oooooooo -nak(a nagyon-nagyon közeli találatért):
Sőt, teljes megfejtésnek is elfogadható:
A megoldás: Picasso, Guernica.



A megoldás: Picasso, Guernica.


Vagy van egy csomó jó forrásod, vagy nagyon intelligens vagy.
Mindkettő nyerő!
A választ sajnos nem tudom. (Ez egy válasz X üzenetére (2007. 04. 03. kedd 20:27), amit ide kattintva olvashatsz)
2007. 04. 03. kedd 20:27
Mindkettő nyerő!
A választ sajnos nem tudom. (Ez egy válasz X üzenetére (2007. 04. 03. kedd 20:27), amit ide kattintva olvashatsz)
Törölt felhasználó (7767)

NOS?
Megmondjam?
Megmondjam?


NOS?
Megmondjam?
(Ez egy válasz oooooooo üzenetére (2007. 04. 03. kedd 13:30), amit ide kattintva olvashatsz)
Megmondjam?


Forróóóóó! Természetesen az "atya" és a "gyermeke" is átvitt értelemben veendő, mint alkotó és műve!
Nos?
(Ez egy válasz oooooooo üzenetére (2007. 04. 03. kedd 13:30), amit ide kattintva olvashatsz)
Nos?


Pablo és Maya?
(Ez egy válasz X üzenetére (2007. 04. 02. hétfő 22:07), amit ide kattintva olvashatsz)
2007. 04. 02. hétfő 22:07
Melyik két szót "rejti" a képbeszúrás?

Törölt felhasználó (7767)



Melyik két szót "rejti" a képbeszúrás?



Egy "atya" és "gyermeke" nevére gondoltam!
(Ez egy válasz X üzenetére (2007. 04. 03. kedd 09:09), amit ide kattintva olvashatsz)
2007. 04. 03. kedd 09:09

Törölt felhasználó (21812)

Nehezet kérdeztél - legalábbis nekem nehéz. Tegnap óta ezen gondolkodom. Kis segítség?
Nehezet kérdeztél - legalábbis nekem nehéz. Tegnap óta ezen gondolkodom. Kis segítség?
(Ez egy válasz X üzenetére (2007. 04. 02. hétfő 22:07), amit ide kattintva olvashatsz)
2007. 04. 02. hétfő 22:07
Melyik két szót "rejti" a képbeszúrás?

Törölt felhasználó (7767)



Melyik két szót "rejti" a képbeszúrás?





Melyik két szót "rejti" a képbeszúrás?



fúú én asszem átadom valakinek a lehetőséget, nem vagyok olyan hangulatban! sorry!
csak azért szúrtam be, mert tanultuk valamikor és már qrvára elfelejtettem
, meg engem is érdekelt most ez a kérdés kivételesen. meg tudod ismétlés a tudás anyja.
(Ez egy válasz Katinka üzenetére (2007. 04. 01. vasárnap 12:28), amit ide kattintva olvashatsz)


Írhattad volna azt, amit tudtál, elfogadtam volna!
(Ez egy válasz X üzenetére (2007. 04. 01. vasárnap 11:20), amit ide kattintva olvashatsz)
2007. 04. 01. vasárnap 11:20



Törölt felhasználó (69371)

