Kíváncsivá tettelek? Gyere, szerezz meg!
Még ezt a 12.000 karaktert magamévá teszem, mert azt hiszem hamar válaszoltam, még nem fejezted be... (Ez egy válasz X üzenetére (2007. 12. 13. csütörtök 23:45), amit ide kattintva olvashatsz)

Kenyérharc? Ez valami új szexuális játék? Kenyérgalacsinokkal dobáljátok egymást, miközben meztelenül vagy szexi öltözékben futkároztok?

(Ez egy válasz Joel_Fleischman üzenetére (2007. 12. 13. csütörtök 23:42), amit ide kattintva olvashatsz)

Rövid leszek: Nem, nem és nem.

Ami történik, az csak a páromé és az enyém.

Persze ha ebből szeretnék megélni, az más! Csak akkor több "mese" kell, mert hát ami történik, az nem mindennapi, de amíg oda eljutunk, a hétköznapi robotolás, a kenyérharc, az sajna elég hétköznapi. (Ez egy válasz X üzenetére (2007. 12. 13. csütörtök 23:25), amit ide kattintva olvashatsz)

(folyt 2)

Büszke voltam csöcseim fejlődésére, tényleg kis elefántcsont golyóbisokként meredtek, s a lelkészi kéz bimbóikat is csak tovább lelkesítette - testesültek, meredeken álltak. A segédlelkész különféle gyümölcsökhöz hasonlította őket, s így, cuppogva szopott, fogaival gyengéden rágott.

Hogy ez megfelelo hördülések és szuszszanások közepette egy darabig így ment, megkérdezte: "Ez akkor most jó volt? Megvolt?" "Meg, atyám", mondtam, "tisztábbnak érzem magam..." "Látod, látod", bólogatott. "De mondd csak, míg a melleiddel foglalkoztak, te végig tétlen maradtál?" Megértettem, mire gondol, kezembe vettem hát a fityegő fütyijét, remélve, kezem gyümölcsérlelo lesz csakhamar. Nem kellett csalatkoznom. "Na ülj..." Ezt szinte parancsolóag mondta, és a megtisztítási hadműveletről
teljesen megfeledkezett.

Hogy az ülés sikerülhessen, felpattantam az íróasztalra, de akkor kiderült, nem "olyan" ráülésről van szó. Mert megemelintette két lábam, vállára kanyarította, s ő maga behajolt középre. S hiába állt a farka, szájával kezdett dolgozni. A vágatomon. "Igen, leányom", mondta, "a végső áldozatot vállalom érted. Nyelvemmel tisztítlak meg, égjenek el tested gonosz lángjai itt... itt... szenvedjem el én bűneid... bűneid..." Nem jutott tovább, mert száját eltömte a sok finom piheszőr, és nyelve jobbra-balra forgott, kereste a behatolás útját. Belém, belém, belém. Ott lent, te jó ég... ezt még sose csinálták velem... ez újdonság volt... lefetyelve, harapdálva működött azon az alsó fertályon, szopta ki, rágta ki a pinámat! Megőrülök, éreztem. Meg kellett kapaszkodnom, meg kellett támaszkodnom... olyan kibírhatatlan volt ez a gyönyörűség. Vastag, forró ajkai voltak, húsos, kéjenc ajkak. Gyakorlottak, ezt is érezhettem. Biztosra ment.

Kinyalta, amit csak kinyalhatott. Sátán, gondoltam. Vagy nem is tudtam már gondolkodni. Férfi velem ilyet még nem művelt, nemhogy a kölykek. Mit tud ez a segédlelkész, mit tud a nyelve... az áldott, bűnös szája... Éreztem, gondolataimmal ismét súlyos bűnben tévelygek, de ki bánta! Ő nem. Ebben biztos lehettem. Hát összébb szorítottam a seggem, hogy elöl is szuküljön a nyílás, nyelvét ekképpen még keményebb munkára fogjam. Keményebb munkára foghatónak bizonyult. Akkor felkapta a fejét, azt kérdezte: "Ez most jó?" Reszkettem a vágytól, még többet akartam, így nyögtem: "Igen, tisztelendő atyám. Igen... te... tedd még ezt velem... tedd... atyám, tedd ezt... tisztíts... sikálj... jaj... jaj...!" Tovább érdeklodött: "Csinálták már veled ezt?" "Soha. Még senki... soha senki..." És igyekeztem altestemmel úgy munkálkodni, hogy üdvre legyen. "Ó, akkor jó", mondta alig hallhatóan, "mert ez megtisztít, te... lányom... te bűnös kis... te..." Büszkén éreztem, mit akart volna mondani, de még mindig komédiázott.

