Ahhoz, hogy egy férfi félrelépjen mindig kell egy nő is. Akkor viszont sokkal több a szabad nő, de az hogy lehet? A férfiak nem nőkkel élnek?
Egy szó, mint száz statisztikailag a nők és a férfiak között semmi különbség se csalásban, se érzelemben. Nanuqkal értek egyet e tekintetben.
 
                    
                	    (Ez egy válasz X üzenetére (2013. 09. 17. kedd 17:14), amit ide kattintva olvashatsz)
                	    
                	    	
                	    		
                	    		2013. 09. 17. kedd 17:14
                	    	
                	    	
                
                
                Egy szó, mint száz statisztikailag a nők és a férfiak között semmi különbség se csalásban, se érzelemben. Nanuqkal értek egyet e tekintetben.
 
                    
                	    (Ez egy válasz X üzenetére (2013. 09. 17. kedd 17:14), amit ide kattintva olvashatsz)
                	    
                	                
                	            Törölt felhasználó (855587)
                	                
                	    	
                	    	
                	    		Sziasztok a nő ritkán lép félre akkor teszik meg ha otthon nem kapják meg a gyengédséget vagy érzékenységet a párjuktól.A pasik meg azért lépnek félre mert otthon nem kapnak meg valamit az ágyba az lehet egy kérés vagy már úgy nem kivánja a barátnöjük vagy feleségük de mindig a pasik hajlamossak hamarabb félre lépni mint egy nő
                	    	
                	    
                	Sziasztok a nő ritkán lép félre akkor teszik meg ha otthon nem kapják meg a gyengédséget vagy érzékenységet a párjuktól.A pasik meg azért lépnek félre mert otthon nem kapnak meg valamit az ágyba az lehet egy kérés vagy már úgy nem kivánja a barátnöjük vagy feleségük de mindig a pasik hajlamossak hamarabb félre lépni mint egy nő
                    
                
                
                
                	Ez csak röviden,tömören.A többi,a sallang,a körités,a magyarázat lemaradt.
                    
                	    (Ez egy válasz Nanuq üzenetére (2011. 11. 01. kedd 15:05), amit ide kattintva olvashatsz)
                	    
                	    	
                	    	
                	    		
                	    		2011. 11. 01. kedd 15:05
                	    	
                	    	
                
                
                
                	    		"A nő az érzelmek miatt kefél félre,a férfi a szex miatt. " - azért ezt nem fogadnám el ....
A megcsalás mögött mindig van valami, valaki. Nem hiszem hogy ezt férfinél és nőnél máshogy kell közelíteni. A testiség van a dolgok mögött mndig, legfeljebb a társadalom úgy gondolja hogy a nőnek ehhez érzelem is kell, a férfinak meg elég hogy férfi... Ez tévedés, én úgy gondolom
                	    A megcsalás mögött mindig van valami, valaki. Nem hiszem hogy ezt férfinél és nőnél máshogy kell közelíteni. A testiség van a dolgok mögött mndig, legfeljebb a társadalom úgy gondolja hogy a nőnek ehhez érzelem is kell, a férfinak meg elég hogy férfi... Ez tévedés, én úgy gondolom
                	"A nő az érzelmek miatt kefél félre,a férfi a szex miatt. " - azért ezt nem fogadnám el ....
A megcsalás mögött mindig van valami, valaki. Nem hiszem hogy ezt férfinél és nőnél máshogy kell közelíteni. A testiség van a dolgok mögött mndig, legfeljebb a társadalom úgy gondolja hogy a nőnek ehhez érzelem is kell, a férfinak meg elég hogy férfi... Ez tévedés, én úgy gondolom (Ez egy válasz Zsuzsa üzenetére (2011. 10. 31. hétfő 07:53), amit ide kattintva olvashatsz)
                
                A megcsalás mögött mindig van valami, valaki. Nem hiszem hogy ezt férfinél és nőnél máshogy kell közelíteni. A testiség van a dolgok mögött mndig, legfeljebb a társadalom úgy gondolja hogy a nőnek ehhez érzelem is kell, a férfinak meg elég hogy férfi... Ez tévedés, én úgy gondolom (Ez egy válasz Zsuzsa üzenetére (2011. 10. 31. hétfő 07:53), amit ide kattintva olvashatsz)
                	Hy.
Igen ez valóban így vn, én is 1etértek Veled.
De valamilyen szinten a "megcsalás" a gyávácskák játéka is egyben.
Mert ugye pont a párodnak nem mered elmondani, megbeszélni vele a vágyait vágyaid.
Persze ha megcsalás, akkor az is társul hozzá, a tásadnak hazudsz, ez így megy.
Nem arról beszéltem – ha nem lehet megbeszélni – szindróma.
Na, ugye van, még az szitu mikor olyannal nézel össze, hogy robban, a szikra nem gondolkozol, gondolkodik, cselexel, spontán
 
