nos próbáljátok meg, bármerre is indul el, hogy egy kis idő múlva behúnyt szemmel "az ellenkező irányba forogni" képzeljétek el az alakot, majd nyissátok ki a csipát és ime arra is fordul 
többször ismételtem, és mindannyiszor engedelmeskedett nekem! büszke vagyok mindkét féltök...ö agyféltekémre!
(Ez egy válasz X üzenetére (2007. 10. 11. csütörtök 10:13), amit ide kattintva olvashatsz)
2007. 10. 11. csütörtök 10:13
többször ismételtem, és mindannyiszor engedelmeskedett nekem! büszke vagyok mindkét féltök...ö agyféltekémre!
(Ez egy válasz X üzenetére (2007. 10. 11. csütörtök 10:13), amit ide kattintva olvashatsz)
Törölt felhasználó (21812)
2007. 10. 11. csütörtök 10:13
NEKTEK MERRE FOROG A NŐI ALAK?
A Daily Telegraph cikke szerint, aki a forgó női alakot óramutató járásával egyező irányban látja mozogni, jobboldali agyféltekéjét dolgoztatja jobban. Aki az óra járásával ellentétesen, az pedig a balt. A szöveg szerint legtöbben az óramutató járásával ellentétes irányban látják mozogni a női alakot, vagyis bal agyi féltekéjüket használják jobban.
A bal félteke tulajdonságait is leírja, kulcsszavakban: logikus, részletekre figyelő, tényszerű, szavak és nyelv, jelen és jövő, matematika és tudományok, megértés, tudás, ismeretek, valóság alapú, praktikus.
A jobb félteke tulajdonságai: érzelmes, részleteket nélkülöző figyelem, képzelőerő, szimbólumok és képek, filozófia és vallás, hit, fantázia alapú, heves, kreatív.
Hámori József agykutató, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke az Indexnek elmondta, bár a jellemzők leírása helyes a cikkben és a grafikus teszt látványos ugyan, nem alkalmas arra, hogy eldöntse, melyik agyfélteke domináns. Ráadásul ezek a tulajdonságok nagyban keverednek. Természetesen vannak alapvető jellemzők, hogy a domináns bal agyféltekéjű ember logikusabban gondolkozik, a jobbos pedig kreatívabb. A domináns jobbos egyébként igen ritka magyarázott.
Hámori József szerint a biztos megállapításhoz komolyabb vizsgálat szükséges. A kísérleti alany magasra tett kézzel, folyamatosan beszél. Ekkor a kísérletvezető kis mennyiségű, speciális altatót fecskendez az agyi artériába, ami a bal féltekét pár percre elaltatja. Ha abbahagyja a beszédet az alany, és jobb keze lehanyatlik, akkor bal féltekéje a domináns. Ha továbbra is beszél, akkor a jobb mondta a neurobiológus agykutató. A jobb félteke ugyanis az esetek 95 százalékában nem tud beszélni, nem érti a beszédet. Ezért nevezik néma vagy kisebb féltekének. Kérdésünkre, hogy akkor miért látják néhány óramutató járásával egyező irányban, mások ellentétesen mozogni az alakot, azt válaszolta, hogy látásbeli különbözőség áll a háttérben.
KÉP ÉS TELJES SZÖVEG ITT
A Daily Telegraph cikke szerint, aki a forgó női alakot óramutató járásával egyező irányban látja mozogni, jobboldali agyféltekéjét dolgoztatja jobban. Aki az óra járásával ellentétesen, az pedig a balt. A szöveg szerint legtöbben az óramutató járásával ellentétes irányban látják mozogni a női alakot, vagyis bal agyi féltekéjüket használják jobban.
A bal félteke tulajdonságait is leírja, kulcsszavakban: logikus, részletekre figyelő, tényszerű, szavak és nyelv, jelen és jövő, matematika és tudományok, megértés, tudás, ismeretek, valóság alapú, praktikus.
A jobb félteke tulajdonságai: érzelmes, részleteket nélkülöző figyelem, képzelőerő, szimbólumok és képek, filozófia és vallás, hit, fantázia alapú, heves, kreatív.
Hámori József agykutató, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke az Indexnek elmondta, bár a jellemzők leírása helyes a cikkben és a grafikus teszt látványos ugyan, nem alkalmas arra, hogy eldöntse, melyik agyfélteke domináns. Ráadásul ezek a tulajdonságok nagyban keverednek. Természetesen vannak alapvető jellemzők, hogy a domináns bal agyféltekéjű ember logikusabban gondolkozik, a jobbos pedig kreatívabb. A domináns jobbos egyébként igen ritka magyarázott.
Hámori József szerint a biztos megállapításhoz komolyabb vizsgálat szükséges. A kísérleti alany magasra tett kézzel, folyamatosan beszél. Ekkor a kísérletvezető kis mennyiségű, speciális altatót fecskendez az agyi artériába, ami a bal féltekét pár percre elaltatja. Ha abbahagyja a beszédet az alany, és jobb keze lehanyatlik, akkor bal féltekéje a domináns. Ha továbbra is beszél, akkor a jobb mondta a neurobiológus agykutató. A jobb félteke ugyanis az esetek 95 százalékában nem tud beszélni, nem érti a beszédet. Ezért nevezik néma vagy kisebb féltekének. Kérdésünkre, hogy akkor miért látják néhány óramutató járásával egyező irányban, mások ellentétesen mozogni az alakot, azt válaszolta, hogy látásbeli különbözőség áll a háttérben.
KÉP ÉS TELJES SZÖVEG ITT
Én óra járásával ellentétesnek látom a mozgását. Lehetetlennek tartottam, hogy másképp is mozoghat, aztán gördítettem kicsit és elkezdett jobbra forogni, de csak pár másodpercre, aztán visszafordult. És úgy is maradt. Zavaros élmény volt.
(Ez egy válasz X üzenetére (2007. 10. 11. csütörtök 10:13), amit ide kattintva olvashatsz)
2007. 10. 11. csütörtök 10:13
Zavaros élmény volt.
(Ez egy válasz X üzenetére (2007. 10. 11. csütörtök 10:13), amit ide kattintva olvashatsz)
Törölt felhasználó (21812)
2007. 10. 11. csütörtök 10:13
NEKTEK MERRE FOROG A NŐI ALAK?
A Daily Telegraph cikke szerint, aki a forgó női alakot óramutató járásával egyező irányban látja mozogni, jobboldali agyféltekéjét dolgoztatja jobban. Aki az óra járásával ellentétesen, az pedig a balt. A szöveg szerint legtöbben az óramutató járásával ellentétes irányban látják mozogni a női alakot, vagyis bal agyi féltekéjüket használják jobban.
A bal félteke tulajdonságait is leírja, kulcsszavakban: logikus, részletekre figyelő, tényszerű, szavak és nyelv, jelen és jövő, matematika és tudományok, megértés, tudás, ismeretek, valóság alapú, praktikus.
A jobb félteke tulajdonságai: érzelmes, részleteket nélkülöző figyelem, képzelőerő, szimbólumok és képek, filozófia és vallás, hit, fantázia alapú, heves, kreatív.
Hámori József agykutató, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke az Indexnek elmondta, bár a jellemzők leírása helyes a cikkben és a grafikus teszt látványos ugyan, nem alkalmas arra, hogy eldöntse, melyik agyfélteke domináns. Ráadásul ezek a tulajdonságok nagyban keverednek. Természetesen vannak alapvető jellemzők, hogy a domináns bal agyféltekéjű ember logikusabban gondolkozik, a jobbos pedig kreatívabb. A domináns jobbos egyébként igen ritka magyarázott.
Hámori József szerint a biztos megállapításhoz komolyabb vizsgálat szükséges. A kísérleti alany magasra tett kézzel, folyamatosan beszél. Ekkor a kísérletvezető kis mennyiségű, speciális altatót fecskendez az agyi artériába, ami a bal féltekét pár percre elaltatja. Ha abbahagyja a beszédet az alany, és jobb keze lehanyatlik, akkor bal féltekéje a domináns. Ha továbbra is beszél, akkor a jobb mondta a neurobiológus agykutató. A jobb félteke ugyanis az esetek 95 százalékában nem tud beszélni, nem érti a beszédet. Ezért nevezik néma vagy kisebb féltekének. Kérdésünkre, hogy akkor miért látják néhány óramutató járásával egyező irányban, mások ellentétesen mozogni az alakot, azt válaszolta, hogy látásbeli különbözőség áll a háttérben.
KÉP ÉS TELJES SZÖVEG ITT
A Daily Telegraph cikke szerint, aki a forgó női alakot óramutató járásával egyező irányban látja mozogni, jobboldali agyféltekéjét dolgoztatja jobban. Aki az óra járásával ellentétesen, az pedig a balt. A szöveg szerint legtöbben az óramutató járásával ellentétes irányban látják mozogni a női alakot, vagyis bal agyi féltekéjüket használják jobban.
A bal félteke tulajdonságait is leírja, kulcsszavakban: logikus, részletekre figyelő, tényszerű, szavak és nyelv, jelen és jövő, matematika és tudományok, megértés, tudás, ismeretek, valóság alapú, praktikus.
A jobb félteke tulajdonságai: érzelmes, részleteket nélkülöző figyelem, képzelőerő, szimbólumok és képek, filozófia és vallás, hit, fantázia alapú, heves, kreatív.
Hámori József agykutató, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke az Indexnek elmondta, bár a jellemzők leírása helyes a cikkben és a grafikus teszt látványos ugyan, nem alkalmas arra, hogy eldöntse, melyik agyfélteke domináns. Ráadásul ezek a tulajdonságok nagyban keverednek. Természetesen vannak alapvető jellemzők, hogy a domináns bal agyféltekéjű ember logikusabban gondolkozik, a jobbos pedig kreatívabb. A domináns jobbos egyébként igen ritka magyarázott.
Hámori József szerint a biztos megállapításhoz komolyabb vizsgálat szükséges. A kísérleti alany magasra tett kézzel, folyamatosan beszél. Ekkor a kísérletvezető kis mennyiségű, speciális altatót fecskendez az agyi artériába, ami a bal féltekét pár percre elaltatja. Ha abbahagyja a beszédet az alany, és jobb keze lehanyatlik, akkor bal féltekéje a domináns. Ha továbbra is beszél, akkor a jobb mondta a neurobiológus agykutató. A jobb félteke ugyanis az esetek 95 százalékában nem tud beszélni, nem érti a beszédet. Ezért nevezik néma vagy kisebb féltekének. Kérdésünkre, hogy akkor miért látják néhány óramutató járásával egyező irányban, mások ellentétesen mozogni az alakot, azt válaszolta, hogy látásbeli különbözőség áll a háttérben.
KÉP ÉS TELJES SZÖVEG ITT
elöször azt hittem, hogy keptelen vagyok logikusan gondolkozni, mert ha föntröl lefele nezem a kepet, akkor jobbra forog
aztan megneztem lentröl fölfele, es akkor meg balra
összefoglalva: mindket fele müködik
aztan megneztem lentröl fölfele, es akkor meg balra
összefoglalva: mindket fele müködik
Most már tudom, hogy "más" vagyok! Többször megnéztem, és hol erre, hol arra pörgött! 
De komolyan!
Engem az ufók tettek le ide!
Ja, és akkor válaszolok a topic-címre is!
Igen lehet!
(Ez egy válasz X üzenetére (2007. 10. 11. csütörtök 10:13), amit ide kattintva olvashatsz)
2007. 10. 11. csütörtök 10:13
De komolyan!
Engem az ufók tettek le ide!
Ja, és akkor válaszolok a topic-címre is!
Igen lehet!
(Ez egy válasz X üzenetére (2007. 10. 11. csütörtök 10:13), amit ide kattintva olvashatsz)
Törölt felhasználó (21812)
2007. 10. 11. csütörtök 10:13
NEKTEK MERRE FOROG A NŐI ALAK?
A Daily Telegraph cikke szerint, aki a forgó női alakot óramutató járásával egyező irányban látja mozogni, jobboldali agyféltekéjét dolgoztatja jobban. Aki az óra járásával ellentétesen, az pedig a balt. A szöveg szerint legtöbben az óramutató járásával ellentétes irányban látják mozogni a női alakot, vagyis bal agyi féltekéjüket használják jobban.
A bal félteke tulajdonságait is leírja, kulcsszavakban: logikus, részletekre figyelő, tényszerű, szavak és nyelv, jelen és jövő, matematika és tudományok, megértés, tudás, ismeretek, valóság alapú, praktikus.
A jobb félteke tulajdonságai: érzelmes, részleteket nélkülöző figyelem, képzelőerő, szimbólumok és képek, filozófia és vallás, hit, fantázia alapú, heves, kreatív.