(folyt)

Éreztem, megnyílok, aztán hogy jobban felizgassam, szorítottam egyet a farkán. Aztán kicsit kiengedtem megint. Aztán... "Nyiti-csuki, csihi-puhi..." Efféle ostobaságokat nyekegett. "Tili-toli, nyali-fali..." Nyali-fali? Ezt nem értettem. Szegény segédlelkész, gondoltam, de közben olyan pokolian jó volt. Szerettem volna azt üvölteni neki: "Te sátán, te ördög... te..." Komédiáznom kellett azonban. "A lefolyása... a folyása...", hebegtem hát én is, bár nem esett nehezemre. Inkább ő volt nehéz, az atya, ahogy teljes potroha rám nehezedett. "A spricni... bűnösen így neveztük... merthogy spriccel. Lőj meg, jaj.

Lőj meg..." Ezt neki mondtam, de észbe kaptam: "Ezt mondtuk... bűnös üzekedésünk közepette..." Milyen könnyű volt rákapni ezekre a fellengzős szavakra! Bár ezen inkább csak később gondolkodtam el. "Jó?", kérdezte. "De jó, atyám, de jó... a megtisztulás..." - ezt hörögtem. "Könyörögjünk, lányom", mondta ő, "hogy lemoshassalak téged az üdvösség sűrű olajával." "Mosson le, atyám." Lőjél már, te szar, gondoltam közben. Ó, te! "De atyám... más is volt" - tettem hozzá. "Éspedig, leányom?" - zihálta alig hallhatóan. Patakzott róla a veríték. "A mellemmel... azzal is játszottak. Úgy még jobb volt... még bűnösebb" - szívtam
vissza elszólásomat, s közben a farkán is így jót csavarintottam. Ahogy bírtam. "A melleddel? Nézzük." S nézte. Kigombolta a blúzomat, arcán elégedettség tükröződött. "Aztán mit tettek ezekkel a paradicsomi almákkal?" Így kérdezte. Csaknem felvihogtam. "Dédelgették őket. Szopták, csikizték" - biztattam. De láthattam, fantáziája nem szorul segítségre. Csak a rettentő kövérségével volt baja.

Két kezével támaszkodott az ágyra, s a szája így nem érte el a csöcseimet. "Majd... majd dudálunk is... dudálunk", biztatott, és közben lökdösött nagy erővel. "Hadd süljek el előbb... ó, ó... mozogj, mucikám, mozogj, kicsi pina, de tudsz... de tudsz... jaj, jaj... jó isten, de jó..." Csak jóistenezés volt már, sátán sehol. Haladtunk. Hogy készen lett, s én tele voltam a sűrű olajjal, a "kenetével", ugyanilyen kenetesen mondta: "Hallottad, mit mondtam, leányom. Ősi ellenségünk, a Gonosz minden műveletét elvégeztem rajtad..." Megfeledkezett volna a csöcseimrol? Nem hihettem! "... és sok mindenedben megtisztítottalak..." Eközben én már az ágy szélén ültem, ténylegesen tisztálkodva, annyi üdvhozó sűrítményt fröcskölt a lábaim közé a gyóntató atya. S nem volt ő már pap. Annyi volt csak, mint az Ekhard úr, a Horak úr. Egy begerjedt, épp kielégült kan. Épp csak hogy jobban érdekelt, mint azok, mert kifinomultabb volt. Tisztelendő. Tiszteltem is őt, valami furcsa mód, még most is. Csak hinni nem hittem neki.

Bíztam benne viszont, hogy "bűnbakugrását" megismétli még, és magam is rendesebben elélvezhetek. Ő maga újra visszaült a tekintély székébe, odaintett, szólván, inkább lihegvén: "Jer, leányom." Ezt mondta. "Kedvedre teszek, melleiddel is áldón foglalkozom hát, kérlek, add őket kezembe."