                    
                	    (Ez egy válasz X üzenetére (2011. 10. 31. hétfő 23:00), amit ide kattintva olvashatsz)
                	    
                	    	
                	    		
                	    		2011. 10. 31. hétfő 23:00
                	    	
                	    	
                
                
                Igen ez valóban így vn, én is 1etértek Veled.
De valamilyen szinten a "megcsalás" a gyávácskák játéka is egyben.
Mert ugye pont a párodnak nem mered elmondani, megbeszélni vele a vágyait vágyaid.
Persze ha megcsalás, akkor az is társul hozzá, a tásadnak hazudsz, ez így megy.
Nem arról beszéltem – ha nem lehet megbeszélni – szindróma.
Na, ugye van, még az szitu mikor olyannal nézel össze, hogy robban, a szikra nem gondolkozol, gondolkodik, cselexel, spontán
 
                    
                	    (Ez egy válasz X üzenetére (2011. 10. 31. hétfő 23:00), amit ide kattintva olvashatsz)
                	    
                	                
                	            Törölt felhasználó (821125)
                	                
                	                VIP
                	    	
                	    	
                	    		Több oka lehet, de biztosan valaminek a hiánya: 
- rossz szex, érzelmek hiánya (még akkor is, ha a szex nem olyan rossz), kiváncsiság, elnyomott vágyak, változatosság igénye
Több típus van: aki szereti a párját, de közben másra vágyik és arról ábrándozik, hogy milyen lenne mással, aztán nem teszi meg, a probléma sem oldódik meg általában és marad a vágy, ami nem csitul, csak fokozódik. És van, aki megteszi.
  Aki megteszi és nem bánja meg, mert jó élmény volt, nem bántott meg vele senkit, nem derül ki, stb., és van, akinek még csak jó sem volt és furdalja a lelkiismeret. 
És biztosan sok verzió van erre, mindenesetre nekem mindig akkor fordult meg a fejemben ilyesmi, ha valami hiányzott és nem lehetett őszintén megbeszélni.
Az ember ezt a dolgot minden életszakaszában másképp látja szerintem. Sokáig ragaszkodunk az elveinkhez, a nagy szerelemhez, beszélünk tiszteletről, megbecsülésről, de van az a pont, amikor éppen csak magadért akarsz élni, magadat akarod boldoggá tenni és ha másképp nem megy, akkor így. Persze vannak eleve ilyen típusú emberek is, akik soha nem tudnak megmaradni egyvalaki mellett, annak az az ideális partner, aki ugyanolyan nyitott és szabadéletű, mint ő.
                	    - rossz szex, érzelmek hiánya (még akkor is, ha a szex nem olyan rossz), kiváncsiság, elnyomott vágyak, változatosság igénye
Több típus van: aki szereti a párját, de közben másra vágyik és arról ábrándozik, hogy milyen lenne mással, aztán nem teszi meg, a probléma sem oldódik meg általában és marad a vágy, ami nem csitul, csak fokozódik. És van, aki megteszi.
  Aki megteszi és nem bánja meg, mert jó élmény volt, nem bántott meg vele senkit, nem derül ki, stb., és van, akinek még csak jó sem volt és furdalja a lelkiismeret. És biztosan sok verzió van erre, mindenesetre nekem mindig akkor fordult meg a fejemben ilyesmi, ha valami hiányzott és nem lehetett őszintén megbeszélni.
Az ember ezt a dolgot minden életszakaszában másképp látja szerintem. Sokáig ragaszkodunk az elveinkhez, a nagy szerelemhez, beszélünk tiszteletről, megbecsülésről, de van az a pont, amikor éppen csak magadért akarsz élni, magadat akarod boldoggá tenni és ha másképp nem megy, akkor így. Persze vannak eleve ilyen típusú emberek is, akik soha nem tudnak megmaradni egyvalaki mellett, annak az az ideális partner, aki ugyanolyan nyitott és szabadéletű, mint ő.
                	Nagyon jól fogalmaztad meg. 
 
