És egy újabb kérdés: lehet-e dugni az űrliftben

Cikk részlet(2006-os):

A sci-fi írók már régóta megálmodták az űrlifteket, azonban a nanotudomány terén az elmúlt években tett előrelépéseknek köszönhetően ez ma már távolról sem csupán az alkotói fantázia kicsapongásának terébe tartozó elgondolás.

A szénszálas nanocsövek segítségével ugyanis a kutatók szerint lehetséges volna létrehozni egy kellően könnyű, ám megfelelően erős szerkezetet, amely az űrlift pályájának alapját képezhetné.
Ezt a pályát egy a másik végére erősített „ellensúly” tartaná folyamatosan megfeszítve. Az ellensúlyt orbitális pályára állítva lehetne biztosítani, hogy az folyamatosan a megfelelő helyzetben maradhasson.

A liftet magát egy szabad elektronokat alkalamzó lézerrendszer gyorsítaná felfelé. A 2,4 megawattos lézersugarat fotocellákba irányítanák, amely elektromossággá alakítaná a lézerfényt, s ez lehetővé tenné, hogy az első tervek által húsztonnásra saccolt lift-szerkezet 190 km/órás sebességet érjen el.

A kulcs az űrlifthez a már említett nanocsövekben rejlik, amelyeket úgy képeznek, hogy mikroszkopikus vékonyságú grafitlemezeket csövekké görgetnek össze. Az így kapott csövecskék átmérője nanométerekkel mérhető, ennek ellenére az ilyen szerkezetű anyag százszor olyan erős, mint az acél, ellenben jelentősen kisebb a súlya.
„A nanocsövek technológiája elképesztő iramban fejlődik” – magyarázta Cassanova. „Egyelőre még nem tudunk elég hosszú kábelt készíteni belőlük, hogy a Föld felszínétől százezer kilométerre is elérjünk, de számos szervezet dolgozik a probléma megoldásán.”

„Olyan lesz, akár az égigérő paszuly a mesében” – lelkendezett Raitt. „Hátborzongató belegondolni, hogy egy alig egy méter széles kábel százezer kilométer hosszan kígyózik ki a világűrbe, miközben csaknem olyan vastag, mint a papír.

Bradley Edwards szerint a költséghatékonyság a legfontosabb tényező, amely az űrlift kifejlesztése mellett szól. Míg manapság az űrsiklóval a kozmoszba feljuttatott eszközök minden kilogrammja 10 000 és 40 000 dollár közti költséget jelent, ugyanez a lift esetében csekély száz dollárra csökkenne. Ennek köszönhetően akár óriási napkollektorokat is üzembe lehetne állítani a Föld energiagondjainak orvoslására.

„Az afrikai országok az így nyert energia segítségével jelentősen fejleszthetnék az infrastuktúrájukat és a gazdaságaikat” – magyarázta a szakértő. „Az űrből nyert olcsó áram segítségével nagyságrendekkel könnyebb lenne kutakat ásni, hogy a további előnyökről ne is beszéljek.”

na..napokig nem volt netem, de mostmar megint minden rendben

charlotte! kössz a szurkolast
sikerült az uccso vizsgam is
mostmar tenyleg csak a diplomamunka van hatra

lathatatlansag:
pletyka szinten hallotam olyan sztorit, hogy az oroszok csinaltak valami BTR szerü jarmüvet, amit nem lehet latni ( sivatagi körülmenyek között )...nagyon modern optikai berendezesek körbehologramizaljak / vagy mas modon odavetitik / a jarmüvet mindig azzal a keppel, amit az ember mögötte latna...tehat ami takarasban van
persze X meteren belül siman föl lehet fedezni, hogy valami nincs rendben, meg persze a kereknyomok is ott vannak, de nehany szaz meteres tavolsagbol töleletes alcazast biztosit sik terepen is...valoszinüleg azert sivatagi körülmenyekre van kifejlesztve, mert a levegö nedvessegtertelma bekavarna
nemtom mennyi igazsagtartalma van, de az oroszokrol barmit elhiszek, ami haditechnika, mert arra mindig van penz ( ha kajara nincs is, fegyverre meg akkor is akad nehany milliard dollar )

meg egy dolog:
ami kisebb, mint a feny hullamhossza ( lathato tartomanyon belül ) azt nem latjuk
ha meg igen, akkor is üvegszerü..tehat attetszö ( ha optikailag üvegszerü, akkor nem atlatszo, hanem attetszö....atlatszo az, aminek a töresi indexe nulla )
en mar lattam ilyen aluminium-oxid targyat
a kristalyok mindegyike 400 nanometer alatti volt
/ nem olcso /

Idén sem maradt el a legértelmetlenebb tudományos kutatásokat jutalmazó Ig Nobel-díj kiosztása. A legnagyobb visszhangot a Viagrával kezelt hörcsögök, valamint a tehéntrágyából kisajtolt vanília aroma váltotta ki, nem is szólva az amerikai Légierő egyik különös találmányáról.