én úgy tudom, hogy anno ekkor tartották az új évet, amikor még nem a Gergely naptár volt.
és rákerestem a google-ban és ezt dobta ki: ennyire pontosan nem tudtam!
Április bolondja
Közeleg április elseje, a tréfák ünnepe, amikor megengedett egy-két füllentés és beugratás. Kevesen gondolnák, hogy a gyerekesnek látszó szórakozásnak komoly lélektani háttere van. Pszichológusok szerint ennyi hazugság és tréfa szükséges is a kiegyensúlyozott lelki élethez.
Egy évben egyszer szabad a káröröm
A szorongás azonban, ha észrevétlenül is, minden hazugságnál bennünk marad, félünk, hogy lebukhatunk, és a megszégyenülés kellemetlen érzését senki sem kívánja magának. Április elseje, a tréfák és füllentések ünnepe viszont arról szól, hogy büntetlenül téveszthetünk meg másokat. Pszichológusok szerint az áprilisi beugratás lélektanilag arról szól, hogy szabadon rászedhetünk másokat anélkül, hogy mi magunk kárt szenvednénk.
Évente egyszer tehát szabad manipulálni környezetünket, még szégyenkezni sem kell miatta, sőt, magunknak is (kár)örömet szerzünk. Kis túlzással azt is lehet állítani, hogy április elseje lélektani igénye az embereknek.
Április elsején volt a szilveszter
Ennek megfelelően gyökerei is régre nyúlnak vissza: már az 1600-as évek elejéről vannak írásos dokumentumok egy német tartományból, melyben részletesen beszámolnak az áprilisi tréfákról, de valószínűleg már korábban is ismert volt a tréfaünnep. Onnan ered, hogy a Gergely-naptár német bevezetése előtt április elsején ünnepelték az újévet. Az 1500-as években azonban átálltak a január elsejére, de ha valaki meg akarta tréfálni ismerősét, április elsejére küldött neki újévi meghívást. A bolondot aztán, aki elhitte, és megjelent az újévi ünnepségen, kikacagták, és kinevezték április bolondjának.
Április bolondja az, akit általános népszokás szerint április 1-én tréfásan rászednek, akivel a bolondját járatják, hogy aztán jól kikacagják. Az áprilisba küldés elterjedt szokás mindenfelé, s az április bolondját a francia poisson d'avril-nak, az angol Aprilfool-nak az olasz Calandrino-nak, a német Aprilsnarr-nak hívja. Honnan ered a tréfás szokás, nem tudják biztosan. Mondják, hogy az április hónap csalfa, változó volta adja magyarázatát; mondják, hogy egy ősi kelta szokás maradványa, mikor is április kezdetén bohó, vidám tavaszi ünnepeket ültek; mondják, hogy IX. Károly egy rendeletéből ered, amely rendelkezés 1564-ben az uj esztendőt április 1-éről áttette január 1-ére. Akkor is szokásban voltak az újévi ajándékok, de a rendelet után az emberek januárban az áprilisi, áprilisban a januári ajándékokkal biztatgatták egymást.
és rákerestem a google-ban és ezt dobta ki: ennyire pontosan nem tudtam!
Április bolondja
Közeleg április elseje, a tréfák ünnepe, amikor megengedett egy-két füllentés és beugratás. Kevesen gondolnák, hogy a gyerekesnek látszó szórakozásnak komoly lélektani háttere van. Pszichológusok szerint ennyi hazugság és tréfa szükséges is a kiegyensúlyozott lelki élethez.
Egy évben egyszer szabad a káröröm
A szorongás azonban, ha észrevétlenül is, minden hazugságnál bennünk marad, félünk, hogy lebukhatunk, és a megszégyenülés kellemetlen érzését senki sem kívánja magának. Április elseje, a tréfák és füllentések ünnepe viszont arról szól, hogy büntetlenül téveszthetünk meg másokat. Pszichológusok szerint az áprilisi beugratás lélektanilag arról szól, hogy szabadon rászedhetünk másokat anélkül, hogy mi magunk kárt szenvednénk.
Évente egyszer tehát szabad manipulálni környezetünket, még szégyenkezni sem kell miatta, sőt, magunknak is (kár)örömet szerzünk. Kis túlzással azt is lehet állítani, hogy április elseje lélektani igénye az embereknek.
Április elsején volt a szilveszter
Ennek megfelelően gyökerei is régre nyúlnak vissza: már az 1600-as évek elejéről vannak írásos dokumentumok egy német tartományból, melyben részletesen beszámolnak az áprilisi tréfákról, de valószínűleg már korábban is ismert volt a tréfaünnep. Onnan ered, hogy a Gergely-naptár német bevezetése előtt április elsején ünnepelték az újévet. Az 1500-as években azonban átálltak a január elsejére, de ha valaki meg akarta tréfálni ismerősét, április elsejére küldött neki újévi meghívást. A bolondot aztán, aki elhitte, és megjelent az újévi ünnepségen, kikacagták, és kinevezték április bolondjának.
Április bolondja az, akit általános népszokás szerint április 1-én tréfásan rászednek, akivel a bolondját járatják, hogy aztán jól kikacagják. Az áprilisba küldés elterjedt szokás mindenfelé, s az április bolondját a francia poisson d'avril-nak, az angol Aprilfool-nak az olasz Calandrino-nak, a német Aprilsnarr-nak hívja. Honnan ered a tréfás szokás, nem tudják biztosan. Mondják, hogy az április hónap csalfa, változó volta adja magyarázatát; mondják, hogy egy ősi kelta szokás maradványa, mikor is április kezdetén bohó, vidám tavaszi ünnepeket ültek; mondják, hogy IX. Károly egy rendeletéből ered, amely rendelkezés 1564-ben az uj esztendőt április 1-éről áttette január 1-ére. Akkor is szokásban voltak az újévi ajándékok, de a rendelet után az emberek januárban az áprilisi, áprilisban a januári ajándékokkal biztatgatták egymást.
én úgy tudom, hogy anno ekkor tartották az új évet, amikor még nem a Gergely naptár volt.
