Tündérkert: Erdély

Kylie Minogue and Nick Cave - Ahol a vad rózsák nőnek (Where the wild roses grow)

Ahol a vad rózsák nőnek

Vad Rózsának hívnak
De az igazi nevem Elisa Day
Hogy miért hívnak így, nem tudom
Az én nevem Elisa Day

Az első napon, mikor megláttam, tudtam, hogy ő az
A szemembe nézett, és mosolygott
Az ajkai olyanok voltak, mint a rózsák
Lenn a folyónál; vadak, véresek

Amikor kopogtatott az ajtómon, és belépett
Ölelő karjában már nem reszkettem
Ő lesz nekem az első; óvatos kezekkel
Letörölte az arcomon futó könnyeket

A második napon rózsát hoztam neki
A legszebb nő, akit valaha láttam
Megkérdeztem, "Akarod tudni, hol nőnek
Az ilyen szabad, édesen vörös rózsák?"

A második napon egyetlen vörös rózsával érkezett
Megkérdezte, "Nekem adod minden bánatod?"
Bólintottam, miközben az ágyra feküdtem
Kérdezte, "Ha megmutatom a rózsákat, követsz majd?"

A harmadik napon a folyóhoz vitt
Megmutatta a rózsákat és megcsókolt
Egy elmormolt szó volt az utolsó, amit hallottam
Ahogy fölém térdelt, egy kővel a kezében

Az utolsó napon elvittem oda, ahol a vadrózsák nőnek
Lefeküdt a partra, a szél halk volt, akár egy tolvaj
Búcsúcsókot váltottunk, "Minden szépnek meg kell halnia"
Letérdeltem, és egy rózsát tettem a fogai közé

_______________________________________

Where the wild roses grow

They call me The Wild Rose
But my name was Elisa Day
Why they call me it I do not know
For my name was Elisa Day

From the first day I saw her I knew she was the one
She stared in my eyes and smiled
For her lips were the colour of the roses
That grew down the river, all bloody and wild

When he knocked on my door and entered the room
My trembling subsided in his sure embrace
He would be my first man, and with a careful hand
He wiped at the tears that ran down my face

On the second day I brought her a flower
She was more beautiful than any woman I'd seen
I said, "Do you know where the wild roses grow
So sweet and scarlet and free?"

On the second day he came with a single red rose
Said: "Will you give me your loss and your sorrow"
I nodded my head, as I lay on the bed
He said, "If I show you the roses, will you follow?"

On the third day he took me to the river
He showed me the roses and we kissed
And the last thing I heard was a muttered word
As he knelt above me with a rock in his fist

On the last day I took her where the wild roses grow
And she lay on the bank, the wind light as a thief
And I kissed her goodbye, said, "All beauty must die"
And knelt down and planted a rose between her teeth

köszönöm,
ez az egyik kedvenc számom (és az egyik legszebb lírai modern dallam és szöveg) worship

de ne búcsúzkodj, mert nincs értelme, és ne magad büntesd mások hibái és vétkei miatt!!! ejnye1

(bródyt és halász jucit is szeretem)

(Ez egy válasz Szoni üzenetére (2007. 11. 25. vasárnap 21:42), amit ide kattintva olvashatsz)

Szoni

2007. 11. 25. vasárnap 21:42

Where The

Wild Roses

(Ez egy válasz tom1019 üzenetére (2007. 11. 25. vasárnap 21:35), amit ide kattintva olvashatsz)

tom1019

VIP Admin

2007. 11. 25. vasárnap 21:35

miért nem az idézetekhez v. a bölcsességekhez teszed be ezeket a hsz-ket???
itt, így és ebben a topicban egyes mondatok félreérthetőek, vagy olyan dolgok is belemagyarázhatóak, amik vitákat válthatnak ki!!!

korábban írtuk, hogy indoklás nélkül moderálunk ebben a topicban!

(javaslom tedd őket a helyükre, még akkor is, ha úgy érzed jelenleg itt a helye!)

(Ez egy válasz Szoni üzenetére (2007. 11. 25. vasárnap 20:42), amit ide kattintva olvashatsz)

Szoni

2007. 11. 25. vasárnap 20:42

Könyvtárakat írtak tele azzal, hogy mik a jogaid ezen a földön. Pedig csak egyetlen igazi jogod van: békében élni. De éppen erről feledkeznek meg leggyakrabban.

............

Minden talajban megterem valamiféle virág. Minden napnak van valamilyen öröme. Neveld rá a szemedet, hogy meglássa azt.

.................