Gyurkának egy újabb fejezet:

Josephine gyónni megy, az atyát felizgatják a hallottak és azt mondja a lánynak, csak úgy oldozhatja fel bűnei alól, ha pontosan megmutatja, mi hogy történt, mert akkor látja, valóban milyen mélyre süllyedt a lány.

""Tehát hogyan történt?" - kérdezte csaknem nyersen. Küzdhetett a sátánnal! Ó, a szegény, csak... "Atyám nyilván tudja..." Így próbálkoztam. "Honnan tudhatnám?", kérdezte. "El kell mondanod mindent... testednek néma szavával. Ékesszólóbb lesz bármi beszédnél, nem férhet hozzá a sátáni hazugság, nem környékezheti tévedés..." Kezével a lábam közét környékezte. "Hát hol így, atyám, hol úgy" - mondtam. "Vagyis hogy te voltál alul, úgy is?" Ékesszólóbbnak éreztem bármi szónál, ha végigfekszem a széles ágyon, lelógatom széttett lábam. "Hát így hevertél..." "Igen." "Az ám, de ezzel még nem érkeztünk el a bűn igazi környüléseihez - mondotta ő -, mert ekképpen a sátán nem hatolhatott beléd." "Nem, előbb..." Bólogatott, mert látta, fel akarom húzni a szoknyám. "Úgy, úgy", mondta. "Bizony." "Atyám..." Széjjelebb húzta két lábam. "Már közelebb járunk az igazsághoz?" - kérdezte. "Közelebb..." Ezt mintha felszólításnak vette volna, mert nagyon közel jött, lábam közé állt. Farka a kezében. Bámulta finoman pihés szeméremdombomat. "Így kezdődött?" - kérdezte. Nem akartam részletekbe bocsátkozni, hogy eleinte még nem volt szőrös a pinám.

Azt mondtam hát: "Így, atyám." Fölém hajolt, súlyos pocakja vészesen közelített. "A farok megkereste útját... vele a sátán... beléd." És csak úgy álltó helyből, mert a pinámmal azonos magasságban volt, belém vágta a dákót. Meleg volt, vastag, lüktetett. Ösztönösen válaszoltam, altestem rándulásával. Nem láttam a segédlelkész arcát, de a zihálása nyugodtan lehetett volna egy lakatossegédé, egy kereskedősegédé is. Szorítottam meglehetősen mélyre hatoló farkát. És azt akartam: basszanak meg. Nem az, hogy egy lakatossegéd, egy kereskedosegéd, egy lelkészsegéd... hanem hogy akárki. Basszanak... engem, na gyere... te fasz... gyere, te kemény dákó... ezt éreztem. S eleinte azt gondoltam: a gyóntató atyán is úrrá lett a sátán. De aztán normálisabb érzéseim támadtak. Micsoda gyönyör ez megint, de rég éheztem rá, de jó, de jó...! A baszás az baszás. És kezdtem, valami ámuló elismeréssel, rájönni, hogy ez a fasz pap itten komédiát játszott velem... hát nem is olyan fasz... vagyis hát ez is csak egy fasz... ó... ó...! Sebaj, eltökéltem, bennem a tökével, hogy végigcsinálom a komédiát.

Egy numerával több vagy kevesebb, nem számít. Legalább nem fogom a templomban keresni üdvömet. De most... elsősorban azt éreztem, hogy mindjárt elélvezek. Vagy nem? "Atyám..." - suttogtam hát komédiázva. "Lányom?" "Nem egészen így volt." "Hanem, kedvesem?" "Több volt a dugattyúzás... ki-be, kibe..." "Dugattyúzás", hebegte. "A sátáni gépezet..." "Az, atyám." "Nyilván..."

(Blogos cikk folytatása)

A hazai kínálat

Évek óta következetesen vezetett blogok, mindig újabb kalandok, kiszámítható stílus. Röviden összefoglalva ez jellemzi az angolszász szexblogokat. De mi a helyzet Magyarországon? Nekünk is van felfedezetlen Abby Leenk?

