Babits Mihály:
Kakasviadal
Kiáltsa szám, üzenje versem,
amit legjobban fáj üzenni,
hogy mennyire senki és semmi
vagyunk:
kakasviadal, bolhaverseny.
Mert céltalan csak, törpe szolgák,
mi akik ölünk harag nélkül
s halunk haszonnak hite nélkül,
küzdünk
vakon, mint a kakasok s bolhák.
Hol az emberfaj régi gőgje?
nemesség, élet, érdemesség?
hogy minden a semmiért essék,
s ingyen
vágyunkat az ágyu lebőgje?
S dúljanak bár ingyen csapások:
láva ha kitör, föld megindul
veszni mint önnön ujjainktul
fojtva
hullani: e csapások mások.
Vak szinész és vacogó néző,
érdemelten és érdemtelen
őrült kezünket tehetetlen
nézzük:
de már megállítani késő!
Kiáltanánk: kihez kiáltsunk?
Futnánk: hova fussunk, Úristen?
Rabon, ragadtan és mezítlen,
tompán,
mint a juhok, sírunk és várunk.
Kakasviadal
Kiáltsa szám, üzenje versem,
amit legjobban fáj üzenni,
hogy mennyire senki és semmi
vagyunk:
kakasviadal, bolhaverseny.
Mert céltalan csak, törpe szolgák,
mi akik ölünk harag nélkül
s halunk haszonnak hite nélkül,
küzdünk
vakon, mint a kakasok s bolhák.
Hol az emberfaj régi gőgje?
nemesség, élet, érdemesség?
hogy minden a semmiért essék,
s ingyen
vágyunkat az ágyu lebőgje?
S dúljanak bár ingyen csapások:
láva ha kitör, föld megindul
veszni mint önnön ujjainktul
fojtva
hullani: e csapások mások.
Vak szinész és vacogó néző,
érdemelten és érdemtelen
őrült kezünket tehetetlen
nézzük:
de már megállítani késő!
Kiáltanánk: kihez kiáltsunk?
Futnánk: hova fussunk, Úristen?
Rabon, ragadtan és mezítlen,
tompán,
mint a juhok, sírunk és várunk.
Repüly madar repüly..

Hahó, zemberkék, münk es volnánk, no!

éreztem én, h kezd alakulni közöttetek valami, h van valami vonzalom bennetek egymás iránt!
Wass Albert:
ÜZENET HAZA
Üzenem az otthoni hegyeknek:
a csillagok járása változó.
És törvényei vannak a szeleknek,
esőnek, hónak, fellegeknek,
és nincs ború, örökkévaló.
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad...
Üzenem a földnek: csak teremjen,
ha sáska is rágja le vetését,
ha vakond túrja is gyökeret.
A világ fölött őrködik a Rend,
s nem vész magja a nemes gabonának,
de híre sem lesz egykor a csalánnak.
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad...
Üzenem az erdőnek: ne féljen,
ha csattog is a baltások hada.
Mert erősebb a baltánál a fa,
s a vérző csonkból virradó tavaszon,
Újra erdő sarjad győzedelmesen.
S még mindig lesznek fák, mikor a rozsda
a gyilkos vasat rég felfalta már
s a sújtó kéz is szent jóvátétellel
hasznos anyaggá vált a föld alatt...
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad...
Üzenem a háznak, mely fölnevelt:
ha egyenlővé teszik is a földdel,
nemzedéknek őrváltásain
jönnek majd újra boldog építők,
és kiássák a fundamentumot,
s az erkölcs ősi hófehér kövére
emelnek falat, tetőt, templomot.
Jön ezer új Kőmíves Kelemen,
ki nem habarccsal és nem embervérrel
köti meg a békesség falát,
de szentelt vízzel és búzakenyérrel,
és épít régi kőből új hazát.
Üzenem a háznak, mely fölnevelt:
a fundamentum Istentől való,
és IstentőI való az akarat,
mely újra építi a falakat.
A víz szalad, de a kő marad,
a kő marad...
