjál
azt akarom hogy harapjál
azt akarom hogy karmoljál
azt akarom hogy egész éjjel velem maradjál


A hold fenn az égen
a csöveken át a benzin folyik a gépbe
és egy vérfagyasztó kanyarban
árnyak suhannak a szélben
de a tűz ott várat a szemedben
és a tükörben azt is látom
hogy az életed itt van a kezemben
és a pokol tüzével játszom


a kezedet érzem a combodra csúsztatod
nézem a szádat
a fülembe lihegsz
a bőrömet karmolod
tudom ezt vártad
azt akarom hogy sikítsál
azt akarom h szorítsál
azt akarom h egész éjjel velem száguldjál
azt akarom h harapjál
azt akarom h karmoljál
azt akarom h egész éjjel velem maradjál


a kezedet érzem a combomra csúsztatod
nézem a szádat
a fülembe lihegsz
a bőrömet karmolod
tudom ezt vártad
azt akarom hogy sikítsál
azt akarom h szorítsál
azt akarom h egész éjjel velem száguldjál
azt akarom h harapjál
azt akarom h karmoljál
azt akarom h egész éjjel velem maradjál


hogy velem rohanjál
hogy velem álmodjál
hogy velem számoljál
hogy velem száguldjál


azt akarom hogy sikítsál
azt akarom h szorítsál
azt akarom h egész éjjel velem száguldjál
azt akarom h harapjál
azt akarom h karmoljál
azt akarom h egész éjjel velem maradjál


azt akarom hogy sikítsál
azt akarom h szorítsál
azt akarom h egész éjjel velem száguldjál
azt akarom h harapjál
azt akarom h karmoljál
azt akarom h egész éjjel velem maradjál

Váczy Eszter Quartet : Voltak órák

Voltak órák, amikor úgy tűnt mintha várna, valamire várna minden perc.
Ahogyan a tél is várta, de talán pont mi vártuk azt,
A balzsamos tavaszt, egy fuvallatot mára.

És voltak esték, amik a végtelent keresték, színevesztett pokrócokon álmainkat lesték.
De végül szerteszálltak, végleg tovább álltak, csak néhány fosztott emlék, amit itt hagytak a mára.

Csak a nevetés marad, vele meg a feledés szalad előre, neked is épp az a féktelen érzelem veszett el belőle.

Voltak tájak, képzeletben vártak, kéz a kézben jártunk valahol.
Lehet, hogy egy macskaköves utca követ pont egy nyári tisztást,
Hol piknikezni kezdtünk, vagy éppen szeretkeztünk.

És voltak szobák régi illatokkal, félig nyitott ablak fakult csillagokkal.
Mégis ez lett a hely, ahol megbújhatunk végre,
Letűnt randevúknak poros helyszínére.

Csak a nevetés marad, vele meg a feledés szalad előre, neked is épp az a féktelen érzelem veszett el belőle.

Pokolgép:Alku, remény

Voltam már a föld alatt, láttam izzó arcokat
Rosszul játszó hősöket, én tudom a tűz dalát
Kaptam én is vérszemet, adtam érte több sebet
Mélybe süllyedő hajómról menekült sok barát

Most itt állok egy ég alatt, kivésném a sorsomat
Az voltam, mit itthagyok, itt vagyok, itt megtalálsz
Lennék újra jó veled, látnám, hogy az istened
Érted nyújtja két kezét, hogy levegye sóhaját
hogy értsd a tűz dalát

Apám sólyom volt, az anyám hiúz
Engem nem öl pénz, a törvény nem zúz
Léptem szolgája az Északi fény
Lelkem titkos lét az élet jegén

Apám sólyom volt, az anyám hiúz
Engem nem öl pénz, a törvény nem zúz
Léptem szolgája az Északi fény
Lelkem titkos lét az élet jegén

Alku, remény, az vagyok én


Én voltam a föld alatt, én láttam az arcokat
A rosszul játszó hősöket, az igazak tolvaját
Őrzöm még a fényedet, tőlem kapsz új életet
Engedj be, és megtudod, hogy milyen egy hű barát

Most itt állok egy ég alatt, kivésném a sorsomat
Az voltam, mit itthagyok, itt vagyok, itt megtalálsz
Lennék újra jó veled, látnám, hogy az istened
Érted nyújtja két kezét, hogy levegye sóhaját
hogy értsd a tűz dalát

Ossian :
A szív és az ész

Az ész a főnököd
Nem jóbarát
Nem tűri a tréfát
A fantáziát

Alul a szíved
Szegény rokon
Robotolt érted
De nem vette zokon

Szív és az Ész
Egy józan, egy merész
A kettő párharcából
Dől el, merre mész
Láncra vert kéz
Sorsod most nehéz
Fellázadt a szíved
Végre harcra kész

Az ész egy zsarnok
Szívedbe lát
Tűrnöd kell hát
A logikád szavát
Szíved már unja
Lázadna már
Nem várja tovább
A megváltó csodát

Szív és az Ész
Egy józan, egy merész
A kettő párharcából
Dől el, merre mész
Láncra vert kéz
Sorsod most nehéz
Fellázadt a szíved
Végre harcra kész

Ossian :

Mikor eltalál téged

Mondd, ha várnod kell száz napot, ezer éjszakát
Hosszú éveken át
Mondd, ha sorsod asztalánál üres egy fontos hely
Valaki nem jött el
Mondd, ha lelked kétségek marják, s félelem
Ha szíved mást diktál, s mást az értelem
Hogyan döntesz, amikor majd...