Örvendj a hóvirágnak, az ibolyának és a búzavirágnak. Az erdő csöndjének. Ha egyedül vagy: annak, hogy egyedül lehetsz. Ha nem vagy egyedül: annak, hogy nem kell egyedül légy. Vágyódj arra, amit a holnap hoz, és örvendj annak, ami ma van.

...........

Talán egy könyvben vagyok egy betű.
Talán egy szó.
Talán egy költemény.
Mit tudom én.
Csak azt tudom,
hogy nagyon szomorú lehet az a mondat,
mit kiolvas belőlem valaki,
ha letette a tollat.

....................

A tisztánlátás az élet olyan ajándéka, amely gyakran megkésve érkezik.

lookaround

Ma megfogta kezem...

Ma megfogta kezem
S ki, a határba vezetett a bánat,
Nézni
A hó alatt a gyönge, gyér füszálat
S nézni süppedt, régi sirok felett
Az örök, élő repkénylevelet.

Akartam tudni: mit álmodtanak
Karácsonykor a fák,
S a törzsek most is oly hatalmasak
S büszke fejük a vihart éppúgy állja,
Mióta letört
S lehullott a mi fejünk koronája?
Fürkészni mentem távolát az égnek.
Hogy ép-e még a kékje,
Mióta minket darabokra tépnek?
És mentem látni: régi még a táj,
Mióta a mi szívünk jobban fáj?

S láttam: a táj a régi, régi volt.
A nagy határban szűzi csend honolt.
Az ősi fűzek hallgatagon álltak,
Láttam a hó alatt a gyér füszálat,
Az örökélő repkénylevelet
Süppedt sírok felett...
S lehajtottam lassan a fejemet,

Kerestem a közömböst, a nagyot,
Valamit, ami nem változhatott,
Valamit, ami régi
És amibe még megfogódzhatok,
S mikor megtaláltam a régi tájt,
Az is fájt.

Valaki dúdolt: régi volt a nóta
S én mégis tudtam,
Tudtam, hogy minden, minden más azóta.

Üzenet haza
Üzenem az otthoni hegyeknek:
a csillagok járása változó.
És törvényei vannak a szeleknek,
esőnek, hónak, fellegeknek,
és nincs ború, örökkévaló.
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad

Üzenem a földnek: csak teremjen,
ha sáska is rágja le vetését,
ha vakond túrja is gyökeret.
A világ fölött őrködik a Rend,
s nem vész magja a nemes gabonának,
de híre sem lesz egykor a csalánnak.
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad

Üzenem az erdőnek: ne féljen,
ha csattog is a baltások hada.
Mert erősebb a baltánál a fa,
s a vérző csonkból virradó tavaszra,
Újra erdő sarjad győzedelmesen.
S még mindig lesznek fák, mikor a rozsda
a gyilkos vasat rég felfalta már
s a sújtó kéz is szent jóvátétellel
hasznos anyaggá vált a föld alatt
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad

Üzenem a háznak, mely fölnevelt:
ha egyenlővé teszik is a földdel,
nemzedéknek őrváltásain
jönnek majd újra boldog építők,
és kiássák a fundamentumot,
s az erkölcs ősi hófehér kövére
emelnek falat, tetőt, templomot.

Jön ezer új Kőmíves Kelemen,
ki nem hamuval és nem embervérrel
köti meg a békesség falát,
de szentelt vízzel és búzakenyérrel,
és épít régi kőből új hazát.
Üzenem a háznak, mely fölnevelt:
a fundamentum Istentől való,
és IstentőI való az akarat,
mely újra építi a falakat.
A víz szalad, de a kő marad,
a kő marad

És üzenem volt barátaimnak,
kik megtagadják ma nevemet:
ha fordul egyet újra a kerék,
én akkor is barátjok leszek,
és nem lesz bosszú, gyűlölet, harag.
Kezet nyújtunk egymásnak, és megyünk,
és leszünk Egy Cél és Egy Akarat:
a víz szalad, de a kő marad,
a kő marad

És üzenem mindenkinek,
testvérnek, rokonnak, idegennek,
gonosznak, jónak,
hűségesnek és alávalónak,
annak, akit a fájás űz, és annak
kinek kezéhez vércseppek tapadnak:
vigyázzatok és imádkozzatok!
Valahol fenn a magas ég alatt
mozdulnak már lassan a csillagok,
s a víz szalad, és csak a kő marad,
a kő marad

Maradnak az igazak és jók,
a tiszták és békességesek,
erdők, hegyek, tanok és emberek.
Jól gondolja meg, ki mit cselekszik!