És üzenem volt barátaimnak,
kik megtagadják ma nevemet:
ha fordul egyet újra a kerék,
én akkor barátjok leszek,
és nem lesz bosszú, gyűlölet, harag.
Kezet nyújtunk egymásnak, és megyünk,
és leszünk Egy Cél és Egy Akarat:
a víz szalad, de a kő marad,
a kő marad...
És üzenem mindenkinek,
testvérnek, rokonnak, idegennek,
gonosznak, jónak,
hűségesnek és alávalónak,
annak, akit a fájás űz, és annak
kinek kezéhez vércsöppek tapadnak:
vigyázzatok és imádkozzatok!
Valahol fenn a magas ég alatt
mozdulnak már lassan a csillagok,
s a víz szalad, és csak a kő marad,
a kő marad...
Maradnak igazak és jók,
a tiszták és békességesek,
erdők, hegyek, tanok és emberek.
Jól gondolja meg, ki mit cselekszik!
Likasztják már fönn az égben a rostát,
s a csillagok tengelyét olajozzák
szorgalmas angyalok.
És lészen csillagfordulás megint,
és miként hirdeti a Biblia:
megméretik az embernek fia,
s ki mint vetett, azonképpen arat,
mert elfut a víz, és csak a kő marad,
de a kő marad.
ÜZENET HAZA
Üzenem az otthoni hegyeknek:
a csillagok járása változó.
És törvényei vannak a szeleknek,
esőnek, hónak, fellegeknek,
és nincs ború, örökkévaló.
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad...
Üzenem a földnek: csak teremjen,
ha sáska is rágja le vetését,
ha vakond túrja is gyökeret.
A világ fölött őrködik a Rend,
s nem vész magja a nemes gabonának,
de híre sem lesz egykor a csalánnak.
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad...
Üzenem az erdőnek: ne féljen,
ha csattog is a baltások hada.
Mert erősebb a baltánál a fa,
s a vérző csonkból virradó tavaszon,
Újra erdő sarjad győzedelmesen.
S még mindig lesznek fák, mikor a rozsda
a gyilkos vasat rég felfalta már
s a sújtó kéz is szent jóvátétellel
hasznos anyaggá vált a föld alatt...
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad...
Üzenem a háznak, mely fölnevelt:
ha egyenlővé teszik is a földdel,
nemzedéknek őrváltásain
jönnek majd újra boldog építők,
és kiássák a fundamentumot,
s az erkölcs ősi hófehér kövére
emelnek falat, tetőt, templomot.
Jön ezer új Kőmíves Kelemen,
ki nem habarccsal és nem embervérrel
köti meg a békesség falát,
de szentelt vízzel és búzakenyérrel,
és épít régi kőből új hazát.
Üzenem a háznak, mely fölnevelt:
a fundamentum Istentől való,
és IstentőI való az akarat,
mely újra építi a falakat.
A víz szalad, de a kő marad,
a kő marad...
És üzenem volt barátaimnak,
kik megtagadják ma nevemet:
ha fordul egyet újra a kerék,
én akkor barátjok leszek,
és nem lesz bosszú, gyűlölet, harag.
Kezet nyújtunk egymásnak, és megyünk,
és leszünk Egy Cél és Egy Akarat:
a víz szalad, de a kő marad,
a kő marad...
És üzenem mindenkinek,
testvérnek, rokonnak, idegennek,
gonosznak, jónak,
hűségesnek és alávalónak,
annak, akit a fájás űz, és annak
kinek kezéhez vércsöppek tapadnak:
vigyázzatok és imádkozzatok!
Valahol fenn a magas ég alatt
mozdulnak már lassan a csillagok,
s a víz szalad, és csak a kő marad,
a kő marad...
Maradnak igazak és jók,
a tiszták és békességesek,
erdők, hegyek, tanok és emberek.
Jól gondolja meg, ki mit cselekszik!
Likasztják már fönn az égben a rostát,
s a csillagok tengelyét olajozzák
szorgalmas angyalok.
