Napsugaras jo reggelt...








Kösz a forditast

(nem gondoltak a baranykak semmi rosszra,egyszerüen a Kati karates testörjet latva eszembe jutott,egy regi vizsgatetel...cetliket huztunk, versreszleteket, es en annak idejen ezt a harmat huztam... beloptam ide...)

Sorry

köszönjük a magyar pontos fordítást
(többé kevésbé én is le tudtam fordítani, és jól éreztem, hogy az összevágott részletekben lehet egy adag nacionalista célzatosság, ami nem egy szexhonlapra való), de így a komplett vers, és a teljes fordításban maradhat.

szoni! nincs balhé, de szerintem nem itt kellene kiélned, és másokkal éreztetned egyéni érzelmeidet, ami nem a szexel kapcsolatos!

(tanácsom! nyissatok az origón v. az indexen egy erdélyi topicot, és ott adjátok ki magatokból a belső feszülségeiteket, érzelmeiteket és bánataitokat az erdélyi magyarság és a román nép sorsával kapcsolatban! NE egy pornóhonlapot használjatok erre, nem megfelelő fórum és NEM erről szól ez a honlap!)

(mindazonálltal a vers nagyon szép, de...olvasd fentebb!)

A Mioriţa (ejtsd: "miorica" = bárányka) az egyik legismertebb román népballada.
Az egész román nyelvterületen, még a magyarországi vagy az ukrajnai román falvakban is ismerik. Rengeteg változata létezik, több magyar műfordítása is van. A román juhászok életéből meríti tárgyát, s azt a tragikus történetet eleveníti fel, amikor a juhait a hegyekben legeltető három pásztor, egy vranceai, egy magyarföldi(itt:erdélyi) s egy moldvai
("Unu-i moldovean,
Unu-i ungurean
Şi unu-i vrâncean.")
közül ketten tervet szőnek moldvai társuk megölésére:
“több-szebb juháért,
göndör kosáért,
kezes lováért,
komondoráért.”

A ballada e részénél eltávolodva a valóságtól, meseszerűvé válik. A táltos bárány meghallván a két pásztor gyilkos tervét, felfedte azt gazdájának, s menekülésre biztatta. A juhász azonban nem hallgatott a bárány szavára, s arra kérte őt, ne mondja meg halála hírét az anyjának; mondja azt neki, messze ment, s királylányt vett el feleségül. Ezután temetésére vonatkozóan hagyatkozott a báránynak. A ballada az esküvő leírásával végződik, amelyen:
“fenyőfa szépen,
volt a násznépem,
nagy hegyek – papjaim,
s a muzsikásaim
ezer madárka,
s csillag – a fáklya!”

A magyar balladák tömörek, csattanósak, a románok ezzel szemben epikusak. A Bárányka (Mioriţa) ballada a magyarban sokkal rövidebb, mint a román, s jóval
hamarabb fölfedezték, mint Vasile Alecsandri, a románság nagy költője fölfedezte,
irodalmiasította a románt 1860-ban. Petrás Ince János Lészpeden már 1843-ban lejegyezte a magyar változatot.
(A verssorok Illyés Gyula fordításai)
(Ez egy válasz tom1019 üzenetére (2008. 01. 27. vasárnap 00:17), amit ide kattintva olvashatsz)

MIORIŢA


Havas csúcsáról,
menny kapujából
völgyi vidékre
jő, jődögél le
három kis pásztor,
ki-ki falkástól.
Köztük egy moldvai,
vala egy vrancsai
s egy odaáti,
magyarországi.(I.)
Ezzel a vrancsai
megáll szót váltani,
főzik azt össze,
hogy sötét este
moldvait megölik,
életét elveszik
több-szebb juháért,
göndör kosáért,
kezes lováért,
komondoráért.
De a kis kunkori
bárányka rítton-rí,
nap, ihol harmadik
száll, hogy panaszkodik,
nem eszik, nem iszik.
Barikám, gyönyörű,
Szép gömbölyű fejű,
harmadik nap ihol
mind csak panaszkodol,
nem eszel, nem iszol;
beteg is vagy talán,
fekete barikám? (III.)
Jó gazdám, hajtsd át,
tereld a falkát
berekbe mielőbb,
leljünk ott legelőt,
te meg hűs pihenőt.
Gazda, jó gazdám,
szólít ugatva,
szólítgat más is,
leghűbb kutyád is.
Mert az a vrancsai
el akar veszteni,
életed veszi el
a magyar-földivel. (II.)
Báránykám, mondjad,
ha már táltos vagy,
mondjad fennen meg
mind a kettőnek,
muharos halmon
ha meg kell halnom,
tegyenek itt le
engem a földbe,
itt a karámnál,
az esztenánál,
hadd halljam, messzi
kutyám ugatni.
Még csak egyet kérj:
legyen fejemnél
furulya, makkfa,
oly lágy a hangja,
furulya, csontból,
olyan búsan szól,
furulya, bodza,
szól tűzlobogva!
Ha majd felkél a szél,
ha majd sípjukhoz ér,
juhom mind összeáll,
vércsöppet sírdogál,
meggyászol majd a nyáj.
Én gyilkosimról
pedig ne is szólj:
mondjad el fennen,
esküdni mentem,
világszép mátkám
tündérkirálylány;
hogy összeadtak,
lehullt egy csillag,
a vőfélyem volt
a nap meg a hold,
volt a násznépem
fenyőfa szépen,
nagy hegyek - papjaim,
s a muzsikusaim
ezer madárka,
s csillag - a fáklya!
Ha pedig látnál,
Előtalálnál
anyókát, édest,
gyapjúkötényest,
hogy futton-futva,
könnyeit ontva
mind tudakolja:
“Ki küld nyomába,
óh jaj, ki látta
azt a napfénye szép
pásztorlegénykét?
Derekán övnek
gyűrűt viselhet,
tej habja drága
két szép orcája,
a bajuszkája
búza kalásza,
a hajacskája
hollónak szárnya,
szeme sötétje
szeder gyümölcse.”
Barikám, szánd meg,
te őt sajnáld meg,
mondd neki fönnen,
esküdni mentem,
világszép mátkám
tündérkirálylány,
de azt ne mondjad
már az anyónak:
lehullt egy csillag,
hogy összeadtak,
fenyőfa szépen
volt a násznépem,
nagy hegyek - papjaim
s a muzsikásaim
ezer madárka,
s csillag - a fáklya!
(Illyés Gyula fordítása)
Az idézeteidet kiemelve "hoztam", és a hsz-edben fennálló sorrendjüket is megjelöltem... (Ez egy válasz Szoni üzenetére (2008. 01. 26. szombat 20:20), amit ide kattintva olvashatsz)

