Az apakomplexus, más néven Oidipusz-komplexus valóban erős kötődést képes kiváltani. Mondjuk Freud hozta be először a köztudatba, őróla elég annyit megemlíteni, hogy mindent a szexualitásra, az ösztöneinkre vezet vissza. Ebben szerintem igaza is van.
A megcsalás azonban kicsit összetettebb, hiszen ezerféle oka lehet. Az ember ösztönlény, ezért alapjában nem monogám. A társadalmi konvenciók, elvárások, és a gének minél sikeresebb továbbörökítése, az utódok felnevelésének jobb hatékonysága hozta létre a monogámiát.
Azonban nem ritkák a kakukkfiókák. Egy régebbi amerikai felmérés szerint a gyerekek 12-15 százalékának nem az az igazi apja, aki annak hiszi magát. Ez nem meglepő, hiszen a nők ugyanúgy hajlamosak félrelépésre, mint a férfiak. Csak amíg a férfiak ezzel még dicsekednek is, a nők többsége diszkrétebben oldja meg.

De mégis, én a megcsalást nem tartom tisztességes húzásnak, hacsak a párok nem egyeznek meg a nyitott házasság intézményében. Szerintem az ösztönöket tudni kell kordában tartani, és ha a párok megbíznak egymásban, akkor e bizalommal egyik félnek sem illik visszaélni. Mert ez árulás...
Természetesen kiegyensúlyozott, jó házasságról-párkapcsolatról beszélek. Egy elszürkült, elvadult, testi-lelki bántalmazó kapcsolat természetes velejárója a kifelé kacsintgatás. Főleg akkor, ha kvázi sportot csinálnak a férelépegetésekből.
Egy házasságot ugyanúgy gondozni, ápolni kell, mint egy virágot. Erről sok pár elfelejtkezik. Megszületnek a gyerekek, hajtanak, dolgoznak, a szex egyre ritkább és unalmasabb, inkább nyűg mint öröm, voltaképpen társasmagányban tengetik mindennapjaikat, aztán amikor a gyerekek kiröppennek, akkor döbbennek rá, hogy a másikat már nem is ismerik, s lehet, már nem is szeretik, nem is tisztelik, nem is tartják vonzónak. Sajnos nagyon sokan beleesnek ebbe a gödörbe. Mindezt felturbozza a kapuzárási pánik és az élet-közepi válság. Ezért is sok a válás a 40-50 év körüliknél.
Azt hiszik, ha felrúgnak egy kapcsolatot ahelyett, hogy azt megpróbálnák helyrehozni, minden jobbá válik. Az életük, a munkájuk, a szexuális életük, az anyagi helyzetük. Talán ideig-óráig jobb is lesz, ám önmaga elől senki sem tud világgá menekülni. Az önbecsapás csak rövid ideig működik.

És most visszakanyarodnék az Ödipusz komplexushoz. Általában ezen férfiak és nők lesznek azok, akik rátalálnak a jóval fiatalabbakra, akik talán kicsit a szüleiket is látják bennük. Van mondjuk 25 év korkülönbség. Vajh egy 60-70 éves férfi vagy nő meg tudja adni ugyanazt a szexben a partnerének, mint egy 40-50 éves? Vagy a csalfából ők válnak megcsalatottá?

