Szerintem is jó! (Ez egy válasz Marikadr üzenetére (2005. 05. 18. szerda 21:53), amit ide kattintva olvashatsz)

Tök jó a szöveg Gratula. (Ez egy válasz xxxjani üzenetére (2005. 05. 13. péntek 16:53), amit ide kattintva olvashatsz)

Tatiosz: a másik ember megértése
Nem érthetjük meg a másik ember problémáját,
ha nincs bennünk szeretet.
Együttérzés nem létezik szeretet nélkül.
Aki elfelejtkezik mások szívéről,
a saját szívét vesziti el.
Senkinek sincs joga belenyugodni egy másik ember szenvedésébe.
Ez olyan, mintha ő okozná a szenvedést.
Aki szeret, elenged, felejt és megbocsájt.
Aki mind ezt elvárja másoktól, csupán önmagát szereti.
Önmagunk elvesztésének legbiztosabb módja: a szeretet elvárása.
A szeretet elvárása: önzés- legalább annyira, mint a szeretet elutasitása.

"MIT ÉR A SOK PÉNZ,A VAGYON, HA A F@SZOM PUHA NAGYON? INKÁBB LEGYEK SZEGÉNY LEGÉNY ,DE A F@SZOM LEGYEN KEMÉNY"

Nem találtam az idézetek között egy igazán pozitív gondolatot sem, és eszembe jutott egy idézet erről:

Megmérheted tudatlanságodat azon,
hogy mennyire hiszel
igazságtalanságban és sorscsapásban.

Amit a hernyó a világ végének tekint,
azt a mester pillangónak nevezi.

/Shimoda/

"A bánat?egy nagy óceán.
S az öröm?
Az óceán kis gyöngye.Talán,
Mire fölhozom,össze is töröm."

"Földön kívüli intelligencia? Először a Földön találjunk valamit..."

"Az öngyilkosság az önkritika legőszintébb formája."

"A Föld IQ-ja állandó, csak egyre többen vagyunk hozzá."

"A biztonsági öv nincs annyira kényelmetlen, mint egy tolókocsi."

"A remény hal meg utoljára"
(De mi van ha már a remény is meghalt?)

"Az élet olyan, mint egy játék.Aki nem tud veszíteni, az
inkább ne is játsszon!"

"Amikor megszülettél, mindenki nevetett, csak Te sírtál.Élj
úgy, hogy amikor meghalsz, mindenki sírjon, csak Te nevess!"

"De én elszegényedtem...
...csak az álmaim maradtak.
Az álmaimat a lábaid elé terítem.
Óvatosan lépdelj...
...mert az álmaimon lépkedsz."

Boruljatok csak össze]

Boruljatok csak össze bennem,
Bús Ember, bús Magyar
Mert Egy vagytok ti mindaketten.

Istentelen bú sarkvidékén
Bús Ember, bús Magyar,
Boruljatok csak össze békén.

A fájdalmak nagy, éhes kedve
Ugyis megmar, miként
Veszett fókát nagy, szörnyü medve.

S fájásotok csak egy nagy fájás.

1923. május 5.

Walaha m,ég kiskoromban voltam néhány irodalom órán :)

Koldusok

1

Öreg, én eztán lopni fogok!
Fiam, mindenki azt teszi. Ne tedd!

De a nők, a szagosak, a gazdagok!
Ládd, én csak úgy tapogatom az eget.

Öreg, a mankóm szaladni akar!
Fiam, hát nem jön erre senki se?

Ha akad is, mindig csak száraz karaj!
Tej kéne, nem birok már enni se.

Egy kirakatot még ma betörök!
Börtönbe jutsz és megvernek. Szamár.

Egy kirakatot mégis betörök!
Psszt, meghallják s nem ad, ki erre jár.

2

Öreg, a varrás újra gennyezik.
Annál szebben tudsz könyörögni majd.

De rúgnék vele, a szent mindenit!
Te mást se csinálnál. Mindig csak a bajt.

Engem nem akart a lányod, öreg.
Örülj, hogy látod az áldott nyarat.

Most rád se köpne, nyomorult, vén cövek.
Legalább néki ruhára is marad.

Selyemszoknyánál nincs becsületje több!
De kéne neked, te korcs, te torzszülött.



3

Fiam, nem élek soká, azt hiszem.
Én pedig azt, hogy éltél eleget.

Meghalok s nem fog sírni senki sem!
Elég, hogy míg éltél, vezettelek.

Én Istenem! - Mondass vagy két misét!
Azon már inkább kolbászt is veszek.

Téged még meg fog verni a nagy ég!
Meg ám, ha mint te, vén gonosz leszek.

Légy jó, hisz egyszer elpusztulsz te is!
De addig csak enyim lesz a sarok.

Nem félsz a pokoltól? Meghalsz te is!
Félnék, de élni - s kölyköt akarok.

Könyörgök érted ott. Mondass misét!
Ép lányokért, hogy nőjjön rengeteg!

Sokszor fogsz sántán megbotolni még!
Csak legyen majd egy ép, erős gyerek!

1924. május

Na de drágám te már elkötelezett vagy duplán is egy szer a Cár barétomnak eccer meg a Gojszinak tehát nyem nyem szó sem lehet szívrabolásról......

Még jó hogy nem vagy az Nem lennél az esetem a nagy sörhasaddal

Isten

Én az Istenem ugy szeretem,
Hogy a szívemet földbe vetem,
Megérik, akkor learatom,
Fölösét pedig másnak adom.

Meg is köszöni, akárki az,
Akárha huncut, akár igaz,
Ha mindörökre, ha csak percre,
De az Isten fölébred benne.

Ha lány az, hozzákomolyodva
Rongyos kabátom megfoltozza,
Hogyha meg ember, csak megállít
Ki is kisér az ajtajáig.

Ha éppen főzik az ebédet,
Ottan marasztnak várt vendégnek
S ahol az asszony sose hamis,
Meghínak ott még máskorra is.

Aztán csak amikor dolgoznak,
Rólam is el-elgondolkoznak.
S hogy munkaközben megpihennek,
Erejét érzik a szivemnek.

Nem csinálnak egymás közt mozit,
Bennük már Isten álmodozik,
Álmodik tágas, erős égről,
Kicsiny fiának nagy szivéről.

1925. május


Én is tudok ilyeneket :)