Hámori József agykutató, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke az Indexnek elmondta, bár a jellemzők leírása helyes a cikkben és a grafikus teszt látványos ugyan, nem alkalmas arra, hogy eldöntse, melyik agyfélteke domináns. Ráadásul ezek a tulajdonságok nagyban keverednek. Természetesen vannak alapvető jellemzők, hogy a domináns bal agyféltekéjű ember logikusabban gondolkozik, a jobbos pedig kreatívabb. A domináns jobbos egyébként igen ritka magyarázott.
Hámori József szerint a biztos megállapításhoz komolyabb vizsgálat szükséges. A kísérleti alany magasra tett kézzel, folyamatosan beszél. Ekkor a kísérletvezető kis mennyiségű, speciális altatót fecskendez az agyi artériába, ami a bal féltekét pár percre elaltatja. Ha abbahagyja a beszédet az alany, és jobb keze lehanyatlik, akkor bal féltekéje a domináns. Ha továbbra is beszél, akkor a jobb mondta a neurobiológus agykutató. A jobb félteke ugyanis az esetek 95 százalékában nem tud beszélni, nem érti a beszédet. Ezért nevezik néma vagy kisebb féltekének. Kérdésünkre, hogy akkor miért látják néhány óramutató járásával egyező irányban, mások ellentétesen mozogni az alakot, azt válaszolta, hogy látásbeli különbözőség áll a háttérben.
KÉP ÉS TELJES SZÖVEG ITT
A Daily Telegraph cikke szerint, aki a forgó női alakot óramutató járásával egyező irányban látja mozogni, jobboldali agyféltekéjét dolgoztatja jobban. Aki az óra járásával ellentétesen, az pedig a balt. A szöveg szerint legtöbben az óramutató járásával ellentétes irányban látják mozogni a női alakot, vagyis bal agyi féltekéjüket használják jobban.
A bal félteke tulajdonságait is leírja, kulcsszavakban: logikus, részletekre figyelő, tényszerű, szavak és nyelv, jelen és jövő, matematika és tudományok, megértés, tudás, ismeretek, valóság alapú, praktikus.
A jobb félteke tulajdonságai: érzelmes, részleteket nélkülöző figyelem, képzelőerő, szimbólumok és képek, filozófia és vallás, hit, fantázia alapú, heves, kreatív.
Hámori József agykutató, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke az Indexnek elmondta, bár a jellemzők leírása helyes a cikkben és a grafikus teszt látványos ugyan, nem alkalmas arra, hogy eldöntse, melyik agyfélteke domináns. Ráadásul ezek a tulajdonságok nagyban keverednek. Természetesen vannak alapvető jellemzők, hogy a domináns bal agyféltekéjű ember logikusabban gondolkozik, a jobbos pedig kreatívabb. A domináns jobbos egyébként igen ritka magyarázott.
Hámori József szerint a biztos megállapításhoz komolyabb vizsgálat szükséges. A kísérleti alany magasra tett kézzel, folyamatosan beszél. Ekkor a kísérletvezető kis mennyiségű, speciális altatót fecskendez az agyi artériába, ami a bal féltekét pár percre elaltatja. Ha abbahagyja a beszédet az alany, és jobb keze lehanyatlik, akkor bal féltekéje a domináns. Ha továbbra is beszél, akkor a jobb mondta a neurobiológus agykutató. A jobb félteke ugyanis az esetek 95 százalékában nem tud beszélni, nem érti a beszédet. Ezért nevezik néma vagy kisebb féltekének. Kérdésünkre, hogy akkor miért látják néhány óramutató járásával egyező irányban, mások ellentétesen mozogni az alakot, azt válaszolta, hogy látásbeli különbözőség áll a háttérben.
KÉP ÉS TELJES SZÖVEG ITT
NEKTEK MERRE FOROG A NŐI ALAK?
A Daily Telegraph cikke szerint, aki a forgó női alakot óramutató járásával egyező irányban látja mozogni, jobboldali agyféltekéjét dolgoztatja jobban. Aki az óra járásával ellentétesen, az pedig a balt. A szöveg szerint legtöbben az óramutató járásával ellentétes irányban látják mozogni a női alakot, vagyis bal agyi féltekéjüket használják jobban.
A bal félteke tulajdonságait is leírja, kulcsszavakban: logikus, részletekre figyelő, tényszerű, szavak és nyelv, jelen és jövő, matematika és tudományok, megértés, tudás, ismeretek, valóság alapú, praktikus.
A jobb félteke tulajdonságai: érzelmes, részleteket nélkülöző figyelem, képzelőerő, szimbólumok és képek, filozófia és vallás, hit, fantázia alapú, heves, kreatív.
Hámori József agykutató, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke az Indexnek elmondta, bár a jellemzők leírása helyes a cikkben és a grafikus teszt látványos ugyan, nem alkalmas arra, hogy eldöntse, melyik agyfélteke domináns. Ráadásul ezek a tulajdonságok nagyban keverednek. Természetesen vannak alapvető jellemzők, hogy a domináns bal agyféltekéjű ember logikusabban gondolkozik, a jobbos pedig kreatívabb. A domináns jobbos egyébként igen ritka magyarázott.
Hámori József szerint a biztos megállapításhoz komolyabb vizsgálat szükséges. A kísérleti alany magasra tett kézzel, folyamatosan beszél. Ekkor a kísérletvezető kis mennyiségű, speciális altatót fecskendez az agyi artériába, ami a bal féltekét pár percre elaltatja. Ha abbahagyja a beszédet az alany, és jobb keze lehanyatlik, akkor bal féltekéje a domináns. Ha továbbra is beszél, akkor a jobb mondta a neurobiológus agykutató. A jobb félteke ugyanis az esetek 95 százalékában nem tud beszélni, nem érti a beszédet. Ezért nevezik néma vagy kisebb féltekének. Kérdésünkre, hogy akkor miért látják néhány óramutató járásával egyező irányban, mások ellentétesen mozogni az alakot, azt válaszolta, hogy látásbeli különbözőség áll a háttérben.
KÉP ÉS TELJES SZÖVEG ITT
A Daily Telegraph cikke szerint, aki a forgó női alakot óramutató járásával egyező irányban látja mozogni, jobboldali agyféltekéjét dolgoztatja jobban. Aki az óra járásával ellentétesen, az pedig a balt. A szöveg szerint legtöbben az óramutató járásával ellentétes irányban látják mozogni a női alakot, vagyis bal agyi féltekéjüket használják jobban.
A bal félteke tulajdonságait is leírja, kulcsszavakban: logikus, részletekre figyelő, tényszerű, szavak és nyelv, jelen és jövő, matematika és tudományok, megértés, tudás, ismeretek, valóság alapú, praktikus.
A jobb félteke tulajdonságai: érzelmes, részleteket nélkülöző figyelem, képzelőerő, szimbólumok és képek, filozófia és vallás, hit, fantázia alapú, heves, kreatív.
Hámori József agykutató, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke az Indexnek elmondta, bár a jellemzők leírása helyes a cikkben és a grafikus teszt látványos ugyan, nem alkalmas arra, hogy eldöntse, melyik agyfélteke domináns. Ráadásul ezek a tulajdonságok nagyban keverednek. Természetesen vannak alapvető jellemzők, hogy a domináns bal agyféltekéjű ember logikusabban gondolkozik, a jobbos pedig kreatívabb. A domináns jobbos egyébként igen ritka magyarázott.
Hámori József szerint a biztos megállapításhoz komolyabb vizsgálat szükséges. A kísérleti alany magasra tett kézzel, folyamatosan beszél. Ekkor a kísérletvezető kis mennyiségű, speciális altatót fecskendez az agyi artériába, ami a bal féltekét pár percre elaltatja. Ha abbahagyja a beszédet az alany, és jobb keze lehanyatlik, akkor bal féltekéje a domináns. Ha továbbra is beszél, akkor a jobb mondta a neurobiológus agykutató. A jobb félteke ugyanis az esetek 95 százalékában nem tud beszélni, nem érti a beszédet. Ezért nevezik néma vagy kisebb féltekének. Kérdésünkre, hogy akkor miért látják néhány óramutató járásával egyező irányban, mások ellentétesen mozogni az alakot, azt válaszolta, hogy látásbeli különbözőség áll a háttérben.
KÉP ÉS TELJES SZÖVEG ITT
nemelyik valoban igen gagyi, de van közöttük olyan is, ami valoban attöres a tudomanyban
a szaraz spagetti-kerdes ( hogy milyert nem ketfele törik ha hajlitjuk ) pl sokaig tudomanyosan megmagyarazhatatlan volt (Ez egy válasz X üzenetére (2007. 10. 07. vasárnap 21:46), amit ide kattintva olvashatsz)
2007. 10. 07. vasárnap 21:46
a szaraz spagetti-kerdes ( hogy milyert nem ketfele törik ha hajlitjuk ) pl sokaig tudomanyosan megmagyarazhatatlan volt (Ez egy válasz X üzenetére (2007. 10. 07. vasárnap 21:46), amit ide kattintva olvashatsz)
Törölt felhasználó (21812)
2007. 10. 07. vasárnap 21:46
wikipedia
Ez pedig a wikipedia bejegyzése az elmúlt 17 díjazottjairól. Érdemes beleolvasni. Garantáltan szétröhögitek a fejeteket azon, hogy mennyire nagy baromságokat tudnak kitalálni.
Ez pedig a wikipedia bejegyzése az elmúlt 17 díjazottjairól. Érdemes beleolvasni. Garantáltan szétröhögitek a fejeteket azon, hogy mennyire nagy baromságokat tudnak kitalálni.
wikipedia
Ez pedig a wikipedia bejegyzése az elmúlt 17 díjazottjairól. Érdemes beleolvasni. Garantáltan szétröhögitek a fejeteket azon, hogy mennyire nagy baromságokat tudnak kitalálni. (Ez egy válasz X üzenetére (2007. 10. 07. vasárnap 21:42), amit ide kattintva olvashatsz)
2007. 10. 07. vasárnap 21:42
Ez pedig a wikipedia bejegyzése az elmúlt 17 díjazottjairól. Érdemes beleolvasni. Garantáltan szétröhögitek a fejeteket azon, hogy mennyire nagy baromságokat tudnak kitalálni. (Ez egy válasz X üzenetére (2007. 10. 07. vasárnap 21:42), amit ide kattintva olvashatsz)
Törölt felhasználó (21812)
2007. 10. 07. vasárnap 21:42
Idén sem maradt el a legértelmetlenebb tudományos kutatásokat jutalmazó Ig Nobel-díj kiosztása. A legnagyobb visszhangot a Viagrával kezelt hörcsögök, valamint a tehéntrágyából kisajtolt vanília aroma váltotta ki, nem is szólva az amerikai Légierő egyik különös találmányáról.
A ceremónia szokás szerint a Harvard Egyetemen zajlott, ahol a fentiek mellett díjaztak egy angol-amerikai párost is, akik mélyreható tanulmányt készítettek a kardnyelés hatásairól, valamint egy spanyol kutatócsoportot, akik arra adtak választ, miszerint képesek-e különbséget tenni a patkányok a visszafelé beszélt japán és a holland nyelv között. Utóbbira a válasz egyébként nemleges, bár normálisan előadva a patkányok felfedezik a két nyelv közötti ritmusbeli különbséget, visszafelé beszélve azonban ez már nem működik.
A 10 díjazott közül ezúttal heten vették át személyesen díjaikat, amit hat valódi Nobel-díjas tudós nyújtott át. Bár szokás szerint papírrepülő dobálással zrikálták a győzteseket, mindegyikük örömét fejezte ki a kis trófeák átvételekor, melyek az idén egy csirkét és egy tojást formáltak. Korábban jóval nehezebben viselték a "megtisztelő" címet a díjazottak, mondván hogy a szarkasztikus kitüntetés egy alapos és fáradtságos kutatást, sokszor életük főművét tiporja a sárba. Az idei Ig-díjasok azonban egészen könnyedén vették, hogy köznevetség tárgyává váltak, bár a díj filozófiája szerint a cél nem csupán az emberek megnevettetése, de az elgondolkodtatásuk is.
Az ünnepségen az elmúlt évek díjazottjai is tiszteletüket tették, ott volt többek közt a bujkáló ébresztőóra feltalálója, valamint az a holland kutató, aki anno elsőként - és feltehetőleg utolsóként is - dokumentálta a homoszexuális nekrofilia esetét a vadkacsáknál. "Legjobb tudomásom szerint ez a viselkedés nem figyelhető meg csirkéknél" - adta elő Kees Moeliker halálos komolysággal, míg a hörcsögök hosszú repülőutak utáni átállását szolgáló viagrás kezelését véghez vivő argentin Diego Golombek külön köszönetet mondott mindenre elszánt segítőinek, akik beszerezték a tablettákat.