"báránykáim"!
24 órán belül kérem a fordítást, mert különben én nekem kell fordítani, de akkor valszeg moderálok is!) (Ez egy válasz Szoni üzenetére (2008. 01. 26. szombat 20:20), amit ide kattintva olvashatsz)

Baszki,ez Ion !!

Honnan a feneböl kerited a Mioriţa-s fotot ?

"Unu-i moldovean,
Unu-i ungurean
Şi unu-i vrancean."

"Că l-apus de soare
Vreau să mi te-omoare
Baciul ungurean
şi cu cel vrancean!"

"- Mioriţă laie,
Laie, bucălaie,
De trei zile'ncoace
Gura nu-ţi mai tace!
Ori iarba nu-ţi place,
Ori eşti bolnăvioară,
Drăguţă mioară?"

Nincs idöm forditast keresni,legyszi ha raersz tedd meg helyettem,hogy ne legyen balhe.



(Ez egy válasz X üzenetére (2008. 01. 26. szombat 18:58), amit ide kattintva olvashatsz)

Szoni,Te csak vigyázz: a többminttestőröm rejád van kifenve!

Kati tanit......

(ne sarguly be,csak poen)

Mashova nem fert be,mivel ertene senki.
ötször neztem meg,reg nem röhögtem ennyit...#

Tel ide,tel oda kezd meleg lenni..

egy könnycsepp,
mindig szép.
pláne egy férfi szeméből. (Ez egy válasz Szoni üzenetére (2008. 01. 25. péntek 22:20), amit ide kattintva olvashatsz)

Azt hittem kemeny vagyok,de csak nem. Egy könnycsepp kiesett. (Ez egy válasz Szoni üzenetére (2008. 01. 25. péntek 21:53), amit ide kattintva olvashatsz)

a szenakazalban es vitazhatunk ha van kedved...

jujj ...az en ujjom nagyobb...

Es vegezetül.. (Ez egy válasz MmePrune üzenetére (2008. 01. 25. péntek 21:51), amit ide kattintva olvashatsz)

Igy van....a linket ma nem olvasom el. Holnap,ha csend lesz.Magamban...

Szamomra a legszebb magyarnyelvet beszelte. A legszebbet. Halas köszönet.

.



(Ez egy válasz X üzenetére (2008. 01. 25. péntek 21:41), amit ide kattintva olvashatsz)

a nappali általános vitafórum...ott van mindennek helye...még arankának is *csókos szmájli* (Ez egy válasz Szoni üzenetére (2008. 01. 25. péntek 19:29), amit ide kattintva olvashatsz)

Gelu Păteanu, Gyalu bácsi. Szegény, nemzettársai elől magyarhonba menekült, ott is halt meg jó pár esztendeje (talán '95-ben?).
GYALU BÁCSIRÓL (Ez egy válasz Szoni üzenetére (2008. 01. 25. péntek 17:25), amit ide kattintva olvashatsz)

Ennek itt a helye

...hiaba akarta egy, szenakazalban duhajkodasra vagyakozo pesti fehernep "magahozvenni"

Ugy eszembe juta,hogy Enlakan (egy jo par eve mar) elt egy Bukaresti roman-magyar tolmacs,roman tanarkent dolgozott Eteden. Hiaba erölködöm,nem ugrik be a neve (idegesitö)..
Tudsz valami infot adni ?

(Ez egy válasz X üzenetére (2008. 01. 24. csütörtök 23:51), amit ide kattintva olvashatsz)

Na csuszkajunk tovabb

(a vers gyönyörű, de nem egy pornó honlapra való, és pláne nem ebbe a topicba! túlságosan is provokáló lehet egyes topic látogatóknak egy Trianonnal kapcsolatos vers, ezért kimoderáltam: tom )