A ceremónia szokás szerint a Harvard Egyetemen zajlott, ahol a fentiek mellett díjaztak egy angol-amerikai párost is, akik mélyreható tanulmányt készítettek a kardnyelés hatásairól, valamint egy spanyol kutatócsoportot, akik arra adtak választ, miszerint képesek-e különbséget tenni a patkányok a visszafelé beszélt japán és a holland nyelv között. Utóbbira a válasz egyébként nemleges, bár normálisan előadva a patkányok felfedezik a két nyelv közötti ritmusbeli különbséget, visszafelé beszélve azonban ez már nem működik.

A 10 díjazott közül ezúttal heten vették át személyesen díjaikat, amit hat valódi Nobel-díjas tudós nyújtott át. Bár szokás szerint papírrepülő dobálással zrikálták a győzteseket, mindegyikük örömét fejezte ki a kis trófeák átvételekor, melyek az idén egy csirkét és egy tojást formáltak. Korábban jóval nehezebben viselték a "megtisztelő" címet a díjazottak, mondván hogy a szarkasztikus kitüntetés egy alapos és fáradtságos kutatást, sokszor életük főművét tiporja a sárba. Az idei Ig-díjasok azonban egészen könnyedén vették, hogy köznevetség tárgyává váltak, bár a díj filozófiája szerint a cél nem csupán az emberek megnevettetése, de az elgondolkodtatásuk is.

Az ünnepségen az elmúlt évek díjazottjai is tiszteletüket tették, ott volt többek közt a bujkáló ébresztőóra feltalálója, valamint az a holland kutató, aki anno elsőként - és feltehetőleg utolsóként is - dokumentálta a homoszexuális nekrofilia esetét a vadkacsáknál. "Legjobb tudomásom szerint ez a viselkedés nem figyelhető meg csirkéknél" - adta elő Kees Moeliker halálos komolysággal, míg a hörcsögök hosszú repülőutak utáni átállását szolgáló viagrás kezelését véghez vivő argentin Diego Golombek külön köszönetet mondott mindenre elszánt segítőinek, akik beszerezték a tablettákat.

Az idén is igen változatos volt az értelmetlen kutatások palettája, a lepedők ráncolódásától, az angol "the" névelő a betűrendes név- és tárgymutatókban okozott problémáján át, egészen a "miért nem tudják az emberek abbahagyni az evést, amikor egy látszólag kifogyhatatlan tál levest tesznek eléjük" című tanulmányig.

(cikk második része):

A békedíjat az Egyesült Államok Légierejének Wright kutató laboratóriuma kapta az úgynevezett "melegbomba" kifejlesztéséért, a szóbanforgó vegyi fegyver ugyanis szexuálisan ellenállhatatlanná teszi egymás számára az ellenség katonáit, így az amerikaiakról elmondható hogy teljes egészében magukévá tették a "szeretkezz, ne háborúzz" jelmondatot. Sajnos a Légierő képviseletében senki sem jelent meg, a szervezők ugyanis nem tudták megállapítani kik voltak a kutatásban résztvevők a projekt titkossága miatt.

Az 1994-ben született terv egyes részletei ma már nem titkosak, így kerülhetett terítékre a bomba, melyből kaptuk egy kis ízelítőt is. Az est másik fénypontját, a kémiai Ig-t egy japán hölgy, Mayu Yamamoto kapta a tehéntrágyából nyert vanília aromáért. Yamamoto elmondta, a legtöbb vanília aroma a petrolkémiai anyagok ligninjéből készül, ez a vegyület azonban a tehéntrágyában is igen nagy mennyiségben jelen van, így megoldásával a trágya hasznosításának egy új oldalát tárta fel. Kutatása akkora sikerré nőtte ki magát, hogy egy helyi jégkrém bolt tiszteletére "Yum-a-Moto Vanilla Twist" névre keresztelte új vaníliás készítményét.

Idén sem maradt el a legértelmetlenebb tudományos kutatásokat jutalmazó Ig Nobel-díj kiosztása. A legnagyobb visszhangot a Viagrával kezelt hörcsögök, valamint a tehéntrágyából kisajtolt vanília aroma váltotta ki, nem is szólva az amerikai Légierő egyik különös találmányáról.





A ceremónia szokás szerint a Harvard Egyetemen zajlott, ahol a fentiek mellett díjaztak egy angol-amerikai párost is, akik mélyreható tanulmányt készítettek a kardnyelés hatásairól, valamint egy spanyol kutatócsoportot, akik arra adtak választ, miszerint képesek-e különbséget tenni a patkányok a visszafelé beszélt japán és a holland nyelv között. Utóbbira a válasz egyébként nemleges, bár normálisan előadva a patkányok felfedezik a két nyelv közötti ritmusbeli különbséget, visszafelé beszélve azonban ez már nem működik.