Az idén is igen változatos volt az értelmetlen kutatások palettája, a lepedők ráncolódásától, az angol "the" névelő a betűrendes név- és tárgymutatókban okozott problémáján át, egészen a "miért nem tudják az emberek abbahagyni az evést, amikor egy látszólag kifogyhatatlan tál levest tesznek eléjük" című tanulmányig.
A ceremónia szokás szerint a Harvard Egyetemen zajlott, ahol a fentiek mellett díjaztak egy angol-amerikai párost is, akik mélyreható tanulmányt készítettek a kardnyelés hatásairól, valamint egy spanyol kutatócsoportot, akik arra adtak választ, miszerint képesek-e különbséget tenni a patkányok a visszafelé beszélt japán és a holland nyelv között. Utóbbira a válasz egyébként nemleges, bár normálisan előadva a patkányok felfedezik a két nyelv közötti ritmusbeli különbséget, visszafelé beszélve azonban ez már nem működik.
A 10 díjazott közül ezúttal heten vették át személyesen díjaikat, amit hat valódi Nobel-díjas tudós nyújtott át. Bár szokás szerint papírrepülő dobálással zrikálták a győzteseket, mindegyikük örömét fejezte ki a kis trófeák átvételekor, melyek az idén egy csirkét és egy tojást formáltak. Korábban jóval nehezebben viselték a "megtisztelő" címet a díjazottak, mondván hogy a szarkasztikus kitüntetés egy alapos és fáradtságos kutatást, sokszor életük főművét tiporja a sárba. Az idei Ig-díjasok azonban egészen könnyedén vették, hogy köznevetség tárgyává váltak, bár a díj filozófiája szerint a cél nem csupán az emberek megnevettetése, de az elgondolkodtatásuk is.
Az ünnepségen az elmúlt évek díjazottjai is tiszteletüket tették, ott volt többek közt a bujkáló ébresztőóra feltalálója, valamint az a holland kutató, aki anno elsőként - és feltehetőleg utolsóként is - dokumentálta a homoszexuális nekrofilia esetét a vadkacsáknál. "Legjobb tudomásom szerint ez a viselkedés nem figyelhető meg csirkéknél" - adta elő Kees Moeliker halálos komolysággal, míg a hörcsögök hosszú repülőutak utáni átállását szolgáló viagrás kezelését véghez vivő argentin Diego Golombek külön köszönetet mondott mindenre elszánt segítőinek, akik beszerezték a tablettákat.
Az idén is igen változatos volt az értelmetlen kutatások palettája, a lepedők ráncolódásától, az angol "the" névelő a betűrendes név- és tárgymutatókban okozott problémáján át, egészen a "miért nem tudják az emberek abbahagyni az evést, amikor egy látszólag kifogyhatatlan tál levest tesznek eléjük" című tanulmányig.
Ez a rész ragadta meg leginkább a fantáziámat:
"a szóbanforgó vegyi fegyver ugyanis szexuálisan ellenállhatatlanná teszi egymás számára az ellenség katonáit"
Vajon működik férfi-nő viszonylatban is? (Ez egy válasz X üzenetére (2007. 10. 07. vasárnap 21:42), amit ide kattintva olvashatsz)
2007. 10. 07. vasárnap 21:42
"a szóbanforgó vegyi fegyver ugyanis szexuálisan ellenállhatatlanná teszi egymás számára az ellenség katonáit"
Vajon működik férfi-nő viszonylatban is? (Ez egy válasz X üzenetére (2007. 10. 07. vasárnap 21:42), amit ide kattintva olvashatsz)
Törölt felhasználó (21812)
2007. 10. 07. vasárnap 21:42
(cikk második része):
A békedíjat az Egyesült Államok Légierejének Wright kutató laboratóriuma kapta az úgynevezett "melegbomba" kifejlesztéséért, a szóbanforgó vegyi fegyver ugyanis szexuálisan ellenállhatatlanná teszi egymás számára az ellenség katonáit, így az amerikaiakról elmondható hogy teljes egészében magukévá tették a "szeretkezz, ne háborúzz" jelmondatot. Sajnos a Légierő képviseletében senki sem jelent meg, a szervezők ugyanis nem tudták megállapítani kik voltak a kutatásban résztvevők a projekt titkossága miatt.
Az 1994-ben született terv egyes részletei ma már nem titkosak, így kerülhetett terítékre a bomba, melyből kaptuk egy kis ízelítőt is. Az est másik fénypontját, a kémiai Ig-t egy japán hölgy, Mayu Yamamoto kapta a tehéntrágyából nyert vanília aromáért. Yamamoto elmondta, a legtöbb vanília aroma a petrolkémiai anyagok ligninjéből készül, ez a vegyület azonban a tehéntrágyában is igen nagy mennyiségben jelen van, így megoldásával a trágya hasznosításának egy új oldalát tárta fel. Kutatása akkora sikerré nőtte ki magát, hogy egy helyi jégkrém bolt tiszteletére "Yum-a-Moto Vanilla Twist" névre keresztelte új vaníliás készítményét.
A békedíjat az Egyesült Államok Légierejének Wright kutató laboratóriuma kapta az úgynevezett "melegbomba" kifejlesztéséért, a szóbanforgó vegyi fegyver ugyanis szexuálisan ellenállhatatlanná teszi egymás számára az ellenség katonáit, így az amerikaiakról elmondható hogy teljes egészében magukévá tették a "szeretkezz, ne háborúzz" jelmondatot. Sajnos a Légierő képviseletében senki sem jelent meg, a szervezők ugyanis nem tudták megállapítani kik voltak a kutatásban résztvevők a projekt titkossága miatt.
Az 1994-ben született terv egyes részletei ma már nem titkosak, így kerülhetett terítékre a bomba, melyből kaptuk egy kis ízelítőt is. Az est másik fénypontját, a kémiai Ig-t egy japán hölgy, Mayu Yamamoto kapta a tehéntrágyából nyert vanília aromáért. Yamamoto elmondta, a legtöbb vanília aroma a petrolkémiai anyagok ligninjéből készül, ez a vegyület azonban a tehéntrágyában is igen nagy mennyiségben jelen van, így megoldásával a trágya hasznosításának egy új oldalát tárta fel. Kutatása akkora sikerré nőtte ki magát, hogy egy helyi jégkrém bolt tiszteletére "Yum-a-Moto Vanilla Twist" névre keresztelte új vaníliás készítményét.
(cikk második része):
A békedíjat az Egyesült Államok Légierejének Wright kutató laboratóriuma kapta az úgynevezett "melegbomba" kifejlesztéséért, a szóbanforgó vegyi fegyver ugyanis szexuálisan ellenállhatatlanná teszi egymás számára az ellenség katonáit, így az amerikaiakról elmondható hogy teljes egészében magukévá tették a "szeretkezz, ne háborúzz" jelmondatot. Sajnos a Légierő képviseletében senki sem jelent meg, a szervezők ugyanis nem tudták megállapítani kik voltak a kutatásban résztvevők a projekt titkossága miatt.
Az 1994-ben született terv egyes részletei ma már nem titkosak, így kerülhetett terítékre a bomba, melyből kaptuk egy kis ízelítőt is. Az est másik fénypontját, a kémiai Ig-t egy japán hölgy, Mayu Yamamoto kapta a tehéntrágyából nyert vanília aromáért. Yamamoto elmondta, a legtöbb vanília aroma a petrolkémiai anyagok ligninjéből készül, ez a vegyület azonban a tehéntrágyában is igen nagy mennyiségben jelen van, így megoldásával a trágya hasznosításának egy új oldalát tárta fel. Kutatása akkora sikerré nőtte ki magát, hogy egy helyi jégkrém bolt tiszteletére "Yum-a-Moto Vanilla Twist" névre keresztelte új vaníliás készítményét.
(Ez egy válasz X üzenetére (2007. 10. 07. vasárnap 21:42), amit ide kattintva olvashatsz)
2007. 10. 07. vasárnap 21:42
A békedíjat az Egyesült Államok Légierejének Wright kutató laboratóriuma kapta az úgynevezett "melegbomba" kifejlesztéséért, a szóbanforgó vegyi fegyver ugyanis szexuálisan ellenállhatatlanná teszi egymás számára az ellenség katonáit, így az amerikaiakról elmondható hogy teljes egészében magukévá tették a "szeretkezz, ne háborúzz" jelmondatot. Sajnos a Légierő képviseletében senki sem jelent meg, a szervezők ugyanis nem tudták megállapítani kik voltak a kutatásban résztvevők a projekt titkossága miatt.
Az 1994-ben született terv egyes részletei ma már nem titkosak, így kerülhetett terítékre a bomba, melyből kaptuk egy kis ízelítőt is. Az est másik fénypontját, a kémiai Ig-t egy japán hölgy, Mayu Yamamoto kapta a tehéntrágyából nyert vanília aromáért. Yamamoto elmondta, a legtöbb vanília aroma a petrolkémiai anyagok ligninjéből készül, ez a vegyület azonban a tehéntrágyában is igen nagy mennyiségben jelen van, így megoldásával a trágya hasznosításának egy új oldalát tárta fel. Kutatása akkora sikerré nőtte ki magát, hogy egy helyi jégkrém bolt tiszteletére "Yum-a-Moto Vanilla Twist" névre keresztelte új vaníliás készítményét.
(Ez egy válasz X üzenetére (2007. 10. 07. vasárnap 21:42), amit ide kattintva olvashatsz)
Törölt felhasználó (21812)
2007. 10. 07. vasárnap 21:42
Idén sem maradt el a legértelmetlenebb tudományos kutatásokat jutalmazó Ig Nobel-díj kiosztása. A legnagyobb visszhangot a Viagrával kezelt hörcsögök, valamint a tehéntrágyából kisajtolt vanília aroma váltotta ki, nem is szólva az amerikai Légierő egyik különös találmányáról.
A ceremónia szokás szerint a Harvard Egyetemen zajlott, ahol a fentiek mellett díjaztak egy angol-amerikai párost is, akik mélyreható tanulmányt készítettek a kardnyelés hatásairól, valamint egy spanyol kutatócsoportot, akik arra adtak választ, miszerint képesek-e különbséget tenni a patkányok a visszafelé beszélt japán és a holland nyelv között. Utóbbira a válasz egyébként nemleges, bár normálisan előadva a patkányok felfedezik a két nyelv közötti ritmusbeli különbséget, visszafelé beszélve azonban ez már nem működik.
A 10 díjazott közül ezúttal heten vették át személyesen díjaikat, amit hat valódi Nobel-díjas tudós nyújtott át. Bár szokás szerint papírrepülő dobálással zrikálták a győzteseket, mindegyikük örömét fejezte ki a kis trófeák átvételekor, melyek az idén egy csirkét és egy tojást formáltak. Korábban jóval nehezebben viselték a "megtisztelő" címet a díjazottak, mondván hogy a szarkasztikus kitüntetés egy alapos és fáradtságos kutatást, sokszor életük főművét tiporja a sárba. Az idei Ig-díjasok azonban egészen könnyedén vették, hogy köznevetség tárgyává váltak, bár a díj filozófiája szerint a cél nem csupán az emberek megnevettetése, de az elgondolkodtatásuk is.
Az ünnepségen az elmúlt évek díjazottjai is tiszteletüket tették, ott volt többek közt a bujkáló ébresztőóra feltalálója, valamint az a holland kutató, aki anno elsőként - és feltehetőleg utolsóként is - dokumentálta a homoszexuális nekrofilia esetét a vadkacsáknál. "Legjobb tudomásom szerint ez a viselkedés nem figyelhető meg csirkéknél" - adta elő Kees Moeliker halálos komolysággal, míg a hörcsögök hosszú repülőutak utáni átállását szolgáló viagrás kezelését véghez vivő argentin Diego Golombek külön köszönetet mondott mindenre elszánt segítőinek, akik beszerezték a tablettákat.
Az idén is igen változatos volt az értelmetlen kutatások palettája, a lepedők ráncolódásától, az angol "the" névelő a betűrendes név- és tárgymutatókban okozott problémáján át, egészen a "miért nem tudják az emberek abbahagyni az evést, amikor egy látszólag kifogyhatatlan tál levest tesznek eléjük" című tanulmányig.
