Idézetek

Az irigység a középszerűek vallása. Megnyugtatja őket, csillapítja mardosó nyugtalanságukat, és végső soron szétrohasztja a lelküket, mert addig igazolják vele a kapzsiságukat és fukarságukat, amíg már maguk is elhiszik, hogy az jó, és hogy a mennyország kapui csak a magukfajta korcsok előtt nyílnak meg; akik úgy élik le az életüket, hogy semmi nyomot nem hagynak a szánalmas igyekezeten kívül, hogy másokat lehúzzanak, hogy kizárják, sőt ha lehet, tönkretegyék őket; akik puszta létükkel, önmagukkal bizonyítják, milyen szegények lélekben, szellemben és testben. Boldog az, akit a hülyék megugatnak, mert a lelke nem lesz a martalékuk.

Carlos Ruiz Zafón

"Tudod mi ad erőt minden nap?
Az, hogy minden nap elhiszem, hogy holnap minden jobb lesz... " smile

Egyikük sem szólt semmit, amikor megölelték egymást. A szavak néha nem mondanak eleget, a betűk és a nyelvtan mélysége nem volt elég ahhoz, hogy pontosan kifejezzék a szív érzéseit.

J. R. Ward

Nyugalom: folyóparton ülünk. Orrunk előtt hömpölyög a víz. Partok közé szorult béke. Távolba nézünk. Tisztán látunk, már csöpp odafigyelés kell, hogy meglássuk azt is, ami a lábunk előtt hever. Hogy rátaláljunk a mi kagylónkra, a mi kavicsunkra. Amely mióta a világ világ, ott vár ránk. Türelem, kicsim! Vágyakozz rá, és amit neked szánt a sorsod, előbb-utóbb megkapod. Folyóparton együtt ülve hamar megértenénk: ahhoz, hogy mélyre merüljünk, mozdulnunk sem kell. Csak bámulnánk a látszólag egyhangú, de mégis mindig változó folyamot, és a messzi forrásról beszélgetnénk. Ujjainkat a homokba fúrnánk, és látnánk, hogy a kicsi gödrökben feltör a víz. Hiszen a folyó a fövenyben, a földben, a homokban is munkál, mossa, bontja, alakítja a partot. Minta a teremtő ember számára.

Nagy Bandó András

SZÉP ILONKA (Vörösmarty M. )

A vadász ül hosszu méla lesben,
Vár felajzott nyílra gyors vadat,
S mind fölebb és mindig fényesebben
A serény nap dél felé mutat.
Hasztalan vár; Vértes belsejében
Nyugszik a vad hűs forrás tövében.

KÁNYÁDI SÁNDOR: VALAMI KÉSZÜL

Elszállt a fecske,
üres a fészke,
de mintha most is
itt ficserészne,
úgy kél a nap, és
úgy jön az este,
mintha még nálunk
volna a fecske.
Még egyelõre
minden a régi,
bár a szúnyog már
bõrét nem félti,
és a szellõ is
be-beáll szélnek,
fákon a lombok
remegnek, félnek.
Valami titkon,
valami készül:
itt-ott a dombon
már egy-egy csõsz ül:

Nézd csak a tájat,
de szépen õszül.

Ugy tunik sehanyan nem ertenek. :-( De annal tobben szeretnek. De vajon akkor, mit szeretnek?

A változás nem döntés kérdése. Sem egy növénynek, sem pedig nekem. Megtörténik és egyszercsak más vagy.

Adaptáció -film

A félrelépések napjainkban többek között azért váltak annyira gyakorivá, mert társadalmi méretű önbecsülési válságban szenvedünk, és a végsőkig ki vagyunk éhezve arra, hogy saját magunkat pozitívnak, szerethetőnek, izgalmasnak élhessük meg. Egyre több olyan emberrel találkozom, aki nem képes önmagában hinni, önmagát megfelelően képviselni különböző helyzetekben. És persze minél kiéhezettebbek vagyunk, annál kevesebb elég ahhoz, hogy rákattanjunk bármire, ami által magunkat egy picivel is értékesebbnek élhetjük meg.

Almási K.

Apályok és dagályok végtelen sora tartja hullámzásban mindkettőt, a tengert és a nőt. A nőben valami nálánál nagyobb erő munkálkodik, a férfi viszont szilárd, akár a part, amely a tengert, a női természetet öleli. A férfi azt szeretné talán, hogy ha változik is, miatta változzon a nő, de bárhogy kívánja ezt a férfi, a nő az elkövetkező ötezer évben is csak a Hold szeretője marad.

Értem én, hogy a Holf elérhetetlen, node hogyan értelmezzem a cunamit?