Szia!Szerintem igen,kizárható.A félrelépések bizonyos hányada valójában az adott személy életéből való tényező pótlása,ami szexuális aktusban (is) nyilvánul meg.Példa:Harmincas évei elején járó,egymást szerető és kisgyermekes házaspár hölgytagja sajnos idejekorán elvesztette az édesapját.Hiányzik neki a fizikai jelenléte mellett a személyiségvonásai is,mint a békés természet,a kiváló pedagógia képesség,a kellemes humor..stb.A férjével kiváló a kapcsolatuk az ágyban és "civilként" is.A hölgy munkahelyén az adott területre érkezik egy új kolléga,aki az ellenkező nem tagja és egyben 20 évvel idősebb is.Az új munkatárs megnyilvánulásai miatt elnyeri a hölgy rokonszenvét,aki emiatt kimondottan szeret a közelében lenni munkaidőben és a munkaidőt megszakító szünetekben is.A gesztusai és talán a fizikuma miatt is emlékezteti őt szeretett édesapjára,és lassan apránként egy fajta apapótlékként tekint rá.Ez az érzelmi reakció viszont semmilyen negatív hatással sincs a férjével való kapcsolatára,mert természetesnek érzi azt,hogy két férfit szeret.Az egyikhez szerelem fűzi,míg a másikhoz már erős barátság,ami fokozódik.Az időről-időre megtörténő brigádtalálkozókon van lehetősége a hölgynek arra,hogy az úriemberrel akár kicsit távolabb a többiektől diszkrétebben beszélgessen,és az erős barátság érzete arra sarkalja ösztönösen/!!/ a hölgyet,hogy a stabilabb kapcsolat reményében intimebb módon is kinyilvánítsa a szeretetét az édesapjára emlékeztető kolléga iránt,mert így a férje szerelmével párhuzamban tartósan újra és újra átélheti az általa már az életéből elveszettnek hit szeretet,amire szüksége van.Természetesen érzelmi téren legbelül háború dúl,mert annak ellenére,hogy mindkettő férfihoz való ragaszkodást önmagától értetődőnek tartja,tudja,hogy a férje szemében ez megcsalás,pedig egyáltalán nem akar a férjének ártani vele.Három dolgot tehet a hölgy.1.Abbahagyja az "alternatív kapcsolatot" azonnali hatállyal.2.Beleszuggerálja magába,hogy amit tesz nem bűn,mert természetes dolog kettő,vagy több embert is szeretni annyira,hogy szexuális kapcsolata legyen velük.3.Közli a megfelelő helyen és időben a férjével,hogy mit tett is,s miért,amivel akár a férj negatív reakciója miatt kockára teheti a házasságukat és a saját hírnevét is.Amit most leírtam egy kreált példa volt csupán.Lehet,hogy valaki életében ez napi valóság része,vagy hasonló,vagy eltérő kalandokat él meg,de annyi a közös bennük,hogy a párjukat nem áll szándékukban lelkileg tudatosan megsebezni.

Gondolatkísérlet: szerinted teljesen kizárható az, hogy a megcsaló vagy félrelépő fél legyen "egy nárcisztikus pszichopata,aki számára csak a saját élvezete fontos,és egyáltalán nem érdekli az őt szerető fél érzelmi tragédiája"?

Az biztos,hogy egy ok mindig van,ami motiválja valamelyik felet a megcsalásra.Van amikor a megcsalt fél nem vétkes abban,hogy az a személy,akit a párjának tart,és mélyen szeret,félrelépett.Ilyenkor a félrelépő lényegében egy nárcisztikus pszichopata,aki számára csak a saját élvezete fontos,és egyáltalán nem érdekli az őt szerető fél érzelmi tragédiája.Más esetben meg jogos reakció a félrelépés,mert a megcsalt fél egy ordenáré és alpári despota,akitől szabadulni akar a félrelépő.

Bevallom gondolkoztam rajta... mióta együtt élünk párommal a napi többszörösről havi 1-2 lett belőle. Pedig mindketten 20as éveinkben vagyunk... legapróbb nyomulás is balhét eredményez. Gyógyszer lehet a hibás de mire a dokihoz eljut. Mindenesetre kíváncsi leszek.

Kollégám panaszkodott a házasságkötés utáni minimax-szabályra. Ami addig a minimum volt, utána a maximum lett!

Mert a napi szex lecsokken hetire miutan elveszed a noket felesegul es kiderul hogy kamu a nyitottsaguk

Mert a napi szex lecsokken hetire miutan elveszed a noket felesegul es kiderul hogy kamu a nyitottsaguk

Ezért a suttyóért kár volt a hozzászólásaimat kitörölni innen.

Túl sok a kérdés nem gondolod ?Azért már ne másszatok bele a magánéletében ennyire,elmesélt valamit ti meg feszegetitek tovább a dolgot,épp elég neki megélni.Tudjátok már hol a határ, számon kéri anyósa ,férje már ti is ne legyetek szemtelenek,minden nem tartozik rátok.

Anikó! Magánéleted ne add ki már jobban,lényeget értjük.Megoldást nem itt fogsz találni az már biztos .

Túl sok a kérdés nem gondolod ?Azért már ne másszatok bele a magánéletében ennyire,elmesélt valamit ti meg feszegetitek tovább a dolgot,épp elég neki megélni.Tudjátok már hol a határ, számon kéri anyósa ,férje már ti is ne legyetek szemtelenek,minden nem tartozik rátok.

Anikó! Magánéleted ne add ki már jobban,lényeget értjük.Megoldást nem itt fogsz találni az már biztos .

No látod, így azért már árnyaltabb a kép - bár Vulvofilnek igaza van abban, hogy nem biztos, hogy ránk tartozik ennyire a magánéletetek.