                    
                	    (Ez egy válasz X üzenetére (2011. 10. 31. hétfő 23:00), amit ide kattintva olvashatsz)
                	    
                	    	
                	    		
                	    		2011. 10. 31. hétfő 23:00
                	    	
                	    	
                
                
                
 
                    
                	    (Ez egy válasz X üzenetére (2011. 10. 31. hétfő 23:00), amit ide kattintva olvashatsz)
                	    
                	                
                	            Törölt felhasználó (821125)
                	                
                	                VIP
                	    	
                	    	
                	    		Több oka lehet, de biztosan valaminek a hiánya: 
- rossz szex, érzelmek hiánya (még akkor is, ha a szex nem olyan rossz), kiváncsiság, elnyomott vágyak, változatosság igénye
Több típus van: aki szereti a párját, de közben másra vágyik és arról ábrándozik, hogy milyen lenne mással, aztán nem teszi meg, a probléma sem oldódik meg általában és marad a vágy, ami nem csitul, csak fokozódik. És van, aki megteszi.
  Aki megteszi és nem bánja meg, mert jó élmény volt, nem bántott meg vele senkit, nem derül ki, stb., és van, akinek még csak jó sem volt és furdalja a lelkiismeret. 
És biztosan sok verzió van erre, mindenesetre nekem mindig akkor fordult meg a fejemben ilyesmi, ha valami hiányzott és nem lehetett őszintén megbeszélni.
Az ember ezt a dolgot minden életszakaszában másképp látja szerintem. Sokáig ragaszkodunk az elveinkhez, a nagy szerelemhez, beszélünk tiszteletről, megbecsülésről, de van az a pont, amikor éppen csak magadért akarsz élni, magadat akarod boldoggá tenni és ha másképp nem megy, akkor így. Persze vannak eleve ilyen típusú emberek is, akik soha nem tudnak megmaradni egyvalaki mellett, annak az az ideális partner, aki ugyanolyan nyitott és szabadéletű, mint ő.
                	    - rossz szex, érzelmek hiánya (még akkor is, ha a szex nem olyan rossz), kiváncsiság, elnyomott vágyak, változatosság igénye
Több típus van: aki szereti a párját, de közben másra vágyik és arról ábrándozik, hogy milyen lenne mással, aztán nem teszi meg, a probléma sem oldódik meg általában és marad a vágy, ami nem csitul, csak fokozódik. És van, aki megteszi.
  Aki megteszi és nem bánja meg, mert jó élmény volt, nem bántott meg vele senkit, nem derül ki, stb., és van, akinek még csak jó sem volt és furdalja a lelkiismeret. És biztosan sok verzió van erre, mindenesetre nekem mindig akkor fordult meg a fejemben ilyesmi, ha valami hiányzott és nem lehetett őszintén megbeszélni.
Az ember ezt a dolgot minden életszakaszában másképp látja szerintem. Sokáig ragaszkodunk az elveinkhez, a nagy szerelemhez, beszélünk tiszteletről, megbecsülésről, de van az a pont, amikor éppen csak magadért akarsz élni, magadat akarod boldoggá tenni és ha másképp nem megy, akkor így. Persze vannak eleve ilyen típusú emberek is, akik soha nem tudnak megmaradni egyvalaki mellett, annak az az ideális partner, aki ugyanolyan nyitott és szabadéletű, mint ő.
                	Egyetértek.Teljes mértékben.
                    
                	    (Ez egy válasz Zsuzsa üzenetére (2011. 10. 31. hétfő 07:53), amit ide kattintva olvashatsz)
                	    
                
                
                
                	Na azért ez nem teljesen így van. Tanúsítom!
                    
                	    (Ez egy válasz Zsuzsa üzenetére (2011. 10. 31. hétfő 07:53), amit ide kattintva olvashatsz)
                	    
                
                
                
                	Több oka lehet, de biztosan valaminek a hiánya: 
- rossz szex, érzelmek hiánya (még akkor is, ha a szex nem olyan rossz), kiváncsiság, elnyomott vágyak, változatosság igénye
Több típus van: aki szereti a párját, de közben másra vágyik és arról ábrándozik, hogy milyen lenne mással, aztán nem teszi meg, a probléma sem oldódik meg általában és marad a vágy, ami nem csitul, csak fokozódik. És van, aki megteszi.
  Aki megteszi és nem bánja meg, mert jó élmény volt, nem bántott meg vele senkit, nem derül ki, stb., és van, akinek még csak jó sem volt és furdalja a lelkiismeret. 
És biztosan sok verzió van erre, mindenesetre nekem mindig akkor fordult meg a fejemben ilyesmi, ha valami hiányzott és nem lehetett őszintén megbeszélni.
Az ember ezt a dolgot minden életszakaszában másképp látja szerintem. Sokáig ragaszkodunk az elveinkhez, a nagy szerelemhez, beszélünk tiszteletről, megbecsülésről, de van az a pont, amikor éppen csak magadért akarsz élni, magadat akarod boldoggá tenni és ha másképp nem megy, akkor így. Persze vannak eleve ilyen típusú emberek is, akik soha nem tudnak megmaradni egyvalaki mellett, annak az az ideális partner, aki ugyanolyan nyitott és szabadéletű, mint ő.
                