Eltalál téged
Mikor felperzselve éget
Mikor elrabol mindent
Az önzõ, éhes Szerelem-Isten?

Mikor eltalál téged
Mikor felperzselve éget
Mikor elrabol mindent
Az önzõ, éhes Szerelem-Isten?

Mondd, ha róla rosszat beszél csak a nagyvilág
Hiszed-e majd szavát?
Mondd, ha foglyul ejtett sasként nem vár szabadulás
Csak kínzó megalkuvás
Mondd, ha tudod fájdalommal jár, hát miért kell?
Az érzés gyötrelmeit miért vállalnád el?
Hogyan döntesz, amikor majd...

Eltalál téged
Mikor felperzselve éget
Mikor elrabol mindent
Az önzõ, éhes Szerelem-Isten?

Mikor eltalál téged
Mikor felperzselve éget
Mikor elrabol mindent
Az önzõ, éhes Szerelem-Isten?

Eltalál téged
Mikor felperzselve éget
Mikor elrabol mindent
Az önzõ, éhes Szerelem-Isten?

Mikor eltalál téged
Mikor felperzselve éget
Mikor elrabol mindent
Az önzõ, éhes Szerelem-Isten?

Mikor eltalál téged
Mikor felperzselve éget
Mikor elrabol mindent
Az önzõ, éhes Szerelem-Isten?

Mikor eltalál téged...

Ossian:


Hányszor és hányan mondták: "nem sikerül"
Célom és összes álmom a semmibe merül
Mégis elindultam, a semmiből kezdtem el
Határt, mit mások szabtak, nem fogadhattam el

Megyek, míg mehetek én
Míg rámköszön a Fény

Túl a sok-sok álmon
Lázadó, könyörtelen harcon
Sorsom tisztán látom
Amíg létezem, a magam útját járom

Túl a sok-sok álmon
Lázadó, könyörtelen harcon
Sorsom tisztán látom
Amíg létezem, a magam útját járom

Hibáim, vétkem, bűnöm: meggyóntam rég
Mentségem nincs más semmi, csak az őszinteség
Ne várd, hogy megváltozzam, túl késő már
Porból a porba tartok, de pár boldog nap még jár

Megyek, míg mehetek én
Míg rámköszön a Fény

Túl a sok-sok álmon
Lázadó, könyörtelen harcon
Sorsom tisztán látom
Amíg létezem, a magam útját járom

Túl a sok-sok álmon
Lázadó, könyörtelen harcon
Sorsom tisztán látom
Amíg létezem, a magam útját járom

Az utca volt az én iskolám
Szöges ostor a Bibliám
A fizetségem, hogy élhetek
És még remélhetek
A mostoha idő tanított
Hogy legfőbb jog az Ököljog
S ha elárulnak, majd megszokod
Nem nagy dolog

Túl a sok-sok álmon
Lázadó, könyörtelen harcon
Sorsom tisztán látom
Amíg létezem, a magam útját járom

Túl a sok-sok álmon
Lázadó, könyörtelen harcon
Sorsom tisztán látom
Amíg létezem, a magam útját járom

Két zsivány:


Eljött a hajnal, elébe mentem,
Ó Bella ciao, Bella ciao, Bella ciao, ciao, ciao
Eljött a hajnal, elébe mentem,
És rámtalált a megszálló

Ha vén Zsivány vagy, vigyél el innen,
Ó Bella ciao, Bella ciao, Bella ciao, ciao, ciao
Ha vén Zsivány vagy, vigyél el innen,
Mert ma érzem meghalok

Ha meghalok majd, mint annyi társam,
Ó Bella ciao, Bella ciao, Bella ciao, ciao, ciao
Ha meghalok majd, mint annyi társam,
Legyél te az, ki eltemet

A hegyvidéken temess el engem,
Ó Bella ciao, Bella ciao, Bella ciao, ciao, ciao
A hegyvidéken temess el engem,
Legyen virág a síromon

A hegyvidéken temess el engem,
Ó Bella ciao, Bella ciao, Bella ciao, ciao, ciao
A hegyvidéken temess el engem,
Legyen virág a síromon

Az ő virága, a vén Zsiványé,
Ó Bella ciao, Bella ciao, Bella ciao, ciao, ciao
Az ő virága, a vén Zsiványé,
Ki a szabadságért halt meg

Ha vén Zsivány vagy, vigyél el innen,
Ó Bella ciao, Bella ciao, Bella ciao, ciao, ciao
Ha vén Zsivány vagy, vigyél el innen,
Mert ma érzem meghalok