A ceremónia szokás szerint a Harvard Egyetemen zajlott, ahol a fentiek mellett díjaztak egy angol-amerikai párost is, akik mélyreható tanulmányt készítettek a kardnyelés hatásairól, valamint egy spanyol kutatócsoportot, akik arra adtak választ, miszerint képesek-e különbséget tenni a patkányok a visszafelé beszélt japán és a holland nyelv között. Utóbbira a válasz egyébként nemleges, bár normálisan előadva a patkányok felfedezik a két nyelv közötti ritmusbeli különbséget, visszafelé beszélve azonban ez már nem működik.
A 10 díjazott közül ezúttal heten vették át személyesen díjaikat, amit hat valódi Nobel-díjas tudós nyújtott át. Bár szokás szerint papírrepülő dobálással zrikálták a győzteseket, mindegyikük örömét fejezte ki a kis trófeák átvételekor, melyek az idén egy csirkét és egy tojást formáltak. Korábban jóval nehezebben viselték a "megtisztelő" címet a díjazottak, mondván hogy a szarkasztikus kitüntetés egy alapos és fáradtságos kutatást, sokszor életük főművét tiporja a sárba. Az idei Ig-díjasok azonban egészen könnyedén vették, hogy köznevetség tárgyává váltak, bár a díj filozófiája szerint a cél nem csupán az emberek megnevettetése, de az elgondolkodtatásuk is.
Az ünnepségen az elmúlt évek díjazottjai is tiszteletüket tették, ott volt többek közt a bujkáló ébresztőóra feltalálója, valamint az a holland kutató, aki anno elsőként - és feltehetőleg utolsóként is - dokumentálta a homoszexuális nekrofilia esetét a vadkacsáknál. "Legjobb tudomásom szerint ez a viselkedés nem figyelhető meg csirkéknél" - adta elő Kees Moeliker halálos komolysággal, míg a hörcsögök hosszú repülőutak utáni átállását szolgáló viagrás kezelését véghez vivő argentin Diego Golombek külön köszönetet mondott mindenre elszánt segítőinek, akik beszerezték a tablettákat.
Az idén is igen változatos volt az értelmetlen kutatások palettája, a lepedők ráncolódásától, az angol "the" névelő a betűrendes név- és tárgymutatókban okozott problémáján át, egészen a "miért nem tudják az emberek abbahagyni az evést, amikor egy látszólag kifogyhatatlan tál levest tesznek eléjük" című tanulmányig.
Idén sem maradt el a legértelmetlenebb tudományos kutatásokat jutalmazó Ig Nobel-díj kiosztása. A legnagyobb visszhangot a Viagrával kezelt hörcsögök, valamint a tehéntrágyából kisajtolt vanília aroma váltotta ki, nem is szólva az amerikai Légierő egyik különös találmányáról.
A ceremónia szokás szerint a Harvard Egyetemen zajlott, ahol a fentiek mellett díjaztak egy angol-amerikai párost is, akik mélyreható tanulmányt készítettek a kardnyelés hatásairól, valamint egy spanyol kutatócsoportot, akik arra adtak választ, miszerint képesek-e különbséget tenni a patkányok a visszafelé beszélt japán és a holland nyelv között. Utóbbira a válasz egyébként nemleges, bár normálisan előadva a patkányok felfedezik a két nyelv közötti ritmusbeli különbséget, visszafelé beszélve azonban ez már nem működik.
A 10 díjazott közül ezúttal heten vették át személyesen díjaikat, amit hat valódi Nobel-díjas tudós nyújtott át. Bár szokás szerint papírrepülő dobálással zrikálták a győzteseket, mindegyikük örömét fejezte ki a kis trófeák átvételekor, melyek az idén egy csirkét és egy tojást formáltak. Korábban jóval nehezebben viselték a "megtisztelő" címet a díjazottak, mondván hogy a szarkasztikus kitüntetés egy alapos és fáradtságos kutatást, sokszor életük főművét tiporja a sárba. Az idei Ig-díjasok azonban egészen könnyedén vették, hogy köznevetség tárgyává váltak, bár a díj filozófiája szerint a cél nem csupán az emberek megnevettetése, de az elgondolkodtatásuk is.
Az ünnepségen az elmúlt évek díjazottjai is tiszteletüket tették, ott volt többek közt a bujkáló ébresztőóra feltalálója, valamint az a holland kutató, aki anno elsőként - és feltehetőleg utolsóként is - dokumentálta a homoszexuális nekrofilia esetét a vadkacsáknál. "Legjobb tudomásom szerint ez a viselkedés nem figyelhető meg csirkéknél" - adta elő Kees Moeliker halálos komolysággal, míg a hörcsögök hosszú repülőutak utáni átállását szolgáló viagrás kezelését véghez vivő argentin Diego Golombek külön köszönetet mondott mindenre elszánt segítőinek, akik beszerezték a tablettákat.
Az idén is igen változatos volt az értelmetlen kutatások palettája, a lepedők ráncolódásától, az angol "the" névelő a betűrendes név- és tárgymutatókban okozott problémáján át, egészen a "miért nem tudják az emberek abbahagyni az evést, amikor egy látszólag kifogyhatatlan tál levest tesznek eléjük" című tanulmányig.
A ceremónia szokás szerint a Harvard Egyetemen zajlott, ahol a fentiek mellett díjaztak egy angol-amerikai párost is, akik mélyreható tanulmányt készítettek a kardnyelés hatásairól, valamint egy spanyol kutatócsoportot, akik arra adtak választ, miszerint képesek-e különbséget tenni a patkányok a visszafelé beszélt japán és a holland nyelv között. Utóbbira a válasz egyébként nemleges, bár normálisan előadva a patkányok felfedezik a két nyelv közötti ritmusbeli különbséget, visszafelé beszélve azonban ez már nem működik.
A 10 díjazott közül ezúttal heten vették át személyesen díjaikat, amit hat valódi Nobel-díjas tudós nyújtott át. Bár szokás szerint papírrepülő dobálással zrikálták a győzteseket, mindegyikük örömét fejezte ki a kis trófeák átvételekor, melyek az idén egy csirkét és egy tojást formáltak. Korábban jóval nehezebben viselték a "megtisztelő" címet a díjazottak, mondván hogy a szarkasztikus kitüntetés egy alapos és fáradtságos kutatást, sokszor életük főművét tiporja a sárba. Az idei Ig-díjasok azonban egészen könnyedén vették, hogy köznevetség tárgyává váltak, bár a díj filozófiája szerint a cél nem csupán az emberek megnevettetése, de az elgondolkodtatásuk is.
Az ünnepségen az elmúlt évek díjazottjai is tiszteletüket tették, ott volt többek közt a bujkáló ébresztőóra feltalálója, valamint az a holland kutató, aki anno elsőként - és feltehetőleg utolsóként is - dokumentálta a homoszexuális nekrofilia esetét a vadkacsáknál. "Legjobb tudomásom szerint ez a viselkedés nem figyelhető meg csirkéknél" - adta elő Kees Moeliker halálos komolysággal, míg a hörcsögök hosszú repülőutak utáni átállását szolgáló viagrás kezelését véghez vivő argentin Diego Golombek külön köszönetet mondott mindenre elszánt segítőinek, akik beszerezték a tablettákat.
Az idén is igen változatos volt az értelmetlen kutatások palettája, a lepedők ráncolódásától, az angol "the" névelő a betűrendes név- és tárgymutatókban okozott problémáján át, egészen a "miért nem tudják az emberek abbahagyni az evést, amikor egy látszólag kifogyhatatlan tál levest tesznek eléjük" című tanulmányig.
Gratulálok!
Kérünk majd beszámolót új tudományos eredményeidről
(Ez egy válasz ghorrag üzenetére (2007. 10. 05. péntek 23:30), amit ide kattintva olvashatsz)
2007. 10. 05. péntek 23:30
Kérünk majd beszámolót új tudományos eredményeidről
(Ez egy válasz ghorrag üzenetére (2007. 10. 05. péntek 23:30), amit ide kattintva olvashatsz)
2007. 10. 05. péntek 23:30
na..napokig nem volt netem, de mostmar megint minden rendben
charlotte! kössz a szurkolast
sikerült az uccso vizsgam is
mostmar tenyleg csak a diplomamunka van hatra
lathatatlansag:
pletyka szinten hallotam olyan sztorit, hogy az oroszok csinaltak valami BTR szerü jarmüvet, amit nem lehet latni ( sivatagi körülmenyek között )...nagyon modern optikai berendezesek körbehologramizaljak / vagy mas modon odavetitik / a jarmüvet mindig azzal a keppel, amit az ember mögötte latna...tehat ami takarasban van
persze X meteren belül siman föl lehet fedezni, hogy valami nincs rendben, meg persze a kereknyomok is ott vannak, de nehany szaz meteres tavolsagbol töleletes alcazast biztosit sik terepen is...valoszinüleg azert sivatagi körülmenyekre van kifejlesztve, mert a levegö nedvessegtertelma bekavarna
nemtom mennyi igazsagtartalma van, de az oroszokrol barmit elhiszek, ami haditechnika, mert arra mindig van penz ( ha kajara nincs is, fegyverre meg akkor is akad nehany milliard dollar )
meg egy dolog:
ami kisebb, mint a feny hullamhossza ( lathato tartomanyon belül ) azt nem latjuk
ha meg igen, akkor is üvegszerü..tehat attetszö ( ha optikailag üvegszerü, akkor nem atlatszo, hanem attetszö....atlatszo az, aminek a töresi indexe nulla )
en mar lattam ilyen aluminium-oxid targyat
a kristalyok mindegyike 400 nanometer alatti volt
/ nem olcso /
charlotte! kössz a szurkolast
sikerült az uccso vizsgam is
mostmar tenyleg csak a diplomamunka van hatra
lathatatlansag:
pletyka szinten hallotam olyan sztorit, hogy az oroszok csinaltak valami BTR szerü jarmüvet, amit nem lehet latni ( sivatagi körülmenyek között )...nagyon modern optikai berendezesek körbehologramizaljak / vagy mas modon odavetitik / a jarmüvet mindig azzal a keppel, amit az ember mögötte latna...tehat ami takarasban van
persze X meteren belül siman föl lehet fedezni, hogy valami nincs rendben, meg persze a kereknyomok is ott vannak, de nehany szaz meteres tavolsagbol töleletes alcazast biztosit sik terepen is...valoszinüleg azert sivatagi körülmenyekre van kifejlesztve, mert a levegö nedvessegtertelma bekavarna
nemtom mennyi igazsagtartalma van, de az oroszokrol barmit elhiszek, ami haditechnika, mert arra mindig van penz ( ha kajara nincs is, fegyverre meg akkor is akad nehany milliard dollar )
meg egy dolog:
ami kisebb, mint a feny hullamhossza ( lathato tartomanyon belül ) azt nem latjuk
ha meg igen, akkor is üvegszerü..tehat attetszö ( ha optikailag üvegszerü, akkor nem atlatszo, hanem attetszö....atlatszo az, aminek a töresi indexe nulla )
en mar lattam ilyen aluminium-oxid targyat
a kristalyok mindegyike 400 nanometer alatti volt
/ nem olcso /
na..napokig nem volt netem, de mostmar megint minden rendben
charlotte! kössz a szurkolast
sikerült az uccso vizsgam is
mostmar tenyleg csak a diplomamunka van hatra
lathatatlansag:
pletyka szinten hallotam olyan sztorit, hogy az oroszok csinaltak valami BTR szerü jarmüvet, amit nem lehet latni ( sivatagi körülmenyek között )...nagyon modern optikai berendezesek körbehologramizaljak / vagy mas modon odavetitik / a jarmüvet mindig azzal a keppel, amit az ember mögötte latna...tehat ami takarasban van
persze X meteren belül siman föl lehet fedezni, hogy valami nincs rendben, meg persze a kereknyomok is ott vannak, de nehany szaz meteres tavolsagbol töleletes alcazast biztosit sik terepen is...valoszinüleg azert sivatagi körülmenyekre van kifejlesztve, mert a levegö nedvessegtertelma bekavarna
nemtom mennyi igazsagtartalma van, de az oroszokrol barmit elhiszek, ami haditechnika, mert arra mindig van penz ( ha kajara nincs is, fegyverre meg akkor is akad nehany milliard dollar )
meg egy dolog:
ami kisebb, mint a feny hullamhossza ( lathato tartomanyon belül ) azt nem latjuk
ha meg igen, akkor is üvegszerü..tehat attetszö ( ha optikailag üvegszerü, akkor nem atlatszo, hanem attetszö....atlatszo az, aminek a töresi indexe nulla )
en mar lattam ilyen aluminium-oxid targyat
a kristalyok mindegyike 400 nanometer alatti volt
/ nem olcso /
charlotte! kössz a szurkolast
sikerült az uccso vizsgam is
mostmar tenyleg csak a diplomamunka van hatra
lathatatlansag:
pletyka szinten hallotam olyan sztorit, hogy az oroszok csinaltak valami BTR szerü jarmüvet, amit nem lehet latni ( sivatagi körülmenyek között )...nagyon modern optikai berendezesek körbehologramizaljak / vagy mas modon odavetitik / a jarmüvet mindig azzal a keppel, amit az ember mögötte latna...tehat ami takarasban van
persze X meteren belül siman föl lehet fedezni, hogy valami nincs rendben, meg persze a kereknyomok is ott vannak, de nehany szaz meteres tavolsagbol töleletes alcazast biztosit sik terepen is...valoszinüleg azert sivatagi körülmenyekre van kifejlesztve, mert a levegö nedvessegtertelma bekavarna
nemtom mennyi igazsagtartalma van, de az oroszokrol barmit elhiszek, ami haditechnika, mert arra mindig van penz ( ha kajara nincs is, fegyverre meg akkor is akad nehany milliard dollar )
meg egy dolog:
ami kisebb, mint a feny hullamhossza ( lathato tartomanyon belül ) azt nem latjuk
ha meg igen, akkor is üvegszerü..tehat attetszö ( ha optikailag üvegszerü, akkor nem atlatszo, hanem attetszö....atlatszo az, aminek a töresi indexe nulla )
en mar lattam ilyen aluminium-oxid targyat
a kristalyok mindegyike 400 nanometer alatti volt
/ nem olcso /
Elkészült a láthatatlanná tevő köpeny
Varázslat helyett speciális műanyaggal, aranyból készült koncentrikus gyűrűkkel, és plazmonokkal dolgoztak az amerikai egyetem kutatói. A láthatatlanság gyakorlati hasznát a processzorgyártásban látják a tudósok.