                - rossz szex, érzelmek hiánya (még akkor is, ha a szex nem olyan rossz), kiváncsiság, elnyomott vágyak, változatosság igénye
Több típus van: aki szereti a párját, de közben másra vágyik és arról ábrándozik, hogy milyen lenne mással, aztán nem teszi meg, a probléma sem oldódik meg általában és marad a vágy, ami nem csitul, csak fokozódik. És van, aki megteszi.
  Aki megteszi és nem bánja meg, mert jó élmény volt, nem bántott meg vele senkit, nem derül ki, stb., és van, akinek még csak jó sem volt és furdalja a lelkiismeret. És biztosan sok verzió van erre, mindenesetre nekem mindig akkor fordult meg a fejemben ilyesmi, ha valami hiányzott és nem lehetett őszintén megbeszélni.
Az ember ezt a dolgot minden életszakaszában másképp látja szerintem. Sokáig ragaszkodunk az elveinkhez, a nagy szerelemhez, beszélünk tiszteletről, megbecsülésről, de van az a pont, amikor éppen csak magadért akarsz élni, magadat akarod boldoggá tenni és ha másképp nem megy, akkor így. Persze vannak eleve ilyen típusú emberek is, akik soha nem tudnak megmaradni egyvalaki mellett, annak az az ideális partner, aki ugyanolyan nyitott és szabadéletű, mint ő.
                	A nő az érzelmek miatt kefél félre,a férfi a szex miatt.
                    
                
                
                
                	Köszönöm a válaszod,kedves Corinna!
Örömmel olvasom,h nem hoztál elkapkodott döntést.A többit,szerintem meg majd az idő megoldja...
Remélem megtalálod a boldogsághoz vezető utat!
Szép napot! (Ez egy válasz corinna üzenetére (2011. 10. 25. kedd 17:05), amit ide kattintva olvashatsz)
                	    	
                	    	
                	    		
                	    		2011. 10. 25. kedd 17:05
                	    	
                	    	
                
                
                Örömmel olvasom,h nem hoztál elkapkodott döntést.A többit,szerintem meg majd az idő megoldja...
Remélem megtalálod a boldogsághoz vezető utat!
Szép napot! (Ez egy válasz corinna üzenetére (2011. 10. 25. kedd 17:05), amit ide kattintva olvashatsz)
                	    		Macilacy: "Jó rég óta nem jelentkeztél itt a GGn.Talán rajtam kivül is páran még kiváncsiak,h hogy végződött az az érzelmi válságod,dilemmád,amit a tanárod iránti vonzódásod váltott ki..." 
Köszönöm az érdeklődést! Voltam én itt, csak figyelő álláspontban
 ! Egy időre letettem arról, hogy vmi is lehetne, vagy egyáltalán, hogy vmi is volt...igazából másra koncentráltam! Aztán újra suli, újra tanít, nagyon sok tárgyból, és újra "szerelmes" lettem...  
  Egyszerűen nem tudok mást mondani, rózsaszín minden... A verbális kommunikáció szintjén megmaradt ez a dolog, de egy kicsit intenzívebb talán. Az órán aktív vagyok, mint ahogy szoktam! Pl. múltkor történt, hogy egy témát teljesen máshogy láttam, mint Ő, és nagyon elgondolkodott rajta, mondta, hogy még ebből a szemszögből nem vizsgálta ezt a kérdést!Láttam rajta, hogy megfogta ez a gondolatmenet.  
  És azt mondta, szó szerint, hogy összejöhetnénk gyakrabban... majd krákogott egyet, és megkérdezte, hol is tartottunk?Szóval ilyenek azért vannak  
  .Tudom, és érzem, hogy nem vagyok közömbös neki! Sajnos csak ennyit tudok mesélni.... nagy dilemmába vagyok, sokat gondolok rá. Mással nem beszél így, csak velem, viszont tudja, hogy férjnél vagyok, én pedig nem merek kezdeményezni...
                	    	
