"Szerelemhez kettő ember kell. Három sok, egy pedig kevés."
"Keserű a méz
Amikor nincs hozzá kenyér
Szomorú a vágy
Ha egymagamban ér."
Amikor nincs hozzá kenyér
Szomorú a vágy
Ha egymagamban ér."
(Ez egy válasz X üzenetére (2022. 10. 26. szerda 13:06), amit ide kattintva olvashatsz)
Törölt felhasználó (4656459)
2022. 10. 26. szerda 13:06
"Arra vágyni hogy valaki más lehess , az elpazarlása annak aki vagy ."
"Nem szabad maradékokkal élni, holott az élet csábítja az embert a hazugságokra."
És eltelik az élet egy merő hazugságban, mert olyan, hogy átmeneti időszak, nem létezik. Nincs az ember életében átmeneti időszak. Amit megél, az az élete.
~Popper Péter~
És eltelik az élet egy merő hazugságban, mert olyan, hogy átmeneti időszak, nem létezik. Nincs az ember életében átmeneti időszak. Amit megél, az az élete.
~Popper Péter~
"Arra vágyni hogy valaki más lehess , az elpazarlása annak aki vagy ."
"...ha már nem figyelsz rám, olyan gonosz leszek,
akár egy égő seb, nagyon fogok fájni neked.
akár egy égő seb, nagyon fogok fájni neked.
"Én szerettem azt, akit nem szabad
És vártam arra, ami elmarad
És hibáztam néha akkor is, ha igazam volt."
És vártam arra, ami elmarad
És hibáztam néha akkor is, ha igazam volt."
Két-három hernyót el kell tűrnöm, ha meg akarom ismerni a pillangókat.
Elmulasztott pillanatok.
Egyszer csak feleszmélsz, hogy a tökéletes alkalomra vártál. Talán önvédelemből, félelemből, de képtelen voltál a fájdalmakkal szembenézni. Nem kértél bocsánatot, nem mondtad el az igazságot, nem ölelted gyengéden, nem kérted szépen. Pedig nagyon kellett volna. El kellett volna mondani, mennyire szereted...
Ezért, amíg nem késő, szeress szívvel, ölelj szeretettel, hallgass csendesen, mondd el neki, figyelj rá most!
A holnap bizonytalan. Ki tudja hol leszel akkor? Ezért tárd ki szíved, lelked! Ne félj, semmitől nem kell tartanod! Hidd el, most kell élned! Most kell átölelned, mélyen a szemébe nézned. Most kell szeretned az életet. Nagyon...
(Tóth Teodóra)
Egyszer csak feleszmélsz, hogy a tökéletes alkalomra vártál. Talán önvédelemből, félelemből, de képtelen voltál a fájdalmakkal szembenézni. Nem kértél bocsánatot, nem mondtad el az igazságot, nem ölelted gyengéden, nem kérted szépen. Pedig nagyon kellett volna. El kellett volna mondani, mennyire szereted...
Ezért, amíg nem késő, szeress szívvel, ölelj szeretettel, hallgass csendesen, mondd el neki, figyelj rá most!
A holnap bizonytalan. Ki tudja hol leszel akkor? Ezért tárd ki szíved, lelked! Ne félj, semmitől nem kell tartanod! Hidd el, most kell élned! Most kell átölelned, mélyen a szemébe nézned. Most kell szeretned az életet. Nagyon...
(Tóth Teodóra)
Nagyon aktuális
(Ez egy válasz Holdviola3740 üzenetére (2020. 11. 27. péntek 21:24), amit ide kattintva olvashatsz)
2020. 11. 27. péntek 21:24
(Ez egy válasz Holdviola3740 üzenetére (2020. 11. 27. péntek 21:24), amit ide kattintva olvashatsz)
2020. 11. 27. péntek 21:24
Tetemre hívás
„(…) Tetemre hívom itt a Duna partján a magyar fővárost: ez a város megtagadta ezeréves múltját, ez a város sárba tiporta koronáját, nemzeti színeit és vörös rongyokba öltözött. Ez a város börtönre vetette, kiüldözte a hazából annak legjobbjait és egy év alatt elprédálta összes javainkat. De minél jobban közeledtünk, annál jobban leolvadt szívünkről a jég, és készek vagyunk megbocsátani. Megbocsátunk akkor, hogy ha ez a megtévelyedett város visszatér megint a hazájához, szívéből, lelkéből szeretni fogja a rögöt, amelyben hőseink csontjai porladoznak, szeretni azt a rögöt, amelyet verítékes homlokkal munkálnak falusi testvéreink, szeretni a koronát, a dupla keresztet. Katonáim, miután földjeikről betakarították Isten áldását, fegyvert vettek a kezükbe, hogy rendet teremtsenek itt e hazában.
„(…) Tetemre hívom itt a Duna partján a magyar fővárost: ez a város megtagadta ezeréves múltját, ez a város sárba tiporta koronáját, nemzeti színeit és vörös rongyokba öltözött. Ez a város börtönre vetette, kiüldözte a hazából annak legjobbjait és egy év alatt elprédálta összes javainkat. De minél jobban közeledtünk, annál jobban leolvadt szívünkről a jég, és készek vagyunk megbocsátani. Megbocsátunk akkor, hogy ha ez a megtévelyedett város visszatér megint a hazájához, szívéből, lelkéből szeretni fogja a rögöt, amelyben hőseink csontjai porladoznak, szeretni azt a rögöt, amelyet verítékes homlokkal munkálnak falusi testvéreink, szeretni a koronát, a dupla keresztet. Katonáim, miután földjeikről betakarították Isten áldását, fegyvert vettek a kezükbe, hogy rendet teremtsenek itt e hazában.
