






(a nem is oly régmúltból)

(és egy kicsit régebbről)









Mindenkinek a retró kell, az "ufó" kevésbé népszerű!

Mikor és miért ment csődbe a jogelőd, a Magyar Diafilmgyártó Vállalat?
Nem ment csődbe. A Magyar Diafilmgyártó Vállalat (MDV) 1954-ben alakult, azóta folyamatosan működik. Kezdetben nem csak ismeretterjesztő és gyermekeknek szóló mesefilmek készültek, abban az időben a dia híradós és tömegtájékoztatási célokat is szolgált. Diafilmek készültek sport-, kulturális- vagy politikai eseményekről, de akár agrár-ismeretterjesztési céllal is, például a paradicsomtermesztésről, vagy baromfitartásról. Akkoriban sok háztartásban megtalálhatóak voltak a Lemezárugyár klasszikus diavetítő gépei, ezért egy-egy új diafilm hatalmas példányszámban fogyott. A televízió elterjedése erősen visszaszorította a diafilmeket, a videó és a különféle számítógépes játékok megjelenése aztán megint tovább apasztotta a diázás vonzerejét, ezzel együtt a keresletet is. Többszázezer példányos éves eladások után a forgalom ötven-hatvanezer darabra csökkent. Ez volt a mélypont, ami természetesen komoly financiális problémákat okozott.
1994-ben privatizálták az MDV-t, majd a Diafilmgyártó Kft 1997-ben került jelenlegi tulajdonosai kezébe. Az új cégvezetés változtatott a kisvállalkozás üzleti stratégiáján (arculatváltással) mire az eladások ismét nőni kezdtek. Bár a régi eredményeket ma már nem lehet megismételni, eljutottunk oda, hogy az utóbbi időben - tíz év szünet után - sikerül évente két-három új diafilmet megjelentetnünk.

Mikor és miért ment csődbe a jogelőd, a Magyar Diafilmgyártó Vállalat?
Nem ment csődbe. A Magyar Diafilmgyártó Vállalat (MDV) 1954-ben alakult, azóta folyamatosan működik. Kezdetben nem csak ismeretterjesztő és gyermekeknek szóló mesefilmek készültek, abban az időben a dia híradós és tömegtájékoztatási célokat is szolgált. Diafilmek készültek sport-, kulturális- vagy politikai eseményekről, de akár agrár-ismeretterjesztési céllal is, például a paradicsomtermesztésről, vagy baromfitartásról. Akkoriban sok háztartásban megtalálhatóak voltak a Lemezárugyár klasszikus diavetítő gépei, ezért egy-egy új diafilm hatalmas példányszámban fogyott. A televízió elterjedése erősen visszaszorította a diafilmeket, a videó és a különféle számítógépes játékok megjelenése aztán megint tovább apasztotta a diázás vonzerejét, ezzel együtt a keresletet is. Többszázezer példányos éves eladások után a forgalom ötven-hatvanezer darabra csökkent. Ez volt a mélypont, ami természetesen komoly financiális problémákat okozott.
1994-ben privatizálták az MDV-t, majd a Diafilmgyártó Kft 1997-ben került jelenlegi tulajdonosai kezébe. Az új cégvezetés változtatott a kisvállalkozás üzleti stratégiáján (arculatváltással) mire az eladások ismét nőni kezdtek. Bár a régi eredményeket ma már nem lehet megismételni, eljutottunk oda, hogy az utóbbi időben - tíz év szünet után - sikerül évente két-három új diafilmet megjelentetnünk.




História a XX. századból:
a Titanic katasztrófája 1912 április

Wall street tőzsdekrach 1929 október

kitört a II. világháború 1939. szeptember

vége a háborúnak 1945 május

ez a kép bejárta világot: csók a győzelem napján

meggyilkolták Kennedyt 1963 novenber

első ember a holdon 1969 július
a Titanic katasztrófája 1912 április

Wall street tőzsdekrach 1929 október

kitört a II. világháború 1939. szeptember

vége a háborúnak 1945 május

ez a kép bejárta világot: csók a győzelem napján

meggyilkolták Kennedyt 1963 novenber

első ember a holdon 1969 július

egy kis autó retro:

ez még retronak is leamortizált...( retro a négyzeten)
(Ez egy válasz tom1019 üzenetére (2008. 07. 15. kedd 14:58), amit ide kattintva olvashatsz)