A 10 díjazott közül ezúttal heten vették át személyesen díjaikat, amit hat valódi Nobel-díjas tudós nyújtott át. Bár szokás szerint papírrepülő dobálással zrikálták a győzteseket, mindegyikük örömét fejezte ki a kis trófeák átvételekor, melyek az idén egy csirkét és egy tojást formáltak. Korábban jóval nehezebben viselték a "megtisztelő" címet a díjazottak, mondván hogy a szarkasztikus kitüntetés egy alapos és fáradtságos kutatást, sokszor életük főművét tiporja a sárba. Az idei Ig-díjasok azonban egészen könnyedén vették, hogy köznevetség tárgyává váltak, bár a díj filozófiája szerint a cél nem csupán az emberek megnevettetése, de az elgondolkodtatásuk is.

Az ünnepségen az elmúlt évek díjazottjai is tiszteletüket tették, ott volt többek közt a bujkáló ébresztőóra feltalálója, valamint az a holland kutató, aki anno elsőként - és feltehetőleg utolsóként is - dokumentálta a homoszexuális nekrofilia esetét a vadkacsáknál. "Legjobb tudomásom szerint ez a viselkedés nem figyelhető meg csirkéknél" - adta elő Kees Moeliker halálos komolysággal, míg a hörcsögök hosszú repülőutak utáni átállását szolgáló viagrás kezelését véghez vivő argentin Diego Golombek külön köszönetet mondott mindenre elszánt segítőinek, akik beszerezték a tablettákat.

Az idén is igen változatos volt az értelmetlen kutatások palettája, a lepedők ráncolódásától, az angol "the" névelő a betűrendes név- és tárgymutatókban okozott problémáján át, egészen a "miért nem tudják az emberek abbahagyni az evést, amikor egy látszólag kifogyhatatlan tál levest tesznek eléjük" című tanulmányig.

wikipedia

Ez pedig a wikipedia bejegyzése az elmúlt 17 díjazottjairól. Érdemes beleolvasni. Garantáltan szétröhögitek a fejeteket azon, hogy mennyire nagy baromságokat tudnak kitalálni.

NEKTEK MERRE FOROG A NŐI ALAK?

A Daily Telegraph cikke szerint, aki a forgó női alakot óramutató járásával egyező irányban látja mozogni, jobboldali agyféltekéjét dolgoztatja jobban. Aki az óra járásával ellentétesen, az pedig a balt. A szöveg szerint legtöbben az óramutató járásával ellentétes irányban látják mozogni a női alakot, vagyis bal agyi féltekéjüket használják jobban.

A bal félteke tulajdonságait is leírja, kulcsszavakban: logikus, részletekre figyelő, tényszerű, szavak és nyelv, jelen és jövő, matematika és tudományok, megértés, tudás, ismeretek, valóság alapú, praktikus.

A jobb félteke tulajdonságai: érzelmes, részleteket nélkülöző figyelem, képzelőerő, szimbólumok és képek, filozófia és vallás, hit, fantázia alapú, heves, kreatív.

Hámori József agykutató, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke az Indexnek elmondta, bár a jellemzők leírása helyes a cikkben és a grafikus teszt látványos ugyan, nem alkalmas arra, hogy eldöntse, melyik agyfélteke domináns. „Ráadásul ezek a tulajdonságok nagyban keverednek. Természetesen vannak alapvető jellemzők, hogy a domináns bal agyféltekéjű ember logikusabban gondolkozik, a jobbos pedig kreatívabb. A domináns jobbos egyébként igen ritka” – magyarázott.

Hámori József szerint a biztos megállapításhoz komolyabb vizsgálat szükséges. „A kísérleti alany magasra tett kézzel, folyamatosan beszél. Ekkor a kísérletvezető kis mennyiségű, speciális altatót fecskendez az agyi artériába, ami a bal féltekét pár percre elaltatja. Ha abbahagyja a beszédet az alany, és jobb keze lehanyatlik, akkor bal féltekéje a domináns. Ha továbbra is beszél, akkor a jobb” – mondta a neurobiológus agykutató. A jobb félteke ugyanis az esetek 95 százalékában nem tud beszélni, nem érti a beszédet. Ezért nevezik néma vagy kisebb féltekének. Kérdésünkre, hogy akkor miért látják néhány óramutató járásával egyező irányban, mások ellentétesen mozogni az alakot, azt válaszolta, hogy látásbeli különbözőség áll a háttérben.

KÉP ÉS TELJES SZÖVEG ITT

NEKTEK MERRE FOROG A NŐI ALAK?