Székely himnusz kezdősora
(Ez egy válasz X üzenetére (2020. 11. 11. szerda 21:21), amit ide kattintva olvashatsz)
2020. 11. 11. szerda 21:21
(Ez egy válasz X üzenetére (2020. 11. 11. szerda 21:21), amit ide kattintva olvashatsz)
Törölt felhasználó (4450042)
2020. 11. 11. szerda 21:21
"Ki tudja merre, merre visz a végzet..."
Így igaz!
(Ez egy válasz Holdviola3740 üzenetére (2020. 03. 06. péntek 09:37), amit ide kattintva olvashatsz)
"Megmondom mit fogtok csinálni: Maga legyen egy kicsit koszosabb,Te meg tisztább!...Valahogy.... középúton!...Nem tudom...kitaláljátok majd..."
/ részlet...A pusztító c. filmből../
/ részlet...A pusztító c. filmből../
Tetemre hívás
„(…) Tetemre hívom itt a Duna partján a magyar fővárost: ez a város megtagadta ezeréves múltját, ez a város sárba tiporta koronáját, nemzeti színeit és vörös rongyokba öltözött. Ez a város börtönre vetette, kiüldözte a hazából annak legjobbjait és egy év alatt elprédálta összes javainkat. De minél jobban közeledtünk, annál jobban leolvadt szívünkről a jég, és készek vagyunk megbocsátani. Megbocsátunk akkor, hogy ha ez a megtévelyedett város visszatér megint a hazájához, szívéből, lelkéből szeretni fogja a rögöt, amelyben hőseink csontjai porladoznak, szeretni azt a rögöt, amelyet verítékes homlokkal munkálnak falusi testvéreink, szeretni a koronát, a dupla keresztet. Katonáim, miután földjeikről betakarították Isten áldását, fegyvert vettek a kezükbe, hogy rendet teremtsenek itt e hazában.
„(…) Tetemre hívom itt a Duna partján a magyar fővárost: ez a város megtagadta ezeréves múltját, ez a város sárba tiporta koronáját, nemzeti színeit és vörös rongyokba öltözött. Ez a város börtönre vetette, kiüldözte a hazából annak legjobbjait és egy év alatt elprédálta összes javainkat. De minél jobban közeledtünk, annál jobban leolvadt szívünkről a jég, és készek vagyunk megbocsátani. Megbocsátunk akkor, hogy ha ez a megtévelyedett város visszatér megint a hazájához, szívéből, lelkéből szeretni fogja a rögöt, amelyben hőseink csontjai porladoznak, szeretni azt a rögöt, amelyet verítékes homlokkal munkálnak falusi testvéreink, szeretni a koronát, a dupla keresztet. Katonáim, miután földjeikről betakarították Isten áldását, fegyvert vettek a kezükbe, hogy rendet teremtsenek itt e hazában.
"Ki tudja merre, merre visz a végzet..."
"Az élet fontos dolgai nem azok, amiket általában fontosaknak tartunk. Pénz, pálya, haladás, siker, munka: ha arról van szó, hogy megtaláljuk magunkat ebben a világban s érdemesnek ítéljük a benne létezést, akkor ezek mind nagyon aprócska dolgok. Az érzések és a hangulatok fontosak, melyek lelkünket színezik s a lelkünkön keresztül a világot is, melyben élünk."
Wass Albert
Wass Albert
Aki embernek hitvány, magyarnak alkalmatlan... Tamási Áron
A nap eljön. Amikor az értéket értékelnéd. Az igazit. Amikor nem az lesz a fontos, hogy a másik mivel érkezik. Csak az, hogy mit hoz. Nem a pénztárcájában, nem ékszerdobozban. Hanem belül. Amikor nem az lesz a fontos, hogy mije van. Hogy van-e autója, háza, bankbetétje. Hanem az, hogy van-e szíve. Amikor nem azt nézed, hogy el tud-e vinni utazni. Hanem az, hogy szárnyalhatsz vele. Amikor nem az számít, hogy aranykalitkába zár téged. Hanem az, hogy a szívébe. Amikor nem az lesz a fontos, hogy ki nézi szépségedet. Hanem az, hogy ki lát téged. Amikor tudni fogod, ki az, aki önmagadért szeret. Igen, a nap eljön. De vajon téged itt talál-e még?
Csitáry-Hock Tamás
Csitáry-Hock Tamás
A vidámságnak megvan az ereje ahhoz, hogy a félelem, a sértettség, a harag, a frusztráltság, a csalódottság, a depresszió, a bűntudat és a meg nem felelés érzéseit kiűzze az életedből. Azon a napon éred el a vidámságot, amikor rájössz, hogy mindegy, mi történik körülötted, akkor sem lesz jobb semmi, ha nem vagy jókedvű.” (Anthony Robbins)
"Az a nap amelyik nevetés nélkül telik el,az elvesztegetett idő..."
Honusz
Koika
Lesbian College Coeds 13
A pesti spriccparty klub 14 - A doktornő is bedobja magát
Sex Village Idiot
Victoria és barátai 1
Lesbian College Coeds 12