És lészen csillagfordulás megint,
és miként hirdeti a Biblia:
megméretik az embernek fia,
s ki mint vetett, azonképpen arat,
mert elfut a víz, és csak a kő marad,
de a kő marad.
Reményik Sándor:
SZÁRAZ LEVÉL
Egy lány hajába hullt,
A véletlen, a szél
Hozta. Gyűrött kis múmia-levél,
A sötét fürtök közt pihen:
Vándor, különös, oda nem való,
Szomorú idegen,
Egy lány hajába hullt, most ott pihen.
A lelkem is, ha lány hajára száll,
Ott úgy pihen,
Mint ez a vándor,
Ez a szomorú, száraz idegen.
Hogy megpihent: tán maga sem hiszi,
Egy pillanat - s a szél tovább viszi,
Tovább, tovább...
SZÁRAZ LEVÉL
Egy lány hajába hullt,
A véletlen, a szél
Hozta. Gyűrött kis múmia-levél,
A sötét fürtök közt pihen:
Vándor, különös, oda nem való,
Szomorú idegen,
Egy lány hajába hullt, most ott pihen.
A lelkem is, ha lány hajára száll,
Ott úgy pihen,
Mint ez a vándor,
Ez a szomorú, száraz idegen.
Hogy megpihent: tán maga sem hiszi,
Egy pillanat - s a szél tovább viszi,
Tovább, tovább...
Jaj, nagyot kértél...
Jaj, Barátom, nagyot kértél tőlem, lehetetlenül nagyot!
S ezen az egy ponton én kegyetlenül makacs vagyok.
Tizennyolc éve prédikálom: maradni, s a fészken megülni:
Én segítsek Neked innen kimenekülni??
Nem segítek. Ha tehetném is: nem akarom.
Szakadjon le tőből inkább a két karom!
Híd ha lennék: vízzel vitetném el magamat.
Viadukt ha lennék: beomlanék a lépteid alatt.
Alagút ha volnék: rádszakadnék szörnyű robajjal.
Asszony ha volnék: tartóztatnálak hosszú jajjal.
Farkas ha volnék: riasztanálak üvöltéssel.
Ha útonálló: állnék utadba hosszú késsel.
Erdő ha volnék: kigyulladnék sorompó-lánggal,
Tűz-esőben haladhatnál csak rajtam által.
Holttestemet vetném elibéd akadálynak,
Csak azon át inthess búcsút Erdélyországnak.
Tizennyolc éve prédikálom: maradni, s a fészken megülni.
Láttam a vért az ereinkből cseppenként folyni, s zúgva dűlni;
Én segítsek Neked innen kimenekülni??!
1937 Reményik Sándor
(Atinak)
Jaj, Barátom, nagyot kértél tőlem, lehetetlenül nagyot!
S ezen az egy ponton én kegyetlenül makacs vagyok.
Tizennyolc éve prédikálom: maradni, s a fészken megülni:
Én segítsek Neked innen kimenekülni??
Nem segítek. Ha tehetném is: nem akarom.
Szakadjon le tőből inkább a két karom!
Híd ha lennék: vízzel vitetném el magamat.
Viadukt ha lennék: beomlanék a lépteid alatt.
Alagút ha volnék: rádszakadnék szörnyű robajjal.
Asszony ha volnék: tartóztatnálak hosszú jajjal.
Farkas ha volnék: riasztanálak üvöltéssel.
Ha útonálló: állnék utadba hosszú késsel.
Erdő ha volnék: kigyulladnék sorompó-lánggal,
Tűz-esőben haladhatnál csak rajtam által.
Holttestemet vetném elibéd akadálynak,
Csak azon át inthess búcsút Erdélyországnak.
Tizennyolc éve prédikálom: maradni, s a fészken megülni.
Láttam a vért az ereinkből cseppenként folyni, s zúgva dűlni;
Én segítsek Neked innen kimenekülni??!