A Daily Telegraph cikke szerint, aki a forgó női alakot óramutató járásával egyező irányban látja mozogni, jobboldali agyféltekéjét dolgoztatja jobban. Aki az óra járásával ellentétesen, az pedig a balt. A szöveg szerint legtöbben az óramutató járásával ellentétes irányban látják mozogni a női alakot, vagyis bal agyi féltekéjüket használják jobban.

A bal félteke tulajdonságait is leírja, kulcsszavakban: logikus, részletekre figyelő, tényszerű, szavak és nyelv, jelen és jövő, matematika és tudományok, megértés, tudás, ismeretek, valóság alapú, praktikus.

A jobb félteke tulajdonságai: érzelmes, részleteket nélkülöző figyelem, képzelőerő, szimbólumok és képek, filozófia és vallás, hit, fantázia alapú, heves, kreatív.

Hámori József agykutató, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke az Indexnek elmondta, bár a jellemzők leírása helyes a cikkben és a grafikus teszt látványos ugyan, nem alkalmas arra, hogy eldöntse, melyik agyfélteke domináns. „Ráadásul ezek a tulajdonságok nagyban keverednek. Természetesen vannak alapvető jellemzők, hogy a domináns bal agyféltekéjű ember logikusabban gondolkozik, a jobbos pedig kreatívabb. A domináns jobbos egyébként igen ritka” – magyarázott.

Hámori József szerint a biztos megállapításhoz komolyabb vizsgálat szükséges. „A kísérleti alany magasra tett kézzel, folyamatosan beszél. Ekkor a kísérletvezető kis mennyiségű, speciális altatót fecskendez az agyi artériába, ami a bal féltekét pár percre elaltatja. Ha abbahagyja a beszédet az alany, és jobb keze lehanyatlik, akkor bal féltekéje a domináns. Ha továbbra is beszél, akkor a jobb” – mondta a neurobiológus agykutató. A jobb félteke ugyanis az esetek 95 százalékában nem tud beszélni, nem érti a beszédet. Ezért nevezik néma vagy kisebb féltekének. Kérdésünkre, hogy akkor miért látják néhány óramutató járásával egyező irányban, mások ellentétesen mozogni az alakot, azt válaszolta, hogy látásbeli különbözőség áll a háttérben.

KÉP ÉS TELJES SZÖVEG ITT

NEKTEK MERRE FOROG A NŐI ALAK?

A Daily Telegraph cikke szerint, aki a forgó női alakot óramutató járásával egyező irányban látja mozogni, jobboldali agyféltekéjét dolgoztatja jobban. Aki az óra járásával ellentétesen, az pedig a balt. A szöveg szerint legtöbben az óramutató járásával ellentétes irányban látják mozogni a női alakot, vagyis bal agyi féltekéjüket használják jobban.

A bal félteke tulajdonságait is leírja, kulcsszavakban: logikus, részletekre figyelő, tényszerű, szavak és nyelv, jelen és jövő, matematika és tudományok, megértés, tudás, ismeretek, valóság alapú, praktikus.

A jobb félteke tulajdonságai: érzelmes, részleteket nélkülöző figyelem, képzelőerő, szimbólumok és képek, filozófia és vallás, hit, fantázia alapú, heves, kreatív.

Hámori József agykutató, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke az Indexnek elmondta, bár a jellemzők leírása helyes a cikkben és a grafikus teszt látványos ugyan, nem alkalmas arra, hogy eldöntse, melyik agyfélteke domináns. „Ráadásul ezek a tulajdonságok nagyban keverednek. Természetesen vannak alapvető jellemzők, hogy a domináns bal agyféltekéjű ember logikusabban gondolkozik, a jobbos pedig kreatívabb. A domináns jobbos egyébként igen ritka” – magyarázott.

Hámori József szerint a biztos megállapításhoz komolyabb vizsgálat szükséges. „A kísérleti alany magasra tett kézzel, folyamatosan beszél. Ekkor a kísérletvezető kis mennyiségű, speciális altatót fecskendez az agyi artériába, ami a bal féltekét pár percre elaltatja. Ha abbahagyja a beszédet az alany, és jobb keze lehanyatlik, akkor bal féltekéje a domináns. Ha továbbra is beszél, akkor a jobb” – mondta a neurobiológus agykutató. A jobb félteke ugyanis az esetek 95 százalékában nem tud beszélni, nem érti a beszédet. Ezért nevezik néma vagy kisebb féltekének. Kérdésünkre, hogy akkor miért látják néhány óramutató járásával egyező irányban, mások ellentétesen mozogni az alakot, azt válaszolta, hogy látásbeli különbözőség áll a háttérben.

KÉP ÉS TELJES SZÖVEG ITT