                	    Köszönöm az érdeklődést! Voltam én itt, csak figyelő álláspontban
 ! Egy időre letettem arról, hogy vmi is lehetne, vagy egyáltalán, hogy vmi is volt...igazából másra koncentráltam! Aztán újra suli, újra tanít, nagyon sok tárgyból, és újra "szerelmes" lettem...  
  Egyszerűen nem tudok mást mondani, rózsaszín minden... A verbális kommunikáció szintjén megmaradt ez a dolog, de egy kicsit intenzívebb talán. Az órán aktív vagyok, mint ahogy szoktam! Pl. múltkor történt, hogy egy témát teljesen máshogy láttam, mint Ő, és nagyon elgondolkodott rajta, mondta, hogy még ebből a szemszögből nem vizsgálta ezt a kérdést!Láttam rajta, hogy megfogta ez a gondolatmenet.  
  És azt mondta, szó szerint, hogy összejöhetnénk gyakrabban... majd krákogott egyet, és megkérdezte, hol is tartottunk?Szóval ilyenek azért vannak  
  .Tudom, és érzem, hogy nem vagyok közömbös neki! Sajnos csak ennyit tudok mesélni.... nagy dilemmába vagyok, sokat gondolok rá. Mással nem beszél így, csak velem, viszont tudja, hogy férjnél vagyok, én pedig nem merek kezdeményezni...
                	    	
                	Élvezd ki ezt a szerelemet...
                    
                	    (Ez egy válasz corinna üzenetére (2011. 10. 25. kedd 17:05), amit ide kattintva olvashatsz)
                	    
                	    	
                	    	
                	    		
                	    		2011. 10. 25. kedd 17:05
                	    	
                	    	
                
                
                
                	    		Macilacy: "Jó rég óta nem jelentkeztél itt a GGn.Talán rajtam kivül is páran még kiváncsiak,h hogy végződött az az érzelmi válságod,dilemmád,amit a tanárod iránti vonzódásod váltott ki..." 
Köszönöm az érdeklődést! Voltam én itt, csak figyelő álláspontban
 ! Egy időre letettem arról, hogy vmi is lehetne, vagy egyáltalán, hogy vmi is volt...igazából másra koncentráltam! Aztán újra suli, újra tanít, nagyon sok tárgyból, és újra "szerelmes" lettem...  
  Egyszerűen nem tudok mást mondani, rózsaszín minden... A verbális kommunikáció szintjén megmaradt ez a dolog, de egy kicsit intenzívebb talán. Az órán aktív vagyok, mint ahogy szoktam! Pl. múltkor történt, hogy egy témát teljesen máshogy láttam, mint Ő, és nagyon elgondolkodott rajta, mondta, hogy még ebből a szemszögből nem vizsgálta ezt a kérdést!Láttam rajta, hogy megfogta ez a gondolatmenet.  
  És azt mondta, szó szerint, hogy összejöhetnénk gyakrabban... majd krákogott egyet, és megkérdezte, hol is tartottunk?Szóval ilyenek azért vannak  
  .Tudom, és érzem, hogy nem vagyok közömbös neki! Sajnos csak ennyit tudok mesélni.... nagy dilemmába vagyok, sokat gondolok rá. Mással nem beszél így, csak velem, viszont tudja, hogy férjnél vagyok, én pedig nem merek kezdeményezni...
                	    	
                	    Köszönöm az érdeklődést! Voltam én itt, csak figyelő álláspontban
 ! Egy időre letettem arról, hogy vmi is lehetne, vagy egyáltalán, hogy vmi is volt...igazából másra koncentráltam! Aztán újra suli, újra tanít, nagyon sok tárgyból, és újra "szerelmes" lettem...  
  Egyszerűen nem tudok mást mondani, rózsaszín minden... A verbális kommunikáció szintjén megmaradt ez a dolog, de egy kicsit intenzívebb talán. Az órán aktív vagyok, mint ahogy szoktam! Pl. múltkor történt, hogy egy témát teljesen máshogy láttam, mint Ő, és nagyon elgondolkodott rajta, mondta, hogy még ebből a szemszögből nem vizsgálta ezt a kérdést!Láttam rajta, hogy megfogta ez a gondolatmenet.  
  És azt mondta, szó szerint, hogy összejöhetnénk gyakrabban... majd krákogott egyet, és megkérdezte, hol is tartottunk?Szóval ilyenek azért vannak  
  .Tudom, és érzem, hogy nem vagyok közömbös neki! Sajnos csak ennyit tudok mesélni.... nagy dilemmába vagyok, sokat gondolok rá. Mással nem beszél így, csak velem, viszont tudja, hogy férjnél vagyok, én pedig nem merek kezdeményezni...
                	    	