A University of Maryland egyetem kutatócsapata Igor Szmoljaninov professzor vezetésével megalkotta az első, a látható fénytartományában is működő, láthatatlanná tevő szerkezetet [1]. A kutatásban jórészt a Purdue University egyetem kutatóinak eredményeire [2] támaszkodtak, akik tavaly érték el ugyanezt a mikrohullámú tartományban.
A technológia egyelőre csak két dimenzióban és nagyon kis méretekben működik, és azon alapul, hogy a fénysugarakat körbevezeti az álcázni kívánt tárgy körül, így a szemlélő azt látja a helyén, ami valójában mögötte van. Valahogy úgy, ahogy a víz körülfolyja a folyó közepén levő szigetet - magyarázták a tudósok a New Scientistnek [3].
Nem tökéletes, de még jó lehet valamire
A technológia speciális műanyagba ágyazott, koncentrikus aranygyűrűkkel dolgozik. A két anyag eltérő fénytörési mutatókkal rendelkezik, ez alakítja a fényt felületi plazmon [4] állapotúvá, majd a tárgyat kikerülve (ezzel láthatatlanná téve) visszahelyezi a fénysugár eredeti pályájára.
(Ezen a ponton, a láthatatlanná tevő aranygyűrűnél nem lehet nem észrevenni az áthallást a Gyűrűk urára, különös tekintettel Szauron szemére, amit a napokban fedeztek fel [5] tőlünk párszáz fényévnyire.)
A köpeny még nem működik tökéletesen, a beérkező fény egy részét ugyanis visszatükrözi, így jelenleg az álcázni kívánt tárgy nem teljesen láthatatlan, inkább üvegszerű lesz. Már ha beszélhetünk ilyesmiről 10 mikrométeres nagyságrendben, ahol a jelenlegi kísérletek folynak. A kutatók szerint ez a technika nem fog háromdimenziós tárgyaknál is működni, de maga a fény manipulálásának módszere áttörést hozhat a mikroprocesszorok gyártásában.
Varázslat helyett speciális műanyaggal, aranyból készült koncentrikus gyűrűkkel, és plazmonokkal dolgoztak az amerikai egyetem kutatói. A láthatatlanság gyakorlati hasznát a processzorgyártásban látják a tudósok.
A University of Maryland egyetem kutatócsapata Igor Szmoljaninov professzor vezetésével megalkotta az első, a látható fénytartományában is működő, láthatatlanná tevő szerkezetet [1]. A kutatásban jórészt a Purdue University egyetem kutatóinak eredményeire [2] támaszkodtak, akik tavaly érték el ugyanezt a mikrohullámú tartományban.
A technológia egyelőre csak két dimenzióban és nagyon kis méretekben működik, és azon alapul, hogy a fénysugarakat körbevezeti az álcázni kívánt tárgy körül, így a szemlélő azt látja a helyén, ami valójában mögötte van. Valahogy úgy, ahogy a víz körülfolyja a folyó közepén levő szigetet - magyarázták a tudósok a New Scientistnek [3].
Nem tökéletes, de még jó lehet valamire
A technológia speciális műanyagba ágyazott, koncentrikus aranygyűrűkkel dolgozik. A két anyag eltérő fénytörési mutatókkal rendelkezik, ez alakítja a fényt felületi plazmon [4] állapotúvá, majd a tárgyat kikerülve (ezzel láthatatlanná téve) visszahelyezi a fénysugár eredeti pályájára.
(Ezen a ponton, a láthatatlanná tevő aranygyűrűnél nem lehet nem észrevenni az áthallást a Gyűrűk urára, különös tekintettel Szauron szemére, amit a napokban fedeztek fel [5] tőlünk párszáz fényévnyire.)
A köpeny még nem működik tökéletesen, a beérkező fény egy részét ugyanis visszatükrözi, így jelenleg az álcázni kívánt tárgy nem teljesen láthatatlan, inkább üvegszerű lesz. Már ha beszélhetünk ilyesmiről 10 mikrométeres nagyságrendben, ahol a jelenlegi kísérletek folynak. A kutatók szerint ez a technika nem fog háromdimenziós tárgyaknál is működni, de maga a fény manipulálásának módszere áttörést hozhat a mikroprocesszorok gyártásában.
elmeletileg lehetseges, de soha nem lesz belöle semmi
ha letre is tudnank hozni az emlitett kötelpalyat...annak az ellensulyat hogy juttatjuk ki az orbitalis palyara?...es a kötel maga lehet, hogy sokkal könnyebb mint az acel, de a szelesseget es hosszusagat figyelembe veve igen tetemes tömege lesz, tehat azt sem tudjuk kivinni a zürbe
meg ha 100.000 km hosszu, es egy meter vastagsagu, akkor honnan szedünk annyi grafitot...vagy ha csinalunk, akkor amig ki nem juttatjuk a zürbe, hol taroljuk?
körbeterkerjük vele ketszer az egyenlitöt?
meg egyebkent is:
tul nagy a rizikofaktor, hogy a kötel menten valahol szerkezeti hiba lep föl, es ezert nem lesz biztonsagos a hasznalata, ezert lefujjak az egeszet
szal ez nem igazan jarhato ut a mai technologiaval
van egy masik elkepzeles ugyanezen cel elresere, ami sokkal valoszinübb ( de meg mindig a valoszinütlen kategoriaba sorolhato ):
a kilöves költsegeit drasztikusan lehetne redukalni, ha epitenenk ( vagyis az amcsik epitenenek ) egy magnesvasutpalyat, ami kb 600 km hosszu, tök egyenes , csak a vege fut fel valami hegyldalra ( mondjuk sziklas hegyseg ), es a zürsiklo (meg a gyorsitoraketak) ra lenne szerelve egy ilyen magnesvasutkocsira, es a raketa gyujtasa elött a magnesvasuttal begyorsitanank az egesz cuccot vagy sokezer km/h-ra
a magnesvasut vege fölfele kunkorodik, es mikor azt elhagyja a szerkezet, akkor indulnak a gyorsito-raketak...ugyanis rengeteg energiat fölzabal az inditas elsö fazisa
ezzel a szerkentyüvel azt meg lehetne sporolni
kepzeljük csak el: ketezer meterrel a tengerszint felett er veget a sinpalya...ott mar a gravitacio is valamivel kisebb...van egy kezdösebesseg, ami szinten nem elhanyagolhato ( elvileg ezzel a magnesvasutas technologiaval a 2-3000 km/h siman elerhetö ...de leginkabb meg több )
persze az egeszet leginkabb az egyenlitöre kellene epiteni ugy, hogy a sinpalya vege kelet fele nezzen...ugy a legkisebb a szökesi sebesseg
persze a magnesvasuttal csak a szökesi sebesseg töredeket lehet elerni, de nem is ballisztikus lövedekröl van szo...ott vannak a gyorsito-raketak...csak nem kell belölük olyan sok, mint a hagyomanyos inditasnal
persze valoszinüleg ebböl a projektböl se lesz semmi...legalabbis belathato idön belül (Ez egy válasz X üzenetére (2007. 09. 30. vasárnap 08:34), amit ide kattintva olvashatsz)
2007. 09. 30. vasárnap 08:34
ha letre is tudnank hozni az emlitett kötelpalyat...annak az ellensulyat hogy juttatjuk ki az orbitalis palyara?...es a kötel maga lehet, hogy sokkal könnyebb mint az acel, de a szelesseget es hosszusagat figyelembe veve igen tetemes tömege lesz, tehat azt sem tudjuk kivinni a zürbe
meg ha 100.000 km hosszu, es egy meter vastagsagu, akkor honnan szedünk annyi grafitot...vagy ha csinalunk, akkor amig ki nem juttatjuk a zürbe, hol taroljuk?
körbeterkerjük vele ketszer az egyenlitöt?
meg egyebkent is:
tul nagy a rizikofaktor, hogy a kötel menten valahol szerkezeti hiba lep föl, es ezert nem lesz biztonsagos a hasznalata, ezert lefujjak az egeszet
szal ez nem igazan jarhato ut a mai technologiaval
van egy masik elkepzeles ugyanezen cel elresere, ami sokkal valoszinübb ( de meg mindig a valoszinütlen kategoriaba sorolhato ):
a kilöves költsegeit drasztikusan lehetne redukalni, ha epitenenk ( vagyis az amcsik epitenenek ) egy magnesvasutpalyat, ami kb 600 km hosszu, tök egyenes , csak a vege fut fel valami hegyldalra ( mondjuk sziklas hegyseg ), es a zürsiklo (meg a gyorsitoraketak) ra lenne szerelve egy ilyen magnesvasutkocsira, es a raketa gyujtasa elött a magnesvasuttal begyorsitanank az egesz cuccot vagy sokezer km/h-ra
a magnesvasut vege fölfele kunkorodik, es mikor azt elhagyja a szerkezet, akkor indulnak a gyorsito-raketak...ugyanis rengeteg energiat fölzabal az inditas elsö fazisa
ezzel a szerkentyüvel azt meg lehetne sporolni
kepzeljük csak el: ketezer meterrel a tengerszint felett er veget a sinpalya...ott mar a gravitacio is valamivel kisebb...van egy kezdösebesseg, ami szinten nem elhanyagolhato ( elvileg ezzel a magnesvasutas technologiaval a 2-3000 km/h siman elerhetö ...de leginkabb meg több )
persze az egeszet leginkabb az egyenlitöre kellene epiteni ugy, hogy a sinpalya vege kelet fele nezzen...ugy a legkisebb a szökesi sebesseg
persze a magnesvasuttal csak a szökesi sebesseg töredeket lehet elerni, de nem is ballisztikus lövedekröl van szo...ott vannak a gyorsito-raketak...csak nem kell belölük olyan sok, mint a hagyomanyos inditasnal
persze valoszinüleg ebböl a projektböl se lesz semmi...legalabbis belathato idön belül (Ez egy válasz X üzenetére (2007. 09. 30. vasárnap 08:34), amit ide kattintva olvashatsz)
Törölt felhasználó (21812)
2007. 09. 30. vasárnap 08:34
És egy újabb kérdés: lehet-e dugni az űrliftben
Cikk részlet(2006-os):
A sci-fi írók már régóta megálmodták az űrlifteket, azonban a nanotudomány terén az elmúlt években tett előrelépéseknek köszönhetően ez ma már távolról sem csupán az alkotói fantázia kicsapongásának terébe tartozó elgondolás.
A szénszálas nanocsövek segítségével ugyanis a kutatók szerint lehetséges volna létrehozni egy kellően könnyű, ám megfelelően erős szerkezetet, amely az űrlift pályájának alapját képezhetné.
Ezt a pályát egy a másik végére erősített ellensúly tartaná folyamatosan megfeszítve. Az ellensúlyt orbitális pályára állítva lehetne biztosítani, hogy az folyamatosan a megfelelő helyzetben maradhasson.