Mindenesetre az anyósod beszólása mutat valami olyasmi, hogy afféle mamapicifia lehet az úr, aki megszokta/elvárja, hogy a felesége mindig tökéletes állapotban van/legyen és mindenben a maximálisat nyújtsa.
A kérdésem: próbáltad megbeszélni vele az igényeidet? Úgy értem: nem szex közben, hanem mondjuk asztalnál, higgadtan, nem támadva, nem kiabálva? Elmondtad neki, hogy mit szeretnél? Amikor a lentebb idézett bunkó beszólásait kimondta, akkor elmesélted neki, hogy azokat milyen érzés hallanod és hogy mennyire megbánt vele, rombolja az önbecsülésed, tönkreteszi az iránta érzet bizalmad?
Mert azért valljuk be: sokszor a kommunikáció hiánya és/vagy gyengesége vezet elég durva félreértésekhez és veszekedésekhez.

A másik: írod, hogy egyszer elköltöztél. Gondolom, volt előzménye. Te tettél valamit (=már akkor is volt valakid) vagy az ő hibájából volt? Ha az ő hibájából, akkor miért mentél vissza? És ha visszamentél, miért tűrted el, hogy olyan szinten ellenőrizzen, ahogy leírtad? És miért tűröd el azóta is? Szerintem itt azért megint hiányzik sok-sok eleme ennek a sztorinak.
Közben fentebb olvasom, hogy az anyós miatt mentél vissza. Oké, de továbbra is az érthetetlen, hogy ha visszamentél és elkezdett eszement módon ellenőrizgetni, illetve nem tarthatod a saját családoddal sem a kapcsolatot, akkor ebbe a szituációba miért mentél bele így? Vulvofil írta le valószínűleg jól, hogy van egy áldozat-játszmád, mert ebben jól érzed magad (pl. hogy az anyóst ápolod annak ellenére, hogy nem vérrokonod, vagy hogy a férjed "kiszolgálod" . Ne érts félre, ez nem sértegetés, egyszerűen van egy ilyen emberi attitűd, egy szerep. És ha ezt felismered és elfogadod, akkor már sokat haladtál előre abban, hogy megértsd önmagad, hogy miért tetted azt, amiket tettél. Bár ennek megint az a vége, hogy egy szakember segítsége nem ártana, mert itt firkálgatva nem lehet távmegfejteni.
És amiért szintén ilyen helyzetben nem baj, ha el tudod mondani szakértőnek a bajod, az az, hogy az emberek jókora hányada általában ezeket a játszmákat, panelokat, szerepeket viszi tovább a párkapcsolataiban, sőt: sokszor a gyerekeinek is továbbadja tudattalanul. Hülye példa: egy alkoholista férj lánya sokszor választ tudattalanul magának hasonló beállítottságú, erőszakos alkoholistát magának, akár többedszerre is, és nem érti, hogy miért ilyen szerencsétlen, hogy neki ilyen "jut". Azért, mert hozza a paneljait magával. Ezeket a panelokat viszont felismerni és semlegesíteni tényleg nem tudja az ember saját maga, külső segítség kell hozzá. Legalább olyan szinten, hogy rámutasson az adott panelra, hogy felismerhető legyen.

Ja igen: a topikban hálistennek nem én vagyok a téma, nem én kértem segítséget, szóval tökmindegy, hogy az én magánéletem milyen.

Én ezen már túl vagyok, de köszönöm az ötletet. Annak is az lett a vége mikor felhoztam, hogy keresünk egy pár terápiás szakembert, hogy mennyek magam, mert neki nincs semmi baja, egyébként is senkinek semmi köze mi, hogy élünk. Ha szükségem van rá mennyek orvoshoz. Szerinte minden rendben. Ha bár annak idején anyósom meg mondta mikor el vett a fia, ""én nem feleségnek kellettem, csak szolgának, mert az ő kisfia a kiszolgálást szereti"".

Nincs kis gyerek, sem a pénz nem köt össze. Én elköltöztem tőle egyszer. Az volt a legnagyobb hibám, hogy hittem neki, ígérgetett fút-fát, megváltozik. Annál rosszabb lett!!! Lénygében azóta ellenőriz, nem mehetek sehová, igaz addig sem szoktam, de boltból időre kell haza mennem.... stb, szüleimmel nem tarthatom a kapcsolatot, csak titokban, mert nem engedi!!!
De szerintem vagyunk mi így jó páran, csak épp ezt nem merjük fel vállalni. Igaz ez fordítva is van így, mikor a nő a zsarnok!!!!! Otthon férjnek nincs szex csak munka, de ő munkahelyi szeretőt tart!!!!
Lutyo2 neked ennyire jó, és bejön minden az életben??????