                	Macilacy: "Jó rég óta nem jelentkeztél itt a GGn.Talán rajtam kivül is páran még kiváncsiak,h hogy végződött az az érzelmi válságod,dilemmád,amit a tanárod iránti vonzódásod váltott ki..." 
Köszönöm az érdeklődést! Voltam én itt, csak figyelő álláspontban
 ! Egy időre letettem arról, hogy vmi is lehetne, vagy egyáltalán, hogy vmi is volt...igazából másra koncentráltam! Aztán újra suli, újra tanít, nagyon sok tárgyból, és újra "szerelmes" lettem...  
  Egyszerűen nem tudok mást mondani, rózsaszín minden... A verbális kommunikáció szintjén megmaradt ez a dolog, de egy kicsit intenzívebb talán. Az órán aktív vagyok, mint ahogy szoktam! Pl. múltkor történt, hogy egy témát teljesen máshogy láttam, mint Ő, és nagyon elgondolkodott rajta, mondta, hogy még ebből a szemszögből nem vizsgálta ezt a kérdést!Láttam rajta, hogy megfogta ez a gondolatmenet.  
  És azt mondta, szó szerint, hogy összejöhetnénk gyakrabban... majd krákogott egyet, és megkérdezte, hol is tartottunk?Szóval ilyenek azért vannak  
  .Tudom, és érzem, hogy nem vagyok közömbös neki! Sajnos csak ennyit tudok mesélni.... nagy dilemmába vagyok, sokat gondolok rá. Mással nem beszél így, csak velem, viszont tudja, hogy férjnél vagyok, én pedig nem merek kezdeményezni...
                    
                
                
                Köszönöm az érdeklődést! Voltam én itt, csak figyelő álláspontban
 ! Egy időre letettem arról, hogy vmi is lehetne, vagy egyáltalán, hogy vmi is volt...igazából másra koncentráltam! Aztán újra suli, újra tanít, nagyon sok tárgyból, és újra "szerelmes" lettem...  
  Egyszerűen nem tudok mást mondani, rózsaszín minden... A verbális kommunikáció szintjén megmaradt ez a dolog, de egy kicsit intenzívebb talán. Az órán aktív vagyok, mint ahogy szoktam! Pl. múltkor történt, hogy egy témát teljesen máshogy láttam, mint Ő, és nagyon elgondolkodott rajta, mondta, hogy még ebből a szemszögből nem vizsgálta ezt a kérdést!Láttam rajta, hogy megfogta ez a gondolatmenet.  
  És azt mondta, szó szerint, hogy összejöhetnénk gyakrabban... majd krákogott egyet, és megkérdezte, hol is tartottunk?Szóval ilyenek azért vannak  
  .Tudom, és érzem, hogy nem vagyok közömbös neki! Sajnos csak ennyit tudok mesélni.... nagy dilemmába vagyok, sokat gondolok rá. Mással nem beszél így, csak velem, viszont tudja, hogy férjnél vagyok, én pedig nem merek kezdeményezni...
                    
                
                	,,A férjem.... érdekesebb dolog, semmi nem változott, lehet, hogy még rosszabb lett. Már nem vagyok ennyire szűk látókörű, nem biztos, hogy az első szerelem a nagy ő..... "
Szomorú megállapitás...
Sajnos(saját tapasztalat),ami az elején apró problémának tűnik,az általában későbbre hatalmassá duzzad.
Tizen év után,azok a kezdetben nevetségesnek tűnő apró hibák is végtelen idegesitőek lehetnek,amikről soha nem hittük volna ezt...
Szőnyeg alá söprés....nem jó dolog... (Ez egy válasz corinna üzenetére (2011. 04. 28. csütörtök 22:54), amit ide kattintva olvashatsz)
                	    	
                	    	
                	    		
                	    		2011. 04. 28. csütörtök 22:54
                	    	
                	    	
                