A liftet magát egy szabad elektronokat alkalamzó lézerrendszer gyorsítaná felfelé. A 2,4 megawattos lézersugarat fotocellákba irányítanák, amely elektromossággá alakítaná a lézerfényt, s ez lehetővé tenné, hogy az első tervek által húsztonnásra saccolt lift-szerkezet 190 km/órás sebességet érjen el.
A kulcs az űrlifthez a már említett nanocsövekben rejlik, amelyeket úgy képeznek, hogy mikroszkopikus vékonyságú grafitlemezeket csövekké görgetnek össze. Az így kapott csövecskék átmérője nanométerekkel mérhető, ennek ellenére az ilyen szerkezetű anyag százszor olyan erős, mint az acél, ellenben jelentősen kisebb a súlya.
A nanocsövek technológiája elképesztő iramban fejlődik magyarázta Cassanova. Egyelőre még nem tudunk elég hosszú kábelt készíteni belőlük, hogy a Föld felszínétől százezer kilométerre is elérjünk, de számos szervezet dolgozik a probléma megoldásán.
Olyan lesz, akár az égigérő paszuly a mesében lelkendezett Raitt. Hátborzongató belegondolni, hogy egy alig egy méter széles kábel százezer kilométer hosszan kígyózik ki a világűrbe, miközben csaknem olyan vastag, mint a papír.
Bradley Edwards szerint a költséghatékonyság a legfontosabb tényező, amely az űrlift kifejlesztése mellett szól. Míg manapság az űrsiklóval a kozmoszba feljuttatott eszközök minden kilogrammja 10 000 és 40 000 dollár közti költséget jelent, ugyanez a lift esetében csekély száz dollárra csökkenne. Ennek köszönhetően akár óriási napkollektorokat is üzembe lehetne állítani a Föld energiagondjainak orvoslására.
Az afrikai országok az így nyert energia segítségével jelentősen fejleszthetnék az infrastuktúrájukat és a gazdaságaikat magyarázta a szakértő. Az űrből nyert olcsó áram segítségével nagyságrendekkel könnyebb lenne kutakat ásni, hogy a további előnyökről ne is beszéljek.
Cikk részlet(2006-os):
A sci-fi írók már régóta megálmodták az űrlifteket, azonban a nanotudomány terén az elmúlt években tett előrelépéseknek köszönhetően ez ma már távolról sem csupán az alkotói fantázia kicsapongásának terébe tartozó elgondolás.
A szénszálas nanocsövek segítségével ugyanis a kutatók szerint lehetséges volna létrehozni egy kellően könnyű, ám megfelelően erős szerkezetet, amely az űrlift pályájának alapját képezhetné.
Ezt a pályát egy a másik végére erősített ellensúly tartaná folyamatosan megfeszítve. Az ellensúlyt orbitális pályára állítva lehetne biztosítani, hogy az folyamatosan a megfelelő helyzetben maradhasson.
A liftet magát egy szabad elektronokat alkalamzó lézerrendszer gyorsítaná felfelé. A 2,4 megawattos lézersugarat fotocellákba irányítanák, amely elektromossággá alakítaná a lézerfényt, s ez lehetővé tenné, hogy az első tervek által húsztonnásra saccolt lift-szerkezet 190 km/órás sebességet érjen el.
A kulcs az űrlifthez a már említett nanocsövekben rejlik, amelyeket úgy képeznek, hogy mikroszkopikus vékonyságú grafitlemezeket csövekké görgetnek össze. Az így kapott csövecskék átmérője nanométerekkel mérhető, ennek ellenére az ilyen szerkezetű anyag százszor olyan erős, mint az acél, ellenben jelentősen kisebb a súlya.
A nanocsövek technológiája elképesztő iramban fejlődik magyarázta Cassanova. Egyelőre még nem tudunk elég hosszú kábelt készíteni belőlük, hogy a Föld felszínétől százezer kilométerre is elérjünk, de számos szervezet dolgozik a probléma megoldásán.
Olyan lesz, akár az égigérő paszuly a mesében lelkendezett Raitt. Hátborzongató belegondolni, hogy egy alig egy méter széles kábel százezer kilométer hosszan kígyózik ki a világűrbe, miközben csaknem olyan vastag, mint a papír.
Bradley Edwards szerint a költséghatékonyság a legfontosabb tényező, amely az űrlift kifejlesztése mellett szól. Míg manapság az űrsiklóval a kozmoszba feljuttatott eszközök minden kilogrammja 10 000 és 40 000 dollár közti költséget jelent, ugyanez a lift esetében csekély száz dollárra csökkenne. Ennek köszönhetően akár óriási napkollektorokat is üzembe lehetne állítani a Föld energiagondjainak orvoslására.
Az afrikai országok az így nyert energia segítségével jelentősen fejleszthetnék az infrastuktúrájukat és a gazdaságaikat magyarázta a szakértő. Az űrből nyert olcsó áram segítségével nagyságrendekkel könnyebb lenne kutakat ásni, hogy a további előnyökről ne is beszéljek.
És egy újabb kérdés: lehet-e dugni az űrliftben
Cikk részlet(2006-os):
A sci-fi írók már régóta megálmodták az űrlifteket, azonban a nanotudomány terén az elmúlt években tett előrelépéseknek köszönhetően ez ma már távolról sem csupán az alkotói fantázia kicsapongásának terébe tartozó elgondolás.
A szénszálas nanocsövek segítségével ugyanis a kutatók szerint lehetséges volna létrehozni egy kellően könnyű, ám megfelelően erős szerkezetet, amely az űrlift pályájának alapját képezhetné.
Ezt a pályát egy a másik végére erősített ellensúly tartaná folyamatosan megfeszítve. Az ellensúlyt orbitális pályára állítva lehetne biztosítani, hogy az folyamatosan a megfelelő helyzetben maradhasson.
A liftet magát egy szabad elektronokat alkalamzó lézerrendszer gyorsítaná felfelé. A 2,4 megawattos lézersugarat fotocellákba irányítanák, amely elektromossággá alakítaná a lézerfényt, s ez lehetővé tenné, hogy az első tervek által húsztonnásra saccolt lift-szerkezet 190 km/órás sebességet érjen el.
A kulcs az űrlifthez a már említett nanocsövekben rejlik, amelyeket úgy képeznek, hogy mikroszkopikus vékonyságú grafitlemezeket csövekké görgetnek össze. Az így kapott csövecskék átmérője nanométerekkel mérhető, ennek ellenére az ilyen szerkezetű anyag százszor olyan erős, mint az acél, ellenben jelentősen kisebb a súlya.
A nanocsövek technológiája elképesztő iramban fejlődik magyarázta Cassanova. Egyelőre még nem tudunk elég hosszú kábelt készíteni belőlük, hogy a Föld felszínétől százezer kilométerre is elérjünk, de számos szervezet dolgozik a probléma megoldásán.
Olyan lesz, akár az égigérő paszuly a mesében lelkendezett Raitt. Hátborzongató belegondolni, hogy egy alig egy méter széles kábel százezer kilométer hosszan kígyózik ki a világűrbe, miközben csaknem olyan vastag, mint a papír.
Bradley Edwards szerint a költséghatékonyság a legfontosabb tényező, amely az űrlift kifejlesztése mellett szól. Míg manapság az űrsiklóval a kozmoszba feljuttatott eszközök minden kilogrammja 10 000 és 40 000 dollár közti költséget jelent, ugyanez a lift esetében csekély száz dollárra csökkenne. Ennek köszönhetően akár óriási napkollektorokat is üzembe lehetne állítani a Föld energiagondjainak orvoslására.
Az afrikai országok az így nyert energia segítségével jelentősen fejleszthetnék az infrastuktúrájukat és a gazdaságaikat magyarázta a szakértő. Az űrből nyert olcsó áram segítségével nagyságrendekkel könnyebb lenne kutakat ásni, hogy a további előnyökről ne is beszéljek.
Cikk részlet(2006-os):
A sci-fi írók már régóta megálmodták az űrlifteket, azonban a nanotudomány terén az elmúlt években tett előrelépéseknek köszönhetően ez ma már távolról sem csupán az alkotói fantázia kicsapongásának terébe tartozó elgondolás.
A szénszálas nanocsövek segítségével ugyanis a kutatók szerint lehetséges volna létrehozni egy kellően könnyű, ám megfelelően erős szerkezetet, amely az űrlift pályájának alapját képezhetné.
Ezt a pályát egy a másik végére erősített ellensúly tartaná folyamatosan megfeszítve. Az ellensúlyt orbitális pályára állítva lehetne biztosítani, hogy az folyamatosan a megfelelő helyzetben maradhasson.
A liftet magát egy szabad elektronokat alkalamzó lézerrendszer gyorsítaná felfelé. A 2,4 megawattos lézersugarat fotocellákba irányítanák, amely elektromossággá alakítaná a lézerfényt, s ez lehetővé tenné, hogy az első tervek által húsztonnásra saccolt lift-szerkezet 190 km/órás sebességet érjen el.
A kulcs az űrlifthez a már említett nanocsövekben rejlik, amelyeket úgy képeznek, hogy mikroszkopikus vékonyságú grafitlemezeket csövekké görgetnek össze. Az így kapott csövecskék átmérője nanométerekkel mérhető, ennek ellenére az ilyen szerkezetű anyag százszor olyan erős, mint az acél, ellenben jelentősen kisebb a súlya.
A nanocsövek technológiája elképesztő iramban fejlődik magyarázta Cassanova. Egyelőre még nem tudunk elég hosszú kábelt készíteni belőlük, hogy a Föld felszínétől százezer kilométerre is elérjünk, de számos szervezet dolgozik a probléma megoldásán.
Olyan lesz, akár az égigérő paszuly a mesében lelkendezett Raitt. Hátborzongató belegondolni, hogy egy alig egy méter széles kábel százezer kilométer hosszan kígyózik ki a világűrbe, miközben csaknem olyan vastag, mint a papír.
Bradley Edwards szerint a költséghatékonyság a legfontosabb tényező, amely az űrlift kifejlesztése mellett szól. Míg manapság az űrsiklóval a kozmoszba feljuttatott eszközök minden kilogrammja 10 000 és 40 000 dollár közti költséget jelent, ugyanez a lift esetében csekély száz dollárra csökkenne. Ennek köszönhetően akár óriási napkollektorokat is üzembe lehetne állítani a Föld energiagondjainak orvoslására.
Az afrikai országok az így nyert energia segítségével jelentősen fejleszthetnék az infrastuktúrájukat és a gazdaságaikat magyarázta a szakértő. Az űrből nyert olcsó áram segítségével nagyságrendekkel könnyebb lenne kutakat ásni, hogy a további előnyökről ne is beszéljek.
Édesem!
Neked mindig igazad van, valóban élményekben gazdag és felejthetetlen buli volt (már amire emlékszem, mert volt ott valami HP nevű gyogyó összetevő, ami kicsit (szerencsére rövid időre) felborította az visszaemlékező háztartásomat az agyamban!
(Ez egy válasz X üzenetére (2007. 09. 29. szombat 14:55), amit ide kattintva olvashatsz)
2007. 09. 29. szombat 14:55
Neked mindig igazad van, valóban élményekben gazdag és felejthetetlen buli volt (már amire emlékszem, mert volt ott valami HP nevű gyogyó összetevő, ami kicsit (szerencsére rövid időre) felborította az visszaemlékező háztartásomat az agyamban!
(Ez egy válasz X üzenetére (2007. 09. 29. szombat 14:55), amit ide kattintva olvashatsz)
Törölt felhasználó (21812)
2007. 09. 29. szombat 14:55
Az emlékek törlésével kapcsolatos dolgok mindig is érdekeltek. A cikkben említett két film is nagyon tetszett.
De azért nem vennék be ilyen gyógyszert, mert ki tudja, hogy milyen emlékeim törlődnének. Lehet, hogy örökre elfelejteném a gg-s bulit, pedig az felejthetetlen, igaz, Tom?
De azért nem vennék be ilyen gyógyszert, mert ki tudja, hogy milyen emlékeim törlődnének. Lehet, hogy örökre elfelejteném a gg-s bulit, pedig az felejthetetlen, igaz, Tom?
Szelektív amnéziás gyógyszer kell Nekem!(Csak a szépre emlékezem!)
Még egy kicsit az ízeltlábúakról, a kis kedvencekről az NG alapján!
A szúnyogok kb. minden 10. ember irányában mutatnak érdeklődést. Azt, hogy mi alapján választanak, az még egyenlőre nem pontosan ismert. De kutatások folynak a kiderítésére.
Több, mint ezer vegyi anyag képződik a szervezetünkben!
Ezek a vizsgálatok vizsgálják azokat az anyagokat amelyek vonzzák, illetve taszítják a szúnyogokat.