"Marasztalt. Menni akartam. Kérte, aludjak ott. Késő volt, ittam, vezetni nem mertem, így maradtam. Alig vártam a reggelt. Aztán persze ahogy ez szokott lenni, amint lefeküdtem mellé az ágyba, rám mászott. Még motyogott valami olyasmit, hogy kár, hogy nem vagyunk mi egymáshoz valók, mert olyan jó hozzámbújni. S aztán persze szex lett a vége. Én is kívántam őt. Szép volt a teste, a bőre, a melle, formás volt a lány, és mióta szakítottam a barátnőmmel, közel három hónapja, nem voltam senkivel. Reggel korán leléptem, még aludt. S mikor nyúltam be a táskámba a kocsikulcsért, találtam benne egy papírt, "köszönöm!", és bele volt hajtva egy tízezres. Nem különösebben értettem. Elsőként valami felháborodás féle futott végig rajtam, majdnem elindultam, hogy visszaadjam a pénzt. Aztán úgy voltam vele, a büdös életbe nem fogok vele találkozni, ő adta, nem én kértem, hát most már az enyém.Szépen elköltöttem magamra azt a pénzt, megvettem belőle egy nadrágot, amit már rég kinéztem magamnak. Csak később tudatosult bennem, hogy gyakorlatilag kifizetett az éjszakáért, pénzt kaptam azért, mert kielégítettem." - írja egy prostituáltként dolgozó magyar férfi blogjába. Tulajdonképpen ez az egyetlen olyan blog, amelyet a nyugati kínálathoz hasonlónak ítéltünk.

KÉRDÉSEK

Vezetnétek szexblogot?

Izgató a gondolat számotokra, hogy teljesen idegen emberek részletesen megismerjék a szexuális életeteket, vagy annak egy részét?

Csinálnátok esetleg olyan blogot, ami nem rólatok szól, hanem valamilyen kedvenc szexdologról, pl. amilyen Doki pink punci topicja, Gyapi kötözős-lábfétises topicjai? Ha igen, miről?

(Ez egy válasz X üzenetére (2007. 12. 13. csütörtök 23:20), amit ide kattintva olvashatsz)

Olvastam egy cikket szexblogokról.

Egy-két érdekesebb részlet:

Az angolszász blogkultúrában számos szexfókuszú énblogot találunk, kezdve Belle de Jour, a londoni call girl történeteitől Abby Lee kalandjaiig. Ez a két blogger ráadásul olyan sikeres volt, hogy naplójuk nyomtatásban is megjelent. De míg a luxusprosti kiléte azóta is titok maradt, Abby Leet vagyis Zoe Margolist lebuktatta egy brit újságíró. Az eset kezdetben kínosan érintette , ami nem is csoda, hiszen elég részletesen és szabadszájúan mesél alkalmi kalandjairól. "A pasival már ismertük egymást valamennyire, és végül úgy döntöttünk, hogy egy éjjel összejövünk dugni. Minden szükséges kelléket biztosítottam: átlátszó fehérnemű, harisnya, tanga, csizma, koton és síkosító. Mondjuk úgy: szeretek felkészülni. Klasszul kezdődött: csókolóztunk, megszabadultunk a ruháinktól, letérdeltem és leszoptam. Ő felhúzta a gumit, hasra lökött, belém csúsztatta a farkát és nekiállt hátulról dugni. Elélveztem. Megragadta a csípőmet és még mélyebben belém hatolt. Újra elélveztem." - írja Girl with the one track mind című blogjában, ami végül elég sok pénzt is hozott a konyhára.

Persze számos olyan blogger is akad, aki bár nem publikált, mégis komoly ismertségre tett szert. Ilyen például Bitchy Jones, az amatőr domina, aki olyan férfira vágyik, akit üthet, és aki mindezt szereti is. Mindig elmeséli amikor megtalálja. Vagy az Always Aroused Girl, aki többek között az orgiákért is odavan. "Nemrég kaptam egy másik meghívást egy orgiára. Egy orgiára a szabadban, egy vízpart közelében. Nagyon izgulok. Meleg nyár, gyönyörű idő, piknik, henyélés a parton, meztelenség és lehetőség a szabadtéri szexre! Szigorúan véve a definíciót, még sohasem volt részem szabadtéri szexben. Rosszalkodtam a szabadban és autóban is (le volt tekerve az ablak, az számít?), de még soha nem volt részem mámorban úgy, hogy egy takarón fekszem, felettem semmi csak a szeretőm és az ég. Remélem most megkapom. Remélemremélemremélem."