Ossián:Mire Megvirrad

Vendég vagyok, átutazó
Kopott ruhás csavargó
Az öreg Földet bejártam
De a dolgok értelmét nem találtam

Sosem bírtam megnyugodni
A nagyvilágban otthonra lelni
Hívtak párszor, marasztaltak
De a véremben izzó vágyak hajtottak

Mire újra megvirrad
Mire rámtalál a Nap
Messze járok már
Hívnak az országutak

Mire újra megvirrad
Mire rámtalál a Nap
Messze járok már
Hívnak az országutak

Aprópénzre váltott álmok
Számonkérik a valóságot
Gondolatokba kapaszkodva
Melyek túszaikként tartanak fogva

Ellobbanó tiszta lángok
Sárba hullott barátságok
Elfogynak, mint egy pohár ital
S nem marad más, mint lelkünkben egy dal

Mire újra megvirrad
Mire rámtalál a Nap
Messze járok már
Hívnak az országutak

Mire újra megvirrad
Mire rámtalál a Nap
Messze járok már
Hívnak az országutak!

Mire újra megvirrad
Mire rámtalál a Nap
Messze járok már
Hívnak az országutak

Mire újra megvirrad
Mire rámtalál a Nap
Messze járok már
Hívnak az országutak

Quimby : Megadom magam

Üdvözlöm érintem nem mutatom
Nem emlékeztetem nem kutatom
Nem zavarom zavarom csak figyelem
Belefeledkezem vele utazom

Nem sürgetem nem várom
Nem bántom nem sajnálom
Nem sajnáltatom magam magam adom
Neki megadom neki megadom magam

Felkavarom felkavarodom
Megálmodom belelátom
Megkövetem megkövetelem
Megszelídítem megbánom

Meggyújtom eloltom meggyújtom eloltom

Megoltalmazom elragadom
Elragadtatom magam magam adom

Megadom megadom neki megadom magam

Nem suttogom elkántálom
Megkóstolom megkínálom
Keveredek belehabarodom
Belefeledkezem vele utazom

Felismerem feltüzelem
Megszállom megbabonázom
Megbabonáztatom magam magam adom
Megadom megadom neki megadom magam

Kedveled, de nem tudod,
barátod vagy haverod?
Jó vagy rossz - melyik lehet?
Elmondják majd a hegyek.
Fenn a szakadék tetején,
élet és halál peremén,
egy kötélbe markolva
megtudod kicsoda.

Sziklákon, ha vinnyogott,
és össze-vissza kapkodott,
remegett és jajgatott
segítségért ordított.
Akkor ő csak egy idegen,
Ne szidd meg, de kergesd el.
Ne vidd őt a hegyekbe
S róla ne énekelj.

De ha egyszer sem nyafogott,
bár dühöngött, káromkodott
mikor a mélység lerántott
átkozott, de megtartott.
Ha minden csatában követett,
a tetőn együtt sírt veled,
akor úgy mint magadban -
bízz benne nyugodtan.

Hobo Blues Band

Ossián:Pokoli Hajsza, 2020


Felizzott a reggel
A biborszinű fények
Az elpusztított Földön
Gyilkos tüzek égtek

Bőrökben és fémben
Talpig fegyverekben
Két motoros banda
Állt egymással szemben

Felbőgtek a gépek
Benzinvérű szörnyek
Elindult a verseny
A tét maga az Élet

Pokoli hajsza, végső remény
Testhez a test, fémhez a fém
Pokoli hajsza, végső remény
Halálos verseny, vagy te vagy én

Élelem és benzin
Víz és oxigén
Ahol mindez megvan
Ott lesz a végső cél

Ott álltak szemben
A legvégső percben
A hajsza túlélői
Mindössze ketten

Pokoli hajsza, végső remény
Testhez a test, fémhez a fém
Pokoli hajsza, végső remény
Halálos verseny, vagy te, vagy én

Utoljára egymásra néz
Mielőtt még egymásra lő
Az utolsó élő földi férfi
S az utolsó élő földi nő

Ossián:Nézz Rám


Kezedben van a sorsod
Az utad önmagad választod
Drágakő fenn a fényben
Hamisgyöngy lenn a szemétben
Tudom, most azt mondod
Ez sokkal bonyolultabb dolog
Én mégis így érzem
S egy dolog el kell higgy nekem
Hogy legyen akihez mész
Legyen egy kinyújtott kéz

Nézz rám, én itt vagyok
Mindig, hogyha úgy akarod
Vérem a véreddé vált
Hangom mindig érted kiált

Létezel csak mint egy gép
Mint egy hideg fogaskerék
Új idők, ezt így mondják
Nem találod merre menj tovább
Elkopnak mind a szavak
Tartalmuk talán igaz marad
Elszállnak mind az évek
És lassan fontos lesz neked
Hogy legyen akihez mész
Legyen egy kinyújtott kéz
Nézz rám, én itt vagyok
Mindig, hogyha úgy akarod
Vérem a véreddé vált
Hangom mindig érted kiált

Nézz rám, én itt vagyok
Mindig, hogyha úgy akarod
Vérem a véreddé vált
Hangom mindig érted kiált