Bizonyították, hogy a szúnyogokat vonzza a verejtékben lévő tejsav,(Persze még válogatnak tejsav, meg tejsav között "a puncivadászok"!-saját megjegyzés ), és a kilélegzett széndioxid.
Ezek a szúnyogok annyira vonzódnak a CO2-höz, hogy még a "szárazjeges" állapotban is rá vannak kattanva. Önként belemennek a csapdába!
Kis vérszívóink azt is preferálják, ha valakinek magasabb a szteroid(mellékvese-hormon), illetve koleszterin szintje!(Ezt Én nem preferálom!)
Imádják az édes illatokat! Vigyázat a parfümökkel!
És ezek a mocskok a terhes nőkért is odavannak!( A terhes Nő altestének hője átlagosan 0,7 C fokkal magasabb, mint a nem terheseké!) Bőrkiválasztásuk is fokozott.
A szúnyogok az áldozatot már nagy távolságból észlelik. A termetesebb nők, és a terhes nők is csalogatják őkelméket a szaporább lélegzetvétel, az erősebb bőrkiválasztás, és a rovarokra ópiumként ható széndioxid miatt!
A feromon állítólag nem hat a szúnyogokra!
Ezt a mocsok Férfisoviniszta ízeltlábú-társadalmat!
Nem vagyok vérszívó! Igen, mert a fiúk nem is csípnek! Csak a csajok! BEBEBEBE smájli!
Még egy kicsit az ízeltlábúakról, a kis kedvencekről az NG alapján!
A szúnyogok kb. minden 10. ember irányában mutatnak érdeklődést. Azt, hogy mi alapján választanak, az még egyenlőre nem pontosan ismert. De kutatások folynak a kiderítésére.
Több, mint ezer vegyi anyag képződik a szervezetünkben!
Ezek a vizsgálatok vizsgálják azokat az anyagokat amelyek vonzzák, illetve taszítják a szúnyogokat.
Bizonyították, hogy a szúnyogokat vonzza a verejtékben lévő tejsav,(Persze még válogatnak tejsav, meg tejsav között "a puncivadászok"!-saját megjegyzés
), és a kilélegzett széndioxid.Ezek a szúnyogok annyira vonzódnak a CO2-höz, hogy még a "szárazjeges" állapotban is rá vannak kattanva. Önként belemennek a csapdába!
Kis vérszívóink azt is preferálják, ha valakinek magasabb a szteroid(mellékvese-hormon), illetve koleszterin szintje!(Ezt Én nem preferálom!)
Imádják az édes illatokat! Vigyázat a parfümökkel!
És ezek a mocskok a terhes nőkért is odavannak!( A terhes Nő altestének hője átlagosan 0,7 C fokkal magasabb, mint a nem terheseké!) Bőrkiválasztásuk is fokozott.
A szúnyogok az áldozatot már nagy távolságból észlelik. A termetesebb nők, és a terhes nők is csalogatják őkelméket a szaporább lélegzetvétel, az erősebb bőrkiválasztás, és a rovarokra ópiumként ható széndioxid miatt!
A feromon állítólag nem hat a szúnyogokra!
Ezt a mocsok Férfisoviniszta ízeltlábú-társadalmat!
Nem vagyok vérszívó! Igen, mert a fiúk nem is csípnek! Csak a csajok! BEBEBEBE smájli!
Az emlékek törlésével kapcsolatos dolgok mindig is érdekeltek. A cikkben említett két film is nagyon tetszett.
De azért nem vennék be ilyen gyógyszert, mert ki tudja, hogy milyen emlékeim törlődnének. Lehet, hogy örökre elfelejteném a gg-s bulit, pedig az felejthetetlen, igaz, Tom?
(Ez egy válasz X üzenetére (2007. 09. 29. szombat 14:54), amit ide kattintva olvashatsz)
2007. 09. 29. szombat 14:54
De azért nem vennék be ilyen gyógyszert, mert ki tudja, hogy milyen emlékeim törlődnének. Lehet, hogy örökre elfelejteném a gg-s bulit, pedig az felejthetetlen, igaz, Tom?
(Ez egy válasz X üzenetére (2007. 09. 29. szombat 14:54), amit ide kattintva olvashatsz)
Törölt felhasználó (21812)
2007. 09. 29. szombat 14:54
Igazi sci-fi: gyógyszerrel törlik ki az emlékeket!
A Harvard és a McGill egyetem kutatói egy olyan amnézia-gyógyszer kifejlesztésén dolgoznak, ami törli a rossz emlékeket, vagy gátolja felidézésüket. A módszer segítségével a pszichiáterek képesek megzavarni azokat a biokémiai folyamatokat, amelyek az emlékek felidézéséért felelősek.
A Journal of Psychiatric Research-ben puplikált tanulmány szerint a propranolol nevű gyógyszer a különböző lelki sérülést elszenvedett áldozatok emlékeinek elfojtására használható. 19, baleset vagy erőszakos cselekmény áldozatául esett személy vett részt a 10 napon keresztül tartó kísérletben, ezen időszak alatt a pácienseknek a 10 évvel ezelőtti traumatikus esetükkel kapcsolatos emlékeiket kellett felidézniük. Közülük néhányan megkapták az amnézia kezelésére is használt gyógyszert, míg a többieknek placebót adtak be.
Egy héttel később azt figyelték meg, hogy a gyógyszerrel kezelt személyeknek jóval kevesebb stresszt okozott a trauma felidézése.
A New York University professzora, Joseph LeDoux és csoportja hasonló kutatásokat végzett patkányokon. A kísérletek során sikeresen kitöröltek bizonyos emlékeket az állatok agyából, míg a többi emlék sértetlen maradt. Kétféle dallamot játszottak le a patkányoknak, melyek után egy közepes erősségű elektromos ütést kaptak. Az adott dallam hatására ezáltal azonnal megfeszítették izmaikat, felkészülve a sokkolásra. A gyógyszeres kezelés után az állatok az egyik dallam hatására már fülük botját sem mozdították, nem készültek az áramütésre, a második dallam lejátszása után azonban azonnal összerezzentek, várva a kellemetlen élményt. A kutatók ezzel bizonyítottnak látták, hogy az egyik emléket úgy sikerült kitörölni, hogy a másik sértetlen maradt.
A sci-fi rajongói számára az emlékek kitörlése nem számít újdonságnak. A 2004-ben készült Egy makulátlan elme örök ragyogása című Charlie Kaufman-filmben Kate Winslet és Jim Carrey egy olyan szerelmespárt játszik, akik kölcsönösen kitöröltetik agyukból egymásról szóló emlékeiket.
Az emlékek szelektív kitörlésének egyik első megéneklője 1966-ban a sci-fi legenda Philip K. Dick volt. A Magyarországon Emlékárusítás nagyban és kicsinyben címmel megjelent novella az 1990-es Emlékmás című film alapjául szolgált. A történet szerint Douglas Quaid egyszerű bányamunkás, aki éjszakánként a Mars bolygóról álmodik, és nappal is az az érzése támad, hogy el kell oda utaznia. Végül befizet egy cég virtuális Mars-utazására, ami az utazásról szóló emlékek beprogramozásával jár. Valami azonban rosszul sül el, és Quaid rájön, hogy ő valójában egy titkos ügynök, akinek emlékeit korábban törölték.
Könnyen előfordulhat, hogy a sci-fi írók fantáziája ezúttal is valósággá válik, és lehetővé válik egyes emlékek törlése, miközben a többi emlékünk sértetlen marad. Kérdés azonban, hogy számos más békés célú találmányhoz hasonlóan az emberiség a szer milyen más, kevésbé humánus felhasználási lehetőségeit fejleszti ki a későbbiekben.
A Harvard és a McGill egyetem kutatói egy olyan amnézia-gyógyszer kifejlesztésén dolgoznak, ami törli a rossz emlékeket, vagy gátolja felidézésüket. A módszer segítségével a pszichiáterek képesek megzavarni azokat a biokémiai folyamatokat, amelyek az emlékek felidézéséért felelősek.
A Journal of Psychiatric Research-ben puplikált tanulmány szerint a propranolol nevű gyógyszer a különböző lelki sérülést elszenvedett áldozatok emlékeinek elfojtására használható. 19, baleset vagy erőszakos cselekmény áldozatául esett személy vett részt a 10 napon keresztül tartó kísérletben, ezen időszak alatt a pácienseknek a 10 évvel ezelőtti traumatikus esetükkel kapcsolatos emlékeiket kellett felidézniük. Közülük néhányan megkapták az amnézia kezelésére is használt gyógyszert, míg a többieknek placebót adtak be.
Egy héttel később azt figyelték meg, hogy a gyógyszerrel kezelt személyeknek jóval kevesebb stresszt okozott a trauma felidézése.
A New York University professzora, Joseph LeDoux és csoportja hasonló kutatásokat végzett patkányokon. A kísérletek során sikeresen kitöröltek bizonyos emlékeket az állatok agyából, míg a többi emlék sértetlen maradt. Kétféle dallamot játszottak le a patkányoknak, melyek után egy közepes erősségű elektromos ütést kaptak. Az adott dallam hatására ezáltal azonnal megfeszítették izmaikat, felkészülve a sokkolásra. A gyógyszeres kezelés után az állatok az egyik dallam hatására már fülük botját sem mozdították, nem készültek az áramütésre, a második dallam lejátszása után azonban azonnal összerezzentek, várva a kellemetlen élményt. A kutatók ezzel bizonyítottnak látták, hogy az egyik emléket úgy sikerült kitörölni, hogy a másik sértetlen maradt.
A sci-fi rajongói számára az emlékek kitörlése nem számít újdonságnak. A 2004-ben készült Egy makulátlan elme örök ragyogása című Charlie Kaufman-filmben Kate Winslet és Jim Carrey egy olyan szerelmespárt játszik, akik kölcsönösen kitöröltetik agyukból egymásról szóló emlékeiket.
Az emlékek szelektív kitörlésének egyik első megéneklője 1966-ban a sci-fi legenda Philip K. Dick volt. A Magyarországon Emlékárusítás nagyban és kicsinyben címmel megjelent novella az 1990-es Emlékmás című film alapjául szolgált. A történet szerint Douglas Quaid egyszerű bányamunkás, aki éjszakánként a Mars bolygóról álmodik, és nappal is az az érzése támad, hogy el kell oda utaznia. Végül befizet egy cég virtuális Mars-utazására, ami az utazásról szóló emlékek beprogramozásával jár. Valami azonban rosszul sül el, és Quaid rájön, hogy ő valójában egy titkos ügynök, akinek emlékeit korábban törölték.
Könnyen előfordulhat, hogy a sci-fi írók fantáziája ezúttal is valósággá válik, és lehetővé válik egyes emlékek törlése, miközben a többi emlékünk sértetlen marad. Kérdés azonban, hogy számos más békés célú találmányhoz hasonlóan az emberiség a szer milyen más, kevésbé humánus felhasználási lehetőségeit fejleszti ki a későbbiekben.
Igazi sci-fi: gyógyszerrel törlik ki az emlékeket!
A Harvard és a McGill egyetem kutatói egy olyan amnézia-gyógyszer kifejlesztésén dolgoznak, ami törli a rossz emlékeket, vagy gátolja felidézésüket. A módszer segítségével a pszichiáterek képesek megzavarni azokat a biokémiai folyamatokat, amelyek az emlékek felidézéséért felelősek.
A Journal of Psychiatric Research-ben puplikált tanulmány szerint a propranolol nevű gyógyszer a különböző lelki sérülést elszenvedett áldozatok emlékeinek elfojtására használható. 19, baleset vagy erőszakos cselekmény áldozatául esett személy vett részt a 10 napon keresztül tartó kísérletben, ezen időszak alatt a pácienseknek a 10 évvel ezelőtti traumatikus esetükkel kapcsolatos emlékeiket kellett felidézniük. Közülük néhányan megkapták az amnézia kezelésére is használt gyógyszert, míg a többieknek placebót adtak be.
Egy héttel később azt figyelték meg, hogy a gyógyszerrel kezelt személyeknek jóval kevesebb stresszt okozott a trauma felidézése.
A New York University professzora, Joseph LeDoux és csoportja hasonló kutatásokat végzett patkányokon. A kísérletek során sikeresen kitöröltek bizonyos emlékeket az állatok agyából, míg a többi emlék sértetlen maradt. Kétféle dallamot játszottak le a patkányoknak, melyek után egy közepes erősségű elektromos ütést kaptak. Az adott dallam hatására ezáltal azonnal megfeszítették izmaikat, felkészülve a sokkolásra. A gyógyszeres kezelés után az állatok az egyik dallam hatására már fülük botját sem mozdították, nem készültek az áramütésre, a második dallam lejátszása után azonban azonnal összerezzentek, várva a kellemetlen élményt. A kutatók ezzel bizonyítottnak látták, hogy az egyik emléket úgy sikerült kitörölni, hogy a másik sértetlen maradt.
