Erotikus momentumok az "ó"irodalomban :)

"Állunk a bokor árnyékában. A leány melegen hozzám hajlik. Vagy én hajlottam hozzá? Már nem tudom. De jó igy...
Pillantani se szabad, mert a madár elretten.
A páva beszél helyettünk. Szárnyait szétterjeszti és megkezdi táncát az ágon. Kék-arany fény dereng körülötte, mintha testéből sugárzanék ki. Szemei tüzelnek és megvilágitják a fölöttük levő himfoltot. A szép madártestet elönti a szerelem és csőre összeverődik az édes vágytól. Most nem lát, nem hall. Az inger vörös káprázatában dermedezik. Most lehet megközeliteni, de ha a pillanatot eltévesztjük, vége mindennek. Előreugrunk. A szivünk dobog. Valami történik velünk. A madár igézetébe kerültünk. Szédülünk, mintha mi is aranyágon ingadoznánk a világ fölött. Hiába küzdünk ellene, a mi ajkunkra is csókok törnek fel és egymás szemeibe bolondulunk...
A madárjáték újra kezdődik. A fák hallgatják, a csend vigyáz reánk. A felső fény átveri a mi testünket is és egymás karjaiban kivirágzunk. Forró a nyelvünk és mig fölöttünk dübörög a madár, arcunk eggyé olvad.
Szegény madár nem tud beszélni, de minden tolla forró s szerelmével megbűvöli az éjszakát. A szinek lángolnak rajta és hatalmas ereje rázza a fát. Feje előre nyúlik és rákiált az éjszakára, hogy soha meg ne virradjon. Úgy állanak körülötte s szálegyenes fenyők, mint fekete gyertyák. A sziklák olyanok, mint nehéz gondtól összeráncolt homlok.
Hirtelen a dürgés megszűnik.
Felrezzenek. Mi történt? Félig lehúnyt szemekkel lesem a madarat.
A vadpáva nem szállott el. Lehúnyta szemeit, pillanatig álmodik, de újabb vérhullám tolul a szemeibe és kiszalad az ág csúcsáig, elernyedt, szétnyilt szájjal beleliheg az éjszakába. Körmei belevágnak az éhes vágytól a fa kérgébe.
Tudom, hogy most jön az utolsó roham, amelybe vagy belehal, vagy boldog lesz...
Mi is érezzük...
Sietnünk kell, mielőtt az éjszaka fekete fala meghasadna.
A madár szárnyai görcsbe rándulnak, szinte dicsfény veszi körül, szintjátszó melle kidagad, a forróság elönti, tompa rikoltása felriad, mennyországot lát maga körül mennyei erdőkkel, arany fenyőkkel, csodálatos fénnyel, a madárszerelem lángoló fészkével, édes titkaival. Szivében, fejében zeng a szép muzsika, s a beteljesülés drága ingerében elveszti eszméletét...
A madár is, mi is...
Itt az utolsó pillanat...
Már nem látjuk a vadpávát, az erdőt, a világot, már nem lessük a neszt, a madár szerelmét. Már vége a világnak. A testünk fénylik, szivünkben muzsika, körülöttünk mennyország mennyei erdőkkel, arany, szálfenyőkkel, csodálatos fénnyel...
- Szeretlek!
A megrettent vadpáva csattogó szárnyakkal röpül el fölöttünk.
- Bocsásson meg kisasszony!... Igen, csak álmodtunk... Csak álmodtunk..."
Nyirő József - Uz Bence

este, mikor épp hunynám le szemeim... na, akkor ne hagyjatok! :)

Jóreggelt Pillém!cupp!

para, olvastad-e a pávát?

Háát, tudtommal én személyesen nem ajánlottam senkinek, de volt egy ismerős lány, aki azért regelt be, hogy a fórumon megkeresse a kukimról a képet... :D
Megaztán olt egy régebbi szilveszter alkalmával egy olyan eset, hogy haver odahajol nekem, mintha épp vallomást suttogna a fülkagylómba;
"azért a netre nem tenném fel!"

nézünk egymásra egy darabig...
aztán röhögünk veszettül.

Náh, szánin sem értik, hogy miként tudom vállalni az arcom... Jó-jó, tudom, hogy nem egy mestermunka, az orrom pl. ferde (és pont ezért tetszett meg egyszer egy lány, mert neki is ferde volt az orra, és belegondoltam, hogy milyen lehet, hogyha csókolózás közben nem kell elforgatnod a fejed... mmm...), de azért egész ügyik voltak a szülők nem?

ajaj! valaki látta élve dakot? kezdek aggódni...

Harakiri???

Nekünk is van... de nem vad... pl.: imád a kocsimon sétálni és nézegetni magát az ablakokban... Báááár... körömálló takarón lépkedhet csak
És állandóan felesel Velem (eh.. nanáááá h. ez is hím)
Egyébként jó biznic... egy ivarérett kakas 35-40.000 Ft...

Így néz ki egy dörgő kakas:

ajaj! valaki látta élve dakot? kezdek aggódni...