(Ez egy válasz X üzenetére (2018. 12. 15. szombat 17:22), amit ide kattintva olvashatsz)

Törölt felhasználó (3947022)

2018. 12. 15. szombat 17:22

Apályok és dagályok végtelen sora tartja hullámzásban mindkettőt, a tengert és a nőt. A nőben valami nálánál nagyobb erő munkálkodik, a férfi viszont szilárd, akár a part, amely a tengert, a női természetet öleli. A férfi azt szeretné talán, hogy ha változik is, miatta változzon a nő, de bárhogy kívánja ezt a férfi, a nő az elkövetkező ötezer évben is csak a Hold szeretője marad.

Aki magában bízik, az másokban is bízik. Mert tudja, ha cserben hagyják - márpedig előbb vagy utóbb cserben hagyják, hiszen az élet már csak ilyen -, vissza tud vágni. Az élet egyik szépsége éppen ebben rejlik: a kockáztatásban.

Paulo Coelho

Ez nagyon igaz. Nem is olvastam eddig ezt tőled Szexi. De tetszik minden sora. Én is tanulom, hogy valamennyi helyzetben kiálljak magamért, ha kell. Egy német sörreklám jutott most eszembe:
Nicht immer, aber immer öfter..... ( Nem mindig, de egyre gyakrabban....)

(Ez egy válasz X üzenetére (2018. 12. 11. kedd 16:06), amit ide kattintva olvashatsz)

Törölt felhasználó (3947022)

2018. 12. 11. kedd 16:06

A félrelépések napjainkban többek között azért váltak annyira gyakorivá, mert társadalmi méretű önbecsülési válságban szenvedünk, és a végsőkig ki vagyunk éhezve arra, hogy saját magunkat pozitívnak, szerethetőnek, izgalmasnak élhessük meg. Egyre több olyan emberrel találkozom, aki nem képes önmagában hinni, önmagát megfelelően képviselni különböző helyzetekben. És persze minél kiéhezettebbek vagyunk, annál kevesebb elég ahhoz, hogy rákattanjunk bármire, ami által magunkat egy picivel is értékesebbnek élhetjük meg.

Almási K.

Van még pár gondolat ott, ahonnan ez is jött.

"Ha nem hagyod, hogy bárki közel kerüljön hozzád, nem csak azt akadályozod meg, hogy esetleg megsebezzenek. Azt a fájdalommal terhes boldogságot is eldobod magadtól, ami mindig eltölti az embert, ha teljesen kitárja valakinek a szívét, és lesz, ami lesz, beleveti magát az életbe."

Nalini Singh

(Ez egy válasz X üzenetére (2019. 01. 25. péntek 21:52), amit ide kattintva olvashatsz)

Törölt felhasználó (869472)

2019. 01. 25. péntek 21:52

Ez nagyon igaz. Nem is olvastam eddig ezt tőled Szexi. De tetszik minden sora. Én is tanulom, hogy valamennyi helyzetben kiálljak magamért, ha kell. Egy német sörreklám jutott most eszembe:
Nicht immer, aber immer öfter..... ( Nem mindig, de egyre gyakrabban....)

A gyűlölet még szorosabban összefogja az embereket néha, mint a szerelem.

Mika Waltari

"Az elet egyik nagy trefaja, hogy az aldas olykor a csapas alcajaban erkezik."

Robert Lawson

A sebeid azt tanusítják, hogy harcoltál "

Vagy azt, hogy nem tudsz bánni, a késsel worship

(Ez egy válasz X üzenetére (2019. 03. 02. szombat 22:04), amit ide kattintva olvashatsz)

Törölt felhasználó (4024732)

2019. 03. 02. szombat 22:04

A sebeid azt tanusítják, hogy harcoltál "

" Amikor a tavasz kezdődik,

és meghallom a madárcsicsergést a szerelem jut először az eszembe.

Amikor az édes hajadon megvillan a napsütés, nincs annál szebb dolog.

Amikor felveszed az édes kis napszemcsid, és gördeszkázunk a forró nyári parton,

csak az jut eszembe, hogy szeretlek."

"Kellemetlen félreértés
Alapos ok nélkül (gondolom én), vita nincs
Protestálnál? Akkor ott a kilincs
Jó ízlésű ítésznek a döntés súlya nem lehet könnyű
Ámde borúra mindig jön derű
Talán a leckét tanulván jobb lesz ha ezután
Okosabban, megfontolva serceg ceruzám
Ki szeretne ismét kirekesztett lenni
Belegondolva jobban azt hiszem senki
Elég az önmarcangolásból
Cuki leszek kapásból
Sörözök vígan és szeretek
Innen is minden fasza gyereket
Ciripelek mint tücsök nyáron
Sose lesz csend a tanyámon
Kalapot teszek, hogy ne tűzzön a nap
Ámbár van, hogy nyárutón jó mikor simogat
Kár lenne több szóért, ennyi pont elég."