A sci-fi rajongói számára az emlékek kitörlése nem számít újdonságnak. A 2004-ben készült Egy makulátlan elme örök ragyogása című Charlie Kaufman-filmben Kate Winslet és Jim Carrey egy olyan szerelmespárt játszik, akik kölcsönösen kitöröltetik agyukból egymásról szóló emlékeiket.
Az emlékek szelektív kitörlésének egyik első megéneklője 1966-ban a sci-fi legenda Philip K. Dick volt. A Magyarországon Emlékárusítás nagyban és kicsinyben címmel megjelent novella az 1990-es Emlékmás című film alapjául szolgált. A történet szerint Douglas Quaid egyszerű bányamunkás, aki éjszakánként a Mars bolygóról álmodik, és nappal is az az érzése támad, hogy el kell oda utaznia. Végül befizet egy cég virtuális Mars-utazására, ami az utazásról szóló emlékek beprogramozásával jár. Valami azonban rosszul sül el, és Quaid rájön, hogy ő valójában egy titkos ügynök, akinek emlékeit korábban törölték.
Könnyen előfordulhat, hogy a sci-fi írók fantáziája ezúttal is valósággá válik, és lehetővé válik egyes emlékek törlése, miközben a többi emlékünk sértetlen marad. Kérdés azonban, hogy számos más békés célú találmányhoz hasonlóan az emberiség a szer milyen más, kevésbé humánus felhasználási lehetőségeit fejleszti ki a későbbiekben.
A Harvard és a McGill egyetem kutatói egy olyan amnézia-gyógyszer kifejlesztésén dolgoznak, ami törli a rossz emlékeket, vagy gátolja felidézésüket. A módszer segítségével a pszichiáterek képesek megzavarni azokat a biokémiai folyamatokat, amelyek az emlékek felidézéséért felelősek.
A Journal of Psychiatric Research-ben puplikált tanulmány szerint a propranolol nevű gyógyszer a különböző lelki sérülést elszenvedett áldozatok emlékeinek elfojtására használható. 19, baleset vagy erőszakos cselekmény áldozatául esett személy vett részt a 10 napon keresztül tartó kísérletben, ezen időszak alatt a pácienseknek a 10 évvel ezelőtti traumatikus esetükkel kapcsolatos emlékeiket kellett felidézniük. Közülük néhányan megkapták az amnézia kezelésére is használt gyógyszert, míg a többieknek placebót adtak be.
Egy héttel később azt figyelték meg, hogy a gyógyszerrel kezelt személyeknek jóval kevesebb stresszt okozott a trauma felidézése.
A New York University professzora, Joseph LeDoux és csoportja hasonló kutatásokat végzett patkányokon. A kísérletek során sikeresen kitöröltek bizonyos emlékeket az állatok agyából, míg a többi emlék sértetlen maradt. Kétféle dallamot játszottak le a patkányoknak, melyek után egy közepes erősségű elektromos ütést kaptak. Az adott dallam hatására ezáltal azonnal megfeszítették izmaikat, felkészülve a sokkolásra. A gyógyszeres kezelés után az állatok az egyik dallam hatására már fülük botját sem mozdították, nem készültek az áramütésre, a második dallam lejátszása után azonban azonnal összerezzentek, várva a kellemetlen élményt. A kutatók ezzel bizonyítottnak látták, hogy az egyik emléket úgy sikerült kitörölni, hogy a másik sértetlen maradt.
A sci-fi rajongói számára az emlékek kitörlése nem számít újdonságnak. A 2004-ben készült Egy makulátlan elme örök ragyogása című Charlie Kaufman-filmben Kate Winslet és Jim Carrey egy olyan szerelmespárt játszik, akik kölcsönösen kitöröltetik agyukból egymásról szóló emlékeiket.
Az emlékek szelektív kitörlésének egyik első megéneklője 1966-ban a sci-fi legenda Philip K. Dick volt. A Magyarországon Emlékárusítás nagyban és kicsinyben címmel megjelent novella az 1990-es Emlékmás című film alapjául szolgált. A történet szerint Douglas Quaid egyszerű bányamunkás, aki éjszakánként a Mars bolygóról álmodik, és nappal is az az érzése támad, hogy el kell oda utaznia. Végül befizet egy cég virtuális Mars-utazására, ami az utazásról szóló emlékek beprogramozásával jár. Valami azonban rosszul sül el, és Quaid rájön, hogy ő valójában egy titkos ügynök, akinek emlékeit korábban törölték.
Könnyen előfordulhat, hogy a sci-fi írók fantáziája ezúttal is valósággá válik, és lehetővé válik egyes emlékek törlése, miközben a többi emlékünk sértetlen marad. Kérdés azonban, hogy számos más békés célú találmányhoz hasonlóan az emberiség a szer milyen más, kevésbé humánus felhasználási lehetőségeit fejleszti ki a későbbiekben.
Szeretném előre jelezni igényemet egy meghívóra a Nobel-díjad átadási ünnepségére
És amúgy én is szerelmes vagyok Tomba (kibe nem?)
(Ez egy válasz ghorrag üzenetére (2007. 09. 28. péntek 23:32), amit ide kattintva olvashatsz)
2007. 09. 28. péntek 23:32
És amúgy én is szerelmes vagyok Tomba (kibe nem?)
(Ez egy válasz ghorrag üzenetére (2007. 09. 28. péntek 23:32), amit ide kattintva olvashatsz)
2007. 09. 28. péntek 23:32
kiegeszites a 16:45-ös hozzaszolasomhoz:
( delutan mikor irtam, mar megint lekorlatozott a 3000 )
tehat: ugyanakkora valszinüseggel alakulhatott ki elet a magasabb dimenziokban, mint a harmadikban (de ezt mar asszem irtam valahova)
viszont azt sem lehet kizarni, hogy az ember bizonyos kezzel nem foghato reszei ( mint lelek,vagy erzelmek es gondolatvilag..vagy ezek összesege ) helyet kapnak egy masik dimenzioban
viszont!
es ez most nagy okossag
becsben okos tudos bacsik vegeztek egy kiserletet
csinaltak egy kicsi ( arasznyi ) robotot, amibe be volt epitve egy randomgenerator...tehat a robot veletlenszerüen mozdult el valamerre bizonyos idöközönkent (talan masodpercenkent, vagy meg sürübben ) 360 fokban sikban...es csikot huzott maga utan...mindezt egy egy negyzetmeteres papiron
van a sima matematika...azon belül valoszinüsegszamitas, meg statisztika...a lenyeg;
ha bekapcsolva hagyjuk a robotot, akkor ahova letesszük, ott fog a legtöbbször athaladni, ezert a papir is ott lesz a legsötetebb ( Gauß-harang ...remelem mindenki tudja miröl van szo....ha megsem, akkor utana lehet nezni a neten )
namost ez alap esetben igy is volt
amint azonban valaki a bekapcsolt robot mellett aludt, a robot az alvo emberhez legközelebbi sarokba vandorolt...es ez különbözö alanyoknal különbözö erösseggel, de a tendencia egyertelmü, es megismetelt kiserletnel ugyanez az eredmeny jött ki
( mindez alvas-laborban törtent, es az alanyok agyhullamait is figyeltek közben )
ez a megfigyeles a tudomany mai allasa szerint megmagyarazhatatlan
szöges ellentetben all termeszet ( igy a matematika ) törvenyszerüsegeivel
ezek az okos tudosbacsik azonban elörukkoltak egy logikusnak tünö magyarazattal:
a mechanikus hullamokbol ugye van ketfelefajta
transzverzalis, meg longitudinaris ( pelda: szaritokötel, rugo )
elektromagneses hullamokbol azonban csak egyfelet ismerünk
az agyunk egyertelmüen gerjeszt elektromagneses hullamokat
mi van, ha letezik ez a masik fele elektromagneses hullam is, csak semmit nem tudunk rola, es az emberi agy azt elönyben reszesiti...vagyis olyanbol kepes durvabbat csinani..es teszi is
es ez befolyasolja randomgeneratort
ez az ismeretlen elektromagneses hullam egy raklapnyi egyeb paranormalis dolog magyarazataul is szolgalhatna ( pl telekinezis, telepatia )
a bökkenö csak az, hogy nem tudjuk bizonyitani eme remek elektromagneses hullam letezeset ( de mar dolgozok rajta..lehet, hogy nehany ev mulva ezert kapok nobeldijat
)
charlotte! a szentjanosbogar nem is csunya
szerintem a rovarok ( meg a többi izeltlabu ) igenis szepek..es sokkal jobb a felepitesük, mint barmely mas többsejtü allate...csoda, hogy nem ök, hanem a gerinsesek uralkodnak a földön
a bojtosuszos hal..na az csunya..vagy a pipabeka
egyebkent meg tom szerelmes beled ( ki nem ? )
csak azert irta az agyadat, hogy ne, hidd, hogy csak a tested kell neki
de a nöknek semmi se jo
( delutan mikor irtam, mar megint lekorlatozott a 3000 )
tehat: ugyanakkora valszinüseggel alakulhatott ki elet a magasabb dimenziokban, mint a harmadikban (de ezt mar asszem irtam valahova)
viszont azt sem lehet kizarni, hogy az ember bizonyos kezzel nem foghato reszei ( mint lelek,vagy erzelmek es gondolatvilag..vagy ezek összesege ) helyet kapnak egy masik dimenzioban
viszont!
es ez most nagy okossag
becsben okos tudos bacsik vegeztek egy kiserletet
csinaltak egy kicsi ( arasznyi ) robotot, amibe be volt epitve egy randomgenerator...tehat a robot veletlenszerüen mozdult el valamerre bizonyos idöközönkent (talan masodpercenkent, vagy meg sürübben ) 360 fokban sikban...es csikot huzott maga utan...mindezt egy egy negyzetmeteres papiron
van a sima matematika...azon belül valoszinüsegszamitas, meg statisztika...a lenyeg;
ha bekapcsolva hagyjuk a robotot, akkor ahova letesszük, ott fog a legtöbbször athaladni, ezert a papir is ott lesz a legsötetebb ( Gauß-harang ...remelem mindenki tudja miröl van szo....ha megsem, akkor utana lehet nezni a neten )
namost ez alap esetben igy is volt
amint azonban valaki a bekapcsolt robot mellett aludt, a robot az alvo emberhez legközelebbi sarokba vandorolt...es ez különbözö alanyoknal különbözö erösseggel, de a tendencia egyertelmü, es megismetelt kiserletnel ugyanez az eredmeny jött ki
( mindez alvas-laborban törtent, es az alanyok agyhullamait is figyeltek közben )
ez a megfigyeles a tudomany mai allasa szerint megmagyarazhatatlan
szöges ellentetben all termeszet ( igy a matematika ) törvenyszerüsegeivel
ezek az okos tudosbacsik azonban elörukkoltak egy logikusnak tünö magyarazattal:
a mechanikus hullamokbol ugye van ketfelefajta
transzverzalis, meg longitudinaris ( pelda: szaritokötel, rugo )
elektromagneses hullamokbol azonban csak egyfelet ismerünk
az agyunk egyertelmüen gerjeszt elektromagneses hullamokat
mi van, ha letezik ez a masik fele elektromagneses hullam is, csak semmit nem tudunk rola, es az emberi agy azt elönyben reszesiti...vagyis olyanbol kepes durvabbat csinani..es teszi is
es ez befolyasolja randomgeneratort
ez az ismeretlen elektromagneses hullam egy raklapnyi egyeb paranormalis dolog magyarazataul is szolgalhatna ( pl telekinezis, telepatia )
a bökkenö csak az, hogy nem tudjuk bizonyitani eme remek elektromagneses hullam letezeset ( de mar dolgozok rajta..lehet, hogy nehany ev mulva ezert kapok nobeldijat
)charlotte! a szentjanosbogar nem is csunya
szerintem a rovarok ( meg a többi izeltlabu ) igenis szepek..es sokkal jobb a felepitesük, mint barmely mas többsejtü allate...csoda, hogy nem ök, hanem a gerinsesek uralkodnak a földöna bojtosuszos hal..na az csunya..vagy a pipabeka
egyebkent meg tom szerelmes beled ( ki nem ? )
csak azert irta az agyadat, hogy ne, hidd, hogy csak a tested kell neki
de a nöknek semmi se jo
tom1019
beteszem
(tini) cseh csajok
Lesbian College Coeds 13
A pesti spriccparty klub 14 - A doktornő is bedobja magát
Sex Village Idiot
Victoria és barátai 1
Lesbian College Coeds 12