                
                Szomorú megállapitás...
Sajnos(saját tapasztalat),ami az elején apró problémának tűnik,az általában későbbre hatalmassá duzzad.
Tizen év után,azok a kezdetben nevetségesnek tűnő apró hibák is végtelen idegesitőek lehetnek,amikről soha nem hittük volna ezt...
Szőnyeg alá söprés....nem jó dolog... (Ez egy válasz corinna üzenetére (2011. 04. 28. csütörtök 22:54), amit ide kattintva olvashatsz)
                	    		Köszönöm kérdésed, valóban eltűntem.... azóta nem volt óránk, és végképp letettem, hogy valami is történni fog! Szerintem csak vágytam a figyelemre, és ezt megkaptam a tanár úrtól.... valószínű csak én gondoltam többet bele...., nem akarok, és nem is fogok próbálkozni Nála! 
A férjem.... érdekesebb dolog, semmi nem változott, lehet, hogy még rosszabb lett. Már nem vagyok ennyire szűk látókörű, nem biztos, hogy az első szerelem a nagy ő.....
                	    A férjem.... érdekesebb dolog, semmi nem változott, lehet, hogy még rosszabb lett. Már nem vagyok ennyire szűk látókörű, nem biztos, hogy az első szerelem a nagy ő.....
                	Köszönöm kérdésed, valóban eltűntem.... azóta nem volt óránk, és végképp letettem, hogy valami is történni fog! Szerintem csak vágytam a figyelemre, és ezt megkaptam a tanár úrtól.... valószínű csak én gondoltam többet bele...., nem akarok, és nem is fogok próbálkozni Nála! 
A férjem.... érdekesebb dolog, semmi nem változott, lehet, hogy még rosszabb lett. Már nem vagyok ennyire szűk látókörű, nem biztos, hogy az első szerelem a nagy ő..... (Ez egy válasz christiano üzenetére (2011. 04. 19. kedd 09:32), amit ide kattintva olvashatsz)
                	    	
                	    	
                	    		
                	    		2011. 04. 19. kedd 09:32
                	    	
                	    	
                
                
                A férjem.... érdekesebb dolog, semmi nem változott, lehet, hogy még rosszabb lett. Már nem vagyok ennyire szűk látókörű, nem biztos, hogy az első szerelem a nagy ő..... (Ez egy válasz christiano üzenetére (2011. 04. 19. kedd 09:32), amit ide kattintva olvashatsz)
                	    		Szia corinna 
Eltüntél mint szürke szamár a ködben!
Hogy alakult a tanárurral meg a férjeddel a dolog?
Van valami fejlemény?
                	    Eltüntél mint szürke szamár a ködben!
Hogy alakult a tanárurral meg a férjeddel a dolog?
Van valami fejlemény?
                	Szia corinna 
Eltüntél mint szürke szamár a ködben!
Hogy alakult a tanárurral meg a férjeddel a dolog?
Van valami fejlemény? (Ez egy válasz corinna üzenetére (2011. 03. 03. csütörtök 21:56), amit ide kattintva olvashatsz)
                	    	
                	    	
                	    		
                	    		2011. 03. 03. csütörtök 21:56
                	    	
                	    	
                
                
                Eltüntél mint szürke szamár a ködben!
Hogy alakult a tanárurral meg a férjeddel a dolog?
Van valami fejlemény? (Ez egy válasz corinna üzenetére (2011. 03. 03. csütörtök 21:56), amit ide kattintva olvashatsz)
                	    		ezt szoktam mondani a férjemnek: "a bugyimba nyúlni soha nem felejtesz el"  
 
Én nem szoktam ennyire cseszegetni inkább magamban gondolkodom, hogy miért nem ölel meg, aztán szuggerálom: Ölelj meg.... ölelj meg.....ölelj meg, és igen..........
 )))))))))))))))))))))))))))
                	    	
                	    
 Én nem szoktam ennyire cseszegetni inkább magamban gondolkodom, hogy miért nem ölel meg, aztán szuggerálom: Ölelj meg.... ölelj meg.....ölelj meg, és igen..........
 )))))))))))))))))))))))))))
                	    	
                	dzivkane nem tudom miert de ha egy jo megjelenesu ffit latok mindig felizgulok  mi van a nacijaban, na es ha felker tancolni a kis ordog nem hagyja hogy meg ne nezzem ki ne probaljam
                    
                
                
                
                	Igen, megnéztem, elolvastam...Valóban egy kapcsolódó jelenség az, hogy nagyon nagy rohanásban vagyunk :( Ezért sokszor valóban nem látjuk meg az aprónak tűnő de mégis nagyon fontos jeleket, gesztusokat a körülöttünk lévőktől.. Jó hogy rámutattál erre  
 
                    
                	    (Ez egy válasz Macilacy üzenetére (2011. 03. 06. vasárnap 14:41), amit ide kattintva olvashatsz)
                	    
                	    	
                	    	
                	    		
                	    		2011. 03. 06. vasárnap 14:41
                	    	
                	    	
                
                
                
 
                    
                	    (Ez egy válasz Macilacy üzenetére (2011. 03. 06. vasárnap 14:41), amit ide kattintva olvashatsz)
                	    