Likasztják már fönn az égben a rostát,
s a csillagok tengelyét olajozzák
szorgalmas angyalok.
És lészen csillagfordulás megint,
és miként hirdeti a Biblia:
megméretik az embernek fia,
s ki mint vetett, azonképpen arat,
mert elfut a víz, és csak a kő marad,
de a kő marad.

Könyvtárakat írtak tele azzal, hogy mik a jogaid ezen a földön. Pedig csak egyetlen igazi jogod van: békében élni. De éppen erről feledkeznek meg leggyakrabban.

............

Minden talajban megterem valamiféle virág. Minden napnak van valamilyen öröme. Neveld rá a szemedet, hogy meglássa azt.

.................

Örvendj a hóvirágnak, az ibolyának és a búzavirágnak. Az erdő csöndjének. Ha egyedül vagy: annak, hogy egyedül lehetsz. Ha nem vagy egyedül: annak, hogy nem kell egyedül légy. Vágyódj arra, amit a holnap hoz, és örvendj annak, ami ma van.

...........

Talán egy könyvben vagyok egy betű.
Talán egy szó.
Talán egy költemény.
Mit tudom én.
Csak azt tudom,
hogy nagyon szomorú lehet az a mondat,
mit kiolvas belőlem valaki,
ha letette a tollat.

....................

A tisztánlátás az élet olyan ajándéka, amely gyakran megkésve érkezik.

lookaround

Ellophatod valakinek az aranyóráját és visszaadhatod megint. Ellophatod a pénzét és megtérítheted a kárt. Csak egyvalami van, amit nem téríthetsz meg soha. Ez az idő. Ha valakinek ellopod az idejét. Ha megvárakoztatsz valakit. Ez olyan, mintha ellopnál ennyi meg ennyi időt valakinek az életéből. Nem térítheted meg soha. Az idő az ember legnagyobb és legfontosabb kincse. Ellophatod valakinek a lovát és visszaadhatod megint. Mindenét ellophatod és megtérítheted. Csak az ellopott időt nem lehet megtéríteni soha. A várakozásban eltöltött időt semmi földi hatalom nem hozhatja vissza. Nincs, elveszett, vége. Örökre elveszett.

..................

És éreztem, hogy dobban a szívem,
s avarra-lépő vágyra lelkesül.
Akit kerestem, nem találtam:
hát elindultam egyedül.

...............
A barátság oka nem lehet véletlen, sem az egymásra utaltság. Még kevésbé az azonos világnézeti beállítottság vagy politikai célkitűzés. A barátság oka egyedül a barátság maga

..................

Milyen furcsa... - bátortalankodtak lelkében tétova kicsi gondolatok - milyen furcsa, hogy a világ így emberek nélkül olyan csöndes, és olyan békés, és olyan szép. Csak éppen az ember nem akar békében élni, nem akarja a csendet, és elfut a széptől. Milyen különös is az ember!

..................

Az életben az egyetlen természetes állapot a szerelem... Minden egyéb mesterkélt, és csak a világ rontására szolgál. Egyedül a szerelmesek nem rontanak semmit a világon.

................

Valaki egy széket tolt oda, és ő leült a székre. És arra gondolt: le kellene festeni mamikát. És arra gondolt: lefestettem az életben száz és száz asszonyt, de mamikát soha. Miért? Miért, hogy éppen a legkedvesebbet, a legszebbet nem? Miért? Az ember annyi mindenre gondol az életben, csak arra nem, ami fontos. Az ember képeket fest, mindenről, mindenkiről, csak éppen arról nem, aki a legtöbb, aki a legfontosabb, aki a legszebb. Miért?

.................

Nem szabad idegenkért visszatérnünk oda, ahol valamikor otthon voltunk

................

De hol a cél? Mi a cél? Csak élni? Nap-nap után? Megélni ezt és amazt, múlttá változtatni a jelent, jelenné a jövőt, és baktatni, baktatni a napok hátán, amíg egyszer csak elfogynak és... és a semmi, vagy az Isten, vagy akármi, egy nagy fekete szivaccsal mindent letöröl, ami volt s ami történt?

..............

Minden embernek kell, legyen egy feladata ebben az életben - kötelességen belül, vagy azon felül is talán -, mert különben nem lenne értelme annak, hogy él. Az emberi világ több kell, legyen, mint egy bonyolult szerkezetű gép, melyben minden ember egy fogaskerék szerepét tölti be... Minden embernek kell, legyen egy feladata, egy titkos küldetése, mely Istentől való.

..................

Hogy lelked mélyén megtörjem a gonosz varázslatot?

Ö kimaradt a videjorol :