1937 Reményik Sándor
(Atinak)
Olyan jó, hogy Katicika belinkelte ezeket a képeket (köszönet érte), az elmúlt nyáron végigjártuk a képeken lévő helyeket, Gyilkos tó, Szent Anna tó, és ha emlékem nem csal, akkor a sziklás kép Torockó lenne? Lehet, hogy nem, de azért az is szép, de nagyon...
Saját készítésű képek... :p
Lentről...

...és fentről:
Saját készítésű képek... :p
Lentről...

...és fentről:
Biztos igy van ! Ezert jatszom hosszan evente egyszer ezt a "regi"...."programot".Husz evesnek erzem magam minden alkalommal es gondtalannak,ezt az erzest nem tudjuk elerni 100 ev munkaval se.A boldogsagot keressük egesz eletünkben,de nem latjuk,hogy voltunk mar boldogok.
Gyalog jartunk at fürödni a Tohoz,Tusnadrol...este meg vissza. Az ejszakak a Tulipan-ban voltak a legszebbek.Hajnalban hazafele a pekseg ablakan kellett kopogtatni,mindig kaptunk kürtöskalacsot...
(Ez egy válasz matyiek üzenetére (2007. 02. 11. vasárnap 23:34), amit ide kattintva olvashatsz)
2007. 02. 11. vasárnap 23:34
(Ez egy válasz matyiek üzenetére (2007. 02. 11. vasárnap 23:34), amit ide kattintva olvashatsz)
Megvolt a túra. A család nagyon élvezte. Autóval lemehetsz az alsó parkolóig. A tó be van fagyva, hatalmas hóembereket készítettek valakik. Fürödni nem lehet, de szánkózni, sétálni igen. Az idő gyönyörű. Lehangoló a kápolna, a falait a salétrom, a víz gyengíti. A kápolna asztalán egy hordtáskában gyűjtik hagyják az adakozók a pénzt. Nap végén valaki valószínű elviszi. A csend, a békesség rányomja bélyegét az egész napodra. Képeket készítettem, holnap küldök belőlük. Ja, és Bálványoson Daragus barátunk halászlével vár. Vagy pedig a nagy szállónál a Büdös barlang mellett is kajázhatsz. Az út... elfogadható. De Ferrarival ne gondolj erre az útra.
Megvolt a túra. A család nagyon élvezte. Autóval lemehetsz az alsó parkolóig. A tó be van fagyva, hatalmas hóembereket készítettek valakik. Fürödni nem lehet, de szánkózni, sétálni igen. Az idő gyönyörű. Lehangoló a kápolna, a falait a salétrom, a víz gyengíti. A kápolna asztalán egy hordtáskában gyűjtik hagyják az adakozók a pénzt. Nap végén valaki valószínű elviszi. A csend, a békesség rányomja bélyegét az egész napodra. Képeket készítettem, holnap küldök belőlük. Ja, és Bálványoson Daragus barátunk halászlével vár. Vagy pedig a nagy szállónál a Büdös barlang mellett is kajázhatsz. Az út... elfogadható. De Ferrarival ne gondolj erre az útra.
(Ez egy válasz Szoni üzenetére (2007. 02. 10. szombat 20:54), amit ide kattintva olvashatsz)
A Piliskeröl is !! Legyszi...No meg a (volt) Anna vendeglöröl...
(Ez egy válasz matyiek üzenetére (2007. 02. 10. szombat 13:37), amit ide kattintva olvashatsz)
(Ez egy válasz matyiek üzenetére (2007. 02. 10. szombat 13:37), amit ide kattintva olvashatsz)
Képet küldök. A menedékháztól, a kilátótól.
(Ez egy válasz X üzenetére (2007. 02. 10. szombat 13:31), amit ide kattintva olvashatsz)
2007. 02. 10. szombat 13:31
Törölt felhasználó (7767)
Tedd meg! És írj róla! :)
Merre szoktál járni? Mi kb 15-en terepjárókkal és ATV-vel járjuk a környéket.















Kafuu
Vladka