                	    		Nem igazán tudom,hogy szabad-e itt linket berakni,akaratlanul is népszerüsiteni más oldalakat.Ha nem,akkor majd kitörlik az arra illetékesek,én meg elnézést kérek érte,ha rossz fát tettem a tűzre.
Talán a témába vág:[ URL=http://egyértelműen így NEM! max. a cikkből idézhetsz!)l[/URL]
                	    Talán a témába vág:[ URL=http://egyértelműen így NEM! max. a cikkből idézhetsz!)l[/URL]
  igen-igen...jól sejted, a kérdések csupán költőiek!! Senkit sem akarok-akarnék megváltoztatni, hisz akkor már nem is saját maga hanem a nekem megfelelni akaró, és ezért csak halványuló árnyéka önmagának...Viszont ha két ember között érzelmi-értelmi szál van akkor összesimulhatnak olyan tulajdonságok is amik nem biztos hogy maximálisan elfogadottak voltak előtte. Tolerancia..stb..de ezekről úgy vélem Neked  
  nem kell írnom semmit...És a küzdelemről még egy gondolat : Addig van értelme míg Én is jelen vagyok benne...ha már csak lehúz, lenyom, ne adj isten frusztrál akkor inkább magam maradok...nem hiszem hogy áldozatává kell válnom egy kapcsolatnak. Tudom nem erről írsz, értelek...mindig tanulunk, minden kapcsolatból...
 
                    
                	    (Ez egy válasz X üzenetére (2011. 03. 06. vasárnap 11:19), amit ide kattintva olvashatsz)
                	    
                	                
                	            Törölt felhasználó (745787)
                	                
                	    	
                	    	
                	    		Azt meg te is tudod, azért gondolom, hogy a hozzászólásod végén a kérdések költőiek voltak, hogy nincs annál nagyobb butaság, mint a másik megváltozásától várni azt, hogy valaki boldog legyen.
Akiben ilyen gondolat van az sürgősen gondolkodjon el!
 
                	    	
                	    Akiben ilyen gondolat van az sürgősen gondolkodjon el!
 
                	    	
                	Szerintem tévedsz!
Ahogy mások boldogságáért úgy nyomorúságáért sem felelhet senki más! Amikor valami úgy kezdődik, hogy miattad volt az egész, na az egy hihetetlen nagy hazugság, sőt ami rosszabb önbecsapás. Mindenki a saját sorsáért felel.
Persze:
"ráfogható minden, mondjuk a nehéz gyerek korra
simogasd meg a fejem, és aztán
altass el szép szavakkal, alfában mindent elhiszek
hazudtál, Babe, hazudtál, mint a vízfolyás
micsoda képzelet
hazudtál, Babe hazudtál, ez az, ami megy neked
semmi más..." (Ez egy válasz Macilacy üzenetére (2011. 03. 06. vasárnap 13:39), amit ide kattintva olvashatsz)
                	    	
                	    	
                	    		
                	    		2011. 03. 06. vasárnap 13:39
                	    	
                	    	
                
        Ahogy mások boldogságáért úgy nyomorúságáért sem felelhet senki más! Amikor valami úgy kezdődik, hogy miattad volt az egész, na az egy hihetetlen nagy hazugság, sőt ami rosszabb önbecsapás. Mindenki a saját sorsáért felel.
Persze:
"ráfogható minden, mondjuk a nehéz gyerek korra
simogasd meg a fejem, és aztán
altass el szép szavakkal, alfában mindent elhiszek
hazudtál, Babe, hazudtál, mint a vízfolyás
micsoda képzelet
hazudtál, Babe hazudtál, ez az, ami megy neked
semmi más..." (Ez egy válasz Macilacy üzenetére (2011. 03. 06. vasárnap 13:39), amit ide kattintva olvashatsz)
                	    		A menekülésről a férfiak alkoholizmusa,meg a nők,nyugtatókba,betegségekbe,gyógyszerekbe menekülése jut eszembe.Ez mind lélekromboló...Jellemző,hogy a férfiakat 50 körül esetleg elviszi a szivük is....
Az emberek belefáradnak,kimerülnek,feladják,leépülnek és belehalnak a boldogtalanságukba...talán csak mert rosszul találkoztak...
Ekkora áldozatokat talán nem érdemel egyetlen kapcsolat sem...
Vagy tévednék?
                	    Az emberek belefáradnak,kimerülnek,feladják,leépülnek és belehalnak a boldogtalanságukba...talán csak mert rosszul találkoztak...
Ekkora áldozatokat talán nem érdemel egyetlen kapcsolat sem...
Vagy tévednék?


















 Tothi






    	        	svetlay
    	        	Veronika
	        