Szívemben bomba van
És hogyha megcélozom magát
Már nyomban romba van
Szaladjon hát amerre lát.
Mert én szétrombolom, tudom
A kis szerelmes szívét
Ha meg nem gondolom, hogy Ön
Tovább is élhet még.
Szívemben bomba van
És hogyha megcélozom magát
Már nyomban romba van
Szaladjon hát amerre lát.
Mert én, ha rumba dob dobol
Bolond vagyok,
Rumba dob dobol,
Azonnal felrobbanok.
Szaladjon hát, szaladjon hát amerre lát!






Búza közé száll a dalos pacsirta,
Hogy ha magát már odafenn kisírta,
Búzavirág, búzakalász árnyába'
Reá akad rég siratott párjára.
Én is szállok... a lelkem száll dalolva,
De leszállni nem szállhatok sehova.
Nem fogad be, hová szállnom kellene,
Búzavirágszemű kislány kebele.

Nyíló búzavirág volt a szemed kékje
Úgy tekintettem rá mint a kéklő égre
Hajad búzatenger, piros pipacsvirág, olyan volt az ajkad
De azt a szőkeséget, azt szerettem mégis legjobban terajtad
Miért is tud minden egyszerre elmúlni
Miért kezd ősszel a virág szirma hullni
Csak hajad lett fehér, szemed kékje régi, piros is az ajkad
De ezt a fehérséget, most ezt szeretem mégis legjobban terajtad
Hogy ha magát már odafenn kisírta,
Búzavirág, búzakalász árnyába'
Reá akad rég siratott párjára.
Én is szállok... a lelkem száll dalolva,
De leszállni nem szállhatok sehova.
Nem fogad be, hová szállnom kellene,
Búzavirágszemű kislány kebele.

Nyíló búzavirág volt a szemed kékje
Úgy tekintettem rá mint a kéklő égre
Hajad búzatenger, piros pipacsvirág, olyan volt az ajkad
De azt a szőkeséget, azt szerettem mégis legjobban terajtad
Miért is tud minden egyszerre elmúlni
Miért kezd ősszel a virág szirma hullni
Csak hajad lett fehér, szemed kékje régi, piros is az ajkad
De ezt a fehérséget, most ezt szeretem mégis legjobban terajtad

Varják a Trappert a Május 1. Ruhagyárban
A trapper vászon

A trapper anno felfuttatása mögött meglepő módon nem divatcéget, hanem egy textilgyárat találunk.
A budakalászi központú Lenfonó- és Szövőipari Vállalat, népszerűbb nevén Buda-flax 1978-tól készítette jó minőségű, indigóval festett vásznait, ebből varrták 1992-ig a Trapper farmereket.
A márkanév eredetileg nem is a kész ruhákra, hanem az anyagra, a pamutból készült farmerszövetre vonatkozott. Szakmai körökben ezt nevezik a huszonnégyes áruosztálynak.
Az eredeti "Trapper" logójára vonatkozó oltalom éppen novemberben lesz tíz éve, hogy lejárt.
A Buda-flax vásznai értékesítése céljából szervezte meg a ruhagyártást. A Trapper farmer tehát gyakorlati példa volt arra a klasszikus közgazdasági tételre, amely szerint a késztermékként való értékesítés kifizetődőbb az alapanyaggyártásnál. Trappert pedig gyakorlatilag bármely állami cég készíthetett. Varrták is a Május 1. Ruhagyárban, az EKISZ és a Fékisz Ruházati Szövetkezetnél, gyártotta a Ruhaipari Szövetkezet, - szinte az összes nagyobb állami ruhaipari cég. Mivel a lenfonó célja a minél nagyobb volumen értékesítése volt, logikus lépésnek tűnt egy nemzetközi, elismert cég beszállítójává válni. Ennek céljából 1983-ban szerződést kötöttek a Lee Cooperrel, az ismert márkanevű farmernadrág gyártására, ugyanabból az anyagból, és -gyártókapacitással. A Trapper farmervászon egészen a csillaghegyi gyár bezárásáig (1993) kapható volt, ám a jelentősebb gyártók már Lee Cooper-t varrtak belőle, a többiek pedig Trappert.