Hogy mi olyan érdekes ezekben az írásokban? Talán az, hogy konkrét betekintést engednek egy legtöbbször átlagos nő intim titkaiba, szerelmi és szexuális életébe. De miért jó ez a bloggernek? "Azt feltételeztem, akkor tudok igazán nyílt lenni a szexet illetően, ha mindent leírok. Nőként is beszélhetek a szexualitásomról és a vágyaimról, és nem kell azon aggódnom, nem kell azzal törődnöm, mit gondolnak minderről az emberek, megbélyegeznek-e vagy nem. Felszabadító élmény." - nyilatkozta Abby Lee a Sharon Osbourne Show-ban. Molnár Tamás szexuálpszichológus máshogy közelíti meg a kérdést. Szerinte ahhoz, hogy valaki közzé tegye szexuális életét magas szintű exhibicionizmus szükséges, hiszen (ha névtelenül is), olyan szférába enged betekintést, amely nem tartozik a nyilvánosságra.

meg házas asszony.
én meg csontbéna. (Ez egy válasz X üzenetére (2007. 12. 13. csütörtök 15:36), amit ide kattintva olvashatsz)

de csak azért, mert akkor már összeismerkedtél a professzorokkal, nem? (Ez egy válasz MmePrune üzenetére (2007. 12. 13. csütörtök 15:36), amit ide kattintva olvashatsz)

surda meg setét mekkora dugás lesz ebből...főleg, ha willika belecsalogat surdiba (Ez egy válasz X üzenetére (2007. 12. 13. csütörtök 15:36), amit ide kattintva olvashatsz)

Jelentem, szőke vagyok!!!! (Ez egy válasz X üzenetére (2007. 12. 13. csütörtök 15:19), amit ide kattintva olvashatsz)

ügyes vagy willika
nekem azt mondták első félévben, hogy teljesen elfogadott, ha valakit megvágnak legalább egy tantárgyból (sikerült 3szorosan megerősítenem ezt)...6. félévben 5ösöm volt mindenből
(Ez egy válasz X üzenetére (2007. 12. 13. csütörtök 15:19), amit ide kattintva olvashatsz)

Nah, átértem a ZH-kon, mindenből átengedtek... kivéve matekból >_< (de januárban talán az is meglesz... talán)
De következő szerdára már be is jelentkeztem egy vizsgára... huhú, ott majd lesz vérengzés! :(

De egyelőre örülök.



Édesanyám vettem egy kalapot
fújja a szél rajta a szalagot
ha nem fújja magam is de lobogtatom
ezt a szőkét ide csalogatom a sötétbe
(bevallom őszintén, nem voltam oda a Rúzsa Magdiért, de ez nagyon ÜT! )

ezzel egyetértek (fel is íróm a naptáramba, hogy ma véletlen és kivételesen egyetértettem veled!)
bizony majdnem mindig Ő/k döntenek a sorsunkról!
és ha valaki nagyon szereti a másikat, akkor komoly kompromisszumokba is belekényszerülhet, akár egy osztozkodásba is,
ha meg nem, akkor pláne... (Ez egy válasz surdapapa üzenetére (2007. 12. 13. csütörtök 14:49), amit ide kattintva olvashatsz)

Ment a wálasz...ha ma nm...akkor holnap olwashatod...szia! (Ez egy válasz surdapapa üzenetére (2007. 12. 13. csütörtök 14:50), amit ide kattintva olvashatsz)

akkó tuningold meg egy kicsikét!

majd nézz már rá az itteni prividre!
bár azt már most úccse beszéljük meg, mert lépek az orosz-magyart nézni!

a többieknek: (Ez egy válasz gazosgyuri üzenetére (2007. 12. 13. csütörtök 14:49), amit ide kattintva olvashatsz)

izé!

ami kell Ők elveszik! mert ugyebár Ők döntenek, csak legfeljebb elhitetik, h Te döntöttél úgy!

pl az előbb vette be /izé el/ a Te farkad is és a gyuriét is! (Ez egy válasz tom1019 üzenetére (2007. 12. 13. csütörtök 14:46), amit ide kattintva olvashatsz)

Szerintem meg bazi erősre sikeredett az erőlewesem...



( (Ez egy válasz surdapapa üzenetére (2007. 12. 13. csütörtök 14:47), amit ide kattintva olvashatsz)

persze, mert felképeltelek azért mert a hátam mögött kibeszélsz egy-két topicban! (Ez egy válasz gazosgyuri üzenetére (2007. 12. 13. csütörtök 14:46), amit ide kattintva olvashatsz)