és rákerestem a google-ban és ezt dobta ki: ennyire pontosan nem tudtam!
Április bolondja
Közeleg április elseje, a tréfák ünnepe, amikor megengedett egy-két füllentés és beugratás. Kevesen gondolnák, hogy a gyerekesnek látszó szórakozásnak komoly lélektani háttere van. Pszichológusok szerint ennyi hazugság és tréfa szükséges is a kiegyensúlyozott lelki élethez.
Egy évben egyszer szabad a káröröm
A szorongás azonban, ha észrevétlenül is, minden hazugságnál bennünk marad, félünk, hogy lebukhatunk, és a megszégyenülés kellemetlen érzését senki sem kívánja magának. Április elseje, a tréfák és füllentések ünnepe viszont arról szól, hogy büntetlenül téveszthetünk meg másokat. Pszichológusok szerint az áprilisi beugratás lélektanilag arról szól, hogy szabadon rászedhetünk másokat anélkül, hogy mi magunk kárt szenvednénk.
Évente egyszer tehát szabad manipulálni környezetünket, még szégyenkezni sem kell miatta, sőt, magunknak is (kár)örömet szerzünk. Kis túlzással azt is lehet állítani, hogy április elseje lélektani igénye az embereknek.
Április elsején volt a szilveszter
Ennek megfelelően gyökerei is régre nyúlnak vissza: már az 1600-as évek elejéről vannak írásos dokumentumok egy német tartományból, melyben részletesen beszámolnak az áprilisi tréfákról, de valószínűleg már korábban is ismert volt a tréfaünnep. Onnan ered, hogy a Gergely-naptár német bevezetése előtt április elsején ünnepelték az újévet. Az 1500-as években azonban átálltak a január elsejére, de ha valaki meg akarta tréfálni ismerősét, április elsejére küldött neki újévi meghívást. A bolondot aztán, aki elhitte, és megjelent az újévi ünnepségen, kikacagták, és kinevezték április bolondjának.
Április bolondja az, akit általános népszokás szerint április 1-én tréfásan rászednek, akivel a bolondját járatják, hogy aztán jól kikacagják. Az áprilisba küldés elterjedt szokás mindenfelé, s az április bolondját a francia poisson d'avril-nak, az angol Aprilfool-nak az olasz Calandrino-nak, a német Aprilsnarr-nak hívja. Honnan ered a tréfás szokás, nem tudják biztosan. Mondják, hogy az április hónap csalfa, változó volta adja magyarázatát; mondják, hogy egy ősi kelta szokás maradványa, mikor is április kezdetén bohó, vidám tavaszi ünnepeket ültek; mondják, hogy IX. Károly egy rendeletéből ered, amely rendelkezés 1564-ben az uj esztendőt április 1-éről áttette január 1-ére. Akkor is szokásban voltak az újévi ajándékok, de a rendelet után az emberek januárban az áprilisi, áprilisban a januári ajándékokkal biztatgatták egymást.
(Ez egy válasz Katinka üzenetére (2007. 04. 01. vasárnap 11:02), amit ide kattintva olvashatsz)
és rákerestem a google-ban és ezt dobta ki: ennyire pontosan nem tudtam!
Április bolondja
Közeleg április elseje, a tréfák ünnepe, amikor megengedett egy-két füllentés és beugratás. Kevesen gondolnák, hogy a gyerekesnek látszó szórakozásnak komoly lélektani háttere van. Pszichológusok szerint ennyi hazugság és tréfa szükséges is a kiegyensúlyozott lelki élethez.
Egy évben egyszer szabad a káröröm
A szorongás azonban, ha észrevétlenül is, minden hazugságnál bennünk marad, félünk, hogy lebukhatunk, és a megszégyenülés kellemetlen érzését senki sem kívánja magának. Április elseje, a tréfák és füllentések ünnepe viszont arról szól, hogy büntetlenül téveszthetünk meg másokat. Pszichológusok szerint az áprilisi beugratás lélektanilag arról szól, hogy szabadon rászedhetünk másokat anélkül, hogy mi magunk kárt szenvednénk.
Évente egyszer tehát szabad manipulálni környezetünket, még szégyenkezni sem kell miatta, sőt, magunknak is (kár)örömet szerzünk. Kis túlzással azt is lehet állítani, hogy április elseje lélektani igénye az embereknek.
Április elsején volt a szilveszter
Ennek megfelelően gyökerei is régre nyúlnak vissza: már az 1600-as évek elejéről vannak írásos dokumentumok egy német tartományból, melyben részletesen beszámolnak az áprilisi tréfákról, de valószínűleg már korábban is ismert volt a tréfaünnep. Onnan ered, hogy a Gergely-naptár német bevezetése előtt április elsején ünnepelték az újévet. Az 1500-as években azonban átálltak a január elsejére, de ha valaki meg akarta tréfálni ismerősét, április elsejére küldött neki újévi meghívást. A bolondot aztán, aki elhitte, és megjelent az újévi ünnepségen, kikacagták, és kinevezték április bolondjának.
Április bolondja az, akit általános népszokás szerint április 1-én tréfásan rászednek, akivel a bolondját járatják, hogy aztán jól kikacagják. Az áprilisba küldés elterjedt szokás mindenfelé, s az április bolondját a francia poisson d'avril-nak, az angol Aprilfool-nak az olasz Calandrino-nak, a német Aprilsnarr-nak hívja. Honnan ered a tréfás szokás, nem tudják biztosan. Mondják, hogy az április hónap csalfa, változó volta adja magyarázatát; mondják, hogy egy ősi kelta szokás maradványa, mikor is április kezdetén bohó, vidám tavaszi ünnepeket ültek; mondják, hogy IX. Károly egy rendeletéből ered, amely rendelkezés 1564-ben az uj esztendőt április 1-éről áttette január 1-ére. Akkor is szokásban voltak az újévi ajándékok, de a rendelet után az emberek januárban az áprilisi, áprilisban a januári ajándékokkal biztatgatták egymást.
(Ez egy válasz Katinka üzenetére (2007. 04. 01. vasárnap 11:02), amit ide kattintva olvashatsz)


Honnan ered az április 1-i tréfa-ünnep?






ja és felszentelt hamuval történik, kis keresztet rajzolnak a homlokra...
ja és felszentelt hamuval történik, kis keresztet rajzolnak a homlokra...
Hamvazószerda talán? Húsvét előtti első böjti napon...40...
Ez minden évben ugyanazon elnevezésű nap! És a megjelölés eléggé a hívek homlokterébe kerül!
(Ez egy válasz X üzenetére (2007. 03. 30. péntek 19:14), amit ide kattintva olvashatsz)
2007. 03. 30. péntek 19:14


Törölt felhasználó (48478)

Szűletés és halálálozás.
Bocs "halálozás"helyesen.
(Ez egy válasz X üzenetére (2007. 03. 30. péntek 19:14), amit ide kattintva olvashatsz)
2007. 03. 30. péntek 19:14
Törölt felhasználó (48478)

Szűletés és halálálozás.
Szűletés és halálálozás.
(Ez egy válasz X üzenetére (2007. 03. 30. péntek 13:40), amit ide kattintva olvashatsz)
2007. 03. 30. péntek 13:40
Törölt felhasználó (7767)

A kereszt stimmel, hiszen szinte "lerínak róla" a derékszögek, tehát eljutottunk odáig, hogy a katolikus vallásról van szó! Nos, van egy napja az esztendőnek, amelyen az "atyák" megjelölik a híveiket, emlékeztetve őket az "ab ovo"-ra, no meg a sors-elkerülhetetlen utáni "halmazállapotra!
))) Hogyan mívelik mindezt, és mikor?

A kereszt stimmel, hiszen szinte "lerínak róla" a derékszögek, tehát eljutottunk odáig, hogy a katolikus vallásról van szó! Nos, van egy napja az esztendőnek, amelyen az "atyák" megjelölik a híveiket, emlékeztetve őket az "ab ovo"-ra, no meg a sors-elkerülhetetlen utáni "halmazállapotra!
))) Hogyan mívelik mindezt, és mikor?
